Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-14 / 140. szám

SZOLNOKI <# NAPLÓ Szakemberek a Beloiannisz-út újjáépítéséről Három hónapja folyik Szolnok legforgalmasabb útvonalának újjá­építése. Mindenkit érdekel, milyen lesz az új út, mettől, meddig javít­ják meg, s mikorra készül el. Fel­kerestük az Aszfaltútépítő Vállalat vezetőségét, s megkértük Halasi Géza építésvezető helyettest és Végh Gyula műszaki ellenőrt, tájé­koztassa lapunk olvasóit az útépí­tésről. — Mettől meddig javítják meg az utat? — kérdeztük. — Az útjavítást most az Úttörő utcánál kezdtük, s egészen a Tisza- híd melletti MÁVAUT megállóig folytatjuk, illetve , addig, míg az emelkedőt el nem érjük. — S mi történik az Úttörő utcá­tól a kolozsvári hídig lévő útszakasz- szal, azt nem javítják meg? — Ehhez tudni kell a következő­ket. Tervszerlnt a most munka alatt lévő útszakasz építését már március elején el kellett volna kez­deni. Azonban a februári erős hi­degben a fagy miatt nem tudtuk a kavicsot, betont s egyéb építési anyagot szállítani: Amikor az idő engedett, akkor pedig az árvízhez kellett gyorsan az építőanyagot, a szállítóeszközöket és az emberek nagy részét elküldeni. Ezért csak áp­rilis derekán tudtunk munkához látni. így a befejezési határidőt. — amely augusztus végére volt kitűz­ve, nem tudjuk betartani. Tehát az Úttörő utcától a Kolozsvári hidig ve­zető útszakaszra, csak a jövő év­ben kerülhet a sor. —• Szélesítik-e az újonnan épülő utat, s milyen lesz a szerkezete, teherbírása? — Az út szélessége általában 14 méter lesz. csak a Malinovszki utcá­tól a Ságvári útig marad meg a régi szélesség. Már a szerkezet készítésénél fi­gyelembe vettük a Szolnokon kérész' tülhaladó nagy forgalmat és meg­terhelést. Ennek megfelelően épít' jük az ui utat. Először felbontjuk a régi szerkezetet és szükség szerint kitermeljük a földet. Munkánkat megnehezíti a rossz talaj. Fekete, kövér agyagra kell építenünk, — amelynek az a rossz tulajdonsága, hogy teleszívja magát vízzel, látszó­lag kemény, de terhelés alatt össze­nyomódik „gumizik". 20—25 centis talajjavítást végzünk, megdöngöl- jük. s alkalmassá tesszük az építés­hez. Erre 30 cm; vastag úsztatott alapbeton kerül, majd két rétegben 5 cm. vastag öntött aszfalt. Az al­só réteg durvább, nagyobb szem­cséjű aszfalt, felülre pedig finom, vízzáró kopóréteg. Ilyen vastag szer­kezetű és teherbírású utat csak a rómaiak építettek. Ez az út évtize­deken keresztül bírni fogja a leg­erősebb és legnehezebb forgalmat. «-• A városban az a hír járja, azért vágják ki a járdák mellől a fákat, mert gyökereik rongálják az úttest alépítményét. Kérdés: az új aszfalt út megépítése után ilyen kopár marad az utca? — Már nálunk is többször tilta­koztak a szolnoki lakosok a fák ki­vágása miatt. Nem mi. hanem a Vá­ros és Községgazdálkodási Vállalat vágatja ki az útszéli fákat, meit a járdát is a legtöbb helyen széle­sítjük. A lehetőség szerint 10—120 cm-rel bővül a meglévő járdák szé­lessége. Eszerint a fák a járda kö­zepén maradnának, ami kényelmet­lenné tenné a közlekedést és az ápo­lásuk is igen körülményes lenne. A kivágott fákat a Város és Község­gazdálkodási Vállalat pótolja. Ami az úttest alépítményének ron­gálását illeti, ez téves felfogás. Ezt a vastag szerkezetet még a legerő­sebb gyökérzet sem képes megron­gálni. — Volt-e valami érdekesség az eddigi munkák során? — Igen. A régi úttest felbontását követő kubikmunkánál megtaláltuk az eltemetett, primitív, régi csator­narendszert. sőt a TÜZÉP előtt és a Hősök terénél találtunk egy 120 cm széles boltíves kanálist is. A csodá­val határos, hogy ez a nehéz, több tonnás mezőgazdasági gépék és szál­lító eszközök alatt be nem dmlott. A szolnokiak között az a hír ter­jedt el. hogy ez a kanális a hajda­ni szolnoki vár egyik titkos alag- utja volt. Még csak annyit, egy ki­csit kellemetlen a forgalomkorláto­zás az igaz. de megéri, mert rövide­sen egy tükörsima, bogárhátú, nagy teherbíróképességű utat kapnak a szolnokiak! Cs. F. A NAPLÓ LEVELESLÁDÁJÁBÓL Közel 40 esztendeje dolgozom a vasútnál. Jelenleg a szolnoki te­herpályaudvarnál tel­jesítek szolgálatot. Bi­zony, ennyi idő alatt megöregszik az ember, s gyengülnek a szemei. Különösen akkor, ha a munkahelyén a rossz világítási viszonyok ezt nagymértékben elősegítik; Nálunk a kiadási és feladási raktárnál már régóta elromlott a vil­lany. Hat hónapja kér­jük a megjavítását ter­melési értekezleteken, de kérésünk eddig sü­ket fülekre talált. Éj­szakánként a rossz vi­lágításnál a dolgozók nem veszik észre az áruk sérülését, hova­tartozását és könnyen baleset történhet. Most már a lapon keresztül szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy nálunk leg­drágább kincs az em­ber, s a szemüket a né­hány forintba kerülő világító lámpák meg­javítása miatt ne te­gyék tönkre. Sípos Bálint árubeküldő segédraktárnok * Nem vagyok az az ember, aki a kákán is csomót keres, csupán ragaszkodom az igaz­sághoz. Néhány héttel ezelőtt a MÁV Hoksári János rendelőintézeté­ben voltam, ahonnan hivatkozva a munka­idő végére, gorombán kiutasítottak. Miután jogtalannak tartottam a kiutasítást, kértem a panaszkönyvet és beír­tam, ami néhány perc alatt a rendelőben tör­tént; Erre még durvábban rendreutasítottak és ismét kijelentették, hogy nincs igazam. Nem azt sérelmezem, hogy ügyemet ezen a délutánon nem intéz­ték el, csupán a durva­hangot. Ha a rendelő­ben lévő dolgozók ar­ra kérnek, jöjjek más­nap, mert sokat dol­goztak, fáradtak sze­retnének pihenni, szó nélkül elmentem volna, elvégre, ők is dolgozó emberek. Én azonban rideg kiutasító szava­kat kaptam, mikor az igazságomat beírtam a panaszkönyvbe. Ismételten arra kér­jük a rendelő dolgozóit, hogy máskor udvaria­san bánjanak a bete­gekkel. TÖRÖK ISTVÁN Vöröshadsereg út Egyszerűbb és olcsóbb A városi tanács vkg. osztályá­nak az elmúlt évben még volt egy harminctagú útfenntartó brigád­ja, amelyet szükség esetén fel le­hetett használni a kisebb lakás- átalakításoknál is- Ezt a brigádot a felsőbb szervek úgy tekintet­ték, mint kísérletet, ha beválik, akkor ezt a megoldást az ország összes városaiban alkalmazzák. A siker ellenére 1956. január 1-től kezdődően az útfenntartó brigádot kivonták a városi ta­nács hatásköre alól, és áthelyez­ték a Köztisztasági Vállalathoz. Hogy ez mennyire hátrányos lett, erre csak egy-két példa. Most a városi tanács, ha egy kisebb át­alakítást akar elvégeztetni egy lakásnál, akkor valamelyik vál­lalattal kell szerződést kötnie. A vállalat a lakásra bontási tervet készít, aztán külön építési tervet, szerződést kötnek, visszaigazol­nak, stb. Egy 15—20 ezer forin­tos átalakítási munka tehát eny- nyi bürokráciával jár, és amellett sokkal tovább készül el, mint a múltban. A másik példa: a városi tanács, amikor a saját útfenntar­tó brigádjával köveztetett járdát, az négyeztméterenként ? forint 20 fillérbe került, most, hogy a Köztisztasági Vállalati csinálja ugyanazzal a brigáddal — 22 fo­rintba. Itt bizony már a papíros­munkát is meg kell fizetni. A városi tanács most kérte a megyei tanács vb-t, hogy számá­ra a brigádot ismét engedélyezze. Reméljük a fenti indokok alap­ján ehhez a hozzájárulást meg­kapja, Lakógyűlés a Medgyesi-telepen A Napló cikke nyomán hétfőn délután 6 órakor lakógyűlés volt a Medgyesi telepen, amelyen megje­lent B. Kiss Mátyás elvtárs, a vá­rosi pártbizottság első titkára, Pin­tér Dezső elvtárs, a városi tanács végrehajtóbizottságának elnöke és Kátai Sándor elvtárs, a városi ta­nács VKG osztályának vezetője. A gyűlésen a dolgozók etmandták panaszaikat és javaslataikat, en­nek nyomán a város vezetőivel megállapodtak a panaszok orvosló sában, ______ B m ásodik öléves tervből A második ötéves terv időszaká- ben a tantermek növelése érdeké­ben két iskolánál építkezések lesz­nek; A Kassai úti iskolához négy tantermet és egy tornatermet építe­nek, ugyancsak négy tanterem és tornaterem épül az Abonyl úti is kólánál is; SZOLNOKI KRÓNIKA Gyermehdolgok A szabadtéri színpadon Bóka János „tábornok úr” parancsokat osztogat az „édes-grund” védelmére, aztán megjelennek a vö- rcs'ngesek, ádáz lándzsa­vívás kezdődik, fröccsen­nek az újságpapírba cso­magolt homokbombák és lent a nézőtéren a gyerek­sereg — még talán a lá­nyok Is — legszívesebben felrohannának a színpad­ra, hogy segítsenek Ne- niecseknek és a grund többi védőjének megvéde­ni a kis hazát. Az utolsó felvonás: a kis Nemecsek haldoklik. Bejárulnak a Gitt-egylet tagjai, hogy felolvassák a helyesbítő jegyzőkönyvet, amelyben a kis hősnek a neve csupa nagy betűvel van beírva. És lent a né­zőtéren vörösödnek a sze­mek, itt-ott feltör egy-egy vissza nem fojtható hüp­pögés:: s A „Pál utcai fiúk” elő­adásán vagyunk a Beloi­annisz úti iskola udva­rán. A színdarab szerep­lői nyolcadikosok, akik ennek a remekműnek a bemutatásával búcsúznak az iskolától. Milyen jól játszanak ezek a gyere; kék. Saját vágyaikat, ér­zelmeiket, a gyermekkor hősi romantikáját eleve­nítik meg a színpadon; Valóban játszanak, a szó gyermeki értelmében. Láttunk már tökélete­sebb előadást is, de ennél szívből] övőbbet, kedve­sebbet nem. Érdemes a felnőtteknek is megnézni. — A múlt szombati vi­har a város felett levert egy fiatal szürke gémet. A hosszúcsőrií, hosszúlábú bóbitás madár sérült szárnnyal és sérült lábbal most egy Jászkürt utcai ház udvarán látható: A gyerekek vették gondo­zásba, de a felnőttek ete­tik, mivel ez a hálátlan jószág — ha ember köze­ledik felé — felborzolja bóbitáját és alaposan megcsípi azt, aki csőrtá­volságra jut hozzá. Mes­terségesen kell táplálni, mert magától nem eszik. Ez úgy történik, hogy két oldalt megfogják a két szárnyát és egy felnőtt ki­nyitja a csődét, belerakja az ennivalót. Az etetés még rendben lett volna, de az itatással baj volt. Szerencsére itt a technika segített. Az egyik gyereknek van ugyanis egy vízipisztolya, azt megtöltötték vízzel és így fecskendezték bele a buta gém torkába a vizet; Most már két vasárnap délelőtt a Szigligeti Szín­ház előtt elkeseredett síró gyerekeket láttunk. Az történt ugyanis, hogy _ mesebeli Hamupipőkével ellentétben a színház ál­tal hirdetett szolnoki Ha­mupipőke becsapta a gye­rekeket és nem jelent meg a színpadon. Bizony, sehogyan sem illik a sze­líd, jólelkű mesebeli kis lányhoz. Igaz, meg , kell védeni legalábbis a mesebeli Ha mupipőkét, mert az ő ne­vével azok éltek vissza, akik a két meghirdetett előadás egyikét sem tar­tották meg. Lehet, hogy Hamupipőke cipője meg­lett, de a gyermekek és szülők bizalma — a szín­ház iránt — odaveszett került Szolnokra, mert Sg/j emládMtgxi ■* '’■”1 — Miki ébredj, mind­járt 7 óra, elkésel az is­kolából. A valóságban még csal? fél hét, de nem árt kissé túlozni, mert Miki éppen úgy, mint a többi gyerek, pár percet még úgy is elhúzódozik, el­mocorog a paplan alatt. Fél 7, de Horgász An- talné már másfél órája talpon van. Megjárta az üzletet, hazahozta a két és fél liter tejet és a 58 négy kiló kenyeret, a napi • adagot.; Űtbaindí- totta férjét a Járműjavítóba és legidősebb fiát, Antalt, a Vízügyi Igazgatóság szerelő-műhelyébe, ők 7 órakor kezdik a munkát. Fél 8, mikorra elkészül a három iskolás: az ötödikes Miki, a hetedikes Julianna és Erzsébet, aki a Közgazdasági Technikum első osztályába jár. A gyerekek tehát kapun kívül vannak, következik a két pesti unoka, mert a háztól ezelőtt öt évvel kiröppent Judit, a legidősebb lány — és jött helyébe kettő. Aztán, mivel szombat van, _ __ ki kell menni a piacra bevásá- ”r'~ ’ rolni. Horgászná leiil az asztalhoz számvetést csinálni. Mit főzzön vasárnap ebédre? Nagy gond ez. A férj 25 évig a postánál dolgo­zott, mint telefonszerelő, havi í| 1000—1100 forintot keresett; A I múlt évben ment át a Járműjaví- >§ tóba villanyszerelőnek, most 1300 forint körül van — beleszámítva |§ a családipótlék is — amit havonta hazahoz; A család, jelenleg a két unokát is beleszámítva, nyolc fő­ből áll. Csak a havi tej- és ke­nyér 600 forintba kerül. A lakbér 95 forint, hol vannak még az ebé­dek és a vacsorák? Horgászná a színház dolgozóinak mos, hogy hozzápótoljon a fizetéshez. Antal i||| két évig volt katona, amit most mint géplakatos keres, elsősorban magára költi. 23 éves, maholnap nősül, kell a ruha, a cipő, a fe­hérnemű. A pesti fiatalok most akarják berendezni a lakásukat, ágyneműt venni. A két unoka azért Judit munkába ment; Horgászná nagyon szereti a két csöppséget, de so­kat gondol arra, hogy milyen helyes az új rendelet, amely megen­gedi a terhesség megszakítását. Bárcsak előbb jött volna. Mert az a helyes, ha a fiatalok előbb berendezkednek, megalapozzák a családi életet aztán jöhetnek a gyerekek. És a piac::; Bizony itt sokat kell alkudni, mert minden fillér számít. Most vasárnapra sem vesz húst az ebédhez, mert a másfél kiló — ez a legkevesebb, ami kellene — egymagában 35—40 forint. Van otthon három fiatal galamb, azt vágja le. És ha már a piacnál tartunk, még mindig drága a zöldség­féle. Miért kell egy csomó valamirevaló reteknek 80 fillérbe ke­rülnie, miért 4 forint még mindig egy kg. zöldborsó? Nincs ez rend­jén. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem nem törődik eléggé az árakkal, tehát a háziasszonyok, a családanyák gondjával; Sőt! A múltkor a Népboltban 7 forintot fizetett annak a szárazbabnak kilójáért, amely a piacon 5-be kerüL Az egész család csak vasárnap ebédel együtt, egyébként Horgásznának egy nap kétszer kell tá­lalnia, külön a gyere­keknek, külön a férjének és a fiának. Azután kö­vetkezik a mosogatás és . majd az az egy-két óra, ff amikor Iiorgászné leül­het. De ilyenkor sem tét­lenkedik, a ruhákat ja­vítja; Igen, a ruhák, 25 év óta él együtt a férjé­ig vei, eddig még egyetlen egy civil ruhát nem ve­hetett neki, a régi postás ruhákbban jár ma is. A gyerekek ruhá­zata az első. A múlt ősszel is a férje egész havi keresete ráment a gyermekek felruházására. Most az ősszel már valamivel könnyebb lesz, mert volt árleszállítás, de a férjének az idén sem jut ruhára; Igaz, vannak jeleli és már rendelkezések is, amelyek azt bizonyít­ják, hogy az állam többet kezd törődni a sok-gyermekes családok gondjaival: örül annak, hogy felemelik majd a családi pótlékot, de leginkább arra számít: majd lemegy a hús, a zsír a kenyér ára. Tudja azt, hogy ez benne van a második ötéves tervben, az élet­színvonal 25 százalékos emelkedése; 1960-ra a mostani 1300 iarintos keresetnek majdnem 1700 forint lesz a vásárlóértéke.; És addig? Horgász An- , talné 25 éve munkás fe­lesége. Egész életében küszködött, takarékosko­dott, rengeteget dolgozott, hogy felnevelje öt gyer­mekét. A legidősebb ló- jg nya mindig azt mondja g: neki: „Mama, maga vas- bői van, amit maga vé- §g| gigcsinált, én azt nem |j bírnám.” Igaz, a férje : ' józan, becsületes ember, I jó munkás, de mégis a család élete, a háztartás gondja, elsősorban a fe- [ leség, az anya vállára nehezedik; Horgászná bízik a jövőben, sokkal jobban, mint azelőtt. Bízik abban, hogy egyre könnyebb lesz a sokcsaládos anyák élete. És ezt mondja a többi asszonvnakis, mert már 10 éve az egyik leg- odaadóbb tagja az MNDSZ-nek, ezt mondja választóinak is, mint városi tanácstag; És azok alak az or­szág, a város dolgait in- | térik, csakugyan az ed­digieknél sokkal többet kell, hogy törődjenek a családanyák életével, hogy több legyen az öröm és kevesebb a gond. Hiszen ölt nevelik számunkra a jövő Ma­gyarországát .; s TÖTH KORNÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom