Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-02 / 53. szám

Á technikai haladás minden nap új problémákat vet fel A Miniszter tanáé* határozata a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről Minden nap új problémákat vei jel és a régvek megoldásának fel­tételei is idővel megváltoznak. Ez történt az elmúlt esztendőben el­készített 1956. évre szóló intézke­dési tervünkkel is. Szükségessé vált, hogy átvizsgáljuk és új té­mákkal bővítsük. Második ötéves tervünk első esz­tendejének a műszaki színvonal, a technika emelése terén döntő esz­tendőnek kell lenni. E gondolattól vezérelve vettük bonckés alá a Tisza Cipőgyár gyártmányait és megállapítottuk, hogy életképesek-e? Megnéztük, mit kell tennünk ahhoz, hogy a belföldi és export követelmények­nek megjeleljenek. Az export Jervet 1955-ben jóval túlteljesítettük és most már mint­egy 30 országba szállítunk küiönoiSzű cipőkéi, A TANNIMPEX-szel közösen, ex­portunkat tovább kívánjuk szélesí­teni, s ehhez kell. hogy újabb pia cok felé új követelményeket tud­junk kielégíteni. A belföldi és export igények ki­elégítése mellett természetesen a legnagyobb gonddal figyelembe vettük a gazdaságosság kérdéséi is, amelyet a minőség, a tartósság javításával, az anyagfelhasználás, főleg az import-anyag felhasználás csökkentésével, a termelékenység emelésével, különböző szervezési intézkedésekkel kívánunk elérni. Néhányat megemlítünk a majd­nem száz intézkedésből — melyet még külön kb. négyszáz részlet­intézkedésre bontottunk a határidő és felelősök megjelölésével. — A mikroporózus talp és sarok gyár­tása igen nagyösszegű valuta-meg­takarítást jelent. E cikk gyártásá­nál még számos kisebb-nagyobb megoldatlan kérdés van. Közülük legsürgősebb az egyenletes vastag­ság elérése, mellyel a mikroporózus talpat és sarkat felhasználó többi cipőgyárak helyzetén is sokat javí­tunk. Hat különböző formában te­szünk kísérletet az egyenletes vas tagság elérésére, reméljük, hogy ezek valamelyike végleges megöl dást jelent. Ennél a cikknél a korpás-ellen- állóság javítására, az aktív fehér töltőanyagok használatára térünk át már az 1. félévben. Jelenleg le­mezben gyártjuk a mikroporózus anyagot. A gazdaságosság azt kö­veteli. hogy mielőbb megoldjuk a formában való gyártást. Üzemi la­boratóriumunkban folyton- folyvást végezzük az ilyen irányú kísérlete­ket és nemsokára, reméljük, siker­ről számolhatunk be. Megvalósult már a vulkanizált gumitalpú, vászonfelsőrészű női- és gyermekszandálok gyártásának be­vezetése. Ez bőranyag-takarékosság szempontjából igen jelentős. Évente 200 ezer pár ilyen láb­belit gyártunk majd. Be fog­juk bizonyítani, hogy a cipőgyár­tásban a gumi és textil nem a bőrnek kényszerű helyettesítése hanem a fogyasztók igényeinek ki­elégítésére szolgál. A felsorolt kö­vetelmények legnagyobb része a mi feladatkörünkbe tartozik. Egye­dül az anvagprobléma esik részben kívül a mi területünkön. Ennek megoldását úgy tervezzük, hogy a tex'ilioarrai és a nfi ruha konfekcionáló parral kooperá'unk' A szandálok anyagának kiválasztá­sánál legmesszebbmenően figyelem­bevesszük, hogy az üzletekbe ke­rülő női ruhák színével összhang­ban, több esetben egyező legyen az általunk gyártott szandálok anyaga és színe. A követelmények jobb kielégí­tése céljából a Ií, negyedévben új kaptafára gyártunk majd. Ez a cikk a formát illetőleg különleges gyártási módjának minden tekin­tetben megfelel. Megoldatlan ma­rad azonban a kaptafa térfogat tar­tóssága. A kazánban vulkanizá’.ás- nál a kaptafát 150 C-fok körüli hőmérsékletnek tesszük ki, ami- koris a nem megfelelő anyagból készült kaptafa térfogata csökken esetleg szét is reped. A kazánból való kivétel után nagyobb nedves ségtertalmú levegőn újból kiterjed E térfogatváltoztatások végülis a kaptafa gyors elhasználódását ered­ményezik, azonkívül, hogy a gyár­tást. is megnehezítik. Szerencsés eset az, hogy a csúsztatott gyártási eljárásnál a kaptafa nem túl nagy mértékű térfogatváltoztatása a lábbeli nagyságát nem befolyá­solja. így ebből kifolyólag párat­lan cipő nem lesz. I bekezdést a faipari szakemberekhez címezzük* Kértük már segítségüket, de ez- ideig csak nemleges választ kap­tunk. Nem hisszük, hogy ne lenne megoldás és ne lehetne e téren is hasznothajtó intézkedést hozni nép­gazdaságunk számára. Az export- lehetőségek növelése érdekében határoztuk el, hogy a ragasztott tornacipő műhelyünkben bevezetjük a kivehető laticelbetétes kosárlabdacipő gyártását. A jelenlegi laticel-betétet lemez­be készítjük. A gazdaságosság itt is a formában való gyártást köve­teli. Ehhez a mintaformát már el is készítettük és a 11. negyedben már így tervezzük előállilását. A formában való gyártás a laticel­betét önköltségét mintegy 20 száza­lékkal csökkenti majd. A sima laticelbetéttel gyártott kosárlabdacipő nem versenyképes azonban minden piacon. Szükséges ezért, hogy mielőbb választélcot ad­tunk e cikknél is és rátérjünk fel­hajtott lágyékú laticelbetét készíté­sére. Ez a tervező és technológiai munkán kívül sok és nehéz forma elkészítését követeli meg. Az elő­készületeket máris megtettük és a II. félévben e tervünket is meg­valósítjuk. E cikknél fontosabb kö­vetelmény még szintén az export piaci versenyképesség fokozása ér­dekében az úgynevezett „szívó­talppal’’ való gyártás. A „szívótalp” mintáját úgy kell kiképezni, hogy az tornateremben a padlózathoz ta­padjon, így az elcsúszás lehetősége csökkenjen. Ennek megvalósításá­hoz formatalpak készítésén kívül új gyártás-technológia bevezetése is szükséges. Az előkészületeket itt is megtettük már, a kísérlett forma gyártás a lakatos-műhelyünkben folyik s pár héten belül már be mutatjuk a mintacipőt. A TISZA CIFŐGYAR műszaki osztálya. Hazaérkezett az SZKP XX. kongresszusáról a Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége Csütörtökön, március elsején reg­gel megérkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kong­resszusáról a Magyar Dolgozók Pártja kü’döttsége, amelynek veze­tője Rákosi Mátyás elvtáns, tagjai: Kovács István és Szalai Béla elv- társak. A küldöttség fogadására a Nyu­gati-pályaudvaron megjelentek a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Bajos, Mekis Jó­zsef, Piros László és Egri Gyula elvtársak. A küldöttség fogadásánál, jelen volt V. V. Asztafjev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Erdei Ferenc eíviárs, a Minisztertanács elnökhe’yettese szombaton délután 18 óra húsz perckor a mezőgazdaság tavaszi feladatairól beszél a Kossuth-adón. (MTT.) A Minisztertanács 1956. február hó 28-án megtárgyalta a Somogy- megyei tanács végrehajtóbizottsá­gának jelentését a tavaszi mező- gazdasági munkák előkészítéséről és a termelőszövetkezetek helyze­téről. A Minisztertanács ülésén részt vettek a megyei tanácselnö­kök is. A Minisztertanács Somogy megyében és más megyékben szer­zett tapasztalatok a'apján határoza­tot hozott a tavaszi munkák előké­szítésének megjavításáról és a ter­melőszövetkezetek további erősíté­séről. A Minisztertanács megállapítot­ta, hogy az 1956. évi mezőgazdasági tervek maradéktalan teljesítése ér­dekében országszerte nagy felada­tot jelent az elmaradt őszi mély­szántások pótlása, a trágyakihordás és a trágyáfcás ütemének meggyor- sitásn és a tavaszi vetés megfele­lő időben és jó minőségben való elvégzése. A Minisztertanács súlyos hiba­ként alapította meg, hogy bár a gépállomásokon számszerűleg nagy­részt befejezték a gépek kijavítását, a gépjavítások minőségét azonban kelőképpen nem ellenőrizték. Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma vizsgálta a segesdi és darányi gép­állomásokon a gépjavítást és el­lenőrzése során megállapította, — hogy a felülvizsgált tizenhat trak­tor közül egyetlen egyet sem javí­tottak ki megfelelően. Ilyen és ha­sonló súlyos hibáknak elsősorban az az oka, hogy egyes megyei ta­nácsok végrehajtóbizottságai és a megyei mezőgazdasági Igazgatósá­gok nem fordítottak kellő gondot a gépjavítási munkák ellenőrzésé­re és a javítások műszaki felül- viz'gá'aíára. Bár a szokatlanul kemény tél és a sok hó következtében arra kell 'számílani, hogy jelentős területe­ken okoznak gondot a belvizek, a tanácsok végrehajtóbizottságai és a mezőgazdasági irányító szervek — mint a Minisztertanács megálla­pította — mindeddig nem tettek kel­lő intézkedést az előreláthatóan fel- gyü’em’ő belvizek gyors levezetésé­re. A Minisztertanács utasította a Földművelésügyi Minisztériumot, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a megyei tanácsok végrehajtő- hizottságait hogy a belvízvédelem­re vonatkozó törvényes rendelke­A MEZŐGAZDASÁGI TF.RljI]ELES HOZAMÁNAK A Kunszentmártoni Gépállomás jobbon támogass® munkánkat A kunszentmártoni Rákóczi Ter- meiőszöveucezet négy év vet ezelőtt alakult. Különböző hibákból kifo­lyólag azonban nem rr.eg elelően gazdálkodott. A tagsag kérésére és sa,át elhatározá om a apján a mú.t év március 3-án átvettem a szövet­kezet vezetését. Némi változás tör­tént is azóta. A szövetkezet tagjai, látva az elmúlt évi hibákat, hozzá­fogtak a gazdálkodást akadályozó körülmények megszüntetéséhez, A Rákóczi TSZ az előző években nem teljesítette az állam iránti kö­telezettségét. Tavaly már ennek xs 100 száza.ékig eieget tettünk. Meg­szüntettük a kukorica részes mű­velését, valamint a re zes aratást, ami az elmúlt években igen elha­rapódzott a szövetkezetben. Pártunk és kormányunk határo­zata előírja, hogy az 1955—56-os gazdasági évben s mezőgazdasági termelés hozamát 3 százalékkal kell növelni. Szövetkezetünkben ezt a célt tűztük magurfc elé. Itt mi egymagunk nem tudjuk megoldani és úgy tudjuk, hogy a gépállomás is felelős a szövetkezetek termés­hozamának emeléséért. Ebben döntő tényező a talajerő utánpótlása. Termelőszövetkeze­tünkben az elmúlt években ez igen EMEIESEERT rosszul ment, a nyár folyamán is kevés istállótrágyát tudtunk kihor­dani. Arra számítotunk, hogy a Kunszentmártoni G 'pállcmástól az ősszel és a télen több segítséget kapunk és a felgyülenuett istálló­trágyát mind kihordjuk. Az idő is igen alkalmas most erre. Szövetke­zetünk pártszervezetérek javaslata alapján a tz vezetőség olyan hatá­rozatot hozott, hogy minden erőt a trágyahordásra irányít. Ehhez kér­tük is a Kumszentmárlom Gépállo­más segítségét. Azt a választ kap­tuk, hogy annyi gépet tudnak biz­tosítani a trágyahordáshoz, ameny- nyire csak szükségünk van. Sajnos a gépállomás vezetőinék ígéretei nem állnak aráryban tet­teikkel. Hosszas magyarázkodás után négy vortatékocsit sikerült kiharcolnunk, de lega ább 7-8 von­tatókocsira volna szükségünk. így naponta 1200—1300 mázsa istálló- trágyát is kiszáríthattunk vo'na. A gépállomásnak van ugyan von­tatok-esi ja. csak hát azok szana- széjjel vannak. Tudomásu k sze­rint Szarvason a talajjavító válla­latnál is van nyolc. Furcsa dolog, hogy a Kunszeri'mártani Gépállo­más más vállalatnak dolgozik, ugyanakkor a termelőszövetkezetek számára, amelyeknek legnagyobb segítséget kellene nyújtania, nem biztosít elegendő szállítóeszközt. Tóth Mihály tsz elnök, Kunszentmártoni, Rákóczi TSZ A rákóeziújfalui Új élet TSZ tagjait nem éri készületlenül a tavaszi munka A Szolnok megyei Néplapban he­leken keresztül cikkeik jelentek meg arról, hogy az állami gazdasá­gokban, termelőszövetkezetekben milyen módon akarják túlszárnyal­ni a mezőgazdasági termelés hoza­mát. A mi termelőszövetkezetünk­ben is megindult az erre irányuló munka. Amíg a fagy ki nem enged, a gyengébb talajokon az őszi veté­seket mcrzsalé'kcs apró humuszos, földes trágyával felü trágyázzuk. Nagyon vigyázunk arra, hogy gon­dosan szétszórjuk mert a nagy da­rabokban kikerült istálló trágya a vetésnek nemhogy hasznára lenne, hanem kárt csinál benne. EzVt úgy végezzük ezt a munkát, hogy ököQ- nyi nagys gú trág énál nagyobb soha ne kerül ön a fö’dre felűl- trá-y'zás a lka mával. összeszedtünk mircjen hengert és használatkész állapotba hozzuk, mert a felfagyás veszélye fenye­get. A nedves, tapadó* földet soha­sem hengerezzüje. Munkaközben gyakran meg kell tisztítani és zések szerint haladéktalanul gon­doskodjanak a belvíz-levezetés meg­szervezéséről, szükség esetén közerő Kirendelésével is. Nehezíti a mezőgazdaság előtt álló idei nagy feladatok teljesíté­sét, hogy nitrogénműtrágyából nem tudjuk kielégíteni a termelők meg­növekedett igényeit, ezért nagy szükség van arra, hogy a meglévő mütrágyamennyiséget mindenütt a legcélszerűbben használják fel. Mi­vel az őszi vetésű kenyérgabonák sínylették meg legjobban a kedve­zőtlen téli időjárást, elsősorban az őszi kenyérgabonavetések fej­trágyázására kell felhasználni a rendelkezésre álló nitrogénműtrá­gyát. A fejtrágyázás mellett különö­sen nagy figyelmet kell fordítani az őszi vetésű növények ápolására. A várható nagy napi hőmérséklet- ingadozás következtében fennáll a. felfagyás veszélye. A vastag hó­réteg miatt sok helyen összetömö- öött a talaj. Mindenütt fel kell ké­szülni arra, hogy mihelyt az idő en­gedi, azonnal szükség szerint hen- gerezzék, illetve fogasolják az őszi vetéseket. Mindezek a tennivalók fokozott felelősséget rónak a helyi irányító szervekre és megkövetelik: a me­zőgazdaság minden do'gozója teljes erejévél és tudásával, késedelem nélkül lásson hozzá a tavaszi mun kák elvégzéséhez. A Minisztertanács felhívja a me­gyei, járási, községi tanácsok vég­rehajtóbizottságait, a mezőgazdasá­gi irányító szerveket, hogy ne ér­tekezletek, körlevelek, utasítások tömegével irányítsák a munkát, ha­nem hatékony gyakorlati intézke­désekkel, a he'yszinen adott segít­séggel, szaktanácsadással oldják meg feladataikat. A hajduszováti példamutató kezdeményezés nyomán egyre több község termelőszövetkezeti tagsá­ga és egyénileg dolgozó parasztsága kel nemes versenyre a mezőgazda- sági termelési eredmények növelé­séért A tanácsok végrehajtóbizottsága és a mezőgazdasági szervek veze­tőinek és dolgozóinak megtisztelő kötelessége, hogy támogassák ezt a versenymozgalmat, segítsék győze­lemre a mezőgazdasági termelés növelésének ügyét. (MTI). ügyelni arra, hogy a tábla végénél hirtelen ne forduljunk, mert a hen­ger akkor csak a földet dúrja. Haszná’juk majd a tavaszi vetések alá a magágykészítésnél is, külö­nösen az aprómagvaknál, amikor vetés előtt és vetés után is henge­resünk. Több helyen hallottam, hogy nin­csen elvégezve az őszi mélyszántás, Nálunk is szántatlan még bizo­nyos terület. A tavaszi szántásnak ellenzője vagyek, hiszen ezzel is nagyon sok nedvességet veszít a talaj. Ezért szántás helyett, amilyen mélyen csak lehet, kultivútorral fogjuk porhamyítani és nehéz fogas­sal művelni a talajt. A tavaszi szán-i tás rögöket és kiszáradt földet ered­ményez, nehézkessé teszi az egész­évi talajművelést. A ml talajunkon tavaszi szántással több termelést nem lehet elérni. A vetőgépek, kultivátorok, foga- sek és egyéb gazdasági szerszámok már kijavítva várják a tavaszt. Olyan korán, amint a talajra rá le­het menni, vetünk. A tavaszi búzá­nak, máknak, árpának, bordónak, zabnak már különben is a földben kellene lennie. A terméshozamok növeléséhez, a termelési tervek túlteljesftéséhez azonban mégis IegícntO'avb köve­telmény. hogy a szövetkezet tag­sága a szövetkezeti demokrácia megtartásán, a folvilág^ ító mun­kán keresztül mágmkább sajátján bak érezze a szövetkezetei. Sík Ödön tsz elnök, • Rákócziűjfalu, üj Élet TS3

Next

/
Oldalképek
Tartalom