Szolnok Megyei Néplap, 1956. június (8. évfolyam, 128-154. szám)
1956-06-27 / 151. szám
2 SZOLNOK MEGYKT NÉPLAP 1956 Június 27, Erősödik az abádszalőki Lenin Tsz DISZ-szervezete Au elmúlt ée őamén pedagógusok bevonásával Slctrekeltettiik a Lenin Termelőszövetkezet meglévő, de nem nagyon tevékenykedő DISZ szervezetét. A tél folyamán a taglétszám megkétszereződött. A Petőfi iskola I. éves tanfolyamán 23 elv társ fejlesztette politikai tudását. legtöbbjük egyetlen foglalkozásról sem maradt távol. A DISZ helyiség valóságos otthonává vált a hosszú téli estéken a szövetkezet fiataljainak. Népitáncot tanulták, énekeltek, társasjátékokkal töltötték szabadidejüket. Hetenként egy- egy alkalommal az iskola vetítőgépjét vitték el a szövetkezet DISZ munkáját segítő pedagógusok, s oktatófilmeket vetítettek a fiataloknak. A tavaszi mezőgazdasági munkák ■megindulása után névtelenebb lett a helyiség, a fiatalok a határban álltak helyt. Vasárnaponként sportfoglalkozást szervezünk, vasárnap esténként táncolni gyűlnek össze. A tél eltelte óta három kiemelkedő dologról adhatok hírt: Cseres Tibor Zsebek és emberek című egyfelvonásos színdnraibjámak bemutatásáról, egy vasárnap délelőtti A Kengyel Szabadság-telepi út- törőcsapat szorgalmasan dolgozott a hulladékgyűjtés sikeréért. A novemberi fémgyűjtés eredményét 381 bélyegpont igazolja. Az összegyűjtött anyagot a helyi szövetkezet december végén elszállította, a bélyegeket január 16-án kaptuk meg s ezt a jutalomösszeg beváltába céljából elküldtük a törökszentmiklósi földművesszövetkezet központjába; Az összegre áprilisig vártunk. Semmi válasz. Akikor sürgető levelet . Írtam, amelyre azt válaszolták, hogy a pénzt elküldték. Levelükben úgy tájékoztattak, hogy Palotai Mihály községi csapatvezető 216 forintot vett fel bélyegek fejében és abban van a külterületi iskoláé is. Palotai 'kartárs írásaiban kimutatta, hogy csak 180 forintot kapott és az éppen fedezi a bentiek bélyegárát, de felesleg nincs. Ezt a „vizsgálatot’’ közösen megírtuk a törökszentmiklósi központnak június 3-án. Azóta az évzáró-ünnepély is megtörtént, elmúlt egy vasgyűjtő hónap, semmi válasz, se pénz, se bélyeg, se levél. A bélyegekért köhír-ügynökség jelenti, hogy Nasszer egyiptomi elnök július 12-én hivatalos látogatásra Jugoszláviába utazik. Az elnök július 19-én Nehru indiai miniszterelnök kíséretében repül haza Kairóba — közli az AP. Az indiai nagykövetség megerőközöe munkáról, ács új röplabda- pálya készítéséről. A harmadik egy ifjúsági gyűlés, amelyen a jelenlevő fiatalok vállalást tettek munkájuk időbeni és jó elvégzésére. A szindarabtanulás még márciusban elkezdődött. Bizony nehezen ment a fiataloknak, akik iskoláik elvégzése óta szellemi munkával igen keveset foglalkoztáik. Nehezítette a kulturfelelős munkáját az is, hogy egyesek meghátráltak, abba akarták hagyni a szereptanulást. Végül is szép sikerrel adta elő a kulturcsoport a darabot. A bevételből előfizetjük a Szabad Ifjúságot és a Szolnok megyei Néplapot. A napilapokat eljuttatjuk az ifjúsági munkacsapatokhoz. Elhatároztuk, hogy jó röplabda- pályát építünk. A tsz vezetősége tehergépkocsit bocsátott rendelkezésünkre. Két gépkocsi salakot, két teher agyagot, egy rakomány homokot építettünk bele a pályába. Most már csak az hiányzik, hogy megalakuljon a röplabda-csapat, s kihívhassuk versenyre a szomszédos falvak szövetkezeti fiataljait. SÁGI MIHÁLY, <$tt. iskolai ig. helyettes, Abádszaiók, zel 80 forint jár! Erre szükségünk van, az úttörők megdolgoztak érte! Hogyan számoljak be erről a hiányzó pénzről a gyerekeknek? Vajén elhiszik-e, hogy félévig kelljen várni pénzükre, amikor az újságban már a júniusi kiértékelést és jutalmakat olvassák? Ebben segítsenek az illetékes szövetkezeti dolgozók és ne hátráltassák a tanyai gyerekek gyűjtési munkájukat. A MÉH Vállalattal is hasonló a helyzet. Április 17-én a törökszentmiklósi telep kiküldöttje 550 kg vasat (110 bélyegpont), június 14-én vegyes gyűjteményt (300 kg vas, 30 kg színesfém, 50 kg papír, 160 db üveg=143 bélyegpont) szállított el. A hulladék árát kifizette, de bélyeget nem adott. Azt Ígérték, kiküldik postán. A mai -napig ezt az ígéretet vagyunk kénytelenek a táborozási költségekhez előlegezni. Az Ö6szen nem nagy, de 34 tanyai úttörővel szemben a felelőtlenség annál nagyobb. Több megbecsülést várunk és nagyobb pontosságot, mind a tanulók, mind a tanyai pedagógusok iránt. Kurucz Béla tanár sítette, hogy Nehru Jugoszláviából július 19-én jön Kairóba. Ez a jelentés megerősítette az As Saab című kairói lap egy régebbi értesülését, amely szerint Jugoszláviában találkozóra ÜJ össze Nehru, Tito és Nasszer, Nasszer Tito téli látogatását viszonozza júliusi utazásával. (MTI) KASZA IMRE, az abádszalőki Lenén Tsz pártszervezetének párt- csoporbbizalmija. Tíz éve párttag, rendszeresen tanul, képezi magát. Jól kivette részét a tsz-fejlesztésből. II lemen! trtinürifkös távirata a Szovjetunió kormányához Moszkva (TASZSZ) Mohammed AI Badr, jemeni trónörökös a a Szovjetunió területének elhagyásakor táviratot küldött a Szovjetunió kormányának; Ebben köszönetét mondott a baráti fogadtatásért és vendégszeretetért,, a barátság és hála érzéseit tolmácsolta mindazoknak, akik előmozdították küldetése sikeres teljesítését. (MTI) Az egyiptomi népszavazás végeredménye Kairó (TASZSZ.) Zakaiia Mo- hieddin egyiptomi belügyminiszter június 25-én este rádióbeszédben ismertette a június 23-i népszavazás eredményét. A népszavazás eredményei alapján jóváhagyták az Egyiptomi Köztársaság ez év január 16-án nyilvánosságra hozott új alkotmányát és Gamal Abdel Nasszert köztársasági elnökké választották. Az alkotmány mellett szavazott 5 millió 488 ezer 225, ellene 10.046 választó, vagyis a szavazók 99 egész 8 tized százaléka helyeselte az alkotmányt. Gamal Abdel Nasszer elnökké választására szavazott 5 millió 496 ezer 975 választó, eillene 2857. vagyis a tényleges választók 99,9 százaléka köztársasági elnökké választotta Gamal Abdel Nasszert. A népszavazásban résztvett a szavazati joggal rendelkező személyek 97,6 százaléka. Az alkotmány értelmében Gamal Abdel Nasszer köztársasági elnök a népszavazás eredményei kihirdetésének pillanatától tölti be új tisztéségét. A köztársasági elnök jogköre hat évre szól. (MTI.) Akik semmibeveszik az úttörők fáradozását A középkeleti hírügynökség jelentése Nasszer jugoszláviai látogatásáról K a ir ó (MTI.) A középkeJetá fl magyar—szovjet kulturális egyezmény megkötésére és az 1956. évi munkaterv megtárgyalására kormányküldöttség utazott a Szovjetunióba Kedden délelőtt a ferihegyi repülőtérről kormányküldöttség utazott a Szovjetunióba a magyar— szovjet kulturális egyezmény megkötésére és az 1956. évi munkateirv megtárgyalására. A küldöttség vezetője: Darvas József népmű vetési miniszter, tagjai: Sík Endre, a külügyminiszter első helyettese, Horváth Imre, a Kulturcsoportok Intézetének elnöke, Kenyeres Ágnes, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Tudományos és Kulturális osztályának helyettes vezetője, Major Máté Kossuth-díjas építőművész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Poros Tamás, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetője, és Maráz László, a Külüeyminisátérium osztályvezetője; A küldöttség búcsúztatásán megjelent Kállai Gyula népművelési miniszterhelyettes, Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, a párt- és a kulturális szervek számos képviselője, továbbá a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének több tagja ,(MTI.) 0. T. Sepilov a Szovjetunió külügyminisztere Damaszkuszi Bejrutba érkezett Damaszkusz (TASZSZ.) D. T. Sepilov szovjet külügyminiszter és kísérői hétfőn helyi idő szerint délután 6 árakor megérkeztek Bejrutba. A bejrúti repülőtéren D. T. Sepilov fogadására megjelentek Szélűn Lohud, libanoni külügyminiszter, a külügyminisztérium több vezető tisztviselője, több nagykövetség és követség képviselője, valamint helyi és külföldi újságírók. D. T. Sepilov 3 repülőtéren nyilatkozott a sajtó képviselőinek; „A baráti Libanon földjére lépve örömmel tóLmácsolom a Libanoni Köztársaság kormányának és az egész libanoni népnek a szovjet nép és a Szovjetunió kormányának forró üdvözletét és legjobb kívánságait; Meggyőződésem — mondotta többek között — hogy a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak kiterjesztése a szovjet- libanoni barátság további kiszélesítését és szilárdítását szolgálja és új hozzájárulás lesz a béke és a nemzetközi együttműködés ügyéhez.” (MTI.) Az angol közvélemény ség további Moszkva (TASZSZ). A Pravda keddi száma közölte londoni külön- tudósítójának, V. Nyekraszovnak „Az angol közvélemény a nemzetközi feszültség további enyhítéséért” című cikkét. A cikkben többek között ez áll: Majdnem két hónap telt el a szovjet államférfiak angliai látogatása óta. Az angol—szovjet tárgyalások eredményei és a nemzetközi feszültség további enyhítésének kilátásai az angol politikai élet középpontjában maradtak. Angliában erősödik az a mozgalom, hogy a kormány tegyen megfelelő válaszintézkedéseket a Szovjetunió leszerelési kezdeményézésé- re. Tény azonban, hogy a kormánykörök több pozitív megnyilatkozása ellenére Angliában még nem tettek olyan lényeges lépéseket, amelyek megfeleltek volna a közvélemény követelésének. Ma már 6enki sem vonja kétségbe, hogy Angliának komolyan szüksége van a fegyverzet csökkentésére. Az angol kormány képviselői beszédeikben újból és újból visszatérnek erre a témára. Lapkommentárokból ítélve a legközelebbi jövőben a katonai kiadásoknak csupán kisebb csökkentése várható. A múlt nagy nyomásként nehezedik Angliára azoknak a kötelezettségeknek képében, amelyeket különböző katonai csoportosulások tagjaként vállalt magára. A korlátozásoktól és megkülönböztetéstől mentes nemzetközi kereskedelem fejlesztése — folytatja a nemzetközi feszüli* enyhítéséért a cikkíró — lényeges mértékben hozzájárulna a nemzetközi bizalom megerősítéséhez. Angol lapok mind gyakrabban juttatják kifejezésre azt a véleményüket, hogy ha Anglia jelentősen növelné kereskedelmét a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, a népi demokratikus országokkal, ez megerősítené a brit szigetek gazdasági helyzetét. Az üzleti körök éppen ezért nagy érdeklődést tanúsítottak a Szovjetuniónak az angol—szovjet kereskedelem növelésére irányuló javaslatai iránt. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok minden ország számára Igen előnyös kiszélesítésének útján azonban továbbra is akadályok tornyosulnak az úgynevezett „hadifontosságú áruk listái” formájában; A tények azt mutatják, hogy Angliát nemzetközi kereskedelmében megkötik azok a korlátozó kötelezettségek, amelyek rá, mint az Északatlanti Szövetség tagjára hárulnak; A nemzetközi feszültség enyhítésének befolyásos ellenzői arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy akadályozzák a nemzetközi viszonyok további rendeződését. E körök képviselői most új utakat keresnek a régi „hidegháborús” politika folytatására. Az angol közvélemény azonban egyre jobban látja, hogy az új helyzet, amelyet a nemzetközi feszültség enyhülése jellemez, új politikát követel Angidéitól. (MTI) \TÓÍH~ÍST1'AN: (27.) ff ontóné másnap reggel fél hat- kor ott volt a székház udvarán. A tegnapi munka öröme valahogy közelebb hozta hozzá a munkacsapatot, a brigádot. Gondolkozott rajta, mi lehet az oka, hogy ilyen jól nem érezte még magát, mióta a Botos-brigádba került. Mindig is szeretett sokadmagával dolgozni; Van kivel szót váltani s minden ember valami új világot nyit fel bennünk. Itt van ez a nyúlképű Postás. Szeret gúnyolódni, de azért alapjában véve értelmes, kiegyensúlyozott ember. Sokáig volt agglegény. Fogadkozott, hogy nem lesz bolond megnősülni, és mit ad isten! Kiderült, hogy május elsején egy sörösasztal mellett váltott karikagyűrűt a menyasszonyával. Mikor csipkelődtek vele, amiért hűtlen lett fogadalmához, egyéni stílusában adott magyarázatot. — Annyi volt már ú lyukas fu- szeklim, hogy többe került a csi- náltatásuk, mint egy asszony eltartása.— Nem szégyeli magát. Egyszerűen csak hasznos tárgynak nézi az asszonyt? — esett neki Boros Etel, akinek a begyében volt a cinikus legény. Sose lehet tudni, mikor őszinte, mikor nem lehet neki hinni. Akiről pedig ez az ember véleménye, annak végeredményben nem lehet igazán elmenni a szaván, az érzésein. Azt viszont mindenki szemmel látta, Hogy ennél a beszélgetésnél Postás elpirult, ami nem szokása. Mióta menyasszonya van, jobban A KUJON beleadja lelkét a munkába; Megváltozott, holott majdnem kiszáradt öreglegény lett belőle. Az anyjával is hogy volt? Nem odahaza, hanem a földművesszövetkezetben vacsorázott. Miért? — Azf kívánta, hogy száz forinttal többet fizessek neki havonta! Száz forinton múlt jó viszonya az anyjával; így meg szürkül, kietlenné válik az ember, ha magányos — összegezte Rontóné s maga sem tudta, miért — nagyot sóhajtott; A brigádtagról másfele terelte gondolatát. fi débbcsúszott a magas gang fé- nyes betonszegélyén. Hátál a ragyogóra csiszolt kőoszlopnak támasztotta és szemét behunyva, tartotta arcát a napnak. Jólesett a reggeli meleg. — Jóreggelt, elvtársnő! — zavarta ki álmodozásából Ernőd könyvelő. Az öreg, elhízott paraszthivatalnok már az irodából lépett ki; Az asszony elnézte gömbölyűre kitérdelt nadrágját, két kabátujján a kifényesedett könyökvédőket s ahogy szemüvege fölött bámészkodott rá. Kis fehér papírlap libegett kövér ujjai között. Miután jól szemügyre vette Rontónét, aki lustán visszaköszönt — odatötyögött a faliújsághoz. Kinyitotta rajta a rozsdás lakatot s a keretben tartalékolt rajzszeggel felszúrta a papírt. Aztán újból Rontónéra pillantott, majd vissza a faliújságra. Mintha biztatta volna az asszonyt: „Nézd csak meg!” A menyecske behunyta szemét s az járt az eszében, milyen unalmasak is már az ilyen öreg adminisztrátorok. Mindennap látja őket az ember, mindig ugyanazzal az arccal, mindig ugyanazokkal a mozdulatokkal. Szinte felingerlik a fiatalabbat. Egyformán végzik napról napra a dolgukat. Külsejükben, észjárásukban egyhangúvá válnak. Reggel előszedik &z összefogdosott, szurtos könyveket. Kinyitják, csak úgy csap belőlük a doh. Felveszik a rágottvégű tollszárat, beledöfik a tintásüvegbe, amiben sosincs elég tinta. Nem fog. Körömmel piszkálják ki a beleszáradt papírszálkát; Ez az öreg is úgy odaillik az ócska berendezési tárgyak közé, mint az egér valamilyen raktárba Vajon mi a csoda lehet, amit a faliújságra tűzött? Biztosan valami taggyűlési értesítés. Furkálta a kíváncsiság. Kényelmesen felhúzta a lábát s hogy egymaga volt, nem törődött azzal se, ha majdcsaknem tövig felcsúszik combján a szoknya. Hátát a kőoszlopnak vetve, gyerekesen nyögdé- cselve felemelkedett — anélkül, hogy kezével kapaszkodott volna. Leporolta ruháját és odasétált a faliújsághoz. Idejébe szökött a vér a rövid szöveg olvasására. „Megdicsérjük a Botos-brigád Koczog munkacsapatának új tagját, Rontó Bélánét. Ö kezdte el a kukorica ötödik kapálását azokkal a dolgozókkal, akik az aratásban nem vesznek részt. Az elvtársnő munkacsapatvezetője távollétében példása® irányította a munkát.” Aláírás: Takács tsz-elnök, Botos brigádvezető. Alig tudott magához térni. Megdicsérték; Olvassa nevét az egész szövetkezet. Három kapa koccant össze a kapuban. Koczogné lépett be elsőnek, utána az örök elégedetlen Kapusi. Öt meg Csikós követte egykedvűen. Lassacskán beszállingózott a többi is. — Siessenek.. Nézzék, már, kiírtak bennünket a faliújságra — futott elébük Rontóné. Tuszkolta felfelé Koczognét s közben csodálkozott. — Hát te, mit keresel a városban? — Kinek van már kedve szurká- lódni? — kedvetlenkedett Koczogné; — Kinek nem tetszik megint a képünk? ;:: Bent háltunk anyá- méknál — ütötte barátnője kérdését. Rendetlenül kicsüngő haját bizonytalan színű kendője alá igazgatta s míg megdagadt jobb lába- fejét a szandából kiemelve pihentette, újra meg újra elolvasta a cikkecskét. — Még majd te leszel a munka- csapatvezető. — Ne butáskodj már;:: ballábbal keltél fel? Hol van az urad? — Dolga van a hatóságnál;;. Majd jön, ha végez:. s Tudod te, mit csináljunk — intett a faliújságra.Rontónéval aznap madarat lehetett volna fogatni. Virgoncán járt kezében a kapa. Negyedsorral legalább előre tartott a többinél. Néha, néha megállt, diadalmasan.' Úgy érezte, nincs férfiember sem, aki meggyőzné. Sajnálkozva fi- gyetle Koczognét, aki immel-ám- mal dolgozott; összeesett, szomorú volt; Orra tövétől fehér színt kapott telt arca le az álla aláig. Egy-egy mély ránc is leszaladt két- felől. Mint mikor az ember álmatlanul virraszt. A hegyben jól felévertek a munkának, oda már nem kell többször kapa. Este szinte áhi- tatos szótlansággal iparkodtak hazafelé. Messziről nézve, hol az égre rajzolódott a nyolc ember alakja, hol meg csak félig látszott, majd megint csak a fejük, válluk, táncolt a gyepes domborulatok mögött; Aszerint, hogy a csapás mint vett szeszé1 yes kacskaringóka*- fel ■b vasúti töltésre vagy le az árok fenekére. Az országúton élénk volt a forgalom. Biciklik, motorok, autók verték fel a port. Az asszonyok szemük, szájuk elé kapták kötőjüket, a férfiak köpködtek, káromkodtak, mikor a "ürdői autóbusz csörömpölt el mellettük; Sóvárogva tekintgettek jobbkéz felé. Messze látszik-e még a városi téglagyár kéménye. A füstösre szívott óriási barna szivar rendít- hetlen nyugalommal pöfékelt s vastag fekete uszályt lebegtetett a város fölé. A kertek alján meghűvösödött. A csőszkunyhókból szalonnasütés szaga szivárgott az élősövény kerítésen át. A vasúti sínen lábukat kapkodva hajkurásztak a gyerekek egy nagy csapat libát át az út túlsó oldalára. A hazatartók irigyelték a fűrészhangú ludakat, amint nagy szárnycsapásokkal vetették magukat a kubikgödrök pocsolyáé vizébe. Legalább azok fürdenek.{Folyt, kövj