Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-16 / 114. szám

1936. május 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1200 000 katonát szerel le a szovjet kormány A szovjet kormány hatalmas jelentőségű leszerelési kezdeményezése Az NDK területén állomásozó szovjet haderő részleges leszerelése 'tovább csökken a katonai költségvetés A Szovjetunió külügyminisztériumának Szmolenszk téri palotájá­ban hétfőn este fél kilenckor a szovjet és a külföldi sajtó képviselői előtt ismertették a szovjet kormány új leszerelési kezdeményezését. Az úgynevezett Kék-teremben mintegy 60 külföldi és szovjet újság­író részére Iljicsov elvtárs, a külügyminisztérium sajtóosztályának ve­zetője adott tájékoztatást. A Szovjetunió kormányának nyi­latkozata a leszerelés kérdésében hangsúlyozza, hogy a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett új fej­lődés miiyen örvendetes eredmé­nyeket hozott. A szovjet kormány azért, hogy még inkább elősegítse a Szovjetunió gazdasági és kultu­rális fejlődését, elhatározta hogy 1957. május 1-ig újabb egy­millió 200 ezer fővel csökkenti a Szovjetunió fegyveres erői­nek létszámát. Az NDK terü­letén jelentős csapategysége­ket oszlat fel, s ezzel több mint 30 ezer embert szerel le. Feloszlatja a Szovjetunió katonai iskoláinak egyes részlegeit. Hasz­nálaton kívül helyez 375 hadihajót, csökkenti a hadikiadásokat, a le­szerelt katonákat a békés alkotó munkában alkalmazza. A külföldi sajtó megjelent kép­viselőire nagy hatást tett a szovjet kormány nyilatkozata. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az új hafá- rozat minden eddiginél jelentéke­nyebb hozzájárulás a leszerelés égető problémáinak megoldásához. „Nehéz lesz ez elől kitérni” — ez volt a nyugatiak általános vélemé­nye. Többen hangsúlyozták annak a ténynek a fontosságát, hogy e je­lentős lépésre közvetlenül a küszö­bönálló francia—szovjet tárgyalá­sok előtt került sor. A nyilatkozat szövegét holnapi számunkban is­merte tjük; As első negyedév mérlege Szolnok megye szocialista (mi­nisztériumi, helyi és szövetkezeti) ipara 1956. I. negyedévi teljes ter­melési tervét 105.6 százalékra tel­jesítette. Ezen belül a minisztériu­mi és az állami helyi ipar túlszár­nyalta termelési tervét, de a szö­vetkezeti ipar, amelynek termelése nagy részben függ a kereskedelem megrendeléseitől és a szövetkezet szolgáltatásainak a lako;ság részé­ről történő igénybevételétől, adós­sággal zárta a negyedévet. — Az anyagellátás akadozása kétségtele­nül kihatással volt a szövetkezet munkájára, jobb szervezéssel azon­ban a lemaradás mértékét csök­kenteni lehetett volna, A minisztériumi ipar vállalatai többségükben túlteljesítették ter­vüket és nem egy közülük — a Ti­sza Bútorgyár, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár, a Tisza Cipőgyár, a Szolnok megyei Tej­ipari Vállalat és a MÁV Járműja­vító — büszkén viseli az „élüzem" címet. Néhány üzem azonban tervet nem teljesítette: a Téglagyári ES, a Vegyiművek, az Aprítógépgyár és a Papírgyár. Ezeknél a vállalatok­nál az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy II; negyedévi tervük teljesítése mellett az első negyedév lemaradását is pótolják, annál is inkább, mert a lemaradás olyan népgazdaíágilag igen fontos cik­keknél történt, mint a nyers tégla, nyers és égetett cserép, kénsav, szalmacellulóze. Abból a téglameny- nyiségből például, amivel a Tégla­gyári ES adós maradt. 27 db két 6zobás családi házat lehetett volna építeni, a meg nem termelt cserép­pel pedig 33 db ugyanilyen l)ázat befedni. A minőség terén is #ok még a javítani való- A vállalatok általá­ban nehezen barátkoznak meg az­zal a gondolattal, hogy nemcsak a mennyiségi termelés növelése a fontos, hanem ezzel párhuzamosan a termékek minőségének javítása is. A Téglagyári ES-nél pl. 5,7 szá­zalékkal gyengébb minőségű téglát égettek, mint a múlt év első ne­gyedében. A Tisza Bútorgyárban is több volt a MEO által visszavetett termék az előző évinél. A Tisza Cipőgyárban ellenben csökkent a II. és III, osztályú termékek anya­ga. A technológiai utasítások pon­tos betartása, a dolgozóiénak a minőség /avítúsa érdekében anyagilag fokozottabb mértékben történő érdekeltté tétele, a műsza­ki előfeltételek biztosítása — olyan feladatok, amelyek teljesítése a mi­nőség javítására feltétlenül ked­vező hatású. A második ötéves terv irányel­vei előírják azt, hogy a lakosság jólétének folyamatosan növekedni kell. Ez azonban csak úgy érhető el, ha vele párhuzamosan a terme­lékenység is állandóan emelkedik. A termelékenység növekedésével természetesen több lesz a dolgozók keresete is, a keresetek azonban nem emelkedhetnek jobban a ter­melékenységnél, mert ellenkező esetben gazdasági életünkben za­varok keletkeznének. Ezek előrebocsátása után nézzük meg. hogy a megye ipara miként teljesítette termelékenységi tervét? A minisztériumi iparban a ter­melékenység és átlagkereset csak az előző év első negyedéhez viszo­nyítva alakul kedvezően, a terve­zetthez viszonyítva azonban a ter­melékenység 1,9 százalékos lema­radásával széniben az átlagkereset 1,3 százalékkal emelkedett. A termelékenység és kereset ará­nya kedvezőtlenül alakult az Aprí­tógépgyárban, ahol mindössze 56,2 százalékos volt a termelékenységi tervteljesítés. Szép eredményt ért el azonban a Karcagi Üveggyár, a Mezőgazdasági Gépgyár cs a Tej­ipari Vállalat. Kedvező jelenség, hogy favult a munkafegyelem, mely jobb volt,, mint a múlt év I. negyedévében. Az igazolatlan mu­lasztók száma 14,1 százalékkal csökkent, a kilépőknek pedig mind­össze 1,3 százaléka volt önkényes kilépő a múlt évi 9,3 százalékkal szemben. A műszaki színvonal emelkedé­sét segíti elő az élenjáró tapaszta­latok átvétele is. Ezen a téren a Téglagyári ES járt elől jó példával. A kora tavasszal gyártott friss nyerstéglát szovjet példára csoma­goló papírral, fűrészporral, nád és gyékény takaróval burkolták és ez­zel a fagykárt az előző évinek 1/3- ára csökkentették. — Ugyancsak szovjet leírás alapján valósították meg a Karcagi Téglagyárban az anyagnak gőzzel való feltárását (nedvesítését). Ezáltal az képléke­nyebbé vált és jobb minőségű lett a belőle készült cserép. A minisztériumi ipar mellett eredményesen dolgozott az állami helyi ipar is, mert teljes termelési tervét 1356 százalékra teljesítette és 43.8 százalékkal többet termelt, mint tavaly ugyanebben az idő­szakban. Eredményének értékét növeli az, hogy többtermelését el­sősorban a termelékenység fokozásával és neun a létszám emelésével érték el. Különösen jól dolgozott a Szol­noki Vágóhíd, a Szolnoki Nyomda, a Jászberényi és Jászárokszállási Asztalosipari Vállalat, a Jászberé­nyi Vegyesipari Vállalat és a Kis­újszállási Cirokszár Ládagyár, Ezek a vállalatok I. negyedévi jó munkájuk alapján birtokosai az „élüzem’“ csillagnak. A termelékenységi tervteljesítés­ben az élelmiszeripari vállalatok tűntek ki. A vágóhíd, a szeszfőzde és a szikvízgyár termelékenységi tervüket 140 százalék felett telje­sítették) A kisipari szövetkezetek I. ne­gyedévi' termelése azonban a várt alatt maradt, sőt kevesebbet ter­meltek, mint • 1955. I. negyedévé­ben. A lakosság részére végzett javítási szolgáltatás 15.3 százaléka volt a termelési értéknek, ez 2,3 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Kóczián Zoltán K. S. H. Szolnok megyei Igazgatóság KAMBODZSA — ISMERTETÉS — A z Indokínai félsziget déli ré- - »■ szén, a bővizű Mekong folyó medencéjében terül el Kambodzsa. E kis ország lakosainak száma kö­rülbelül 5—6 millió, területe pe­dig több mint 180.0(10 négyzetkilo­méter. Kambodzsa északon Laosz- szal. Nyugaton Thaifölddel, Keleten pedig Vietnammal határos. Délről az ország határát a Sziámi-öböl vizei mossák. Állami felépítésében Kambodzsa alkotmányos királyság. Jelenlegi királya Norodom Szura- marit. Az elmúlt évben került a trónra, miután fia Norodom Szi- hanuk herceg lemondott róla, hogy elláthassa a miniszterelnöki teen­dőket, Kambodzsa földművelő ország. Igen elterjedt rizstermelés folyik, nagy területeket foglalnak el a kávé, kaucsuk ültetvények és je­lentős területen termelnek papri­kát. Aránylag fejlett a szarvas­marhatenyésztés. A többévszázados gyarmati uralom nagy kárt okozott Kambodzsa kul­túrájának és gazdaságának. A má­sodik világháború után a nép meg­kétszerezte erejét a szabadságért és nemzeti függetlenségért folyta­tott harcban. Az erős népi moz­galom nyomására a gyarmatosító körök kénytelenek voltak enged­ményeket tenni. 1947-ben kambod- zsát alkotmányos királysággá kiál­tottál« ki, de még mindig francia „protektorátus” maradt. Az 1949-es szerződés értelmében az ország névleges függetlenségre tett szert. Ezt az egyezményt a kambodzsai királyi kormány és a francia kor­mány kötötte. Állami önállóságot Kambodzsa csupán az 1954-es genfi értekezhet eredményeképpen ka­pott. Ezen az értekezleten vetettek véget a véres indokínai háborúknak. Iá ambodzsa kormánya, amelyet az elmúlt időkig Norodom Szilianuk herceg vezetett, igyeke­zett a nép érdekeinek és nemzeti követeléseinek megfelelő politikát folytatni. Kambodzsa kormánya he­lyeselte és csatlakozott a Kínai Népköztársaság, India és Burma által lefektetett békés együttélés „öt alapelvéhez.” Kambodzsa aktí­van kivette részét az ázsiai és af­rikai országok bandungi értekez­letének munkájából, amely előse­gítette a béke megerősödését az ázsiai országokban. Az elmúlt idő­ben az ország megerősítette a ba­ráti kapcsolatait az ázsiai béke­szerető országokkal, köztük Indiá­val és a Kínai Népköztársasággal. Ez év kezdetén Norodom Sziha- nuk herceg meglátogatta Kínát. Utazását a kambodzsai nép széles rétegei melegen támogatták. A kor­mány külön határozatot fogadott el Norodom Szihanuk kínai láto­gatásáról, amelyben többek hozta következőket olvashatjuk: „Nagy megtiszteltetés és jelentős esemény Kambodzsa és 5—6 milliós népe számára az, hogy a 600 milliós kí­nai néppel a szabadság és teljes egyenlőség elvei alapján baráti kapcsolatok alakulhattak ki.” Kambodzsa külpolitikai irányvo­nalának alapját a szigorú semle­gesség elve képezi. Többízben el­telte az ázsiai gyarmatosítók kato­nai tömbjeit, köztük az agresszív SEATO-t. A nagy nyomás ellenére is határozottan visszautasítja a ka­tonai tömbhöz való csatlakozását, mivel annak céljait a nép béke- törekvéseivel ellenkezőnek tartja. TT z a politika úgylátszik, nem ' tetszik egyes nyugati körök­nek, különösen Washingtonnak. E körök messzemenő terveket sző­nek, hogy az indokínai országokat bevonják a katonai tömbökbe és területüket a délkeletázsiai agresz- szív akciókhoz ugródeszkául hasz­nálják fel. A New York Post nem­régiben nem véletlenül írta azt, hogy Kambodzsa semleges politi­kája az Egyesült Államok külügy­minisztériumát és hadügyminiszté­riumát „zsákutcába vitte.” Kambodzsára nyomást gyakorol­tak. Csökkentették az úgynevezett amerikai „segély” programra elő­irányzatait. Amikor ez sem segí­tett, a durva beavatkozás módsze­reit vetették latba. Dél-Vietnam és Thaiföld lezárta a kambodzsai ha­llj tervek, szorgos munka a tiszaderzsi Szabadság Tsz-ben álunk, a tiszaderzsi Szabadság Termeiöszövetkezetben nem- régiban új elnököt választottunk. Mátis Sándor elvtáns került* hoz­zánk, aki Budapestről a honvéd­ségtől jelentkezett falusi pártmun­kára. Az erőskezű vezetésnek már van­nak eredményei. Megjavult a mun­kafegyelem, amit az is igazol, hogy a termelőszövetkezet jól előre­haladt az időszerű tennivalókkal. A vezetőség a közvetlen irányító vezetőkkel karöltve, hetenikint megtárgyalja a szövetkezet terme­lési tervéből adódó feladatokat, s ezeket maradéktalanul végre is hajtjuk. Ennek eredménye, hogy befejeztük a tavaszi növények ve­tését. A növényápolás ideje is be­köszöntött. A cukorrépa sarabolá- sát a munkacsapatokra felosztott területen kezdték meg szövetkeze­tünk tagjai. Állatállományunk minőségileg megfelelő. Számszerű fejlesztése azonban bőségesebb takarmányo­zást kíván. Ezideig az állatgomdo1 zók együttes munkájával megol­dottuk a takarmányelőkészítest. Ez­zel ízletesebbé, könnyen emészt­hetőbbé vált a szarvasmarhák ta­karmánya és a fejési átlag 13,5 li­terre emelkedett. Rövidesen beve­zetjük az itatásos borjúnevelést, amely ugyan nem lesz könnyű fel­adat, de nagy hasznot fog hozni a szövetkezetnek. Építési brigádunk tagjai arról gondoskodnak éppen ezekben á na­pokban, hogy a szövetkezet régi ütött-kopott épületei új köntösbe öltözzenek. A kertészeti brigád tag­jainak odaadó munkája eredmé­nyezte, hogy a karalábé, a ká­poszta, a paradicsom és paprika­palánták kiültetésre kerülhettek* sőt két hold elvetett előcsíráztatott burgonyánkat a napokban kapálták meg a kertészeti brigád tagjai: Bízunk abban, hogy a község egyéni gazdáit megelőzzük a ter­melésben. Most az a tervünk, hogy a Tisza mentén mintegy 40 kát: holdon szántóföldi öntözést veze­tünk be, amely jelentős hozam növekedést biztosít és emeli a mun­kaegységre járó részesedést. Dobi Sándor levelező, a tiszaderzsi Szabadság Tsz: tagja. Rácz Imre elv társ, a K unhegyesi Gépállo­más hegesztője szerény modorú, halkiszavú fia­talember. Szinte a légy­nek sem tud véteni, de már ő is kijött a bé- ketüresből Ami telje­sen érthető, hiszen a bürokraták packázása miaitt másfél hónap óta nem tud hegeszteni. Ha rajta állna, legszí­vesebben szétütne kö­zöttük a nagy kala­páccsal; Mert miről is van szó, Köztudomású, hogy az acetilén gázfejlesztés­hez karóid és víz kell, s elhelyezésük a fenti képen is látható vas­tartályban történik. Már pedig a víz és a vas nincsenek valami jó barátságban, s az idő megette a gépállo­más gázfejlesztő ké­szülékét; A sajnálatos esemény­nek híre ment Kunhe­gyesen, sőt a Gépállomás! Igazga­tóságra is eljutott. Az Igazgatóság képviseletében Sassi István, Kern Pál és Boza János elvtársak a kö­zelmúltban meg is látogatták a „beteget.” Mindhárman felismer­ték a helyzet komolyságát s meg­állapították a diagnózist: a Kun- h egy esi G épállam ásnak haladékta­lanul egy másik gézfejlesztő ké­szülékre van szüksége. Egyben ígéretet is tettek arra, hogy azt két napon belül küldik. Ennek már több mint egy hó­napja, de a készülék nem érkezett meg, pedig mennyire várták azt a kunhegyesdek. Ellenben április 23-i keltezéssel azután kaptáit az alábbi levelet, amelyet a Mező- gazdasági Igazgatóság beruházási osztályáról Lite Györgyné intézett hozzájuk: tárt, hogy így megakadályozzák a különböző áruszállitrnányak Kam­bodzsába juttatását. Sőt, a délviet- nemd és thaiföldi katonai egysé­gek több provokatív akciót hajtot­tak végre, megtámadtak több kam­bodzsai települést. A Vat Thon című kambodzsai lap ezeket az eseményeket kommentálva, joggal jegyezte meg, hogy ezek „külföldi sugallatra” történtek. A lap rámu­tatott arra, hogy mivel Kambodzsa semleges békepolitikát folytat, egyes nyugati körök „igyekeznek megijeszteni, hogy térdre kénysze­rítsék.” A fokozódó nyomás következ­ménye volt Norodom Szihanuk le­mondása a miniszterelnöki székről. Az események azonban megmutat­ták, hogy a semlegességi politika nem Norodom Szihanuk egyéni vo­nala volt, csupán a nép igaz vá­gyait juttatta kifejezésre. Ezt bi­zonyították a miniszterelnök le­mondását követő tüntetések és gyűlések. Kim Tit, az új minisz­terelnök a sajtó képviselői előtt ki­jelentette, hogy kormánya épp úgy, mint az előző kormány a katonai tömböktől való tartózkodás politi­káiét támogatja. A llami függetlenségének meg- szilárdulása, békeszerető po­litikája nagyban növelte Kambod­zsa tekintélyét nemzetközi síkon. Az ENSZ közgyűlésének 10. ülés­szakán Kambodzsát 15 más állam­mal felvették az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe. „Állami Mezőgazdasági Gépállomás^ Kunhegyes Folyó hó 18-án kelt hivatkozott számú levelükre vonatkozóan az alábbiakat közöljük: Felettes ható­ságunk, az F. M. Gépállomások Fő­igazgatósága beruházási hitelt az 1956. évre acetilén-hegesztő beszer­zésére nem biztosított. Így azt Cím részére megrendelni nem áll mó­dunkban.” Vagyis nesze semmi, fogd meg jól. A „megnyugtató” válasznak hamar elterjedt a híre a gépállo­más műszaki doigozói körében, akik úgy vélekedtek: ha nincs ke­ret a vásárlásra — bár Katóira Gá­bor munkagép-mechanikus szerint ez nem áll fent — altkor megcsi­nálják maguk a készüléket. Anyag van, a nyomáspróbát is elvégzik; Csak azt kérik a Gépállomási Igaz­gatóságtól, közölje velük, hogy azt hol, mikor és milyen körülmények között lehet lebonyolítani; A Gép­állomási Igazgatóság emberei azon­ban hajthatatlanok maradtak: há­zilag nem lehet megcsinálni, mert életveszélyes — mondották; Már most tessék okosnak lenni; Hegeszteni kell, mert munka van bőven. A régi gázfejlesztő haszná­lata életveszélyes. Házilag elkészí­teni másikat nem szabad, újat pe­dig nem vásárolhatnak, mert nincs rá keret. Eszerint nem marad más hátra, mint körülülni a rossz ace­tilén gázfejlesztő készüléket és les­ni, mint eszi a rozsda a vasat. A Kunhegvesi Gépállomásnak jólképzett műszaki dolgozói van­nak. Arra azonban ők sem képe­sek, hogy villannyal hegesszenek olyan alkatrészeket, amelyeket egyelőre csak gázzal lehet. Úgy segítettek hát magukon, hogy ami­kor lehet, a Középtiszai Vá’lalat műhelyébe viszik az erő- és mun­kagép alkatrészeket. Ez az eljárás viszont elég körülményes, mert né­hány centiméteres hegesztésért nem érdemes minden eópet szétszedni; Viszont 6 kombájn-szalmagyüjtőt kell átalakítaniök szénafelszedésre; S ezeknek a kocsiknak a^ az át­kozott rossz tulajé ov^guk van,- hogy nem fémek cl egv ^''tatás- kában. — ka — Wő iára* irlenifx — Várható Időjárás szerdán estig: Változó felhőzet, több helven zá-o-esöj esetleg zivatar. Mérsékelt. Időnként élénkebb északi — északnyugati szél* Az éiszakai lehűlés egy-két fokkal erő­södik, a nappali felmelegedés fokozód óik. Másfél hónap óta nem tud hegeszteni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom