Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-13 / 112. szám

t S*. asOrn tt,

gWUIOK MEGYEI WBPLAF

3

TISZAFÖLDVÁRI JEGYZETEK

Mit tudnak a tagok a Lenin Tsz ügyeiről?

Két nap telt el a „tiszaíöldvári jegyzetek” második folytatása óta. Ezalatt közvetlenül és közvetve kaptunk értesítést arról, hogy több vezető elvtársat érzékenyen érintett a bírálat. Szerintük túlságosan a magas „C”-n kezdtük a kritikát.

Dehiszen, amit leírtunk, a név- szerint említett szövetkezeti tagok véleménye volt. Talán nekünk, „kívülállóknak” jobban el merték mondani? Nem arról van szó. Mindezeket az elvtársaknak is elsorolták volna, ha többször és alaposan elbeszélgetnek velük: Maga az a tény, hogy élesen feltárták, ami bennük van — mély bírálat Azon legyenek az elvtársak, hogy a közgyűlésen, taggyűlésen ugyanígy kimondják, ami a szívükön fekszik.

A bírálat rontja e tetőtök tekintélyét?

Ez csak akkor áll így, ha a bírálatra nem azzal reagálnak, hogy megvizsgálják munkájukat és igyekeznek hibájuktól megszabadulni, hanem letorkolják, aki nyíltan beszél. ,

Talán a szövetkezetnek árt, ha feltárjuk az ott dolgozó egyes emberek hibáit?

Tévedés azt hinni, hogy az egyéni gazdálkodók nem látják, nem tudják, melyik tsz-ben, hogy megy a munka, a vezetés, milyen a hangulat: Sokkal többet használunk bármelyik szövetkezetnek, ha őszintén megmondjuk, min kell javítani Ebből látják a kívülállók is, v mindig Jobban akarunk vala- i csinálni s ami hiányosságot észrevettünk, nem burkoljuk rózsaszínbe s nem igyekszünk bizonyítani, hogy ami fehér, az tulajdonképpen fekete:

Beszélgettünk ttezaföldvárl elv- társakkal együtt több egyéni gazdálkodóval: Jártunk Fekeeséknél, ahol az öreg gazda már jóideje fekvő beteg. A felesége se nagyon jár- kel, de azt tudta, hogy míg 2—3 esztendeje csupa gyomosak voltak a Lenin Tsz földjei, most nagyon szép a búzája)-— fis a négyzetes kukoricavetőgép — lelkendezett a néniké —, hát az valami akkurátus szerkezet. Úgy elnéztük a dűlőútról, ahogy szaporán veti a magot s alig kell ilyenformán néhány ember nagydarab föld bevetéséhez;

— Itt lakik a mi utcánkban Oláh Ferenc; Fáin kis parasztember; Az meg a Haladásban dolgozik. Mindig jókedvű — folytatta Fekecs nőd —, épp a minap mondta, hogy régen ott lett volna a helyes

Benéztünk Oláh Ferenchez is. Éppen délutáni álmából zavartuk fel akaratunkon kívül Kedélyesen jegyezte meg, mikor arról érdeklődtünk, feltalálta-e magát a tsz- ben?

— Feltaláltam-e ? ,,. Kétszáz munkaegységem van eddig, ez legjobban megmutatja. Meg az se titok, hogy

árgus eremmel figyelnek ma utcabeli egyéniek.

A búszhoidas Erdőé szomszéd kíváncsian emlegeti: Nem tudom, sütnek-e Oláhék kenyeret jövő- Uyenkor? No, megmutatom, hogy több lesz a kamrában, mtot gondolná Nem is számított nekem, akármilyen húsrágó hideg volt, találtam munkát a legnagyobb télben is a tsz-ben; De vigyázok is minden szál terményre, ami a csoporté. Uj tag vagyok, de nem restellem megszólítani, aki el-elmaradozik:.. De igaz is; Mit szóltunk volna egyéni korunkban, ha mondjuk, valaki a szemünk láttára elkezdi tömi a tengerinket s rakja a zsákjába. Biztosan nem biztattuk volna: „Vigyed csak, vigyed, hiszen nem kapáltál benne egy négyszögölet ßf^*«

Ugyanabban az utcában Hegyi János egyéni gazdálkodó fillérre meg tudta mondani, mennyi prémiumot kapott a földjével szom szédos tsz a cukorrépáért, tetszik neki, hogy a fiatalok minden reggel nótázva mennek munkába. Arra is emlékezett, hogy két esztendővel ezelőtt sokat civakodtak a tagok, de mióta kitették maguk közül, aki nem odavaló, rendbejött minden;

Hegyiéknél kicsit előbbre laknak Gombárék. Hat holdjuk van; Még nem gondolkoztak a belépésről, de azt furcsállotta, hogy

nem eeitárd embert küldtek

hoeaájuk agitálni.

Egyik alkalommal járt ott valami Juhász nevű tsz-tag. Szép jövedelme volt, egyedül búzából 18 mázsát kapott, nem is beszélve az almáról, krumpliról. Viszont nem értette Gombámé, miért hagyta ott hirte len ez az ember a tsz-t.

Klincsik János 11 holdas gazda okos ember. Szép házatája, jószágja meg a földje is dicséri; Nemcsak magára gondol, segíti gazdatársait is. Juhász Istvánnak — ez nem azonos az előbbivel — 3 napig segített lóval, kocsival, vetőgéppel, ö in elismerte, hogy sokkal jobban gazdálkodnak a szövetkezetek, mint akár egy-két esztendővel ezelőtt. Jobbak a termésátlagaik, mint az egyénieké;

— Éppen ma panaszkodott egy tag a Leninből, hogy régen kaptak előleget: n Több gondot kellene fordítani a Jószágokra, azok hoznák a pénzt; Harmadéve is kivette a tsz kaszálóra a gátat, de a széna ott rohadt meg rajta;

Ezeket a példákat azért hoztam fel, hogy lássák a Lenin Tsz, de minden más tsz vezetői: a szövetkezeteket mind nagyobb érdeklődéssel figyelik az egyéni gazdálkodók és nem egy közülük alaposan ismeri azokat; A bajokat tehát nem azzal szüntetjük meg, ha hallgatunk róluk, ha nem kérdezzük meg a tagok véleményét, — sőt még a kívülállókét is, mert azok is szívesen adnak jótanácsokat

Vannak hibák a Lenin Tsz állat- tenyésztésében? Vadnak.

— Meg lehet ezeket szüntetni? Kétségkívül)

Vajon úgy, ahogy edd*g ment az emberekkel való foglalkozás? Úgy semmiesetre sem.- Ha a gondozóknak problémájuk van, de senki nem beszélget velük azokról, akkor ne várjanak munkakedvet sem;

Milyen büszkén emlegette Magyar elvtárs, az állattenyésztési brigádvezető.

i— Elvtárs, nem lesz itt semmi be j,

csak törődjenek többet a tagokkal. 1953-ban nem volt növendékállatunk — 54-re 25 tehéntől 26 borjúnk lett

— Mennyi a tejhossam?

— Tavaly márciusban 8,1 Hter volt az istállóátlag, most 5,5 liter. Igaz, az állománynak mintegy negyedrésze áll apasztás előtt s ez befolyásolja az átlagot, de még így sem szabad lett volna ennyit csökkenni a hozamnak;

— Olyan rossz a takarmányozás?

— Szűkfben vagyunk, de azt is meg kell mondani, hogy ennyi takarmányunk még nem volt;

— Mennyi szarvasmarha van?

— Kilencvenkilenc. Ebből tizenkilenc a fejő;

Átvezettek a tehénistállóba; Útközben megkérdeztem Magyar elvtársat, mennyi a párttag az állattenyésztési dolgozók közül;

— A tehenészetben nines párttag, a sertéseknél egy.

Ez Is mond valamit, de a következő tény is;

— Legnagyobb baj az, hogy tavaly volt olyan hónap, amikor húsz gondozó is váltotta egymást. Egyik-másik csak egy-két órát töltött a tehenek közt;

A tehénistálló baloldalán gyönyörű jószágok sorakoznak. Általában rend, világosság, tisztaság mindenütt; Az állatok is szép tiszták. Tímár Mihály gondozó keze alatt néznek ki legjobban a tehenek. Igaz, hogy neki a legjobbakat válogatták ki ö van itt legrégebben

— egy esztendeje egyfolytában — nála vannak a 10 literesek. Nenov Imre gondozónál már valamivel gyengébb tehenek vannak, biztosan hamarosan rendbejönnek, mert szereti beosztását s azóta is sokat javultak, mióta itt dolgozik;

Berta Józsefnek azonban sok segítséget kell adni. Ezen az álláson sok az 1—2 literes tehén;

De le kell szögezni, hogy olyan jó tehénállományt, mint a Leniné, rohamosan fél lehet Javítani — jó takarmányozással és jókedvvel dolgozó embereikkel.

Kevés fiatallal találkoztam az állattenyésztésben. Mikor a kovácsműhelyben jártam, akkor vetődött be Boda József elvtárs, aki 1949. óta tagja a termelőszövetkezetnek)

— Milyen a DISZ-élet ?

— tettem f«4 a kérdést többek közt.

— Gyenge, Pedig lennénk vagy harmincán s a hegyet is elhúznánk, ha egy kicsit a kedvünkre tennének) Régebben színdarabokat is tanultunk, de mostanában nincs ilyesmi)

— Hogy szórakoznak, sportolnak?

— Egyszer kaptunk egy labdát, örömünkben madarat lehetett volna fogatni velünk. Még éjszaka is dolgoztunk, hordtuk a búzát, máskor meg a szénát De a labda már rég elkopott.

Bamaképű fiatalember szólalt meg mellettünk, Lazaridisz PáL

—- Már úgy is szórakoztunk, hogy egy oszlopot leástunk, rászereltünk egy gerendát • „forgóztunk”;

— Helyisége van a DISZ-nek? — néztünk körül a szép nagy épületek között;

— Nincs; Pedig valahol csak ösz- sze kellene jönni, ha szórakozni vagy beszélgetni, gyűlésezni akarunk; Van a magtárban egy 4x4 m-es helyiség. Tamás elvtárs ag- ronómus legalább négyszer mondta az elnöknek, hogy tegyenek rá ajtót, hadd legyen az a fiataloké. Bódi eMárs egyszerűen nem támogatta.

Ez a néhány mondata a két fiatalnak megint megszívlelendő: úgy van munkakedv, ha törődnek az emberekkel.

(Folyt, köv.)

Védekezzünk a tűzkárok ellen

. tűzkárok elhárítása ás termeivényelnk megvédése érdekében a termelőszövetkezetekben; termelőszövetkezeti csoportokban; állami gazdaságokban; lakóházak udvaraiban már most meg kell kezdeni a szálas mezőgazdasági terményeket tárold helyek lomtalanítását) ■ v~ «0

. mezőgazdasági szempontból leg- Önveszélyesebb Időszak alatt (aratás; bebordás, csépié«) az egyes tanyákon;

városban a lakóházak belsőségein könnyen gyűlő, éghető anyagokat (szé- szalma; száraz szemét) szárított

gaz; avas kukoricaszár; felesleges tüzelő stb.) csak a legkisebb mennyiségben az esetleges szükségletnek megfelelően tároljanak;

Az eddigi tapasztalat azt mutatja; hogy ezzel a tűzveszélyt még Jobban tudjuk csökkenteni)

A fentiek szakszerű végrehajtásával nagyban elősegítjük a tűzkárok csökkentését)

Debreceni Sándor tfl. ftörni) Türkeve

Csepess István emlékezete

„Mindig a jobbra, a szebbre törekedett, erre buzdította dolgosó társait is”— így emlékeznek rá a munkásmozgalom kunszenimór- toni veteránjai.

Keménykötésű, Igaza mellett szívósan kitartó ember volt A kommunista elvekkel fiatal korában, 1919-hen, a Magyar Vöröshadseregben kezdett megismerkedni, s aztán sem tért le az általa választott útról, szembenézett minden nehézséggel. Kapcsolatba került az illegalitásba kényszerített kommunista párttal, terjesztette a röpcédulákat, szervezte, egységes állásfoglalásra buzdította a kunszentmártoni nincsteleneket.

A régi rend hívei nem Is szívlelték, nem akartak neki munkát adni. Csak dolgozótársainak szolidaritása útján jutott keresethez. Többizben meghurcolták, volt úgy hogy egész nyáron fogva tartották) Feleségének, két gyermekének megélhetésével nem törődtek. Annál inkább a kubikusok, az egyszerű idénymunkások. Érezték, hogy Cse- pesz István, s a kommunista párt minden tagja az ö érdekeikért küzd. ezért kockáztatja szabadságát, családja nyugalmát, gyermekei boldogulását. S a sovány bérből tehetségükhöz mérten adtak a kereső nélkül maradt családnak, ezáltal is kifejezésre juttatva, hogy nemcsak egyetértenek a kommunisták igazával, hanem ki Is állnak mellette.

Csepesz István hányatott élete ellenére is talpig embert nevelt a fiaiból. Beléjük oltotta a dolgozók szeretetét, a boldogulásuk elősegítésére irányuló áldozatkészséget. Egyik fia pártmunkás, a másik néphadseregünk tisztje, kislánya még iskolába jár. Az ifjúság nevelését is szívügyének tartotta Csepesz elvtárs. Jórészt neki köszönhető. hogy 1944-ben többszáz kunszentmártoni fiatalt megmentettek a Nyugatra való elhurcolástól.

A felszabadulás első napjaiban hozzálátott a kommunista párt kunszentmártoni szervezetének létrehozásához, s azóta is fáradhatatlan szorgalommal küzdött a párt igazáért, egészen a most bekövetkezett haláláig.

Szorgalmas élete eredménye, munkájának gyümölcse, ejfirtársai iránta táplált tisztelete megőrzi emlékét.

A szovjet emberek ismerkednek a magyar irodalommal Irta: 3. Tumarkina

llf ossfkoSban számos könyv- kiadóvállalat működik. Az Állami Szépirodalmi Könyvkiadó, az ÁUarmi Gyermékkönyv Kiadó, „Ifjú Gárda", a „Szovjet Iró”, a ^Külföldi Irodalmi Könyvkiadó" nyomdáiból évente sokmilkó könyv kerül ki nemeseik a szovjet, de külföldi szerzők alkotásaiból is. Különösen nagy számban jelennek meg a népi demokratikus országok íróinak müvei.

A magyar könyvek orosz fordításait nagyobbrészt az Állami Szép- irodalmi Könyvkiadó jelenteti meg. Ez az ország legnagyobb kiadóvállalata. Itt dolgoznak a legképzettebb szerkesztők és fordítók, akik különös gonddal ügyelnek a fordítások színvonalára.

Az Állami Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában már megjelent Petőfi összes költeményei, a Magyar Költők Antológiája, amelyben a leghaladóbb, legkiválóbb költők legjobb műveit gyűjtötték össze és amely visszatükrözi a magyar költészet történetét. A szovjet olvasók megismerkednék a magyar próza- irodalommal is. Megjelentek Móricz Zsigmondi és Mikszáth Kálmán egyes művei, különböző írók elbeszélései, regényei*

A „Külföldi Irodalmi Könyvkiadó” ebben az évben a magyar nép történelmét ismertető könyveket jelentet meg. Többek között Nemes Dezső: „Magyarország felszabadulása”, Acsády Ignác: „A magyar jobbágyság történeté’ c. művét és a „Magyar nép történelme” című gyűjteményes kiadványt, amely a legrégibb időktől 1918-ig világítja meg az eseménye heti

A műit esztendőkhöz hasonlóan idén Is megjelenik egy gyűjteményes kiadvány, amely összegezi a népi demokratikus országok, köztűik Magyarország népgazdasági tervei teljesítésének eredményeit* Ezenkívül számos könyv jelenik meg a tudomány legkülönbözőbb ágaiból*

D* térjünk vissza a szépén» dalomra. Az Állami Szépirodalmi Könyvkiadóban érdeklődtünk 1956. évi terveikről,

Jelena Malihina szerkesztő elmondotta, hogy több évig élt Magyarországon, szereti a magyar népet, ismeri a magyar nyelvet

FeStadatumk —- mondotta, =i hogy a szovjet olvasót megismertessük a magyar irodalommal. A magyar irodaiam, gazdag és változatos. A klasszikusok egyes alkotásait és a mai írók legjobb műveit jelentetjük meg orosz nyelven. A magyar klasszikusak összes műveinek kiadását vettük most tervbe: Nemrég jelent meg Vörösmarty Mihály Válogatott művei, kiadásra kész Jókai „Sárgarózsa” és Veres Péter „Hossz asszony” című műve, Most dolgozunk Móricz Zsigmond kétkötetes müvén és Tömörkényi novellás kötetén:

A kiadóvállalat távlati terve széleskörű. Móricz, Mikszáth és Jókai összes műveinek kiadására készül. EzenldPül már dolgoznak Eötvös: „Magyarország 1514-ben” című művének, Arany, Ady, valamint sok más mai költő és író műveinek kiadásán. A nagy mwrüká- ban sok tehetséges fiatal fordító vesz részt.

Meg kell említeni, hogy a többi kiadóvállalatban is készülnek magyar Írók könyveinek megjelentetésére. ÉvrőL-éore több olyan alkotás jelenik meg, amelyek a szót» jet olvasókat megismertetik ez új, boldog és szabad életet építő baráti magyar nép irodalmával és tudományéival, mindennapi életével:

A REGI MULASZTÁSOK NYOMÁBAN

A réttoi 6« t mindig a vendég veszi észre leghamarabb, mert ÁM ott él, az megszokja Vendég va- gyök Kunmadarason. Szól a tanács hangoshiradója: „Mivel a Növényvédő Állomás gépei nemsokára községünkbe érkeznék és bárkinek elvégzik a vegyszeres gyomirtást, az igénylők már most jelentkezzenek”! Lám, három évvel ezelőtt még nem ismerték errefelé ezt a módszert. > • ma mindenkiéi Az fmsz vendéglőjében traktorosok. Nevető, barna- arcú legények; Prémiumot kaptak, A falon moziplakát. Azelőtt csak szombaton meg vasárnap volt előadás, most minden este. A régi már kévést

A Dózsa Tsz irodájában egy csontosarcú, az a szívósfajta ember dolgozik, közgyűlésre készül. Hangja bizakodó,

“ Televagyunk tervekkel, elképzelésekkel. A napraforgót már megkapáltuk, jövő héten kezdjük a cukorrépa sarabolását. Szorgalmasak, dolgosak a tagok, csak,.,

e=* Csak?

<■=» A régi rendszer báné még mindig kísért és erről beszélni kell végre, különösen most, amikor ilyen nagy munka előtt állunk. A második ötéves terv megvalósítása előtt,

— Miről van szó?

— A sötétségről;

Csend. Nem értem az elnököt. Az ablaküvegre szelíden hull a májusi cső. Aranyat ér.

megerősítette a határozatot, egy-két napig rend volt, de utána, maga az elnökhelyettes lánya volt az első, fflfct kiszökött a munkába. A lány a télen elvégezte a tánciskolát és azóta nem bírnak vele; Azt meg viszont errefelé lenézik egy kicsit, akinek a lánya vagy a fia nem járt tánciskolába;

Az elnSk még sok mindent elmondott; Kérte, hogy szavairól győződjek meg, beszéljek másokkal is.

A községi tanács vb. elnöke, mikor meghallotta, miről van szó, egész halom adattal szolgált;

<=~ Ezzel a kérdéssel válóban foglalkoznunk kell, mert nekem is az a véleményem, hogy van egy szűk paraszti réteg, amely még mindig tudatlan; Pedig ezekre is épül a társadalom, s ezekkel is törődnünk kell, de néhány ember ereje kevés. Itt Kunmadarason is nem elég, ha csak a pedagógusok és a községi tanács törődik a tudatlanság felszámolásával. A tömegszervezeteknek, az asszonyoknak, a fiataloknak, akik már tíz év óta élvezik a mi irodalmunkat, művészetünket,

azoknak a segítségére is szükség van — mondta az elnök elvtársi

Igaza van.

Ne feledkezzünk el arról a néhány emberről sem, akik tizenegy év óta a nekik szóló újságokból, könyvekből soha még egy szót sem olvashattak... mert ezeknek az embereknek nemcsak a kétkezére, a szívére és a még szunnyadozó tudására is szükség van.

SZEKULITY PÉTER

ia» Beszéljen,

» Meghallgat? se Meg. ■’ Megírja?

*-» Ha segíthetek vele, akkor ezer örömmel,

Az elnök az íróasztal fiókjába nyúl és egy papírlapot vesz elő;

Nézze, itt a fiataljaink névsora, harminchaton vannak. Odaát a másik irodában a két adminisztrátor lány mégis egyénileg dolgozó paraszt családja; Csodálkozik? En is csodálkoztam. Nem az a baj, hogy egyénileg dolgozó paraszt lányát fogMhxstatjuk, hanem az, hogy a mi fiataljaink közül nem akadt egy sem, aki képes lett volna ellátni a teendőket.

Az elnök előrehajol a széken, s gondterhelt arccal folytatja.

Az elmúlt évben megvizsgáltuk az állatállományból eredő hozamokat. Megállapítottuk, hogy gyökeres változásra van szükség. Elsősorban a takarmánykészleteket kell ésszerűbben felhasználni. Igen ám, de ehhez számoláshoz értő emberek kellenek. Megpróbáltuk tehát ennek megfelelően újjáalakítani a takarmányos brigádot. Két és fél hónapig tartott ez a munka. Hogy miért? Mert az egyébként kiváló, rendes, becsületes, szorgalmas tagok nagy többsége nem vállal az istennek sem olyan munkát, ahol írásról, vagy betűről van szó. „Okosok dolga, én ehhez nem értek,” így

vélekedett C. Gy, és még nagyon sok elvtárs. Akkor kezdtem én mélyebben belenézni a dolgokba, S kiderült, hogy a tagok egyrésze nem tud írni, olvasni. Nem tehetnek róla. Nem az ő bűnük, de mégis szégyenkeznek miatta, s inkább a közönyt mutatják mindennel szemben, mint az érdeklődést, f— S mi van a fiatalokkal?

“ A harminchat közül csak egyetlenegy végezte el a hét osztályt, Néhányan nem ismerik a betűt, 15—16—17 évesekről van szó, ** Lehetetlen.

<—1 De így van, higyje el az elvtárs, Persze nem ez a jellemző, de van ilyen. S amíg kultúrált mezőgazdálkodást szinte lehetetlen folytatni képzetlen, tudatlan emberekkel, mert egyszerűen nem értik, addig ezek a szülők nem értik az iskola fontosságát sem, Emberöltőkön keresztül beléjük ivódott az a felfogás, hogy a parasztgyerek csak annyit tanuljon meg, hogy ne fordítva használja a kapát.

— Elnök elvtárs. -.,

Nem engedi befejezni, közbevág, <— Gondolom, mit akar kérdezni. De nézze, én az előbb azt mondtam, hogy évtizedek szokását, gondolkodásmódját nem lehet egyszerre kiölni minden emberből. Mi foglalkozunk a tagokkal. Ez év tavaszán határozatot hoztunk, hegy az iskolaköteles korúak nem mehetnek dolgozni, Az igazgatóság