Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-19 / 144. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. június 19Szolnok megyei vendégek a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben Szolnok megye legtekintélyesebb tsz-eimek elnökei, párt titkárai és a megye más mezőgazdasági vezetői vasárnap meglátogatták a barcsi Vörös Csillag Tsz-t. Ez a látogatás nagyon hasznos volt. Sokat tanultunk, de azt is láttuk, hogy a Szolnok megyeiektől is sokat tanulhatnának az ide jövő vendégek. Vasárnap reggel étkeztünk Barcsa ra. Ez a község a Dráva partján, a jugoszláv határ mentén van. A tsz egyik tanyáját mindössze 20 méter választja el a határtól. Kaposvártól Barcsig sok kisebb- nagycbb helységen utaztunk keresztül. Ezeknek a határában mindenütt rengeteg a kaszáló. Tavasztól őszig csak úgy ontják a szénát. A Szolnok megyei elvtársiak irigykedve mondogatták, hogy ezen a vidékén nem művészet, a jószágtartás. Van is ebben valami igazság. Szigetvár, Istvándi, Szederkény, vagy Barcs környékén ugyanis augusztusban még javában kaszálhatják a legelőket, ugyanakkor Jászkisér vagy a kunsági városok határában — kivált, ha száraz az esztendő — ebben az időben legelőt sem igen talál már a jószág. Barcson a Vörös Csillag Tsz elnöke. Losonczi elvtárs fogadta a vendégeket. - Sándor Kálmánnal, a turkevei Vörös Csillag elnökével és Bemáth elvtárssal régi ismerősként üdvözölték egymást. Losonczi elvtárs őszinte örömmel fogadta küldöttségünket, s egész nap a Szolnok megyeiekkel volt, pedig még két vendégcsoport érkezett aznap a tsz-be. Vendéglátóink annak bizonyságául, hogy mennyire becsülik az asszonyok munkáját, jogos büszkeséggel mutatták meg a napközi otthont. Kettő van, mi csak az egyiket néztük meg. a Dráva-par- tit; Festői szép helyen, hatalmas fák árnyékában húzódik meg a kastély, amelyet napközi - otthonnak rendeztek be. Az ebédlőben csöpp kis asztalok, székek és sok játék: A szobák tiszták, világosak. A napközi otthon teljesen ingyenes: A szövetkezeit egésze tartja fenn és fedezi a költségeket. Akárhol jártunk, mindenütt tapasztaltuk, hogy a Barcsi Vörös Csillag Tsz tagjai nagyon szeretik szövetkezetüket és nemcsak tagoknak, hanem gazdáknak tartják magukat. Talán ez a legfőbb magyarázata az országos eredményeknek. Szolnok megyében, ha tsz látogatás van, a vendégeket rendszerint a vezetők kalauzolják, a tagok pedig szerényen félrehúzódnak. A Barcsi Vörös Csillag Tsz-ben nem így van. Az egyik tanyaközpontban összetalálkoztunk a másik két vendégcso- parttal. A vendégeknek egy idősebb ember magyarázott nagy buzgalommal: , — Most pedig, elvtársiak, megmutatom azt a sertést, amelyet az Országos Mezőgazdasági Kiállításra viszünk. Ezt a jószágot legalább négy és fél mázsára hizlaljuk — magyarázta lelkesen, s olyan szakértelemmel, amiből arra lehetett következtetni, hogy legalább is brigádvezető. Kérdeztük tőle, mi a beosztása? — Jószággondozó vagyok — mondta egyszerűen .S bizony a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben milyen okosan nevelik gazdákká a tagokat, az egészen meglepő. A törzstenyészet megtekintésekor történt. A Szolnok megyeiek körülállták Losonczi elvtársat és szakmai kérdésekkel árasztották él. — Egy elnök nem tudhat mindent — mondta Losonczi elvtárs mosolyogva, majd szerényen félreállt és átadta a szót Gyuri bácsinak, az egyik jószággondozónak. Gyuri bécsi ezt egészen természetesnek tartotta s olyan kerek kis előadást rögtönzött a fialási átlagok alakulásáról, a takarmánynoirmák összeállításáról, mint valami zootechnikus. Később megkérdeztük Gyuri bácsit, azt tudja-e, mennyi gép dolgozik a tsz-ben. Tudta. Részletesen felsorolta mindet. Hát ilyen szövetkezeti gazdák a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai. Érdekes, hogy ' mennyire mértéktartóak és takarékosak. E téren is sokat tanulhatunk tőlük. Nyíri elvtárs, a Szolnok megyei Tanács főmezőgazdásza amikor megnézte az egyik kutat, találóan meg ^ is jegyezte: „Nemcsak 100 000 forintos kútból lehet vizet húzni.” Később a látogatás utáni beszélgetés során Losoncai elvtárs utalt is Nyíri elvtárs megjegyzésére. — Mi nem nagyon szeretünk költekezni. Nem azt tartjuk, hogy ha már tsz, . akkor a jószágóilományt legalábbis márvány jászolból etesse. Aztán mosolyogva megjegyezte még, tudomása szerint a Szolnok megyei tsz-ekben szeretnek fényűzően építkezni „palotákban” tartaná a jószágot. A Vörös Csillag Tsz-ben ehelyett inkább a takarmány termesztéssel törődnek jobban. Persze a Szolnok megyeiek is elmondták, amit helytelenítettek. A trágyakezeléssel pé'dául még nagyon hátul kullognak a Barcsi Vörös Csillag Tsz- ben. A kisebb-nagyobb hibák ellenére, mégis mindannyiunknak az volt a véleménye, hogy a barcsi Vörös Csillag Tsz valóban rászolgált jó hírére. Vajon mi tette a barcsi Vörös Csillagot az ország legjobb szövetkezetévé? Kissé érthetetlen volt a kérdés az ottani elvtársaknak. — Mi tette volna? — a tagok igyekezete. S el is mondtak néhány példát ennek bizonyítására: Van a szövetkezetnek egy távoli 14—15 kilométerre lévő földterülete. Reggel 4 órakor már kapáltait a tsz-tagok. Legalább két árakor el kellett indulni hazulról, hogy kiérjenek 4 órára. Senki sem leérte őket erre. Reggel félhatkor teherautón is kimehettek volna, dehát azt kései időpontnak tartották. * A pártszervezet vezetősége sokat tesz azért, hogy a tagok egyre inkább magukénak érezzék a 'szövetkezetét, s bízzanak vezetőikben. Ebben a tsz-ben nem akarják mindenféleképpen érvényesíteni, a közgyűlésre is rákényszeríteni a a vezetőség akaratát. A fontos kérdésekben az az élv uralkodik, hogy döntsön a tagság. Persze a vezetőségnek is megvan az álláspontja, melyért szükség esetén élénken vitázik. Nem úgy van, hogy „ahogy esik, úgy puffan.” A pártvezetőség nem merev séma szerint végzi munkáját. Mindig azzal foglalkozik, ami a legtöbb gondot okozza a tsz-tagoknak. Hetvenöt tsz-tag vett Például házat a közelmúltban, de soUan nem költözhettek be az új hajlékba, mivel a lakó nem volt hajlandó elfogadni a cserébe felajánlott ingatlant. A pártvezetőség nem restéit eljárni ebben az ügyben a helyi tanácsitól a legfelső bíróságig s érvényre juttatta a tsz-tagok igazságát. Ilyen, látszólag egyszerű tettekkel szerzett tekintélyt a pártveze- tősóg. Ma már bizalommal fordulnak hozzá nemcsak egyéni problémákkal, hanem közérdekű kérdésekkel is. Jól bevált nálunk a vegyszeres gyomirtás, — vetette fel például a közelmúltban Vránics Pál — miért ne próbálhatnánk meg a muhart is így mentesíteni a gyomtól. Megfogadták a tanácsát és sikerrel alkalmazták a muharban is a vegyszeres gyomirtást. Ehhez hasonlóan mindenre kiterjed a párttagok figyelme A régi állattenyésztési brigádvezetőt például hanyag, felelőtlen munkájáért a párttaggyűlés javaslatára váltották le. Követendő példa megyénk termelőszövetkezeti pártszervezetei számára a Vörös Csillag-beli elv- társaknak az az érdeklődése is, amelyet a község ügyed iránt tanúsítanak. Nincs Barcson olyan fontosabb megmozdulás, amelyben a szövetkezet kommunistái egységesen ne foglalnának állást. Ezáltal nemcsak ismerik, hanem irányítják is a közvéleményt, s helyes intézkedésekre tesznek javaslatot a község vezetőinek. A helyzetismeret a tsz-tagok számára is gyümölcsözik. A községnek például sok volt a legelője, nem tudták megfelelően hasznosítani. A tsz pártszervezete javaslatára 65 hold legelőt átadtak a szövetkezetnek. Most meg arról értesültek a Vörös Csillag kommunistái, hogy 12 ház eladó a községben. Közbenjárásukra a szövetkezet vezetősége a legjobb dolgozóknak annyi előleget ad — már amelyiknek szükséges, — hogy megvehessek a házakat. Ősszel nem nagyon érzik majd meg ezt a tsz-tagok, hiszen legalább 60 forint lesz munkaegységenként a részesedés. így aztán nem csoda, ha az emberek jól érzik magukat a tsz- ben, s a fiatalok sem vágyódnak máshová. Érdemes megemlíteni, hogy ha valaki nősül, vagy férjhez megy és továbbra is a tsz- ben marad, az előző évben teljesített minden munkaegységére 10 forintot kap ajándékképpen. Volt olyan fiatal pár. amely közel 5000 forintot kapott így. Nem valami csoda folytán lett tehát virágzóvá a barcsi Vörös Csillag. Jól mondják az ottani vezetők: minden a tagoktól függ. Sekulity Péter — Simon Béla. Egyiptom népének nagy ünnepe Kairo (MTI) Mint az APF jelenti Nasszer miniszterelnök vasárnap délután fogadta Trevelyant, Anglia kairói nagykövetét. A megbeszélés után közleményt adtak ki, amely szerint a nagykövet azéri kereste fel Nasszert, hogy bejelentse: vasárnap délelőtt az utolsó angol katona is elhagyta Egyiptom területét. A nagykövet kijelentette: „örörpmel állapítom meg, hogy a Szuezi-csatorna övezetében mindkét fél a megértés szellemében hajtja végre a létrejött megállapodást.” A közlemény szerint Nasszer így válaszolt: „Remélem, hogy ez az esemény a megértés és a barátság uj korszakát vezeti be országaink között.” • Moszkva (TASZSZ) Nagy nemzeti ünnep van június 18-án Egyiptom népének: a függetlenség és a köztársaság napja. Ebből al alkalomból Mohammed A. El Kuni, — Egyiptom moszkvai nagykövete június 17-én este beszédet mondott a moszkvai televízióban. Beszédét a rádió is közvetítette. A nagykövet beszédének elején az egyiptomi nép üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a szovjet népn.o!v. — Országunk, mondotta a nagykövet, — éppen azért választatta nemzeti ünnepének június 18- át, mert ezen a napon fejeződik be teljesen a külföldi csapatok elszállítása az ország földjéről. Ilyenformán teljesül az egyiptomi nép leghőbb vágya, amelynek megvalósulásáért olyan sokat harcolt, szenvedett és áldozott. A szovjet nép, — amelynek a hazája megvédésében tanúsított hősiessége ideálként lebeg előttünk, mindenkinél jobban megtudja érteni, hogy Egyiptom büszke a függetlenségére, elszántan meg akarja azt védeni, s minden önfeláldozásra kész hazája megvé* déséért. A nagykövet ezután hangsúlyozta, hogy az imperializmus alóli fel- szabadulás után Egyiptom soha többé nem engedi meg, hogy az imperializmus valamilyen uj formában visszatérjen. A nagykövet megelégedéssel állapította meg, hogy Egyiptomnak a Szovjetunióhoz fűződő barátsága állandóan erősödik és fokozódik a két ország együttműködése is a legkülönbözőbb területeken. El Kuni köszönését mondott a Szovjetunió kormänjünak és népének azért a hatékony támogatásért, amelyet a függetlenség megőrzéséért folytatott harcban nyújtott Egyiptomnak, valamint a különböző területeken adott értékes segítségért. Mindez mély nyomokat hagyott az egyiptomiak szívében.Beszédének végén El Kuni nagykövet kijelentette, hogy Egyiptom népe nemzeti ünnepén örömmel üdvözli Sepilov szovjet külügyminiszter egyiptomi látogatásét: * Kairo (TASZSZ). Az egyiptomi nép melegen és szívélyesen fogadta Sepilov szovjet külügyminisztert, aki az egyiptomi kormány meghívására a függetlenség és köztársaság napjának megünneplésére érkezett az országba. Sepilov számos táviratot kap, amelyek a szovjet nép és a kormány iránti forró érzéseket fejezik ki, továbbá az Egyiptom és a Szovjetunió közti baráti kapcsolatok további elmélyítését kívánják. Sepilov Kairóba érkezte az egyiptomi sajtó figyelmének homlokterében áll. A lapok az első oldalukon számolnak be a szovjet .külügymi- nisrter Kairóiba érkeztéről és az egyiptomi vezetőkkel i történt első találkozásairól. (MTI). Sepilov látogatása Egyiptomban Kairo (TASZSZ). D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere — szombaton látogatást tett Mahmud Favzi egyiptomi külügyminiszternél Favzi külügyminiszter szombat este estebédet adott Sepilov tiszteletére. Egyiptom részéről az estebéden jelen volt Nasszer miniszterelnök is. Az estebéd szívélyes, ‘baráti légkörben folyt le. Utána Sepilov és Nasszer miniszterelnök között baráti megbeszélés volt. Vasárnap Sepilov ismét hosszas megbeszélést folytatott Nasszer miniszterelnökkel. A beszélgetésben részt vett Favzi külügyminiszter is. (MTI). Meyerson asszony lesz az úi izraeli külügyminiszter támadt nézeteltérések miatt lemond a külügyminiszteri tisztségről. A londoni rádió értesülése szerint Mose Sárét utóda Golda Meyerson asszony, Izrael jelenlegi munkaügyi minisztere lesz. (MTI)' Jeruzsálem (MTI). Az AFP jelentése szerint az izraeli minisztertanács hétfő délelőtti ülésén megadta a felmentést Mose Saretnek, aki már vasárnap bejelentette, hogy a Ben Gurion miniszterelnökkel TÓTH Tsrym A KUJON (20.) M onoki másnap délben az ebédszünetben levélpapírt vett. Gyorsan bekapta az ételt és Igyekezett vissza a műhelybe. Käs ládi- kát kerített s leült egy bakra. A ládát térdére fektette, újságpapírt takart rá, úgy kezdett írni a levélpapírra. „Kedves István ecsém! Kívánom, hogy soraim a legjobb egészségben találjanak szeretett családoddal együtt. Ne vedd rossz néven, hogy írok, de kihez fordulhatna az ember mai világban, ha nem a hozzá legközelebb állóhoz. Tudniillik én most olyan szakmai vizsgafélét teszek, ami — te is tudod — pénzbe kerül, hiszen a Krisztus leplét se őrizték ingyen. Nem akarom szaporítani a szót, küldjél nekem sürgősen 1000 azaz ezer forintot. Tedd meg ezt szerető bátyádnak. Előre is köszönöm a hozzám való szívességedet. Csak még azt akarom mondani, hogy Csenda Péter rendőrt a minap idebent láttam. Biztos valami nagykutya már, hogy feljár Pestre. Nem tud ezektől az ember megszabadulni, ugye? A lovakat úgyis potom adtam neked; Üdvözöl Sándor bátyád.” znáp este Karcagon a- „nadrágfenék” kút táján két fiatal andalgott csendes szóharmato- zás közt. Mielőtt elkísérnénk őket, jegyezzük meg, hogy méltán nevezte el a nép nyelve ezt a 'ájókot. Képzeljük el, hogy kezdődik egy széles utca, amely tulajdonképpen kettő. Mert hogyha a bal sarkon lévő házon nézzük az utcatáblát, az van kiírva, hogy Tompa utca. Ha meg* ezzel átellenben böngésszük a nevet, azt látjuk, hogy ... Ejnye, most nem is jut eszembe, mi az új címe, de ezelőtt Balogh utcának hívták. Arról, hogy csakugyan lakott abban ki a gyepig egy tucat Balogh; Tehát megindul ez a széles utca s mikor már vagy száz métert elér, még jobban tágul. Namármost. Pont ennek a bővületnék a közepén kótog egy szürkészöld kere- keskút — már amikor meghajtják. Innentől a széles utca két ágra szakad, balra az említett Tompa, jobbra meg a régi nevén Balogh szánra. Nem mond igazat, aki tagadja, hogy ebben az akkurátus utca-találkozásban a nadrág- vagy a gatyafenék minden jellemző tartozéka meglelhető; Míg ezzel eltöltöttük az időt, a fiatal pár már besétált a Balogh- 6zár elejére. Ahol végetér a kaszinó hosszú deszkakerítése s az utca halvány käs iramodást vesz balra, öreg bodzafa csüngeti kócos lombját a járda fölé. _ Jlfost már ne gyere tovább, Lf± P ista — mondta szívfájdalommal a kislány s háttal a kerítésnek megállt a fiúval szemben. — Meddig kell még így bujkálnunk? — szomorkodott a legény? — Ne búsulj, Pistukám, én úgy is a tied leszek: Abba nem engedek senkit beleszólni, hogyan alakítom a sorsom. — Gyere közelebb kedves kis barna madaram — bongott melegen a fiú hangja s két kezébe fogva a kislány két kezét, mindenről megfeledkezve nézte, nézte. — Piroska, Piroskám, fürjecs- kém — becézgette. Homlokát odaértette homlokához. Behunyta a szemét, úgy itta forró halántékába haja selymének puhaságát; Még azt is megérezte, ha egy-egy különálló hajszál, pehely-érintésű csókot csiklandozott szeme sarkához. Aztán megint sóhajtva nyitotta fel szemét s elmerült abban a két dióbama szemben, amiből annyi, de annyi biztatás mosolygott rá. Meleg aroa síma, mint a bársony s olyan nevetős, mint ízes barack a fán. Amint szempillája meg-meg- rebben, mintha lusta szellő líbeg- tetné a kövér levelet az iruló-piruló gyümölcs előtt. Orrából-e, szájából-e vagy karcsú nyakából olyan anyás nyugalmat adó illat permetez; Milyen kedves käs asszonyka is lesz belőle! Pista most elpirult. Szerencse, hogy holdvilág elpalástolja a szerelmesek sűrű színeváltozását; Arra gondolt, hogy amikor már övé lesz Piroska, milyen aranyosan megváltozik nemsokára az alakja: Elől, ott a törökmlntás kötő alatt halmocsfca gömböiyödik, s akkor tényleg olyan kedves, óvatos, vigyázva surranó lesz majd, mint a mezők barna, szelídszsemű kismadarai. Ilyenkor nyáron kimegy majd hozzá a tanyára. (Az utolsó hónapokban nem engedi már dolgozni, mint ahogy anyjának, nagyanyjának még kijutott.) ök aratnak az irdatlan nagy táblában a kombájnnal s déltájban messziről észreveszi az édest, amint simán közeledik a csapáson. Legfeljebb barna fejecskéje meg a válla látszik a vibráló búzatenger felett s aztán előtűnik egész alakjával valamelyik fordulónál; Jobb kezében kaskát hoz, benne galambhúslevest meg pitét. Balján meg kisfiúk csimpaszkodik — mert az első gyerek az lesz —, a kicsi neki- neki iramodik, apró lábaszára úgy villog, akár új küllő a forgó kerékben. Megérkezik, nagyot sóhajtva leül valami kis enyhelyre s ő segít nekj kényelmes ülést sikeríteni, hiszen drága kincs 6 is, meg akit a szíve alatt hord is. „Elfáradtál, ugye, kedves?” — kérdezi tőle és megcsókolja fénylő porcos fülecskéje mögött azt a fehér helyet amire olyan kisgyerekesen göndörödnek a pihés hajszálak. _ AJin gondolkoztál? — szorító ttá oda fél arcát Piroska s pillanatokig úgy figyelték egymás lélegzését, szívük dobbanását. — A jövőnkön — suttogta Pista, majd gyöngéden megszorította a kislány két ruganyos karját s szenvedélyesen, de halkan kérlelte, — Legyél erélyes, ha te is úgy alkarod, ahogy én gondoltam. Mondd meg határozottan, hogy nem szereted Zoltánt, akit néked szánnak; A lányosán világosarcú Koczog Pista meet szemét összehúzva, felsőtestét hátrahajtva kutatott a lány arcábam Fájdalmas kíváncsisággal kereste, vajon nem árnyalja-e valami megbánásféle Piroska ígérgetéseit, mikor vőlegényjelöltjéről beszélnek. Nem bírná elviselni, ha csalódnia kellene. 1— Abban biztos lehetsz, hogy nem erőltethetnek hozzá. Nem akarom ;;; Nagyanyám bólondériája az egész. Mindig benne volt kapaszkodhatnék s hogy ezek a felvidéki menekültek a közelünkbe költöztek háború után, azóta ki nem lehetett a fejéből verni, hogy engem meg Zoltán egymásnak teremtettek :; j Az tetszik neki, hogy Bögösék urak voltak. Majd elájult, mikor mesélte Bögösné, hogy a fehérneműjükben most is benne van az arany családi címer.:'; Meg hogy milyen jó katolikusok..; Tudod, mit kérdezett, mikor meghallotta, hogy veled szoktam sétálni? — Mit? — Biztos valami kominista az a Koczog gyerek? — mondta. — Hogy volna még párttag, hiszen tizenhét éves — válaszolom neki; — Hát a vallása? — faggatott tovább. — Református — vágom rá;:: Jajjaj, szent szűzanyám — sápítozott nagymama — az még rosszabb, mintha kommunista ’enne. Látod ilyen bigott.:; A legény jót nevetett. * (Folyt, köv.)
