Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-27 / 100. szám
VJkÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ Vili. évfolyam, 100, szám, 1956. április 21. péntek, Magyar dolgozók! Üi termelési győzelmekkel, a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével, a minőség javításával ünnepeljétek május l ét! ___________________________________ Ir ányelvek a magyar második népgazdaság fejlesztésének ötéves tervéhez A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek tervezetét nyilvános megvitatá' céljából az ország dolgozói elé bocsátja. Felhívja a pártszervezeteket, a szakszervezeteket, a DISZ-szervezeteket, s más társadalmi szervezeteket és tagjaikat, a Magyar Tudományos Akadémiát, a műszaki, mezőgazdasági s egyéb tudományos- és szakegyesületeket. a különféle állami szerveket, a helyi tanácsokat, az üzemeik, hivatalok, és intézmények dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagjait, a dolgozó parasztságot, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítsenek feltárni a népgazdaság olyan tartalékait, amelyekkel az irányelvek jelen tervezete még nem számol. Járuljanak hozzá ahhoz, hogy még jobban érvényesüljenek a gazdaságosság, a célszerűség követelményei a második ötéves tervben; hogy még inkább érvényre jussanak a hazai sajátosságokban és a szocialista tábor országai közötti együttműködésben rejlő lehetőségek; hogy második ötéves tervünk még nagyobb mértékben megfeleljen a reális lehetőségeknek, s népünk szükségleteinek; jobban elősegítse a bővített újratermelést, a munka termelékenységének emelkedését, népünk életszínvonalának állandó, szilárdan megalapozott növekedését, .szocialista kultúránk felvirágzását, népi demokráciánk megszilárdítását: a szocializmus építését országunkban! A második ötéves terv irányelveit egy hónapig tartó nyilvános megvitatás után — figyelembe véve a vitában elhangzott bírálatokat és javaslatokat — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének kibővített ülése tárgyalja meg. * Dolgozó népünk munkája nyomán országunk gazdasága, erőteljesen fejlődik. Az anyagi javak termelésének legtöbb területén már az első ötéves terv idején megszűnt a kizsákmányolás. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség mind tevékenyebben vette ki részét a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásából. Kibontakozott és egyre inkább tért hódított a szocialista munkaverseny. Mindez jelentékenyen meggyorsította a termelőerők fejlődését. A szocialista iparosítás eredményeként a második ötéves terv küszöbén az ipar több mint háromszor annyit termelt, mint 1938-ban. Különösen gyorsan fejlődött a nehézipar, több új iparág jött létre. Az iparosítás sikerei biztosítják a népgazdaság további fejlődésének legfontosabb feltételeit. Nem küszöböltük ki még azonban a népgazdaság néhány olyan hiányosságát, amely az utóbbi években fékezte az előrehaladást. Több termelési ágban a technika színvonala elmarad a követelményekhez képest; főként emiatt a munka termelékenysége nem fejlődik kielégítően, s a termelési költségek általában magasabbak, mint a gazdaságilag legfejlettebb országokban. A mezőgazdaság termelése növekedett az első ötéves terv során, de színvonala nem haladta meg lényegesen a háború előttit, és ennek következtében elmaradt a népgazdaság szükségleteitől. A lakos-ág fogyasztása városban és falun jelentősen emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér emelkedése ennek ellenére nem volt kielégítő. A népgazdaság szocialista szektorában a munkások és alkalmazottak száma öt év alatt közel egymillió fővel növekedett. Lényegesen javult a lakosság egészségügyi ellátása, nagymértékben emelkedett kulturális színvonala. A társadalombiztosításban részvevők száma 1954-ben több mint másfélszeresen haladta meg az 1940. évit, és a társadalombiztosításra fordított kiadások összege megháromszorozódott. { A társadalmi termelés elért színvonala és a dolgozó nép alkotó erejének növekvő kibontakozása lehetővé teszi az egyes népgazdasági ágak között még fennálló aránytalanságok megszüntetését, illetve csökkentését. A népgazdaság tervszerű továbbfejlődésének lehetőségeit nagymértékben növeld, hogy Magyarország részese a hatalmas, szüntelenül erősödő szocialista világrendszernek. A második ötéves terv időszakában, 1956—60-ban, a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kelj a szocialista iparosítást, a termelés fellendítésévéi egyidejűleg uralkodóvá kell tenni a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyokat, ezzel lényegében meg kell szüntetni a gazdasági alap kettősségét, rendszeresen emelni kell a dolgozó nép életszínvonalát, s így biztosítani kell az ország további felemelkedését. A második ötéves terv időszakában a következő fő feladatokat kell megvalósítani: j-j-j Az iparosítást olyan ütem- Lí-J ben kell folytatni, hogy a szocialista ipar termelése 1960-ban 1955-höz képest 50—52 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hop az egész népgazdaság fejlesztésének alapja a nehézipar. Figyelembe kell venni másrészt, hogy a termeléshez szükséges számos fontos nyersanyagot külföldről kell beszerezni, elsősorban nehézipari termékek, túlnyomórészt gépek ellenében, valamint, hogy a könnyűipar termékeiből a kivitel részarányát gazdaságossági okokból csökkenteni kell. Ennek megfelelően az iparban a termelő- eszközök („A” csoport) termelését mintegy 60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét (..B” csoport) mintegy 40 százalékkal kell növelni. Az anyagbehozatal viszonylagos csökkentése és az anyagellátás biztonságának fokozása végett nagymértékben ki kell szélesíteni a gazdaságosan előállítható hazai nyersanyagok és alapanyagok termelését. A második ötéves terv időszakában a feldolgozó iparágak termelésének 47—48 százalékos növekedése mellett a nyers- és alapanyagok termelését 57—58 százalékkal kell emelni. j-r-j A mezogazdasag szocialista LU nagyüzemi átszervezésének további előrehaladásával egyidejűleg a mezőgazdasági termelés jelentős fellendülését kell elérni A mezőgazdaság 1956—60-ban összesen mintegy huszonhét százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv időszakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előnyei a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése révén oly meggyőző erővel bontakozzanak ki, hogy ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. Meg kell teremteni a feltételeleket ahhoz, hogy az állatni gazdaságok és a termelőszövetkezetek száz katasztrális holdra számítva, rendszeresen növekvő termékmennyiséget termeljenek, és csökkentsék a termékegységre fordított munkát. A szocialista nagyüzemek elsősorban történő fejlesztése mellett biztosítani kell. hogy az egyénileg dolgozó parasztság anyagilag érdekelt legyen gazdasága meglévő tartalékainak minél nagyobb mértékű kihasználásában, termelése fokozásában, pri A termelés növelését a nép- 1-11 gazdaság minden ágában a műszaki színvonal gyonsütemű emelésével, a tudomány és technika eredményeinek széleskörű alkalmazásával kell összekapcsolni. Ezzel meg kell teremteni a legfontosabb feltételeket a munka termelékenységének állandó növelésére és az önköltség rendszeres csökkentésére; Mindenekelőtt a technika fejlesztésének alapján fokozni kell a minőségi követelményeket a népgazdaság minden területén. Jelentősen javítani kell mind a belföldi fogyasztás, mind a kivitel céljaira előállított termékek minőségét. A teljesítmények mennyiségi számbavétele mellett különös gonddal kell ellenőrizni a minőséget. rrí A munka termelékenységét i-Ll az iparban úgy kell emelni, hogy 1956-tól 1960-ig a termelés növekedését több mint kétharmadrészben a termelékenység emel- kedé-e biztosítsa. Ennek megfelelően öt év alatt az egy főre eső termelést az állami iparban ösz- szesen mintegy harminchat százalékkal, a nehéziparban negyvenhat százalékkal, a könnyűiparban húsz százalékkal, az élelmiszeriparban 34 százalékkal, az állami építőiparban harmincnégy százalékkal kell növelni. A gépállomásokon a munka termelékenységét huszonhárom- huszonnégy százalékkal, az állami gazdaságokban harmincöt-harminchat százalékkal kell emelni. i-=-j A gazdasági és állami élet !—! minden területén szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. Különösen takarékoskodni kell az anyagokkal, mindenekelőtt a külföldről származó anyagokkal. Az ipar minden ágában csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasználást. Ki kell terjeszteni a gyártási folyamatok hulladékainak és mellék- termékeinek hasznosítását' A csak külföldről beszerezhető színe? fémeket minél nagyobb mértékben alumíniummal, műanyaggal és más alkalmas anyagokkal kell pótolni. Fa helyett széleskörűen kell használni vasbetont, fémet, műanyagokat és ki kell terjeszteni a faanyagot gazdaságosan hasznosító f árost - és forgácr‘lemez gyártását és alkalmazását. rp-j Minden termelési ágban i— rendszeresen csökkenteni kell a termelési költséget. A minisztériumok közvetlen irányítása alá tartozó iparban öt év alatt az összehasonlítható termelés önköltségének mintegy tizenhat százalékos csökkenté'ét kell elérni, ebből kilenc százalékot az anyagfelhasználásnál, öt százalékot a munkaráfordításnál, két százalékot az igazgatási és egyéb költségeknél kell megtakarítani. Az építőiparban a költségvetésékhez képest mintegy tiz százalékos költségcsökkentő: t kell elérni és ezen túlmenően gazdaságosabb tervezéssel további megtakarítást kell biztosítani. A közlekedésben öt év alatt az önköltséget mintegy tizenegy százalékkal, a belkereskedelemben a forgalmi költségeket mintegy tizenegy százalékkal kell leszállítani. Az állami gazda-ág okban az önköltséget közel tizenhét százalékkal, a gépállomásokon huszonhárom százalékkal kell csökkenteni. r7'i Növekvő számban kell a---- népgazdaság rendelkezésére bocsátani kiválóan képzett szakmunkásokat és nagytudású szakembereket, akik képesek céltudatosan felhasználni a korszerű technikát és magasabb fokra emelni a munka szervezettségét. Lényegesen ki kell szélesíteni és eredményesebbé kell tenni a szakmai oktatást és továbbképzést a népgazdaság minden területén. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók széles tömegei elsajátítsák az alapvető műszaki és mezőgazdasági ismereteket, j-jn A termelőerőket, a nemzet- — közi együttműködésre támaszkodva az ország adottságaival és szükségleteivel összhangban olymódon kel fejleszteni, hogy megjavuljon a népgazdaság nyersanyagellátása, biztosítva legyen az ország gazdasági erőforrásainak, termeiőtorvendezéseiinek legelőnyösebb felhasználása, megvalósuljon a termelés ésszerű szakosítása és mind több termelési ágban korszerű tömegtermelésre lehessen rátérni. Ennek megfelelően a nehézipar minden ágának nagyarányú fejlesztése helyett kiemelkedően kell fejleszteni a vegyiipart, a kő- ola jfeldolgozást, a kohászaton belül a finomabb hengerelt acélfajták termelését, a gépiparon belül a munkaigényes, valamint olyan egyéb ágazatokat, melyekben országunk jelentős termelési tapasztalatokkal rendelkezik, így a híradástechnikai ipart, a Diesel-motorok é? Diesel-mozdonyok gyártását, a kombájn- és traktorgyártást és másokat. Nagy figyelmet kell fordítani világszerte ismert élelmiszeripari termékeink, gyógyszerkészítményetek gyártásának fejlesztésébe. j-Q-j A külkereskedelemnek a !—! második ötéves terv időszakában biztosítania kell az állandóan fejlődő népgazdaság növekvő külföldi nyersanyag- és “Ogyéb áruszükségletének kielégítését a behozatal ellentételét képező, valamint az ország külföldi tartozásainak csökkentését szolgáló kiviteli cikkei: . elhelyezését. Ezért a külkereskedelmi forgalomnak 1960-ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal kell növekednie. A szocialista tábor országaival való kapcsolatok tervszerű bővítése mellett nagy gondot kell fordítani a más országokkal folytatott kereskedelem ápolására és szélesítésére az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Külön gondot kell fordítani a függetlenségüket nemrég elnyert, illetve gazdasági fejlődésükben elmaradt országokkal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. ÍTol ^ termelőerők fejlődése, az-—• anyagi javak termelésének növekedése, a munka termelékenységének fokozása és az önköltség csökkentése révén a második ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem 42—43 százalékos emelkedését kell elérni. A nemzeti jövedelemből 1960-ban 20—22 százalékot kell felhalmozásra fordítani. Állami eszközökből öt év alatt mintegy 78 milliárd forintot kell beruházni, 12 milliárd forinttal többet az első ötéves terv folyamán megvalósított beruházások összegénél. Annak érdekében, hogy a népgazdaság fejlődése előre nem látható nehézségek esetén is zavartalan legyen, a felhalmozás megfelelő részét tartalékok képzésére kell felhasználni. 777j A nemzeti jövedelem állan■—! dó növelésének alapján biztosítani kell, hogy a lakosság jóléte rendszeresen növekedjék. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves ten? időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni, Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeni és természetbeni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. Biztosítani kell, hogy a lakosság összes fogyasztása 5 év alatt 34—35 százalékkal emelkedjék. A második ötéves terv időszakában nagyarányú lakásépítést kell megvalósítani, javítani kell az egészségügyi ellátást, fokozni kell az anyákról és a kisgyermekekről való gondoskodást, fejleszteni kell a münkavédelmet, kényelmesebbé kell tenni a közlekedést. Emelni keli a kulturális színvonalat, elsősorban az oktatást, valamint a színházak, mozik, rádió, televízió, a könyvtár- hálózat és könyvkiadás fejlesztése révén. Legyen a második ötéves terv jelentős lépés előre a népgazdaság további fellendülésének, népünk fokozódó anyagi és kulturális felemelkedésének, a szocializmus megvalósításának útján. * A közlemény a továbbiakban nyilvánosságra hozza azokat az irányelveket, amelyek szerint a népgazdaság egyes ágainak és területének második ötéves tervét meg kell állapítani. (Ezt a részt holnapi lapunkban közöljük. — A szerk.) * A második ötéves terv hatalmas lépést jelent előre országunk gazdasági erejének növelése útján; Magyarországon 1960-ban az egy lakosra jutó termelés 1938-hoz viszonyítva villamosenergiából 5,3- szeresére, 810 kilowattórára, szénből 2,8-szeresére, 2900 kilogrammra, acélból háromszorosára, 217 kilogrammra, alumíniumból harmincháromszorosára, 4.6 kilogrammra.- Cementből több mint ötszörösére, 180 kilogrammra emelkedik. A kulturális téren végbemenő előrehaladást mutatja, hogy 1960-ban a középiskolát végzettek száma három és félszerese, a főiskolai hallgatók száma két és félszerese lesz a felszabadulás előttinek, ugyanakkor a mozilátogatók száma meghétszere- ződik. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a szocialista tábor többi országával együtt egyre sikeresebben vesz részt a szocialista tábor országai és a fejlett tőkés országok közötti békés gazdasági versenyben. A második ötéves terv során a tudomány és technika vívmányainak széleskörű alkalmazásával, a szocialista világrendszer országai között egyre jobban fejlődő munka- megosztás segítségével és mindenekelőtt a dolgozó nép lelkes munkája nyomán országunkban a termelőerők gyorsülemű fejlődésével egyidejűleg fellendül a falu és város anyagi jóléte, kulturális színvonala, növekszik az ország védelmi ereje, tovább szilárdul a munkás- osztály és a parasztság szövetsége, megyorsul a szocializmus építése. Ahhoz, hogy a második ötéves tervet sikeresen megvalósítsuk, magasabb színvonalra kell emelni a népgazdaság tervszerű irányítását. Tovább kell fejleszteni a tervező- munkát, hogy a terve!: minél tökéletesebben hangolják össze a népgazdaság különböző ágainak fejlődését. A népgazdaság távlati fejlesztési irányvonalának helyes meghatározására a Magyar Tudományos Akadémia részvételével ki kell dolgozni a legfontosabb ágazatok és a főváros fejlesztésének 10—15 éves tervét. Biztosítani kell, hogy az állami tervek a doleozó tömegek alkotó kezdeményezésére támaszkodjanak és ezáltal jobban felszínre hozzák a népgazdaságban rejlő tartalékokat. Ezért növelni kell a vállalatok és a helyi tanácsok felelősségét a tervek kidolgozásában. A mezőgazdasági tervezést a mezőgazdaság sajátosságainak megfelelően kell átalakítani és egyszerűsíteni, hogy jobban érvényre jusson az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kezdeményezése a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Folytatni kell az államigazgatás és a vállalati igazgatás egyszerűsítését, tökéletesebbé és olcsóbbá té-i telét, elsősorban a felesleges párhuzamos szervek megszüntetésével és az ügyvitel céltudatos ésszerűsítésével. Meg kell szüntetni az irányítás bürokratikus módszereit, a vezetés minden szintjén fokozni kell az egyéni felelősséget. Lényegesen egyszerűsíteni kell az anyaggazdálkodást és a tartalékok fokozásával, valamint az üzemek közötti és az üzemeken belüli kooperáció jobb megszervezésével biztosítani kell a folyamatos anyagellátást, az ütemes termelés legfőbb feltételét. A népgazdaság minden területén el kell érni, hogy a személyes anyagi érdekeltség összhangban legyen a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokkal és elősegítse azok megvalósítását. A második ötéves terv nagy és lelkesítő feladatokat állít népünk elé. Teljesítésük feltételei népgazdaságunkban megvannak. E feltételek tényleges biztosítása és ezzel a terv valósággá változtatása azonban mindenekelőtt dolgozó népünk szívós, mindennapimunkáján, helyt* (Folytatása a 2-ik oldalon.)
