Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-09 / 108. szám

1956. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tizenötmillió köbméter föld Több mint 200.000 ember kenyér gabonusxiikségletét fedexi vegén a talaj javítás nyomán megyénkben fellépő terméstöbblet T1SZAFÖLDVÁRI JEGYZETEK Mit tudnak a tagok a Lenin Tsz ügyeiről ? Kunszentmárton begyűjtési versenyre bírta a megye és az ország községeit A napokban levél érkezett Kun- szentmártonból Dóba István, a be- gyjtési állandó bizottság elnöke és Dalhstrőm Károly állandó bizott­sági tag aláírásával. Levelükben beszámoltak arról, hogy Kunszent- márton község az április 30-ával záró négyhónapos begyűjtési ter­vet minden cikkféleségből túltel­jesítette. A jó eredmények mögött azonban sok hátralék húzódik meg- A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok többsége ugyan kiegyenlítette állam iránti tartozását, sokan már egész évi beadási tervüket rendezték, többen azonban még az első negyedévi kötelezett­ségei is tartoznak. Az a veszély áll fenn — írják az elvtársad, — hogy a hátralékosok száma, ha a begyűjtést nem szor­galmazzák, növekedni fog és a ga­bonabegyűjtés idején sem tudnak majd elég időt és erőt fordítani a termények begyűjtésére az állat és állati termék beadási hátralékok miatt. Ezért el akarják érni, hogy a hátralévő hat hét alatt minden hátralékos termelővel fciegyenlít- tetik a beadási kötelezettséget. Ennek eléréséért a begyűjtési apparátus dolgozói, valamint a be­gyűjtési állandó bizottsági tagok a pártszervezet segítségével széles­körű fel világosító munkát folytat­nak. Minden hátralékost felkeres­nek és meggyőzik őket a kötelezett­ség teljesítés fontosságáról. Abban SZUV A1 ESSZÜK. Ez év január 17-én a 26/5-ös Üt­és Csatornaépítő Vállalathoz szer­ződtem le 3 hónapi munkára. A szerződés lejárta előtt 8 nappal be­adtam a felmondásomat, amit el is fogadtak, de a munkakönyvemet nem adták a kezembe. Azt mon­dották, hogy postán fogják elkül­deni s három napon belül megka­pom. Azóta már három hét telt el s a munkakönyvét még ezideig sem kaptam meg. Emiatt másutt nem tudtam elhelyezkedni. Szeretném, ha végre valónaváltanák ígéretü­ket a vállalat irodai dolgozói s el­küldenek munkakönyvemet. (Bagi János, Fegyvernek.) A Szobiok megyei Moziüzemi Vállalat már számtalanszor felszólí­totta az újszászi földmüvesszövet- kezetet, hogy a mozi udvarán levő szódagyárat telepítse át egy egész­ségesebb épületbe, mivel a jelen­legi épület rendkívül rossz állapot­ban van, egészségtelen. Nem en­gedhető meg, hogy egy nagyköz­ség dolgozóinak szódavíz-ellátása ilyen helyiségből történjék. Tisza- bön a filmszínház udvarából a föld­az esetben, ha a felvilágosító sző nem használ, a begyűjtési hivatal a törvényes rendelkezések szerint fog eljárni- Ily módon biztosítják, hogy június 15-ig minden termelő­nél meg legyen a kötelezettség tel­jesítésére szolgáló ütemterv sze­rinti fedezet. Ugyanakkor június 15-ig el akarják érni, hogy a ter­melőszövetkezetek, a termelőszö­vetkezeti csoportok és az egyénileg dolgozó parasztok az egész évi tojásbeadási terv 90 százalékát ki­egyenlítsék. A begyűjtési állandó bizottság egyrészt a bizottsági tagok sze­mélyes példamutatásával, más­részt a begyűjtési verseny szer­vezésével, az eredmények rend­szeres értékelésével segíti a mozgalmat. Községükben a versemytáblákon, valamint a hangoshiradó útján népszerűsítik azokat a dolgozókat, akik példát mutatnak az állam iránti kötelezettségek teljesítésé­ben, de nyilvánosságra hozzák a késlekedők nevét is, hadd szégyen­kezzenek. A fenti feltételek alapján be­gyűjtési versenyre hívják a megye és az ország valamennyi községét — írják levelükben Dóba István Dalhstrőm Károly elvtársak­műves szövetkezet szemé idom bot lé­tesített, s hiába figyelmeztetjük őket, az udvar rendbentartását el­hanyagolják. A községi tanács sem törődik kellően a moziépülettel, holott az az ö tulajdonában van, s ezért vállalatunk lakbért fizet. — Helyes lenne, ha mindkét község­ben a tanács vb. mielőbb intézked­ne a fenti hiányosságok megszűrik tetése érdekéiben. Az Ismeretierjesztő Társulat hírei A megyei szervezet földrajz­geológiai szakosztálya tegnap este a szolnoki klubhelyiségben előadást rendezett. Rásonyi László geológus beszélt a kőolajkutatás történeté­ről. * A művészeti szakosztály május 10-én, csütörtökön este fél nyolc órai kezdettel ankétot rendez a szolnoki klubhelyiségben. K. Ko­vács László egyetemi intézeti ta­nár, a Magyar Tudományos Aka­démia tudományos munkatársa tart. előadást tárgyi néprajzi hagyo­mányainkról. a második ötéves terv Ha valaki bővebben szeretne hallani a szikről, érdeklődjön fe­lőle a besenyszögi parasztoknál. Lesz mit hallania. Magam is sok­szor jártam már azon a tájon, lát­tam, hogyan tengődik a sziksót vi­rágzó, eső után „csipákássá” váló földön a növényzet. — Még a madarak is elköltöznek innen, mert a fa sem nő, amire fés-ket - rakhatnának — mondta annakidején, 1951-ben egyik be­senyszögi parasztember, így tavasz­tájon, mikor arra jártam. Az ember azonban megáll a szí­tén s birkózik vele. Teremni kény­szeríti. De a szik csak tessék-lássák terem. Jó esztendőnek kell lenni, hogy búzából például megadja az 5—6 mázsát. így aztán teljesen érthető, hogy a besenyszögi, Besenyszög környéki termelőszövetkezetek 7000 kát. hold szikes terület javítását kérik, sür­getik. Tapasztalatuk bizonyítja, hogy a szik ellen csak egy orvosság van: a talajjavítás. A Palotási Ál­lami Gazdaság példája áll előttük. Itt eddig 600 kát. holdon végeztek digózást. Azelőtt ezen a földön 5—6 mázsa ha termett. Tavaly pedig 12 mázsa 20 kg volt itt az átlagtermés búzából. Egy 56 kát. holdas táblán pedig 23 mázsa 80 kg-ot adott hol­danként az őszi árpa. A termőtalaj javítása igen ko­moly probléma Szolnok megyében: 250 000 kát. hold szikes, savanyú, homokos föld vár erre a munkára. Óriási terület ez. S az országban nemcsak Szolnok megyében található javításra váró talaj. Emért figyelemreméltó az a néhány sor, amely a magyar nép­gazdaság fejlesztésének második ötéves tervéről szóló irányelvter­vezetben található s igy hangzik. „A második ötéves tervidőszak vé­gére ... kereken 1 millió kát. hold gyenge termőképességű, szikes-, ’ savanyú- és homoktalaj javítását, illetve zöldtrágyázását kell elvé­gezni.” Az 1 millió kát. holdból Szolnok megyére 101 300 kát. hold jut. A megyei pártbizottság, a megyei tanács, az illetékes talajjavító vál­lalat képviselői és szakemberek a napokban készítették el a megye talajjavításra vonatkozó ötéves ter­vét. A terv szerint 300 hold homo­kos területet az Egerszegi-féle al­talajtrágyázással tesznek termőbbé. Ez a terület a termelőszövetkezetek várható . igénylése miatt növekedni fog. 50 000 kát. hold mészben szegény feltalajú földet sárgaföld terítés­sel, digózással javítanak meg. Eb­ből 41 000 kát. hold a termelőszö­vetkezeteké, 9000 kát. hold pedig az állami gazdaságoké. A szikes és savanyú talajok ké­miai javítása 51 000 holdon törté­nik meg öt év alatt. 21000 kát. hold szikes és 30 000 kát. hold sa­vanyú talajt tesznek termőbbé az­által, hogy cukorgyári mésziszapot, lignitport, dissous-gázgyári mellék- terméket, gipszet, 96 százalékos mészkőport és más anyagokat ke­vernek bele. Az 51 000 kát. holdból 36 000 kát. hold termelőszövetke­zeti, 15 000 kát. hold pedig állami gazdasági föld lesz. Még egy számadat. Amíg a megyében ebben az év­ben 6850 kát. hold különféle talaj- javítást végeznek el, addig a má­sodik ötéves terv utolsó esztendejé- oen, 1960-ban 31 450 kát. holdat formál a teremtő emberi akarat gazdagabban termővé. Hatalmaa munka lesz ez. Ér­demes megvizsgálni a számok tük­rében; Vegyük csak a digózást. Ezt a munkát 50 000 kát. holdon végzik el. A sárgaföld terítés során általá­ban kát. holdanként 300 köbméter földet kell megmozgatni; Az 50 000 kát; holdon 15 000 000 köbméter földet mozgatnak majd meg a talaj­javító gépek; Egy köbméter föld kb. 8 mázsa. A 15 millió köbméter 120 millió mázsa, azaz 1 200 000 vagon, 10 ton­nás vagont számolva. Ha egy vasúti vagon hosszát 12 méternek számít­juk, az a vonat, amely ezt a föld­mennyiséget el tudná szállítani, 14 400 lan hosszú lenne. Ez a tá­volság több mint az egyenlítő egy­negyede. S ez csak 50 000 kát; holdon. S a fennmaradó 51 300 kát. holdon? Itt ugyan kevesebb anyagot és földet mozgatnak meg, de ez is igen-igen sok; Alaposan nekigyűrkőzhet- nénk a számolásnak, ha meg akar­nék tudni; Jobban érdekel azonban ben­nünket más; Mégpedig az, hogy milyen ter- /néstöbblelet eredményez a 101 300 kát. holdon a talajjavítás, hiszen ez a lényeg. Számoljunk. S ne sokat, csak 5 mázsás ter­méstöbbletet. Ezt a mennyiséget a javított föld megadja. A második ötéves terv során ja­vításra kerülő 101 300 kát. hold föl­det 1960 őszén búzával vetjük be. 1961-ben aratáskor erről a terület­ről 506 500 mázsa kenyérgabonával fogunk többet betakarítani. Nagy mennyiség ez! 5065 tíztonnás vagont lehet vele megtölteni. Az a vonat, amelyet ezekből a vagonokból állítanának össze Szolnoktól majdnem Karca­gig érne, mert hossza több lenne 60 kilométernél; Számoljunk tovább. Az 506 500 mázsa egy évben elért kenyérgabona terméstöbblet — ha egy ember egyévi fogyasztását 2 és fél mázsának vesszük — 202 600 ember egyévi kenyérgabonaszük­ségletét fedezi. Tehát csak a talaj­javítás révén elért terméstöbblet elegendő a niegye lakossága felé­nek egy esztendőben. A cfcépai Alkotmány Tsz tavaly jelentős mérleghiánnyal zárt. A gabonatermelésben még csak vol­taic eredmények, de a szőlőműve­lést teljesen elhanyagolták. A gyü­mölcsösben pedig a termés ott ma­radt leszedetlenül. Nyilván, ami megtermett, amire munkaegységet fordítottak és nem takarították be, az nem hozott hasznot. Ide veze­tett a meddő viták sorozata, a ve­zetőségi ülések határozatainak vég­re nem hajtása. Az Alkotmány Tsz, amely jó termőfölddel, meg­felelő adottságokkal rendelkezik, nem volt vonzó a község egyénileg gazdálkodó parasztjai számára Bere Sándor elvtárs, a tsz új el­nöke, aki korábban a Kunszent­mártoni Gépállomás párt titkára volt, úgy vélekedik, nem jó a múlt­ról beszélni. Annyi bizonyos, hogy az elkövetett hibákon való rágó- dás nem viszi előre a közösség munkáját. Mégis érdemes azok okait elemezni, mert így való­színűbb, hogy nem ismétlődnek. Az Alkotmány Tsz tagjainak je­lenlegi munkája arról tanúskodik, hogy megelégelték már az egy­helyben topogást, előbbre akarnak jutni. A tagok javaslatai alapján megoldották a sei-tés és libahízla- lást és értékesítést. Több mint 25 Két hete jártam kint a tászaföld- vári Lenin Termelőszövetkezet központi tanyáján. Jóllehet a gaz­dasági munkákban azóta sokkal jobban előrejárnak, tapasztalataim­nak egy területéről feltétlenül be- számlok. Ahogy akkor is meggyő­ződtem róla, most is állítom, hogy a szövetkezet előrehaladása szem­pontjából ez a legfontosabb prob­léma. Az tudniillik, hogy milyen mély a Lenin-nél a szövetkezeti demok­rácia. Mit tudnak az egyszerű ta­gok a tsz dolgairól? Vaskos, füstös kis emberrel ül­dögéltünk egy sort a kovácsmű­hely előtt. Losonczi Lászlónak hív­ják. Mellette egy még zömökebb férfi ült, Zagyi Sándor. Mikor volt utoljára közgyűlés?-—Április elején.:.- Arról volt szó, hogy 11-én krumpliosztás lesz, utána megkapjuk a gallyat is. Még egyikből sincs semmi. Zagyi Sándor is megszólal: — A háztájit se jelölték még ld pontosan. Pedig már vetni szeret­nénk abba is a zöldséget, krumplit, hagymát. — Nem sokat bíznák Itt ránk — nevet Losonczi s olyan rosszul esik ezt hallani. Milyen keveset foglalkozhat itt a pártszervezet, a tagokkal, ha erről ilyen nyugodtan beszélnek s azt érzi az ember, hogy bele is törődtek ebbe az állapotba. — Hat hónapja nem is látták a munkaegységkönyvünket. Azt se tudjuk, mennyi munkaegységünk van. És erről nem szóltak a közgyű­lésen? Annak érdekében, hogy ez meg­valósulhasson, kormányunk a má­sodik ötéves terv időszakában új, nagyteljesítményű gépekkel látja el a Debreceni Öntözési és Talajja­vító Vállalat Szolnok megyei kiren­deltségét. 248 darab szkréperládával felsze­relt SZ 80-as lánctalpas traktor ér­kezik. Emellett 50 tehergépkocsi, egy fogásra egy köbméter tőidet markoló 10 kotrógép, valamint 40 darab 50 lóerős szántótraktor, DT 413-as, vagy SZTZ Nati. Az új gépekhez munkások kelle­nek. A második ötéves terv végére körülbelül 800—900 fővel növekszik a kirendeltség gépvezetői munkás- létszáma. Hát még a szerelők, a kiszolgáló személyzet?! FejexaUk be azzal, hogy nagy­szerű ez a terv, hogy nagyszerű dolog a talajjavítás. De gondoljunk arra is, hogy a talajjavítás egyma­gában nem csodaszer. Ha a javítás után a földet nem munkáljuk ren­desen, nem trágyázzuk rendszere­sen, nem hozza meg a várt ered­ményt. Péteri István ezer forintot kaptak értük. A le­hullott gyümölcsökből pálinkát főztek. Ez is 40 ezer forinttal nö­velte a jövedelmet. Kiegyenlítet­ték a zánszámadási mérleghiányt, rendezték az adósságot, s 5 forint előleget osztottak munkaegységen­ként. A gazdálkodás javulásának a kézzelfogható eredményei termé­szetesen megváltoztatták a tagok véleményét. Erősödött a munka- fegyelem, megnőtt a munkakedv. Reggel 6-kor kezdenek és dolgoz­nak, amíg csak lehet. A szőlőper­metezést és a cukorrépasarabolást a hét közepére befejezik. A szö­vetkezet minden tagja ismeri a termelési tervet és tisztában van feladatával. De ma már ennél to­vább mennek. A növénytermesz­tési brigád tagjainak együttes kez­deményezésére elhatározták, hogy 10 százalékkal túlteljesítik a ter­méseredményeket. 1955-ben mindössze 18 forint 95 fillér volt az Alkotmány Tsz-ben a munkaegység értéke. Jóval ala­csonyabb a megyei átlagnál. Ez év­ben több mint kétszerese, ponto­sabban 40 forint lesz. S hogy ez nem merad csupán terv, arról a szövetkezet tagjai gondos­kodnak. H. L. — Szóltunk, de azt mondták, hogy az előző vezetőség idejében sók volt a hígítás. Ezért újból át­számolják az egységeket..: Ezt mondják, ha a könyvünk után ér­deklődünk, viszont ha a krumplit és a gallyat sürgetjük, a könyvre hivatkoznak: majd ha az rendben lesz. Valami nagyon meleget érez az ember a szívetáján. Mennyire sze­retik ezek a szorgalmas tagok a szövetkeze tűket, hogy még így is van kedvük dolgozni. Micsoda bru­tális megsértése ez a szövetkezeti demokráciának? Az emberek csaik dolgozzanak, ne érdekelje őket, mennyit kerestek, igazságosan ál­lapították-e meg munkájuk érté­két. íme, mennyire él bennük a kötelesség. — Fogadást kötöttünk a gépállo- másiakkal, hogy vasárnap elvet­jük az összes négyzetes kukoricát. Négy ómkor már kint voltunk a földön s vártuk, hogy Mikes Mik­lós agronómus küldi a vetőmagot, Küldte is. de csillagfürtöt..; Nagy időveszteséggel láthattunk munká­hoz, de mégis befejeztük. Pont jól jött rá az eső. Miért csinálta ezt az agronómus? — Miért? Miért' vetettünk 20 hold szerződött borsó helyett csak 18-at jó vetőmaggal? Mert rosszul számította ki a vetőmagszükségle­tet. Büszkélkedik, hogy 25 eszten­dős gyakorlata van, mégis úgy vet­tette el a borsót, mint a búzát, hiába tiltakoztunk, hogy olyan sor­távolság mellett nem lehet meg­kapálni. Hát az elnök élvtárs? — Az a baj, hogy bennünket ke­vésbé hallgat meg, mint Mikest. Azért nyílt ki az agronómus szeme annyira,hogy Balázs Palit lecsirke- fogózta, az öreg takarmányosit, Kun Ferencet meg le-vénmartíázta. A sertéskutricáknál Récsányi Józseffel, ifj. Gálák And­rással váltottam szót. Az utóbbi néhány hete van még ebben a munkakörben. Récsányi elvtárs szorgalmát mulatja, hogy tavaly 555 munkaegysége volt. — Mennyit jövedelmez a sertés- állomány? Hány sertést hizlalnak beadásra, mennyit szabadpiacra? Ügy csóválják fejüket, mint mi­kor -az embertől olyasmit kérdez­nek, ami egészen távoláll tőle. — Azt igazán nem tudnánk meg­mondani. — Mennyi munkaegységük van? — Azt • se tudom, mikor láttam a könyvemet. Nem értem ezt a majdnem közö- nyös nyugalmat. Egyszercsak ott terem mellettünk egy menyecske. Kosarában csenevész krumpli. Ki­derül, hogy végre elkezdték az osz­tást. Ügylátszik, az hat egynémely vezetőre, ha „felsőbb szerv” kezd érdeklődni a dolgozóktól. Most ép­pen több elvtárs van kint a me­gyétől. Járják a földeket, beszél­getnek mindenkivel. — A közgyűlésen elmondják nyíltan a véleményüket? A fiatalasszony legyint; — Ott inkább hallgatnak, utána annál jobban susforognak maguk közt; — Mi lehet ennék az oka? — Régen az volt, hogy az előző elnök, Biacsi sokat hazudott..: De most is van igazságtalanság..; írattam két malacot, mert magnak is akarunk hagyni. Adtak olyan­nak, akinek úgy is volt.:: Meg az se igazság, hogy Takácsné, aki egymagában dolgozik, mert a fia állami gazdaságba jár. 1600 négy­szögöl háztájit kap. Ugyanannyit, mint Késmárkiék, akiknél több család vesz részt a munkában, csak mivel egy házban laknak, hatan összesen 1600 négyszögölet kapnak; Pedig mondom, nem egy családról van szó ..; Csakhát Takácsné ve­zetőségi tag.: i A növendékállatok istállójánál jobbára idős emberek dolgoznak; Göndörliajú, veresarcú, beszédes öreg panaszkodik, hogy Mikes ag­ronómus levont a munkaegységei­ből, anélkül, hogy véle megbeszélte volna; A közelben vékonyarcúi szünkebajuszú ember figyel; So­kallja már a szaporabeszédű Ács panaszkodását s nagy elhatározás­sal, szinte kiáltva közbevág: — Nekem meg az lenne a pana­szom s:; Acs csak mondja tovább a ma­gáét. Az ezüstfehér ha^ntékú ta- karmányos elrestelli magát s odébb­áll. Egy kicsit csak vár még, az­tán hosszú léptekkel gyorsan el­ballag az istálló végibe. Messziről tartja rajtunk a 6zeimét. Ács mel­lett két hallgatag öreg figyel, csendben szipákol a füstös pipá­ból. Egyikük sem veszi észre, hogy talán meg is bántották az őszbaju- szút, hogy nem jutott szóhoz; Gyönyörűséggel kísérik a bivalyos Ács fejtegetését, hogyan is szá­mítja ki minden munkafolyamat értékét munkaegységben. Meg is fog minden fillért, ha munkáról van szó. A legnagyobb hidegben is hordta a vizet zokszó nélkül; Később tudtam meg, hogy miért bazsalyognak, ahol az öreg Ácsról van szó. Éppen ezért a furfangos, okos, örökmozgó voltáért becsülik; Ács bácsi tavaly 38 mázsa búzát vitt haza. De vájjon mit akarhatott mon­dani az a félrehúzódott takarmá­nyé®? (Folyt, köv.) A csépai Alkotmány Tsz-ben túlteljesítik a termelési tervet *

Next

/
Oldalképek
Tartalom