Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-23 / 148. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. június 33. Nem húszadikán kezdődik a hónap Tizenhatan szólaltaik fel a Jász­berényi Aprítógépgyár termelési értekezletén, s bizonyára többen is kifejtették volna véleményüket, ha Gróf elvtárs, az üzem igazga­tója egy órával rövidebbre fogja a beszámolót. Központi kérdésként a féléves terv teljesítésében mutatkozó el­maradás minél gyorsabb ütemű pótlása szerepelt. Kitűnt ezen a megbeszélésen, hogy az „objektív nehézségek" mellett az üzem veze­tőit és munkatársait is mulasztás terheli az elmaradásért Dicséretükre le­gyen mondva, őszintén feltárták a hibákat, levonták a megfelelő kö­vetkeztetést, s bizonyára sikeres lesz fáradozásuk; Hogyan növelhetnék a jelenleg? körülmények között a kooperáló üzemekkel kapcsolatos problémák tömkelegében a termelést? Ennek módjait latolgatták leginkább, s a választ is megadták: mindenekelőtt a nyolcórai munkaidő teljes kihasz­nálásával. A forgácsolóban is sok a kívánnivaló ezzel kapcsolatban. Elegendő gép van, s az anyagot is biztosítják mindig számukra, még­sem tudják a szükséges alkatrész­mennyiséget elkészíteni, mert sok­szor állnak, beszélgetnék. Ezáltal gátolják a szerelde dolgozóinak fo­lyamatos munkáját, s következés­képpen — akarva nem akarva — csökkentik keresetüket; A munka­társaik iránti szolidaritás hiányos voltára is vall ez. Helyes Hódosi Sándor gyalus véleménye, a mű­vezetőknek kellene erélyesebbnek lenni. Hasznos lenne az is. ha a for­gácsoló műhely egy-egy gépén dolgozó három műszak „összedol­goznaEz azt jelentené, hogy a reggel gépbefogott, 10——12 órai munkát igénylő alkatrészt nem tennék félre a délelőtti műszak végén, hahem a délutáni műszak tovább dolgozna rajta; így hama­rabb kerülne a szereidébe, gyorsabb ütemű lenne a termelés. A kereseten — a bér- kategóriába való tartozás, a tel­jesítmény stb. szerint — igazságo­san meg lehetne osztozni, mint ahogy néhány gépinél már csinál­ják is. Persze, nemcsak a munkásoknak van tennivalójuk. Nagyon igaza van Gáá Józsefnénak: „Nem azért járunk a gyárba, mert máshová vem tudunk menni, hanem azért, hogy dolgozzunk, s keressünk. Mégis gyakran lézengünk a lemez­műhelyben, mert nincs munka. Kérdésünkre sokszor azt válaszol­ják, hogy csináljunk, amit aka­runk." Éz sem megoldás. Mások is szót emeltek a helyte­len munkaszervezés ellen. Erdélyi Tibor elvtárs is elmondotta pél­dául, hogy a nagy horizont-eszter­gánál néha több órát kell várni, mire az új munkadarab felkerül a padra. Még mindig előfordul, — vetették fel mások — hogy a szak­munkásoknak kell anyag után sza­ladgálná, ha dolgozni akarnak. Sokszor akadozik az anyagellátás, de — csodálatosképpen — munka­szüneti napra gyakran van anyag, s olyankor a terv teljesítése érde­kében elvárják, hogy dolgozzunk Pedig szeretnénk a munkaszüneti napokat családunk körében tölteni mindig” — hangoztatta a fúrógé­pen dolgozó Molnár elvtárs. Mintegy huszonöt dolgozó telje­sít 100 százalékon alul; Éppen azért nagyon figyelemreméltó és megszívlelendő a műszaki vezetők részére Szebeni Mária hegesztő felszólalása: „Ke­vés gyakorlattal rendelkezünk, jó terme, ha nemcsak kijelölnék a munkát, hanem időközönként azt is megmondanák, hogyan csináljuk s meg ts mutatnák. Így rövidebb idő alatt alaposabban elsajátíthat­nánk a szakmát.” Mindebből kitűnik, hogy az üze­mi pártszervezetnek igen sok még a tennivalója a munkafegyelem erősítésével, a kommunista vezetők felelősségérzetének növelésével kapcsolatban. Amint a termelési értekezleten is kitűnt, sckmindent megoldhatnának, előrelendíthetnék a termelést, ha alaposabb gonddal foglalkoznának ezekkel a kérdések­kel; A városi párt-végrehajtó bi­zottságnak is több segítséget kel­lene adni a pártszervezetnek, Fő­leg azért, mert az üzemben nincs függetlenített titkár; Déli élvtárs, a VB. instruktora többet is tar­tózkodhatna az üzemben, s meg­felelő tanácsokkal segíthetne a he­lyes munkamódszer kialakításában. A pártszervezetnek főleg arra kellene ügyelni, hogy a hónap első napjától kezdve érezzen felelősséget a terv teljesítéséért minden mun­kás és műszaki vezető, ne a hónap végén kapkodjanak. Nagyon jellemző erre Molnár elvtársnak, az üzem egyik munká­sának véleménye: „A hónap végéig alig látom a vezetőket. Mikor az­tán veszélyben a terv teljesítése, akkor jönnek esőstől, alig tudunk mozogni tőlük. Helyes lenne, ha a hónap elején is meglátogatnának bennünket, érdeklődnének problé­máink iránt. Figyelembe kellene nekik venni, hogy nem 20-án kez­dődik a hónap." Nem bizony;:: SIMON BÉLA így élünk a táborban Örömmel közlöm a szerkesz­tőséggel, hogy megvolt az érett­ségink. Az enyém elég jól sike­rült. Azért érettségiztünk korán, hogy az osztály tanulói elmehes­senek Mohácsra dolgozni. Ez a tervünk sikerült. Levetemet már a moháesszigáti ifjú építők Ki- lián-táborából írom. Június 11-én reggel érkeztünk meg. Kosztunk elég jó, de meg is kívánjuk azt, mert igen nehéz munkát végzünk, agyagot keve­rünk szénporral. Reggel 6-tól délután 2 óráig dolgozunk, s így lehetővé válik az is, hogy a tá­bor lakói szórakozási vágyaikat teljes mértékben kielégíthessék. Tegnap vetítették a „Békében élni” című olasz filmet a tábor lakóinak. A filmvetítés előtt fut­ballmérkőzés is volt a jászberé­nyiek és a székesfehérváriak csa­pata között. A mérkőzést a jász­berényi diákok nyerték 6:0 ered­ménnyel. Táborunk igen. gazdag szórako­zási lehetőségekben. Van dominó, kis- és nagy súlygolyó, könyvtár, futbaU, röplabda, 6 db kispuska, stb. — Esténként előkerülnek a szájharmonikák is. Így élünk a táborban. SASS PAL, az „Építőbrigád’’ vezetője, Jászberény—Mohácssziget. Joszip Broz Tilo látogatásai Kievben ALANYOK ÉS FIATALASSZONYOK TALÁLKOZÓJÁNAK KÜLDÖTTE LORINCZI MARIA a tlszaföldvári területi DISZ szer­vezet szervező titkára Kiev (TASZSZ). Joszip Broz Tito elnök kevéssel Ukrajna fővá­rosába érkezése után kíséretének több tagjával látogatást tett D. Sz. Korotcsenkonál, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének el­nökénél; D. Sz. Korotcsenko Joszip Broz Tito és kísérete előtt ismertette Szovjet-Ukrajna gazdasági életét és kultúráját, az ukrán nép életét és munkáját, a köztársaság népgaz­daságának fejlődési távlatait a ha­todik ötéves tervben. A beszélge­tés rendkívül szívélyes és barátsá­gos légkörben folyt le. A jugoszláv vendégek 'rövid pi­henő után csoportokra oszolva is­merkedtek az ukrán főváros neve­zetességeivel: Tito elnök feleségével, A; I: Kiri- csenkónak, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárá­nak és N. T. Kalcsenkónak, az Uk­rán SZSZK Minisztertanácsa elnö­kének kíséretében ellátogatott ab­ba a parkba, amelyben N. F. Vatu- tyin hadseregtábornok emlékműve áll. A jugoszláv államférfiak ezután ellátogattak a dnyeperparti teme­tőbe, ahol a Nagy Honvédő Háború hősi halottait temették el. Itt nyug­szik A. N. Vitruk repülővezérőr­nagy, Jugoszlávia népi hőse és a Szovjetunió hőse. Tito elnök, felesége és kísérete csütörtök este a kievi Sevcsenko Állami Operaházban megtekin­tette Danykevics ukrán zeneszerző Bogdan Hmelnyickij című operá­ját. A jugoszláv vendégekkel együtt tekintette meg az előadást Korot­csenko, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Az előadás nézőközönsége viha­ros tapssal togadta a testvéri Jugo­szláviából érkezett vendégeket; — (MTI) Csehszlovák jegyzék ax Egyesült Allamokhox Prága p'ASZSZ), Csehszlovákia külügyminisztériuma nem találta kielégítőnek az Egyesült Államok kormányának a február 24-én kelt csehszlovák jegyzékre adott vála­szát; A csehszlovák jegyzék, mint ismeretes, tiltakozott amiatt, hogy egy amerikai szervezet által felbo­csátott léggömbök január 18-án repülőszerencsétlenséget idéztek elő. A csehszlovák kormány június 19-én kelt jegyzékében most mint tarthatatlant visszautasítja az ame­rikai kormány próbálkozását, hogy a léggömböket felbocsátó amerikai szervezet „magánjellegére” hivat­kozva kibújjék a felelősség alól; A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya — mondja az újabb cseh­szlovák jegyzék — kártérítést kö­vetel az Amerikai Egyesült Álla­mok kormányától azokért a ká­rokért, amelyeket a január 18-1 re­pülőszgrencsétlenség csehszlovák állampolgároknak és a csehszlovák polgári légi-flottának okozott. E károk összesen 5 525 374 cseh koro­nára rúgnak: A csehszlovák kor­mány azt is követeli, hogy az Egyesült Államok szigorúan bün­tesse meg a repülőszerencsétlenség előidézésében vétkeseket, mint­hogy a szerencsétlenség következ­tében 22 ember meghalt és négv súlyosan megsebesült. Az Egyesült Államok kormánya tegyen hala­déktalanul intézkedéseket annak érdekében, hogy többé ne bocsás­sanak fel léggömböket Csehszlová­kia légiterébe: (MTI) Pineau hazaindult New-Yorkból New York (MTI). Pineau fran­cia külügyminiszter csütörtökön re­pülőgépen New Yorkból Párizsba indult — jelenti az AFP* Radhakrisnan indiai alelnök látogatása Rasidovnál Taskent (TASZSZ). Radhak­risnan indiai alelnök csütörtökön látogatást tett Rasidovnál, az üz- bég SZSZK Legfelső Tanácsa El­nökségének elnökénél; Rasidov és Radhakrisnan szívélyesen és bará- tian elbeszélgetett egymással. — (MTI) A Newsweek szerint Eden újabb négyhatalmi kormányai találkozó lehetősége ügyében puhatolódzik London (MTI). A Newsweek londoni értesülése szerint Eden puhatolódzik a négy kormányfő újabb svájci találkozójának lehe­tősége iránt. A találkozóra a jövő év elején kerülne sor, előbb azon­ban Washingtonba akar látogatni. IXOTHISTM/Vj (24.) 11 a idős Koczog Istvánnak tisz- “ taa lelkiismerete, nem rágó­dik azon annyit, hogy a fiára rápa- rancsoljon-e vagy se. Maga is fel­érte ésszel, milyen kö'öncöt vett a nyakába a két lóval. De megértené-e a saját fia, ha egyáltalán ki merné tárni előtte a szívét, nem vetné-e meg azért a régi bűnért? Mit láthatott a hat­hét esztendős kisgyerek azokból az időkből? '■ Csak annyit, hogy szaladt elébe, mikor kéthetenként hazajutott. — Idesapám, mit hozott Pestről? örült mindenki, hogy ha már fuldoklott ife, legalább életben ma­radt: Neki is vérét vette a háború. Hogy is volt az, negyvennégy vé­gén? Még kint laktak a tanyán, mert az asszony majd nyavalyatörés lett már a városban a sok belövéstől: A tanya főútvonalról félreesik, jobban belát az ember a határba. Csák nem leli meg olyan váratla­nul a halál, ha már egyszer el kell pusztulni. Egyik nap nagyon elszomorodott az ég. Még a döglött szarka is olyan ijesztően himbálózott a kút farkára akasztva, mintha vész elől menekülne hótt porában is. Egész nap nem lehetett egy árva lelket látni. Hol erről, hol amar­ról ágyú böfögött, aztán már csak messziről hallatszott elhalóan. Beesteledett. Világot se mertek gyújtani már, nehogy célpon­tot mutassanak valami kóbor járőrnek; Lefeküdtek. Egy ágyba mind a hárman a gyerekkel. Sze­gény Róza úgy tudott csak aludni, mint a nyúl. Kapaszkodott még fektében is a két vállába s reszke­tett, mint a hideglelős, ha felne­szeit; — Haljunk meg együtt; ha már úgy van előírva — sugdosta ijed­ten. A zon az éjszakán megverik az ablakot. Na, nekünk befel­legzett. Róza felsikótott s ő befog­ta a száját. Rémült, egyben erősza­kos kiáltás rezgette meg az ablak­üveget. — A városparancsnoktól jövök, engedjenek be! Erővel cíbálta le magáról az asz- szony tépő, kapaszkodó kezét s aj­tót nyitott; Ajtó mögött hagyott balkezében vasvillát szorongatott, míg kilesett; — Jóestét, öltözzön, fogjon be hamar! — sürgette az izgatott jö­vevény, aki egymagában volt. Egyenruhában. Meghőkölt; Bánáti volt, a véres­szájú leventeoktató. Abban a sárga posztóruhában, amiben mindig járt, lapos fején a leventesapka; Csakhogy akkor hiányzott róla a tarka pulykatoll. Cédulát mutatott reszketve. — A polgármester úr küldött; Fontos paranccsal azonnal vinnie kell engem Miskolcnak. Jöjjön, fogjunk befelé. Hiába hivatkozott a magányos asszonyra, gyerekre, menni kellett.­Hazudott Bánáti. A polgármester már régesrégen csendesebb tájakra menekült. De tekintélye így is ha­tott. A nyápichangú virilista úr körül nagy nimbuszt nevelt a pesti grófnő, akivel a várost képviselő útjain nem egészen hivatalos fogla­latosságba is esett. Hej, hogy sürgölődött Bánáti; Görbe, hosszúcsizmaszáras lába, amit majd tövig vert a földbe dísz­lépésekkor, zavarodottan csámpás- kodott a szekér körül. Időnként ra­vaszul vizsgálgatta pisztolyát, si­mán működik-e. Az asszony elnyújtott jajveszé­kelése, ahogy karját, tárogatja »» mánkodott. — Ne menj el, ne hagyj itt! — még most is a fülében van. Azt se tudta, kivel ment el oly hirtelen. Vitte a sunyitekintetű, hitlerba- juszos patkányt ország-világon át; Fel Miskolcra, majd le Dunántúl­ra. Közben vonuló menetoszlopok­hoz csapódtak, öt is szabályszerűen besorolták, s ment velük nyugatra. Ausztriában, Leobenben elválasz­tották a szekerétől. Két lovával együtt bevagonírozták a kocsit, őt meg beosztották valami munkaszol­gálatos osztagba.­Álég negyvenöt elején hazajött: Itthon kifosztva a gazdaság: Egy acatolója se maradt. Halálos rémület fogta el, mikor jobban tá­jékozódott az otthoni körülmé­nyekről. Néhány sírhantott látha­tott a szép postaépület előtt; Orosz katonáké volt. A bevonulás napján szép rendben jöttek a harckocsik a Püspökladányi úton. Alig érnek a katolikus templomig, mikor puska- sortűz ropogott az első kocsikra. Holtan hanyatlottak hátra a messzi szovjet haza fiai, akik elsőkként, fedetlenül, barátsággal hozták a szabadságot a nagykun városba: Szörnyű tragédia! A város kato­nai és levente vezetői négy-öt ka­masz leventefiút őrült, gonosz szív­vel ösiszeverbuválták. Rummal le­itatták őket s aljasul fellovalva, a katolikus templomhoz parancsolták a legénykéket. Némelyiknek talán először volt élesretöltött puska a kezében. Részeg izgalommal, elbu­títva várták az első tankokat, harc­kocsikat, melyek a már felszabadí­tott városba igyekeztek. Talán már az eszüket sem tudták, mikor fel­vijjogott mögöttük a parancsszó: — Tüzelj! A parancsot az a görbelábú, la­posfejű, Hitler-bajuszú díszhüje ká­rogta; Bánáti leyenteoktató^A ka* maszok sorsa is a halál lett. F’atal orosz, magyar életek hunytak ki néhány betegagyú gyilkos felbujtó miatt. Ó, hogy miért nem oltotta ki a vasvillával ott a süket csendben azt a gazembert, aki őt is elragadta a családtól, két lova, szekere miat­ta veszett oda örökre. A földből képtelenek voltak él- ni. Ezért járt fel egy évig dolgozni a fővárosba. Mennyit uta­zott jeges szélben a vonat tetején. Örök nyavalyát őriz a csontjaiban azokból az időkből. De élni kellett. Tőle vártak valamit az öregek is. Nem hitte akkor, hogy valaha is helyrezökken a világ. Nem bízott senkiben. Csak azt lüktette benne minden: élni kell! Mikor Monoki megkérte, hogy vigye fel magával — százalékért — a hús, szalonna- félét, vállalta.- Abból is csurrant valami.: 5 Akarta ő megöln1 Csen- da Péter rendőrt? Inkább felakasz­taná magát, mintsem embert öljön! De úgy menekült akkor, mint az őrült. Állandóan azzal a belső vád­dal élni, hogy Bánátit végered­ményben ő szabadította meg a büntetés elől, idegtépő állapot volt. ;:: Nem tudta volna elhallgatni, ha akkor éjjel a déli temetőben elfog­ják: Biztosan őt is kivégzik, mert nem tagadhatta volna le, hogy rá­adásul cimboraságot kötött a volt nagybirtokossal, Monokival; De hogy okolta volna meg a pisz­tolyt? Ki bolond hitte volna el, hogy csak olyan háborús emlék. Egy jó pokrócért vette odakint az Alpok közt valami hadnagytól, aki igyekezett túladni rajta, mielőtt a németek lefegyverezték volna. Úgy lopta haza dugdosva. Mint ahogy apja, nagyapja szintén hazacsórt súttyomban szuronyt, kardot hűz- niket a maga háborújából. A gye­rekeknek játék volt téli időben. Ott rozsdásodnak máig is ezek a holmik a padláson::: Melyik pa­raszt családnál nincs így? (Folyt;-köv) _ _ Zorin bonni szovjet nagykővel meglátogatta Schleswig-Holstein tartományi miniszterelnökét Berlin (MTI). V: A: Zorin, a Szovjetunió rendkívüli és megha­talmazott bonni nagykövete, a kiéli tartományi kormány meghívására ellátogatott Schleswig-Holsteinbe; Von Hassel tartományi miniszter- elnök csütörtökön fogadta a szov­jet nagykövetet; Az olasz köztársasági elnök októberben Törökországba látogat Róma (MTI). Mint az AFP je­lenti, Rómában hivatalosan közöl­ték, hogy Giovanni Gronchi olasz köztársasági elnök a török köztár­sasági elnök meghívására október elején hivatalos látogatást tesz Tö­rökországban. Aratják az őszi káposztarepcét A megye termelőszövetkezetei és az egyéni termelők, elsősorban Ti­szafüred és Kunhegyes környékén ötszáz holdon termeltek az idén káposztarepcét; A termést részben vetőmagnak használják fel, részben olajat készítenek belőle; A hűvös idő ellenére a kápo6ztarepcemag betakarítása már megkezdődött A tiszagyendal Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetben harminc holdból már csak kettő vágatlan. Ebben a szövetkezetben tízmázsás termés ígérkezik és hasonlóan magas ered­ményre számítanak a megye többi termelői is. ól a dni, aesini, g eue.rHni akar • Hirdessen Szolnok magyei NÉPLAPBAN Hirdetéseit Szolnok kivételével a megye valamennyi postahivatalánál is feladhatja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom