Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)

1956-06-03 / 130. szám

SZOLNOK MEGyEl NÉPLAP AZ ARANYTARTALÉK o (3) TAPASZTALATOK A TÜROKSZENTMiKLOSl FIATALOK ELETEBOL T rádiós Busa István elvtárssal, a kultúr­otthon igazgatójával beszélgetünk. Érdekes eseteket mood el a fiata­lok neveléséről. — Sokféle módja van annak, el kell találni mindig, ml a leghatá­sosabb módszer. Sokszor a vélet­len, az alkalom adja az ötletet. Például itt van a B. Lajos esete. Lajos afféle vagány gyerek volt. Néha berúgva jött el a táncestekre és verekedett. Máskor, amikor be­jött a bálterembe 15—20 percig is fent hagyta a sapkáját heccbőL Nálunk az a szokás, hogy ha va­laki sapkával, kalappal a fején tartózkodik a teremben, leáll a. zene. Az illető rendszerint észre­veszi, elszégyeli magát és legköze­lebb már tudja, md a rend. Szóval ez a Lajos néha szántszándékkal leállította a zenét a sapka fenn- h agy ássál. Máskor a rendezőt szidta, mert a dohányzásért meg­szólította. Egy Üyen alkalommal így szóltam hozzá: — A jövő héten te is rendező leszel. — Én ugyan nem! — lepődött meg a dolgon. De azért csak eljött, írást is adtam neki, hogy rendező. Azóta sincs panasz rá. Sőt most már az ellenkező véglettől kell félteni néha, hamar kiteszi a ren- detlenkedők szűrét. Más alkalommal két nagylegényt, akik kakaskodtak, verekedni akar­tak, feütuszkoTitunlk a színpadra, széthúztuk a függönyt és kihirdet­tük: ez a két legény verekedni akar, nézzük, ki lesz a győztes. Mondanom sem kell, ezek is elszé- gyélték magukat és lesompolyogtak a színpadról De néha nem is ők a hibásak, hanem a tétlenség. Az egyik fiú például, aki azelőtt még a rendőr­rel is kötözködött, ma a színjátszó csoport aktív tagja. Szinte az ajtó­tól vittem be a szakkörbe, de nem csak őt, még többeket; — Az ajtóból? — Igen, ott ácsorogtak és rájuk szóltam, gyerekek, mi örömötök van ebben? — Pista bácsi, hova menjünk, a fűmet már láttuk.;: — mondta az egyik mentegetőzve; Felhívtam őket, voltak vagy tí­zen, tizenketten. Megmutogattam nekik a fotó műhelyt, bemutattam, hogyan kell filmet előhívni. Aztán sakkoztunk, rádióztunk; Azóta is jár ide egyrészük — mondja Busa edvbáns. A nevelési módszerekről a kul­túrotthon munkájára terelődik a szó. A szakkörökre. Közülük igen jól működik a színjátszó — melyen belül több csoport is van, pL ope­rett, gyermekszínjátszó, stb., mű­ködik az énekkar, a sakk-kör, a vívó-szakosztály, a fotó-kör, sikeres a gazdaasszonykor és így tovább. Mégis arról panaszkodik Busa elv­társ, hogy még szűkkörű a kultúr­otthon munkája, nem képes meg­mozgatni a fiatalok nagyobb cso­portját. Pl. csak igen kevés pa­rasztfiatalt látni az egyes szakkö­rökben; Egyélőre maga sem tudja, hogyan lehetne kilábalni ebből a ..betegségből”. Megpróbálnak egy külön DISZ-szervezetet létrehoznia kulturotthonban, hátha így jobban bekapcsolódnának a kötöttebh fog­lalkozásba is a fiatalok; Ugyan­akkor problémát okoz az is, hogy elég szűkíben vannak a hellyel, te­hát jól be kell osztanick az egyes csoportiok munkáját­Az újságíró szemével nézve a dolgot, éhhez még hozzátennék egy észrevételt: szerintem addig nem is fog vonzódni a fiatalság, de az idő­sebb korosztály sem a kulturott- honba, amíg ott nem lesz igazi klubhelyiség. Jelenleg az egyik kis szobára ugyan ez van írva, de va­lójában ez próbaterem és néhány kisebb előadás színhelye. A klub­helyiséget több helyen már a vá­ros közületeá, intézményei, vállala­tai segítségével rendezték be ízlé­sesen. Minimális tagsági díj van, ami csupán a klubszabályok elis­merését jelképezi, egyébként bárki iüénvbevehefi. Ezt itt is megcsinál­hatnák egy kis áldozatkészséggel. Habár ehhez az is kell, hogy a he­lyiséget, ami esetleg erre megfelel­ne, ne akarják az illetékesek min­denáron az MSZT-re rátukmálni. amely szervezet a Hazafias Nép­fronttal akar együttdolgozni, ha léhet, egy fedél alatt. TUDJAK-E 4 FIATALOK, HOGY LÉTEZIK...? Igen. létezik bizony, egy könyv­tár is a városban. Igaz, a válasz­tékkal van még baj éppen elég — az ötezer könyv a jelenlegi ezer olvasónak igen kevés, de most nem is ezt tenném szóvá, hanem azt, hogy az olvasóterem, s benne a sok folyóirat, könyv, újság, egyál­talán nincs kihasználva; Megtalál­ható ott a szaklapoktól kezdve a Szabad Ifjúságig, az Irodalmi Új­ságig minden számottevő lap és számos folyóirat. Vannak lexiko­nok, segédkönyvek. Sajnos, alig 10—12 rendszeres olvasója van, az is inkább az idősebb korosztályból. Vajon a DISZ nem tudná erre fel­hívni tagjai figyelmét? Dehogyis nem, de.;: (beszéljünk őszintén) a DISZ vezetők sem lá­togatják ezt a helyet Nem csoda, hogy a kölcsönkönyvtárnak is alig 100 — nem iskolaköteles, tehát DISZ korosztálybeli — olvasója van. Bizony példát vehetnének az öreg — hetven éves — Kormos bácsiról, aki rendszeresen hordja innen a könyveket. Nevelni, ösztö­nözni kellene erre is az ifjúságot. HA MAJD KINYITJÁK AZ AJTÓT Ez megint egy furcsa helyzet, de ha már így van, beszélni kell róla. A MÖHOSZ-ról lesz szó. Mivel csak 130 tagja van Törökszentmik- lóson és talán sokan azt sem tud­ják, mi az, említsük meg a teljes nevét is, tehát Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség. Ezt az ifjú­ság nevelésére hivatott szervezetet kerestem fel a továbiak során. So­káig keresgéltem, egy volt üzlet­helyiségnél akadtam rá a táblájára. Az ajtó zárva volt, négyen-öten álldogáltak előtte. Mikor újra visz- szamentem, már Bodnár elvtárs, a járási MÖHOSZ elnök is megérke­zett s ő mondta el, hogy elég visz- szás dolog ez így. A munkából ha­zaigyekvő fiatalok szívesen betér­nek a szervezetbe, de mivel utcai helyiség, ha az elnök, vagy vala­melyik vezetőségi tag nincs ott, be kell zárni. Nem lehet így szerve­zeti életet élni — ez csendül ki szavaiból. Egyébként a városi szervezetet is ő irányítja jelenleg. Szűk, kicsi ez a helyiség; Azért élénkség van mégis. Lövé­szetre járnak, harci túrára készül­nek, stb. Működött e kör is. —•A IV.kerületi DISZ-ben miért nem lehet ezt megindítani? — ve­tem közbe a kérdést. —i Szóltam már a DISZ városi titkárának, Ígérte is, hogy megszer­vezik, de azóta sincs előrehaladás. Mintha ezt már hallottam volna valahol. Persze a kerületi DISZ- vezetők is majdnem ugyanezt mondták: szóltak a városi titkár­nak. Nem lehetne az ilyesmit közvet­lenül? Miért kell azt az egyetlen városi DISZ funkcionáriust a köz­vetítésre igénybe venni? De hallgassuk csak meg Bodnár elvtánsat, mi az ő véleménye a DISZ-szel való kapcsolatról? —I Azt várja a DISZ, hogy min­dig a MÖHOSZ menjen hozzájuk. A DISZ VB, a járási DISZ bizott­ság tagjai sem vesznék részt a MÖHOSZ megmozdulásain. Adja­nak puskát céllövészet céljaira, ké­rik, de miért nem jönnek ki ők is a többi fiatallal? Az üléseiken részt vesznek, meg is beszéljük a prob­lémákat, de ninos tovább, minden marad a régiben. Tervek, határo­zatok jönnek: együtt dolgozni! A gyakorlatiban nincs meg. Az lenne a jó, ha a fiatalok egy helyen találnák meg a kedvüknek való sportot is és a DISZ szervezeti élet is ugyanott folyna. Akkor könnyebb lenne összefogni a fiata­lokat. —> Romantika kell az ifjúságnak —* mondja Bodnár elvtárs meg­győződéssel, — harci túra, játék, sport, kirándulás! Mindez menne is, ha a DISZ-szel szorosabban együtt dolgoznánk. Vajon ezzel a puszta kívánsággal jutunk-e előbbre? —kérdezem ma­gamban aggódva és tovább kuta­tom ennek a gombolyagnak a kiin­duló pontját. F. Tóth Pál (Folytatása következik.) Már készülnek a téli cipők gyártására A Tisza Cipőgyár egyik üzemré­szében még az olcsó textilfelsőré- szű nyári cipőket készítik, de már megkezdődtek az előkészületek a téli cikkek előállítására. Az üzem műszaki dolgozói egy újfajta meleg posztócipő terveit készítették eL A filctalpbetéttel ellátott, rámánvar- rott eljárással készülő cipőket a hidegebb helyen dolgozók részére készítik. A sorozatgyártás is rövi­desen megindul és augusztus végé­re már az üzletekbe kerül az új lábbeli; Élelmisxerellátáa a% aratás idején A Szövetkezetek Országos Szö­vetsége, a vidéki földművesszövet­kezetekkel együtt készül az aratási jobb élelmiszerellátásra. Megálla­pították, hogy a földművesszövet­kezetek mennyi saját termelésű húsárú-készlettei rendelkeznek. A hiányokat központi készletből pó­tolják s erre a célra 45 vagon füstölt szalonnáról gondoskodtak. (MTI.) A Munkára Honvédelemre Kész testnevelési rendszer hírét A kunhegyes! Járás területén a MHK ellenőrző bizottságok a megalakulás óta eltelt Időben eredményes munkát végeztek. Az Iskolák között a Kende­res! Általános Iskola érte el a legjobb eredményt, eddig MHK tervüket már teljesítették. Tátrai József testnevelő Jól készítette fel a tanulókat, ezt Iga­zolja. hogy a próbázások alkalmá­val 73 tanuló már az LMHK jelvény büszke tulajdonosa lett. Jó a szervezés és az előkészület az abádszalóki és a kunhegyes! Kossuth útt általános iskolánál Is, Minden biz­tosíték meg van arra, hogy a tanév vé­gére befejezik a prőbázásokat; A legnagyobb elmaradás mutatkozik a tlszaroffl általános Iskolánál; ahol Bodon Béla pedagógus nem tartja szív­ügyének a MHK rendszert, Vissza a feladónak „Levelünkkel egyidejűleg fel­adtuk címükre az önök által f. hó 24 postára tett könyveket, mivel bizománybán könyveket nem veszünk át. Továbbá kérjük, hogy gazdaságunknak csak az általunk megrendelt könyveket szállítsa le’1. így szól a rövid le­vél. amelyet a Martfűi Állami Gazdaság igazgatója és kőköny­velője írt alá. Most az ünnepi könyvhét előtt küldték a szolnoki üzemi könyvterjesztő boltnak. Talán valaki azzal menteget­hetné őket, hogy nem tetszettek a kiküldött könyvek. Nem, erről nem lehet szó, mivel egyrészt fel sem bántották a könyves csoma­got, másrészt ha felbontották volna, merem állítani, hogy nem is váltak volna meg tőle ilyen könnyedén. A mezőgazdasági szakkönyveken kívül szépirodal­mi könyvkiadásunk legújabb és legjobb termékei járták meg kétszer a Szolnok—Martfű útvo­nalat. Kényelmességről van itt szó csupán. Az állami gazdaságban a könyvbizományos 15 százalékos részesedést kap, tehát ha egy kicsit körülnéztek volna, talál­hattak volna olyan becsületes, megbízható embert, aki a jól jö­vedelmező könyvterjesztést el­vállalja. így azonban egyszerűbb volt. A posta visszahozta a fel- bontatlan csomagot. Ne haragudjon az igazgató elvtárs, ha megkérdem, milyen emberekkel akar együtt dolgozni az elkövetkező években? Nem személyes érdek-e vajon, hogy a gazdaság vezető munkatársai, szakemberei, egyszerű dolgozói képezzék magukat, s olvassanak, szélesebb látókörű, melegebben érző emberekké váljanak? Ezt az írást a jószándék dik­tálta. Ne járjon úgy, mint a könyvcsomag, hogy ráírják: „Vissza a feladónak”. 30 garnitúra konyhabútor készül megtakarított fából A Szolnoki Bútorgyár anyagsza­bászai május 31-ére teljes egészé­ben leszabták a második negyed­évben gyártandó bútorokhoz szük­séges anyagot; Nemcsak az az érdemük, hogy egy hónappal élőbb végeztek ezzél a munkával, hanem az is, hogy gondos, gazdaságos szabással 18 m3 fát takarítottak meg; Az így megtakarított fából a har­madik negyedévben augusztus 20-a tiszteletére 30 konyhagamiturát ké­szítenek tervükön félül. Az anyagszabók már az első ne­gyedévben is lényeges, mintegy 12 köbméter faanyagot takarítottak meg. Az anyag gazdaságos felhasz­nálása kettős haszonnal jár, egy­részt, mert a megtakarított fa­mennyiség árának 20 százalékát prémiumként megkapják a dolgo­zók, másrészt népgazdaságunknak haszon, mert a fenyődeszkát im­portáljuk, s a megtakarított anyag- mennyiség lehetővé teszi, hogy legközelebb ennyivel kevesebbet importáljunk, vagy máshová hasz­náljuk fel. Az első negyedévi megtakarítá­sért 2100 forintot osztottak ki a szabászműhely 6 dolgozója között; A megyei gépfavitóhan megszüntetik a hóvégi rohamot Június elsejétől napi ütemterv szerint dolgoznak a Szolnoki Gép­javítóban. A havi, tervet (elsősor­ban a nagyobb munkáknál) napok­ra lebontották; Mi ennek az elő­nye? Eddig igen tervszerűtlen volt a termelés. Hónap elején körülbelül 1—10-ig csak dolgoztak, de árut az üzemből el nem szállítottak. Ti­zedikétől húszadikáig azután egész havi tervüknek körülbelül 30 szá- százalékát szállították ki. A többi a hónap utolsó 10 napjára szorult. Ez meghozta a következményét, a hó­végi hajrát. Az üzem vezetői gyak­ran csak 20-án tudták meg ponto­san, hogyan is állnak a havi kö­telezettségekkel; Ezt a kedvezőtlen állapotot szün­tették meg a napi ütemtervek el­készítésével. öt nagyobb munka ütemtervét készítették eiL Ezekben élő van írva, hogy egy nap alatt piL mennyi járkereket kell elkészí­teni. A részlegvezetők minden reg­gel jelenítik a tervosztálynak, meg­csinálták-e a beütemezett munká­kat. így másnap reggel már meg­tudják, ha az előző napon lema­radtak, vagy túlteljesítették a ter­vüket. Az üzem műszaki vezetői sokat várnak ettől az intézkedéstől. így a pénzügyi tervet is pontosabban tudják teljesíteni; Ebben az évben 14 tsz kap áramot Ebben az évben tovább folyik a termelőszövetkezetek villamosítá­sa. A Szolnok megyei Épületszere­lő Vállalat dolgozói január óta mintegy 10 km hosszúságú magas- feszültségű vezetéket építettek; Nemrég fejezték be a jászkiséri Táncsics, a tiszaderzsi Uj Élet, a kisújszállási Ady, a karcagi Sza­badság és Szabad Ifjúság, a tisza­A fiatal táncosokról, akik nagy fába vágták a fejszejüket Egy évvel ezelőtt a Táncművészet című folyóiratban cikk jelent meg, amelynek szerzője panaszkodott, hogy sok az olyan vidék még az országban, amelyen népitánc-gyüj- tés egyáltalán nem volt. Amikor példákat nevezett meg, elsőnek fe­hér foltként a Kunságot említette. Szolnokon néhány hónappal ké­sőbb a Móricz Zsigmond Kwltúr- otthonban népi tánccsoport alakult, amelynek fiaitól tagjai akkor még távoli célként maguk elé tűzték, hogy megkísérlik felszámolni ezt a fehér foltot. Természetesen először a kezdeti lépéseket kellett meg­tenni, meg kellett alapozni a tánc­csoport munkáját. Amikor néhány sikeres szerepléssel bebizonyították, hogy életképes, szép jövőjű népi táncegyüttessé fejlődhetnek, hozzáláttak nagy tervük megvalósí­tásához. A városi tanács megszervezte ne­kik a keUő támogatást. A huszonöt tagú csoportnak — a Szolnoki Népi Együttes tánccsoportjának — ma már gyönyörű ruhatára van, vem okoz gondot egy-egy újabb tánc­szám előkészítése. A fiúknak és lányoknak egyaránt megvannak a próbaruhái is. Ami azonban ennél sokkal több. a Kunság népi táncainak összegyűj­téséhez és feldolgozásához filmfel­vevőt és vetítőgépet koptak és ta­nulmányútra járhatnak az ősi tán­cok szülőföldjére. így akadtak össze Kunhegyes közelében a kisgyócsi tanyán. Szabó Károllyal, aki a „két- botos tánc”-at mutatta be nekik. Egy pásztorembertől tanulta, a leg­nehezebb figurákat el sem tudta már járni, azokat csak elmagya­rázta. A fiatalok jelentős lépést tettek előre a kun-verbunkosok felkutatá­sában, és feldolgozásában is. „Sar­kantyúé verbunk”-juk, amelyet né­hány héttel ezelőtt mutatták be elő­ször, s amellyel a Ságvári Endre kulturverseny megyei döntőjén is szerepelnek, pompás, tüzes tánc. Az az érzésem, hogy bármelyik or­szágos népi táncegyüttes szívesen venné be műsorába. A fiatalok most tovább kutatnak Szűcs Sán­dor karcagi muzeológus segítségé­vel Egres-Kiss Lajosról, a kunsági verbunk legendás hírű mesteréről kívánunk megtudni minél többet. Természetesen nem feledkeznek meg magáról Szolnok városáról sem. Leánytáncuk első lépés a he­lyi hagyományok feldolgozására A további fejlődéshez szintén felhasz­nálják a technika eszközeit. A múltkoriban, alaposan kifaggatták Munkácsi Ferencnét, hogy Szolno­kon hol voltak a nevezetes tánc­helyek. milyen nóták, milyen tán­cok járták és a kevéssé ismert da­lokat a 66 éves parasztasszony elő­adásában magnetofon szalagra vet­ték. Szólni kell még itt a próbák hangu­latáról. A féléves táncegyüttes ifjú — nem egy esetben szinte gyermek tagjai — olyan határtalan lelkese­déssel készülnek egy-egy szereplé­sükre, hogy ez a legnagyobb remé­nyekre jogosít. Minden adottságuk megvan, hogy céljukat elérjék, s színpadra vigyék a kunsági pász­tortáncok sziilajságát, a verbunkak pompás férfiasságát. Csupán a lá­nyok vannak kissé elkeseredve, leánytáncuk, amelyet még mindig próbálnák, nem a legüdébb és kissé el is öregedett. Arra várnáik, hogy az igen szép párostánccm kívül- más még komolyabb feladatot is kapja­nak. Szerencséje van a fiatál tánc- együttesnek. Nem került zsákut­cába, nem kereste hosszasan, kíno­san, sajátos egyéni arculatát. Szinte az alakulás napjaiban sikerült meg­határozni azt az egyem karaktert, amely a legszerencsésebb. Csak így lehetséges, hogy a féléve működő együttes tagjai máris merész tervekről, külföldi vendégszereplésről suttog­nak egymás között. Ez azért még odébb van, de ha a fejlődés útját a jövőben is olyan gyorsan járják, mint eddig, szerezhetnek néhány nagy meglepetést. SOLYMÁR JÓZSEF igari Petőfi és a kuncsorbai Vörös Október Tsz Villamosítását. Legtöbb helyen a közös gazdasá­gok kezelésében lévő darálókat is villamosították. így a zagyvarékasi Rákóczi és az alattyáni Petőfi Tsz- ben is. A vállalat dolgozói az idén több mint másfélmillió forint ér­tékű villamoshálózatot építenek. Nyolc új mélyfuratu kút 1956-ban egymillió forintos költ­séggel nyolc mélyfúratú kút készül a termelőszövetkezeteknek. A me­zőtúri Gorkij, a kisújszállási Uj Élet, az abádszalóki Lenin, a tisza- inokai Szabadság, a karcagi Béke és a turkevei Harcos Tsz területén a kútfúrás már a befejezéshez kö­zeledik. Ezeken a helyeken néhány hét múlva teljesen elkészül a mélyfúrású kút. r Ujrendszerü vastető­szerkezet A törökszentmiklósi Kossuth Termelőszövetkezetben két hónap­pal ezelőtt egy 50 férőhelyes ehén- istálló építését kezdték meg. Ezt a munkát tsz-tagok végzik egy szak­ember irányításával. Néhány nap­pal ezelőtt hozzáláttak ,a tetőszer- kezet felrakásához. A tetőszerkezet egészen újrendszerű, vasból ké­szült. Előnye, hogy olcsóbb, köny- nyebben előállítható és tartósabb, mint a fából készült tetőszerkezet. Ilyen még nincs Szolnok megyé­ben. Fedett usxodát kap Szolnok Szolnokon nyáron igen kedvezők a feltételek az úszósport fejlődésé­hez és a strandoláshoz, a rossz idő beállta azonban mindig gátat vet a vízisportok fejlődésének. A ta­nács kezdeményezésére most 500 személyes fedett uszodát kap a vá­ros. Az uszoda tervei már elkészül­tek és valószínűleg még az idén, •de legkésőbb jövőre megkezdik a» építkezési k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom