Szolnok Megyei Néplap, 1956. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-04 / 104. szám
1326 május 4, SZOLNOK MEQTSfl NÉPLAP 3 Egyénekre felosztott terület9 vagy munkacsapat A több ezer holdon gazdálkodó termelőszövetkezetekben évek óta megoldatlan probléma a helyes munkaszervezés. A legtöbb helyen a tsz megalakulása után azonnal hozzákezdtek a húszas-harmincas létszámú brigádok kialakításához. Évek során egyre több gépi segítséget vettek igénybe és észrevették, hogy a régi munkaszervezéssel már nem tudják követni a fejlődést. A kevés létszámmal dolgozó brigádok nem tudták megfelelően kihasználni a gépi erőt, különösen a kombájnaratásnál lehetett ezt tapasztalni. Egy kombájn teljesítése jóval nagyobb, mint általában egy brigádhoz tartozó gabona-terület és sok esetben adott vitára tkot, melyik brigádhoz tartozzék, hold kezdjen munkába a gép. Súlyos hiba volt még az is, hogy az állattenyésztést a legtöbb tsz- ben elválasztották a növénytermeléstől. Külön-külön dolgoztak és nem éreztek kellő felelősséget egymás munkája, a közös vagyon iránt. Nem egy esetben komo'.v károkat is okozott az állattenyésztés és a növénytermesztés összehangolatlansága. A növénytermelő brigád kevés takarmányt termelt az állatte- nvésztés számára dó különösen a tél végén leromlott a jószágok kondíciója. Viszont az is igaz, hogy a csekély szarvasmarhaállomány nem tudta ellátni kellő mennyiségű trágyával a földeket. Ezért, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, több nagyobb tsz-ben más munkaszervezési módra tértek át. Turkevén és Karcagon, a nagy termelőszövetkezetekben üzemegységeket hoznak létre. Ezek több. /Kevesebb eredménnyel beváltak, és jelentős mértékben elősegítették a gazdálkodást. Most egy új munkaszervezési módot vezettek be a turkevei Harcos Tsz-ben Nyolcvan-kilencven főből álló komplex brigádokat alakítottak, amelyekkel már eddig is ténylegesen javult a munka. Ezt természetesen máiéi holnapra nem valósíthatták meg, először a feltételeket kellett megteremteni a komplex- brigádok létrehozásához. Ennek egyik feltétele a táblás gazdálkodás, a vetésforgók kialakítása volt. Szakítottak a régi termelési móddal, amikor minden brigád minden növényfajtából termelt egy keveset. Ma már a szövetkezetben a legkisebb táblán is legalább 50 holdon termelnek egyfajta növényt. Minden brgádhoz hozzátartozik a területén levő jdszágállomány, és minden brigádnak megszabták a sajátos jellegét. így például a Sós- brigádban csak kukoricát és gabonát, a Mikola-brigádban csak ipari növényeket és búzát termelnek, és hozzájuk tartozik az állatállomány jelentős része. Az Ábrahám-brigád- ban rizst és takarmánynövényeket, míg a Gönczi-brigádban öntözéses és kapás növényeket vetettek. Ezzel sikerült elérni, hogy egyógy növényféleség nagy táblákba kerüljön. így lényegesen könnyebb a gépi megmunkálása, betakarítása és ősszel hamarabb szabadul fel a terület. Hogy ez milyen nagy előnyt jelent, különösen a kenyér- gabona magágy készítésénél, azt nem kell különösösebben hangsúlyozni. Minden növénytermesztő brigádhoz egy 6—7 erőgépes traktoros brigád is tartozik. A gépek elosztását a szövetkezet vezetősége a gépállomás vezetőivel közösen állapította meg. Figyelembe vették a brigádok sajátos jellegét, ahol több a kapásnövény, oda több univerzális erő és növényápológépet, a kalászosokhoz több kombájnt, ahol pedig a takarmány van túlsúlyban, oda több fűkaszát osztottak be. Ezáltal az erőgépeknek nem kell feleslegesen vándorolniok a szövetkezet földjén. Kisebb lesz az alkatrész és az üzemanyagfelhasználás, csökken az önköltség. A komplex-brigádoknak nagyobb önállóságuk is van. Ez a következőkből adódik. Míndcíyik brigád vezető képzőt mezőgazdasági szakember. Az agronómus-brigádvezető irányítja a növénytermelők, állattenyésztők, valamint a traktoros brigádokat. Kint él a határban a dolgozók között. Kellő időben tud gyakorlati segítséget adni, és ami a legfőbb, megszűnik a gyakori egymással ellentétes intézkedés. Korábban ugyanis előfordult, hogy a növénytermelési brigádvezető és az agronómus egymással ellentétes utasítást adott. Ez természetesen cseppet sem javította a munkafegyelmet. Hiszen a brigád tagjai nem tudták, mikor melyik utasítást kell végrehajtaniok. A 60—80 holdas táblákat a brigád tagjai együttesen művelik és nem osztják szét a területet egyénekre. Néhány főből álló munkacsapatokat szerveztek s ezen belül könnyen eldönthető, ki, mennyi és milyen minőségű munkát végez. Aki felületesen, hanyagul dolgozik, attól a munka minőségének arányában munkaegységet vonnak le. A turkevei Harcos Termelőszövetkezetnek ez a munkaszervezése, mint láthatjuk, teljesen nagyüzemi elveken alapszik. Nem fér hozzá kétség, hogy növeli a tsz-tagok érdekeltségét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a dolgozókat most a tavaszi munkák kezdetén nem kellett hívni, mint más alkalmakkor, önként jelentkeztek és kérték munkába állításukat. A fenti cikk segítségével szeretnénk segítséget nyújtani megyénk termelőszövetkezeteinek a helyes munkaszervezetek kialakításához, ezáltal a gazdálkodás színvonalának növeléséhez. A turkevei Harcos Tsz-ben kialakított munkaszervezési forma főleg a több ezer holdon gazdálkodó nagy tsz-ekben fog beválni. CSIKÓS FERENC fl Jozsel Attila olvasómozgalom jelvényed kiosztása a szó noki Verseghy gimnáziumban ÁPRILIS Z9-ÉN, vasárnap délután kedves kis ünnepség színhelye volt a Verseghy-gimnázium nagyterme: az intézet tiz tanulója (Bálint Béla, Sántha Sándor, Papp Miklós, Gáli Mihály, Kövér Irma, Kulcsár Barnabás, örömi Gyula, Czakó István, Kádas Géza és Bedé János) — városunkban elsőként — megkapta a József Attila olvasó- mozgalom fettételeinek teljesítését bizonyító jelvényt. Rövid műsor után a jelentkezettek egyenként beszámoltak arról, hogy milyen műveket olvaslak el, milyen filmeket tekintettek meg, milyen irodalmi rendezvényen vettek részt, az elmúlt néhány hónap alatt. Sági Pál elvtárs a Verseghy könyvtár kiküldöttje, valamint Csanád Vilmos é.s Vaikó Mihály a Verseghy-gimná- zium irodalomszakos nevelői voltak a bírálóbizottság tagjai. Elmondhatjuk, hogy a jelvényszerzésre jelentkezett tanulók szereplése példás irodalomszeretetröl, széleskörű olvasottságról, komoly szorgalmas felkészültségről tanúskodott. AZ OLVASÓMOZGALMI BESZÁMOLÓ megmutatta, hogy if júságunk egy része a legkülönbözőbb korú, tárgyú és műfajú irodalmi alkotások iránt érdeklődik. Hallottunk rövid ismertetést Cervantes, Viktor Hugó, Balzac egy-egy művéről, a magyar klasszikusak közül Jóloui, Mikszáth, Gárdonyi munkáiról: de sokan beszéltek szívesen a szovjet, vagy éppen a mai haladó külföldi irodalom termékeiről, mint Beck: A vólokalamszki országút. KetUnszkaja: Az ifjú város, Seghers: A hetedik kereszt. Voinich: Bögöly c. műve. Az ezüst fokozat jelöltjei m c gismer ke itek Lenin: Az ifjúsági szövetségek feladatai c. munkájával, amelyből útmutatást kaptak a DISZ munka- sikeres folytatásához: néhányon pedig elmondták milyen érdeklődéssel forgatták az ismeretterjesztő könyveket, amelyek közelebb vitték őket a végtelen csillagvilág, a világmindenség titkainak megértéséhez. A LEGÖRVENDETESEBB JELENSÉG, hogy a beszámoló során nem egyszer megmutatkozott az igazán jó könyveknek az egyénre gyakorolt hatása. A fiatal, olvasók nemcsak azt mondták cl, miről, vagy kiről szól az illető könyv de azt is, mi az, ami őket különösen megragadta, leginkább érdekelte benne. EGÉSZÉBEN VÉVE lelkes eredményes munkáról tett bizonyságot a Verseghy-gimnázium jelvénykiosztó ünnepsége. Nem elégedhetünk meg azonban azzal, hogy az országos jellegű, az ifjúság széles tömegeinek szánt József Attila olvasómozgalom díszes jelvényét városunkban még mindössze tizen, viselik. Jó lenne, ha minél előbb valóban tömegmozgalommá válnék ez a szép kezdeményezés, amely a legnemesebb célok egyikét szolgálja: az irodalom megszerettetését, a műveltség, a tudás terjesztését. Töltse szabadságát a Bercid Gyógy- és Strandfürdőben. Üdülhet, pihenhet, szórakozhat. Hétvégi pihenésbe’ külön vonatjárat biztosítva. — Nyitva május 1-tőlA ksr&skeddrni dolgozók dicsérete Szombaton este a rádió, vasárnap reggel a napilapok közöl* ték a kormány rendeletét az árleszállításról. A dolgozók örömmel vették a hírt, hogy május 1-től kezdődően 6500 áruféleséget olcsóbban vásárolhatnak, hogy államunk ismét könnyebbített az életükön. Aztán jöttek a május elsejei ünnepek. Az emberek kíváncsian várták, mikor jelennek meg a kirakatokban azok az áruk, amelyekre az árleszállítás vonatkozik. És legtöbb helyen május 1-én már készen voltak ezek a kirakatok. Mert amíg a dolgozók túlnyomó többsége ünnepelt, pihent, szórakozott, addig a bezárt üzletajtók mögött a kereskedelmi dolgozók megfeszített erővel dolgoztak. Minden üzletben leltárt kellett készíteni, új árcédulákkal ellátni csaknem 10 ezer árut. A gyakorlatban ugyanis a 6500 leszállított cikkféleség legalább tízezret jelent, mert egyes cikkfajtákon belül még van I. és II. osztályú, vagy különböző fazonú áru. A szolnoki Állami Áruház dolgozói a három ünnepnap alatt másfél napot és egy éjszakát dolgoztak csaknem egyhuzamban. Ugyanezt tették az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek hálózatának minden cipő, textil és vegyes boltjának kereskedelmi dolgozói. A megyei tanács kereskedelmi osztályának véleménye szerint a leltározást és az árátírásokat a megye egész területén az üzletek alkalmazottai gyorsan és mintaszerűen végezték el. Nekik köszönhető, hogy csütörtökön reggel már az összes üzletekben a kiszolgálás teljesen zökkenőmentesen, az új árakon történt. A megye dolgozóinak nevében köszöntjük és megdicsérjük azokat a kereskedelmi alkalmazottakat, akik résztvettek ebben a nagy munkában, azalatt míg a többi dolgozó háromnapos ünnepet, tartott. Szőlőtelepítés Torna' monostorán Kunhegyes—Tomaj- monostora között, nem messze a falutól egy homokdomb emelkedik. A faluban él egy nyolcvanhat éves parasztember, Gál Ferenc, gépész, akinek az édesanyjáról úgy emlékeznek meg, mint akit itt nagy szerencse ért. Leánykorá- rában járt a homokdomb környékén és egy hasadéiban nagy vastálat talált, tele ezüstpénzzel. Amint mondják az értékes leletért nagy összeget kapott a község elöljáróságától. Annyi bizonyos, hogy a homokdomb helyén és a környező dombokon valamikor nagyobb település volt. Amint az egykori írások megemlékeznek róla, Derzs-Tomajnak hívták. A település a törökdúlás idején teljesen elpusztult és a romokat belepte a homok. A közelmúltban idős Pádár Gyula, a Kunmadarast Gépállomás traktorosa szántogatott erre szőlő alá. A són- coló eke cserépmaradványokat, csontokat, régi evőeszközöket, tégla- és kőtörmelékeket forgatott ki a földből. Az egyik helyen egy nagy lyukat talált, amelynek mélységét egy hosszú pálcával próbálta megmérni, de a pálca nem ért feneket. Bizonyára kút lehetett valamikor. Az elpusztult település helyén most a to- majmonostori Petőfi Tsz tagjai szőlőt tele- pitének. Ezerjót, kövi- dinkát, soproni fehéret, összesen 8 holdat, Azokat a fajtákat, amelyik ezen a vidéken legjobban diszle- nek. Lakatos János elvtárs irányítja a szőlőtelepítést nagy szakértelemmel. Néhány év múlva gazdag szüret lesz ezen a vidéken. A közösség erejével új élet sarjad a romok fölött. Gál Józsefeknek Tomajmo- nostorán 600 négyszögölön tavaly 6 hektoliter boruk termett. Ebből szép keresetre tettek szert. A Petőfi Tsz tagjainak azonban 8 hold szőlőjük terem pár év múlva. — ka — If A MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA május 3—6-is; Helység neve: ABADSZALÖK ABADSZALÖK CIBAKHAZA FEGYVERNEK JASZALSÖG YÖRG Y JÁSZAPÁTI jaszar okszállás JÁSZBERÉNY JÁSZDÖZSA JASZFÉNYSZARU JÁSZJAKÖHALMA JASZKISÉR JASZLADANY KARCAG KISÚJSZÁLLÁS KUNHEGYES KUNMADARAS KUNSZTMARTON MEZŐTÚR Dózsa MEZŐTÚR SzabadS; ÖCSÖD RÁKÓCZIÉ ALVA SZOLNOK V. CS. SZOLNOK Tisza SZOLNOK Mill. TISZAFÖLDVAR TISZAFÜRED TTSZAKÜRT TÖRÖKSZTMIKLÓS TURKEVE UJSZÁSZ Matinék, vasárnap, 6-án: Sportbeesület Harmadik csapás Dátum: Film elme: 3— 4 Bűvös szék S—6 Viharban nőttek fel 4— 6 Északi Robinsonok 4—6 A nagy kísértés 4—6 Senki nem tud semmit 3— 6 9-es kórterem Külvárosi fiúk 4— 6 Menekülés Franciaországba Halló Moszkva 3— 6 Befejezetlen elbeszélés A vitorlás titka 4— 6 Az élet tanulsága 4—6 Kati és a vadmacska Érettségi bizonyítvány 4—6 Légből kapott zenekar Szibériai rapszódia 4—6 Vihar Itália felett Varázsbolt 4—9 Körhinta Alruhás szultán 3—6 Volt egyszer egy király Nappalok és éjszakák 3—6 Veszélyes ösvényen Napoleon ellen Zója Őserdő foglyai Világbajnok 4—9 Egy pikoló világos 4—6 Balkezes újonc 3— 7 Szakadék 4— 9 Gábor diák 3— 9 Gábor diák 4— 6 Partizánlány 4—6 Az élet hídja 3— 6 Angyallal a hegyekben 3— 9 Ördögi kör 4— 6 Dandin György 4— 6 Vörös pipacs 4—6 Liliomfl 3—4 Állami áruház 3—6 Vízkereszt, vagy amit akartok Távoli kikötő 3—6 Müry hercegnő A tör á— 6 Ki a „legjobb“ ember Karácsonyéj Vasöklű Bogdán Orsai csomópont Szerencsés hajózái Rejtelmes sziget Szeleburdl tapsitü'sa A sárkány rabjai (Folytatás.) \ vallásos nézetek az osztály- társadalmakban nemcsak szellemi vigaszt jelentenek, de eszközül is szolgálnak a kizsákmányoló osztálynak arra, hogy uralkodását fenntartsa. Már az ókori keleti államokban — Babilóniában, Asz- sziriában. Egyiptomban — a vallásos nézeiek hirdetői teljes erejükkel a rabszolgatartók oldalán álltak. Alul a rabszolgák tömegei, mint elnyomottak, felettük a rab- szolaatartók szűk csoportja együtt uralkc>do<t a papokkal és magasztalta a fáraók mindenhatóságát. A vallásos hiedelem, mint társadalmi tuda'forma a közigazgatással és katonai apparátussal együtt az elnyomottak fékentartásának hathatós csz' nze lett.. Az ókori államokban a vallásos nézetek azt tartották, hogy a fáraó az isten helytartója, minden ami a földön van az ő tulajdona és az 5 parancsát mindenkinek teljesítenie kell. Az indiai bráhma vallás például azt hirdette, hogy a kasztok (a társadalom külön csoporttal) a bráhma isten különböző testrészeiből keletkeztek; a felsőbb kasztok fa kizsákmányolok csoportja) a nemesebb testrészekből,... szolgák pedig a lábából. Ezzel azt is kinyilatkoztatta vallás, hogy a szol- gá' „mindörökre” szolgák kell, hogy maradjanak, viszont a kizsák- mányolók uralkodása „örök” és megmásíthatatlan. A vallásos nézetek az osztálytársé A VALLAS KELETKEZESEKÜL IRTA: CSÁKI ISTVÁN sadalomban — végig a rabszolgatársadalomtól a modem kapitalizmusig — védelmező szellem-csendőrei az elnyomók uralmának. A vallás tanításai a dolgozókat feltétlen engedelmességre intik é. kötelezik. Szinte kiölni igyekeznek az emberből a büszke öntudatot, saját erejébe vetett hitét. E vallásos nézetek amellett, hogy a gúzsbakötik a dolgozók erejét, mindenkor a tudomány legnagyobb gátját is jelentették. Az egyházak és azok papjai a legkegyetlenebb eszközökkel toroltak meg minden olyan nézetet, amely a vallási dogmák igazát valaha is kétségbe merte vonni. Kötetek tanúskodnak arról, hogyan üldözték az emberiség lángeszű tudósait: Giordano Brúnót, Kopernikuszt, Gallileit, Vesaliust az emberi test kutatóját. Servet Mihályt, a vérkeringés felfedezésének egyik úttörőjét. A tudósok nagy és korszakalkotó felfedzéseivel szembeállították a világ megismerhetetlenségéről és megváltoztathatatlansá- gáról szóló vallási dogmákat. Szerintük a világ, úgy ahogy van, örök és változtathatatlan és éppen ezért kár minden fáradságért, „szellemek mindig voltak és lesznek”. A dolgozóknak nincs tehát más hátra, mint érdemeket szerezni a túlvilágra és lemondani az élet szépségeiről. De nemcsak hirdették azt és hirdetik az egyházak ma is a tőkés országokban — hanem könyörtelenül érvényt is szereztek neki. A vallás, mint ideológia, az egyház pedig mint szervezet mindenkor a legteljesebb egyetértését nyilvánította ki az uralkodó osztály intézkedéseivel, bármily kegyetlenek és bármily megalázóak is voltak azok a dolgozók számára. A z egyházak és papjaik nem- csak a vallási nézetek egyszerű hirdet'i, de a kizsákmányoló osztály egy részét is képezik. Vajon miért volt oly fájdalmas a papi hatalmasságoknak az 1945-ös magyarországi földreform?! Nemcsak az Eszterházyak, Károlyiak és Schwarczok földbirtokait siratták, hanem a maguk több mint 1 millió katasztrális holdját is. Vajon miért tartják a Vatikánban Francót, a spanyol nép véreskezű elnyomóját „a katolikus egyház1 egyik leghűségesebb fiának”? Azért, mert a spanyol világi nagybirtokok egyhar- mad része egyházi tulajdont képez, s hogy erről ma a spanyol dolgozók verejtékének gyümölcse a fenekel- len pápai pénztárba befolyhat — ezért Francó sok tízezer becsületes spanyol forradalmárt, hazafit gyil- koltatoít meg. A legutóbbi fél évszázad a tucio- mányban, a társadalmi fejlődésben felmérhetetlen fejlődést eredményezett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mely 38 és fél esztendővel ezelőtt megnyitotta a nagy társadalmi átalakulás, a szocializmus megvalósításának útját, új korszakot nyitott meg az emberiség történetében. A világtörténelemben először győzött a dolgozók sokmilliós, ezelőtt elnyomott, megalázott, kisemmizett tömege. Az azóta eltelt közel 4 évtized a győzelmek egész sorát hozta az emberiségnek. Ma már a Föld lakosságának több mint egyharmad része megszabadult a kizsákmányolóktól, a kizsákmányolás terhétől, nem kell az „ismeretlen égre” tekinte- niök, mert a hatalommal visszanyerték emberi mivoltukat is. A szocializmust építők 900 milliós táborában a dolgozók kiegyenesíthették derekukat, saját maguk sorsának irányítójává váltak. A Szovjetunió munkásai, parasztjai és támogatásukkal a kínai, a magyar, a lengyel, az albán és a többi népi demokratikus országok dolgozói legyőzték azokat a társadalmi erőket, amelyek félelemben tartották eket, szenvedést, gyötrelmeket zúdítottak rájuk. A szovjet emberek, a kínai és más népi demokratikus országok dolgozói egyre nagyobb sikereket érnek el a természet erői feletti uralomban is. A Szovjetunió egy sor kietlen Dusztaságába sok száz kilométeres csatornákon vezetik el az éltető vizet, a termelés szolgálatába állították az anyag megfejteit titkát. A kínai dolgozók néhány évi megfeszített munkával elhárították az árvízveszélyt, megzabolázták a rakoncátlan Sárga-folyót, leküzdve annak szeszélyességét. Az emberiség egyharmad része számára tehát már nem bizonytalan a holnap, a a holnapot maguk építik az új kohókban, erőművekben, traktorokban, termelőszövetkezetekben és ezzel az építéssel megváltozik az emberek nézete, erkölcsi felfogása is. Ez nem máról holnapra történt, mert az idealista világnézetet az emberekbe a bölcsőtől életük végéig igyekeztek belepréselni. De ahogyan a párt vezetésével a munkások, parasztok és értelmiségiek lelkes serege le tudta küzdeni az ellenséges osztályok ellenállását és annak minden mesterkedését, meg tudta védelmezni, meg tudta tartani és meg tudta erősíteni a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- osztály hatalmát — úgy ezt a feladatot is sikerrel fogja megoldani. A vallásos nézetek csodákat hirdettek. Csodák persze nincsenek, mert azok a sámánok és a későbbi papok képmutató állításai. De vannak csodálatos dolgok és ilyen csodálatos dolgokra képes a dolgozó nép, ha megszabadul attól a szellemi béklyótól, elnyomástól, melyet ezek a nézetek számára jelentenek. — Vége — , 4
