Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-08 / 84. szám

Már letelt a határláS Nyolcadik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1956 április 8 A Jászberény! Fémnyomó- és Lemezártijyár újítást felelőse hónapokig ölt a dolgozók által benyújtott újítás! javaslatokon, Ideje volna már kikelteni azokat... Mint a manna e e A múltkor a rádióban egy előadást hallottam arról, hogy a mennyből hulló man­na, nem kitalálás, hanem — ha ritkán is — de előfordu­ló természeti tünemény. Hogy ennek a tudományos megállapításnak a valódisá­gát alátámasszam, példaként felhozom az Állami Gazda­ságok Minisztériumát, amely csőstül küldi a földi javakat a hozzátartozó állami gazda­ságoknak, úgyhogy szegény igazgatók nem győzik már a fejüket kapkodni. Itt van például a Palotás! Állami Gazdaság. Van neki 110 lova, minden lóhoz meg­felelő szerszám, sőt még 30 tartalék is. Erre — nehogy szűk legyen a keresztmet­szet lószerszámokból — a minisztérium még küldött 25 vadonat újat, mintegy 75 ezer forint értékben. Ugyanennek az állami gazdaságnak korlátlan szám­ban küldött a minisztérium állatbélyegzőket és lyukasz­tókat. Szerény számítások szerint az elkövetkezendő 30 esztendőben a palotásiaknak nem kell a szomszédba men­niük sem bélyegzőért, sem lyukasztóért; Azért nem kell elítélni az Állami Gazdaságok Minisz­tériumát, gondoskodik ő a? emberekről is. Több száz ka­nál és villa hever a Palotási Állami Gazdaság raktárában több tucat kilincs társaságá­ban. Arról persze már a mi­nisztérium nem tehet, hogy az állami gazdaság ebédlőjé­nek ajtaján nincs kilincs és ha a munkások leülnek ebé­delni, nincsen elég kanál és villa. A minisztérium az megtette a kötelességét. Tehát hullik az áldás az Állami Gazdaságok Minisz­tériumából a Palotási Álla­mi Gazdaság számára, csak az a kérdés, hogy a fölös számban hulló manna nem költséges-e túlságosan és a végén vajon nem fekszi-e meg valakinek, vagy vala­kiknek a gyomrát. t. k. Egy szolnoki autóbusz-utas gondja Ha az autóbusznak a Szabad­ság tértől a szolnoki vasút­állomásig az utat a kiadott rendelkezés szerint 6 perc alatt kell megtennie, akkor mennyi időt engednek az utasoknak a le- és felszál­lásra? Vagy ebben a menetidő­ben nincs benne a le- és fel­szállás? Akkor minek az autóbusz? De jó volna, ha a MÁV­AUT igazgatósága megfejte­né ezt a rejtélyt. GYERMEKSZÁJ Szereplők: ANYA PETI ANYA: Te rossz kölyök. Most kell hazajönni? Hol csava­rogtál ilyen sokáig? PETI: Eltévedtem, Anyukám; ANYA: Már megint nem mondassz igazat. Hogyan lehet fényes nappal eltévedni? PETI: Lehet, Anyukám. Tudod, jöttem a Beloiannisz utcán hazafelé, aztán éppen söpört a városi tanács söprő­autója. Egy félóráig nem láttam semmit; ANYA: Ez csak félóra. Hol voltál még? PETI: Lacinál. Együtt csináltuk a számtanleckét. A tanító­néni igen nehéz példát adott fel. ANYA: Milyet? PETI: Úgy szólt a számtanfeladat: egy vállalat 1955-ben 15 ezer levelet írt, ennek az évnek első két hónapjá­ban 3 ezret, akkor mennyivel több levelet küld ki ebben az esztendőben? ANYA: Ez igazán egyszerű. A két hónap alatt 3 ezret kül­dött ki, akkor 12 hónap alatt 18 ezret. Tehát 3 ezerrel többet, mint 1955-ben. PETI: Tévedsz, Anyukám. Ezt a példát nem szorzással, hanem kivonással kell megoldani. ANYA: Kivonással? PETI: Igen. Ki kell vonni egy pár felesleges tisztviselőt, hogy ne gyártsanak annyi levelet. ANYA: Hát még hol csavarogtál? PETI: összetalálkoztam két fiúval. Az egyik jászberényi volt, a másik meg tiszafüredi. Nagyszerű dolgokat meséltek. A jászberényi találós kérdéseket tett fel. Az egyiket elmondom, jó? ANYA: Hagyjál békén. PETI: De Igazán, Anyu, olyan érdekes. Találd ki, hogy mi különbség van Jászberényben egy rossz és egy meg­javított zár között? ANVA: A rossz nem zár, a megjavított meg igen. PETI: Tévedsz. Jászberényben a jó és a rossz zár között Sorozatos bűnesetek Karcag lakóit sorozatos bűnesetek tartják izgalom­ban. Fényes nappal a föid- művesszövetkezet 1. számú boltjának négy nyitva felejtett kirakatából nagymennyiségű csokoládét, tisztítószert, inganyagot emeltek ki az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség ellen­őrei. Az ellenőrök miután a bűntettet elkövették, a kiemelt árukat kabátjuk alá rejtették, s úgy mentek be az üzletbe. A végén még ők vonták fe­lelősségre a vezetőt. Ez is mutatja, hogy igen veszélyes emberekről van szó. Még borzalmasabb bűn­tény történt bent az üzlet­ben. Az üzlet egyik dolgozó1- jóról kiderült, hogy igen veszélyes hajlamai vannak. A kenyér mérésénél — ál­landóan 10—15 dekás súly­csonkítást követett el. Most a karcagi lakosok f azon törik a fejüket, hogy vajon a két bűneset nyomán az 1. számú földmű­vesszövetkezeti bolt vezetői a jövőben bezárják-e a kira­katokat és az üzletben ez­után 2 kiló kenyér valóban 2 kiló lesz-e? Kiszáll ás Ahogy az egyszerű halandó ennek a helytelen szónak a gyakorlati megvalósítását elképzeli. _____________________________ A tisztasági hónapra SZOLNOK : Tükröm, tükröm mondd meg nékem, ki a legszebb a világon? TISZA: Szép leszel majd te Szolnok, ha tereidről, utcáidról eltűnnék a szemétdombok. Vajon mit mutat a barométer? (Egyes vezetőkhöz nem mernek bemen ni a beosztottjaik, mert azok ridegeke, állandóan mérgesek. Az alábbi ötletet ezeknek a vezetőknek és a beosztott­jaiknak javasoljuk.) A Kakas csípje meg hogy miféle mezőgazdasági azt a szolnoki nyomdát, terméket talált ki. I. KÉP: Vajon milyen hangulata van az öregnek? II. KÉP: Ne menjünk be, komám, mert az öreg nagyon haragos, a barométer vihart jelez. ________ Hát már táncolni sem lehet? semmi különbség sincsen, mert azokat a Vegyesipari Ktsz javítja. ANYA: ÉS mit mesélt a másik fiú? PETI: Hú. az is nagyon érdekeset. Annak a papája a tisza­füredi járási tanácsnál dolgozik. A papája mondta, hogy a tanácsnál a vezető bácsik egy olyan rendeletet adtak ki, amely szerint, aki új házat épít. az köteles bele kemencét is rakni, ANYA: Ezt rendelték cl? PETI: Ezt, Ugye jó? Csak valamiről megfeledkeztek. ANYA: Miről? PETI: Arról, hogy a kemenceépítés mellett tegyék kötele­zővé a napraíorgótermesztést is. ANYA: Hát az meg minek? PETI: Hát hogy télen ne unatkozzanak az emberek, — legyen mit köpködni a kemencepadkán. ANYA: Most már aztán eredj a leckét csinálni. PETI: Igen, Anyuka, de szabad még egy kérdést? Mondd . meg nekem azt, hogy miért hívják a Beloiannisz utcán. 1 ott a postával szemben azt a lebújt tea-háznak, amikor |i minden este annyi embert látok ott bekávézni? Féléves Jotásbeadási kötelezetsége TELJESÍTÉSÉVÉ I, segítse elő a község begyűjtési versenyét! :;. azt a Szolnok megyei Néplapot, hogy az április 3. számában „Szolnok városfejlesztési tervéből” című cikké­ben kerek 100 lakást tüntetett el. (Egyébként, a becsületes megtaláló jutalomban részesül.) ... a tiszaőrsi községi tanács végrehajtó bizottságát, amely már egy éve alszik Novak Gyula megyei tanácstag panaszos levelén. ;.. azt a jászalsószentgyörgyi szövetkezeti vasbolt­vezetőt, aki már csaknem öt hónapja ígérgeti Vízi Imrének, hogy a boltban vásárolt rádióját megjavítva visszaadja. (Beküldte: Vízi Imre, Jászalsószentgyörgy.) ... azt a Mezőtúri Téglagyári Egyesülést, amely az általa patronált kunszentmártoni Rákóczi Termelőszövet­kezetet úgy segíti, hogy először neki ajándékozza az udva­ron heverő törmelék téglát, aztán fél év után meg leszám­lázza számára. (Beküldte: Földvári József VB-elnök, Kun- szentmárton.) ;.. azt a FÜSZÉRT-et, hogy* Öcsödre, a földművesszö­vetkezet számára sohasem küld köménymagot és babér­levelet; (Beküldte: Bornemissza Sándor VB-elnökh.J Szerdán este a szolnoki Móricz Zsigmond kulturotthon- ban a fiatalok vidáman ropták a táncot. A mamák boldo­gan figyelték a kecsesen mozgó párokat. Nézegettek hol erre, hol arra, mustrálgatták ki, hogyan van öltözve, s hogyan vizsgázik táncból. De egyszer csak, szinte parancs­szóra, egy irányba szegeződíek a tekintetek. Én is odanéztem, s ebben a pillanatban nagyon saj­náltam, hogy nem vagyok jó rajzoló, és nem örökíthettem meg az utókor számára azt a „csodálatosan” táncoló párt, s különösen a fiatalembert, hiszen ő diktálta a lépést. A rajzot leírással pótolom, remélem, magára ismer az illető; A fiatalember (úgy 20 éven aluli) a következőképpen volt öltözve: szürke nadrág, barna zakó, bordó-fekete koc­kás ing, szürke nyakkendő, rajta szétszórt bordó és kék kockák. De a ruha még hagyján. Hanem a tánc, az aztán mindenkit „elbűvölt”. A nyurga, pehelysúlyú legényke mit sem törődve a rászegeződö tekintetekkel, megrogyott térd­del, eltorzult arccal, önfeledten vonaglott. Érdekes tánc ez a szving, pláne, ha mindent belead­nak — gondoltam. Csak az a baj, hogy az idősebbek nem értékelik. Most is mi történt. Egy komoly, őszhajú bácsi odalépett a fiúhoz (és igen helyesen) halkan, de határozot­tan megkérte, táncoljon rendesen. Hát már táncolni se hagyják az embert kedve szerint? — gondolta a fiú. Legalább is ezt olvastam le csalódott arcáról, tétovázó mozdulatáról, De lehet, kedves fiatalember, erak-'nenr'fgj* Nr-JC;

Next

/
Oldalképek
Tartalom