Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-14 / 63. szám

Í856 március 14, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Ky. 6. Turcsinyák, a leningrádi Sz. M. Kirov kultúrpalota igazgatója a Szakszervezetek Megyei Tanácsánál és a Járműjavítóban Megyénk !sz-ei tSbbel termelnek az idén, mint amit az állami tervek előírnak Raponta egy millió k6i)mífer vadvizei távolítanak el a földekről a szivattyúk Szolnok megyében igen öltözik máskor jampec ru­hába. A baráti beszélgetés a közös ebéd alatt is továbbfolyt. Ebéd után Turcsinyák elvtárs a Járműjavítóba látogatott el. Látogatás a Járműjavítóban Erdős! Gyula elvtárs, a Jármű­javító Vállalat igazgatója kalauzol­ta végig az üzemen Turcsinyák elvtársat, aki elmondotta, hogy ha­sonló üzem Lenin grádban is van, a Proletár gyár. Az üzem minden részében szere­tette! fogadták Turqsdnyák elvtár­sat, a mozdonyosztályon éppúgy, mint a kovácsműhelyben A kultúrotthon színháztermében éppen a színjátszócsoport próbálta a Bécsi diákok 3. felvonását Kom- póthy Gyulának, a Szigligeti Szín­ház művészének vezetésével Meg­nézte a másik teremben birkózó tréninget tartó fiatalokat is, vé­gigjárta az egész kulturházat, majd az üzem vezetőivel és dolgozóival való baráti beszélgetés során el­mondotta, hogy a Járműjavító volt a második nagyüzem, amit Ma­gyarországon látott; — Ez az üzem gyermekkoromat, édesapám emlékét idézd fel ben­nem *— mondotta. — Édesapám fűtő volt, majd mozdonyvezető, az ő élete tárult élóm, a családunk élete, a vasutas-család élete. Ezért engedjék meg, hogy azt mondjam: úgy érzem, kissé a ma­gyar vasutasok családjába is tar­tozom, bár én nem est a munkát végzem; Ezt követően Turcsinyák elvtárs még hosszasan beszélgetett az üzem és a kultúrotthon vezetőivel, hasznos tanácsokat adott az üzem­ben végzett népművelési munká­hoz, majd elbúcsúzott tőlük; Este a Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat klubjában az ismeretter­jesztő munka kérdéseiről folytatott baráti beszélgetést a Társulat ve­zetőivel, tagjaival; gesen növekszik a kukorica vetéste­rülete. Amíg a múlt évben az ossz szántónak 10,5 százalékán termeltek tengerit, addig az idén az ossz terü­let 13,4 százalékán vetnek kukoricát. Célul tűzték ki, hogy cukorrépá­ból is gazdag termést takarítanak be az idén: a 117 inétermázsás álla­mi tervvel szemben 125 métermázsa holdankénti terméshozamot akarnak elérni. A tsz-ek lényeges előrehaladást ér­nek el ebben az esztendőben az ál­lattenyésztés fejlesztése terén is. A tervek célkitűzései főleg a szarvas- marha tenyésztésben szembetűnőek: az ossz állatállományt 25 százalék­kal, ezen belül pedig a tehénállo­mányt csaknem 50 százalékkal akar­ják emelni. Kedves vendég fogadására jöttek össze hétfőn délelőtt megyénk és városunk kulturális életének ve­zetői. Nyikoláj Grigorjevics Turcsi­nyák, a leningrádi Sz. M. Kirov kultúrpalota igazgatója látogatott el Szolnokra, hogy — a magyar­szovjet barátság hónapja idején — átadja a népművelési munka szol­noki és Szolnok megyei vezetőinek azoikat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket a kulturális élet terü­letén végzett húsz éves munkás­sága alatt szerzett. Jelen volt a fogadáson Dencső István elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság munkatársa, Szigeti László elvtárs, a szolnoki városi párt-végrehajtó bizottság titkára, Fodor Mihály elvtárs, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyet­tese, Elek Lajos elvtáns, a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, Gáli Mihályné, a Magyar-Szovjet Társaság szolnoki szervezetének titkára; Ny. G. Turcsinyák délben érke­zett meg a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székházába, ahol Sebestyén János elvtárs, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának elnöke köszöntötte. — Nagyon örülök, hogy eljöhet­tem Szolnokra — mondotta vála­szában Ny. G. Turcsinyák élvtárs. — Remélem, hogy itt tartózkodásom ideje alatt sikerül néhány hasznos tapasztalatot kicserélnünk. Remé­lem ezt annál is inkább, mert már több városban jártam, s kez­dem megismerni a Magyarorszá­gon folyó népművelési munkát. Engedjék meg, hogy a leningrádi dolgozók nevében köszöntsem az elvtársakat és a szolnoki dolgozó­kat, A fogadás után baráti beszélge­tés alakult M a megjelentek és Ny. G; Turcsinyák elvtárs között. Turcsinyák elvtárs mindenekelőtt bemutatkozásképpen elmondotta, hogy matrózként harcolta végig a forradalmat, a második világhábo­rúban pedig a balti flotta alezre­dese volt. Húsz éve dolgozik a kul­turális élet területén s négy esz­tendeje a leningrádi Sz. M. Kirov kultúrpalota igazgatója. Arra kérte a jelenlévőket, hogy a népműve­lési munka során felmerült prob­lémákkal kapcsolatban tegyenek fel kérdéseket, előbb azonban en- fcedjék meg, hogy ismertesse az Sz. M. Kirov kultúrpalota néhány adatát. Néhány adat a szakszervezeti kultúrpalotáról A ssakszervezeti kultúrpalota az egyik legnagyobb ilyen népműve­lési intézmény a Szovjetunióban. összes helyiségeinek alapterülete 231)00 négyzetméter. 1500 férőhe­lyes színháza, 700 férőhelyes mo­zija, három 500—500 embert be­fogadó előadóterme van. A tánc­teremben 2000 ember fér el, 300.000 kötetes könyvtárát pedig 10.000 ál­landó olvasó látogatja. Három tor­natermében sportolnak a fiatalok B e különféle szakkörök részére negyven helyiséget biztosítottak. A kultúrpalota évi költségvetése 12 millió rubel, ebből egymilliót a gyermekek szórakoztatására, neve­lésére fordítanak. A palotában a gyermekeknek külön színházuk van s külön könyvtár 30.000 kötet könyvvel. A kultúrpalotának ösz- v Hzesen 422 dolgozója van; ' A jelenlévők nagy érdeklődéssel hallgatták az ismertetést. Lázár Barna elvtáns, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője megjegyezte, hogy Szolnokon meg­elégednének a leningrádi kultúr­palota egy Ids sarkával is s ezt követően elmondotta, hogy nép­művelési Intézmények tekintetében Szolnok nem sokkal dicsekedhet, hiszen nincsen az igényeknek meg­felelő kultúrotthon; Sebestyén János élvtárs azt mondatta el, hogy a legtöbb kul­túrotthon a városban a szakszerve­zetek kezelésében működik; Turcsinyák elvtáns egészen ap­rólékosan érdeklődött ezekről a kulturotthcnokról, így a Közalkal­mazottak Szakszervezete József Attila kulturotthonának munkájá­ról. Elmondotta, hogy azért ér­dekli ilyen részletesen a kultur- otthonokban folyó élet, mert az a tapasztalata, hogy a bennük folyó politikai munka nem áll megfelelő színvonalon. Kevés az ismeretter­jesztő előadások között a politikai témájú. Elővette a leningrádi Sz; M. Kirov kultúrpalota 15 napos prog­ramját, egy asztallapnyi méretű plakátot, s megmutatta rajta, hogy a kulturpalotna ismeretter­jesztő munkájában a politikai rész a legfontosabb. Három előadó te­rem van, s amíg az egyikben pl Anglia külpolitikájáról folyik az előadás s leleplezik Eden béke- ellenes tevékenységét, addig a má­sik teremben az angol nemzeti képtár gazdag kincseiről beszél­nek. Előadások hangzanak el az atomerő békés felhasználásáról, a filozófia, a technika, a művésze­tek köréből; Nagy gonddal foglalkozunk a fiatalokkal •— Különösen nagy gonddal fog­lalkozunk — mondotta Turcsinyák elvtáns — a fiatalokkal. Olyan összejöveteleket rendezünk szá­mukra, amelynek keretében játé­kos módon ismerkednek meg a földrajz, az irodalom, a művészet, a történelem sok-sok kérdésével. Egy ilyen irodalmi esten például az előadó felteszi a kérdést, hogy a jelenlévő fiatalok közül például ki hány regényét ismeri a nagy angol írónak, Dickensnek. A fia­talok írásban válaszolnak a kér­désekre, pontozzák a válaszokat, s a legtöbb pontszámot elérteket megjutalmazzák. Ezeket az estéket főként azoknak a fiataloknak ren­dezzük, alak már kikerültek az is­kolákból; A jelenlévője sok kérdést intéz­tek Turcsinyák elvtársihoz, aki készségesen válaszolt ezekre. El­mondta azt is, hogyan harcolnak náluk a jampec magatartás ellen. — A kultúrpalota rendezvényei­re bárki bemehet, aki megváltja a jegyet. A jegyszedők be is en­gedik. Van azonban egy komszo- moltetákbél alakult őrség Ezek a fiatalok, ha úgy látják, hogy az illető öltözködése, magatartása nem méltó szovjet fiatalhoz, nem enge­dik be a rendezvényekre. A brigád le is fényképezd a jampec fiatalo­kat s másnap már ott díszeleg a fényképük a szülőknek címezve a Komszomol helyi lapjában. S akit egyszer így lefényképeztek, nem Lezajlottak azok a közgyűlések Szolnok megyében, amelyeken a ter­melőszövetkezetek tagsága megvi­tatta az idei termelési terveket. A tervkészítő bizottságok javaslatait kedvezően fogadták a szövetkezeti dolgozók és a legtöbb helyen hasz­nosan módosítottal-;, a javaslatokon, így pl. Kisújszállás termelőszövetke­zeti városban a tsz-ek tagsága amel­lett szállt síkra, hogy növelni kell a kukorica vetésterületét az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében. Összességében megyénkben a termelőszövetkezetek nagyobb célo­kat tűztek maguk elé, mint amit az állami tervek előírnak. Tavaszi ár­pából és kukoricából például 0,7 métermázsával több holdanként! át­lagot terveztek, mint amennyit az állami tervek meghatároztak. Lénye­Solkezer hold szántó és őszi vetés áll víz alatt Szolnok megyében. Az ilyen területeken éjjel-nappal dol­goznak a Vízügyi Igazgatóság szi­vattyúi. A 14 szivattyú együttesen másodpercenként 11 köbméter vizet emel a Tisza mellékfolyóiba, egy nap alatt pedig egy millió köbmé­tert. Szolnok város környékén már aranyira előrehaladott a vadvizek eltávolítása, hogy ebben a körzet­ben a via alatt álló rész már nem számottevő. Általában a mellékfo­lyók mentén kell teljes kapacitással dolgozni, mert itt — a Körösökben, a Zagyvában és Hortobágy-Berety- tyóban — magas a vízállás és emiatt nem tud érvényesülni a lefolyás törvénye. Ugyanakkor a Tiszánál kedvezően alakult a helyzet, a fo­lyó apadása lehetővé teszi, hogy a belvizek természetes módon húzód­janak le a földekről. Jelenleg Karcag, Kisújszállás, Ci­bakháza környékén van a mentesítő munka dandárja, megállás nélkül dolgoznak a szivattyúk, hogy a föl­deken mielőbb megkezdhessék a munkát a városok, falvak lakosai. Karcag határában éjjel-nappai mű­ködnek a gépek a sebesért szivaty­tyú telepnél. Az öt gépegységet Ber- náth Gyula vezetésével kezelik a Vízügyi Igazgatóság dolgozói s erő­feszítésük nyomán a kulturföldek izáziholdjai szabadulnak meg a bel- vizetotőL A megye területén, amennyiben nem lesz jelentóseb csapadék, még két hétig eltartanak a mentesítő munkálatok. Korszerűsítik a jászberényi malmot A Budapesti Malomszerelő Válla­lat dolgozói újrendszerű, úgyneve­zett pneumatikus malommá építik át a jászberényi villanymalmot. A kor­szerű üzemben, a csőrendszerben áramló levegő továbbítja majd a félkész termékeket. így egyszerűsöd­nek a berendezések és jelentős meny- nyiségü szerelési anyagot lehet meg­takarítani. A szerelőcsoport minden tagja nagy igyekezettel végzi munkáját. Április 4-re, hazánk felszabadulásá­nak évfordulójára készülve vállalták hogy az eredeti április 30-i határidő helyett már április 15-ig átadják ren­deltetésének az új üzemet. INDULÁSRA KÉSZEN Az első, ami szembetűnik a Kis­újszállási Gépállomáson a példás rend, a nyílegyenes sorokban állo­másozó gépek, s a gépek között jövő­menő emberek. Kalapácsütések, ka­tonás utasítások hangzanak. Kisúj­szálláson készülnek, mint mondják, a „traktoros napra”. Ezen természe­tesen nem a hivatalosan megünne­pelt traktoros napot értik a gépállo­más dolgozói, hanem a traktorosok legszebb napját, amikor kivonulnak a földekre, munkára. Nemes Károly és Deák Mihály diszisták, az ekejavítóműhely dolgo­zói lelkesen beszélnek erről. Ottjér­tünkkor éppen az utolsó ekét .javítot­ták. Arra a kérdésünkre, hogyan ha­ladnak a műhelymunkával, Nemes Károly elmosolyodott. — Hát eddig ment ez nagyon szé­pen, de most ha kisüt a nap min­denki igyekszik az udvarra. Ahhoz vagyunk mi szokva, a szabad éghez, nem a világtól elzáró falakhoz. Pedig amint hallottam a tágas ha­tár fiai kitettek magukért a zárt fa­lak között is. Hogyis történt? Nemes Károly szabadnapot vett ki, hogy elintézze ügyes-bajos dolgait, ami egy napot vett igénybe. Nem is lehetett volna ez ellen senkinek egy szava sem. De igen, Karcsinak, ami­kor megérkezett 4 óra tájban. Látta, hogy ez az egy nap is k' sést jelen­tett az ekejavításban. Bántotta a do­log nagyon, s amikor a munkaidő­nek vége lett, nem akarta meghallani a csengetést. A többiek régen haza­mentek már, de az ekejavító ablaká­ból még éjfélkor is világosság szű­rődött ki. Nemes Károly és az elma­radhatatlan barát, Deák Mihály nem sokat aludt ezen az éjszakán, de az ekejavító teljesítette tervét. A téli gépjavítás a többi brigád­ban is a fiatalok teljes sikerét hozta. Az igazgatósági épület csarnokában megtekinthetők a céljutálmak, az A KÖZÖS VAGY( Az állatorvos régóta várt erre az alkalomra. Összejöttek tizen, vagy tizenöten a szövetkezet tagjai, két- három munkacsapatvezető s most elmondhatta: r— En tudom, hogy gondot okoz a tavaszi készülődés — mondatta Szűcs Aladár, a kisújszállási állat­orvos — és ilyenkor minden perc drága, de higyjék el, a trágya ki­szállítása a juh-hodályból szintén nagyon fontos és sürgős feladat. A jövő héten megkezdődik a juhok éli'se és ha azt akarják, hogy megmaradjon, akkor most csele­kedni kell. Ha nem hordjuk ki a trágyát, minden kisbárány elpusz­tul abban a meleg, párás, egészség­télen levegőben. Ha van magukban szív, nem engedik elveszni azt a sok, kis jószágot. Az embereket egy kicsit kényel­metlenül érintették ezek a szavak. Valamennyien összenéztek, mintha csak azt mondanák — csinálja meg az, akinek kevesebb a mun­kája. Én nem érék rá, nekem sók a dolgom. De nem szólalt meg senki. Az állatorvost csak nem hagyta nyugodni a lelkiismeret és tovább folytatta: — Elvégre is a közös jószágok­ról vám szó! Erre alapoznánk a jövő, meg az utána következő törzsállományt, amit most ellenek. Ha elpusztulnak, pusztul az egész első díj a győztes brigádnak: 5 dss rab válltáska. — Vajon kié lesz ez az ajándék? — találgattuk. Németh István üb. elnök mondta el hogy a D. Nagy DISZ brigád végzett legjobb munkát a tél folya­mán. Hibamentesen dolgoztak a so­ros motorok javításában, bár gátolta őket az alkatrészhiány. Igaz, még ezen is túltették magukat, a felújít­ható alkatrészeket elkészítették ők maguk. Ebédelés közben találtam a D. Nagy brigádot. D. Nagy István bri­gádvezető, Monoki Lajos, ifj. Nagy Miklós és Toronai Mihály, Jóízűen fogyasztották a sajtot, kolbászt, sza­lonnát. — Ök a tavaszon is DISZ brigád­ban dolgoznak majd. — közölte Lo­vász elvtárs, a gépállomás DISZ tit­kára. Egy februári gyűlésen mondta va­laki, ha már ilyen szép eredménye­ket értek el a műhelyben, miért ne szervezzenek a külső munkákra is ifjúsági brigádot. Tetszett a gondolat mindenkinek, s el is határozták: a Május 1. brigá­dot DISZ brigáddá alakítják át. Csak Deák Mihály nem nyugodott ebbe bele. — Hát miért csak egy DISZ bri­gád lehet a gépállomáson? Szervez­ni fogunk másikat is — jelentette ki határozottan, amikor erről beszél­gettünk. Am azokról a fiatalokról is szólni kell, akik nem a DISZ brigádban dolgoznak. A Sallai brigád fiataljai már a kihúzatás! előkészületeket végzik. — Ütiabroncsokat szerelnek a traldorok kerekeire, meghúzzák a kapaszkodó körmöket. A dolgozók egy része elő­re kiment a brigádszállásokra, hogy rendbehozott otthonok várják a ta­vasz küldötteit, a kisújszállási trak­torosokat. B. L. N VÉDELMÉBEN tagság jövedelme is. Hát mindem kinek közömbös? Nem volt mindenkinek közöm* bős. Egymásután szólaltak meg <* párttagok: Szőke Kálmán, Nagy Imre, ifj. Szabó Kálmán. — Igaza vám Szűcs Aladárnak, — kezdte a szót Szőke Kálmán —t eddig kínlódtunk a bvrkákkaSL Veszteség nélkül átteleltettük őket, vigyáztunk a vemhes anyajuhokra, most elles előtt hagyjuk elveszni? Munkacsapatom néhány tagjával holnap kimegyek, s amit tudunk, kihordunk. Egyszerre vágott a szavába Nagy Imre és ifj. Szabó Kálmán, akik munkatársaikkal együtt vállalkoz­tak a trágyahordásra. Még aznap délután üzenték a brigádjukhoz tartozó kocsisoknak, s másnap reggel, mikorra a fagy felengedett, már jónéhány kocsi trágyát kivit* tek a hodályból. Hiába van messze a Petőfi Tsz karaháti tanyája, az építőbrigád tágjai ki kerékpárral, ki autóval közelebb ment hozzá. Mikorra a trágyahordást befejezték, a birka- istállóra még szellőzőnyílásokai is építettek. A lelkes Ids munkacsa­pat három nap alatt az ősz* szes trágyát kihordta a hodályból s néhány nap múlva rendbehozott, tiszta istállóban kezdődött meg a birkák éllése, — Cs. F, -=» PÉLDAMUTATÓ A TANULÁSBAN, A SPORTBAN EGYARÄNT Kiss Gy. Lajos, a gimnázium III. osztályú tanulója, a Traktor SK ví­vó-szakosztályának tagja. Több jó eredmény áll már mögötte, de ezek közül is legbüszkébb a nemrég Szolnokon aratott nagy sikerére, amikor a III. osztályú párbaj-tőrver­senyen öreg vívókat utasítva maga mögé, szerezte meg az elsőséget. Kiss Gy. Lajos szorgalmasan vesz részt a szakosztály munkájában. Ed­zője utasításait pontosan, lelkiisme­retesen megtartja. Ezzel azonban nem elégszik meg, hanem hacsak egy kis szabad ideje van, edzőtársat ke­res magának, fejére húzza a sisakot és máris gyakorol szorgalmasan, kitartással. A vívás mellett más sportágakban is otthonosan mozog. Jó eredményei vannak már atlétiká­ban és kosárlabdában is. Nemrégen részt vett a törökszent­miklósi terem-atlétikai bajnokságon. A kisújszállási csapat tehergépkocsi­val 10 fokos hidegben utazott Török- szentmiklósra, a verseny színhelyére Surján közelében defekt miatt meg­állt a gépkocsi és a hátralévő 6 kilo­métert gyalog kellett megtenniük. Mire a verseny színhelyére értek, már csak a nagylabdadobás száma volt hátra. A kisújszállásiak fárad­tak voltak, de Kiss Gy. Lajos gon­dolkodás nélkül látott hozzá a beme­legítéshez és első dobásával máris két méterrel szárnyalta túl az egész mezőnyt. Arról említést sem tett, hogy fáradt, hogy a nagy hidegben elmerevedett, csak arról, hogy „min­dent bele. győzni kell”. Még aznap délután kosárlabda villámtornán is résztvettek a kisújszállási fiatalok és három mérkőzésből kettőt megnyer­tek. Ebben neki is nagy része volt. Amikor pedig hazafelé mentek, már arról beszélt, hogy mi lesz tavasszal, vívásban, atlétikában és a középis­kolás kosárlabda bajnokságon. Szőtte a terveket, hogyan is egyeztesse ösz- sze a sportot a tanulással. Mert el kell azt is mondani, hogy Kiss Gy. Lajos kitűnő tanuló. Ta­valy jeles eredménnyel végezte a II. osztályt. Szeretettel veszik körül ne­velői és tanulótársai egyaránt. Szo­lid. minden közösségi munkában be­csületesen helytálló fiatal, aki példa­képül állítható megyénk fiataljai elé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom