Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-30 / 154. szám
2 SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 1536. Június 30. A törvénysértések megszüntetése helyi tanácsaink fontos feladata Angliában széleskörű megdöbbenést váltóit ki a British Motor Corporation nagyarányú munkásé ibocsáiása Sok minden függ a helyi tanácsok vezetőitől. Munkájuk befolyásolja a tömegekkel való kapcsolatunk erősödését, a rendszerünk iránt táplált bizalom növekedését. Hiába hoznak ugyanis felső szerveink helyes határozatokat, rendeleteket, ha a községek vezetői nem az útmutatás szerint cselekednek. Kisebb-nagyóbb ügyekben sok helyen tapasztalható ilyen példa. Előfordul még, hogy végrehajtóbizottsági üléseken a fennálló törvényeket sértő határozatokat hoznak. Jászladányon például a tarta- Sékföldek szerződésének felbontására vették az irányt, pedig erre csak általános földrendezéskor van lehetőség. A legnagyobb hiba az, hogy a felsőbb szervek figyelmeztetését sok helyen nem veszik komolyan, s a törvénysértéseknek nem tulajdonítanák nagy jelentőséget. Márpedig, ha egy-egy törvénysértés gazdasági és politikai hatását a’a- posabban elemeznék (termelési bizonytalanság. stb.), akkor bizonyára nemcsak vélt igazuk, hanem a rendeletek alapos tanulmányozása alapján döntenének. A tsz fejlesztéssel kapcsolatban is előfordulnak még helytelen módszerek. Egyes helyeken csupán a tartalékföldekkel akarják növelni a közös gazdaságok területét, máshol — például Pusztamonostoron — a földrendezés eOnagyolá- sával, az egyéni gazdálkodás bizonytalansága előidézésével igyekeztek ezt elősegíteni. így történhetett meg, hogy sok gazdálkodó a földrendezéskor kevesebb földet kapott, mint ami azelőtt volt neki, ugyanakkor olyan személyeknek is jutott föld, akiknek azelőtt nem volt; A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének ügye nem szorul ilyen módszerekre. A nagyüzemi gazdálkodás fölénye, a gépesítés, az emberibb élet lehetősége ezernyi bizonyítékának kell győzelemre- vinni a szövetkezeti mozgalmat. Ezt kell nevelőm unkáv al, termékeny vitával, meggyőző példákkal, tsz látogatások szervezésével, stb. elősegíteni minden tanácsfunkcionáriusnak. A törvénysértésre tehát semmi szükség, nem használ, hanem árt ez az ügyünknek. Nem ezen, hanem a konkrét szervező munkán kell töprengeni, arra fordítani erőnket. A tartalékföddek szerződésének felbontása, s az egyéb törvénysértések helyett a középparasztok megnyerésére törekedjenek tanácsszerveink; A szocialista együttélés szabályainak nemcsak a betartása, hanem azok példamutató tisztelet- bentartása, a maguk részéről is minden körűi mény közötti érvényesítése — feladata a helyi tanácsok vezetőinek. Ebből következik; nem engedhető meg, hogy valaki vizet prédikáljon és bort igyon, érvényt szerezzen a törvényeknek, ugyanakkor hivatali hatalmával visszaélve saját hasznára, a dolgozók kárára hozzon határozatot. Sajnos, ilyen példák is előfordulnak, bár nem általánosak, de éppen azért, mert nem általánosak, nagyon kirívóak, nagyon szembeötlők, s hihetetlen mértékben rontják a községi tanácsok tekintélyét, csökkentik az irántuk táplált bizalmat. Jászdózsén például a földrendezés időszakában a csereingatlanokból olyan föQdlterület került egyes vezetők kezébe, amelyen lucerna volt. Ezt azután elég drágán haszonbérbe adták a gazdálkodóknak. Mondani sem kell, milyen káros kihatása van az üyen eljárásnak. Sérti a dolgozó parasztok igazságérzetét, de ezen túlmenően — nemcsak a jászdózsai példára gondolok itt — politikai szempontból is káros. Éppen ezért hangsúlyoznunk kell, hogy a törvénysértés —kövesse bár el egyszerű dolgozó, tanácselnök vagy bárki más — mélységesen idegen a mi szemléletünktől. A korrupciót, a hivatali hatalommal való visszaélést el kell ítélnünk és kellő határozottsággal fel kell lépni elkövetői ellen. Nem törhetjük azt sem, hogy a tartalékföddek használói között akadjanak olyanok, akik a helyi tanácsok vezetőinek hallgatólagos jóváhagyásával ne teljesítsék beadási kötelezettségüket; Ha ezt megköveteljük a dolgozó parasztoktól, akkor közellátásunk biztosítása és jobbátétele érdekében meg kell követelnünk azoktól is, akik alkalmazotti és egyéb funkcióik, — s tegyük hozzá: kereseti lehetőségük — mellett a tartalékföldek hasznosításéval is foglalkoznak, s ebből is haszonra tesznek szert. Nagyon helytelen az az igyekezet, amellyel egyes helyeken — így a közelmúltban Jászkiséren — védik a hibát elkövetőket; Arra hivatkoznak, hogy „máskülönben igen rendes emberek ezek, szorgalmasan dolgoznak.” Azt tartsuk szemelőtt, hogy rendes ember, jó munkaerő, a község vezető testületéhez méltó csak az lehet, aki a párt politikájának szellemében óvja a szocialista törvényességet. Nem arról van most szó, hogy ha valaki hibát követ el, akkor távolítsuk el a tanácsapparátusból. A legőszintébb jószándék mellett is lehet hibákat elkövetni. De arról igenis szó van, hogy a hibákat A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából július 1-én, illetve július 8-án a földművesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek a megyei székhelyeken ünnepségeket rendeznek. A megyei szövetkezett napokra utazó szövetkezeti tagok 50 százalékos utazási kedvezményt kapnak a MÁV és a GYSEV vonalain. A július 1-i ünnepségre utazók a kedvezményt június 30-án nulla minden egyes esetben, a lehetőség szerint felismerésük pillanatában ki kell javítani, s elkövetőiket felelősségre kell vonni. Csak így szüntethetjük meg minden községben azt a nézetet, hogy „csak a megye intézheti el ügyünket, mert helyben nem törődnek vele, a járásnál meg elsimítják.” Hasonló véleménnyel gyakran találkoznak a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Mondani sem kell, hogy ez nem helyes. El kell érni, hogy ne csak a megyei szervektől várják panaszuk orvoslását a dolgozók. Sokat tehetnek ezért a járási tanácsok, mindenekelőtt azzal, hogy szélesebb körre terjesztik ki ellenőrző, segítő tevékenységüket. Most még például igen sok helyen nem tnnurnányozzák kellő gonddal a járási tanácsok vezetői a községi végrehajtó bizottsági ülések jegyzőkönyveit, s igen ritkán élnek azzal a jogukkal, hogy megsemmisíthetnek helytelen határozatokat. A jászapáti járásban ebben az évben egyetlen ilyen példa sem volt, pedig egyes esetekben szükség lett volna az alsóbb szervek intézkedésiéinek megváltoztatására; Igen hasznos lenne az is, ha a járási tanácsok vezetőd a járási ügyészszel együtt vizsgálnák meg a törvényesség betartását, s ellenőrzésük idején túljutnának a tanács- apparátus szűk körén, s meghallgatnák minél több dolgozó véleményét. Persze mindez nem sokat ér, ha nem tesznek hathatós intézkedésekét; Most még akad olyan vezető a járási tanácsoknál, aki szavakban elítéld a törvénysértéseiket, de felszámolásukat már nem szorgalmazza olyan hévvel. Változtatni kell ezen, s mindenütt el kell érni, hogy a vezetőt igazságos intézkedéseiért becsüljék, azt hirdessék róla, hogy bármikor, bármilyen esetben elfogultság nélkül, a törvényele szellemében jár el. Ebből következik, hogy megalkuvók sem lehetnek a tanácsfunkcionáriusok, s másokkal is be kell tartatniok a törvényeket, akár a beadási kötelezettség teljesítéséről, akár egyéb kötelezettségről legyen szó. Ez azonban csiak akkor lehetséges, ha egyetlen községi tanács élén sem áll olyan ember, aki maga „alkotja” a törvényeket. SIMON BÉLA órától, a július 8-i ünnepség résztvevői pedig július 7-én nulla órától vehetik'igénybe. Az indulási állomáson megváltott teljesáru menetjeggyel a résztvevők díjtalanul utazhatnak vissza, a jegyet azonban az ünnepség helyén a MÉSZÖV bélyegzővel le kell pecsételtetni; A lebélyegzett jegyekkel a visszautazást, legkésőbb július 2-án, illetve július 9-én 24 óráig kell megkezdeni (MTI) London (MTI.) Súlyos megdöbbenést keltett országszerte Anglia legnagyobb és a világ második legnagyobb autógyári csoportjának, a British Motor Corparation- nak már jelentett döntése, hogy elbocsátja hatezer munkását. Súlyosbította a helyzetet Anglia egyik legjobb autóexport-piacának, Ausztráliának az a lépése, hogy további évi 32 millió fonttal csökkenti importját. Az angol motor gyárosok szövetsége súlyosan aggasztónak minősíti ezt a lépést. Utal a nyilatkozat arra, hogy Anglia egész autóexportja 1955 első öt hónapjában 177 OOfl kocsi volt, míg 1958 első öt hónapjában csak 140 000. A Szakszervezeti Főtanács midland! körzeti tanácsadó bizottsága Birminghamban tartott ülése után nyilatkozatot adott ki és ebben kijelenti: „Megfontoltuk a jnid- iandi munkásság rohamosan súlyosbodó helyzetét; A British Motor Corporation drasztikus eljárása rendkívül súlyos hatást fog gyakorolni az iparra az autóiparon kívül is. Ha nem változtatják meg gyorsan ezt az irányt, Midland rövidesen nyomor-sújtottá vidék lesz.” Az alsóháziban mindkét oldalon súlyos aggodalmat keltett a váratlan tömeges inunkáselbocsátások híre. Macleod munkaügyi miniszter számos kérdésre felelve kijelentette, hogy a British Motor Corporation már hétfőn közölte vele bizalmasan tömeges elbocsátási szándékát. A munkaközvetítők igyekeznek • lehetőleg minél több állástalanná vált munkást elhelyezni, de valamennyi számára nem tudnak munkát biztosítani jelenlegi lakóhelyük közelében. Ügy tudja, Midland más vidékein üresedések vannak a közlekedési üzemekben és a szén iparban. Az üyen váratlan döntés végtelenül megnehezíti a munkásfcöz- vetítők számára megfelelő új állások felkutatását. • London (MTI.) A British Motor Corporation ezer munkása — a londoni rádió jelentése szerint — a nagyarányú munkáselbocsátás hírére sztrájkba lépett A „nem hivatalos” munkabeszüntetéssel kényszeríteni akarják a vállalatot, hogy vegye vissza az elbocsátott dolgozóikat. Az oxfordi autógyárak munkásai is megmozdultak. Felkérték a szakszervezet végrehajtó bizottságát, hogy lépjen közbe. A dolgozók azzal fenyegetőznek, hogy abbahagyják a munkát, ha közbelépésük sikertelen lenne, (MTI.) A libanoni kormány iöveielemadót és behozatali vámol vet ki az iraki angol köoiajtársaságra Beirut (MTI). A libanoni kormány elvben elhatározta, hogy jövedelemadót, behozatali vámot és illetéket vet ki az angol tulajdonban lévő iraki kőolajtársaságra — közölte Abdallah Jafi libanoni miGázlökéses porzógép a lenföldeken A Volokalamszk-kerületi „Iljics útja“ kolhoz 250 hektár lent vetett el az idén. Jól sikerült a vetés, szépen kelt, fejlődött a len, később azonban bolhák lepték meg és veszélyeztették az ígérkező jó termést. A bolhaírtás eddigi módja (tüll- zacskókból hintették a hekszaklo- ránt), egyszerű volt , ugyan, de igen sok munkát igényelt, s amellett egyenetlenül szóródott szét a vegyi készítmény a növényekre; ahová sok került, a fiatal hajtásokat megperzselte, ahová meg kevés jutott, ott nem sokat ért. Az idén már géppel porozzák az „Iljics útj,a“ kolhoz lenvetését és a bolhák kártevését teljesen megszüntették. A volokalamszki gépállomáson a múlt évben egy ujrendszerű porszűrő gépet készítettek a Moszkvai Növényvédelmi Állomás tervei alapján. 20—25 kilogramm befogadó ké-, pességű, tölcséralakú tartályt szereltek a traktorra. A tartály alsó részét lefelé nyiló kis szelep zárja el, s ezen át a traktor kipuffogó csövéhez kapcsolt, s a végén keskeny réssé szélesített cső vezet a szabadba. A motorból kipuffogó gáz finom por alakjában vékony rétegben szórja szét a vegyi készítményt. A porzógép alkalmazásának az az niszterelnök; A döntést azért hozták, mert nem sikerült megállapodni a társaság Libanonon keresztül haladó olajvezetékei bérleti díjának felemelésében. előnye, hogy nagy területet, aránylag kevés vegyi anyaggal, gyorsan és Igen jól be lehet vele porozni. A kísérletek azt mutatják, hogy míg a be nem porzott vetéseken 267 növényt rágtak el a bolhák, négyzet- méterenként, a kézierővel beporzott területeken 93, a porzógéppel beszórt területeken csupán három növényt. A munkák önköltsége jelentősen lecsökkent. Egy traktoros 40 hektár lenvetést tud beporozni naponta. A porzás szélessége 5—6 méter. A készítményből így csak 6—8 kilő szükséges egy hektárra. A beporzás minősége függ a gáz kipu- fogás sűrűségétől, ezért négyes sebességgel haladnak a traktorok. A Moszkva-területl kolhozok lenvetésterületüknek körülbelül felét már az új porszóró gépek segítségével szabadítják meg az idén a pusztító rovaroktól. Úi cigaretta, az Aratás A vidéki földművesszövetkezetek a nyári munkák idejére 40 mii hó Aratás cigarettát hoznak forgalomba. Az új cigarettát, amelynek darabja 10 fillérbe kerül, középerős dohányfajtákból állították össze; Utazási kedvezmények a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából | IQIH ISTVÁN. A KUJON (30.) A z öreg Kovács Imre több irányból híres ember. Már maga a fajtája is. Már-már úgy beszéltek róluk a városban, hogy — „igaz, igaz, meg kell halni mindenkinek, de azért csati lesz kivétel. Ehun öreg Kovács Imre •— ez az apja volt. Ki- lencvenhét esztendős, oszt nincs olyan disznótor, ahol ne perdülne táncra — és mindig a legszemre- valóbb menyecskével-’Nem Is halt meg valójában az öreg, hanem eltette láb alól a menye. Egyszer nyáridon beeprezett a vén Kovács, elcsapta a hasát. Any- nyira lelkére vette a szokatlan állapotot ■— mert emberemlékezet óta nem volt beteg —, hogy azit találta egy reggel kijelenteni. — Hajjátok, nem kell a pipa. Ez pedig nagy szó ilyen matuzsálem korban. Ilyenkor titokban ösz- szenéznek a hozzátartozók s arra gondolnák, milyen jó, hogy a fejfát már huszonöt esztendeje kifarag- lattuk, most legalább arra se kell kőíeni. Ifjabb Kovács felesége nem nézett ugyan az urára ezeknél a szavaknál, hanem inkább azt hánytoir- gatta magában. Vajon, sokáig marad ágyban az öreg, ha leesik a lábáról? Mert ha igen, kiveszi a de- rókalja aló! a szépen kisimított levele? dohányt és értékesíti a piacon. Véletlenül meg ne penészeden. Mikor azután tényleg ágynak esett öreg Kovács és annyira ma- gatehetelenné vált egy gyomormo- sás után, hogy nemigen lehetett már benne bízni, a menye megsegítette a sorsot. Véletlenül a másik két ágy összes belevalóját a vén emberre rakta ágyazás közben., A súlyos dunnákat éppen a fejére. Még meg - is nyomkodta, minél több élférjen rajta. Nem csoda, ha megfulladt alatta öreg Kovács. De azért még ő szaladt jajveszé- kelve ki az urához a batárba, hogy: — Siess mán, siess hallod. Nincs már többet az a te drága jó ides- apád! A hetvenkilenc esztendős ifjabb * A Kovács erre csak annyit tett ott a gyarmati útfélen árváskodó puszta közepén, hogy előbb az állát emelte fel botjára támasztott kezefejéről. Majd markával együtt a botot is és megfordult ellenkező irányba. Arra volt tudniillik a nyáj. Elnézett messze-messze a pernye- színű égaljáig. Konstatálván, hogy az a végtelen nagy természet is ne- kiszomorodott, háromszor megbökte a földet. Ezzel kezdődött nagy feltadultsága. Hogy az asszony tovább jajgatott mögötte, csak hátralegyintett a kezével. — Ne lármázz te! Ezt már nagyon csendesen mondta s ha valaki szemtől szembe látja, mást is észrevett volna. A két fakóiban», kicserepesedett kéz erősen összegörcsölődve ismét a bot végén nyugodott. De ezegy- szer nem Kovács bátyánk támaszkodott rá, hanem két időtépázta bajusza. Azért, hogy ne lássék hallgatag szája, amint megmoccan az egész embert megremegtető zokogástól. Már csali azért is jó volt így, mert két vastagon dudorodó fehér szemöldöke alatt furcsán csülogott két szürkészöld szeme Imre bátyánknak. Méregették azok most ls a sovány legelő búslakodó hátát, de még ilyen különösének sose látták. Mozgott a rét, a nyáj, a vézna na kútágas. De milyen bolondosán csúszkált szembogara előtt. Hol le, hol felbillentek a jólismert tárgyak. Majd kiélesedve látszottak, hogy utána meg formátlan foltokká múljanak szét. Úgy ahogy az öreg juhász szünös- szüntelen patakzó könnyein megtörtek az esti fények. Máskor ilyentájt szokta kitanulmányozni, milyen szándékkal van az idő holnapra. Akkurátosan beosztva megszemlélte mind a négy világtáj felé az eget. Közben füle, orra, arca „meghallgatta’1 a szellőt. S mikor már mindezeket összevetette az ég, a felhők színével, a lemenő nap sugarának erejével és még azt is hozzátette, hogy viselkednek a bürgék, azaz szétvan- nak-e vagy összebújnak, csendesek-e vagy feosegmek, csalhatatlanul eltalálta az időjárást. Ez a tulajdonsága ma is megvan. Mondják, hogy egynémely előlegosztáskor a székházban járva megfülelte a rádió időjárásjelentését. Egyszer-egyszer a fejét csóválta morogva, máskor meg köpött. — Eljöhetnétek egy kis pusztai tanfolyamra. De arról a gyászos alkonyairól van szó.:s Jl/t ikor Imre bátyánk kirítta ma- gát, csak állt tovább s most- már az állát helyezte kezefejére. Ez azért is jó volt, mert így köny- nyebben felszáradtak a rácsorgott könnyek, másrészt megfáradt szemét is szabadabban gyógyította a szél..: A szél, amiről édesapja mennyi mindent tudottAz öreget csendben eltemették. Nemsok idő múltán azt tapasztalta Kovács Imre, hogy felesége fogy, megy össze, mint a beteg szilva a napon. Valami ismeretlen nyavalya rághatta, mert váltig állította, hogy hiába hívnak orvost, nincs a földön ember, aki őt meggyógyítja. Utolsó erejével vallotta be, hogy pogányul elbánt öreg Kováccsal. Lehet, hogy nem halt volna meg, de ő megfullasztotta. Nagyon elkapta a kapzsiság, igen várta már, hogy a ház egészen az ő nevükre kerüljön. Azóta nem talált nyugovást, az öreg mindig felkereste álmában. Nem szólt az egy árva szót, csak matatott, meg neki háttal fordult mindig. Mikor eltűnt az álmából, akikor lesett rá és szomorúan csóválta a fejét. Mikor ezt megvallotta Kovács néni, még csak azt kérte, hogy Imre bátyánk tegye két kezére a menyasszonyi mirtuszkoszorút. Ott őrizte a fehónneműs láda aljában; így maradt egymagára Kovács Imre bátyánk. Illetve nem egymagára, mert; a Május 1 tsz-ben mindenki úgy szerette, mint az apját. Lassan-la'san megjött a kedve. Ámbár nem a régi, de öreges, néha csintalankodásra is kész kedve. A minap is látták ám az aratás- bői, kapálásból hazafelé igyekvőik, hogy az öreg szaporán egyengeti a falkát a pulival az országút felé. Észre lehet venni az ilyet messziről. Bizto-an mondani akar valamit az öreg. Ügy is volt. Mikor odaértek, már várt Imre bácsi a görcsös-botra nehezedve. Mielőtt odaszólt volna az embereknek, még egy pillantást maga mögé is vetett a nvájra. Biztosan valami igazítanivalót észlelt, mert fiatalosan kurjantott a pulinak. — Ahun csak te! — s mutatta, merre fegyelmezetlenkednek a bürgék. Ekkor szólt az aratóknak huncutul mosolyintva. — Holnap nem esztek birkapaprikást, haljátok-e! — Már oszt mér nem? — El sem gondolnátok, milyen okos jószág a birka. Már ugyan ahogy vesszük ezesetben — titok- zatoskodott a vén juhász. (Folyt, köv.)
