Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-12 / 111. szám
SZOLNOKI ^ NAPLÓ Vegyipari központ less Szolnok Szolnok a második ötéves terv folyamán vegyipari központtá fejlődik. A Tiszamenti Vegyiművekben új gyártási folyamatok kapcsolódnak be, új üzemrészek épülnek. Már elkészültek a szuperfoszfát- üzem tervei s a pirit-feldolgozó tervezése is a befejezés felé közeledik. Az üzem kommunistái taggyűlésen beszélték meg a második ötéves tervben megvalósítandó feladatokat, hogy ismertetni tudják minden dolgozójával. Ma már nem igen akad olyan munkás, aki ne lenne tisztában az elkövetkezendő nagy változásokkal. \?b<dnő-(ti {egyletek Holnap a Tabánban választás lesz. Új tanácstagot választanak ennek a városrésznek a dolgozói, mivel aki volt, lemondott. Ez a választás, azaz az ezt megelőző küzdelem igen harcos hangulatban folyik. Ugyanis az történt, hogy a hivatalos jelöltet a tabáni asszonyok nem fogadták el. Mert a Tabánban a politikát elsősorban az asszonyok csinálják. Igazuk van, élnek a demokrácia adta jogaikkal. Szóval a hivatalos jelölt helyett másikat kellett nézni. Akadt is — mindjárt kettő. Csütörtökön este 6 órakor választói győlés volt a Tabánban. A megjelentek 80 százaléka asz- szony volt. El kellett volna dönteni, hogy kit is vegyenek fel a listára. Nem sikerült, mert mind a két jelöltnek erős tábora van. Mindegyik dicséri a magáét, talál kifogást a másikéban, itt pedig megalkuvásnak helye nincs, mind a két tábor harcias, nem enged. Bizony Pintér Dezső elvtárs, a városi tanács elnöke, aki a választói gyűlést tartotta, nehéz helyzetben volt. Talán még nehezebbe, mint Dárius király (bocsánatot kérünk a hasonlatért Pintér elvtárstól), akinek a gordiuszi csomót kellett kibogoznia. Mert bizony ennyi asszony között nehéz igazságot tenni, pláne, ha fűti őket a választási szenvedély. Végül azért a tanácselnök kettévágta a csomót., Minek itt hangosan vitatkozni, döntsék el a választók a kérdést vasárnap csendben a 6zavazó-úmánál. — Ugyanis úgy határoztak, hogy a listára vegyék fel mind a két jelöltet, aztán majd vasárnap kiderül. hogy melyikük kap több szavazatot. Igazuk van a tabáni asszonyoknak: ha már választás, akkor legyen választás. Zöld Géza savkeverö szakmunkás így vélekedik a tervekről: — A szuperfoszfát-üzem nagy jövedelmet jelent, mert azt az 50—60 százalékos savat, amellyel most nem tudunk semmit sem kezdeni, felhasználhatjuk. Ez természetesen a dolgozók életmzinvonal emelkedésében jelentkezik majd. Ezenkívül megoldódik az idősebb munkások kérdése, akik 8—10 évet letöltőitek a kénsavgyárban és könnyebb, egészségesebb munkahelyre szeretnének menni. A munkalehetőség is több lenne. Kálmán János több mint két éve hordja az izzó, fojtó kénszagot lehelő piritpörköt. Egészségtelen és nehéz munka ez. A pörkfeldolgozó- üzem felállításával a pörkszállítás is mechanizálódík. De Kálmán János nem fél attól, hogy munka nélkül marad. Ellenkezőleg, tudja, milyen nagy a jelentősége annak, hogy nem adjuk el a piritpörköt, hanem magunk készítünk belőle rezet, aranyat és egyéb színesfémet, amelyre igen nagy szüksége van országunknak. Rövidesen sor kerül arra a gyűlésre, amelyen a dolgozók előadják a tervek kivitelezésére vonatkozó javaslataikat. Ám már most akadnak olyan elvtársak, akiknek nincs türelmük ezt megvárni és már most előállnak javaslataikkal. így például Diófási elvtárs, az építési és karbantartási részleg vezetője felhívta a vállalat vezetőségének figyelmét, hogy az új üzemrészeket építsék inkább 20 százalékkal drágábban, hogy az épületek 50 százalékkal tartósabbak legyenek. Ezt követeli a már működő üzemmel kapcsolatos tapasztalat. Ugyancsak Diófási elvtárs ajánlotta, hogy Építőipari Vállalat úgy készítse a felvonulási épületet, hogy azok az építkezés befejezése után könnyen átalakíthatok legyenek lakóházakká. Ma még könnyen cserélnek munkahelyet a dolgozók. Ez a fluktuáció azonban megszűnne, ha letelepedhetnének. Alaposabban megismernék munkájukat, érdemesnek tartanák szakmai tudásuk fejlesztését és jobban megszeretnék a gyárat. Ezzel feltétlenül növekedne az üzem termelékenysége. Szabó főkönyvelő elvtárs arra figyelmeztette az illetékeseket, kerüljék el a nem jövedelmező beruházásukat, illetve azokat, amelyekből kár származik. Példának a már régebben tervezett szuperfoszfát-üzem alapjait említette. Ez félig készült el, a tervek megváltoztak, a lerakott alap megrongálódott, most fel kell szedni. Mindezek azt mutatják, hogy a dolgozók igen nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a második ötéves tervet. Az ő gyakorlati tapasztalatokra épült javaslataik biztosítják majd, hogy a terv megvalósítása a legcélszerűbb úton történik majd. MAXTOR Szolnokon igen kevés lehetőség van arra, hogy az olyan dolgozók, akiknek diétát kellene tartanioik, azt be is tartsák. Felkerestük dr Blazsek József belgyógyász elvtársat és megkérdeztük erről a kérdésről véleményét: — ősszel és tavasszal — válaszolta Blazsek elvtárs — amikor a fekélyek aktivizálódnak, igen gyakori, hogy a röntgen gyomorfekélyt mutat. Jelentős a savtúltengésben, az epe, máj, epehólyag bántaimakban szenvedők száma. A kórházi kezelésben részesült betegek gyógyulatlan hagyják el a kórházat, de gyomruk még nem bírja el csak a diétás kosztot, legtöbbször arra kényszerülnek, hogy az üzemi konyhák vendéglők egyhangú, erős. fűszeres ételeit fogyasszák. Különösen ott jelent nagyobb problémát a diétás étkezés, ahol mind a két házas társ dolgozik, tehát nincs lehetőség az otthoni főzésre. Tudok arról, hogy egy-két üzemben, így a Járműjavítóban van már diétás étkezés, azonban ez nem eléig. Szerintem erre a fontos kérdésre Szolnokon nem fordítanak kellő figyelmet, holott a dolgozók munkaképességéről, népünk egészségéről van szó — fejeze be dr. Blazsek elvtárs. * Szolnokon sem a Kaletmagyaronszági Üzemélelmezési Vállalát, sem a Vendéglátódpani Vállalat nem tartja feladatának, hogy diétára szoruló dolgozóknak főzzön. Helyes lenne, ha mindkét vállalat számba venné a diétás-főzés lehetőségét és azt meg is valósítaná. Választ kérünk erre a kérdésire. LOVAS ISI VÁM KAZAISKOVÁCS KÉRDÉSE a Begyűjtési Minisztériumhoz Ezzel a cikksorozattal kapcsolatban felvetődik a kérdés: milyen a mi párt-aiap6zervezetein>k népnevelő munkája. A Lovas Istvánnal történt beszélgetés alapján elsősorban az derült ki, hogy a népnevelők — az alap6zervezetek és a pártbizottságok útmutatásai nyomán — csaknem kizárólag a termelési kérdésekkel foglalkoztak és nem adtak, vagy nem tudtak választ adni a munkásokat foglalkoztató más mindennapi kérdésekre. Itt van például a kukoricaügy. Mindenki tud róla, hogy tavaly ősszel a kukoricabegyűjtés idején egyes vasútállomásokon, termény- forgalmi raktárak udvarán igen sok kukorica várt elszállításra. A nagymennyiségű tengeri elhordása nem ment máról-holnapra, a kukoricaprizmákat . heteken keresztül látni lehetett. A látvány igen sok embert foglalkoztatott. A rosszin- dulatúak, a munkásosztály hatalmával szembenállók ellenséges propagandául használták fel a kukoricát, a túlnyomó többséget, a becsületeseket pedig együttérzően az a kérdés foglalkoztatta, hogy vajon milyen károk származnak ebből a kukorica tárolásból. Ennek immár több mint háromnegyed éve cs f/ovas István ezt is szóba hozta. Emlékszem rá, hogy az idén télen ugyanerről a kérdésről már írt a Szolnok megyei Néplap, a „Tiszaugi krónika” című riport-sorozatban. Akkor megírtuk: a kár nem volt számottevő cs hogy ebben az évben már folyamatosabban veszik át a termelőktől a kukoricát, úgy, hogy nem lesz ilyen torlódás. Ezt az újság megírta, viszont a Járműjavítóban mind- ezideig erről nem tájékoztatták a munkásokat. Ez azt bizonyítja, hogy az üzem pártbizottsága nem oldotta fel az ezzel kapcsolatos elégedetlenséget. Nemcsak ez az ügy, hanem az egész mostani riport- sorozat azt bizonyítja, hogy az ilyen kérdésekre a népnevelők nem tudtak megnyugtató választ adni, vagy pedig mondjuk meg: maguk a népnevelők együtt elégedetlenkedtek a pártonkívüli dolgozókkal. És van itt egy másik kérdés, ami évek óta foglalkoztatja a Járműjavító munkásait, állandó elégedetlenséget szül közöttük egy kérdés, amelyre végül választ kell adni. Ez pedig a zsírdézsma. Mit mondott Lovas István? Azt, hogy a Járműjavítóban vele együtt sok olyan munkás clolgozik, akinek nincsen sem saját, sem bérelt földje, mégis hizlalt disznót. A hizlaláshoz szükséges kukoricát a szabadpiacon vásárolják meg. A szabad kukorica ára elég magas volt ebben az évben is, és így a legtöbb munkás nem tudta a hízóját 100—130 kilónál nagyobb wilyra meghízlalmi. Lovas István elmondotta, hogy a legtöbb hízó, amelyet a munkások vágtak, nem érte el a törvény által előírt 126 kilogrammos súlyhatárt. Az ilyen súlyú hízóknak bizony nem volt elég zsírja ahhoz, hogy egy három-négytagú munkáscsalád évi zsírszükségletét fedezze, különösen ha arra gondolunk, hogy a fehérje nagyobb részéből szalonna készült. A zsírdézsmát pedig be kellett adni. Nemcsak Lovas István, hanem még a pártbizottság tagjai is elmondták, hogy beadásukat az üzletben vásárolt zsírral teljesítették. Tehát gyakorlatilag a zsír-többlet nem jelentkezett a népgazdaságban. Mit javasol Lovas István? Azt, hogy azok a munkások, akiiének nincsen földjük, nem is bérelnek, tehát vásárolt kukoricával hizlalják a disznójukat, ne legyenek kötelezve zsírdézsmára. Lovas István nem azt mondja, hogy ha egy ilyen munkás 2—3 disznót is vág, akkor ne adion be zsírt, hanem azt, hogy az első után ne legyen zsírdézsma. Itt Szolnok megyében erre a kérdésre nem tudunk válaszolni, hiszen ez országos ügy. De hogy foglalkozni kell véle, az nem vitás, mert a Járműjavító munkásai választ várnak rá. Éppen ezért feltesszük a kérdést a Begyűjtési Minisztériumnak, adjon rá feletetet. Tóth Koméi. SZOLNOK ÉLETÉBŐL Csaknem 5 millió forint az állami házak felújítására és karbantartására A város államosított házainak felújítására és karbantartására ebben az esztendőben csaknem félmillió forinttal költ többet az Ingatlankezelő Vállalat, mint 1955- ben. Házak felújítására 2 millió 525 ezer, karbantartására 1 millió 450 ezer forintot költenek Szolnokon ebben az esztendőben. Ebből a város területén 49 épület kerül fel- újtásra. Tizenhat házon már folynak a munkák. Az illegalitásba vonult javítáipar Szolnokon a lakosság számára a különböző javítások elvégzésére az Építőipari Javító Vállalat és a Vasipari Vállalat lenne hivatott. Ha valakit azonban megkérdeznénk, hogy hol vannak a két vállalatnak a javítóműhelyei, akkor nem tudna rá választ adni. Egyszerűen a lakosság nem tudja azt, hogy hol javítanák meg a bútorát, a villanyvasalóját, az ajtózárát, a vízvezetékét, stb. Mi egy félnapot jártunk, míg a József Attila úton megtaláltuk az Építőipari Javító Vállalat vízvezetékszerelő részlegét. A két vállalat tehát illegalitásba vonult, nehogy véletlenül az egyszerű halandók tudomást szerezzenek arról, mit és hol lehet javítani. Nyilván mind a kettőnek van propagandaköltsége, amelyet arra lehetne fordítani, hogy közölnék a lakossággal az egyes részlegek helyét. Dehát ezt nem teszik. Nekünk lenne egy javaslatunk: a két javító vállalat létesítsen egy központi kirendeltséget, ahol a lakosság bejelentené, hogy nála mit és hol kell megjavítani. Mert így fordítva helyesebb lenne... Előkészületek a gyermeknapra Ebben az évben, május 27-én, nyolcadszor ünnepeljük a Nemzetközi Gyermeknapot. Szolnokon a DISZ és a többi tömegszervezet már dolgozik az előkészületeken. Az idei gyermeknap sokkal szebb, ünnepélyesebb lesz, mint az eddigiek, mert hiszen most ünnepli majd az úttörő-mozgalom 10 éves fennállását. Előreláthatólag május 27-ig elkészül a szabadtéri színpad, itt sorsolják majd ki az úttörőváros építésére kibocsátott tombolajegyek nyereménytárgyait. Hagy sikere van a részletnek Február 14. óta részletre is lehet rádiókészüléket, magnetofont, zene- szekrényt, csőbútort, padlókefélőgépet, porszívót, csónakmotort és Dongó-segédmotort vásárolni. A város és a környék dolgozóinak komoly érdeklődését bizonyítja, hogy alig két és fél hónap alatt 550 rádiókészüléket, 11 magnetofont, 4 lemezjátszót, 9 padlókefélőgépet, 28 porszívógépet és több mint 300 ezer forint értékű csőbútort vásároltak. Klubszobát létesítenek a Bútorgyárban A Tisza Bútorgyárban a szak- szervezet javaslatára az üzem vezetősége klubszobát rendez be az élenjáró munkások számára. A klubszobában megfelelő műszaki könyvtár lesz, hogy a munkások, az újítók és a műszakiak megbeszélhessék és kidolgozhassák a termelésre vonatkozó elgondolásaikat. Bírósági Ítélet A Megyei Bíróság Dankó tanácsa most hozott ítéletet B. K. fiatalkorú magzatelhajtási, illetve cse- csemőgyilkossági bűnügyében. A bíróság B. K. anyját, aki közreműködött a koraszülésnél és a csecsemőt kivitte a szolnoki r. kát. temetőbe, ahol az megfagyott, a bíróság — az enyhítő körülmények figyelembevételével — 4 évi börtönre ítélte, özv. Simon Ferencné bábaasszony, aki előidézte a koraszülést és már előzőleg többször volt büntetve magzatelhajtásért, szintén 4 évi börtönbüntetést kapott. Szép Andrásnét, aki mint felbujtó szerepelt a bűnügyben, a bíróság 6 hónapi börtönre ítélte, de az ítélet végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Köszönet az orvosoknak Mihály Béláné, aki hosszabb ideig a Megyei Kórházban feküdt, írta a következő sorokat: „Élet és halál között szállítottak a mentők a Megyei Kórházba. Itt a becsületes, lelkiismeretes orvosok megmentettek az életnek, visszaadták az egészségemet. A II. emelet 206-os kórtermében feküdtem és nemcsak nekem, hanem betegtársaimnak is az volt a véleménye, hogy a bennünket kezelő orvosok nagyon odaadó, lelkiismeretes munkát végeznek. A visszanyert egészségemért köszönetét mondok dr. Bogdándi György, dr. Münich Géza, dr. Halmai Géza és dr. Ormoshegyi Ernő orvosoknak. 300 ezer forint értékű társadalmi munka ... A szolnoki iskolákat patronáló üzemek és szülői munkaközösség ebben az iskolaévben a város iskoláiban 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az elvégzett társadalmi munka értéke majdnem kétszerese az elmúlt évinek. Kitűnt az Achim András úti szülői munkaközösség, amelynek házi pénztár forgalma 13 ezer forint volt az idén. Ebből az iskolát szőnyegekkel, függönyökkel, virágokkal szépítettek és tették otthonossá. Csalafinta falragasz Május 2-án színházba akartunk menni a „Tanítónő” délutáni előadására; A színházi falragasz hatalmas betűkkel a „Csárdáskirálynő”-t hirdette, Lehet, hogy tévedtünk. Utána kell nézni. A városi tanács falragaszáról, amelyet a május elsejei ünnepségek műsoráról adott ki, megtudtuk, hogy délután „Tanítónő”, este „Szabad szél”. Tehát most már a „Szabad szél” is. Bizony nagy gondot okozott, hogy vajon melyiket is fogjuk látni tévedésből. Dehát gondoltuk, valamelyiket csak megnézzük, ha már elindultunk. A Sors azonban nem így akarta. A pénztárnál közölték velünk, hogy délután előadás nincs..: Illy Róza Szolnok Ehhez csupán egy javaslatot szeretnénk hozzáfűzni. Más ilyen alkalommal, hogy a szórakozás még nagyobb legyen, be kellene vezetni a totórendszert. Ha az előadás megegyezik a színház plakátjával: 1- es, ha valamely más plakáttal, akkor 2-es, ha a pénztár azt közli velünk, hogy az előadás elmarad, akkor X; Persze az sem lenne rossz, ha plakátokat és egyéb közléseket ösz- szehangolnák. VÁLASZ A Szolnoki Napló legutóbbi számában k'zöltük Gosattny1 Árpád lé* velezőmk panaszát, hogy a KERAV1L boltokban nem lehet lapos zseblámpaelemet kapni csak abban azéesetben. ha zseblásoát is vesz hozzá. A kérdésnek utánanéztünk és közöljük a Kisker Vállalat igazea-i tójának válaszát, mely szerint ha Gösztönyi Árpád levelezőnk bemegy a Kisker V. boltjába, annyi (lapos zseblámpa elemeit kaphat amennyit akar — tok nélkül. Szigligeti Színház: szombaton este 7 órakor Szeptember, vasárnap délután 3-kor Szabad szél, este 7- kor Szeptember. Vörös Csillag filmszínház: szombat, vasárnap, hétfő „Csavargó” hindu film. Tisza filmszínház: szombat, vasárnap, hétfő „Döntő pillanat” jugoszláv filmdráma. Járműjavító kultúrotthon filmszínház: szombat, vasárnap „Balkezes újonc”, szovjet filmvígjáték. Szigligeti Színház: hétfőn 6 és 9 órakor „Tavaszi randevú”, Honthy Hanna és budapesti színészek fellépése. '' i
