Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-09 / 59. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1956. március 9.

A forgóeszközök gazdaságos felhasználása az iparvállalatok Jó munkájának feltétele

A szocialista iparvállalatok

tevékenységének célját és irányát a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményeinek megfelelően összeállított népgazdasági terv szabja meg. A terven alapuló szocialista gazdaság megköveteli és lehetővé teszi, úgy a termelőeszközök, mint az emberi munka felhasználása terén a megelőző termelési módokhoz képest a legnagyobb fokú takarékosságot. Csak ez — az eszközök olyan felhasználása, hogy a lehető legkisebb ráfordításokkal a legnagyobb eredményt érjük el — teszi lehetővé az életszínvonal állandó emelését, valamint a termelésnek az ehhez szükséges folytonos növekedését.

Ipari vállalatainkat államunk ellátja álló és forgó alapokkal. Ezek felhasználásában a terv keretein belül minden ipari vállalat operatív önállósággal rendelkezik. Mindez azt mutatja, hogy az iparvállalatok dolgozóinak tevékenysége a rendelkezésükre bocsátott eszközök minél gazdaságosabb módon történő fel- használásán keresztül is döntő tényezője saját és az egész dolgozó nép életszínvonala emelésének.

A KV határozata iparunk központi feladatává tette a termelés műszaki fejlesztését. A műszaki fejlesztés a dolog természetéből adódóan elsősorban a termelés állóeszközeinek hatékonyabbá tételét, gazdaságosabb felhasználását jelenti. Ugyanakkor azonban igen szoros kapcsolatban áll a termelés forgóeszközeinek jobb felhasználásával. Egyrészt a forgóeszköz és elsősorban az anyagtakarékosság feltétele a műszaki fejlesztésnek, mert általában a termékek korszerűsítése, valamint a műszaki fejlesztéshez szükséges anyagi és pénzügyi eszközök biztosítása enélkül lehetetlen. Másrészt a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése — amelyek csak a műszaki fejlesztésen keresztül biztosíthatók — egyben a forgóeszközök jobb felhasználását is eredmé’ nyezik.

Vannak azonban olyan gazdasági vezetők, akik hajlamosak megfeledkezni — a forgóeszközök rovására — erről, a műszaki fejlesztés és a forgóeszközök gazdaságos felhasználása közötti összefüggésről.

Ezt a veszélyt még csak fokozza, hogy az utóbbi időben a forgóeszközök gazdaságos felhasználása egyes területein javulás mutatkozott. Erre hivatkozva vannak, akik úgy gondolják, hogy a forgóeszköz- csökkentés lehetőségei kimerültek.

A Központi Vezetőség határozata különösen aláhúzza az anyagtakarékosság fontosságát. Ennek ellenére akadnak, akik azt gondolják, hogy a forgóeszköz gazdálkodás kérdései hatodrendűek, „nem érdemes velük foglalkozni.” A forgóeszközei] tkel való takarékos gazdálkodásnak éppen a műszaki fejlesztéssel való szoros összefüggése adja jelentőségét és indokolja a vele történő fokozottabb foglalkozás szükségességét

A forgóeszközök gazdaságos fel- használásának alapvető mutatója a forgási sebesség az, hogy egy adott időszakban hányszor fordulnak meg (hányszor szerepelnek termelési tényezőként) a vállalat forgóeszközei.

Nyilvánvaló: minél gyorsabb a forgási sebesség, annál hatékonyabb a forgóeszköz felhasználása. Ha például két vállalat közül az egyiknél 4, a másiknál 1 a forgási sebesség mutatója, az első — egyébként azonos feltételek mel lett —: u. a. forgóeszköz menyiség- gel négyszer akkora termelési eredmény elérésére képes.

A forgóeszközök forgási sebességét döntően két tényező: a termelési átfutási és forgalmi idő határozza meg. E két tényezőnél kell hagyni a forgási sebesség növeléséhez szükséges módokat.

Az átfutási idő csökkentésének fő módszere a termelés technikai fejlesztése, a munka termelékenységének növelése. A Szolnoki Papírgyárban pl. jelentős termelésakadályozó tényező volt a 3. sz. papirgép, amely nem bírta a normát teljesíteni. A dolgozók javaslatára ezt a problémát sikerült még egy vacuum-szivattyú felszerelésével megoldani. Ezzel a termelés . gyorsabb lett, meggyorsult az eszközök felhasználása.

Vállalataink fontos problémája a termelés ütemességének biztosítása. Sok üzemnél még rendszeres a hóvégi, negyedév-végi rohammunka. így a Jászberényi Fém- nyomó- és Lemezárugyárban a január havi össztermelés dekádonkénti megoszlása a következőkép- aen alakult:

I.

III.

II;

dekád

6,9% 37,1% 56,9%

Az ilyen ütem télén termelés következtében hónap, — illetve negyedév — közben ugrászerűen megnő a befejezetlen termókkész- let, a végén pedig a késztermék állomány. Mindkét tényező a forgási sebesség csökkenését eredményezi. Emellett a termelés ütem- telen volta gátolja más vállalatok ellátását, így ezeknél is gátolja a takarékos gazdálkodásit.

A termelés ütemessé tétele mellett, népgazdasági szempontból különösen nagy jelentőségű a termelési tervek minden részletében termékfajtánként, minőségi előírások szerint való teljesítése. Az olyan gyakorlat, mely a vállalat számára könnyebb termékek, termelési tervének jelentős túlteljesítésével igyekszik a terv globális teljesítését biztosítani, ezáltal a nép-, gazdaság számára szükségtelen termékeket állít elő, melyek hosszú ideig lekötve tartják a vállalat forgóeeszközeit, emellett ugyanakkor más fontos termékekből nem termelnek eleget.

Nem utolsósorban más vállalatok ilyen gyakorlatának következménye, hogy a Szolnoki Járműjavító Vállalatnál sok esetben anyagellátási problémák lépnek fel. A termelési tervek teljesítésében a vállalatok megkapják a szükséges forgóeszközöket. Ha a vállalat tervét nem teljesíti, meny- nyiség szerint is a biztosított eszközök egy része feleslegesen hever a vállalat raktárában és így lassítja a forgási sebességet, következésképpen a vállalat jövedelmezősége is csökkenni fog.

Az anyagtakarékosság, hulladékanyagfelhasználás és selejtcsök- kentés azt eredményezi, hogy azonos forgóeszköz mennyiséggel nagyobb termelési eredményt lehet elérni és így viszonylag csökken a forgóeszköz-állomány i,s illetve azonos forgóeszköz mennyiséggel nagyobb termelés lehetséges. A Szolnoki Járműjavítóban ez év‘ januárjában sök ócskavasat és OH acélt takarítottak meg, amelyet új anyagók és kocsialkatrészek pótlására használnak. Ugyanitt a régi favázas személykocsik átalakítása során nyert faanyagot az E-típusú kocsik berendezésére használják fél. Egy kocsi átépítésénél így kb. 1 m3 faanyagot takarítanak meg, amely hozzávetőlegesen 1200 forint forgóeszköz megtakarítást jelent.

Az átfutási idő gyorsítása szempontjából rendkívül fontos a TMK munkájának jó megszervezése. Ezáltal kerülhetők ugyanis el a váratlan hibák esetén bekövetkező termelés-kiesések. A termelési folyamat valamelyik pontján, egy- egy láncszem hosszabb időre történő kiesése esetén a termékek hosszabb ideig tartózkodnak a termelésben és csak később kerülhetnek értékesítésre. Ilyen problémákkal sok helyen találkozhatunk pl. a papírgyárban is. Ennek hiányosságaira mutat továbbá az is, hogy megyénk számos üzemében nem megfelelő a gépek és berendezések kihasználása.

A forgóeszközök gazdaságos felhasználásáról az eddigiekben elmondottak egyrészt a termelés műszaki dolgozói szániám jelentenek komoly feladatokat. A forgóeszközök forgási sebességének fokozásában azonban igen sokat tehetnek a vállalatok anyagbeszerzéssel és értékesítéssel fog’alkozó dolgozói is.

A forgóeszközök forgási sebességének növelése érdekében döntő jelentőségű a termeléshez szükséges anyagok kellő időben, meny- nyiségben és minőségben történő biztosítása. A termelés zavarait és vele a forgóeszközök forgási sebességének csökkentését csak ezen keresztül lehet elkerülni. A szailma- cellulóze gyárban mutatkoznak Ilyen nehézségek a szalma beszerzése körül így itt a termelés akadozik, a termék kibocsátása csak vontatottan halad. Annak ellenére, hogy az ilyen nehézségek többségének megoldása végső soron csak népgazdasági szinten lehetséges, a vállalatok a rende1ések időbeni feladásával, a tartalékok felhasználásával, egyszóval körültekintő, gondos munkával csökkenthetik ezeket a nehézségeket, önmagában nem elegendő, ha a vállalatok termelési tervüket időben teljesítik. Gondoskodni kel arról, hogy a gyártmányok minél rövidebb idő alatt szállításra kerüljenek. A termékek rövid idő alatt történő értékesítése esetén a vállalatok időben fognak rendelkezésére állni a termelés továbbfolytatásához szükséges anyagok beszerzésére a pénzügyi eszközök.

•

Az elmondottakból megállapítható, hogy a gazdaságos termelés megvalósítása, a termelés növelése szempontjából döntő jelentőségű a forgóeszközök forgási sebességének gyorsítása, az eszközök takarékos felhasználása. A lehetőségek kihasználásával vállalataink biztosítani tudják a termelés növelését, az önköltség csökkentését és ezáltal nagymértékben járulhatnak hozzá az egész ország dolgozói jólétének emeléséhez.

R SÉRTŐ tanács ülésszakának március hatodik! esti zárt ülése

Mint a Dawn című lap közli, a SEATO tanács ülésszakának március 6-iki esti zárt ülésén az első felszólaló Dulles amerikai külügyminiszter volt. — Hangsúlyozta a SEATO katonai célkitűzéseit, kijelentette, hogy a nyugati hatalmak ,nem mondhatnak le a katonai erőfeszítésekről.“

Dulles után Selwyn angol külügyminiszter szólalt fel Igazolni próbálta a SEATO megalakítását, „védelmi paktumnak” igyekezett feltüntetni ezt az agresszív szervezetet.

Pineau francia külügyminiszter beszédében azt mondotta, hogy a SEATO-nak esetleg meg kellene változtatnia módszereit, hangsúlyozta, hogy a békés egymás mellet élés „hosszabb idő múltán el-1 kerülhetetlenné válik.” Egyébként Pineau is hangsúlyozta, hogy a SEATO katonai vonatkozásai nagy jelentőségűek.

Csaudhuri pakisztáni külügyminiszter felszólította a SEATO tagállamait és elsősorban az Egyesült Államokat, Angliát és Franciaországot, hogy támogassák Pakisztán álláspontját Kasmír és Pustumisz- tán kérdéséiben.

Carlos Garzia* a fülöpszigeti kűri döttség vezetője aggodalommal ál-* lapította meg, hogy megnövekedett a Szovjetunió tekintélye Ázsiában azokkal a javaslataival kapcsolatban, amelyeket e térség országainak gazdasági megsegítésére vonatkozólag tett.

Tiltakozás Indiában

Indiai parlamenti körökben viharos visszhangot keltett egyes küldöttségek vezetőinek felszólalása a SEATO tanács ülésszakának megnyitó ülésén, továbbá Pakisztánnak az a követelése, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország támogassa Pakisztán álláspontját a kascniri kérdésben

Az indiai parlament felsőháziban az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt intézkedéseket követeitek India honvédelmi iparának fejlesztésére, tekitnettel arra, hogy a katonai paktumok növekvő veszéllyel fenyegetik Indiát. (MTI),

Pineau üdvözli a Kelet—Nyugat közötti közeledést

Pineau kijelentette, hogy a framMint a Reuter tudósítója jelenti, a SEATO tanácsának ülésszakán Karacsiban tartózkodó Pineau francia külügyminiszter üdvözölte az N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és D. Eisenhower az Egyesült Államok elnöke között folytatandó üzenet- váltást.

cia kormány üdvözi ezeket a tárgyalásokat, valamint a Nyugat és Kelet közti véleménycsere minden egyéb olyan útját, amely a nemzetközi feszültség enyhítését szolgálja. (MTI).

Hallatlan méreteket ölt az Egyesült Államokban a fiatalkorúak bűnözése

Párizs (MTI). A Monde beszámolt arról, hogy az amerikai szenátus tagjaiból vizsgálóbizottság alakult. A bizottság annak az okait kutatta, hogy 1949 és 1954 között miért növekedett negyvenöt százalékkal a fiatalkorú bűnözők száma. A bizottság jelentésében megemlíti, hogy 1954-ben több, mint egymillió fiatalnak volt dolga a rendőrséggel.

A jelentés szerint mintegy huszonötezer gyermek él kábítószerekkel és körülbelül százezren szöknek el évenkint hazulról.

1951-ben például a gyilkosságok

három százalékát és a fosztogatások hét százalékát tizennyolc éven aluliak követték el.

„Kit terhel a felelősség?” — veti fel a kérdést a vizsgálóbizottság. A válasz mindennél többet mond. A jelentésben erről a következő olvasható: „Nehéz a gyermekeknek erkölcsi elvek szerint élni, amikor olyan társadalomban nőnek fel, — amely az anyagi célok nagy jelentőségét akarja megértetni velük. A gyermekek sem kivételek az olyan civilizáció alapvető törekvései alól, ahol a személyi siker nagyságát a bankbetétek összegével mérik,” —

,Az új viszonyok új politikát követelnek44 — A Politika cikke —

Belgrád (TASZSZ). A Politika című jugoszláv lap azt írja, hogy a nemzetközi helyzetben huzamosabb ideje tartó javulási folyamatnak előbb — utóbb komoly változásokat kell hoznia a hidegháború már legyőzött viszonyaira támaszkodó politikai tételekben.

Az utóbbi napokban számos olyan esemény történt, amely a régi elgondolások komoly válságáról tesz tanúbizonyságot. Ezeknek az eseményeknek a közös vonása az, hogy a kiutat olyan politika folytásában jelölik meg, amely valóságban a régi, idejét múlta elvek fokozatos visszautasítását jelenti.

Ezen általános kereten belül egyik legérdekesebb jelenség az a komoly nehézség, amely Bonnban megrendíti Adenauer koalícióját — írja a lap. A régi politikával szembeni elégedetlenségnek ugyanez az irányzata lelhető fel abban is, hogy Olaszországban a politikai erők jelentős balrafordulásának vagyunk szemtanúi.

A lap megjegyzi, hogy a szovjet külpolitika fejlődése új pozitív ösztönzést kapott a SZKP XX. kon- resszusán. A Politika véleménye szerint a szovjet külpolitika nemcsak biztosította a feszültség enyhítését, hanem pozitív módon hozzá is járult a nemzetközi béke ügyéhez;

Az új viszonyok — írja befejezésül a Politika — új politikát is követelnek. A régi elgondolások nehézségei és válsága és e politika elutasítása világosan mutatja ezt.. .- Az egymás mellett élés politikájának elfogadása napról-napra erősebb politikai irányzatává válik a modern világnak. (MTI).

A Chicago Tribune az amerikai csapatok kivonását követeli Európából

N e w Y o r k (TASZSZ). A Chicago Tribune szerkesztőségi cikkében támogatja Mellon szenátornak azt a javaslatát, hogy vonják ki Európából és „hozzák haza” az amerikai csapatokat.

A lap többek között ezt írja: „Az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők hazaszállítása ékesszólóan bizonyítaná, hogy Amerikának nincsenek támadó szándékai.” Sok semleges ország —' írja a lap — ..ügy véli: biztosítékokra van szüksége arra vonatkozólag, hogy nem tervezünk háborút.” (MTI).

»

fyaJLiwi tyúkólamul'

55

Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról meg a főagronómusról

Már lassan szürkült. Leoltottuk a villanyt és a fénnyel együtt kihűltek a színek is. Csak különböző sűrűségű árnyékok vettek körül bennünket. A bíborszínű takaró bársonyosan feketévé vált. Alekszej Alekszejevics kék csíkos inge megszürkült, majd a vonat egy hirtelen kanyarénál egyszerre csak rózsaszínű fény tört be a fülkébe. Halványrózsaszínné vált a fehér párna. Csodálatos mély bőrszínben tündökölt fel a gyapjútakaró. A hajnal gyöngéd síugara megcsillant az ajtó tükrén:; s

— Haj nalodik; i: — mondotta

Alekszej Alekszejevics, majd felém fordulva megkérdezte: — Tudja, miért meséltem el mindezt magának?

— Miért?

— Azért, hogy megírja. Ott, a Kremlben zavarba jöttem, semmit sem tudtam megmagyarázni. Most aztán hol, mikor és kinek tudom mindezt elmondani? Pedig el kell mondani... Hadd tanuljanak mások az én hibáimból. Maga író.. : írja meg a történetünket! Megírja?

— Megpróbálom:;:

Űtitársam azonnal elhitte, hogy

megírom, felvidult és rögtön élénken érdeklődni kezdett:

— És mi lesz a címe?

— Nem tudom.

— Legyen ez: „Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról és belső ellenségéről, a főagronómusról."

Én azonban nem akartam ilyen címet adni a történetnek.

— Talán azt fogom írni: „Elbeszélés a nép szolgáiról és a „vállalkozókról .; .”

— Nem! —- mondott ellent Alek*

szej Alekszejevics —, ezt nem a címből kell megtudni... Ezt az embereknek maguktól, önmaguk- tól kell megértsék, megérezzék, amikor majd elolvassák.

Lefeküdtünk aludni anélkül, hogy döntöttünk volna a cím kérdésében.

Másnap Alekszej Alekszejevics kerülte az alkalmat, hogy bennmaradjon a fülkében, úgy látszik, zavarta éjszakai nyíltsága. Folyton átment a szomszéd fülkébe prefe- ránszozni. Nekem meg egész nap nem ment ki a fejemből a történetes

„A gépállomás igazgatója” és „A gépállomás főagronómusa”, vajon ez két beosztást jelent-e, vagy pedig bonyolult és ihletett munka megnevezésére szolgál? Kölcsönös kapcsoltok és szolgálati beosztások meghatározásai-e, vagy az ilyen munkánál elkerülhetetlen emberi kapcsolatok gazdagságát magukban foglaló szavak?

Vetésforgók, gépegységek, szabványminőségek, vagy az, ami mindezek mögött van, emberi jellemek, szenvedélyek, sorsok? ;;;

Ezen töprengtem, de lassacskán minden gondolatot és alakot kiszorított agyamból egy gondolat és egy alak — Nasztya.;:

Sóik száz fiatal emberre ismerteim rá benne, akikkel ezelőtt találkoztam, s akiket nem ismertem meg e találkozások alatt.

A legkülönfélébbnek láttam őket.

Láttam őket vidámnak és győzedelmesnek a nehéz munkát követelő szántóföldeken és pompás gazdaságokon

Láttam őket forrófejűnek és néha meggondolatlannak a harc lázában.

Láttam őket, mikor még nem hittek saját erejükben, alig-alig, hogy rátaláltak útjukra, mint Nasztya az első napokban. S láttam őket sírva és szomorúan a hibák és sikertelenségek pillanataiban ;:.

Lehetséges, hogy a Nasztyáról szóló történet nem sok embert fog érdekelni. De ha csak egynek segítségére lesz azok közül, akik hozzá hasonlók, akkor is meg kell írnom: : :

Legyen pontos címzettje ennek az elbeszélésnek.

Fiatalemberek és fiatal lányok, akik Nasztya útján jártok, nektek szól ez az elbeszélés!

Nasztya Kovsova ugyanolyan, mint ti vagytok: Mindnyájatok előtt nyitva áll az ő útja. Mindnyájan meg tudjátok tenni azt, amit ő megtett. Csak éppen olyan határozottan kell hinni igazatokban, mint ő hitt és oly állhatatosan kell követnetek ezt az igazságot, mint ő tette.

Az igazság oly mindenható, hogy a gyengéknek erőt ad és a kicsiket naggyá teszi.

:.; Azelőtt volt egy ilyen közmondás: „Egymagádban nem vagy harcos a harcmezön.” Húzzuk keresztül és felejtsük el ezt a számunkra idegen közmondást! „Mindenki harcos a maga harcmezején!” — így mondaná ezt Nasztya.

(Folyt; köv.)