Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-20 / 68. szám

1930. március 20, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jobban értékesítsük új értelmiségünk tudását — A szovjet ösztöndíjasok találkozójának tanulságai — Megyénk az ország legnagyobb rizstermelő „g*’ára.” Olyan szüksé­günk van mnden jó rizses szak­emberre mint a falat kenyérre. Ezt bizonyára elismerik a kisúj­szállási városi párt-végrehajtó bi­zottságon s a tanács VB. mezőgaz­dasági osztályán is az elvtánsak. De akkor miért nem egyengetik nagyobb szeretettel a Nagykunsági Állami Gazdaságba kihelyezett szovjet ösztöndíjas agronómusnő. Vilcsek Jánosné elvtársnő útját? Igaz — ezt a fiatal szakember is elismerte a találkozó alkalmával — személyesen nem kérte a párt- bizottság segítségét gondjai meg­oldásához. De annak nem szabad lett volna elkerülni az elvtársak figyelmét, hogy Vilcsekné például főiskolai képzettségével december­ben és januárban jegyeket, stemp- lizett. Az Állami Gazdaság alap­szervezete annyira erélytelenül fog­lalt állást az agronómusnő ellen valósággal tervszerűen folyó áská- lódás megszüntetésében, hogy már- már szinte lehetetlenné vált az elv­társnő helyzete. Amikor úgynevezett ..régi szak­emberek’’ kétségbevonták az ösz­töndíjas tudását, amikor igyekez­tek csökkenteni annak a jelentő­ségét, hogy az elvtársnő Üzbekisz- tánban, az öntözéses termelés ha­zájában a szakmának rengeteg új módszerét ismerte meg, az alap­szervezetnek kellett volna minden tekintélyével mellé állnia. Ehelyett lassanként „hallgass* lett a neve, nyugodtan próbálgathatták szakmai téren „beugratni” fiatalos tettre- készségére féltékeny szakemberek. Sőt amikor a szakminisztérium kül­dötte lent járt a gazdaságban és neki feltárta a munkájában mes­terségesen feltorlaszolt buktatókat, — az is „fegyverszünetet, hallga­tást” javasolt neki. Azaz, hogy adja meg magát s húzza be a nyakát a régi szaktekintélyek előtt. Letor­kolták, mikor — éppen üzbekisz- táni tudományos és gyakorlati ta­pasztalataiból merítve — állította, hogy a bruzone nem csupán rizs­fajta kérdése, hanem a szakem­berek hozzáállásáé is. Embertelenség már az, hogy a fiatalasszonynak, bár munkahelye a lakásától 15 kilométerre van és kisgyermekével is kell törődnie, még csak valami járműalkalmatos- ságot sem adtak, amivel kijárjon. Ügy kellett neki lecsapnia a rizs- «gronórnus biciklijére, mikor az motorhoz jutott, bár még ezután tamil meg kerékpározni az elv­társnő. Kénytelen volt ilyen eszkö­zökhöz folyamodni, mert amikor elemi és emberi igényét előtárta, kisütötték iá, hogy „hintán akar járni az agranémusnő.” A párt és a kormány nem győzi eléggé hangsúlyozni, milyen fontos, hogy új mezőgazdasági szakembe­reink legyenek a modem technika eiőharcosad, munkájuk mellett ku­tassanak, kísérletezzenek. Nem a legszerényebb követelmény ehhez, hogy legalább egy sarkot kapjon az agronőmus a gazdaságban s oda egy asztalt, ahová saját hol­mijait eürakhassa? Ügylátszik nem, mert erre azt a választ kapta, hogy ^irodát akar magának,” A városi párt-végrehajtó bizott­ság lépjen most már közbe erélye­sen, mert jelenleg az az álláspont Vilcseknével kapcsolatban, hogy „nem nőnek való a rizses szakma, menjen más területre.” Lehet, hogy Vilcsekné nem fordult közvetlenül panaszaival a pártbizottság­hoz — és ez nagy hiba, mert ott kapna legjobb támogatást. De az is hiba, hogy az alapszerve­zeti párttitkár elvtárs információi alapján nem nézték még utána nyomatékosabban az ösztöndíjas fiatal ügyének. Vétek az, hogy Kis­újszállás termelőszövetkezeti város határában egy új mezőgazdasági értelmiségi élete így kallódjon. A bürokratikus, lélektelen bánásmód az oka, hogy a felsorolt tények mellett nem veszik igénybe az elv­társnő munkáját sem a DISZ-ben, sem az MNDSZ-ben, sem más tö- megszervezetnél. Hiszen mennyire szívesen beszélne az előadások so­rán a nagy szovjet hazáról, ahol többek közt a nemzetiségi kérdést közvetlen élettapasztalatok útján tanulmányozhatta. Segítene az orosz nyelvtanításban:: a Jobban értékelje a Risújszálási városi párt-végrehajtó bizottság az új értelmiségiek tudását. Legyen mellettük, mint ahogy a mezőtúri elvtánsak igen helyesen teszik a gyakorlati élet kezdeti nehézségei­nél. Azt mondhatnák, hogy a sok sé­relem miatt túl érzékenyen, éle­sen vetette fel mindezeket az elv­társnő a találkozón. De ez mit sem von le abból a hibából, hogy elv­társaink engedték ezt a helyzetet kialakulni. Ugyancsak Kisújszálláson dolgo­zik Vilcsek János erdész, aki szintén Taskentben végzett, öt is hasonlóan fogadták, míg egy volt csendőr volt a „főnöke.” Mumus­nak tüntették fel a dolgozók előtt a fiatal szakembert. Persze, amikor megjelent az erdőmunkások kö­zött s megismerték egyszerűségét, szaktudását, gyökeresen megfordult a hangulat. Szép feladat megvaló­sításában vesz részt a fiatal erdészt az erdősávok kialakítását végzi és nagyon sokat jelent a Szovjet­unióban szerzett tapasztalata. A városi párt-végrehajtó bizottság azonban még tőle sem kérdezte meg, milyen gyönyörű perspek­tivikus tervek szerint megy a sá­vosítás, meg egyáltalán mit csinál ő. Helyesen teszi, ha — amint a találkozón mondotta — „fogja a terveket, munkája dokumentjeit s ha hívják, ha nem, elmegy a párt- bizottságra, elmondja, milyen mun­kát végeznek.” Tóta Ferenc elvtársinak, aki a kunhegyesi járási párt-végrehajtó bizottságon a mezőgazdasági ügye­ket irányítja, szintén az a benyo­mása, hogy nem használják ki eléggé a Szovjetunióval kapcsola­tos ismeretei átadásában. Néha még vezetők részéről is tapasztalja, hogy kétségbevonják a tudását. Nem akarnak ilyen egyszerű té­nyeket megérteni, hogy pl. az SZKP Történetét vagy a politikai gazda­ságtant tanulták .az egyetemen. Megvan a szakmai bizalmatlanság is. Az egyik elvtáns — lehet, hogy egy kis irigység is vegyült ebbe —, mindenáron ki akarta oktatni az őszi mélyszántás jelentőségéről. Lehet, hogy diákos ambícióval, elképzelésektől túlbuzogva jöttek haza ezek a fiatal szakemberek. Lehet, hogy első időkben nem mér­legelték reálisan, hogy lehetősé­geink még sok tekintetben korlá­tozottak, hogy nem lehet túlzott igé­nyeket támasztani. De az bizonyos, hogy nem ilyen ridegséggel lehet helyes mederbe terelni aktivitá­sukat' Semmiképpen nem lehet egyet­érteni azzal az elgondolással sem, amellyel Csernetics Margit elvtárs- nőt a Tisza Cipőgyár üzemmér­nökévé tették. Nem ismerjük a minisztériumi szempontokat, de hogy az elvtánsnő szavaival éljünk — legenyhébben mondva — „job­ban is meg lehetett volna csinálni.” Az elvtársnő Szverdlovszkban vé­gezte el a nehézipari egyetemet. Gyakorlati tapasztalatait az Ural legnagyobb nehézipari gyáraiban szerezte. Specializálta magát a gyorsvágás módszereinek tanulmá­nyozására, kísérleteket folytatott az újfajta keramikus lapkák alkal­mazására, diplomamunkáját is a szerszámtervezésről készítette. Jog­gal várta, hogy hazajövetele után érdeklődési körének és szakmai képzettségének megfelelően a ne­héziparban dolgozhat. Mégis a könnyűiparba került, lehelyezték a Tisza Cipőgyárba, amelynek gépeit akisor látta először, amikhez nem is értett. Szüntelenül bántja, hogy bár a Szabad Népben szám­talanszor olvas arról, milyen szük­ség van szerszámmérnökökre, neki a könnyűiparban kell botladoznia. Fűtés, világítás, kazán-problémák a szerszámgépek helyett. Cipő­gyártó gépeket, szalagot kell javí­tania, terveznie, amihez nincs szakirodalom sem az üzemben s egy-egy alkalommal más cipőgyá­rakba kell ellátogatnia, hogy utá­nanézzen, ott mi módon csinálják. Ellátja feladatát, tervez, javítja a cipőipari gépeket, de nem találja meg benne a kedvét, kárbavész ne­hézipari képzettsége, nem folytat­hatja kísérleteit s nagy nehézségekkel kell újból tanulnia. Nem hisszük, hogy ezen nem le­het változtatni! Nem hisszük, hogy ez a helyes pályája a világ első nehézipari vidékén tanult ifjú szakembernek. Nem hisszük, hogy nehézipari káderhelyzetünk ilyen egyszeri! lenne! Micsoda lelkes tájékoztatást ad­tak munkájukról, akiket valóban a megfelelő helyre tettek, akikkel szeretettel foglalkoznak mindenek­előtt a pártbizottságok, Suba és Ládi elvtáns példáját már említet­tük. Szakács Sándor a tiszaföld- vári Ó-szöllőben tanít. Orosz iro­dalom és nyelv szakos. Bár közép­iskolai képesítéssel általános isko­lába helyezték, nagyszerűen felta­lálta magát. Büszke rá, hogy az általa tanított két osztályban a ta­nulók egy-két kivételtől eltekintve, 4—5-ös osztályzatúak orosz nyelv­ből. Előadásokat tart a Szovjetunió­ról, pol. gazd. szemináriumot vezet, az MSZT-ben igen aktívan tevé­kenykedik, párttit'kár a pedagógus pártszervezetben. Ismereteit jól ki­használják a tömegszervezetek is. Ankét módszerrel a VII. osztályos úttörőkkel megszervezte az „Ismerd meg a Szovjetuniót” előadássoro­zatot. Versek, regényrészietek sze­repelnek az ankétok vitáján, ki­állítást rendeznek Puskin életéve] kapcsolatban. Igen örül, hogy mun­katársai közül Kislaki Gyuláné ki­válóan alkalmazza Makarenko ne­velési módszereit. A VII. osztályt az iskola legrosszabb osztályából a legkiegyensúlyozottabbá tette. Egy kis úttörőből, akit családi körülmé­nyei mindenki számára „felesleges­sé” tettek s emiatt rosszul tanult, a közösséggel karöltve, megbízá­sokkal, személyi foglalkozással jó tanulóvá nevelt; Szakács Sándor jó példa ami ösztöndíjasaink számára, hogy har­cosan, leleménnyel keressenek ki­utat a kezdeti bajokból. Ehhez azonban — hangsúlyozzuk — min­denütt, mindenekelőtt a kommu­nisták, a pártszervezet, pártbizott­ság segítsége is kel; Mert nem segítség az, amit Simáházi elvtáns kap a mezőtúri oktatási osztálytól. Az ösztöndíjas fiatalember szintén orosz nyelv és irodalom szakos. Szeretne középiskolában tanítani, de általáns iskolába tették. Mint­hogy ott képzettségét nem tudja elég tértölelően gyümölcsöztetni, rábízták a torna tanítását is. Ehhez ugyan nem ért, mindig fel volt mentve tornából, de így meglesz az óraszáma. Ez már lebecsülése a szaktudásnak, az embernek, úgy­szintén az is, hogy amikor kezde­ményezésére vetítésre kölcsönfil- met vett igénybe, még a szállítás költségeit is neki kellett megfizet­nie. Ezekkel az apró sérelmekkel rengeteget lehet ártani az életbe induló embereknek. Pártbizottsá­gaink ügyeljenek ama, hogy mind­ezeket felszámolják.­Igaza volt Nagy Ibolya ösztön­díjasnak, a szolnoki Verseghy gim­názium tanárjának: sok ösztöndíjas úgy gondolta, hogy ugyanolyan ké­nyelmes körülmények között állhat itthon munkába, mint ahogy a Szovjetunióban tanult. Igaza volt Bozsik János elvtársnak, aki a megyei párt-végrehajtó bizottság részéről 'Szólalt fel a találkozón s rámutatott, hogy a pártbizottságok a jövőben rendszeresen, tervsze­rűen foglalkoznak az ösztöndíjasok problémáival, igaza volt, amikor megjegyezte, hogy egyes fiatalok lehetnének szerényebbek. Sokszor előfordul, hogy lebecsülik az idősebb elvtánsak tanácsait, okosabbaknak tartják magukat, halott nagyon elkel náluk a segít­ség. Gondoljanak arra ösztöndíja­saink, hogy a nép, a párt előlege­zett bizalma taníttatta ki őket az épülő kommunizmus országának egyetemeim Hálálják meg ezt azzal, hogy te­herbíró képességüknek megfelelően mind a gyakorlati munkában, mind az emberek átformálásában adja­nak sok segítséget a pártnak. Szolnok megyében pedig — bármi­lyen munkaterületen dolgoznak, — segítsék minden erejükkel a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Minden dolognak kőt oldala van. De a találkozón hallottak minden megyei vezetőt meggyőztek arról, hogy fiatal, új értelmiségünk prob­lémáin sürgősen változtatni kell. TÓTH ISTVÁN » Uf szigetek Az Ob diesel-elektromos hajó, amelyen a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája antarktiszi expe­díciójának tengeri részlege tartóz­kodik, március 7-én a Davis-ten- gertől kelet felé haladva három szigetből álló, a térképen eddig nem szereplő szigetcsoportot fede­zett fel» Gyorsigsía a Negyedik Békekölcsön negyedik sorsolásáról A 100 000 forintos főnyereményt nyerte: Hetedik osztály 36 673 so­rozat 03 számú kötvény; Sorozat Szám Nyeremény 20020 17 10 000 20020 01—50 200 20078 15 5 000 20078 01—50 200 20098 01—50 200 20247 37 5 000 20247 01—50 200 20356 01—50 200 20584 01—50 200 20702 02 10 000 20843 01—50 500 20843 01—50 200 21205 01—50 200 21212 01—50 200 21294 01—50 500 21425 01—50 200 21464 01—50 200 21562 01—50 200 21585 01—50 200 21991 22 5 000 21991 01—50 200 22141 29 10 000 22141 01—50 200 22361 01—50 200 22467 01—50 200 22485 08 5 000 22485 01—50 200 22510 01—50 200 22515 05 5 000 22515 01—50 200 22565 01—50 200 22719 01—50 200 22906 01—50 500 22937 01—50 500 23183 01—50 200 23229 01—50 200 23700 20 5 000 23700 01—50 200 23794 01—50 200 23834 05 25 000 23834 01-50 200 24217 01—50 200 24243 01—50 1 000 24523 01—50 500 24632 01—50 200 24770 01—50 200 24964 21 10 000 24964 01—50 200 24980 01—50 500 25012 28 5 000 25012 01—50 200 25059 01—50 200 25109 Ot—50 200 25772 13 10 000 25772 01—50 200 25966 23 5 000 25966 01—50 200 25996 01—50 200 26073 38 5 000 26073 01—50 200 26074 16 10 000 26074 01—50 200 26628 01—50 200 26689 01—50 1 000 26690 01—50 200 Sorozat Szám Nyeremény 26833 03 5 000 26833 01—50 200 27203 01—50 200 27300 01—50 200 27601 01—50 500 27624 01—50 200 27749 49 5 000 27749 01—50 200 27808 01—50 500 28134 01—50 200 28179 01—50 200 28241 01—59 500 28279 06 5 000 28279 01—50 200 28287 01—50 200 28537 01—50 200 28591 01—50 200 28688 01—50 200 28736 31 5 000 28736 01-50 200 2S836 03 5 000 28836 01—50 200 29255 01—50 200 29365 01—50 200 29423 01—50 500 29876 01—50 200 30176 30 5 000 30176 01—50 200 30243 01—50 200 30425 34 5 000 30425 01-50 200 30533 34 10 000 30533 01—50 200 30640 01—50 200 30654 01—50 200 30698 01—50 500 30756 01—50 200 30794 01—50 300 30846 01—50 200 30849 01—50 200 30878 06 10 000 30878 01—50 200 31003 01—50 200 31044 01—50 500 31212 01—50 200 31392 01—50 500 31510 30 5 000 31510 01—50 200 31518 01—50 200 31610 01—50 200 31638 01—50 200 31709 01—50 200 31795 43 5 000 31945 01—50 200 32002 01—50 200 32182 19 5 000 32182 01—50 200 32191 48 10 000 32191 01—50 200 32446 39 5 000 32446 01—50 200 32480 01—50 200 32545** 01—50 1 000 32583 01—50 500 32608 22 5 000 Sorozat 5sím Nyeremény 32608 01—50 200 32645 01—50 200 32690 01—50 200 32924 01—50 200 33237 01—50 500 33320 50 5000 33320 61—50 200 33351 01—50 200 34044 01—50 200 34247 22 5 000 34247 01—50 200 34401 01—50 200 34628 01—50 200 34665 01—50 200 34978 01—50 200 35039 01 25 000 35039 01—50 200 35070 01—50 200 35442 01—50 200 35529 44 5000 35529 01—50 200 35732 01—50 200 35985 01—50 200 35986 01—50 500 36023 01—50 500 36110 01—50 200 36202 01—50 5 000 36211 01—50 200 36246 01—50 200 36563 23 5 000 36563 M—30 200 36583 01—50 200 36673 01—50 200 37086 40 XOOOO 37086 01—50 200 37224 15 5000 37224 01—50 200 37242 01—50 500 37253 01—50 1000 37456 01—50 200 37597 01—50 200 37664 01—50 200 37754 35 5 000 37754 01—50 200 37990 01—50 5 000 38032 01—50 200 38124 01—50 500 26663 01—50 200 38148 01—50 200 38381 01—50 200 38458 01—50 200 38346 09 5 000 38546 01—50 200 38823 01—50 500 38980 01—50 200 39145 01—50 200 39185 01—50 200 39255 01—50 200 39344 06 5 000 39344 01-50 200 39591 01—50 500 39733 01—50 200 39748 01—50 200 39936 01—50 200 39993 25 50 000 39993 01—50 200 A gyorslista az egy osztályra — 100 millió forintra megállapított nyereményösszegeket tartalmazza. A Negyedik Békekölcsönből tíz osztályban bocsátottak ki kötvényeket. A tíz osztály számozása azonos, így a búzás ered­ménye mind a tíz osztályra érvényes. Minden kihúzott sorozatszám — tekintettel a tíz osztályra — 5oo köt­vény kisorsolását jelenti. A Negyedik Békekölcsön negyedik sorsolásán 78 50« nyereményt sor­soltak ki, 24 913 800 forint összegben. A gyorsUsta közvetlenül a húzás után készült. Az esetleges számhi­bákért felelősséget nem váUalunk. A kisorsolt kötvények beváltását ma, már­cius 20 Sn kezdik meg az Országos Takarékpénztár fiókjai és a postahivatalok.- (UTQt Nyolcadszor leit él üzem a Surján! Állami Gazdaság A Surjáni Állami Gazdaság most nyerte el nyolcadszor az él­üzem címet. Szombaton a gazda­ság kultúrtermében ünnepélyes ke­retek között Lovászi Zoltán elvtárs, a minisztérium kiküldötte adta át a MEDOSZ vándorzászlaját és be­szédében a következőket mondotta: — Ügy hoztam vissza ezt a zász­lót, ahogyan az elvtársak becsoma­golták. Remélem, a következő nagy idényben ugyanígy adhatom át ismét. Ezután a gazdaságban kialakult jó kollektív szellemről beszélt, va­lamint arról az úttörő munkáról amelyet a gazdaság az elmúlt évek­ben kifejtett, Nyitrai István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága nevében üd­vözölte a gazdaság dolgozóit; Sok sikert kívánt munkájukhoz. Peágity elvtárs, a gazdaság igazgatója megköszönte a jókíván­ságokat és ígéretet tett a további jó munkákra, valamint elmondotta, hogy az állami gazdaság dolgozói szeretnék elnyerni a jövőben a SZOT vándorzászlaját is. Az igazgató elvtárs szavai után Takács János emelkedett szólásra. Vállalta, hogy Zetor traktorával 1400 normálholdat teljesít, jóminő­ségű munkát végez és az üzem­anyag 15 százalékát megtakarítja. Ez 1785 kg gázolaj, értéke 1963,50 Ft. Ezután versenyre hívta Gazsó József zetorost. Gazsó József a ki­hívást elfogadta. Ezután a dolgozók egymás után tettek komoly vállalásokat, s hív­ták ki versenyre társaikat. A belkereskedelem kiváló dolgozója A Szolnoki Állami Áruház fennállása óta első ízben nyelte él a ki­váló vállalat címet. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen Papp Lásziónét, az áruház dolgozóját „A belkereskedelem kiváló dol­gozója’’ címmel tüntették ki. — Képünkön Papp Lászlónknak feltű- , zik a kitüntetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom