Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-08 / 107. szám
% SZOLNOK MEGTEI NEFLAr 1956 május 6, HOZZÁSZÓLÁSOK B MOSÓDIK ÖTÉVES TERV iRONYELV TERVEZEIÉHEZ A lucerna termőterületének növelése igen fontos Második ötéves tervünk irányelveit termelőszövetkezetünk párttagsága tanulmányozna. Az irányelv-tervezethez mi is szeretnénk hozzájárulni javaslatainkkal. Gyümölcsös, szőlő és erdő telepítéséhez elsősorban facsemetékre van szükség. Véleményünk szerint helyes lenne minden járásban csemetekertet létesíteni, hogy a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok onnan beszerezhessék a tájjellegnek megfelelő alanyokat. Eddig is sokan telepítettek volna gyümölcsöst, de nem tudtak hozzájutni a fajgyümölcsfákhoz, csemetékhez. A Jászság csapadékban igen szegény vidék és így az öntözésnek itt óriási jelentősége van. Ezért tartanánk helyesnek, ha a második ötéves tervben a mi vidékünkön is létesítenének öntözőcsatornát. Ez azért is szükséges, mert a kevés csapadék miatt sem a szántóföldi növények terméshozamát, sern a takarmánynövények mennyiségét és minőségét nem tudjuk olyan mértékben biztosítani, amint az szükséges lenne. Az állatállomány fejlesztéséhez viszont egyre több takarmányra van szükség. A következő ötéves terv igen szép távlatokat mutat e téren. A lucerna területének 40 százalékos növelése nagyon biztató, mert nagy szükség van a fehérjében gazdag szálastakarmányra. Emellett fokozni kell a lucemamag termelését is, hogy vetőmagszükségletünk fedezése mellett külföldre is szállíthassunk. Nagyobb súlyt kell helyeznünk a pillangós eredetű abraktakarmányok biztosítására. Főleg a takarmány-borsóra gondolunk, mivel ez a gabonaféléknek is igen jó előve- teménye. Az olajipari takarmányok közül a napraforgó és lenmagpogácsa érdemel nagy megbecsülést. Az állattenyésztésben a helyi, illetve a tájfajták kialakítása nagyon fontos. Meg kell szüntetni az olyan jelenségeket, amelyeket gyakran lehet tapasztalni tsz-ekben, állami gazdaságokban, hogy a jóképességű egyedeket a takarmányozásban levő hiányosságok miatt nem tudják kellően kihasználni, s ezért gyakran kiselejtezik. Tapasztalható, főleg a tehenészetekben, hogy a nagyobb hozamú jószágokat nem becsülik eléggé s nem ta- karmányozzák megfelelően. E hibák megszüntetése a biztosítéka annak, hogy állatállományunk a második ötéves terv irányelvei alapján fog fejlődni a következő esztendőkben. Nagypál Béla levelező Jászapáti, Alkotmány Tsz A nagyobb termés nagyobb terményraktárakat követel Kunhegyesen szinte hagyományos volt a kender, rostlen, olajlen és seprűcirok termelése. Az utóbbi években azonban e téren visszaesés mutatkozik. Második ötéves tervünk irányelvei tartalmazzák azt, hogy a jövőben fokozottabban rá kell térni a nemesített vetőmagvak termelésére. Ez nagyon fontos, hiszen községünkben sem terem elég jóminőségű termény. Az elmúlt évben például a begyűjtött 250 vagon búzából mindössze 24 vagon volt kiváló minőségű. Meg kell még említeni a nagyértékű takarmány, a lucerna termelését is. Nemcsak az állatállomány takarmányszükségletének kielégítése érdekében fontos növelni a lucerna vetésterületét, hanem a lucernamag biztosítása is döntő feladat. Az elmúlt években komoly nehézségekbe ütközött a lucerna vetőmag biztosítása, exportra pedig nem tudtunk szállítani. A terméshozam fokozása megköveteli azt is, hogy újabb raktárakat építsünk. Az elmúlt évek tapasztalata alapján ugyanis többezer métermázsa termény vesztett tápértékéből a helytelen tárolás miatt. Ha fokozzuk a terméseredményeket — s ezt fokoznunk kell — a raktárak építéséről sem szabad megfeledkeznünk. Kerekes János levelező Kunhegyes Tanácskozás a dolgozók bejelentéseit intéző szervek képviselőivel Első alkalom volt, hogy azon szervek és intézményele, amelyek a dolgozók bejelentéseivel és panaszainak intézésével foglalkoznak, megbeszélést folytattak képviselőik révén a megyei pártbizottságon. Pártunk nagy gondot fordít a lakosság problémáinak meghallgatására. a jogos sérelmek orvoslására. Nap mint nap ellenőrzi a bejelentések intézését; A dolgozók érzik és tudják mindezt, s fokozott bizalommal fordulnak a pártbizottságokhoz, a tanácsokhoz, a tömegszervezetekhez és a sajtóhoz. Pártunk azt tanítja, hogy minden levél mögött élő emberek vannak,- akik iránt még kell követelni a figyelmességet. Ha ugyanis súlyuknak megfelelő komolysággal kezelik a dolgozók leveleit, az építés kiapadhatatlan forrását biztosítják ezzel; Nem tudjuk, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál miként törődnek a dolgozók leveleivel, amikor arra sem méltatta a fontos tanácskozást, hogy elküldje képviselőit. A MEDOSZ-tól szintén nem jöttek el a megbeszélésre, pedig itt történt, hogy az egyik panaszos levelet annak az előadónak osztották ki elintézésre, aki ellen a bejelentés szólt. Számos helyen nem veszik tudomásul, hogy minél több öntevékeny, lelkes harcosa van ügyünknek, annál gyorsabb a szocializmus építése. Ha a megyei tanács mező- gazdasági igazgatóságán, a Tisza- sülyi Állami Gazdaságban nem 4—5 hónap kell egy-egy bejelentés kivizsgálásához, illetve elintézéséhez, hanem betartják legalább az 1954. évi I; sz. törvényben előírt 1 hónapos határidőt, akkor az százakat és ezreket ösztönöz arra, hogy tollat ragadjanak és tájékoztassák a szerkesztőségeket és az illetékes szerveket a társadalmi élet különböző eseményeiről, az BELFÖLDI HÍREK Az országban mintegy 9640 földművesszövetkezeti boltegység működik. A jobb ellátás s a választék növelése érdekében egyre jobban szakosítják az üzleteket. Az utóbbi egy-két év alatt 413 ruházati bol tót, 205 vas-műszaki üzletet, 57 mezőgazdasági, 27 cipő és 278 egyéb szaküzletet nyitottak. A bolthálózat szakosítása tovább folyik s az i ,én 18 élelmiszer, továbbá 20 ruházati és 44 egyéb iparcikk szaküzlet nyílik; \ * A negyedév végén kezdik árusítani a Telefongyár két és félkilós táska-rádióját. A készülék igen tetszetős és könnyű. így kirándulásokra is kénvelmesen el lehet vinni. A jelenleg forgalomban levőnél lé- nj'egesen kisebb. Az új készülékek doboza több színben készül, hogy mindenki ízlése szerint válogathasson közöttük. Az új táskarádió ára 1050 forint lesz. előrejutást akadályozó jelenségekről. A tanácskozáson résztvett elv- társak közül néhányan elmondták, hogy volt idő, amikor tehernek tekintették a leveleiket. Vasas István elvtárs, az Állatforgalmi Vállalat igazgatója pl. arról beszélt, nem szívesen fogadták a leveleket, a kivizsgálásra odaküldött panaszokat, bejelentéseket. Mikor azonban észrevették, hogy milyen sok segítséget ad a munka jó elvégzéséhez, a visszaélések leleplezéséhez egy- egy levél, megváltozott a véleményük. Most már ők keresik fel a termelőket írásaikkal, s kérik, hogy közöljék észrevételeiket. Oláh Ferenc elvtérs, a MÉSZÖV panaszügyi előadója azt kérte a Néplap szerkesztőségétől, hogy közöljön több bíráló levelet, cikket. Megbírálta a lap munkatársait, amiért esetenként késve küldik át a kivizsgálandó bejelentéseiket. A meeyei ügyészség vezetője, Kiss Endre elvtárs a törvényesség és a törvények betartásának szükségességét hangoztatta. Megígérte, hogy a jövőben nagyobb ellenőrzést gyakorolnak a dolgozók bejelentéseit intéző szerveknél. Többen elmondották azt, hogy megyénk dolgozói közül igen sokan vállalnak részt az ellenőrző munkából. Ha valahol nem mennek megfelelően a dolgok, gátolja valami a munkát, felhívják erre az illetékes szervek figyelmét. Megtörténik még, hogy egyesek a megtorlástól való félelem miatt nem merik nevüket aláírni a bejelentésnek. Ezért igen fontos a névtelen levelek intézése is. Lehetőleg a párt és a szakszervezetek vezetői közösen vizsgálják meg a bejelentéseket, s biztosítani kell azt, hogy mindenütt meghallgassák a dolgozókat. Erre hívta fél a jelenlevők figyelmét Simon Ferenc elvtárs. a megyei párt-végrehajtó bizottság osztályvezetője is. Kérte, hogy a tanácskozásokon és az értekezleteken elhangzott hasznos javaslatokat és bejelentéseket is intézzék el a vezetők. F. L. „A Szovjetunió jelene a mi jövőnk* Rónai Sándor nyilatkozata a moszkvai rád óban és televízióban Moszkva (TASZSZ.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására több mint két hét óta a Szovjetunióban vendégeskedik a Magyar Országgyűlés küldöttsége. A magyar nép képviselői látogatást tettek Moszkvában és Lenin- grádban, Ukrajnában és Kubány- ban, a Kaukázus feketetengeri partvidékén. Rónai Sándor, a Magyar Országgyűlés elnöke, a küldöttség vezetője május 6-án a moszkvai rádióban és televízióban beszámolt a küldöttségnek a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Kijelentette, hogy a küldöttség az őszinte barátság és hála érzésével érkezett a Szovjetunióba, ezek az érzések hatják át az egész magyar dolgozó népet nagy barátja és felszabadítója, a Szovjetunió iránti Rónai Sándor ezután a küldöttségnek a gyárakban és kolhozokban, színházakban és múzeumokban, üdülőhelyeken és szanatóriumokban tett látogatásairól, a szovjet dolgozókkal folytatott beszélgetéseiről SZÓlt; örömmel látjuk — mondotta, — hogy itt nemcsak beszélnek a barátságról, hanem a barátság mélyen az emberek szivében lakozik. Ezért nem meglepő, hogy a Szovjetunióban úgy éreztük magunkat, mint otthon és boldogan ismerj ü k el, hogy a Szovjetunió jelene a mi jövőnk; Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunióban tett látogatásunk még jobban megerősítette népeink barátságát és testvért együttműködését. (MTI.) Kómsxervezetet lepleztek le Csehszlovákiában Prága (TASZSZ.) Mint a Csehszlovák Távirati Iroda jeleníti, a csehszlovák belügyminisztérium szervei kémszervezetet lepleztek le. A kémszervezet vezetői — köztük Bedrich Lőrincz volt textil- gyáros — aa amerikai hírszerző szolgálat, ügynökei. A kémszervezet tagjainak letartóztatásakor külön böző, kémtevékenységre valló dokumentumokat, mikrofilmeket, fegyvereket, külföldi valutát, aranypénzeket találtaik; (MTI.) 4 TASZSZ as Atlanti Tanács ülésssakáról kiadott sárókösleményről Párizs (MTI.) A TASZSZ ismerteti az Atlanti Tanács párizsi ülésszakáról kiadott záróközleményt és megállapítja: A közlemény szövege ellentmondásokat tartalmaz, mert egyfelől elismeri a nemzetközi feszültség enyhülését, másfelől azonban azt a kijelentést tartalmazza, hogy növelni kell az atlanti tömb katonai erejét. A záróközlemény ellentmondásos szövege azt a kísérletet tükrözi, hogy leplezzék az ülésszak résztvevői között támadt mélyreható nézeteltéréseket; (MTI.) A Francia Szocialista Párt küldöttségének látogatásai a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ). A Francia Szocialista Párt Szovjetunióban tartózkodó küldöttségének tagjai pénteken este a Vokszban részt vettek a francia tudomány és kultúra a baráti szakosztályának gyűlésénA vendégeket Hja Ehrenburg író üdvözölte. Ezután francia nyelven beszélgetés indult, amelyben a küldöttség ott lévő tagjai a szovjet-francia kulturális kapcsolatok elmélyítése mellett 'foglaltak állást. Kiev. A Francia Szocialista Párt küldöttségének egyik csoportja vasárnap az ukrán fővárosba érkezett. A csoportot Georges Brutelle, a Francia Szocialista Párt helyettes főtitkára vezeti. Egyidejűleg francia újságírók érkeztek Kievbe. A kievi repülőtéren a vendégeket vezető állású személyiségek fogadták. Nazarenko, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a küldöttség tagjait és személyükben a francia szocialistákat. Georges Brutelle a Francia Szocialista Párt nevében köszönetét mondott az üdvözlő szavakért. Leningrád. A Francia Szocialista Párt küldöttségének másik csoportja vasárnap Leningrádba érkezett. A csoportot Pierre Com- min, a Köztársasági Tanács tagja, a Francia Szocialista Párt főtitkára vezeti. A pályaudvaron a vendégeket hivatalos személyiségek és a sajtó képviselői fogadták. Pierre Comrnin a pályaudvaron rádióbeszédet mondott-! A küldöttség tagjai vasárnap megtekintették a várost, megismerkedtek történelmi és foradalmi emlékeivel. A városnézést a leningrádi Metrón tett utazás zárta be. Vasárnap este a francia vendégek a Kirov Operaházban balett- előadást tekintettek meg. (MTI). Herczegh László: Szerelem (3) J ani az udvaron állt, kucsmája leesett a fejéről, csípős szél borzolta rövid haját, lehűtötte forró párás homlokát, s valami kegyetlen józanságot hozott a végtelen pusztáról. Valami elpattant belsejében. Apját — ha félt is tőle — tisztelte, szerette, felnézett rá, a legerősebb, legokosabb embernek tartottá, különbnek mindenkinél. Most lepat- togzott apjáról a nimbusz csillogó zománca, meztelenül állt előtte agy fukar, ravaszságában is korlátolt önző, földhöz tapadt paraszt. Erős kezével beletúrt berzenkedő hajába, ujjal görcsösen megfeszültek, majd elemyedve hullottak alá végigtörölve arcát. Lassan megfordult és súlyos léptekkel szinte minden lépésbe belezuhanva megindult ki az utcára. A falu csendes volt. A szél megfordult, langyosan, kedvesen jött délről, a hold felszökött az égre s a felhők között bukdácsolt felfelé. Jani megkerülte Ballagó Ferenc tisztárameszelt házát, s hátul a kamra piciny ablakán kocogtatott. Kisvártatva lányfej jelent meg az ablakban. Mikor a lány meglátta a feldúlt Janit, halkan felsi- koltott. — Eressz be, Juliska — mondta Jani, s hangja remegett a visszafojtott indulattól. A lány egy pillanatig habozott. A konyhaajtó előtt kellett Janinak elmennie, az öregek pedig nagyon éberen alszanak. — Nagyon csendben gyere. Jani, amikor a konyhaajtó előtt ellépkedett, mozgolódást hallott bentről. Megtorpant, s lélegzetvisszafojtva hallgatózott. Ballagó Ferenc dörmögését hallotta. Lehet, hogy horkolt, lehet, hogy az asz- szonnyal beszélgetett. Lebukott a földre s úgy mászott el a konyha kis ablaka előtt, nehogy elsuhanó alakját észrevegyék. Lassan rátette kezét a kamra kilincsére, s lenyomta. Á gyalulatlan keményfaajtó kinyílt. A lány már visszabújt a csíkos dunyha alá. A fiú a dikó szélére ült. Nem bírt megszólalni, súlyos csend nehezedett rájuk, s csak szorították egymás kezét. TV agy sokára a lány megszólalt, 1 ’ hangja izgatott volt, susogása mintha az őszi szelet szűri a nádas, — Baj van, Jani. A legény felkapta a fejét. — No? — Beszélnek rólunk —s lesütötte hosszú fekete pillákkal árnyékolt szemét. — A Vass Juli az vót itt este, hogy elmentél, nemsokkal azután. Azt kérdezte, mikor lesz a lagzi, mert’ táncolni akar. — Miféle lagzi? — mondom én. Az meg csak nevetett a disznó és azt mondta: jó lesz sietni, mer mán ncgyon dagadok. A lány el-elcsukló hangon folytatta. — Miket beszélsz, butaságot “ mondom neki, mire ő megint, hogy ne tagadd, hisz mindenki tudja, egy hete már mindenki azt beszéli, hogy no, a Tukacs Jani jól elintézte a Ballagó Ferenc lányát. Jani fogai megcsikordultak. — Megfujtom! Kitiprom a lelkit, aki csak egy szót is mer.., A lányból kitört a sírás, kiszabadította kezét a fiú markából, belekapaszkodott annak kabátjába és görcsösen, kétségbeesetten húzta magához. — Jani, ne hagyj el! Jani, ne hagyj el! — mondta elcsukló hangon. — Mert én meghalok, Magához húzta a legényt, csó- kolta kétségbeesetten, mint aki az életéért harcol. Közben ösz- sze-vissza kente sós könnyeivel. Az kiszabadította magát az öleléséből. Beleakasztotta ujjait inge nyakába, nagyot rántott rajta, hogy messzire repült a gomb. Aztán nagyot, mélyet lélegzett. A lány mint riadt kismadár leste mozdulatait, Jani cigarettát vett elő, rágyújtott. — Juliska — szólalt meg Jani nagysokára rekedt hangon — Édesapám .. — elhallgatott, nem tudta, hogyan mondja el a lánynak. Szé- gyelte őszintén feltárni esti beszélgetésüket. Az apjáról sem akart rosszat mondani. — Édesapám sohasem egyeznék bele a házasságba, -. A lány ijedten kapaszkodott a fiú karjába, húzta volna magához, de az ült, mintha kőből faragták volna. A lány felemelkedett, hozzá- símult, fejét a legény válla felelt az arcához nyomta. — Szeretlek — suttogta a fiú fülébe. Jani nagyot szívott a cigarettából, eldobta, megölelte a lányt. *— Juliska, el kell innen mennünk. A lány keze aláhullott. — El kell mennünk innen, a faluból — ismételte Jani, mire a lány hevesen, hisztérikusan felkiáltott. — Megbolondultál, hová mennénk innen? — Nem tudom, akárhová, csak innen el! « Nem, nem! — Értsd meg, itt nem lehetünk boldogok. Ismerem apámat, pokol lenne az életünk. A lány megrázta a fejét. — Nem megyek! — Miért — Csak. — Juliska i i s — Nem, nem megyek, nem megyek innen egy tapodtat sem. — De itt tudják, hogy a gyerek... hogy még mielőtt megesküdtünk i. i másutt nem tudják .. s — Nem! Akkor sem! — Én nem bírok itt maradni. — Eredj egyedül, hagyj itt a szégyenemmel! — Ne butáskodj, Juli. A lány összeharapta ajkait, végigvágta magát a dikón, bele fúrta fejét a párnába, válla megrándult, aztán kitört ■ belőle a zokogás, lani tehetetlenül ült az ágy szé- lén, suta ujjakkal simogatta a lány rázkódó vállát. — Hagyjál! Nem szeretsz, csak arra kellettem . ■,. Elmész?! Hál menj! Jani ökle megrándult, belemarkolt a lány vállába, aztán hirtelen felugrott. — A krisztusát én, én széttiprom, aki közibünk áll! — Jani! Jani! — kiáltott utána a lány. — mit akarsz? Elment az eszed? S hogy Jani csak ment, kiugrott az ágyból. Semmi sem akadt a kc- zeügyébe. Kétségbeesetten, szipogva kapkodott, rángatta ruháit, míg végre sikerült felöltöznie. Akkor felkapta a kis görbe fésűt a ládáról, párszor végigszántott vele szőke haján, majd kendőt dobott a vállára s futott ki az udvarra. De Janit már nem látta. (Folytatjuk.)
