Szolnok Megyei Néplap, 1956. április (8. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-28 / 101. szám

1956- április 28,

PEOLNOK MEGY® TígpiLAP

Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez

(Folytatás a 2-ik oldalról.) nagyobb mértékben kell másodlagos termelési eljárásokat alkalmazni.

c) A villamosenergia fejlesztése gazdaságosságának megjavítása céljából rá kell térni a jelenlegi berendezéseknél nagyobb teljesítő- képességű és jobb hatásfokú kazánok és turbinák alkalmazására és ezzel el kell érni, hogy a nagy energiatelepek átlagos kazánteljesítménye 58 százalékkal, az áram- fejlesztő gépegységek átalagos teljesítménye 48 százalékkal növekedjék; Az energiaszolgáltatás biztonsága érdekében mind az országos 120 000 voltos, mind a középfeszültségű vezetékeken fokozni kell a távcáságvédelmi, földzárlat-védelmi és önműködő visszakapcsolást biztosító berendezések alkalmazását. Csöíkkenteni kell a hálózati veszteséget;

d) A vaskohászatban a nagyolvasztóknál fokozatosan meg kell kezdeni a magas toroknyomás alkalmazását. A második ötéves terv végére a kohóknál az adagolást teljesen gépesíteni kell. Az acéltermelésben az ócskavasfelhasználás csökkentése céljából be kell vezetni a szélfrissítéses eljárást és az oxigén alkalmazását. 1960-ban a gyártott acél mintegy 10 százaléka konvertere» eljárással készüljön. A hegesztett szerkezeteknél használt acélok folyási határát emelni keik A hengerlésnél, kovácsolásnál, öntésnél olyan technológiai javításokat kell eszközölni, amelyekkel számottevő fajlagos megtakarítás érhető el. Meg kell oldani a kohászatban a huiladékenergiák és melléktermékek nagyobb mértékű hasznosítását;

e) A gépiparban számos korszerű, új gyártmány bevezetése mellett elsősorban a termelékenyebb és takarékosabb anyagfelhasználást lehetővé tevő gyártási eljárások széleskörű alkalmazáséra van szükség. Nagymértékben kell fejleszteni a forgácsmentes megmunkáló gépek gyártását és alkalmazását hideg és meleg alakításához. Elsősorban az excentpérések, könnyű légkalapácsok, a hidraulikus kovácsprések és egyéb kovácsipari berendezések alkalmazását kell fokozni. A forgácsolási munkák és az anya gveszt aség csökkentésére ki kell terjeszteni a porkohászati úton előállított alkatrészek gyártását, a korszerű gépi formázást, a centrifugál-kokilla- és precíziós öntést, a fogaskerék-me- leghengerlést és húzást, a hideg Rajtolást, a süllyesztékes kovácsolást; Tökéletesíteni kell és szélesebb körben kell alkalmazni a hegesztést.

Fokozni kell a megmunkáló gépeknek szerszámokkal és készülékeikkel való ellátását. Az autó, Diesel-motor, Diesel-mozdony, motorkerékpár és kerékpár gyártásánál nagyobb termelőképességű célgépek alkalmazására kell rátérni.

A gépiparban az üzemek tervszerű, tudományos alapokon nyugvó szakosításának és együttműködésének fejlesztésével meg kell teremteni a nagy termelékenységű tömeggyártás alapfeltételeit. Ennek előmozdítására szélesebb körben kell olyan gépcsaládokat létrehozni, amelyeken belül különféle teljesítményű és különféle célokra szolgáló gépek nagy mértékben azonos alkatrészekből, szerelési egységekből épülnek fel.

A szerszámgép-ipar és az autóipar számára szakosított öntő- üzemet, különféle gépalkatrészek megmunkálására nagy teljesítőképességű kovácsolóüzemet kell létesíteni. normád-alkatrészeket gyártó speciális üzemeket kell szervezni.

A mezőgazdaságban a második ötéves terv során egyidejűleg kettős feladatot kell megoldani: a termelés nagymértékű fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres előrevdtelét;

Az 1956—60. években a mező- gazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítania a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére. Az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960-ban a kenyérgabonatermelés az 1955. évi 27 millió mázsáról kereken 30 millió mázsára, a kukoricatermés 29 millió mázsáról mintegy 41 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1,5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelés 1,4 milliard darabról 1,8 milliárdra, a gyapjútermelés 58 000 mázsáról 100 000 mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki fejlesztésének jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú érA szakosított üzemek magasfokú gépesítéssel működjenek.

A híradástechnikai iparban a va- cuumtechnikai, átviteltechnikai és mikrohullámú berendezések egész soránál, valamint a rádiótechnika terén a legfejlettebb műszaki színvonalat kell elérni. A híradástechnikai ipar valamennyi ágában fontos feladat a berendezések és alkatrészek miniatűr kivitelezése és szélsőséges klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállásuk fokozása. Előre kell vinni a különböző félvezetők kutatását és alkalmazását. Ki kell fejleszteni számos különleges híradástechnikai anyag hazai gyártását

/) A vegyiparban a korszerű technológiai folyamatok egész sorát, köztük új nagynyomású, magashőfokú és katalitikus eljárásokat kell alkalmazni, elsősorban a földgáz feldolgozásánál. A szakaszos termelésről több területen folyamatos termelésre kell rátérni. A vegyipari folyamatokat a technológia korszerűsítésével meg kell gyorsítani. Lényegesen fokozni kell a vegyi folyamatoknak műszerekkel való ellenőrzését.

Meg kell valósítani a barnaszén kokszosítását. A kőolaj feldolgozó iparban a nagyobb minőségi követelményelmek megfelelően elő kell készíteni a hidrokrakkoló eljárás nagyüzemi bevezetését.

Meg kell valósítani, illetve meg kell kezdeni a különböző ipari melléktermékek (piritpörk, vörös iszap) feldolgozását.

g) Az építőiparban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák fokozott gépesítését és az előregyártóit elemek és szerkezetek felhasználásának nagymértékű fokozását. 1960-ra a földmunkák gépesítésének foka érje el a 67 százalékot, a betonkeverésé a 90 százalékot. Az előregyártott elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát kihasználásuk jelentős növelése mellett öt év alatt meg kell kétszerezni. Kiterjedtebben kell alkalmazni a gépeket a vakolás, parkebtgyalulás, meszelés és festés elvégzésére. Az építőanyagiparban jelentősen fokozni keli a nyesanvagkitermelés, a szállítás és rakodás gépesítését és tovább kell fejleszteni az égetés technikáját.

h) A könnyűiparban fokozott ütemben kell folytatni az elavult termelőberendezések kicserélését, felújítását, hogy ezzel jelentős mértékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban az automata szövőgépek számát 1960-ra 1955-höz képest Írét és félszereiére kell növelni. Megfelelő műszaki intézkedésekkel kell biztosítani, hogy 1960-ban a szintetikus fonalak aránya a selyem-, kötszövött- és rövidáruiparban felhasznált ösz- szes selyemfonalhoz viszonyítva meghaladja a 17 százalékot (az 1955. évi mintegy 3 százalékkal szemben), a viszkóza műszál felhasználásának aránya a pamutiparban 16 százalék felett legyen (1955: 8 százalék), a farostlemez felhasználása a bútor- és vegyes faiparban az összes enyvezett lemezfelhasználás 94 százalékát érje el (1955: 29 százalék).

i) Az élelmiszeriparban célul, kell kitűzni a legmunkaigényesebb gyártási folyamatok gépesítését, a szalagrendszerű gyártás kiterjesztését, a műszeréllátás fokozását, valamint egyes szintetikus vegyianyagok felhasználását. A konzerv-, cukor- és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését.

Az ipar minden ágában növelni kell az anyagi ösztönzést a haladó technika elterjesztésére, a korszerű, új gyártmányok bevezetésére.

vényre juttatásával kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kel emélni a termelést az állami gazdaságokban és a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben;

A szocialista nagyüzemi gazdálkodás mindinkább megmutatkozó előnyeire támaszkodva elő kell segíteni a termelőszövetkezetek felvirágzását és a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fejlődését, hogy 1960-ig a dolgozó parasztság többsége saját meggyőződéséből rátérjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a tervidőszak végére a mezőgazdaságban túlsúlyba kerüljön a szocialista szektor.

A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot kell beruházni, 53 százalékkal többet, mint az előző ötéves terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy 1 milliárd forintos beruházása.

m A növénytermelés központi

1—I feladata: kielégítően biztosítani az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő állami tartalék képzését. További fontos feladata: megteremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takarmányalapját és ezzel a hús- és zsírellátás megjavításának legfontosabb feltételét.

A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves telvben elért átlaghoz képest

1956—60-ban a kalászosok holdanként! terméshozamát mintegy 10— 12, a kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmagfajtákat. 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni.

A második ötéves tervidőszak végére az ország szántóterületét mintegy 150 000 kát. holddal kell növelni és kereken egymillió kát. hold gyenge termőképességű, szikes, savanyú- és homoktalaj javítását, illetve zöldtrágyázását kell elvégezni.

öt év alatt a kalászosok és a kukorica vetésterületét -együttesen mintegy 3 százalékkal, ezen belül a kukoricáét mintegy 16 százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kell növelni, 1980- ban 225 000 kát. holdon cukorrépát, legalább 390 000 kát. holdon burgonyát kell termeszteni.

Hatékonyabbá kell tenni a szervestrágya kezelését és felhasználását. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — egy kát. ho’don átlagosan az 1955. évi 5,6 kg helyett 19,9 kg-ot, nitrogénműtrágyából pedig 1,7 kg helyett 9 kg-ot kell felhasználni.

A növényi kártevői? és betegségek leküzdésére lényegesen ■ nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell alkalmazni. 1960-ban több mint 800 000 kát. holdon kell vegyszeres gyomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kát. holddal szemben.

Rendbe kell hozni a meglevő öntözőtelepek műszáki felszereléseit. Az öntözött területet az 1955. évi 159 000 kát. holdról 1960-ban 240 ezer kát. holdra kell növelni. A rizstermesztés megjavítása céljából *át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére.

Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére.

öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsös ödc területét, fejlesztve a háztáji gyümölcsösöket is.

A sző’ő- és bortermelés fokozásának fő módja: a szőlőterületek felújítása és a tőkehiány pótlása. Ehhez jelentősen fokozni kell a szőlőoltványtermelést. Az új szőlőtelepítésekben növelni kell a csemetefajták arányát. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban Tokajhegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. Meg kell javítani a bor minőségét.

A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot kell fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására, a rétek és legelők javítására.

j-yj A népgazdasági szükségletek

!—- kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén.

Jelentősen növelni kell az állati termék elv termelését: a hízott sertést 25—30 százalékkal, a tejtermelést 35—40 százalékkal, a tojástermelést pedig 20—25 százalékkal.

Biztosítani kell. hogy a szarvasmarhaállomány 1960-ra mintegy 5 százalékkal és a tehénállomány az 1955. évi 885 000-ről 1 millióra

emelkedjél?.

A hús- és zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mezőgazda- sági és szállíási munkál? segítségével összhangban 200 000 darabbal kell csökkenteni a lóállományt.

A barom fi törzsállományt mintegy 1 millió darabbal kell növelni. Az állam! keltetőállonyásokon és gazdaságokban 1960-ban 30 millió naposbaromfit kell kikelteni.

Fokozatosan ki kell küszöbölni a takarmányhiányt. Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell növelni. A takarmánygabona vetésterületét az 1955. évű 3 155 000 kát. holdról 1960-ban 3 520 000 kát. holdra, a szálastakarmányokét 1 066 OOO kát. holdról 1 125 000 kát. holdra. Ezenkívül a másodvetós területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell emelni. A takarmánygabona össztermelése 1960-ban 50 millió mázsa legyen, szem-ben az 1955. évi 40 millió mázsával A lucerna termelését — vetésterületének kerekem 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról az 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter sdlótakarmánnyal szemben 1960-ban legalább 9 000 000 köbméter silótakarmányt kell, készíteni. Elő kell mozdítani a takarmány jobb értékesítését az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok felhasználásával. Mindezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedésekkel, többel? között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével szilárd takarmányalapot kell létrehozni az az állati termékek termelésének növeléséhez;

Továbbfejlesztve az állategészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel és szervezett vé-. dekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gümőkórt.

jYj A növénytermelés és az ál■—' lattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakéban. Mintegy 4,4 milliárd forintot kall mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani. szemben az első- öéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes folyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben keil előrevinni a kapásnövényei? — elsősorban a kukorica —, valamint a szálastakarmányok gépi erővel való művelését és betaikarításét.

A traktoráltomány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19 000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traíktoregységre jutó szántóterületet 404 kát. holdról mintegy 230 kát. holdra kell csökkenteni;

A nővén yápolási munkáknak az állami gazdaságokban 9Í százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalékos gépesítéséhez a traktor- állományon belül 18 százalékról 43 százalékra kell emelni az univer- zál traktorok részarányát;

A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956— 60-as években együttvéve több mint 3800 arató-cséplőgépet, több mint 1400 kévekötő-aratógépet, több, mint 6000 kukoricakombájnt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cukorépa-kombájnt, jelentős számú bugonyaülitető és burgonya- betakarító-gépet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani.

Fokozni kell a villamosenergia felhasználását a mezőgazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekapcsolását.

Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munkafolyamatait, mindenekelőtt a talkarmányelőkészftést, a szállítást és az itatást:

Meg keH kezdeni a kertészet és szőlőtremelés gépesítését,, elsősorban a nagyüzemi permetezés fejlesztésével:

rjj A második ötéves terv idő!—1 szakában tovább kell fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomási javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállom ásol? céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani.

A gépállomások: fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építkezéseihez.

A gépállomásoknál? 1960-ban 1955-höz viszonyítva mintegy 70 százatokkal kell növelniük az egyéni parasztot? számára végzett egy

kát. holdra eső gépi munka menynyiségét. A talajmunkán kívül nyújtsanak segítséget az egyéni parasztoknak a szállítási, silózásl és darálás! munkák elvégzésében is.

Javítani kell a gépek kihasználását. Az egy műszakra eső trak- toríeljesatményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mielőbb W- kovácsolódjék az állandó sziláid munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlása.

j-jj-j A meglévő mezőgazdasági-—' termelőszövetkezeteket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetekben gyors fejlődésre képes, egészséges közös gazdaság létrehozására kell törekedni. Az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakítását és fokozatos fejlődését is a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földmű vess zö vetkezeti mozgalmat, s ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését;

A második ötéves terv időszakéban el kell érni, hogv a már létrejött, több éves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évr öl-évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásul? megalapozásához, hogy termelésük mielőbb elérje és meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét;

A termelőszövetkezetei? számára öt év alatt mintegy 4 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni, öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben mintegy 190 000 szarvasmarhaférőhelyet és 1 000 000 —1 200 000 köbméter befogadóképességű silót. A termelőszövetkezeteket el kell látni főként az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépekkel, tehergépkocsikkal és pótkocsikkal;

A második ötéves terv során ösz- szesen 2,6 milliárd forintnyi hosz- szúlejáratú hitelt kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek. Emellé frt. szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzáik saját erőből történő építkezéseiket;

A termelőszövetkezetek egy ka- tasztrális holdnyí mezőgazdasági területére jutó műtrágyamennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 10 kilogrammról 1960- ban közel 25 kilogrammra kell növelni:

A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztését elsősorban a termelőszövetkezeti tagok és vezetők jobb, hozzáértő munkájával keíl elősegíteni az állam anyagi támogatásával és szervezeti segítsége mellett. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái: maguk a tagok döntsenek. Tovább kell szélesíteni a termelőszövetkezeti vezetők és tagok szakmai képzését és törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkezetekben minél több tapasztalt szakember dolgozzék. A tagság kérésére a termelőszövetkezeteket szakképzett, hozzáértő vezetőkkel kell megerősítem:

Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Ezért mindenekelőtt a termelőszövetkezetek készpénzbevételének fokozása révén és résziben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előleg- fizetés formájában évközben is rendszeresen jussanak pénzjövedelemhez.

m A második ötéves terv meg■—1 valósítása folyamén az állami gazdaságok élé azt a fő feladatot kell állítani, hogy termélé- süket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék;

Az állami gazdaságok fejlesztésére öt év alatt mintegy 2,7 milliárd forintot kell beruházni:

Mezőgazdasági területül? 1 kalász trális holdjára jutó műtrágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni;

Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955- höz tépést a második ötéves terv végére hozzávetőlegesen kenyér(Fnlytatása a 4-ik oldalon.)

III. Mezőgazdaság