Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-11 / 86. szám
195«. április 11. SZOLNOK MEGYEI VßPLAE 3 szaföldvári Lenin Tsz-bem szorgalmasan dolgoznak a tagok. Ápoljuk az őszi vetéseket, vetjük a tavasziakat. Nógyszázhúsz holdon pétisóval fej trágyáztuk a kalászosokat, s utána hengereztük. Révész Benjámin, a Cibakháza Gépállomás traktorosa éjjel-nappal végzi ezt a munkát. Eddig földbe tettük a tavaszi árpát, a zab, borsó, cukorrépa vetőmagját. Most már az olajlenre és a kenderre kerül a sor. A kukoricát 100 százalékig négyzetesen vetjük. A gépállomás kiszállította a helyszínre a gépet és nyolc tsz-tagot kioktattak a négyzetbe vető gép kezelésére. Kísérletképpen 5 holdon ikersoros „kolbai”-féle kukoricavetést alkalmazunk. Ennek előnye, hogy a 2.00 méteres sorközöket. melyeket az ikersorok között hagyunk, állandóan tudjuk géppel gyomtala- nítani. S mire a búza vetésére kerül sor. jó magágyat tudunk készíteni az egész nyár folyamán géppel művelt talajon. Tamás László ■ Tiszaföldvár, Lenin Tsz. • A TISZAFÜREDI TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN elvetették a tavaszi búzát, árpát és más növényeket. A kukoricát 100, illetve 80 százalékig négyzetesen vetik. Igv 2500 mázsával gyarapodik a közös gazdaságok kukoricatermése. A Tiszafüredi Gépállomás három négyzetbevető gépet kapott s ezzel segíti a termelőszövetkezeteket. A kukoricatő betakarítása is igen fontos. Utána meggyorsul az őszi növények fejlődése, növekedése. A termelőszövetkezeti tagok nem késlekednek ezzel a munkával sem. Ha a községben mindenki idejében letakarítja a kv-korlcatövet a vetésről, ez közel 1700 mázsa terméstöbbletet jelent. Hajdú István, Tiszafüred. • Jakab Károly, a szelevényi Szikra Tsz-ből a többek között ezeket írja: „Április 4-ig földbe tettük a tavaszi árpa, cukor és takarmány- répa, valamint a zab vetőmagját Fej trágyáztunk 60 hold őszi búzát, 80 holdon a fogasolást is elvégeztük. Negyven holdas rizstelepünkön és a szőlőben is van bőven tennivaló. A munka mellett beadási kötelezettségünk teljesítéséről sem feledkezünk meg. Már a második negyedéves tojásbeadásunkat rendezzük. Tejbő1 mindig többet szállítunk be, mint a kiírt mennyiség. Januárban például kötelezettségünk 1281 liter volt, s beadtunk 2591 liter tejet. Ugyanúgy februárban és márciusban is 2000 liternél többet szállítottunk be. Danyi András és Hegedűs András tehenészek pontos munkája nagymértékben hozzájárul a tejhozam növeléséhez. Termelőszövetkezetünkben az őszi növények ápolása, a tavasziak elvetése mellett a gyümölcsösben és a 4 hold szőlőben is serényen folyik a munka. A szőlő nyitása, metszése, a gyümölcsfák permetezése van most soron. Az idő jobbrafordultával az építkezéshez is hozzáfogtunk. A sertés-szállást és egyéb épületek javítását legnagyobbrészt saját erőnkből végezzük. Kerek Lajos Jászszentandrás, Haladás Tsz. • Lendvad Vilmos, a tászaigari Petőfi Tsz tagja is arról adott hírt levelében, hogy hazánk felszabadulásának 11. évfordulóját munkasikerekkel köszöntötték. Ekkorra befejezték a 38 hold tavaszi árpa. 15 hold cukor, és 10 hole takarmányrépa, valamint 4 hold vöröshere vetését. Azóta a kertészetben is serényen dolgoznak. A korai borsót, zöldségféléket már elvetették, elduggatták a hagymát. A dirmyekertészek is elvetették a magot, hogy a palántákat majd idejében kiültethessék. Termelési tervük szerint ez évben 4 holddal növelik szőlő-területüket. A talajt már előkészítették, s amint megkapják a gyökeres vesszőt, azonnal hozzáfognak ültetéséhez. A CSÉPAI HAROS TSZ-ből Bartók elvtárs, aki január óta áll a szövetkezet élén, levélben töbA Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelője a munkavédelem elhanyagolásáért az alábbi pénzbírságokat szabta ki: A Törökszentmiklósi Sütőipari Vállalat igazgatóját, Tivadar Józsefet 200 forint pénzbírsággal sújtotta az előírt balesetelhárítási oktatás és a havi üzemi szemle megtartásának elmulasztásáért. A Szólni ki Papírgyár igazgatóját, Gaál Pált 200 forint pénzbírsággal sújtotta több baleset be nem jelentéséért és a munkavédelmi rendeletek be nem tartásáért. A Szolnoki Papírgyár balesetelhárítási biztonsági megbízottját, Ardó Miklóst 200 forint pénzbírsággal sújtotta több baleset be nem jelentéséért, és a munkavédelmi rendeletek be nem tartásáért. A Szolnoki Papírgyár kazánházi művezetőjét, Kiss Balázst 200 forint pénzbírsággal sújtotta, mert az egyik gőzkazán biztonsági szelepét meg nem engedett módon leterhelték, és ezáltal a dolgozókat robbanásveszélynek tették ki. A Szolnoki Papírgyár villamos részlegének művezetőjét, Rück Józsefet 100 forint pénzbírsággal sújtotta, mert a kazánház pincéjének érintésvédelméről nem gondoskodtak és ezáltal az ott dolgozókat áramütés vebek között arról írt, hogy a tagak fegyelmezett, kitartó munkája biztosította eddig elért sikereiket. A tavaszi növények elvetése, gyümölcsösük ápolása, a szőlőben levő munka, a konyhakertben reájuk váró feladatok komoly erőpróbát jelentettek, s a tagok megállták helyüket minden munkában. Most a pártszervezet segítségével annak érdekében végeznek felvi’ágosító munkát, hogy az állam iránti kötelezettség teljesítésében is példát mutassanak, s a növényápolásban is sikereket érjenek el. • Termelőszövetkezetünkben, a jászkiséri Kossuth Tsz-ben most is, mint más esztendőkben, a tagság szinte egyemberként látott hozzá a tavaszi munka elvégzéséhez. Van tennivaló bőven. Minden tagra jut munka. Az őszi búza ápolása, a tavasziak elvetése, a szőlők telepítése. és a konyhakertészeti munka sem tűr halasztást. Emellett komoly erőt igényel rizstélepühk rendbehozása. Az öntöző-csatornákat kijavítottuk és részben újat érrítettünk. Több mint 5000 köbméter földet mozgattunk meg. Nemsokára ezt a munkát is befejezzük. Ehhez nagymértékben hozzájárul a tagok szorgalma, helytállása. Még a 60—70 éves idős emberek js már reggel 4 órakor e1 Indulnak a rizsföldre, hogy minél gyorsabban haladjon annak beépítése. Szanku Tamás Jászkisér, Kossuth Tsz. szélyének tették ki. A Karcag— Tilalmasi Állami Gazdaság Vájó Sándor nevű villanyszerelőjét 100 forint pénzbírsággal kellett sújtani, mert a gazdaság elektromos vezetékeinek karbantartásáról nem gondoskodott és a dolgozókat ezáltal áramütés veszélyének tette ki. A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját, Nyitrai Sándort 100 forint pénzbírsággal kellett sújtani, mert a Vörös Csillag mozgószínházban a távollévő második gépész helyett egy helyettes beállításáról nem gondoskodott és az előírt havi üzemi szemléket hónapokon keresztül nem tartotta meg. CSONTOS BÉLA SZMT munkavédelmi felügyelő — A felszabadulási emlékünnepségen mutatkozott be a törökszentmiklósi városi kulturház énekkara, Sütő Zoltán vezetésével. Az ünnepség után táncmulatságot rendeztek, melynek tiszta bevételét — 1070 forintot — az árvízkárt szenvedett lakosság meg egítésére küldtek el. — (Nagy Gusztáv.) Szántóföldeken, kertészetben, gyümölcsösben jól halad a munka LEVELEZŐINK ÍRJÁK Termelőszövetkezetünkben, a tiPénabirságok a koteleaő munkavédelem elhanyagolásáért Időszerű és fontos feladat az őszi vetések ápolása Az őszi .calászosok többségét legfontosabb gabonanövényünk a búza adja. Tehát kenyerünk függ attól, milyen gondot fordítunk az őszi vetések ápolására. Sajnos, ezzel kapcsolatban nagyon sok téves nézet él a köztudatban. Burány Ambrus elvtársat, a Megyei Tanács Gépállomási Igazgatóságának főmezőgazdászát azért kerestük fel, hogy megkérdezzük, mi jelenleg a legfontosabb teendő és egyáltalán miért szükséges éppen most különösen nagy gondot fordítani, az őszi vetések ápolására. —i A szokatlanul hideg tél az őszi vetéseket igen megsanyargatta. Ez leginkább olyan helyen lát;zik, ahol a búzavetést teljesen simára munkálták el. Itt a szél a havat lesodorta. Partosabb helyeken — különösen a Fleischmanm 481-es búzában — 15—20 százalékra becsülhető a fagykár. Ez persze nem ok az aggódásra. A kár szakszerű ápolással kiküszöbölhető. Legelőször is mindazokon a helyeken, ahol a felfagyás legkisebb jelei tapasztalhatók, hengereznünk kell a vetéséket. Második feladat az őszi vetések ßürgös fej trágyázása. Ez utóbbi nagy jelentőségét termelőink többsége megértette. Március végéig megyénkben a vetésnek mintegy 40 százalékát fejtrágyázták. Az idejében adott fejtrágya — holdanként 30—40 kilogramm pétisó — 3—4 mázsás terméstöbbletet is eredményez. Ott, ahol kevés pétisó áll rendelkezésre, felül kell vizsgálni a műtrágyázásra kerülő területeket, mert a pillangósok után vetett őszi kalászosok a talaj elegendő nitrogén- tartalma miatt nem kívánják any- nyira a fejtrágyázást. Ahol kom- poszt-trágya, vagy aprómorzsalékos istállótrágya van. azzal szárbaindulás előtt még mindig fejtrágyázhatunk körülbelül április végéig. Megyénkben a fejtrágyázás — különösen a szövetkezeti városokban és a régebbi tsz-ekben halad jól, ahol a fejtrágyázás hatását már megismerték. Ilyen például a karcagi Béke, valamint a turkevei Harcos Tsz is. A lemaradás inkább egyéni termelőknél tapasztalható, akiknek nem minden esetben áll elegendő műtrágya rendelkezésre, vagy pedig nem ismerik a fejtrágyázás előnyeit. Volt rá eset, hogy a városi és járási tanács a fejtrágyázást csak a tsz-eknél tartotta fő kérdésnek, az egyéni termelőkkel kevesebbet foglalkozott. Ilyen lemaradás tapasztalható például Török- szentmiklóson. Fontos, hogy a községi és városi tanácsok a mezőgazdasági állandó bizottság, termelési bizottság segítségét igénybevéve a termelőszövetkezetek fejtrágyázési és felültrágyázási munkáinak eredményeit széles körben ismertessék. A mezőgazdasági szakemberek necsak a tsz-ek ilyen irányú munkájával törődjenek, hanem a jó termelési tapasztalatokat, az egyénileg dolgozó parasztok körében Is terjesszék el. Hiszen a terméshozamok emelése nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem az egyéni parasztok gazdaságaiban is fontos, hiszen köztudomású, hogy aki többet termel, jobban él. A fejtrágyázáson kívül még egyéb munkálatokkal is elősegíthetjük az őszi kalászosok fejlődését. A hengerezés után 1—2 héttel szükségessé vált a fogasolás. Ez kettős célt szolgál. Irtja a kisebb gyomokat és megszünteti a talaj víztartalmának elpárolgását, amelyet a hengerezéssel okoztunk. Ne használjunk vésőalakú fogast, legfeljebb lapjával a búza sorára, mert sokat tép ki. Jobb ennél a kopott, négyszögletű magtakaró fogas, de legjobb munkát a gyapottermelésből ittmaradt küllös-kapá- val végezhetünk. Későbbi feladat ugyan,- de itt kell megemlíteni a vegyszeres gyomirtást is, mert a szerződéseket már most kell megkötni a növényvédő állomásokkal, hogy azok a szükséges gépi berendező ékről és vegyszerekről idejében gondoskodhassanak. Amikor a vadrepce 3—4 levében van és az acat is megjelenik, de a gabona még nem szökött szárba, tehát április végén kell a vegyszeres gyomirtást végezni, összefoglalva az elmondottakat: a felfagyás elleni hengerezés, a helyesen végzett fejtrágyázás, a szakszerű fogasolás. és végül a vegyszeres gyomirtás kilátásban lévő termésünket legalább egyharmadával emeli. Az idén elég csapadék áll rendelkezésünkre, tehát könnyebb a helyzetünk, mint a múlt évben, a vetéseinket okszerűen ápoljuk. 'Vafjij alusznak, aaíftj nun (niUjnh...? A február 11-i tanácsülésen községünk, Jászboldogháza dolgozó parasztjai begyűjtési versenyfelhívást kezdeményeztek. Ehh«z Csépa, Kunszcntmárton, Tisza- gyenda, Jászkisér, Kunmadaras, Nagyrév, Kengyel, Öcsöd, Tiszaug cs még számos község csatlakozott. Egyedül a saját járásunk, a jászberényi járás községeiből nem érkezett válasz felhívásunkra. — Nem tudjuk, mi lehet az oka érnék? Nyilván a jászberényi járás vezetői nem szorgalmazzák eléggé, hogy minél többen csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez. Községünk területén pedig már eddig is széleskörű versenymozgalom bontakozott ki, amelynek eredménye, hogy március 20-ig hízottsertésből és vágómarhából 160—160 százalékot értünk el. Tejből pedig folyamatosan, az előirányzott mennyiségben teljesítjük a tervet. De nemcsak e cikkféleségekből értünk el eredményt. A begyűjtési hét megkezdése alkalmával tojásból csak 26 százaléknál tartottunk. baromfiból pedig 70 százaléknál. A begyűjtési hét végére az eredmény tojásból 140. baromfiból pedig 105 százalékra emelkedett. A kötelesség teljesítésben Igen jó példát mutattak a tanácstagok: Erős Béla, Klinkó József« Oláh István, Szádvári Vendel, és még számosán. Az Cj Élet Tsz is kiegyenlítette a vágómarha-, a sertésbeadási tervét, a szövetkezeti tegok pedig a háztáji terület után járó kötelezettséget. A jó eredmények elérését elősegítette, hogy a községi tanács tagjai a felvilágosító munkában is példát mutattak. A begyűjtési hét ideje alatt a tanácstagok felkeresték a dolgozó parasztokat és elbeszélgetlek a kötelezettség teljesítésének fontosságáról. A begyűjtési állandó bizottsági tagok és a tanácstagok munkája természetesen nem szűnt meg a begyűjtési hét végeztével sem, hiszen még mindig van tennivaló a kötelezettség teljesítése érdekében. Annyi azonban bizonyos, sokkal eredményesebb is lehetne a munkánk. Különösen akkor, ha a járási tanács végrehajtó bizottsága, valamint a járási begyűjtőd hivatal több segítséget nyújtana a jászberényi járás községei közötti párosverseny kibontakozásához. Ügy hisszük, hogy ez nemcsak április 4-ig, hanem egész esztendőben igen fontos feladat. Sindely Mátyás a jászboldogházi községi tanács vb. titkára Műszaki Könyvnapok 1956. április 16 -23. A Kiadói Főigazgatóság, A Műszaki Kiadó és az Állami Könyv- terjesztő Vállalat a Műszaki Könyvnapok és a Műszaki Könyvnapok alkalmával könyvvásárok rendezésével a szakirodalom sok újdonságát és korábban megjelent kiadványait kívánja az érdekeltekhez eljuttatná. Április 16—23. között köze] 600 budapesti és vidéki üzemben lesz könyvvásár. Kormányzatunk az eddig is meg'évő részletvásárlása kedvezményen kívül — egyes szakkönyv-sorozafok kedvezményes áron való megvásárlását is lehetővé tette. A Műszaki Könyvkiadó sok újdonság megjelentetésével szerez meglepetést a műszaki könyvek eddigi barátainak és ugyanakkor igyekszik új barátokat megszerezni a műszaki irodalomnak. A KORATAVASZ JÁSZBERÉNYBEN SZÍNHÁZI 3EGYZEFEK Gyárfás Miklós Koratavasz című háromfelvonásos drámáját április 4-én mutatta be a Déryné Kultúrotthon öntevékeny színjátszócsoportja Jászberényben s a soron- következő hétvégeken Jászberényen kívül még majd a környező falvakban is bemutatják játékukat. A darab a mai magyar drámaiio- dalom egyik érdekes, sajátos témájú alkotása. A cselekmény hazánk tizenegy esztendővel ezelőtti felszabadulásának utolsó óráiban játszódik le egy dunántúli kis városkában. Műfajilag tragédia, de a hősök, a kommunista mártírok bukása inkább a diadal, mintsem a megsemmisülés érzését váltja ki a hallgatókban. Az SS-tisztek fegyvere eldördült, de a város határában már ott dübörögnek a minden mocskot eltipró szovjet páncélosok. Gyárfás darabját egy esztendővel ezelőtt részletesen elemezte az irodalmi kritika s rámutattak a mű értékeire és fogyatékosságaira. A jászberényi előadás azonban most újabb kérdéseket vetett fel akaratlan. S e kérdések mellett nem mehetünk el szótlanul. Először is feltétlenül elgondolkoztató az a vállalkozó szellem, merészség, amellyel egy öntevékeny színjátszóegyüttes hozzányúlt ehhez a műhöz. Tudtommal sehol az országban öntevékeny színjátszóegyüttes nem kísérelte meg e mű színrehozásál. Nagy része van ebben annak a konok húzódozásnak, amellyel színjátszóink még mindig viseltetnek mai íróink mai tárgyú darabjaival szemben. S annál szembetűnőbb ez a vállalkozás! Méghozzá egy olyan városban, ahol évtizedeken át csak az operett és az esztrádműsor biztosított kassza-sikert, egy olyan városban, ahol előfordult, hogy Gyur- kovics Mária is háromnegyed-ház előtt énekelt, egy olyan városban, ahol az öntevékeny színjátszás csaknem a legutóbbi időkig egyenlő volt az operettezdizéssel és a népszínműve skedéssel, mint annyi más helyen! S ne is a kritikus sorok írjanak erről, hanem a néző csodálata. Lehet, hogy a második felvonásnak a mű szerkezetéből eredő enyhe von- tatottságát csökkenteni lett volna mód az epizódszereplők élmény- szerűbb játékával, — de most nem ez a fő tanulság. Hanem sokkal inkább az a szeretet, ragaszkodás, ahogyan huszonhárom fiatal; üzemi és téesz-fiatal, technikusok és a termelésben még csak az imént elhelyezkedő fiatal érettségizettek viselkednek irodalmunk mai alkotásai iránt. Játszanak úgy, hogy nyílt színen viharzik fel a nézők elismerő tapsolása s a végső jelenetek során az ifjú Turcsányi Zoltán, a mélységesen emberséges orvos-főszereplőt alakítva egy ember sorsával és egyéniségével, egy emberrel ismertet meg bennünket; dr. Bajza Pál orvossal, kiben ott vibrál a kétség s az új életben való bizo- dalom, mint ahogyan a magyar értelmiségben ott éltek ezek az élmények a felszabadulás pillanatában, Miről szól a darab? Értelmiségünk sorsáról, önmagád ért való küzdelméről. Arról az útról, melyet annyi orvos, pedagógus, mérnök jár meg; a néphez való visszatalálás útjáról. S talán jelkép, véletlenül adódó szimbólum ez; ahogyan Régi Antal, az ifjú katona, Csók Vince és Hallgató István, a darab kummunista-hőseinek munkás szíve dobban meg először igazán a második felvonás során az óvóhelyen, látva az oda elrejtett műalkotásokat, az emberi kultúra értékeit, úgy e jászberényi munkásfiatalok érezték meg annak szükségességét, hogy e művet, értelmiségünk vívódásának drámáját színrehozzák Jászberényben, hol oly szép számmal élnek műszaki, egészségügyi és pedagógus értelmiségi dolgozók. S mi a másik tanulság? A közön- ségszervezcs módja. Április 4-én este telt ház előtt játszott az együttes. Kirobbanó tapsok s más percekben meg a visszafojtott lélegzettel együtt születő rémület érzése kísérte végig a mű izgalmas fordulatain újra s újra kanyarodva a színjátszók alakítását. Alig volt talán üzem, vállalat, tanintézet vagy hivatal, ahonnan ne jöttek volna el az ünnep-estén megnézni a darabot. Mert az élet bizonyítja; ha a gazdaságvezetők s a pártalapszervezetek és a szakszervezetek funkcionáriusok törődne1: a dolgozók szocialista szellemű szórakoztatásának ügyével is, akkor igen nagy fegyverré lehet az új magyar irodalom s az öntevékeny színjátszás is egy-egy vidéki kis városban. Most egyesztendős a kultúrotthon prózai együttese. Egy év alatt egy Moliére-vígjátékot, egy Jókai-re- gényéből készült színművet s egy Móricz Zsigmond-i népszínművet mutatott be az együttes. A Koratavasz bemutatása határozott lépés előre ezen az úton. Lépés a bátorság tekintetében is s a rendezés és az alakítások igényességével is. Ezenkívül még sok tanulságot összegez akaratlanul is a dráma jászberényi bemutatása, de erről majd legközelebb ... Hiszen az eddig elmondottak is éppen elegendők arra, hogy elgondolkoztassanak bennünket. Csősztvay István
