Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-15 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl VUL évfolya m 113, szám. 1936, május 13., kedd Számok a második ötéves tervből NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA K EPES HÍRADÓ Párttaghoz méltón Újlakán Mihály, a Fegyvernek! Gépállomás zetorosa párttaghoz mél­tóan végzi termelőmunkáját. Tavaszi tervét 210 százalékra teljesítet­te. Képűnk munkába indulásakor ábrázolja. flz Erdei szerelő-brigád Április közepén kezdték meg az oldalazó tárcsás borona gyártását a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban. A szerelő brigád tag­jai, Erdei Mihály, Sípos Gyula és Kiss Lajos naponta megvitatják, hogyan tudnák az egyes munkafogásokat leegyszerűsíteni és gyorsab­bá tenni a szerelést. A csoport az uj mezőgazdasági szerszám szere­lésen naponta túlteljesíti a normát. A képen az Erdei szerelőbrigád munka közben. fl kentferesi Béke Tsz-ben jól dolgoznak az asszonyok A kenderest Béke Tsz-ben sok asszony és lány dolgozik. A növényápolási mun­kák zömét ők végzik. A 36 holdas cukorrépa tábla fölött a Kenyeres brigád és Hajagos Lászlőné nöl brigádja vállalt védnökséget. — Képünkön a Hajagns brigád tagjai a cukorrépát gyomtalanitják. H szövetkezeti tagok szorgalma láttán egyéni parasztok kérik felvételüket az alattyáni tsz-ekbe Alattyám három termelőszövetke­zete, az Úttörő, a Vörös Csillag és a Petőfi eredményesen végzi a ta­vaszi munkákat. Valamenny' ka­pásnövény ápolását elvégezték, ki­véve a kukoricáét. Itt a négynapos esőzés miatt még nem fejezhették be a kapálást. Mindhárom terme­lőszövetkezetben megtörtént a lu­cerna első kaszálása még az esőzé­sek előtt s így a bő csapadék hatá­sára már fejlődik a második hajtás. Az Úttörő és a Vörös Csillag Tsz- ekben nemsokára befejezik a do­hánypalánták kiültetését is. Ezt a munkát asszonyok végzik mindkét termelőszövetkezetben. Az egyénileg dolgozó parasztok nem akarnak elmaradni a tsz-ek mögött, ezért az ő földjeiken is szé­pen halad a munka. Az egyéniek eddig mintegy 80 százalékban vé­gezték el a kapások növényápolá­sát. Látva a szövetkezeti tagok szorgalmát, ebben az időben is so­kan kérik felvételüket a tsz-ekbe. Az elmúlt másfél hét alatt huszon­két egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Kiss P. János például, csakúgy, mint többi társa, bevetett, megművelt földjét vitte be a szövetkezetbe. Eddig végzett munkáját úgy értékelte a Petőfi Tsz tagsága, mint a többi szövetkezeti tagét. Kiss P. János azontúl, hogy az ősszel visszatérítik vetőmagját, 900 forint előleget ka­pott mindjárt a bélépést követően a bevitt földön eddig végzett mun­ka utáni ZOKOG fl LAKODALMON, TANCOL R TEMETÉSEN (3. oldal) A második ötéves terv Időszaka alatt I960-ra az 1955 évhez viszonyítva 15* százalékra emelkedik a villamosenergia, 326 százalékra a motorkerékpár és 189 százalékra a kerékpár termelés. 1960-b an 8.350 millió ktvó villamoson or giát, 45.000 motorkerékpárt és 410.000 kerékpárt biztosit Iparunk. A MÁSODIK ÖTÉVES 1 ÉRV MEGVALÓSULÁSÁÉRT A gépállomás iie csak szántó-vető intézmény legyen Előrebocsátom, ne gondolja senki, hogy szűkíteni, vagy kicsi­nyíteni akarom a gépállomások ed­dig végzett munkáját. Erre nem is vállaikoznák, mert jói tudom, mi­lyen nevetséges lenne. Néhány gondolatot mégis nyersen, minden szépítgetés nélkül mondok el, mert úgy vélem, a második ötéves terv mezőgazdaságunkra vonatkozó cél­kitűzéseit segítem a még meglévő hiányosságok feltárásával és a hoz­zájuk fűzött néhány javaslatom­mal. Gondolom, más gépállomási vezetőnek is az a véleménye, hogy munkánkban még mindig fellelhe­tő az a káros jelenség, hogy a gép­állomás csak szántó-vető intéz­mény. ősszel, tavasszal felszán­tunk, elvetünk, nyáron betakarí­tunk, de azzal már kevesebbet tö­rődtünk, hogy mi van az általunk elvégzett munka mögött. Érthetően és világosan megmon­dom, mire gondolok. Nem adhat­tunk megfelelő politikai és gazda­sági segítséget a tsz-eknek, mert a «■szerződésben vállalt kötelezettsé­gek teljesítésén túlmenően vajmi keveset törődtünk a közös gazdasá­gok életével. Szerintem ez a körül­mény súlyos hiba. Pe még súlya sabb, hogy' néni is törődhettünk, mert termelési terveiket úgy ahogy ismertük, de pénzgazdálkodásukat már egyáltalán nem. Legutóbbi géfSallomási tanácsülésünk felada­ta a termelőszövetkezetek pénzgaz­dálkodásának megvizsgálása volt. Ilyen megbeszélést még soha nem tartottunk. A tanácsülésre fel kel­lett készülni, személyesen besze­rezni a termelőszövetkezetekből a szükséges adatokat. Ekkor döb­bentem rá igazán, hogy mennyire hézagos, „nagyvonalú” volt az ed­digi munkám, s mennyire szólam­íze van az általam is annyiszor hangoztatott kijelentésnek, misze­rint a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében a gépállomásokra vár a legmegtisztelőbb feladat azon a téren, hogy évről évre nagyobb terméseredményeket érjünk el. Hasonló felületesség és nagyvo­nalúság volt tapasztalható a ter­melési tervek elemzésénél. Renge­teget beszéltünk ezek minden rész­letében való teljesítéséről, de év­közben soha nem ültünk le és nem vizsgáltuk meg, hogyan is állunk velük. Éppen ezért nem Is tudtuk menetközben kijavítani a hibákat, így dolgozni, így munkálkodni, vé­leményem szerint ezután már nem szabad. A mezőgazdaság hozamai­nak 27 százalékos növelése jóval többet kíván tőlünk. Ősszel a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlésein rendsze­rint kiderült, hogy milyen károk származtak az előbb felsorolt mu­lasztásokból. Hogy az egyik vagy másik tsz 70 hold helyett csak 50 hold kukoricát vetett, vagy a pénz­bevételi tervét nem 100, hanem mindössze 70 százalékra teljesítet­te, stb .. Ilyenkor én is rendszerint megtudtam, hogy a terveket ese­tenként nem a termelőszövetkezet, hanem más módosította. De hogy ki és mikor, erről már nem sze­reztem tudomást, mert nem mélyül­tem el kellő alapossággal a terme­lőszövetkezetek problémáiba. Most lépésről lépésre már a má­sodik ötéves terv első esztendejé­nek megvalósítása közben kijavít­juk a hibákat. Gondoskodunk róla, hogy ne csak mi, vezetők, hanem a traktorosok is egytől egyig ismer­jék annak a termelőszövetkezetnek a célkitűzéseit, ahol dolgoznak. E tekintetben azt tapasztalom, hogy traktorosaink többsége komolyan érdeklődik is termelőszövetkezete gazdálkodása iránt. Különösen azok az elvtársak, akik már évek óta egy helyen dolgoznak, mint Révész Benjámin, aki állandóan a tisza- földvári Lenin Tsz-ben, vagy Sze­keres János, aki a martfűi Tisza Tsz-ben végzi munkáját. Azon le­szünk, hogy felszámoljuk a trakto­rosok ide-oda vándoroltatását. Biz­tosítjuk számukra, hogy állandóan egy helyen maradjanak. Mint korábban már említettem, a termelőszövetkezetek pénzügyi gaz­dálkodását nagyon kis mértékben ismerem. De ehhez a főmezőgaz­dász és a kihelyezett mezőgazdá szók sem értenek. Szerintem a já­rási tanácsoktól kellene a gépállo­másra küldeni egy képzett elvtár­sat. Ennek az lenne a feladata, hogy a kihelyezett mezőgazdászok­kal együtt megvizsgálja a termelő- szövetkezetek pénzgazdálkodását a különböző termék és terményféle­ségek előállítási költségét. A kihe­lyezett mezőgazdásszal együtt nyomban javaslatot tenne az eset­leges hibák kijavítására, vagy a jó módszerek elterjesztésére. A tervszerűségre olyképpen ügyelünk, hogy az eddigiektől el­térően nemcsak a zárszámadások előtti időszakban, hanem évközben is elemezzük a termelési tervek tel­jesítését. Hogy erre milyen nagy szükség van, arra példával is szol­gálhatok. Nemrég egy értékelés so­rán megállapítottuk, hogy a nagy- révi Haladás Tsz 80 hold helyett 70 hold kukoricát vetett. 10 holdat el­vettek dinnyének. Miután erre rá­jöttünk, nyomban intézkedtünk, hogy a 10 hold kiesése ne okozzon zavart a takarmánybázis biztosítá­sában. Amint az őszi takarmány- keverék lekerül, helyére rögtön rö­vid tenyészidejű kukoricát vetünk. Van még néhány dolog, ami vé­leményem szerint feltétlenül szót érdemel. Szerintem a techniku­mokból kikerülő mezőgazdászokat; nem lenne szabad azonnal önálló­sítani s mint kihelyezett mezőgaz­dászt valamely tsz szakmai segíté­sével megbízni. Ezeknek a fiatal­embereknek tapasztalatom szerint legalább egy-másfél éves gyakorlati munkára lenne szükségük egy kép­zett, s tapasztalatokkal is rendel­kező idősebb szakember mellett} Mivel ez nem így van, a fiatal me­zőgazdászok sokszor szinte megold­hatatlan probléma elé kerülnek, emiatt elfásulnak és kivész belőlük a lelkesedés. Persze itt is embere válogatja. Dolgozik a tiszainokai Szabadság Tsz-ben egy fiatal mező­gazdász. Varga István, aki átvé­szelte a kezdeti nehézségeket. Eb­ben az emberben van szív. Csak itt meg az a hiba, hogy Varga elvtár­sat a tsz határán túl alig ismerik} A sajtó, a rádió hálás feladatot tel­jesítene, ha az ilyen névtelen em­bereket is felfedezné a közvéle­mény számára. Sok derék, egyszerű embernek sértette az önérzetét és hűtötte munkakedvét a népszerűsí­tésnek eddigi helytelen gyakorlata is. Megmondom, mire gondolok} Megyénkben is volt pár traktoros, község, vagy gépállomás, akikkel amelyekkel indokolatlanul sokat foglalkoztak, míg másokról évekig szó sem esett. A magunk házatáján már körülnéztünk és még ezután is ala­posan megnézzük, milyen jelensé­gek gátolják munkánkat. Gondos­kodunk leszámolásukról. Jó lenne, ha mások i& kifejtenék véleményü­ket ezzel kapcsolatban, s javasla­taikat a Szolnok megyei Néplapon keresztül a közvélemény tudomá­sára hoznák. Elmondta: Hollási Gyula, a Cibakházi Gépállomás igaz- gatója. Kibocsátották a Szovjetunió 1956. évi népgazdaság fejlesztési kölcsönét Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Minisztertanácsa törvény- erejű rendeletet adott ki az 1956. évi állami népgazdaságfejlesztési kölcsön kibocsátásáról. A kölcsönt 32 milliárd rubel összegben, 20 évi határidőre bocsátották ki, hogy a lakosság anyagi eszközeivel hozzá­járulhasson a Szovjetunió népgaz­daságának további fejlesztését szol­gáló intézkedésekhez. A kölcsönkötvényeket 500, 200, 100, 50, 25 és* 10 rubeles címletek­ben bocsátják ki. A kölcsön 20 éves időtartama alatt nyereményben részesül a köt­vények 25 százaléka, a kötvények hátralévő 75 százalékát névérték­ben fizetik vissza. A hyereménye- ket 5000, 500 és 200 rubeles tételek­ben állapították meg 100 rubeles kötvényre számítva, beleértve a kötvények névértékét. Húsz év alatt összesen 40 alka­lommal, évenkint két ízben tarta­nak nyereményhúzást. Az 1961— 1975. években törlesztésre kerülő kötvényeket az évenkinti törlesz­tési húzásokon határozzák meg; A törlesztési húzásokon ki nem húzott kötvények értékét 1976. november edsejétől fizetik vissza. (MTI) Fokozódik a ciprusi feszültség Nicosia (MTI). Ciprus szigetén Karaolisz és Demetriu görög fiata­lok kivégzése után tovább fokozó­dik a .feszültség. Mint a londoni rá­dió közölte, az EOKA szervezet röpiratokat terjeszt, amelyek fel­szólítják a ciprusi görögöket, hogy semmisítsék meg Harding kor­mányzót. Az athéni rádió egyik adása sze­rint Karaolisz és Demetriu kivég­zése következtében moét borzalmas harc kezdődik Ciprus szigetén. Az angolok élete „állandó gyötrelmes lidércnyomás lesz”. Az utóbbi huszonnégy órában több incidensről érkezett, hír. Li- masszolban bombákat dobtak egy angol család házára. Pafosz közelé­ben az egyik faluban házkutatás során lőszereket találtak. Elérőm ciprusi görögöt letartóztattak. Görögországban is folytatódik a Ciprus-szigeti angol terror elleni tiltakozó mozgalom. Hellinkonban, Athén nemzetközi repülőterén szombaton angolellenes röpcédulákat osztogattak, amelye­ket a görög diákszövetség bocsátott ki. A röpcédulák hangoztatták, hogy a Ciprus szigetén alkalmazott angol módszerek „ugyanolyanok, mint amilyeneket a Gestapo alkal­mazott Hitler idejében”; Az AP amerikai hírügynökség athéni jelentésében közli, hogy a görög- kormány javaslatára elha­lasztják az amerikai hatodik hajó­had jövő hétre tervezett Kréta­szigeti látogatását. A kérelmet a görög kormány nem indokolta, de feltételezhető, hogy a görögök el akarják kerülni az esetleges ame- rikaellenes tüntetéseket, amelyekre a ciprusi feszültség fokozódása miatt sor kerülhetne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom