Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-29 / 153. szám

Munka után jól esik a pihenés SZABÖ ANDRÁSNÉ, a mezőtúri Béke Tsz tehenésze (bal­ról) munkatársának és kislányának, olvas a pihenő idő alatti Leveleink nyomán Megkaptuk a második autót II a újságcikket írnék azt a címet adnám neki, hogy i,Köszönjük az autót." Egy le­vél segítségével teljesült ugyan­is a tiszaszentlmrei Fehér Im­re Tsz több mint háromszáz tagjának jogos kívánsága. Most már nem kell dolgozóinknak naponta 12 km-et gyalogolni. (Remélem a megyei tanács il­letékes előadója nem rója fel ezt nekünk bűnül.) De, hogy mindenki tudomást steiezzen róla, hogyan lett az én egyszerű levelemből egy gyönyörű diesel motoros Cse­pel gépkocsi, röviden leírom a dolgot, mert ez okvetlen papír­ra kívánkozik. A második ötéves terv irány­elveit pártunk javaslatára a dol­gozók elé bocsájtották megvi­tatásra azzal a helyes elgondo­lással, hogy azt a dolgozók va­lósítják meg. Egészséges javas­lataikkal sok hasznos dolgot mondhatnak el és létesíthetnek meg. E vitában jóm gam is el­mondtam észrevételeimet. A Néplap közölte, levelemet pe- •dig eljuttatta az Országos Tervhivatalhoz. Úgy látszik jogosnak talál­ták kérésünket (nem úgy mint a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságánál), mert Márton elvtárs, a Tervhivatal elnökhe­lyettese rövid idő alatt arról értesített, hogy a kért gépko­csit kiutalta a Fehér Imre Tsz tagjai részére. Még a szükséges pénzről is gondoskodott, rövid­lejáratú hitel formájában. A Néplapon keresztül szeret­nénk megköszönni, hogy se­gítettek jogos kérésünket el­intézni mindazoknak, akik fá­radoztak ez ügyben. Márton elvtársnak, s mindenkinek azt üzenjük, hogy olyan körülte­kintéssel végezzük munkánkat mint ő és az emberek mindent megtesznek a második ötéves terv megvalósítása érdekében, BÍRÓ LÁSZLÓ Tiszaszentimre Fehér Imre Tsz. Részivett a levelezők első Gojsza János elvtárs, a Szol­nok megyei Néplap egyik legrégibb le­velezője részt vett pár éyvel ezelőtt a saj­tó levelezőinek első orszá­gos tanácskozásán. Benedek Jenő MunkácÉy-díjas festő­művész ez alkalommal olaj- festményt is készített róla; Gojsza elvtárs. mint az Alkot­mány Termelőszövetkezet tas­országos tanácskozásán ja, hosszú időn át Jászapáti­ból küldte rendszeres tudósí­tásait. Akinek először került a ke­zébe az apró betűkkel sűrűn teleírt levél, bizony, kezdetben nehezen tudta elolvasni, pedig minden alkalommal sok érde­kes eseményről, fontos prob­lémákról számolt be annak írója. Gojsza elvtársat pár hó­nappal ezelőtt a Jászapátival szomszédos jásziványi Törek­vés Tsz tagjai választották meg elnöküknek. Azóta Jász- Ivánvból küldi leveleit. ÚTTÖRŐ ÉLET A mi úttörő csapatunk is résztvett a faültetésben. Csapa­tunk összesen 4050 darab fát ültetett el s azonkívül még minden raj elültetett egy-egy kis fenyőfát. Csapatunkat ezek a kis fenyőfák emlékeztetik majd a jubileumi évre. Szabó Mária, Turkeve, leányiskola; • írják leveliikben, hogy min­dig tintával írjaik, Hát én most már mindig tintával fo­gok írni, de nemasaik a Nép­lapnak, hanem az iskolában is. Otthon van egy füzetem és abban gyakorolom az írásit Minden nap íróik egy dali, Felvittem a héten az iskolába és azt mondta a tanárunk, hogy javult az írásom. Azon vagyok, mint őrsvezető, hogy a helyesírással is foglalkoz­zunk az úttörő órán. írják azt is, hogy sokszor kapnák piszkos és hibás levelet az úttörőktől. Ez bizony szomorút Bihart Éva, Surjánt • Megkaptam a levelet, ame­lyet oly nehezen vártam. Na­gyon megörültem; Az első le­velemben is írtam, hogy he­lyesírási! versenyt indítottunk osztályonkénti Az első helye­zésit sikerült elérnem és meg­nyertem a könyvjutalmat. — (Gulyás Erzsébet, V; oszt:, Tö* rökszentmiklós, Újtelep.) • Egy örsi gyűlésen azt ter­veztük, hogy úttörő faliújsá­got készítünk. Az osztályfőnö­künket megkértük, segítsen ki papírral, Szabó Magdolna pajtásnak odaadtuk, hogy 5 fesse ki, Magdi pajtás jó munkát végzett, szépen kifes­tette. Kitettük a falra, Sok a cikk rajta. Minden héten vált­juk a cikkeket, (Fazekas Borbála őrsvezető, Jász- kísér.) • Szorgalmas levelezői mun­kájukért könyvjutalomban ré­szesítjük a következő pajtá­sokat: Bihari Katalin, Surján, Fazekas Borbála Jászkisér, (Petőfi-U: 16.), Szabó Mária turkevei leányiskolái Sportfevelezőfnk és tudósítóink legyenek bátor harcosai, segítői területüknek Sportéletünk területén kü­lönösen az utóbbi időben sok káros jelenség tapasztalható! Ilyen pl. a túlzott anyagias­ság, a kollektív vezetés hiá­nya, a nevelés elhanyagolása, sitb. Ezeknek a kijavításához / ie.'enlős segítséget nyújthatnak a levelezők és a tudósítók, akik rendszeresen hírt adnak sportkörük, iskolá­juk sportéletéről, a lezajlott; versenyekről, a mérkőzésekről, etb. Így teszi ezt Nagy Elemér Űjszászról, aki főleg a torná­val foglalkozik; Filep István nevelő iskolájának, a karcagi gimnáziumnak sportmunká­járól számol be rendszeresen: Igen értékes levelet írt, ami­kor egy-egy sportolónak a ta­nulásban elért eredményei­ről is tájékoztatta szerkesztő­ségünket. Helyes, ha az isko­lai sport vizsgálatánál nem vonatkoztatjuk el a testneve­lést a tanulástól, hanem ősz- szefüggésben vizsgáljuk meg a két kérdést. Hasonlóan jó munkát vé­gez Porcsalmi Lajos kisúj­szállási gimnáziumi testnevelő tanár is, aki — idősebb kora ellenére — még ma is sDortol és személyes példamutatásával segíti a fiatalokat. Házi Ist­ván Jászapátiról, Sindely Imre Mezőtúrról, Szöllősi István Karcagról ír rendszeresen.- De sorolhatnánk még tovább Is a levelezéssel foglalkozó önzet­len harcosok nevét; Általános jelenség azonban, hogy levelezőink, tudósítóink főleg csak az eredményeikkel foglalkoznak és elmennék a hibák mellett, nem tárják fel azokat, nem adnak segítséget kijavításukhoz. Pedig ezen a terű létén is volna mit meg­írni. Jó* példa erre V; S; jános- hidai levelezőnk írása, aki arról számol be, hogy az utób­bi időben községükben igen sokat hanyatlott a sport. A labdarúgók egy ré­sze csak akkor hajlandó ját­szani, ha valami ellenszolgál­tatást kap érte. Igen helyesen állapítja meg, hogy az ilyen játékos bármilyen tudású ifi, nem való csapatba. A továb­biakban rámutat, hogy ott van az államtól kapott drága fel­szerelés, de a szekrényben hever kihasználatlanul és csak a pókok játszanak rajta; Ugyanez a helyzet a Dimitrov tsz-ben is. Mint írja, a község dolgozói szeretik a sportot. Ál­dozatot is hajlandók hozni érte, csupán a vezetőség nem foglalkozik kellően ezzel a kérdéssel. Jánoshidaí levelezőnk pél­dája is azt bizonyítja, hogy van miről írni, csak nem szabad sajnálni a fáradságot.- V: S; levele nyo­mán az illetékesek bizonyára megvizsgálják majd, hol van a hiba és hozzálátnak azok ki­javításához. Éppen ezért többi levelezőink is tárják fel bát­ram az általuk tapasztaltakat.- Ezáltal nagyban hozzájárul­nak majd a fejlődéshez; B Írjanak bátrabban levelezőink IV agyon sok dolgozó fordul bizalommal a Szolnok megyei Néplap Szerkesztőségéhez azért, hogy gondjainak, ba­jainak orvoslásához segítséget kérjen. Számtalan köszönő leve­let is kap a Szerkesztőség, mert a levélíró kérését, vagy pana* szát gyorsan elintézték: A Néplap levelezési rovata minden levéllel külön foglal* kozikj Nagyon sok ügyben személyesen jár el, vagy a leveleket megküldik a pártbizottságoknak, tanácsoknak és a felsőbb szer­veknek: Az a meggyőződésünk, hogy az ügy megvizsgálásánál túlnyomó többségben nagy gondossággal, körültekintéssel jár­nak eL Ez nagyon is rendjén van így és most arról szóljunk, ami még hiba. Gyakran előfordul, hogy vezető beosztásban lévő elv­társaink megsértődnek, ha magatartásukat, vagy a munkájuk fogyatékosságait bírálják; Ilyen esetekben legtöbbször az ügyet méltánytalanul kezelik, az illetőt pedig gyanúba fogják.- A vizs­gálat is arra irányul, hogy miben nincs a levélírónak igaza; Vegyük csak elő Bojtos Imre jászfényszarúi lakos leveléti „Köszönöm a fáradtságukat, hogy elintézték problémámat — írja —, habár Gulyás elvtárs a bírálatot úgy látjuk nem bírja, mert igen megfélemlített azzal, hogy 6 ki fogja vizsgálni, ki írta meg az igazat. Azt tanácsoljuk Gulyás elvtársnak (községi mezőgazdász Jászfényszaru) és még másoknak is, hogy tényleg az igazságnak megfelelően járjanak el és dolgozzanak, akkor ke­vesebb ilyen gondjuk-bajuk lesz. C okszor tapasztaljuk, hogy levelezőinket üldözik, ^ nem egyet figyelmeztetnek, hogy okosabban tennék, ha a vállalat, termelőszövetkezet, vagy egyes személyek ügyei­vel, bajaival nem törődnének.­Szeretnénk szépszerével megértetni minden elvtársunkkal, hogy a levelezőkben ne valami „titkos detektívet“ lássanak, akik­től jobb megszabadulni, hanefn olyan embereket, akiknek igaz­ságérzetük van, akik bátrak és őszinték; Becsüljék meg őket jobban és segítsék inkább, mint akadályozzák munkájukat. " Miről is írnak a levelezők? A levelek egy része magántermé­szetű, többsége közérdekű bejelentés a lakosság egy részének óhaját, javaslatát tolmácsolja, de bátran bírálják a gazdaság- vezetésben előfordúló hibákat is. A napokban kezembe került Patkós József tiszaföldvári la­kos levele, amelyben megemlíti, hogy a Rákóczi úton lévő gya­logjárdát fel kellene emelni, mert a földművesszövetkezet és a ' ‘ÜZÉP irodája előtt esős időszakban járhatatlan. Lehetséges len­ne, hogy a községi tanácsnak és pártbizottságnak ez nem tet­szik? Nem hinném; De azt még sem tartjuk helyénvalónak, hogy behívatták a pártbizottságra és megkérdezték, miért he­lyezkedik szembe a vezetőséggel; JTddig is nagy gondot fordítottunk a dolgozók bejelen* téseinek elintézésére, de még mindig nagyon sok leve­let kapunk, amelyben a levélíró bocsánatot kér, hogy „ismétel­ten zavarom levelemmel“ stb. s azután elmondja, hogy a ki­vizsgálás eredményével nincs megelégedve. Nézzük csak Tom­pa Gábor tiszaderzsi lakos leveleiét, aki bejelentést tett, hogy a tulajdonában lévő ház lakói az épületet rongálják és annak ki­javítására a tanács őt kötelezi. A szerkesztőség kérésére a be­jelentést megvizsgálták, de a panaszost meg sem hallgatták. A vizsgálat eredményéről így értesítették: „Megállapítottuk, hogy a tanács az érvényben lévő törvény szellemében járt el és ez­zel önnek egyet kell érteni.11 „Tisztelt Elvtársak! Én a törvé­nyekkel egyetértek — írja újabb levelében Tompa Gábor, — de azt még sem tudom megérteni, hogy ha a lakó szándékosan kárt okoz az épületben, a tanács miért a tulajdonost kötelezi annak kijavítására?" Tizekből is láthatjuk, hogy a levelezőink sokszor kényel- metlen helyzetbe kerülnek, nem egyszer haragosokat is szereztek. Sokan közülük jobbnak látták, ha nem írnak és így a leveleik lassacskán elmaradtak. Miért? írják meg ezt akkor is, ha nincsenek megelégedve a szerkesztőség intézkedéseivel és azt is, ha akadályozva vannak mások által; Mi nagy figyelemmel kezeljük a leveleket és erős elhatározá­sunk, hogy megvédjük levelezőinket; írjanak csak bátran. Lép­jenek még előbbre a közvélemény parancsnokai és adjanak han­got a dolgozók kívánságainak. De vegyék kezükbe a tollat akkor is, ha sikerekről, ha a dolgozóit öröméről adhatnak hírt; Várjuk leveleteiketi Bíró Antal MB. ágit; prop. oszt. vez. helyettes Tárjuk fel az igazságot őszinte örömmel kö­szönöm a szer­kesztőségnek, hogy eddigi le­velezésemet figyelembe veU te, s munkánkat díszoklevéllel jutalmazta. A kitüntetést elő­legezett bizalomnak veszem, Ügy érzem és gondolom, hogy e bizalom alapján a jövő­ben még bátrabb leszek és többször írók a mi életünk örömeiről és fonákságairól. Eddig írtam. De leveleim Inkább az eredményeket igye­keztek tükrözni A hibák fel­tárásától — előző tapasztala­taim alapján r-, bizonyos fo­kig óvakodtam, mivel egy esetben saját bőrömön érez­tem visszahatását, Most már bátran írok. Az SZKP XX, kongresszusa után nálunk is változott a helyzet, Nem törik be a feje annak, aki meg meri mondani az igazat. Ezért merek írni bát­ran a hibákról is. Ez nem je­lentheti azonban azt, hogy a „kákán is csomót keressünk A XX. kongreszus arra tanít bennünket, hogy hirdessük bátran eredményeinket, de mondjuk el azt is, amin ja­vítani keU. Vagyis tárjuk fel az igazságot, SIMON KÁLMÁN, Turkeve, Ne törődjünk bele a tála»» nélkül hagyott kérdésekbe! Az elmúlt években mennyiszer iUettük azzal a kitüntető jelzö-1 ível levelezőinket, hogy ök a közvélemény parancsnokai, a szocla-t Slista demokratizmus élharcosai. A jelzők megvoltak, csak legtöbb-/ íször hiányzott mögöttük a tartalom. Mert mit ér az olyan parancs-S nők, akinek szavára nem igen figyelnek fel, vagy mit ér a szabadj /véleménynyilvánítás, ha a levelezők észrevételeit, javaslatait, birá-S ) lat át nem követik a tettek, vagypedig amire nem egy példa akadt, ^ 5a felettesek megtorolják a bírálatot. 1 A XX. pártkongresszus után az a feladat áll előttünk, hogy 'szocialista formákat szocialista tartalommal töltsük meg. Magyarán:* la levelező, mint a dolgozó nép véleményének hangadója, ne ér ezzel ?azt, hogy szava pusztába kiáltott szó, hanem lássa, tapasztalja,/ »hogy minden levelének nyomán gyakorlati intézkedések történnek.; « Meg kell mondanunk, hogy ez harc kérdése, Azok a vezetők,) lakik számára kényelmetlen, kellemetlen volt a bíráló hang, akiki /nem tűrtek beleszólást a dolgaikba, a XX. pártkongteszus után semj ^változnak meg máról-holnapra. Ügy keU őket ránevelnl, nem egy-/ Lszer rászorítani, hogy tartsák tiszteletben és becsületben a dolgo-, izók véleményét. Éppen ezért arra kérjük levelezőinket, hogy rend-í /szeresen figyeljék meg: írásaik nyomán milyen intézkedések tor-S jténtek, Ha azt tapasztalják, hogy egyes vezetők még mindig fittyet 1 .*hánynak az észrevételekre és a bírálatokra, s nem cselekszenek,? Sakkor Ismételten Írjanak a szerkesztőségnek, hogy következetesen? /tudjunk harcolni ezen a vonalon is, a szocialista demokratizmus t J teljes valóraváltásáért. SZERETIK A DOLGOZOK MOLNÁR FERENCNÉ (középen) a szolnoki Papírgyárból tájékoztatja szerkesztőségünket a munkások eredményeiről; <U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom