Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-20 / 68. szám
YJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜUETEKl Y 111. évfolyam, «, óta, »58, máiéin* 38, kedd. IWNOK MKYE' c A MEGYEI PÁBTBIZOTT8ÁC ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA J MAI SZAMUNK TARTALAUBÓLí A termelóezövetkezeti asszonyok munkájára számíthat a párt (2. o.J A mezőtúri Petőíi Tsz-ben repülőgépről fejtrágyázzák az őszi gabonavetést (2. o.) Jobban értékesítsük új értelmiségünk tudását (3; o.) Gyorslista a Negyedig Békekölcsön negyedik sorsolásáról (3. o.) Levelezőink írják — Hírek— Sport (4. o.) Pártunk a dolgozó nép élén A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után méltán fordult dolgozó népünk érdeklődése a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének március 12—13-d ülése felé. A KV ülésén Rákosi Mátyás etvtáns számolt be a kongresszus tapasztalatairól és többek között megállapította: „Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy a XX. kongresszus határozatainak alig van olyan tétele, amelyet megfelelő változásokkal nem lehet a mi viszonyainkra alkalmazni.” A Központi Vezetőség ülése ennek megfelelően a magyarországi viszonyokra alkalmazható intézkedések kidolgozásával bízta meg a Politikai Bizottságot és felhívta a pártbizottságok, alap- szervezetek és pártunk minden tagjának figyelmét: mélyrehatóan tanulmányozzák, elemezzék a kongresszus anyagát és hasznosítsák munkájukban. Leszögezte a határozat ezt is: „A pártmunka közép- Xtontj&ba a gyakorlati feladatok közvetlen végrehajtását, a végrehajtás megszervezését és irányítását, a dolgozó tömegeikkel való kapcsolat elmélyítését kell tenni.” Sok még a tennivaló — ebben az egyetlen mondatban lehetne sűríteni gondolatainkat a KV határozatának, a XX. kongresszus anyagának tanulmányozása közben. A gyakorlati feladatok közvetlen végrehajtásának a pártmunka középpontjába való állítása például azt követeli minden egyes párttagtól, az alapszervezetek vezetőitől, a pártbizottságok tagjaitól, hogy ne csak általánosságban, hanem részleteiben is ismerjék meg a maguk területének szakmai sajátosságait, gyakorlati kérdéseit. Mindezt pedig nem azért kell megismerniük, hogy elmerüljenek az apró-cseprő ügyek intézésében és mások helyett végezzék el a feladatokat, hanem éppen ellenkezőleg, azért, hogy szervezni, irányítani, ellenőrizni tudják a feladatok végrehajtását s nemcsak papíron, hanem a lényeget meghatározva. A szakmai tapasztalat azonban nem pótolhatja a mély emberismeretet egyetlen vezető számára sera A kettő kiegészíti egymást és elváJaszthatatlan.A munka jó elvégzése az emberen múlik, s aki jól Ismeri a gépet, de az embert, afci irányítja, nem, az a legszükségesebb ismereteknek van hijjával. Az embereket ismerni fjedig annyit jelent, hogy közöttük élünk, osztozunk örömükben, de gondjaikat is magunkénak érezzük — és erőnkhöz mérten segítjük minden problémájuk megoldását Vajon elmondható-e ma már, hogy minden vezető ott él a dolgozók között? Igen sok a javulás ezen a téren. A járási pártbizottságok titkárai, munkatársai többet tartózkodnak a községekben, a szaladgáló munkastílus is kihalóban van, de ha a napi munkát a konkrét eredményeken kellene lemérni, akkor még nem mindég lehetnénk elégedettek az eddigiekkel. Előfordul, hogy a pártirodánál nem jutnak tovább, vagy pedig az ellenkező végletbe esve, elaprózzák idejüket különféle ügyek intézésével, csökkentve a helyi vezetők önállóságát. Az is hiba még, hogy az üzemi dolgozók és a falu lakosságának véleményét néha csak másod- és harmad-kézből ismerik a községi, járási vezetők. Pedig a közvetlen kapcsolatok kialakítása ugyancsak növelné pártunk tekintélyét a dolgozók előtti A pártmunfca azonban nemcsak a vá’asztott vezetők tennivalóját jelenti. Még csak nem is a pártvézetósógekét és a pártbizottságokét. Minden párttagnak kötelessége munkálkodni azon, hogy szilárdítsa pártunk vezetőszerepét, fokozza a pártnak a többi dolgozókra gyakorolt befolyását. Pártunk a dolgozó nép élén halad és szerveri, irányítja munkáját a szocializmus építésére. Vezető szerepét azonban csak úgy tudja betölteni, ha tagjait egységes akarat hatja át, és azok készek harcolni a határozatok megvalósításáért ugyanakkor példát is mutatnak dolgozó társaiknak a feladatok végrehajtásában. így nyúlnak le pártunk összekötő hajszálerei a dolgozó nép szeles rétegeihez, serkentve őket a közös célok megoldására. Nagy érdeklődést váltott ki megyénk dolgozói körében is a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolónak az a része, amely a dolgozók életszínvonaláról szólt. A beszámoló hangsúlyozta: „Mi nem vagyunk megelégedve a dolgozók jelenlegi anyagi és kulturális életszínvonalával. Tovább akarunk és tovább fogunk menni.” De azt is leszögezte: „-.-..a nép jólét emelése csalt akkor lehetséges, ha a terv és minden mutatója teljesül, ha nő a termelékenység, csökken az önköltség, javul a minőség, ha fejlődik az ipar műszáléi színvonala és ha mindenütt következetesen érvényesítjük a takarékosság, a munkafegyelem élveit.” Hangsúlyozta még, hogy az életszínvonal emelése szorosan összefügg a mezőgazdaság fejlesztéséveli Mindezek azt is mutatják, hogy a pártmunka gyakorlatiassá- gáról és minden más elibénk tűzött feladatról is éppen a szocializmust építő nép érdekében kell beszélnünk. Nem lehet ezt soha egy pillanatra sem szemünk elől téveszteni. Ha pártunk vezető szerepéről szólunk és ennek növelésére törekszünk, ezt is a dolgozó nép érdekében tesszük Azért hogy a XX. kongresszus irányelvei a mi viszonyaink között is mielőbb megvalósulhassanak, azért, hogy ne csorbít hassák a Központi Vezetőség határozatában megjelölt feladatokat a dolgozó nép érdekeivel ellentétben álló nézetek és esetleges rosszindulatú tevékenységek; Az alkotó kezdeményezések kibontakozását, pártunk erejének további foltozását segítik elő a pártélet lenini normáinak helyreállításáról, a személyi kultusz leküzdéséről, a kollektív vezetés megteremtéséről a beszámolóban és a KV. határozatában oly erősen hangsúlyozott feladatok. Ezeknek a kérdéseknek a tanulmányozása és gyakorlatba való átültetése is az előbbiekkel összefüggő nagy és sürgős feladatot állít a pártszervezetek és pártbizottságok elé. A határozat szellemét követő bátor öntevékenység ezt kívánja a határozat minden kommunistától. A központi irányelvek kidolgozásáig i6 előre kell haladnunk. A hét foyamán összeülő megyei pártaktíva szintén ezt a célt szolgálja majd. Sok a tennivaló, s ennek megfelelő ügyszeretetre — a párt, a nép ügye iránti buzgÓ6ágra és akaratra t— van tehát szükség. Felszabadulási műszak kezdődött a szolnoki üzemekben A Járműjavítóban az élüzem szint elérése a cél A Szolnoki Járműjavítóban hétfőn reggel röpgyűlésekkel kezdődött az ünnepi műszak. A megmunkáló ceztály dolgozói voltak a kezdeményezők. Ök határozták el először, hogy az első negyedévből hátralévő két hét alatt fokozott erővel dolgoznák, felszabadulási műszakot tartanak. Felhívásukat ismertették, s a gyár minden műhelyében csatlakoztak a kezdeményezőkhöz. A cél nem kisebb, mint az élüzem színt elérése. Az év első két hónapjában leküzdhetetlen nehézségeket okozott a tél s tervét csak éppen 0,2 százalékkal szárnyalta túl az üzem. Ezzel most senki sincs megelégedve, hiszen 100 éves évfordulóját is ünnepli a vállalat ebben az évben s ehhez nem elég csak a kötelező teljesítés. A kocsiosztály dolgozói ugyancsak kitettek magukért eddig is. A kemény hidegek ellenére 92 teherkocsi főjavítást, 159 futójavítást, 12 személykocsi főjavítást, 12 személykocsi futójavítást végeztek él terven felül. Sok brigád dolgozott olyan áldozatkészen, mint a Szalai Gyuláé, amely 3 középjavítással végzett előirányzatán felül, Elmaradás azonban van a kocsiosztályon is, és éppen az egyik legfontosabb gyártmányból, a vasvázas kocsikból. Ügy határoztak, hogy áprilisiban, a havi terven felül 2 acélvázas kocsit gyártanak adósságuk törlesztésére. A mozdonyosztály dolgozói 4 mozdony nagyjavításával adósak. Ebből akarnak minél többet pótolni a felszabadulás ünnepéig. A brigádok igyekeznek is elérni ezt a célt; Molnár József brigádjával már eddig két gőzmozdony gépe- zetszerelését végezte el napi munkáján felül. Dékány Jánosék 3 gőzmozdony cserejavításával végeztek. Kovács Gyula esztergályos két mozdony futójavításához szükséges forgácsoló munkánál van előnyben. A reggeli röpgyűléseken egyöntetűen elhatározták a vállalat dolgozói, hogy egynapi keresetüket az árvízkárosultaknak küldik. Műszakonként 200 kiló papír ö napi terven felül A Szolnoki Papírgyár nagy lemaradásba keveredett a tél folyamán, nagyrészt elháríthatatlan akadályok miatt. Éppen ezért a fel- szabadulási versenyben új jelszó bontakozott ki az üzemben „műszakonként 80—200 kg papírt az adósság törlesztésére.” A cél az, hogy a papírgépek mindig több papírt készítsenek aznapi előirányzatuknál. Az új mozgalom egyre nagyobb tért hódít a gyárban. Az 1-es gépnél dolgozó három műszak megfogadta, hogy GOO kg papírral törlesztik naponta az adósságot. A reggeli röpgyűléseken egy másik kezdeményezés is indult. Elsőnek a kazánház Fási László & Halász Mihály brigádja javasolta, hogy a többi dolgozók példájára kezdjenek gyűjtést az árvízsújtotta lakosság megsegítésére. Mindjárt jó példával elől is jártak s nyomban utánuk a válogatónők, majd az egész gyár munkássága elhatározta, hogy egy napi keresetüket küldik a károk enyhítésére. Az egész megye megmozdult az árvízkárosultak megsegítésére Megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai segítik az árvízkárosultakat A dunamenti árvíz hírére me-»< gyénkben is mozgalom indult az f árvízkárosultak megsegítésére. A j mezőhéki Táncsics Tsz-ben hétfőn ' igazgatósági ülésen úgy határoztak, hogy a szövetkezet az árvízkárosult községekből 15 szarvasmarhát elvállalt tartásra. Azonkívül 15 mázsa korpát és 5 mázsa árpavetőmagot küld, a tagok körében pedig gyűjtést rendez. Cs. Nagy Sándor vezetőségi tag 50 kg búzát és szalonnát, Kozák Péter építési brigárl- tag pedig pénzt ajánlott fel. A gyűjtést Bán János elvtárs irányítja. Ma 2 kocsival több tsz-tag indult el, hogy a 4000 holdas szövetkezet szétszórt tanyáin lakó családoktól is összegyűjtse az adományokat. A mezőtúri termelőszövetkezetek 5 vagon takarmányrépát, a legeltetési bizottság 50 mázsa vegyes abrakot és 1 vagon takarmányszalmát ajánlott fel. A turkevei legeltetési bizottság egy vagon szénát küldött az árvízkárosultaknak; A pusztamonostori földműveszö- vetkezet szombaton tartotta évi mérlegbeszámoló közgyűlését. A közgyűlés úgy határozott, hogy az Segítsünk az árvízkárosultakon! A társadalom hatalmas erőfeszítése ellenére a Duna súlyos károkat okozott. Az árvízsújtotta lakossággal együtt erez minden becsületes magyar ember. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és az MNDSZ Megyei Elnöksége kéri tagjait, hogy a helyi tanácsok, az üzemi, hivatali szakszervezeti bizottságok által kibocsájtott gyűjtőívek felhasználásával a készpénzgyűjtésben minél többen vegyenek részt. A készpénzgyűjtés során hívják fel a lakosság figyelmét arra, hogy a pénzadományokon kívül gabonával, takarmánnyal, élőállattal, ruhaneművel és a hajléktalanná vált gyermekek befogadásával is könnyíthetnek az árvízkárosultak szenvedésén. A hajléktalanná vált gyermekeket befogadni kívánó családok igényüket a helyi tanácsokon keresztül a megyei tanács szociálpolitikai csoportjához juttassák el. Kétszer ad, ki gyorsan ad! Hazafias Népfront Megyei Bizottsága Szakszervezetek Megyei Tanácsa MNDSZ Megyei Elnöksége 1955. évi jövedelem egy százalékát, 2654 forintot elküldik az árvízkárosultak részére. Ezenkívül gyűjtés indult a községben, melynek során Horváth József VB-elnök, Lengyel József VB-titkár, Gergely István, a községi pártbizottság titkára, Pintér Lajos MÄV állomásfőnök fizetésének 3 százalékát ajánlotta fel. A kisújszállási tsz-ek eddig 200 métermázsa takarmányrépát adtak össze. A jászapáti, kunhegyes! és tiszafüredi termelőszövetkezetek hétfőn délig száz-száz mázsa takarmányrépát ajánlottak fel. Turkeve termelőszövetkezeti város négy nagy termelőszövetkezete, a Vörös Csillag, a Táncsics, a Dózsa Népe és a Harcos összesen harminc mázsa szemestakarmányt küld a Baja környéki községek dolgozó parasztságának. A turkevei termelőszövetkezetek azt vállalták, hogy az árvízkárosult dolgozó parasztok szarvasmarháiból száz darabot ellátnak takarmánnyal addig, amíg erre szükség lesz. A gépállomásokon is megindult a gyűjtés. Eddig a Fegyvernek! Gépállomásról érkezett jelentés, ahol elhatározták a traktorosok, hogy egyhavi fizetésük öt százalékát küldik el az árvízsújtotta vidék lakosainak; Baráti kés nyúl feléjük azok Jelé a szerencsétlenül járt honfitársaink felé, akiket kirabolt a fékevesztett Duna. Az egész országot bejárta a szomorú hír, s egy egész ország tevékenykedik most azon, hogy segítségére siessen a hajléktalanná vált károsultaknak. A Minisztertanács 25 millió forint gyorssegélyt szavazott meg az árvízkárt szenvedettek részére. Megjelent a párt és a kormány felhívása, s azóta is egymásután érkeznek a küldemények a károsultak részére^ Lehetetlen meghatottság nélkül beszélni azokról az emberekről, akiknek egyszerű tetteit oly naggyá teszi a baráti önfeláldozás szelleme. Kikről írjunk először? A nagyrévi dolgozó parasztokról, akik visszavonták tavaszi vetőmagigénylésüket a dunamentiek vetőmagellátásának javára, ázzál az üzenettel, hogy ők szabadpiacon szerzik majd be? Vagy Tóth Balázs cl- bakházi földművest dicsérjük meg, mert egy mázsa kukoricát, vagy 300 forintot ajánlott fel? ,Tóth Balázs az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagja. Ott ismerte meg Valcsik János szintén szövetkezeti választmányi tag bajai dolgozót, s azóta is leveleznek egymással. Erre az emberre — meg sok hasonló bajaira —gondol Tóth Balázs, amikor felajánlotta támogatását. A tiszaföldvári gimnázium I. b) osztályú nak kisdiákjairól szól junk, akik egy otthontalanná lett diáktársa hívnak magukhoz, ak ott étkezik, ott jár is kólába majd náluk? S írhatnánk tovább Írhatnánk Horpács Antal cibakházi tanácstagról, aki azt ígérte, felkeresi választóit s az ő körzetéber megszervezi a segítség- adást. Minek soroljuk tovább? Hiszen ezek a; emberek nem azért cselekszenek, hogy az újságba kerüljön nevük hanem, mert forrón tettekkel szeretik hazájukat, népűket.
