Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-01 / 128. szám

1958 június 1 S2C1LNOK MEDVE« NÉPLAP 3 Vita a második öléves terv Irányelveinek tervezetéről A fejlődés nagy lehetőségei Kisújszálláson ÜNNEP! KÖNYVHÉT 1956 Kiadjaaálláann a termelőszövet­kezetek, az állami gazdaságok és a gépállomás dolgozóit élénken fog­lalkoztatja a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása. Lé­nyegesen meggyorsul majd a szö­vetkezeti dolgozók munkája, ha ez­után még több műtrágyaszórógépet kapnak. A város határában még mindig sok a szikes terület, amely még le­gelőnek is alkalmatlan. Ennek a hatalmas területnek a feltörésére és megjavítására is sok javaslat született. A talaj elég kemény és csak lánctalpas traktorral lehet fel­szántani. Ilyen munkaeszközből még kevés van a helyi gépállomá­son. Ha ebből többet kapnak a kis­újszállásiak, akkor már a második ötéves terv első éveiben nagy terü­leteken javíthatnák meg a szikese­ket, s ahol azelőtt még a legelő is kiégett, ott kenyérgabonát és ta­karmánygabonát lehetne termelni.. A szövetkezeti gazdák már na­gyon megszerették a gépeket és a mezőgazdasági munkák gépesítésé­vel szemben egyre igényesebbek. Több olyan vetőgépre lenne szüksé­gük, mely egyaránt alkalmas a ka­lászosok és az aprómagvak vetésé­re. Több herefejtő és kukoricaszár- begyűjtő kombájnt várnak a gép­állomástól. Jelenleg a gépállomási dolgozók, különösen a traktorosok bérezése nem egészen arányos az általuk megművelt földek terméseredmé­nyeivel. Még mindig előfordul, hogy egy-egy traktoros felületes, hanyag munkát végez. Figyelemreméltó te­hát az a javaslat, amely néhány nappal ezelőtt született, egy vita alkalmával. Eszerint helyes lenne, ha a jövőben a traktorosok bérezé­sét az általuk megművelt terület terméseredményétől is függővé ten­nék. Ezzel a gépállomási traktoro­sok munkájának a minősége to­vább javulna. Emelkedne a földek terméshozama. Ilymódon is elő le­hetne segíteni a tervidőszakban meghatározott 27 százalékos hozam emelkedését. Létai ősig mond elvtárs, a Nagykunsági Állami Gazdaság párttitkára nagyon fontosnak tartja a termelőszövetkezetek belső szer­vezettségét megszilárdítani. Sok za­vart okozott a termelőszövetkeze­tekben a belső munkaerővándor­lás. Ezen az állapoton változtatni kell A szövetkezetek vezetői gon­doskodjanak arról, hogy a tagok Szeretnék átépíteni a kisújszál­lási malmot is, mert nagyon távol esik a vasútállomástól. A szállítás és raktározás megjavítása érdeké­ben a vasútállomás közelébe akar­ják áthelyezni, s egyúttal korsze­rűsíteni is. A nagyobb malmokban állandó műszakokat alakítanak ki. Általá­ban ezek a vasútvonalak mellett épültek s ezért úgy tervezik, hogy az állami gabonát csak itt őrölik s a kisebbek vámőrlést végeznek. Rozsőrlésre a megyében is szük­ség van. Mivel a Jászságban ter­melnek több rozsot, ott állítanak át egy üzemet ennek a terménynek az őrlésére. A többinek így nem kell rozsőrlésre időnként átállnia, s így nem lép fel időveszteség. Szállítószalagokat szerelnek be a nagyobb üzemekbe, hogy megszüntessék a nehéz testi munkát. Szociális és kulturális létesftmény- nyel már eddig is több malmot el­láttak. A következő években a leg­kisebb üzemet is felszerelik az egészségvédelem és a művelődés szempontjából fontos dolgokkal (mosdó, öltöző, könyvek, rádió); A malmok korszerűsítése maga­sabb szaktudású munkásokat igé­nyel. Hogy ezt biztosítsák, szervez­gas hőfokon történik. A következő állomás az enyvező műhely, aztán következik a sajtoló. Az enywel vegyített forgács gördülő formákba hull, ahol 1.30x2.50 méteres mé­retű lemezekké sajtolják. Az egy­mást követő formakocsikról látha­tatlan kezek továbbítják az élő­préselt lemezeket. Szinte minden munkafolyamat automatikusan megy végbe. Amikor az első kísérleti leme­zeket felajánlották néhány bútor­gyárnak. merev elutasítással talál­koztak. A johannisthali „Univer­sal” művek igazgatója gúnyosan „savanyúkáposztalemez”-nek ne­vezte el a préslemezeket és a ne­vet. mások is átvették. Nem kel­lett senkinek a „savanyúkáposzta”- lemez, míg egy nap fel nem tűn­tek Adolf Hintznek, egy régi, ta­pasztalt asztalosmesternek. A jó mester szemével rögtön fel­ismerte a nagyszerű famegtakari­állandóan egy helyen dolgozzanak. Ne történjék meg, hogy egy tag né­hány hónapig állattenyésztő, pár hétig kertész és végül növényter­melő. Az ésszerűtlen munkaerő­vándorlást különösen az állatállo­mány érzi meg. Legtöbb közös gaz­daságban emiatt romlott le a jószá­gok kondíciója. Bobvos Jánosnak, a gépállomás igazgatójának az a véleménye, hogy a gépállomások az erőgépek­hez viszonyítva kevés munkagépet kapnak. A jövőben az illetékes szervek ügyeljenek arra, hogy az erőgépeket elegendő munkagéppel, fűkaszával, rendsodróval, répafel­szedővei, kukoricaszár betakarító géppel lássál? el. Figyelemre méltó Mihályíalvi István tudományos kutató javasla­ta. Véleménye szerint további fej­lődésünk egyik követelménye az építkezések fejlesztése. Épületek hiányában nem lehet a dolgozókat elhelyezni. A jószágállomány és a gazdasági gépek elhelyezése is elégtelen még. Mihályíalvi elvtárs szerint még több vetőmagtermelő gazdaságot kellene létrehozni. Ezek minőségileg megbízható vetőmaggal látnák el a termelőszövetkezeteket és a dolgozó parasztokat. nek az egyesülés műszaki vezetői egy műszaki kört. Ennek tagjai lesznek a főmolnárok és a szak­munkások is. A székhely Török- szentmiklóson lesz, ahová időnként összejönnek és egyes problémákat megbeszélnek. Egy-egy alkalommal a Malomipari és Élelmiszeripari Tu­dományos Intézettől hívnak majd meg szakértőket előadást tartani. A cél az, Hogy a szakmunkások és a főmolnárok a gyakorlat mellett el­méletileg is megismerjék az üze­mek működési elvét; Az egyesülés vezetősége kidolgoz egy őrléstechnológiai eljárást, amit minden szakmunkásnak meg kell tanulni.­Ezeket a terveket az egyesülés dolgozóinak javaslatai alapján állították össze. Különösen hasznos tanácsokat kaptak a na­gyobb üzemek dolgozóitól, akikkel termelési értekezleteken beszélget­tek ezekről a dolgokról. Az, hogy mennyit fordítanak me­gyénk malmainak korszerűsítésére, még nincsen eldöntve. Annyi azon­ban bizonyos, hogy nagy fejlődési lehetőség áll megyénk malomipara előtt. Ezt a mezőgazdaság termés­hozamának 27 százalékos növekedés előirányzata is megkívánja; tási lehetőségeit és szívesen vitte el a fatelepen hánykódó lemeze­ket, ott meg örültek, hogy végre megszabadultak tőlük. A lemez minőségét azóta tovább javították, így például megváltoztatták a for­gács összetételét, még jobban fo­kozták a tartósságát, stb. És Hintz mester műhelyében ma már elsöosztályú bútorok készülnek be­lőle, alig győzi a megrendeléseket. Még a bútorkereskedelmi központ is rendelt száz mahagóni tölgyfa hálószoba bútort. Amikor a szak­emberek meglátták, milyen szép bútort készít Hintz mester a „sa- vanyúkápcsztalemezekből”, szinte szóhoz se jutottak a meglepetéstől. \ kiváló asztalosmester készsé­gesen ajánlotta fel. hogv minden­kinek átadja tapasztalatait. Bizo­nyos, hogy az NDK-ban hamaro­san nem megv többé veszendőbe semilyen fahulladck. Ebben az évben is minden üzemben, városban és falun meg­jelennek az utcán a könyvhéti sátrak és a könyvek régi és új barátainak ezrei lapozgatnak az Ünnepi Könyvhét kiadványai­ban. Ebben az évben összesen 283 mű lesz kapható a könyvhéten, több mint egymillió példányban. Az 1956. évi Ünnepi Könyvhét mégmkább az új magyar szép­irodalom ünnepe, mint bármikor az előző években. A mai magvar irodalom kiadása az elmúlt Ün­nepi Könyvhét óta jelentősen fejlődött. 1955-ben összesen 153 mai magyar mű jelent meg l millió 426 ezer 400 példányban. Ebből 87 regény, vagy elbeszélés- kötet, 28 verseskötet, 20 szín­darab és 18 riportkönyv, tanul­mány, művészeti könyv, stb. — 1954-ben ezzel szemben csak 83 új magyar mű jelent meg. A számszerű fejlődés nagy és ezt az bizonyítja, hogy könyv­kiadásunk szélesebbre tárja ka­puit, több lehetőséget adott író­inknak arm, hogy műveiket meg­jelentessék. Számos olyan alko­tás jelent meg, amely évekig nem talált kiadóra és több olyan írótól adtak ki könyveket, akik­nek műveit a felszabadulás óta egyáltalán nem, vagy csak alig publikálták. Megnőtt a visszaem­lékezések, az életrajzi regények száma és végül — az olvasók legnagyobb örömére — nagyobb mértékben adtunk ki humoros írásolcat. Természetesen a megje­lenő művek közül számosra jel­lemző az útkeresés. Nem mond­ható el. hogy mindegyik új ma­gyar írás teljes-értékű remekmű. A mai magyar Írók művel közül azonban máris számos jelentős alkotás került kiadásra. Az Ünnepi Könyvhétnek légi, fontosabb feladatta, hogy fokozza az érdeklődést a magyar iro­dalom iránt. A verseskötetek kö­zött Illyés Gyula, Madarász Emil. Szabó Lőrinc, Urbán Ernő. Vészi Endre most megjelenő, vagy a közelmúltban megjelent kötetei szerepelnek, de emellett számos más verseskötetet is ajánlunk ol­vasóinknak. A prózai írások kö­zött megemlítjük Balázs Anna, Barabás Tibor. Bárány Tamás, Bernáth Aurél. Bihari Klára, Cseres Tibor, Dobozi Imre, Egri A axolnohi járásbíróságnál igen komoly problémák vannak a népi ülnökök behívásával kapcsolatban. Az üzemek, vállalatok, amikor meg­kapják a felhívást arra, hogy java­soljanak olyan elvtársakat, akik megfelelnek népi ülnöknek, többsé­gükben úgy teszik ezt, hogy az il­lető elvtársak nem is tudnak róla. Ebből adódnak az olyan esetek, hogy amikor a járásbíróságtól ki­küldjük az értesítést, mikorra jöj­jenek be működés végett a megvá­lasztott ülnökök, megkezdődnek a telefonálások, személyes megjelené­sek, s szinte egymásnak adják a kilincset azok az elvtársak, akik nem akarnak ülnökök lenni. Ondók Sándort, a Fűtőház dolgo­zóját is megkérdezése nélkül java­solták népi ülnöknek. Elmondotta, hogy ezt a feladatot képtelen el­látni, nem hajlandó működni, mivel sajnálja az embereket és nem tud úgy foglalkozni az ügyekkel, amint azt törvényeink megkívánják Már több ízbe® fordult a Fűtőház vezetőségéhez azzal a kéréssel, ja­vasolják visszahívását, erre c ak ígéretet kapott, de intézkedés a mai napig sem történt. Hasonló hibák vannak a Vegyi­műveknél, a Cukorgyárnál és a Patyolat Vállalatnál, ahol a múlt év augusztusában Kálmán András- nét javasolták népj ültöknek. Ami­kor a behívására került a sor, kö­Hazánk 19 megyéje versenyben van a vasgyűjtésben. Az eredmé­nyeket hetenként értékelik. A leg­utolsó statisztika szerint a verseny­ben a vezető Nógrád- és az utána következő Pest Hajdú és Csongrád megyék után Szolnok megye az ötödik helyet foglalja el a verseny­ben. Lajos, Enczi Endre, Fábián Zol­tán,. Fehér Klára, Gergely Sán­dor, Goda Gábor, Győri Rezső, Illés Béla, Jankovich Ferenc, Mocsár Gábor, Molnár Géza, Oravecz Paula, Rideg Sándor, Sarkadi Imre, Szabó Pál, Tamás Aladár, Tersánszky J. Jenő, Ve­res Péter műveit, Barta Lajos színmüveit, s emellett több más írónk várható, vagy már megje­lent kiadványai is szerepeinek a könyvjegyzékben. Gazdag a válogatás a külföldi irodalomban is, köztük néhány új mű szerepel, így Doris Lessing: Eldorado, Yves Montand: Csupa napfény a szivem, Hemmingway: Az öreg halász és a tenger, Krist: 08—15, Katajev: Hajrá, Sadoveanu: örvény felette Természetesen magyar és vi­lágirodalmi klasszikusok is bősé­gesen találhatók az ünnepi könyvheti listán. Gazdag a vá­laszték az ifjúsági irodalomban, Ahol az ezeregyéjszaka legszebb meséitől kezdve Kasszil: A nap­sugár szerelmese c. szép regé­nyén keresztül Tamási Áron: Ábel az országban c. művének új átdolgozott kiadásáig magyar és külföldi művek hosszú sora található meg. Emellett politikai, ismeretterjesztő munkák cs hasz­nos tudnimlőkat közlő müvek szerepelnek az Ünnepi Könyvhét listáján. Az ünnepi kdnyi:hetet az idén központi irodalmi ünnepéllyel nyitják meg a Nemzeti Színház­ban. Mint az elmúlt években., Most is megszervezik az írók és olvasók találkozóját. Megtartják Budapesten és vidéken a már hagyományossá vált műsoros es­teket. Az Ünnepi Könyvhétnek ezévben azonban újabb esemé­nyei ts lesznek. így a második könyvsorsjáték húzását az Ün­nepi Könyvhét idején rendezik meg. A költészet népszerűsítése érdekében a könyvhét egyik napját, június 7-ét a költészet nácidnak nyilvánítják. Az elmúlt esztendőben az Ün­nepi Könyvhét szép sikerrel zá­rult. Szeretnénk elérni, hogy ez­évben még sikeresebb legyen s újabb olvasók százait és ezreit vyerie meg minden jó könyvnek, de elsősorban az üi magyar iro­dalom alkotásainak. zölték, hogy nem tudják engedni, mivel a folttisztító részlegen dol­gozik, s ezen munkakörre egyedül ö van speciálisan kiképezve. Vajon a vállalat vezetősége a javaslat megtételekor nem gondolt erre? A Cukorgyártól javasolt Sós István is kijelentette, hogy ő nem tud a meg­választásáról s nem is kíván népi ülnökként működni. A felsorolt néhány példa csalt el­enyészően csekély része a hasonló eseteknek. S mindez azt eredmé­nyezi, hogy a járásbíróság hiába készíti el a munkatervet, a beosztá­sokat, ilyen körülmények közölt nem tudja végrehajtani. De még ennél is súlyosabb hiba az, hogy a már említett problémák miatt meg­sértjük az idevonatkozó törvényein­ket, melyeket a dolgozó nép hozott., mivel olyan ülnökök is kerülnek be, akik nem szívesen vállalják ezt a feladatot. A népi ülnökök, akik ismerik az életben felmerülő problémákat, komoly segítséget adhatnak bí­róinknak ahhoz, hogy a szocialista törvényesség megsértése nélkül, az igazságnak megfelelően tudjanak dönteni az eléjük került ügyekben. Éppen ezért, úgy gondolom, helves lenne, ha az üzemek, a vállalatok igazgatói s nem utolsó sorban a párt alapszervezetek vezetőségei a jövőben nem harmadrendű kérdés­ként kezelnék ezt a feladatot. Bár ez a helyezés nem megszé­gyenítő, a Szolnok—Heves megyei MÉH Vállalattól, amely az év első negyedében teljesített kiváló mun­kájával elérte az élüzem szintet és nőst a Város- es Községgazdálko­dási Minisztérium kiváló vállalata, még sokkal jobb eredményt vá­runk. Tovább fejlődik malomiparunk a második ötéves tervben A Törökszentmiklósi Malomipari Egyesülés vezetői az üzemek mű­száki dolgozóival karöltve, összeál­lították második ötéves távlati ter­vüket. Sok olyan feladatot tűztek abban maguk elé, amelyek megva­lósítása nem kis haszonnal jár. Nézzük csak sorban, mit szándé­koznak változtatni malmainkban az elkövetkező öt évben? Még ebben az évben bulgáriai tapasztalatok szerint malomcsoportokat alakítanak. Egy- egy vidéken a nagyobb üzemek irá­nyítása alá helyezik a kisebbeket. Mindmáig a legkisebb malomban is sok az adminisztrációs munka. Ezt az állapotot megszüntetik a csopor­tok kialakításával. A cél ezzel az, hogy az irodai munkát a központi malomnál végezzék s ezzel gyorsít­sák az ügyvitelt, eredményesebbé tegyék az irányítást; A megye* nagyobb malmaiban korszerű szovjet őrlési eljárást ve­zetnek be. Ennek lényege: a beren­dezéseket ésszerűbben átcsoporto­sítják és növelik a gépek fordulat­számát. Negyven-ötven százalékkal emelkedik így az üzemek termelé­kenysége és majdnem ilyen arány­ban csökken az önköltség. Karca­gon már be is vezették a szovjet el­járást, és azóta a malom 6 helyett 10 vagon gabonát őröl fel naponta Az Egyesülés legtöbb üzeme már villamosítva van, Az ötéves terv­ben a még gőzgéppel hajtott mal­mokat is villamoshajtásúra szere­lik. Korszerűsítik az őrieménylovábbító berendezéseket iS; A jászberényi malmot az Mén pneumatikus, levegőszállítású szer­kezettel látták el. Itt az őrleménye­ket vascsövekben levegő megszí- vással továbbítják. 1960-ig még 6 malomban építenek ilyen berende­zést. Nagy előnye a pneumatikus szállításnak, hogy pormentes és az üzem levegője egészségesebb. Társadalmi munkával is épült Yáróhelyiség a tiszaburai hajóállomásnál Tiszabarán a hajóál­lomásnál új váróhelyi­séget építettek a köz- f ségfejlcsztési járulék­ból befolyt összeg egy részének felhaszná­lásával. Az épület el­készítéséhez a 13 000 forinton kívül társa­dalmi munkával is hozzájárultak a község dolgozói. Á NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ÉLETÉBŐL Elsöosztályú bútor fahuíladékból „Takarékoskodjunk a fával, a fa nem terem ügy, mint a bur­gonya:” — írta tavaly augusztus­ban a „Neues Deutschland’ és fel­hívása nem volt pusztába kiáltott szó. A berlin-karlshorsti faneme­sítő üzemben megszívlelték a ta­karékosságra intő cikket és elkezd­ték a fahu'ladék feldolgozását prés- lemezekké. Ezekből a lemezekből ma már első osztályú bútorok ké­szülnek. Azelőtt a berlin-karlshorsti üzem­ben is elégettek minden fahulla­dékot. Ma nemcsak saját fahula- dékukat hasznosíthatják,, hanem még más fafeldolgozó üzemektől is elkérik a fahulladékot, a fumir- maradványokat, a szélezési hulla­dékot, stb. A fahulladék először is a kala­pácsos zúzóma’omba kerül. Innen a forgács-szitákon át veszi útját az ötszalago6 szárító felé. A szárítás öt egymás [ellett futó szalagon, ma­Többet kell törődni a népi ülnökök kiválasztásával A Szabad Nép május 23. szárnyban cikk jelent meg a népi ülnökök felelősségteljes, lelkiismeretes munkájáról és a szocialista törvényességről. Ezzel kapcsolatban kaptuk az alábbi sorokat. No- vák Mihály, a szolnoki járásbíróság vezetője küldte hozzánk. Megyénk ötödik helyen van az országos vasgyííjtő versenyben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom