Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-24 / 149. szám

<i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. június 24. Az atomenergia a szovjet ember szolgálatában Az ionizáló sugárzás és az eleven organizmusok Beszélgetés Alekszandr Kuzin professzorral NEMZETKÖZI SZEMLE A moszkvai nyilatkozatok és Nyugat Ha bármilyen helyiségben a földkerekség bármelyik pontján bekapcsolunk egy rádióaktív sugár­zást regisztráló műszert, úgy az lassan számlálni kezdi az impulzu­sokat. A tudósok természetes rádióakti­vitásnak nevezik ezt a jelenséget. Mit jelent ez? A földön minde­nütt elszórt állapotban urán, tó­rium és rádium, rádióaktív anya­gok apró dózisai észlelhetők. Bár­mely eleven szervezet alapját ké­pező természetes szén mindig tar­talmaz jelentékeny mennyiségben rádióaktív szenet. A kálium, amely nélkül el sem képzelhetnénk az életképes szervezeteket, jó néhány izotópból, többek között rádióaktív izotópból is áll. Ezek az anyagok olyan sugarakat bocsátanak ki, amelyek ionizálják (elektromosság­gal feltöltik) a semleges atomré­szecskéket és környezetünk mole­kuláit; Bolygónkon a természetes rádioktivitás alapján keletkezett és fejlődött ki az élet, azaz e szüntelen, igaz elég gyenge ionizáló sugárzás hatására. Az ionizáló sugárzás hatása az eleven szervezetre — mondja Alek­szandr Kuzin professzor, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája bio­fizikai intézetének igazgatója — eléggé különböző és a kisugárzás dózisától függ. Maguk a szerveze­tek különbözőképpen érzékenyek a rádióaktivitásra és az ami elég erő­sen hat egy bizonyos szervezetre, majdnem jelentéktelen a másikra nézve; Az ionizáló sugárzós nagy dózi­sai nagyon erős biológiai hatást váltanak ki, megakadályozzák a sejtosztódást, megakadályozzák és néha teljesen visszaszorítják az ele­ven szervezetek növekedését és fejlődését, zavart keltenek igen sok fiziológiai folyamatban és meg­felelő intenzívitás mellett még el is pusztítják az eleven szervezetet. Emellett minél magasabbrendű az élőlény, aránylag annál kisebb dó­zisra van szüksége az ionizáló su­gárzásból; A Szovjetunióban, akárcsak a többi országokban, azzal kísérle­teznek, hogy kiderítsék az élelmi­szereknek az ionizáló sugarak segítségével történő konzerválásának lehetősé­gét. Megállapították, hogy az élel­miszer-konzerválásnak ez a módja sok előnnyel jár: eléggé gazdaságos és a szokásos konzerválási módtól eltérően (magas hőmérséklet mel­lett) nem történik változás a kon­zervált anyagban (például a hús friss marad, stb-L A kísérletek bebizonyították, hogy a besugárzásos sterilizációval az élelmiszerekben nem képződik semmiféle mérgező anyag; Az élel­miszereknek ionizáló sugarak se­gítségével történő népgazdasági fontosságú konzerválási módját most dolgozzák ki részletesen; Ismeretesek azok a nehézségek, amelyek a burgonya hosszú tárolá­sa esetén lépnek fel; Tavasszal, amikor emelkedik a hőmérséklet, a burgonya csírázni kezd. Kiderí­tették, hogy a burgonyacsírák elég­gé érzékenyek a rádióaktivitásra és aránylag egész kis rádióaktív dó­zissal megtámadhatók. A Szovjet­unióban különböző módon vetették alá rádióaktív sugárzásnak a bur­gonyát és meggyőződtek arról, hogy ezután nem változtatja meg tulajdonságát, minőségileg válto­zatlanul jó élelmiszer marad, de elveszti csirázóképességét. Jelenleg olyan ipari berendezést készítenek, amellyel megvalósít­ható a burgonya rádióaktív besu­gárzása; Az elevátorokban a gabona igen nagy részét támadja meg a zsizsik. E kártevők ellen folytatott harc eléggé nehéz és költséges. Itt is igénybe vehető a ionizáló sugárzás. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miája biofizikai intézetének tudo­mányos munkatársai a gabonater­mesztő intézet munkatársaival karöltve most tanumányozzák an­nak lehetőségét, miként lehetne fel­használni az ionizáló sugárzást a k'rtevők elleni küzdelemben. ’A zsizsik elpusztításához nagy dózisú ionizáló sugárzásra van szükség. Gyakorlatilag azonban ez több ne­hézséget támaszt A kísérletek azonban megmutatták, hogy a ro­varok, lárváik és tojásaik eléggé érzékenyek a rádióaktív sugárzás­ra. A halált okozó dózisnak, mint­egy egytizedével megfékezhető a zsizsik fejlődése. Az ionizáló su­gárzásnak ilyen célokra való fel- használása óriási lehetőségeket rejt magában. Az eddig felhozott példák a nagydózisú sugárzás hatásáról szóltak. Nem kevésbé érdekes a közepes dózisok hatása sem. A közepes dózisú sugárzásnak alávetett növény nem pusztul el, hanem tovább él. Szervezetében azonban komoly átalakulások men­nek végbe és az átalakulások közül több örökölhető. így aztán különböző alakú növények fejlődnek ki nagy mennyiségben. Ezáltal könnyebbé válik a további szelekció, az új növényi fajták ki­választása; Intézetünkben ezzel a módszerrel termesztettünk ki új rozsfajtát. Ez a rozsfajta abban különbözik a szokásostól, hogy szalmája vasta­gabb és a gabonaszemek is sokkal nagyobbak. Ez utóbbi tuljadonság nem kis jelentőségű a malomipar szempontjából. Az új rozsfajtát most kísérletnek vetik alá. Az ionizáló sugárzás segítségé­vel sikerült új élesztőfajtát létre­hozni; Ez az újfajta élesztő 200-szor aktívabban termeli az ergoszterint, amelyből értékes vitaminokat állí­tunk elő. A Szovjetunióban igen sok kísér­let folyik, hogy kiderítsék, miként hatnak a növényekre a kisdózisú ionizáló sugárzások. Például az uborka, a sárgarépa, a retek és a káposztamagvak besugárzása elő­segítette a növény fejlődésének meggyorsítását, korai virágzását és terméshozamának 10—20 százalék­kal való gyarapodását. Magától ér­tetődik, hogy ezek az eredmények nemcsak a sugárzáson múltak. Az ilyen eredmények el­érése mindig is függött és a jövő­ben is függni fog az éghajlati vi­szonyoktól, amelyek közepette a növény fejlődik. Mindenesetre azon­ban most behatóan tanulmányozzák az ilyen módszerek gyakorlati al­kalmazásának lehetőségét; Érdekes kísérleteket folytattak rádióaktív anyaggal kezelt mező­kön. A rádióaktív anyaggal kezelt mezőn 90 százalékkal nagyobb a terméshozam, mint a szokásos me­zőkön. Az elmúlt évben ehhez kö­zeljáró eredmények születtek a kukoricával folytatott kísérletek során i& Ez alkalommal csak néhány olyan példát soroltunk fel, amelyek ér­zékeltetik, milyen lehetőségei van­nak az ionizáló sugárzás felhaszná­lásának a mezőgazdaságban. Ha hinni lehet a Tribune Des Na­tions című francia lapnak, akkor munkatársa két diplomata nagyon érdekes beszélgetését leste el egy­két héttel ezelőtt. S mi másról folyt vona a szó, X. a jugoszláv kommu­nista és Y. a nyugati diplomáciai megfigyelők között, mint az akkon napok legnagyobb eseményéről — Tito elvtárs és a jugoszláv kormány- küldöttség moszkvai látogatásáról, tárgyalásairól. •— Tito tehát visszatér régi szerel­méhez és elfelejti a nyugati hatal­maknak tett Ígéretét? — így Y: Mire X.: — Egyáltalán nem. Ami most Moszkvában történik, egysze­rűen csak azt bizonyítja, hogy sem­mi sem változhatatlan. Az Önök stra­tégiáinak és minisztereinek nem volt igazuk, amikor a Szovjetunió és Ju­goszlávia nézeteltérését politikájuk egyik legszilárdabb pillérének tar­tották; Y.:.— Hát ez érthetetlen; És a sér­tések zuhatagát;:: mindezt feledés borítja? X. : — Nem, hanem ami történt, most teszik jóvá és ez a fontos. Egyébként különösnek tartom, hogy ön nem örül annak, hogy a konflik­tus mindkét fél megelégedésére ren­deződött. ön nem híve a népek jobb kapcsolatainak? Y. : — Dehogy nem: Csak felmerül bennem a kérdés, vajon Tito moszk­vai kijelentései nincsenek-e ellen­tétben azzal, amit még a múlt hó­napban mondott arról, hogy orszá­ga nem csatlakozik egy tömbhöz sem: X. : ; ön talán tömbbel téveszti össze azt, amit mi szocialista tábor­nak mondunk; Y. : *— Valóban nemigen látok kü­lönbséget a kettő között: X;: — Nyiván azért; mert Ön el­lenfele a szocializmusnak: Amikor Tito örül annak, hogy helyreállt a szocialista tábor egysége; nyilván azoknak az országoknak az ösjge- ségére gondol, amelyek vezetdp a marxizmus-leninizmushoz, vagy. ha úgy akarjuk, a kommunizmushoz tartozónak vallják magukat. Ez ide­ológiai kérdés, amelynek semmi kö­ze nincs a katonai tömbökhöz; Y:: *— Reméljük tehát, hogv Ju­goszlávia mindennek ellenére fenn­tartja baráti kapcsolatait a Nyugat­tal és semleges marad? X. : *— Természetesen: Ami az előbbit illeti, e nélkül nem lehetne tartós békét teremteni a világon. De Jugoszláviának ezt a szándékát osztja a Szovjetunió is. Az oroszok és a jugoszlávok véleménye ebben nem tér el; Ami pedig a semleges­séget illeti ez nem a mi politikánk. Éppen olyan kevéssé vagyunk jóin­dulattal a kapitalizmus iránt* mint többi kommunista elvtársunk: Y. : •— Beláthatja, hogy ezt kelle­metlen hallanunk;;; Megrökönyö­désünk fokozására most már nem hiányzik más. minthogy a mi szoci­áldemokratáink a szocializmus ürü­gyével szintén Moszkvába menje­nek; X: pataiért ne? Egyébként né­hány év múlva a történelmi fejlő­dés bizonyára megmutatja még az önök legelvakultabb híveinek is, hegy semmisem változtathatatlan.-. Y.: — Végeredményben tehát Önök arra szólítanak fel bennünket, hogy vegyünk részt az aranykorban. Egyetlen feltételünk, hogy tegyük le fegyvereinket. X.:— Nem; Mi önöket csupán ar­ra kérjük, vessenek véget a hideg­háborúnak és vegyék komolyan az aktiv egymás mellett élést, amely kizárja a tömbpolitikát; Eddig a párbeszéd, amelyet a Tri­bune Des Nations munkatársa elle­sett- Végeredményben számunkra kevéssé fontos, hogy valóban lezaj­lott-e ez a beszélgetés, vagy sem. Lényegesebb, hogy megtörtént, vagy elképzelt párbeszéd csokorba gyűjti azokat a gondolatokat, amelyek az uj helyzet láttán a nyugati politiku­sok fejében megfordulnak: Mert lássuk eggk: Y: mindjárt a beszélgetés elején hangot adott an­nak a csalódásnak, amelyet a Szov­jetunió és Jugoszlávia nézeteltéré­seinek végleges kiküszöbölése oko­zott bizonyos nyugati körökben. Most a közös nyilatkozatok nyilvá- nosságrahozása után ez a csalódás és az uj helyzet feletti aggodalom egé­szen nyíltan kifejezésre jut. Egy washingtoni Reuter tudósítás sze­rint „Nem titok, hogy amerikai kor­mánykörökben bizonyos elkesere­dést és aggodalmat váltott ki, hogy Jugoszlávia egyre erőteljesebben tá­mogatja a szovjet politikát.“ Sőt, több amerikai kormánytisztviselő úgy nyilatkozott, hogy ezek után az Egyesült Államoknak felül kell vizs­gálnia és esetleg nagy mértékben módosítania kell Jugoszlávia irá­nyában eddig folytatott politikáját. Ez természetesen azok véleménye, akik a • szovjet—jugoszláv viszony sajnálatos megromlására, a kapita­lizmusnak jugoszláviai — sőt bulgá­riai, magyarországi, romániai, stb. — restaurációjára, építették fel ter­veiket. A jugoszláv kommunisták érdeme, hogy az országukkal kap­csolatos nyugati tervek füstbemen­tek. S akik mindmáig reményked­tek, most — amint a Time című amerikai folyóirat megfogalmazza, — levonhatják a tanulságot: „A kommunista mindig csak kommu­nista marad.*4 Most még nem látni, hogy a fe­lelős nyugati államférfiak valóban levonták-e megfelelő következteté­seket. Tény. hogy a szovjet—jugosz­láv nyilatkozatok a közeledés újabb perspektíváit tárják fel a nemzet­közi kapcsolatokban. És ezt — az el­ső nyugati visszhangok tanúsága szerint •— a józanabb nyugati körök máris felismerik: A Popolo Di Milano, az olasz kormánypárt, a Keresztény Demo­kratapárt lapja leszögezi, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak megszilárdulása fon­tos politikai esemény, amely esetleg jelentősebb kihatással lesz, mint ahogy most előre látható. Az angol Birmingham Post pedig megállapít­ja: Nyilvánvaló, ha Oroszországban tényleg uj felfogás uralkodik* a Nyugat nem maradhat éppen olyan hajthatatlan, mint Sztálin napjai­ban: Azaz* ha Y; nem is akarta tudo­másul venni, de mások már pedzik Nyugaton, hogy •— amint az X; is mondta — Moszkvában nem a tömb­politikája jegyében folytak a tárgya­lások: Ellenkezőleg: Az aktív békés egymás mellett élés politikájának további kiterjesztése mellett kötelez­ték el magukat a tárgyaló felek; S ennek a jelenlegi enyhülő nemzet­közi helyzetben reális lehetőségei vannak; Gondoljunk például arra* milyen nagy hatást keltett a Szovjetunió legutóbbi leszerelési lépése: Köve­tendő példaként állította kormánya elé ezt az angol, a francia és az amerikai közvélemény is: A fegy­veres erők létszámának ilyen egyol­dalú csökkentése meggyorsíthatja és megkönnyítheti egy részleges lesze­relési megegyezés létrejöttét •— hangsúlyozza a szovjet-jugoszláv közös nyilatkozat S egy részleges le­szerelési megegyezés is óriási jelen­tőségű lenne a békermegőrzése. a nemzetközi kapcsolatok normalizá­lása szempontjábóL Nagy-lendületet adna például a szocialista tábor és a nyugati országok közőttrmár ma is szépen fejlődő gazdasági és kultu­rális kapcsolatoknak.- Hasonlókép­pen a tömbpolitikát kizáró békés egymás mellett élés nézőpontjából vizsgálták Moszkvában a német problémát és az összes többi nem­zetközi kérdést is; ;: :Ha Y: valóban feltette á már idézett utolsó kérdését, akkor X, jól felelt; A szovjet-jugoszláv közös nyi­latkozatok szellemében mondotta : „Mi Önöket csupán arra kérjük vessenek véget a háborúnak és ve­gyék komolyan az aktív békés egy más mellett élést amely kizárja a •■tömbpolitikát.“ Esős időben is hatásosan védekezhetünk a P ER 0 N OSZPÚRH ellen, ha RÉZMÉSZPORRAL permetezünk. Keresse min­den szaküzletben a legújabb lengőlapátos háti porpermete­zőgépet. Gyártja és felvilágo­sítást ad a KISKUNHALASI motor és gépjavító v. QiqiUútqó ajtó J. Permjak meséje Egy új ház bejáratá­ra szépen cifrázott, fes­tett, faragott ajtót sze­reltek. Egy szó, mint száz — szép volt az Aj­tó. Próbálták, nézeget­ték, dicsérte mindenki, hogy milyen könnyen nyílik, csukódik, meg hogy olyan pompásan elfedi a nyílást, egy pi- curkát sem enged be a téli zimankóból. Mivel megfelelt minden kö­vetelménynek, hát nem is beszéltek, róla többet. De annál gyak­rabban fordult a szó az ablakokra, ami termé­szetes is, mert hogy azok bizony rosszak voltak. Nehezen nyíl­tak, rosszul zártak, meggörbültek-vete­medtek és beengedték a hideget. A nagy figyelem, az állandó gondoskodás miatt az Ajtó irigyelni kezdte az ablakokat, s megneheztelt a ház gazdáira. — Hát jó, várjatok csak! — mondta magá­ban. — Majd megmu­tatom én nektek, hogy én is vagyok azért tán valaki! — S ezzel, neki is fogod görbülni, haj­ladozni és csikorgóit, nyekergett egyre ke­servesebben, utóbb még a szomszédok is megsokallták. Gondozásba fogták az Ajtót: gyalulták, egyengették, pólyálgat- ták, kenegették a sar­kát, de csak hiába volt minden, tovább csikor­góit, sivalkodott. Mi történt azonban! Egy szép napon meg­fogták őkéimét, levet­ték a sarkáról és ?— zsupsz! ki az udvarra! Helyére egy másikat tettek, egyszerű fenyőfa ajtót, amely azóta is becsülettel szolgál, mert tudja, hogy könnyen nyílni, jól csukódni, nem valamiféle külö­nös érdem-, hanem aj- tómivoltából következő kötelesség. Az udvarra kilódított díszes Ajtó hamarosan rádöbbent, hogy a há­zon kívül, s a ház nél­kül nincs becsülete, se haszna, se értéke. Még csikorogni sem tud többé... ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG Séta hősben Craiova város csodálatosan szép parkjában séta közben a dolgozók ut- baejtik a festői környezetbe harmonikusan beleilleszkedő, könnyed ívelésű függőhídat is. Egyéni dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek ! Kössetek minél nagyobb számban sertéshizlalási és bacon nevelési szerző­dést az 1956—57, évre, A beadásra kötelezett termelők takarmánybeadási kedvezményben részesülnek. Magas átvételi árat és külön prémiumot biz­tosítunk a leszerződött bízók után. Szerződéskötés esetén egyéni termelők'« nél 4M Ft, tsz-eknél 600 Ft előleget folyósítunk. Mindenféle felvilágosítást megadnak és szerződés megköthető az AUatforgalmi Vállalat felvásárlói* nál és kirendeltségeinél. SZOLNOK MEGYEI AIXATFORGALMI VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom