Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

1958, május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A HALASZ FIA Irta; GUNNAR GUMMARSSON Gunnar Gummarsioii s legörc­• gebb izlandi Írók közül való, 1888-ban született. legjelentősebb munkál: „A legény”, a „Temp­lom a hegytetőn“, továbbá „Ion Árason” történelmi regény. T,'1 gy kis tengerparti halászfalu közelében éltek kettesben? apa és fia. Mindkettőjüket Snolfur- nak hívták, legfeljebb hozzátették — az „öreg” vagy a „fia”. Az apa túl volt már az 50-en is, a gyerek pedig mindössze 12 éves múlt. ­A kis Snolfur, mióta eszét tudta, mindig együtt volt apjával, ebben a kis tengerparti viskóban. Anyját soha nem ismerte. Az ő születése után néhány nappal meghalt. Ke­serves volt az életük, különösen, mig a gyerek kicsi volt. Snolfur- nak nem volt senkije, akire rá­hagyta volna a gyereket, mig 6 el­ment halászni. Magával nem vihet­te ki a tengerre. Mit tehetett mást, Odakötözte az ágy lábához a gyere­ket, kihordott mindent a szobából, amivel kárt tehetett volna magá­ban. s ment, hogy előteremtse ket­tőjük szűkös táplálékát. Mikor végre a kis Snolfur annyi­ra feleseperedett, hogy már segíte­ni is tudott apjának, — állandóan együtt jártak, dolgoztak. Néha na- pokszám sem szóltak, értették egy­mást, anélkül is: egy tekintet, moz­dulat elég volt. Csupán egy vala­mire tért vissza gyakran az öreg Snolfur oktatva fiát: „Az ember tegye meg a dolgát, kötelességét, s ne tartozzon soha senkinek, ez a legfőbb”. A halász és fia inkább szűkölködtek, éheztek, de nem mentek a boltba, ha nem volt pén­zük, hitelbe nem vettek semmit. Igaz, a tél gyakran kegyetlenül kifosztotta, meggyötörte őket. Sok­szor éheztek. A szeles, borús napo­kon üres kézzel, fáradtan tértek haza. De soha sem zúgolódtak és 'endíthetetlen nyugalommal fogad­ták a kudarcokat, s az apró sikere­ket egyaránt. Legnehezebb időszak a tavasz volt. Lesoványodtak, meg­sápadtak, éjszakánként nyugtala­nul forgolódtak fekhelyükön. IYI őst is éppen tavasz volt, vi- haros, esős idők jártak. Met­sző, jeges szél fújt már napok óta. Egyszer kora hajnalban hólavina zuhant a kunyhóra, beszakította a tetőt, s a két embert is maga alá temette. A fiúnak valami csoda folytán mégis sikerült kimásznia. Rögtön látta, hiába is próbálná, nem tudja kiásni apját a hó alól. Futott hát a faluba segítségért. Az emberek ki is szedték a hó közül öreg halászt, de már későn — meghalt. A holttestet a nagy sziklafal mel­lett egy lapos kőre fektették, hogy aztán majd később elszállítsák; A gyerek sokáig állt ott és nézte a Halott hótól csapzott haját. Vala­mit suttogott magában, de olyan halkan, hogy nem értették a körül- állók. Egyetlen könnyet sem ejtett, a az emberek furcsállották: „Miféle gyerek ez, még az apja holtteste láttán sem fakad sírva”. Valahogy n«m tudták sajnálni a fiút, s arra gondoltak, hogy nagyon szívtelen lehet. Nem is törődtek vele, ott­hagyták; Végre egyedül maradt a fiú. Itt- ott kilátszott a hó alól egy-egy ge­renda, bútordarab; A kis Snolfur lement a partra, hogy megnézze, megvan-e a csónak; Mikor látta, hogy csupán néhány deszkadarab úszkál a kikötőhelyen, összehúzta szemöldökét, de nem szólt semmit. Aztán ismét a sziklához ment, le­ült apja mellé. „Baj van! — sutto­gott magában. — Még ha megma­radt volna a csónak, el lehetett vol­na adni most. Hiszen a temetést fi­zetni is kell”. Az apja gyakran mondotta, milyen szégyen, ha vala­kit közköltségen temetnek el. Min­dent, csak azt nem! Sokáig töpren­gett, hogyan jusson pénzhez, még a feje is megfájdult a nagy gond­ban. Egyszer csak eszébe jutott, hogy neki mától kezdve otthona sincs és hol töltse az éjszakát? Túlságosan hideg volt ahhoz, hogy szabad ég alatt háljon, össze­gyűjtött hát néhány gerendát, desz­kadarabot, s odatámogatta a szik­lához, úgy, hogy a hottest tető alatt legyen, aztán ráterítette a szakadt vitorlát, s hogy belül mégis meleg legyen, — hócsomókat hengerített köréje. Abban reménykedett, hogy néhány napig ott hagyjak még az apját. Mikor befejezte a munkát, leült a holttest mellé a szűk kalyibába. Fáradt volt, éhes és már az álom környékezte. Mégis, hogyan tudná előteremte­ni a temetési költséget? Ez a gon­dolat nem hagyta elaludni. Hirtelen felderült az arca és egyszeriben el­tűnt a tagjaiból minden fáradtság. Felugrott és futásnak eredt a falu felé. Egyenesen a boltos házának tartott. Benyitott az ajtón, aztán felnőtte® hangon megkérdezte a se­gédtől, beszélhetne-e a gazdával. A boltos kijött az irodából, kíváncsi­an mérte végig a kis Snolfurt, az­tán behívta. — Mit akarsz, kisfiam —• kér­dezte. A gyerek majd hogy bele nem zavarodott, de aztán erőt vett ma­gán és nagykomolyan kijelentette: — Jól tudod, hogy a mi kikötőnk jobb, mint a tiéd. — A gyerek ko­moly tárgyilagos hangját hallva a boltos önkéntelenül is elmosolyo­dott. — Mennj®; fizetsz, ha megen­gedem a halászaidnak, hogy a nyá­ron használják a mi kikötőnket? — Nem lenne jobb akkor már. ha földet is megvenném egyúttal? — kérdezte ismét a boltos és igye­kezett mosolygását elleplezni. — Azt nem lehet, — válaszolt a gyerek, — mert akkor én hol lak­jam. — Ott marad habnál továbbra is... megengedném. — A nyáron majd építek magam­nak házat, addig meg csak ellakom a kis kalyibában, amit most csinál­tam. Biztos tudod, hogy meghalt az apám, a csónak is tönkre ment. Az idei nyáron nem tudok halászni, ezért adom neked bérbe a kikötőt ha kell. A mi kikötőnkből bármi­lyen időben ki lehet evezni a ten­gerre. Emlékszel, hogy a múlt nyá­ron is hányszor maradtak otthon a halászaid, mi pedig az apámmal akkor is kimentünk. Ez azért volt, mert a mi kikötőnk jobb. Az apám is mindig mondta. — Aztán mit kérnél érte? — ér­deklődött a boltos. — Annyit, amin megveszem a koporsót éö edtemettetem az apá­mat. A boltos felállt és kezet nyújtott a gyereknek: — Rendben van. megegyeztünk. Gondoskodom a koporsóról és a te­metésről. Légy nyugodt, — ezzel megindult az ajtó felé, mintegy je­lezvén, hogy a beszélgetést befe­jezték. De a gyerek továbbra Is ott ma­radt állva, noha megértette a cél­zást; —i Mikorra várod a tavaszi áruk érkezését? — kérdezte kisvártatva. — Úgy gondolom, hogy talán holnapután, de minden esetre né­hány nap múlva megérkeznek — válaszolt a boltos és sehogy sem tudta megérteni, mire céloz a gye­rek. — Az idén is felveszel segítség­nek a boltba egy olyan fiút, mint tavaly? — Igen , csakhogy valamelyest idősebbet, — jelentette ki az. em­ber, s most már nem tudta vissza­tartani a mosolygását. — Nem jönnél ki velem egy percre? — fordult hozzá végül a kis Snolfur. A boltos hitetlenkedve csóvél- ta a fejét, de elindult a gyermek nyomában. Kiléptek a boltból. A kis Snorfur szó nélkül odament egy nagy kődarabhoz, le­hajolt, felemelte, majd visszaeresz­tette a földre. Aztán a boltoshoz fordulva megszólalt: — Az a fiú, aki tavaly nálad volt, nem tudta ezt megcsinálni. E1 Láttam, hogy néhányszor megpró­bálta, de csali nem sikerült neki. — Jól van no — nevetett a bol­tos — ha egyszer ilyen erős fiú vagy, felvehetlek, habár úgy tu­dom, még nem konfirmálkoztál. — Tehát akkor ennem is adsz, ugye? És ugyanannyit fizetsz, mint a tavalyi fiúnak? — kérdezte a gyerek. — Igen, természetesen. — No, akkor jól van, megleszek kölcsön nélkül is — szólt megköny- nyebbült sóhajtással a kis Snolfur. — Ha az embernek van mit ennie, meg ruhára is keres valamit, nem szabad adósságba keverednie, — je­gyezte meg mintegy magyarázatul. Levette sapkáját, s kezet nyújtott a boltosnak, ahogy az apjától látta. — Isten áldjon — mondta. — Ak­kor holnapután majd jelentkezem. gy percre még maradjál, — kérte a boltos és benyitott a konyhaajlón, maga előtt engedve a gyereket. Megkérdezte, kaphat­na-e ebédet a fiú. A kis Snolfur ha­tározottam visszautasította a házi­gazda szívességét. — Mi az, talán nem vagy éhes? — kérdezte a boltos. — Nem mondom, éhes vagyok, de..: — kezdte, s a hangja majd­nem elcsuklott a terjengő illatok hirtelen felfokozták éhségét. Mégis határozottan folytatta. — Köszö­nöm a hívást. Majd ha megkezdem a munkát holnapután. A boltos odalépett hozzá, megsi­mogatta a fejét és intett, hogy hoz­zák be az ételt a szobájába, s ők is megindultak kettesben. — Biztos láttad már, hogyan kí­nálta meg apád az ismerőséit egy kis kávéval, vagy pálinkával, ha valamelyik betért hozzá. Láttam, persze; — Tudod, az úgy van, hogy a vendéget illik megkínálni. Aztán ha visszautasítja, akkor többet nem is erőltetik. Meg különben is most el kell fogadnod. Fontos dologban egyeztünk meg és ha nem fogadod el az áldomást, lehetséges, hogy nem sikerült úgy, ahogy szeret­nénk. — No ha így áll a dolog, akkor muszáj — sóhajtott a fiú. Elgondol­kozott egy kicsit, majd komolyan kijelentette: — Mindig meg kell tennünk, ami kötelességünk és soha se tartozzunk senkinek. Ez a leg­főbb. — Igazad van, arany igazság ez — szólt a boltos. Elő kellett húzni zsebkendőjét: egyszerre sírt és ne­vetett. —No-no, mit érzékenykedsz, vén bolond! — mormogta magában, aztán végigsímitva a fiú haját, még hozzátette fennhangon: — Áldjon meg az isten, kisfiam! A kis Snolfur csodálkozva nézte a boltos furcsa viselkedését. Végül megszólalt: — Az apám soha életében nem sírt. — Kisvártatva még hozzátet­te: — De én sem sírtam kicsi gyer­mekkoromtól fogva ..; Most mégis annyira fojtogatott a sírás, amikor meghalt az apám. De visszafojtot­tam, mert tudom, apámnak nem tetszett volna, hogy sírok . : S a kis Snolfur zokogva borait a boltos mellére. Csaknem százra növeli tehénállományát az idén a karcagi Táncsics Tsz A szarvasmarhaállomány növe­léséről szóló párthatározat óta a karcagi Táncsics Termelőszövetke­zetben is lényeges eredmények szü­lettek ezen a téren. A termelőszö­vetkezet szarvasmarhaállománya je­lenleg 230, s ebből 68 a tehén- A közelmúltban ellett le 15 előliasi üsző. Az állomány gyarapodása mellett meglepő eredmények szü­lettek a tejhozam emelése terén is. Tavaly az egész esztendőben 12— 13 liter volt a fejési átlag, ezzel szemben az idén az év első hónap­jaiban, amikor pedig nem áll ren­delkezésre friss zöld takarmány, 14 literre emelkedett az átlag. Most célul tűzték ki, hogy ezt a számot 16-ra növelik. A tsz Pirók nevű tehene, amely most ellette első borjúját, harminc liter tejet ad naponta. A Fátyol nevű előhasitól pedig 20 litert fejnek- Ezt a két állatot máris törzskönyvezték és beneveztek velük az Országos Me­zőgazdasági Kiállításra. A tehené­szet több kiváló példánya mellett említésre méltó még a kiállításra kerülő Cukor 30 literes tejhozamá­val. A szövetkezetnek összesen 43 törzskönyves szarvasmarhája van. A szarvasmarhaállomány fejlesz* lésének előfeltétele a kellő takar­mányalap biztosítása. Előrelátóan gondoskodott erről a Táncsics Tsz tagsága, amikor az ezer holdnyi le­gelő mellett szálastakarmányt ve­tett a szántóterület 20 százalékán. fl SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ MÚSORB Májút á Vasárnap Szabad szél Szeptember 3 t, 8 6. 7 Hétfő Nincs előadás 8 Kedd Szeptember 7 Ó. 9 Szerda Szeptember 7 Ó. 10 Csütörtök Szeptember ifjúsági oa. Sallai bérlőt 3 6. 11 Pántok Szeptember 7Ó. 12 Szombat Szeptember 7 A. Jegyek kaphatók; de. 9—1-ig a szervező irodában Tel. 23—00 du.5 árától a színház pénztáránál Tel. 18—93 A MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA május 7— 9-ig Helység neve: Dátu m Film elme: ABÁDSZALOK 8—9 Kis Katalin házassága CIBAKHAZA 7—9 Puccini FEGYVERNEK 7—9 ’ Gyanú JÁSZALSOSZENTGYORGY 7—9 Kiskrajeár JÁSZAPÁTI 7—9 Senki nem tud semmit JASZAROKSZALLÁS 7—9 Erősebb az éjszakánál JÁSZBERÉNY 7—9 Királylány a feleségem JASZDOZSA 7—9 Augusztusi vasárnap JASZFÉNYSZARU 7—9 Volt egyszer egy király JASZJAKÓHALM A 7—9 Királylány a feleségem JASZKISER 7—9 Kiskrajeár JASZLADANY 4—9 Körhinta KARCAG 7—9 Veszélyes ösvényen KISÚJSZÁLLÁS 7—9 Kaméliás hölgy KUNHEGYES 4—9 Egy pikoló világos KUNMADARAS 7—9 Liliomfi KUNSZENTMARTON 7 Szakadék KUNSZENTMARTQN 8—9 Hegyekből jöttek MEZŐTÚR „Dózsa" 4—9 Gábor diák MEZŐTÚR „Szabadiig” 3—9 Gábor diák ÖCSÖD 7—9 LiUomfl KAKOCZIFALVA 7—9 Egy nyáron át táncolt SZOLNOK „Vörös Csillag" 7-9 Testvérharc SZOLNOK „Tisza” 3—9 Ördögi kör Szolnok „MAv Milléneum“ 9—10 Titokzatos hajóroncs TISZAFÖLDVAR 7—9 Nevess velünk * TISZAFÜRED 7—9 Három start TISZAKÜRT 8—9 Hurrá tavasz TÖRÖKSZENTMIKLÖS 7—9 Vörös pipacs TÜRKE VE 7-9 Fel a fejjel UJSZASZ 7—9 Fel a fejjel „TANULJUNK SZÓRAKOZVA!“ 17. sz. rejtvény: A dolgozók öröme r“ 2 4 5 6 7 8 9 _ 10 > ’ Hii 11 üli 12 13 íp uTuc 14 15 m 16 17 18 :i:t 19 20 íh! 21 22 as ■ ■DB 23 !k& :::: BBBB ■ ■■B 24 25 26 27 28 iüi 29 , 38 30 üli 31 32 18! 33 34 IBI 35 !8! m 36 m 37 38 39 ü 40 41 jjjlli Iliül 42 43 *-4 fin 45 46 HÜ 47 48 49 11 ÜÜÜ 50 51 11 52 53 iü 54 II Vízszintes; 21. 1. A Szolnok és Vidéke Vendéglátó- 22, ipari Vállalat éttermeiben is ilyen 23. örömök várnak a dolgozókra? (foly- 24. tatása a vízszintes 23., 31. és a füg- 26. gőleges 13 sorokban). 29. 11. Rosta. 30, 12. Igénytelen sivatagi állat. 31. 13. Pont — táviratban. G3. 14. Rövidített női becenév. 35. 10. Kívánság. :>6. 18. Az erekben kering. 37. 10. írásra használt folyadék. 38 A Győri Vasas sportelődje; Pénzbeli érték. A vízszintes 1. folytatása; Gyakori madár. Semmihez sincs kedve. Földbe vetik; A középfok ragja. A vízszintes 23. folytatása. Az okozat szülője. A függőleges 41. fordítottja. Vissza: Ételízesítő. Személyes névmás. Kabát, 40. 42. 44. 46. 47. 48. 50. 52. 54. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 13. 15. 17. 19. 20. 23. 25. 27; 28. 29. 32. 34. 37. 39. 40. 41. 43. 45. 46. 49. 51; 53. 54. Nem hoR* Vissza: Halk, távoli zaj; Menyasszonyi Valódi, Utó — ellentéte; Arab hadvezér (róla nevezték el Gibraltárt); Régi bünte tőeszköz volt, A szerelem Istene a rómaiaknál (ki­ejtés szerint, Két lrányszó: I. Magasba, H. Nem mögé. Függőleges: Római S0. Időhatározó szó; Az „X“ ezt Is jelenti. Ilyen zár Is van, Keresztül, Fiú becenév: Vizet ad neki. Magad. Védő, őrző; Súlyos cipelni való. A vízszintes 01; folytatása és befejezése, Jelt ad. Vissza: Görög betű; ilyen gumi a radír; Üj ruhaanyagot vízbe mártó; Sok tető van Ilyen, Teljes, hiánytalan; Vendéglátóipari Vállalat rövidítése. A tantal vegyjele; M. Z. Égési melléktermék; Szerb szabadsághős volt („fekete” törökül); Sok állat teszi télen; AUat-téroló és védő hely. Lángol. Kedves erdei állat Fegyelmezett tömeg; Orosz szentkép. Szülő népies megszólítással. Mutatószó. Névutó; R. N; Régi nemjelző szó. NÉPLAP KERESZTREJTVÉNY 17, számú Síclréoy * HÍREK- SZOLNOKON és a megye egész területén május 6-án, vasár- nap reggel 7 órától 9 óráig a túl- fes*ültségvédelmi berendezéseit fel­szerelése miatt áramszünet lesz. — Ezen idő alatt a Vízművek részére sem biztosítanak áramot, s ígv a víz­szolgáltatásban Is szünet lesz. illet­ve igen kis mennyiségben áll víz Szolnok lakosainak rendelkezésére. •- A SZOLNOKI VAROS! TA­NÁCS végrehaitóbizottságának tag­jai közül máius 7-én Bíró János, máius 10-én Csénvi László tart fo­gadóórát. *- A JÁSZBERÉNYI fiú gimnázi­umban máius 12-én klubdélutánt rendeznek. *- KUNHEGYESEN máius 13 áa rótvásárt tartanak. «- MÁJUS 5-én, SZOMBATON tartották meg a Palotási Állami Gazdaságban az élüzemavató ün­nepséget. •- NAGY ÉRDEKLŐDÉS MEL­LETT nvitották meg a lászárokszál­lási földmüvesszövetkezet cukrászdá­ját és espressóiát. * —- A június 3. és 10. között meg­rendezésre kerülő 1956. évi ünnepi könyvhét előkészítése érdekében operatív bizottság alakult. A bizott­ság megtartotta első ülését. 4 á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom