Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-17 / 91. szám

1950. április 17j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP CIKKEINK NYOMÁN Válasz a „Tiszazugi krónikádra 4a év elején megjelent egy foly­tatásos írás a kunszentmártoni já­rás tiszazugi részéről „Tiszazugi krónika” címen. Ez az írás tárgyi­lagos és a járás dolgozóinak nagy többségében jó érzést váltott ki A dolgozók örültek a cikkeknek, úgy értékelték, mint a járásunkkal való fokozottabb törődést. Nem ilyen érzést váltott ki az írás azoknál, akiket a Néplap a cikkekben megbírált. A hibájukért megbírált elvtársak nem értettek egyet Tóth Kornél elvtárssal, a Tiszazugi krónika szerzőjével. A krónika megalapozatlanságáról kezdtek el beszélni. Vita támadt elsősorban a járási tanács végre­hajtó bizottságánál, ahol Karsai elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője tiltakozott a bírálat el­len legjobban. Vita volt a járási párt-végrehajtó bizottságnál is, ahol Kakuk elvtárs, a mezőgazda- sági titkár is kétségbe vonta a cikk valódiságát és igazát. A kunszentmártoni járási párt­végrehajtó bizottság ezeket a té­nyeket figyelem bévé ve a követke- * zőkképpen döntött: 1. A cikk je­lentőségére való tekintettel, mivel néhány fontos hibára felhívja a figyelmet; 2. s mert egyes vezető elvtársak nem értettek vele egyet, végrehajtó bizottsági ülésen meg­tárgyalja a „Tiszazugi króniká”-t és állást foglal mellette. 4a üléa megtörtént. A párt-vég­rehajtó bizottság határozottan el­utasít minden kezdeményezést, ami a bírálat eltusolására, vagy visszautasítására irányiak Kimond­ja, hogy a cikkben napvilágot lá­tott bírálat, mind a járási párt­végrehajtó bizottság, mind a járási tanács munkamódszerével kapcso­latosan teljesen helytálló és igaz. Igaz az, hogy sem a járási tanács, sem a járási párt-végrehajtó bi­zottság nem fordított gondot Nagy­rév községre, ahol évekig húzódott az annyira szükséges kulturház ügye. A krónika bírálata után megoldást nyert a kulturház építé­sének megindítása. Igaz az is. hogy nemcsak Nagy­révvel, hanem az egész Tiszazug­gal nem törődtünk megfelelően sem kulturális, sem gazdasági, sem po­litikai téren. Ezért a párt-végre­hajtó bizottságot terheli elősorban a felelősség. A hibán úgy változ­tatunk, hogy kiutazásaink jelentős része a tiszazugi községek terüle­tére történik. Ezekben a községek­ben a tömegekkel való kapcsola­tainkat egészségesen fejlesztjük a bírálat hatására. Másrészt komo­lyabban foglalkozunk az egész külturá’is. politikai munka meg­szervezésével; Köszönettel vesszük, hogy a cikkíró felhívta figyelmünket a krónikában arra a hibára, hogy a párt-VB. nem foglalkozik kellően az alapszervezetek vezetőségeivel. A hibán máris javítottunk s úgy, hogy a kiutazásaink alkalmával nagyobb gondot fordítunk az alap­szervezetek vezetőségeinek nevelé­sére. A végrehajtó bizottság egyetért a tiszakürti Űj Élet Tsz elhanyago­lásáért elhangzott bírálattal. A bí­rálat után a járási párt-VB és a járási tanács komoly gondot fordí­tott és fordít erre a nagyon fontos szőlőtermelő tsz-re, ahol már meg is kezdték a munkát. A végrehajtó bizottság eltökélt szándéka, hogy a párt lapjaiban és más lapokban, folyóiratokban nap­világot látott bírálatra nyíltan, őszintén, írásban válaszolni fog. 4 kunsaentmártoni járási párt- VB. ezzel a kezdeményezéssel se­gíteni kívánja a Néplapban nyilvá­nosan elindítani a megye, párt, tanács és egyéb vezetőszervei kö­zött a bátor, őszinte kritikai légkör kialakítását. A kunszentmártoni járási párt- VB. megbízásából: UNGOR TIBOR, a járási párt-VB első titkára. Híradás két termelőszövetkezetből ZeveleiSink Uifdk A FÁSÍTÁSRÓL Eredmények a tiszafüredi járásban Mészáros Mihály, a ttszaigarl népfront bizottság elnöke a fák he­tének ünnepélyes megnyitásán a többek között arról beszélt, hogy a fa a bölcsőtől a sírig elkíséri az embert. Fából készül a bölcső, a kiságy, az iskola padjai, melyekben az írás-olvasás tudományát megta­nultuk. Tiszaigaron eddig 10 300 akácot és 200 darab nyárfát ültettek el. Tiszaőrsőn 27 450 csemetét ültet­tek s a fürdő környékét 1000 dísz­cserjével parkosítják. Nagyivánon társadalmi munká­val az utcákra, terekre 870 akácfát ültettek. Az iskolások vállalták a fák védelmét. Példás munkát végez­nek a Rákosi Csillaga Tsz-ben, ahol nyolcvan tag dolgozik a 16 hold gyümölcsös telepítésében. Tiszaderzsen a tömegszervezetek, iskolások, de mondhatjuk, hogy az egész falu résztvett a 12 000 fa el­ültetésében. Tiszafüred—Kócson er­dősávba 8000 facsemetét ültettek el. A tanácsok és a népfrontbizottsá­gok arra törekszenek, hogy a lakos­ságot a fák gondozásába, megvédé­sébe is bevonják. Nagy János Tiszafüred Ne pusztítsák el a fákat Ahogy a szolnoki vasútállomás építkezését nézzük, szomorúan ta­pasztaljuk, hogy a 3 évvel ezelőtt nagy gonddal elültetett, sokáig ápolgatott fákat részben letarolták, részben az emelkedő föld és anyag­kupacok alá kerültek. A vasútállomás környékének fá­sítása úgy gondoljuk annakidején komoly összegbe került. Most jog­gal kérdezzük: miért ültették ide a fákat, ha most könyörtelenül el­pusztítják őket. Miért nem szedik ki és ültetik el máshová, ha ezen a területen az építkezést gátolják. Ki a felelős a fák pusztításáért? Balázs Béla Szolnok, Állomás Miért nem kapunk facd&metét? Tiszasason is lelkesen készültek az úttörők és a DISZ-fiatalok, hogy jó eredményt érjenek el a cseme­ték ültetésében. De, sajnos, mind- ezideig az illetékesek nem gondos­kodtak arról, hogy Tiszasasra fa­csemetét szállítsanak, pedig a ta­nács végrehajtó bizottsága idejében igényelte azokat. így félő, hogy a tavasz fásítás nélkül múlik el. Mohácsi László Tiszasas A Paralhiont pótló növénvvédöszereke! állítottak elő A növényvédelemben a kártevők elleni védekezésben ma már kiter­jedten alkalmazzák a növény szö­vetébe felszívódó és ennek folytán hosszabb ideig ható szereket. Az egyik leghatékonyabb ilyen szer az úgynevezett Parathion, amelynek azonban nagy hátránya, hogy em­berre, állatra egyaránt veszedel­mes méreg. A Növényvédelmi Ku­tatóintézet két olyan új védekező­szert állított elő, amely ugyanolyan jóhatású, mint a Parathion, de sokkal kevésbé mérgező. Az egyik az „Izothion” harmincszor, a má­sik, a Bromizothion pedig negyven­szer kevésbé mérgező, mint a Pa­rathion. (MTI) Az ősszel alakult kétpói Alkot­mány Termelőszövetkezetben a ta­gok szorgalmas munkája eredmé­nyeként elvetették a tavaszi árpát, zabot, kendert, a tavaszi takar­mánykeveréket, a cukorrépát és a takarmányrépát. Földbe tették a napraforgó vetőmagját is. A meg­igényelt vetőmag nem érkezett meg, de a tagok összeadták a szük­séges napraforgómagot. Öllé Fe­renc, Túrái Péter, a 66 éves Hajdú Imre, id. Szabó Mihály, Szőke Bá­lint — és Így sorolhatnánk tovább — példamutatóan helytálltak. Di­cséret illeti Jakucs Sándor trakto­rost, aki egy nap és egy éjjel 120 hold búzát fogasolt meg. A tsz tagjai közös állatállomá­nyuk megalapozására sertést és borjakat adtak át díjmentesen a termelőszövetkezetnek. * A tiszatenyői Rákosi Tsz is az új közös gazdaságok közé tartozik; A tagok itt jól haladnak a munká­val. Az őszi kalászosok fogasolása, hengerezése mellett elvetették a tavasziak vetőmagját, s letakarí­tották a csutkatövet a búzáról. A tsz-tagok feleségei egy nap alatt 40 holdon szedték össze a esutkatövet; VINCZE JÓZSEF Törökszentmiklós A pártsajtó terjesztéséért A tószegi pártbizottság versenyre hívta ki a szolnoki járás valamennyi községi pártbizottságát a sajtó fokozott terjesztése érdekében. Vállalták az elvtársak, hogy május 1. tiszteletére április 23- tól május 23-ig a jelenlegi előfizetők megtartása mellett 50 Sza­bad Nép, 50 Szolnok megyei Néplap, 5 Tartós Béke és 5 ÜJ Idő előfizetőt szerveznek. , A vállalás teljesítése érdekében április 23-tól 30-ig külön- külön megbeszélést tartanak a sajtófelelősök és a népnevelők ré­szére és kijelölik a feladatokat. A versenybe bevonják a postás dolgozókat is. Az eredmények értékelésére a járási párt-végrehajtó bi­zottságot és a Szolnok megyei Néplap kiadóhivatalát kérték fel. Hamarosan befejezik a szolnoki szabadtéri színpad földmunkálatait A szolnoki párt-végrehajtó bi­zottság és a városi tanács végre­hajtó bizottsága úgy döntött, hogy a város dolgozóinak és társadalmi szervezeteinek segítségével létre­hozzák a város szabadtéri színpa­dát, amely 2000 ember befogadá­sára lesz alkalmas. A szabadtéri színpadot pompás környezetben, a Móricz Zsigmond kultúrotthon parkjában, a Tisza mellett építik meg. A földmunkála­tokat már mintegy 80 százalékban elvégezték. Többezer köbméter föl­det mozgattak meg a társadalmi munkások — a vállalatok, a hiva­talok, a szövetkezetek dolgozói, az iskolák, üzemek DISZ fiataljai, — akik eddig több mint 180.000 fo­rint értékű munkát végeztek éL •Már hozzáláttak a színpad ala­pozásához is. A színpad mérete 26x80 méter, a parkettázott rész pedig 12x10 méter. Építik az Öltö­zőket is, ugyancsak társadalmi munkában. A terv szerint május 1-ón tartják meg a színpadavató ünnepi előadást, cd lóamiel JHezfítunm Örömmel adok hírt arról, hogy többhónapi fáradságos munkánk sikerrel járt. Bemutat­tuk és már másodszor is színre hoztuk Shake­speare drámáját, a „Hamlet”-et. A bemutató elején a közönség kissé tartóz­kodó volt, ez azonban az előadás során mind jobban felengedett s lelkes taps kíséretében vonultunk le a színpad­ról az előadás végén. Az előadás, bár igye­keztünk rövidíteni a szöveget, igen hosszú ideig, közel öt órán át tartott. A szereplők kö­zül Posta Istvánt, Var­ga Juditot, Éltető Je­nőt, Szőcs Ferencet, D. Szabó Krisztinát, Pin­tér Jánost és Feith Györgyöt kell megemlí­tenem. Nagy kár, hogy D. Szabó Krisztina, aki Opheliát alakította, az előadás előtt berekedt s csak orvosi segítség tudta rendbehozni a hangját. A kisebb sze­replők is jól oldották meg feladatukat, én magam pedig Horatio szerepében igyekeztem hozzájárulni az előadás sikeréhez. Most új feladatot tű­zött irodalmi szakkö­rünk maga elé. Elha­tároztuk, hogy novem­berben Schiller: Ár­mány és szerelem című drámáját visszük szín­re. K. TÓTH LAJOS Mezőtúr Mezőgazdasági Technikum A prilis 22-én emlékezünk meg Vlagyimir lljics Lenin, «z emberiség nagy géniusza, a kom­munista párt és a szovjet állam vezére és megalapítója, a világ dolgozóinak bölcs tanítója születé­sének 86. évfordulójáról. A szovjet nép erről a nevezetes évfordulóról hatalmas politikai és munkalendület közepette emlékezik meg, amelyet a XX. párbkongresz- szus történelmi határozatai hívtak életre. Lenin egész életét a dolgozók fel­szabadításának, a szocializmus épí­tésének szentelte. Lenin az új tör­ténelmi körülmények közepette uj, magasabb fokra emelte a marxiz­must, a pártot és a munkásosztályt felfegyverezte az ceztályharc stra­tégiájával és taktikájával. A Szov­jetunió Kommunista Pártja Lenin irányításával vezette az ország né­peit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméhez, megszer­vezte az intervenciósok és a belső éllenforradalmárok egyesített erői­nek szétzúzását és hozzákezdett a világtörténelmi feladat megoldásá­hoz: a szocia'ista társadalom fel­építéséhez, s ezzel az egész embe­riség számára utat tört a szocializ­mus felé. A kommunista párt megvalósí­totta Lenin halhatatlan eszméit és sikeresen megoldotta az ország szo­cialista iparosításának, a mezőgaz­daság szocialista átalakításának legnehezebb feladatait, megvalósí­totta a kulturforradalmat, biztosí­totta az ország minden népe gazda­sági és kulturális életének felvi­rágzását. A történelem folyamán először valósult meg a leghaladóbb, a legigazságosabb társadalmi rend­szer — a szocializmus. A kommunista társadalom fel­építésében Lenin döntő jelentőséget tulajdonított a nehézipar fejleszté­sének a villamosítás alpján ha­talmas anyagi-technikai bázis meg­teremtésének. V. I. Lenin alapvető tanításait követve, a Szovjetunió Kommunista Pártja kidolgozta és A HALHATATLAN LENIN NAGY ZASZLAJA töretlenül megvalósítja fő irány­vonalát, amely a nehézipar elsőd­leges fejlesztésére irányul. A kommunista párt megvalósítja Lenin elgondolását az ország villa­mosításáról. Napjainkban a Szov­jetunió az elektromos energia ter­melésiben a második helyet foglalja el a világon. A kommunizmus anyagi-techni- kai bázisának megteremtése szorosan egybekapcsolódik a Szov­jetunió legfőbb gazdasági feladatá­nak megvalósításával, amely abban áll, hogy a szocialista gazdasági rendszer fölényére támaszkodva, az egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országokat. Ez az alapvető gazda­sági feladat, amelyet még Lenin vetett fel, éppen napjainkban tel­jes nagyságában felmerül. Lenin azt tanította, hogy a ka­pitalizmus úgy győzhető le végle­gesen, ha a szocializmus új, sok­kal magasabb munkatermelékeny­séget teremt. A szocializmusban a munkatermelékenység emelkedése a nép anyagi jólétének és kultu­rális színvonalának növekedéséhez vezet; A munkatermelékenység növeke­désének fontos feltétele, ahogyan Lenin tanította, a tömegek kultu- rá’is színvonalának, öntudatának emelése, a munkafegyelem megszi­lárdítása. Lenin rámutatott, hogy a szo­cializmusban mindazt, amit a dol­gozók termelnek, s a jobb terme­lési módszereket a dolgozók hasz­nára kell fordítani. A párt, a gazdasági és kulturális építkezés minden kérdését a kom­munizmus építésének, a szovjet szocialista á’lam további megszilár­dításának feladataiból kiindulva oldja meg. A nagy Lenin öröksé­géhez hűen. a kommunista párt szakadatlanul erősíti a munkásosz­ÍRTA: V. Z E VIN tály és a parasztság szövetségét, a szovjet társadalom erkölcsi-politi­kai egységét, a Szovjetunió népei­nek barátságát; A kommunista építkezésben elért sikerek a szovjet emberek önfel­áldozó harcának, hősies munkájá­nak eredménye. A nagy Lenin ve­tette fel a szocialista munkaver­seny eszméjét, mint a kommuniz­mus építésének módszerét, mint a tömegek mozgósításának hatalmas eszközét. Lenin rámutatott, hogy a szocialista alapokon szervezett munkaverseny a társadalmi átala­kítás egyik legfontosabb és leghá- lásabb feladata kell, hogy legyen. Napjainkban az egész országban Mbontakozik a szocialista munka­verseny a hatodik ötéves terv si­keres teljesítéséért. IV agyjelentőségű a pártélet le­11 nini normáinak helyreállítása és mindenekelőtt a kollektív veze­tés lenini elvének megszilárdítása. Lenin nem egyszer emelte ki a pártkongresszusok és a központi bi­zottság fontos szerepét a ko1 lek tív vezetés megszilárdításában. Mindig nagy figyelemmel hallgatta mun­katársainak, a munkásoknak, a pa­rasztoknak, az értelmiségieknek a véleményét, szoros kapcsolatban állt a néppel. A szocialista átala- ku’ás korikrét útjairól szólva, Le­nin azt írta, hogy „csak a kollek­tív tapasztalat, csak a milliók ta­pasztalata adhat ebben a tekintet­ben döntő útmutatást...” Közismert Vlagyimir lljics Lenin végtelen egyszerűsége és szerény­sége. Gyökerében elfojtott minden olyan kísérletet, amely személyes dicsőítésére iránvütt, bárhonnan is indultak ki ezek a próbálkozások. Számára gyűlöletes volt a sze­mélyi kultusz bárminemű megnyil­vánulása. A párt Központi Bizottságának nagy érdeme, hogy határozottan fellépett a személyi kultusz ellen abból kiindulva, hogy a történelem alkotói, a kommunizmus építői, a párt vezette néptömegek. A Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának az utóbbi esz­tendőkben folytatott tevékenysége — a kollektív vezetés lenini elvé­nek megvalósulása. A párt kollek­tív tapasztalata, a Központi Bizott­ság kollektív bölcsessége, a marxi­lenini elmélet tudományos alap­jaira támaszkodva biztosítja a párt és az ország vezetésének helyessé­gét. A társadalmi fejlődés egész me­nete, a szocializmus világtör­ténelmi győzelme igazolja a lenini eszmék életerejét. Korunk legfőbb vonása, hogy a szocializmus kilépett az ország ke­retéből és világrendszerré vált. A szocialista tábor országai ma föl­dünk területének több mint hu­szonöt százalékát foglalják el és lakói az egész lakosság több mint harmincöt százalékát teszik. A szo­cialista államokban hatalmas fel­lendülésnek indult a gazdasági és a kulturális élet emelkedik a dol­gozók jóléte. Ugyanakkor, amikor a kapitalista világban az ipari ter­melés az utóbbi huszonhat eszten­dőben mindössze kilencvenhárom százalékkal emelkedett, a Szovjet­unióban az ipari termelés több mint húszszorosára nagyobbodott. A Kínai Népköztársaság és a többi népi demokratikus ország szintén jelentősen elhagyta a kapitalista áramokat az ipari termelés fejlő­désének ütemében. A leninizmus zászlaja alatt, a kommunista és a munkás pártok vezetésével a népi demokratikus országok dolgozói eredményesen építik a szocialista társadalmat. A szocialista tábor országainak eredményeiben egész erejével megmutatkozik a szocia­lista rendszer fölénye a kapitalista rendszerrel szemben. Amint a XX; kongresszus határozatai rámutat­nak, a kapitalizmus újabb gazda­sági és szociális megrázkódtatások felé halad. Az imperializmus agresszív erői nehéz helyzetükből az „erőpoli­tika”, a fegyverkezési hajsza, ka­tonai tömbök létesítése, a nemzeti felszabadító mozgalmak elfojtása útján keresnek kiutat. Az imperializmus reakciós erői­vel azonban szembenállnak a bé­kéért, a demokráciáért és a szo­cializmusért harcoló hatalmas ha­ladó erők. A békés fejlődés távla­tai szempontjából döntő jelentőségű a szocializmus nemzetközi táborá­nak megteremtése és további meg­szilárdítása. Elkövetkezett az az idő, amelyet Lenin megjövendölt, amikor Kelet népei aktívan részt vesznek a világ sorsának in­tézésében. A kapitalista országok­ban öntudatosabbá válik a mun­kásosztály és a dolgozóik széles tö­megei egyre határoz ott nbban léo- nek fel a kommunista és a mun­káspártok vezetésével jogaikért, a bekéért, a szociális haladásért. Szé­lesedik a szervezett békemozgalom. Megalakult a hatalmas ..békeöve­zet”, amely mind a szocialista, mind Európa és Ázsia nem szo­cialista békeszerető államait masá­ban foglalja, és csaknem másfél- mii-Márd embert számlál soraiban. A XX. kongresszus határozatai új erővel és biztonságérzéttel töltik el a béke híveit, még széle­sebb távlatokat nyitnak a munkás- osztály és pártjai előtt a szocializ­musért folyó harcban. A leniniz­mus eszméi egvre mélyebben ha­tolnak a sofcmillió ember tudatába; A nagy lenini tanítás egyre na­gyobb, forradalmasító hatást gya­korol a történelem egész menetére; Lenin eszméi győzedelmeskednek az egész világon. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom