Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-22 / 96. szám

Kilencedik cstvés SZATIKIKUS OLDAL 1956 április 22 Szabálytalanul hallók figyelmébe — Érdekes, én a bakon aludtam el, és a kórházban ébredek fel. o4 '^CcdiAá céifríe meg,... ::: azt a budapesti Vas- és Fémtömegcikk Keres­kedelmi Vállalatot, hogy csak 50 darab sertésdrótozó fogót küldött a kunszentmártoni Zalka Termelőszövetke­zetbe. Mert ez a mennyiség csak 100 évre elég, a tsz pedig 200 esztendőre előre akarta magát ellátni sertésdrótozó fogóval. (Beküldte: Kovács Balázs, Kunszentmárton.) .s.a tiszaugi állomásfőnököt és helyettesét, hogy olyan kevés disznót tartanak. Ha több disznójuk lenne, akkor legalább több kárt tehetnének a tiszaugi Petőfi Ter­melőszövetkezet búzájában. (Beküldte: Sebestyén Ferenc, a Petőfi Tsz elnöke.) ... azt a Középtiszai öntöző Vállalatot, hogy a tisza- várkonyi Petőfi Tsz-nek mindenáron azt a területét akarja öntözni, ahol tavaly volt a rizs, és nem azt, ahova az idén vetették. (Beküldte: Grosz Ferenc, Szolnok.) . s s a mezőtúri Törő Pál Termelőszövetkezet építő­brigádját, hogy a IV. brigád tanyáján épített WC-re már egy éve készíti az ajtót. (Beküldték a IV. brigád tagjai.) t.i a kőtelki tanácsot, „Mennek oda 70 évet rég taposott btesik. Fáradt testük rögtön érzi: vajon mi hiányzik? Beteg nénik betipegnek bottal botorkálva, Ügyüket mig elintézik, úgy várnak ott — állva, Állva bizony, mert örömmel rögtön leülnének, Ha jó szívvel egy karszéket alájuk tennének. De nem tesznek. — Mit is várjunk? Hisz nem is tehetnek. Mert az összes irodákban egy széket sem lelnek! Ami szék van, az mind kell a tanács-dolgozóknak. Emiatt a helykínálást nem is látják jónak. Nem telik egy összetálcolt padra vagy lócára! így nem mondják: „Üljön már le nénike, vagy bátyja!” (Beküldte: Egyed János, Kőtelek.) Ki lesz a potyautas ? Vasutastéanáról lévén szó, illik feljegyezni a pontos időpontot, sőt a hely megha­tározását is: a Budapestről Békéscsabára menő vonaton vagyunk, a zagyvarékasi megálló után. (üldögélnek ábrándozva csendben az utasok. Egyszer csak udvarias, de határozott hang hallatszik a kocsi vége felől: —- Kérem a jegyeket elő­készíteni, ellenőrzésre. Ebben nincs is semmi kü­lönös. Hanem egyszer csak a kocsi elejéből is felhangzik egy ha­sonlóan előzékeny, de azért ellenvetést nem tűró hang: — Kénem a jegyeket el­lenőrzésre. Az ember ha idáig gé­piesen keresgélte jegyeit, most akaratlanul is felfigyel, körülnéz, hogy ellen­őrizze saját hallószerveit* De semmi kétség: itt is, ott Is egy ellenőr. Lassan, hig­gadtan vizsga! gatják a je­gyeket és valósággal harapófogóba fogják az alamuszi potyautasokat. Itt aztán nincsen menekvés! Sandán nézegetjük egy­mást a szomszédaimmal. De azok becsületes ábrázatot öltve néznek vissza rám. Igyekszem én is nyugodtan ülni. de azért mégegyszer megnézem a jegyemet, tény­leg valódi-e. nem csapott-e be a pénztáros. a nénikéje múlt heti je­gyét uyomva a kezembe. Semmi kétség, a jegyem jó. De az a nagybajusz«® ember biztosam afféle. 11 Abból a símakópűből sem sok jót né­zek ki, de milyen jól teteti magát.. i De most. j j Szű­kül a kör. Már itt is vannak az ellenőrök. A szomszédoké rendben. Közömbösen nyúj­tom a jegyemet, az ellenőr nézi elől-hátul, a dátumot is és — visszaadja egy újabb lyukat kattint­va rá. Feílélegzek. A két délceg el­lenőr együtt távozik. Valaki megszólal az utasok közül: — Azért tán egy is elég lett volna. Bn mégis azt hiszem, sok­kal jobb így. Micsoda izgal­mas volt! Csuda érdekes ez az új­fajta játék... Csak most már arra lennék kíváncsi: megéri-e a MAV- nak? F. Tóth, ■os dolog Először nem volt a szol­noki Járműjavítóban szer­tár, azután a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium úgy döntött, hogy legyen, és lett Is vele együtt olyan bürok­rácia és olyan káromkodás- özön, hogyha fent a minisz­tériumban meghallanák, biz­tosan elpirulnának. Mert mi történik akikor, ha a Járműjavító alváz cse- rejavitó csoportjának szük­sége van háromnegyedes ágytok-kenőcsavarra? Akkor a következő: 1. írnak egy igénylést, amelyben szerepel a darab­szám és a méret. Ezt az igénylést elküldik a szer­tárba. 2. A szertár a megrende­lés alapján újabb megren­delést állít ki — a Jármű­javító számára. Ezt megküldi az üzem technológiai osztá­lyának. Természetesen a megrendelést nyilvántartásba veszi. 3. A technológiai osztály rajzokat készít a csavarró', kiszámítja a gyártási költsé­get, aztán úgynevezett gyár­tási kartont készít róla. ame­lyet megküld — a Jármű­javító cserejavító csoportjá­nak legyártás végett. (Mind­ez kb. 6 hét.) 4. A cserejavító — űjabb írás kíséretében — a munkát kiadja a kovácsműhelynek. 5. A kovácsműhely (termé­szetesen írásban) anyagot igényel, amikor megkapja, akkor hozzákezd a csavarok gyártásához. 6. A csavar esztergályozás végett a kovácsoktól megér­kezik a cserej avítóba. Az a megrendelt mennyiséget el­készíti. 7. A megrendelt csavaro­kat leszállítják a szertárnak. Ehhez öt nyomtatványt kell kitölteni 8. De mivel a cserejavító- nafc a csavarokra mindjárt szüksége van, három pél­dányban anyagkl vételezési jegyet állít ki. A csavar be sem kerül a szertárba, csak éppen megmutatják, ott vagy átszámolják, vagy sem és a cserejavítő már hozza is vissza felhasználás végett. Egy ilyen háromnegyedes csavar önköltsége 1.16 fo­rint, Javasoljuk a Posta- és Közlekedésügyi Miniszté­riumnak, szervezzen egy kü­lön brigádot annak kiszámí­tására, hogy mennyibe kerül a csavar elkészítéséhez szük­séges papiros-munka. Egészen biztosan többe, mint a csavar. •. s t k a Karcag—Tilalmasi Állami Gazdaság dolgozói számára Hallom, régóta hiába panaszkodtok: az üzemi étkez­dében egy tányérból kell fogyasztanotok a gulyáslevest és a mákostésztát és négyötökre jut egy pohár, ha ebédután a szomjatokat akarjátok oltani. Rosszul csináltátok eddig, ezért nem orvosolták a panaszotokat,_Én azt tanácsolom: keressétek fel az állami gazdaság igazgatóját, hajoljatok meg előtte háromszor, de úgy, hogy homlokotokkal a földet érintsétek, és úgy kérjé­tek: adjon az ebédlőbe számotokra két tányért és elegendő ivópoharat. Ha még akkor sem lágyul meg az ő szíve és nem intézkedik, amint az írva vagyon, akkor menjetek el má­sodszor is és mutassatok be előtte áldozatot, úgy könyö­rögjetek kegyeiért. Ha még akkor sem intézkedik, akkor menjetek el hozzá harmadszor is és... üssetek az asztalra, mert az mégis csak disznóság, hogy nem törődik a dolgozókkal. A ÍISZTASAGI HOJVAPR4 A Szolnoki Városi Tanácsnak ilyen hulladékgyűjtő ládák felállítását javasoljuk; DE MIT ARAI ? — Mit ültet szomszédasszony? — Én, lelkem, ígéretet, mert a jászapáti járás földmű­vesszövetkezetei csak ígérgetik a dughagymát. Karcagon nem lehet férti szandált kanni — Hát te, kisfiam, miért húztad fel az apád ócska szandálját? — Azért, néni kérem, hogy megmutassam a földmű­vesszövetkezet cipőboltjában, hogy ilyen egy férfiszandáL Házon kívül van ... / m V: ’ :i ük ■ ' /' — il r --­CD s:s avagy ahogy az egyszerű halandó ezt a helyte­len kifejezést a gyakorlatban elképzeli. Hurrá, itt a tayasz! Bizony nem nagyon akartuk elhinni, hogy itt a ta­vasz, hiszen a hűvös idő még nagykabátót kényszerít ránk, de április 18-án már minden kétséget kizáróan el kellett hinnünk. Ugyanis ezen a napon megérkezett a „tavasz hírnöke”. Reggel 8 órától délután 2 óráig (akkor írom ezeket a sorokat) hét küldött jelent meg a tanácsházán. Részletezve: A járási begyűjtési hivataltól 2 fő A járási statisztikai hivataltól 3 fő A megyei tanács mezőgazd. igazgatóságától 2 fö A községi tanács apparátusa 7 főbő] áll, tehát április 18-án 6 óra alatt minden dolgozónkra jutott egy küldött. Mi lesz még a nyáron, amikor fürödni lehet a Ti­szában? Antali Ervin VB-titkár, TiszapüspöSri <

Next

/
Oldalképek
Tartalom