Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-29 / 153. szám

1956. júniua 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elkészült a komhájnszérii, a raktárak fertőtlenítve, as aratógépek kijavítva — jöhet as aratás Elmondta: Bálint János, a tiszasűlyi Vörös Csillag Tsz elnölco Megbecsült tagja a Tsz-nek A gabonabetakarításra való fel­készülést a növényápolás! munkák elvégzésével kezdtük. Az elmúlt évek példái figyelemeztették tag­jainkat: ha elmaradunk a kapálás­sal, akkor ezt az aratás is meg­sínyli. 1954 nyarán négy hétig arat­tunk nagy keservesen, mert a nö­vényápolást nem fejeztük be és hol ide, hol oda kellett kapkodni. Eb­ből sok kára származott a tsz-nek. A gabona jelentős százaléka kiper­gett, a kapásnövények sem adtak megfelelő termést. Mondanom sem kell, hogy a tagok nem jutottak a kívánt jövedelemhez, saját ká­runkon tanultuk meg: mit hogyan tegyünk. Ez évben már a növény ápo­lási munkák megkezdésekor számításba vettük, hogy június végén, július elején 430 hold kalászos vár betakarításra. A tagoknak egyénekre osztottuk a területet. Ez a módszer nálunk jól bevált. Mindenki tudta, miből mennyit kell kapálnia. Tizennégy traktoros dolgozik tsz-ünkben és ezeknek a családtagjai is részt kértek a növényápolásból. Jóleső érzéssel mondhatom el, hogy szö­vetkezetünkben minden családtag ott dolgozik a közös földeken; Sokszor esett az eső és ez zavarta a munkát. De földjeink mégis tisz­ták, mert a tafbk soha nem néz­ték, hogy ünnep, vagy hétköznap. Azt tartották: eleget pihennek, ha esik az eső. Amikor az idő engedte, kora hajnaltól késő estig dolgoz­tak. A kukoricát kézierővel két­szer, gépierővel háromszor kapál­tuk. Most még 10 hold cukorrépa gazolpkapálása van hátra, amit a hét végéig elvégzünk. Az Jdén te­hát a növényápolás nálunk nem fogja gátolni a gabonabetakarítást. Persze, ez csak egyik része a felkészülésnek. Van még számos dolog, ami szorosan hozzátartozik ennek a nagy munkának a sikeré­hez. Megszerettük a gépeket és az Idén a kalászosok 90 százalékát aratógéppel és kombájnnal vágjuk le. Egy kombájn és egy aratógép dol­gozik. A kombájnra 200 hold kalá­szost szántunk. Hogy a zavartalan üzemeltetését biztosítsuk, idejében elkészítettük a kombájnszérűt. .»De ez még mind kevés. A kombájnhoz megfelelő kisegítő személyzet kell. A vezetőséggel egyetértésben ki­jelöltük tehát a kisegítő erőket. Minden tag tudja, mit kell tennie. Megrendeltük a kötözőzsineget, a zsákokat. Biztosítottuk az aratási szalonnát. A gabonaráktárt kifer­tőtlenítettük. Számoltunk azzal is, hogy eset­leg az esős időjárás miatt a gé­pek nem dolgozhatnak teljes kapacitással. Ezért 65 pár kézikaszást is biztosí­tottunk. A kézi erő ott dolgozik, majd, ahol a gép már egyáltalán nem képes aratni. Ha nagyon sür­get a munka, akkor a fogatosok egyrészét és az állattenyésztésben nélkülözhető erőket is bevonjuk a kaszálásba. Erre azért készültünk így fel, hogy ne az utolsó pillanat­ban lopkodjunk, mert a kapkodás többnapos kiesést jelenthet. Már pedig nálunk 2—3 napos késés egészen szűkén számolva 6—700 mázsa szemveszteséget jelent. Gabonából nagyon szép termés ígérkezik. A búza holdanként meg­adja a 12 mázsát. Ilyen még nem volt a tiszasülyi határban. Az őszi árpát a jövő héten kezdjük kom- báinolni. Arra törekszünk, hogy az Ígérkező gazdag t-rmésből, minél kevesebb maradjon a tarlón és mi­nél több kerüljön a szövetkezet magtárába. Kapcsolós villanyvasaló csailakozók készülnek A Mezőtúri Elektromos Fémtö­megcikk Gyár 50 000 darab kap­csolós vülanyvasaló csatlakozó gyártását végzi. A kis szerkezet­tel vasalás közben egy mozdulattal ki, illetve be lehet kapcsolni az áramot, tehát könhyen szabályozni lehet a vasaló hőmérsékletét. A gyárban a tervek szerint rövide­sen megkezdik az önműködő gyap­júra. neylonra és egyéb anyagoikra beállítható hőszabályzók előállítá­sát; NAGY LÁSZLÓ, a kengyeli Vörös Hajnal Termelőszövetkezet alapító tagja. Tag társai szeretik és meg­becsülik az^idős parasztembert, aki ez évben több mint 180 munka­egységet szerzett, Nagyteljesítményű szivattyúk­kal mentesítik a talajvíztől a karcagi határt Karcag termelőszövetkezeti vá­ros határában 118 milliméter csa­padék hullott a legutóbbi esőzé­seiméi. Emiatt a határ nagyi-észét elborította a víz, s a beérett ga­bonák a-i+ását sem lehetett meg­kezdet ízesen 8500 hold feküdt víz alatt. . Tizenhat nagyteljesít­ményű szivattyú emeli át a talaj- menti vizet a Hortobágy-Berettyó- ba másodpercenkénti 9,5 köbméte­res kapacitással. A vízzel borított területek nagyrészét már sikerült mentesíteni, mintegy 2500 hold az a határrész, ahonnan le kell szi­vattyúzni a csapadékot. A mentesí­tés során a gabona-földekről is le­húzódott a víz, s ahol már beérett a termés, elkezdték az aratást. A talaj lazasága miatt azonban még mindig nem állhatnak mun­kába a kombájnok és az arató­gépek. A termelőszövetkezetekben, így például a Leninben is kézi­kaszával aratják az árpát. MUNKÁSAINK ÉLETÉBŐL Huszonhét új vitlanyhegesxtőt neveltek a megyei Mexögaxdasági Gépjavítóban A Megyei Gépjavítóban mind­össze két villanyhegesztő volt a ta­vasz kezdetén, amikor a csuklós vasvázas tetőszerkezetek gyártását megkezdték. Azonban jelentős megrendelést kaptak erre a berendezésre, s ez szükségessé tette újabb hegesztők lie állítását, mégpedig rövid időn belül. Meghirdették a felvételt, de kevesen jelentkeztek, s azoic közül is sok olyan gyenge szakismeret­tel rendelkezett, hogy nem tudták alkalmazni; „A tervet pedig'teljesíteni kell” — mondogatták akkoriban az üzem műszaki és fizikai dolgozói. A két hegesztő viszont nem tudja elvé­gezni az összes munkákat, ezt tud­ták ők is. Mégis sürgősen tenniok kellett valamit. Ekkor úgy hatá­rozott az üzem vezetősége, hogy saját maguk képeznek ki villany­hegesztőket. Május első napjaiban kezdődött meg az esti tanfolyam, amelyre 27-en jelentkeztek. Min­den nap munkaidő után 4 órától 7 óráig Csapó Gyula ü. b. elnök elvtárs — kiváló hegesztő Is — foglalkozik a tanulókkal. Egy nap­lót vezet, amelybe feljegyzi, hogy ki hogyan halad a szakma elsajá­tításában. A tanulók között olya­nok is vannak, akiknek van szak­májuk, de önszorgalomból hegesz­teni is megtanulnak. A tanfolyam hallgatói e hét végére, vagy a jövő hét elején tesznek szakmai vizsgát; A hegesztő tanulók közül már többen néhány hét óta a tanult szakmában dolgoznak. Ezek termé­szetesen a szorgalmasabbak közül kerülték ki. Például Tóth László, Stanyecz József, Hegedűs László és Bálint József már önállóan hegesz­tőnek és teljesítményük megha­ladja a száz százalékot. Munkájuk minősége ellen sem merül fel ki­fogás; A tanfolyam befejezése után tartalék villanyhegesztőd lesznek a gépjavítónak; A fiatalokat a vizs­gák után sem hagyják magukra. Patronálják, tovább képezik őket. Vorditsanuk nagyobb gondot ax üzemiétkexdék ellátására Vállalatunk, a Tisza Bútorgyár a Keletmagyarországi Élelmezési Vállalat hatáskörébe tartozik. Az ebéd elkészítéséhez szükséges nyersanyagokat mindennap kocsin szállítják üzemünk konyhájára. Ez rendjén is volna így, de a nyers­anyag minőségéhez van néhány megjegyzésünk. Mi, bútorgyári dolgozók ötöd­ször lettünk élüzemek, és igyek­szünk minőségi munkát végezni. Ennek fejébe sajnos, rossz minő­ségi kosztot kapunk. A mai napon például zöldborsó­leves volt és turóstészta. A túró olyan savanyú volt, hogy több dol­gozó csak azért ette meg, mert • nem volt más, és a munka után valamit enni keü. A tészta pedig a legolcsóbb üzleti áru volt ebből a fajtából; majdnem feketének mondható, tojásnélküld törmelék tészta. Az Étkeztető Vállalat szolnoki konyhája lehet, hogy nem tehet erről, hiszen ők is azt vásárolhat­nak, amit a központi beszerzési telepek kapnák. A központ azon­ban telhet. így történhetett ez a sajnálatos eset is, hogy ma, mikor friss zöldborsó szezon van, nekünk a konzervborsót küldik, ami lénye­gesen drágább, mint az idei fris­sen szedett. A különbségből vegye­nek tojásos tésztát. így az Étkez­tető Vállalat is jól járna vélünk együtt, ha friss borsót adnak fő­zésre. Ugyanez a helyzet a túróval Is. A tejüzem rossz túróját már többször kidobtuk. Vajon ott nem gondolnak arra, hogy munkások­nak készül? Nem szabadna meg­engedni, hogy a rossz árut is el­adják. Dolgozóink felháborodva veszik ezeket tudomásul és kérik az illetékeseket, minél előbb vál­toztassanak a helyzeten, hogy ne a moslékot szaporítsuk az ebéddel, hanem mi fogyasszuk el 120-an. Jő munkáért jó ebédet várunk. A Bútorgyár dolgozói nevében; Czuczor Gyula, asztalos, Szolnok. Egyösszegű utalványozással jobban keresünk A szolnoki 100 vagonos tárház építkezésénél dolgozom. Március elsejével csoportunk átalakult komplex-brigáddá és azóta egy­összegű utaványra számolunk el. Az építőipari munkások béreme­léséről szóló rendeletet mi is nagy örömmel fogadtuk, annak ellenére, hogy elég szépen keresünk; Két éve elmúlt, hogy a Szolnok megyei Építőipari Vállalatnál va­gyok, mint segédmunkás és a ke­resetem soha nem haladta meg a 600 forintot Március elseje óta, hogy komplex-brigádban dolgozom, minden megváltozott; Megszűnt munkahelyünkön a fejetlenség, szervezetlenség. Nyákó Sándor bri­gádvezető irányításával az építke­zés dolgozói lelkesen, becsülettel végzik munkájukat Elkészültek a tárház falai és amíg a kubikosok az épület bel­sejét feütöltötték a kívánt magas­ságra, mi kaptunk a Hunyadi Já- nos-uteában egy másik munkát. Kétszobás ikerlakást kel] építe­nünk és már ennek a falait is el- kéeaitebtükj Ügy el tudunk gyö­nyörködni munkatársammal, Kiss Erzsivel, hogy milyen gyorsan nő­nek a falak. Június 18-án nagy öröm ért bennünket. Több mint kétéves építőipari munka után fel­terjesztettek kiváló dolgozó címre. Alig várom már, hogy megkapjam a kitüntetést; Szépen keresünk, mióta egyösz- szegű utalványra a komplex-bri­gádban dolgozunk. Márciusiban 1053, májusban 1076 forintot keres­tem. (Mindkét havi bérelszámolási lapot beküldte levelével. — Szerk.) Előreláthatólag ebben a hónap­ban még több lesz a jövedelmünk. Eleinte idegenkedtünk a komplex brigádtól, ma viszont már látjuk az előnyét, mert jobb a munka- szervezés, gyorsabb a termelés és magasabb a keresetünk. Javasolhatom az építőipari dolgo­zóknak, hogy ahol lehet, alakít­sanak korhplex-brigádot, mert elő­nyösebben tudnak építeni és több lesz a keresetük is. N&nási Julia, Szolnok megyei Épilővállalat, Qlent kapóit katáiozott oálatzi . hónapokkal ezelőtt feltett kérdé­sére id. Szabó János, a kuncsor- bai Haladás Termelőszövetkezet tagja. Azt kérdezte, hogy neki, mint termelőszövetkezeti tagnak, jár-e kártalanítás az újvetésű lu- cemaföldért. Az 1200 négyszögöl lucernája korábban a Vörös Ok­tóber Tsz területéhez tartozott, majd a földrendezés folytán a Kossuth Tsz-hez került. A Kuncsorbai Községi Tanács VB-elnöke szerint Szabó Jánost megilleti a kártalanítás. Fóris elvtárs, a Törökszentmiklósi Já­rási Tanács VB mezőgazdasági osztályának munkatársa szerint szintén ez a helyzet. A Termelő- szövetkeezti Tanács megyei meg­bízottja szerint tsz-tagot csak ak­kor illeti meg kártalanítás a lu­cernaföld után, ha annak betago- sítása idején még egyéni gazda vagy termelőszövetkezeti csoport tag volt. A Mezogazdasagi Igaz­gatóság termelőszövetkezeti osz­tályán pedig az a vélemény ala­kult ki, hogy id. Szabó Jánosnak nem jár kártalanítás, mert az alapszabály szerint a tsz-tagnak a bevitt föld után a vetőmagot úgyis be kellett volna adnia. Ugyanez vonatkozik az újvetésű lucernára is. Már most tessék okosnak lenni! Az egészből az a sajnálatos, hogy Kuncsorbán hasonló hely­zetben van még vagy tizenöt-húsz parasztember. Közülük néhányan kaptak kártalanítást, de a töb­biek nem. Viszont a község, il­letve a törökszentmiklósi járás vezetői még nem gondoltak ez- ideig arra, hogy ez a hónapok óta húzódó megoldatlan kérdés, mennyire foglalkoztatja a kun- cscrbai termelőszövetkezeti tago­kat. Annyira foglalkoztatja, hogy most a nagy dologidőben is bejöt­tek Szolnokra, hogy a fentiekre vonatkozóan felvilágosítást kap­janak; Készülődés a Nemzetközi Szövetkezeti Napra A Nemzetközi Szövetkezeti Nap megünneplésének előkészítésére a MÉSZÖV és a KISZÖV a szolnoki Földművesszövetkezet és a szol­noki Kisipari Szövetkezetek közös előkészítő bizottságot alakítottak. Közös körlevélben hívták fel me­gyénk szövetkezeti dolgozóit az ünnepségek megrendezésére. A Kisipari Szövetkezetek az ün­nepre külön műszakokat szervez­tek, s ezeken főleg a második ne­gyedéves, illetve a június havi tervek teljesítését tűzték ki célul. A kisipari és háziipari szövetke­zetek országos viszonylatban je­lentős export tevékenységet fejte­nek ki; A Karcagi Általános Sze­relő KTSZ az ország több hajó­gyárával kooperál az exportszállí­tásokkal kapcsolatban. A szövetke­zet erősítőberendezéseket gyárt. Az ünnepi műszak beindításáról innen érkezett az első jelentés. Vállalták, hogy egy szíriai export hajó erősítő berendezését elkészí­tik. A szövetkezet műszaki vezetői Csala János és Kábái István fizi­kai dolgozók bevonásával vállalták a II. negyedéves terv túlteljesíté­sét. Cseppentő Ferenc már az első napon 182 százalékos teljesítményt ért él. A Nemzetközi Szövetkezeti Na­pon a szolnoki földművesszövetke­zeti, kisipari szövetkezeti, vala­mint a termelőszövetkezeti dolgo­zók egész napos ünnepséget ren-i deznek. Ennek programjában ün­nepi gyűlés lesz a Vidámkertben, ahol az ünneni beszédet Szebeny Jáncs, a KISZÖV elnöke tartja. Utána mezőgazdasági kisgépkiállí­tás tekinthető meg, ahol 40 perme­tezőt, tejszeparátort, növényápoló és egyéb kisgépet mutatnak be. A Ruhaipari és Tervező Vállalat segítségével délután a Móricz-liget- ben és esite a Tisza-szállóban di­vatbemutató keretében láthatják az érdeklődőik a magyar ruhaipar a lipcsei és a varsói nemzetközi versenyein indult modelljeit A szórakozásból is kivehetik a a részüket a dolgozók. A földmű- vesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek kulturcsopartjai és sporicsapabai gondoskodnak a vi­dám műsorokról. Kotór'us munkakerülőket Ítélt el lolvajlásért a Megyesi járásbíróság Seres József, Botos Rudolf és Szendrei Imre kunmadarasi lako­sok hosszú időn át munkakerülő életmódot folytattak; és lopásokból tartották fenn magukat. Többed magukkal bandába tömörülve jár­ták a kunmadarasi határt, feltör­ték a tanyákat és ellopták az ingó­ságokat. Az ilyen és ehhez ha­sonló bűncselekményekből tartot­ták fenn magukat. Egy alkalom­mal feltörték a kunmadarasi mal­mot is, és nagy mennyiségű ga­bonát loptak; Mindezért a kun­hegyese járásibíróság Seres Józsefet két és félévi, Botos Rudolfot más­félévi, Szendrei Imrét pedig nyolchónapi börtönbüntetésre ítél­te. Három burgonyatermés egy nyáron A Szovjet Burgonyatermelési Tudományos Kutatóintézetben nagy feltűnést keltett 1954. őszén, hogy az intézet egyik munkása, az azóta nyugdíjas Grigorij Fjodorovics Sa- naurin kertjében három burgonya- termést takarított be ugyanazon te­rületről. Két termés nem nagy do­log. De három? Az öreg nyugdíjas sikerét öröm­mel üdvözölte az intézet professzo­ra, Alekszandr Georgijevics Lorh is, akinek nevéhez a legelterjedtebb burgonyafajta kinemesítése fűző­dik. A professzor véleménye sze­rint Sanaurin módszerének igen fi­gyelemreméltó előnye az, hogy a három ültetés közül az egyik bizo­nyosan egybeesik a kiadós nyári esőkkel, s így kitűnő termést ad, de a másik kettő is sikerülhet, asze­rint, hogy mennyire kedvez az idő­járás. Az 1955-ös év tavasza hűvös volt, a nyár pedig rendkívül forró, mindennek ellenére Sanaurin egy hektárra számítva átlagban 888 má­zsa burgonyát takarított be kert­jéből. Miről van szó tulajdonképpen? Grigorij Fjodorovics a legkoráb­ban beérő burgonyafajtákat hasz­nálja fel az ültetésnél. Mindig elő­csíráztatott egész gumókat ültet. — Ezzel legalább egy héttel megrövi­díti a burgonya tenyészidejét. Még egy módszer, igaz nem jelentős, de Sanaurin ezzel is legalább 3--10 na­pot nyer: a gumókat mindig csírá­jukkal fölfelé teszi a fészkekbe. 60x60 centiméter távolságra ül­teti a burgonyát. Az első termés szedése előtt körülbelül 2 héttel a sorok közét beülteti. Amikor elérke­zik a szedés ideje, a fészkek mel­lől elszedett földet mindjárt a már kikelt második csoport bokrai mellé rakja töltésnek. 60 nap múlva a második termést is kiszedi. De szedés előtt két héttel az első termésű burgonya fészkeit újból be­ülteti előcsíráztatott gumóval. Grigorij Fjodorovics minden mun­kát kapával végez. De a talajelő­készítési munkánál tavasszal jó szolgálatot tesz a traktor is. Sanaurin módszerét a kolhozok nagy tábláin egyenlőre nem lehet jó eredménnyel alkalmazni, mivel megfelelő gépek még nem készül­tek. de ha számításba vesszük, — hogy az ország burgonya vetésterü­letének körülbelül felét a háztáji gazdaságok és a városi lakosság kertjeiben beülteti burgonyaparcel­lák teszik ki, akkor azt látjuk, hogy Sanaurin módszerének széleskörű elterjesztésével évente többmillió mázsával növelhetjük a burgonya- termést. Ma tartják a Harmadik Békekölcsön hatodik sorsolását Az első félév utolsó államkölcsön- sorsolását — a III; Békekölcsön hatodik húzását — ma délután Gyöngyösön rendezi meg az Orszá­gos Takarékpénztár. Ez alkalom­mal ismét sokaknak kedvez majd a szerencse. A sorsoláson ugyanis 187.850 kötvényszámot húznak ki csaknem hatvanmillió forint értékű nyereménnyel. A százezer forintos főnyereményen kívül sorsolásra ke­rül 782 ötven-, huszonöt-, tiz és ötezer forintos nagynyeremény, va­lamint 187067 kisnyeremény. A mai sorsolás eredményeivel együtt az első félévben nyeremény­nyel és törlesztéssel kisorsolt köt­vények száma jóval túlhaladja a nyolcszázezret, a visszafizetett ösz- szeg pedig kétszáznegyven millió forintra emelkedik. (MTIh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom