Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-06 / 82. szám

1956. április 6.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Mind nagyobb tért hódít a „magyar ezüst“

Ám el»6 ezílstfényű, könnyű fémdarabkát egy római aramymíves állította elő — mondja az egykori feljegyzés, valószínűleg az alumínium ősére célozva. Az ügyes alchimista mégsem tudott hódítani kincsével, mert Tiberius császár, akinek az első darabkát ajándékozta az újfajta fémből, hálátlanul kivégeztette, hogy mások a titkot ellesve konkurenciát ne teremthessenek a fejlett római ezüsbányászatnak.

Majd két évezred telt el azután, hogy újra akadt ember, aki — most már tudományos alapokra fektetve — fémet tudott előállítani a vörös agyagból, a bauxitból. — Nyilvánosan az 1855-ös Párizsi Világkiállításon mutatták be az első üzemszerűen előállított alumíniumot, melynek értéke még ekkor igen magas — az arany árának egyharmada — volt.

Ma már az iparban és a mindennapi éietben szinte nélkülözhetetlen a „magyar ezüst”. Különböző ötvözetei megközelítik, sőt elérik az acél tulajdonságait. A Jászberényi Fémnyomó és Lemezáru- gyárban is tízezrével gyártják a különféle alumínium cikkeket s egyre szélesebb skálát mutat az új áruk jegyzéke. Az üzem készítményeinek minőségére jellemző, hogy mindjobban meghódítja a külföldi piacokat. Nem túlzás azt mondani, hogy külföldön jobban veszik a magyar alumíniumedérfyt, mint itthon.

A gyár raktáraiból ma már több mint 30 országba küldik az árut. Köztük olyan iparilag fejlett országokba is, mint Csehszlovákia, Belgium. Ceylon hatalmas tételben kaucsuktejgyüjtő edényeket rendelt.

Egy versenytárgyaláson a Fémnyomóban készült ajánlat és minta alapján rendelte meg Törökország a festett almínium-csajkákat, — melyek több mint félmillió dollárt jelentenek a magyar devizamérlegben. Egészen különleges formájú és nagyságú edények egész sorát gyártják itt a külföldi vevők igényeinek megfelelően s a gyár vezetősége rendkívül rugalmasan alkalmazkodik a rendelők sokszor szeszélyes kívánságához. Van, aki úgy kéri, hogy pl. fülek nélkül gyártsák az edényt és a fedőket. Mások azt akarják, hogy a markát ne nyomják bele, csak a számozást, stb.

Egyre több gondot fordítanak arra is, hogy ne csak a külföld, hanem a belföld is megszeresse az alumíniumot, amelynek alkalmazása különféle célokra szinte korlátlan. Most készül a képes ajánlat a2 alumínium-ládákról, melyek rendkívül előnyösek az áruszállításnál. Budapesten egy alumínium felvonulási épület tervein dolgoznak, melyet az épltővál'.alatok használhatnak majd előnyösen.

Hogy az alumíniumból készült mindenképpen kiszorítsa a belföldi forgalomból a kevésbé tartós zománcedényeket, még meg kell oldani néhány problémát. Ilyen pl. a fülek kérdése. Eleinte az edények és a fedők füle is alumíniumból készült s éppen úgy megforró- sodott a tűzön, mint az edény tűzzel érintkező része. Ezért most már vékony csőből hajlított fülek készülnek. A legújabb kísérletek szerint egy újabban előállított törhetetlen. hőálló műanyag-fül — a próbadarabok el is készültek — kiküszöböli majd ezt a hibát. A fejlődés azonban az, hogy a füleket nyelek váltják majd fél e ez lesz a legpraktikusabb. Svédországban és másutt régóta használják már ezt a megoldást.

4 veraenyképesaéget növeli a színezés is. Eloxálásnak nevezik az eljárást. Már eddig is 10 árnyalatban tud színezni az üzem. Az úgynevezett jász kannák — a nagyalföldi tájjellegnek megfelelően készítve — már színesen kerülnek forgalomba.

A nyáron nagy kereslet lesz majd a házi szódagyárból, az úgynevezett auto-szifonból. Ezeket a masszív, vastagfalú edényeket (a felsőrész nélkül) ezrével készítik már, jobb minőségben, mint az eddigi más üzemekben gyártott dara- bdk voltak;

Az auto-szifon eloxálásánál probléma van. A művelet ugyanis kihozza a nyersanyagul használt hengerelt alumíniumlemez minden

hibáját, ugyanakkor egyetlen karcolásnak sem szabad lenni azokon a darabokon, amelyeket a kereskedelem átvesz. A gyár dolgozói elsősorban a hengerművek dolgozóitól várják, hogy jobb minőségű anyagot adjanak. A színes edények gyártásának ez nélkülözhetetlen feltétele.

Ezerszámra eioxálják a különböző villany foglalatokat, elektromos berendezések alkatrészeit. A felületre rakódott vékony színes rétegnek ugyanis az a tulajdonsága, hogy 500 volt feszültségig szigetel is, így igen jól bevált szigetelési módszer az áramtól kevésbé igénybevett fémrészeknél.

Hogy az eljárás még eredményesebb legyen s még jobban elterjedjen, annak feltétele a költségek csökkentése is. A nagytömegű munkánál ugyanis rendkívül munkaigényes az apró darabok felfűzése egy fémpálcára, amivel az eloxáló folyadékba mártják. Most rövidesen átveszik a fémipari kutatóintézetben kidolgozott új módszert, amely az eloxálás költségét tetemesen csökkenti.

Basánk gazdag bauxit-le1őhe- lyekben bővelkedik. Az éves terv irányelvei közé tartozik az alumínium felhasználásának bővítése, ki- terjesztése. A fémnyomógyár munkásai, mérnökei sokat tesznek azért, hogy mielőbb valóraváljon ez a célkitűzés. Negyedévi tervüket 103 százalékra teljesítettéit s egyre sikeresebben hóditják meg a technikát a termelés minden vonalán.

PALATÍNUS ISTVÁN

A nyugatnémetországi kommunisták javítják kapcsolataikat a szociáldemokrata dolgozókkal

Berlin (MTI). A Német Kommunista Párt küldöttei, akik részt- vettek Németország Szocialista Egységpártjának III. értekezletén, hazatérve Nyugat-Németországfca, nyilatkozatot tettek közzé. Ebben a többi között a következőket jelentik ki:

„A Német Demokratikus Köztársaság léte és sikeres épitőmunkája mindinkább megkönnyíti a nyugatnémetországi dolgozók harcát a békéért, a demokráciáért, a jobb életfeltételekért. A munkásosztály és népünk ellenségei, a békeerők gyarapodását látva, fokozzák uszi- tásukat a munkásmozgalom és általában a haladás ellen.

IdSiáráeJelenláe

— várható időjárás pénteken estig: Felhős, az évszakhoz képest hűvös idő. Több helyen eső, főképp a begyekben kisebb havazás. Időnként élénk észak- nyugati — északi, később délnyugati — déli szél. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: mínusz 2—plusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 9—12 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várhalő középhőmérséklet: 0— plusz 4 fok között. (MTI).

Még eltökéltebben kell a Német Szövetségi Köztársaság bel- és külpolitikájának megváltoztatásáért küzdenünk és mindent meg kell tennünk a német munkásosztály akcióegységének létrehozásáért.

Ami bennüket illet — folytatja a nyilatkozat — egész erőnk latba- vetésével arra fogunk törekedni, hogy alapvetően megjavítsuk kapcsolatainkat a szociáldemokrata elvtársakkal az üzemekben és a szakszervezetekben, most az a feladatunk, hogy kidomborítsuk mindazt, ami összefűz bennünket és háttérbe szorítsuk mindazt, ami elválaszt egymástól”.

— A turkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet Kiss Lajos brigádja teljesítette április 4-i vállalását. Vállalták, hogy elvetnek 86 kh mákot, 87 kh cukorrépát, 91 kh árpát, ezenkívül 300 kh földről felszedik a csutkatövet. Vállalásukat április 2-ára tej lesi tették.

valamit a szövegből. De ennek ellenére se tudok momentán ..:

A jóképű gépkocsivezető hitetlenül vizsgálta a tisztviselőt. Erezte, hogy szeretne tőle megszabadulni. Érdemes ennek elmondani, hogy huszonhét évi hajsza után jólesne egy kis pihenés? Inkább nem szólt, Látszólag derűsen, választékosán beszélt. Nem jó lesz felmérgesíteni ezeket, mert akkor istenuntáig nem kapja meg a kis házát. Két apró lakás van benne. Megelégedne azzal, ha csak az egyiket szabadítaná fel a hivatal, hogy beköltözhetne. Nem hiszi, hogy félév óta erre ne lett volna mód.

A hivatalnok mintha olvasott volna a gondolatában.

— Á! — legyintett ingerülten. Halvány fogalma sincs róla, menynyi bajom van nekem... Magát csak hívják telefonon, szalad, viszi a beteget. Egyébként nyugton hagyják.

»igó megütődött. Hát hiába be- szélt ennek az embernek? Elvörösödött. De csak annyit tett, hogy szabadkozva visszavette az a’bumot, füzetet, az értesítést a kitüntetésről. Majd jobb kezével az asztal szegélyére támaszkodott.

— Szabadna elmondani néhány „nyugodt” mentésemet? — kérdezte s anélkül, hogy választ várt volna, ugyanolyan derűs hangon, mint eddig beszélt, elkezdte... A múltban történt. Karcagról Püspökladányba hívtak egy éjszaka. Valahol a falu szélén szalmatetős, íüstszagú tapaszos kunyhóban csonttá, bőrré fogyva egy kisfiút találtam. A szeme már üvegese- dett, alig moccant kicserepesedott szája. Egy öreganyó nyöszörgő« mellette. Nem kérdeztem semmit. Vittem a kicsit meg az öregasz- sionyt Debrecenbe. Éjfél körül értünk a k’inikára. A gyerekben már alig volt élet. A néni csak annyit

tudott mondani, hogy régóta fájlalja oldalát a fiú ..: A klinikán nekem nem volt jogom a liftet bekapcsolni. Nem volt ott a portás, leakasztottam a kulcsot, be a fiúcskát, meg a nagyanyját a liftbe. Mentem a sebészetre. Az ins pék- cióa orvos dühös volt.

— Sajnálom, nincs hely — s már

be is csukta az ajtót. ,

Mentünk a belgyógyászatra. Nincs hely. Az idegosztályra, Gsak széttárták a kezüket. Itt sincs hely. De ezen a gyereken már úgysem lehet segíteni. Honnan hozta, La- dányból? Viheti vissza.

— Azt a betyár... — káromkodtam el magamat a folyosón, pedig vallásos ember voltam. Meghallotta Gulácsi tanár úr, mert éppen kijött valamelyik szobából.

— Mégis disznóság doktor úr. Sehol nem nézik meg ezt a gyereket, mert szegény.

— Hozzák a vizsgálóba. Hívja az ápolónőket, keltse fel a gyakorló orvosokat.

Pillanatok alatt körülállták a beteget. Az oldalbordáinál fedeztek fel egy gennygócot. Már egészen a szívburokig húzódott. Rögtön megoperálták.

Utána a professzor fáradtan leült. Kezét térdére támasztotta és sokáit* nézett.

— Mondja, kije magának ez a kisfiú?

Behívtam az öregasszonyt. Ismer maga engem? Nem én, áldja meg az isten. Mennyi pénzt kaptam magától, hogy beszállítottam a gyereket? Ö édes uram, nincs nekem egy árva fillérem se.

Gulácsi professzor kezet fogott velem. Homlokát ráncolva töprengett.

— De mostmár mit csináljunk öregem? Ez az osztály nem veheti fel. A másikkal meg nem rendel- kezhetem.

— Tessék feltelefonálni a sebészetre a portáról hogy van itt egy kisfiú, vegyék fel.:; Ne mondja a nevét a doktor úr.

Ügy is lett. Felvittem újra a gyereket, hívtam a nénit is. Azinspek- ciós megint rámförmedt: „Nem érti, hogy nincs hely, mit erőszakoskodik?” De nem volt már hatalom, ami elbírt volna velem.

— Csókolja meg az unokáját! — nyújtottam a fiúcskát a nagyanyja felé. Az orvos kiabált. „Meg van maga őrülve?!” Félretoltam. Be a fürdőszobába s a fiút egy kádba tettem .;. Ott maradt a kórházban, fél is gyógyult..:

alami érdeklődésféle látszott a tisztviselő fehér képén, de csak a haját simítgatta kapkodva. Nem tudta már, mit csináljon. Beleizzadt, hogy nem tágított tőle az ügyfél. Egészen fátyolosán hallotta a sofőr elbeszélését.

— Húszezer emberen, sokezer szülőanyán segítettem már elvtárs Húszezer élet függött attól, milyen gyorsan megy a mentő ... Nem untatom tovább, hiszen számtalan ilyen „nyugodt” mentésem volt.

A hivatalnok most először jött zavarba. Felállt, az ablakhcz ment s a magával vitt aktára pillantott.

— Tehát, nézze, jól megjegyzem Aszongya, hogy kettőezeregyes per... Szóval legközelebb biztosra veheti.

— Tessék talán az akta mögé is nézni, kartársam.

— Hány családja van? — burkolózott száraz hivatalosságba a tisztviselő.

— Tizennégy gyermekem van. A feleségem meghalt. A nagyobbak közül akad kitüntetett bányász, katona, heten még velem vannak.

A hivata'nok nagyon kényelmetlenül érezte magát.

Tóth István

IMUlOmi/JM

Lapunk hűséges levelezője, Goj- sza János elvtárs írja: „A mákot, tavaszi árpát, borsót, cukorrépát és napraforgót elvetettük. Most a 33 hold kukorica négyzetes vetéséhez készítjük a talajt. A tsz-tagok háztáji földjeiken is megkezdték a veteményezést. Gondot fordítunk a lucerna és a legelő ápolására. 22 hold lucernánkat és 129 hold legelőnket egy Zetor segítségével bo- ronáljuk.” — E pár sor is azt tükrözi, hogy a jásziványi Törekvés Tsz tagjai időben végzett munkával igyekeznek biztosítani a terméshozam növelését.

Dobó Dezső, a Szolnoki Járműjavító alvázlakatos brigád-vezetője arról irt, mit jelent neki április 4. Többek között ezeket olvashatjuk levelében: „Ma, amikor szabad hazában dolgozhatunk, a munka frontján becsülettel megálljuk a helyünket. Ezt igazolta a felszabadulási műszak, melynek során a munka termelékenységének emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a tervek maradéktalan teljesítéséért harcoltunk.”

•

Kengyelen hazánk felszabadulásának II. évfordulója tiszteletére a termelőszövetkezetek a tavaszi munkában elért sikereik növelésével készültek — írta Vincze József Törökszentmiklósról. — A Sallai Tsz-ben a vezetők példamutatása, a tagok szorgalma és a gépállomás segítsége által április 4. tiszteletére befejezték a tavaszi árpa.

a napraforgó, a zab, a cukorrépa, a tavaszi bükköny és a magrépa vetését. Százötven hold tartalék- területet felszántottak és 1350 hold őszi kalászost fejtrágyáztak, hengereztek. 218 hold lucernájukat meg- íogasolták, a trágyát kihordták és szarvasba rakták. A Harcos Termelőszövetkezeti csoport tagjai április 4-ig a kukorica és a burgonya kivételével az összes tavasziakat elvetették.

a *

Termelőszövetkezetünkben a tagok többsége példamutatóan vesz részt a munkában. A tavaszi búzát és árpát elvetettük. Az őszi kalászosok döntő részét műtrágyával szórtuk meg. A gyümölcsösben a fák ápolása, permetezése és a szőlő nyitása van napirenden. A konyhakertészetben és a dinnyeföldön is szükség van a szorgos kezekre, (özv. Pető Béláné, Nagykörű, Petőfi Tsz.)

Szloboda Józsefné, az MTH szolnoki 695. sz. Petőfi Sándor ipari tanuló intézet tanulóinak munkájáról irt levelében. A fiatalok a társadalmi munkából is kiveszik részüket. A tisztasági mozgalom keretében takarítják, szépítik otthonaikat, azok környékét. A három tanulóotthon tisztasági versenyben áll egymással. A szabadtéri színpad építésénél Is segítenek az ipari tanulók. Naponta 15—20 fiatal 2—3 órai munkával járul hozzá ahhoz, hoev az építkezés mielőbb befejeződjön.

Nagv sikerre! mutatta be a Szigligeti Színház a Szabad szél cimtí operettet

Április 4-én este mutatta be a szolnoki Szigligeti Színház Duna- jevszklj „Szabad szél” című operettjét.

A bemutató nagy sikert hozott. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség a felvonások végén percekig tapsolta a színház művészeit.

Az előadás után rendezett ünnepi vacsorán a színház igazgatósága azokat a színművészeket, akik 1955 december 31-ig kiváló alakításokat nyújtottak, pénzjutalomban részesítette. s ugyanígy a jó munkát végző műszaki dolgozókat is. Többen könyvjutalmat, egyesek pedig kiváló szakszervezeti munkájukért a szakszervezettől ajándékot kaptak.

A színház igazgatósága részéről Keres Emil igazgató, a szakszervezeti bizottság részéről Sugár Károly nyújtotta át a pénz- és könyv- jutalmakat, illetve ajándékokat.

Az üdülés a jó munka jutalma

Levél érkezett a Szolnok megyei Terményforgalmi Vállalat szakszervezeti bizottságához. E sorokat a hajduszoboszlót üdülőből D. Szabó Miklós, a vállalat abádszalóki telepének vezetője írta. Többek között ezeket olvashatjuk a levélben: „1951-ben, amikor beléptem a szakszervezetbe, a szervezett dolgozók táborába, úgy éreztem, hogy egy kötelező szervezetbe léptem, ahova havonta minden ellenszolgáltatás nélkül be kell fizetnem a tagsági dijat. Ez a nézetem azóta megváltozott. Magam is meggyőződtem arról, hogy a szakszervezet a soraiba tömörített dolgozókról való gondoskodással százszorosán visszaadja azt, amit tagsági díj címén befizetnek. A sok közül csak egyet említek, azt, hogy a szorgalmas, munkában élenjáró dolgozóknak lehetővé teszik a pihenést, szórakozást az ország legszebb üdülőiben. Az üdülök létesítéséhez, amelyek napról napra szaporodnak, a szakszervezeti tagok által befizetett dijak csak hozzájárulást jelentenek. Én Is jó munkámmal érdemeltem ki, hogy a hajduszobosz- lói gyógyüdülőben — minden költségtérítés nélkül — pihenhessek”.

D. Szabó Miklós levele hűen tükrözi, hogy az üdülés a jó munka jutalma. A dolgozók megbecsülését jelenti mind a szakszervezeti bizottság, mind a vállalat részéről.

CSATI LAJOS Szolnok, SZB elnök

MesŐ8;asdaság;i ssakkönyvek

ERDEI JANOS—KLINGER PAL!

az Állattenyésztés gépei

A* állattenyésztés gépesítése szocialista nagyüzemeink egyik igen lényeges kérdése. Szakirodalmunkban ezidelg teljesen hiányzott olyan könyv, amely ezzel a kérdéssel, az ismert anyag alapos feltárása, átfogó rendszerezése és kritikai vizsgálata alapján foglalkozott volna.

Erdei és Kiinger professzorok „A növénytermesztés gépei|| című kétkötetes munkájuk után most „Az állatié- j nyésztés gépei“ c. kézikönyvet adják a magyar szakemberek kezébe. A munka nemcsak a szorosan vett állattenyész- j tési gépekkel (takarmánykészítés, vi-! lágitás, állatápolás, a baromfitenyész-1 tés gépei, fejőgépek, tejgazdasági gé-1 pék és berendezések) foglalkozik. —! Egyes fejezetei a mezőgazdaság belső üzemének egyéb vonatkozású gépesítését is tárgyalják, ilyenek pl. a szárítás, hűtés, majori vízellátás, a szállítás gé-i pei című fejezetek.

A könyv igen nagy segítséget nyújt az állattenyésztési munkák gépesítésé-1 ben, állattenyésztésünk fejlesztésében. A szocialista nagyüzemi állattenyésztés gépesítése biztosítja az állati termékek nagytömegű előállítását, a dolgozóink egyenletes foglalkoztatását és ezzel a munkatermelékenység fokozását is.

144 oldal, 387 ábra, 73,30 Ft.

VERTSE AI BÉRT! MADÁRVÉDELEM:

A biológiai növényvédelem jelentősége világszerte nö. Ennek pedig egyik legfontosabb ága a korszerű madárvé-: delem.

Vertse Albert könyve sorraveszi azo-1 kát az olcsó, egyszerű eljárásokat, ame-1 lyek segítségével hasznos madaraink' megtelepithetők, elszapcríthatók. Ismertet) az egyes madárfajokat, foglalkozik a — tévesen — károsnak veit madarak kérdésével. Pontos tudományos vizsgálatok eredményeivel támasztja alá mondanivalóját.

De könyve nemcsak szakszerű, hanem olvasmányos is. Vezényi Elemér művészi képein megelevenednek az erdő-, mező-, kert és a vizivilág madarai. A mű nemcsak tanulságos, hanem kedves és gyönyörködtető a szakember részére éppúgy, mint a természetkedveld olvasó számára.

SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI ZSEBKÖNYV

Ezt a zsebkönyvet Pálinkás Gyula szerkesztésében a Szőlészeti Kutató Intézet munkatársai Írták a tudományos és gyakorlati szakemberek számára A könyv a szőlészet- és borászat legfontosabb témáit tárgyalja: szőlészeti-borászati statisztikát, szőlő-éghajlattani és meteorológiát, ampelográfiát, szőlőtelepítést, szőlőmetszést és szőlőgazdaság! üzemtant, talajművelést és trágyázást, szölőkórtant és védelmet. Igen részletesen megismerteti az olvasót a bor- bakterlológlával, borászati kémiával, borkezeléssel, pincegazdasági üzemtannal. Részletes tájékoztatást nyújt a borászati géptanról, szőlő- és borgazdasági melléktermékek feldolgozásáról és az alkoholmetriáról.

303 oldal, 34 ábrával, ára kötve: 30 Ft. LEGANY MIKLÓS:

MF.XÖG AZDASAG1 GÉPEK KARBANTARTASA

A mű könnyen érthető nyelven útmutatást nyújt a legelterjedtebb mezőgazdasági gépek karbantartásához. Ismerteti ezen gépek kezelésének, beállításának szállításának és tárolásának főbb szempontjait.

Számszerű adatokat tartalmaz az üzemközben elhasználódó alkatrészek kopásbatáraira vonatkozóan. Könnyen áttekinthető ábrák teszik szeraléltetővé a könyvben foglaltak szövegét.

A gépek kezelőinek, a mezőgazdasági üzemek valamennyi dolgozójának értékes segítséget nyújt.

328 oldal, ára: 15,50 Ft. Mezőgazdasági kiadó.