Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-07 / 57. szám

\!LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TOI évfolyam, 57. szára, 1956. március 7. szerda. m>5?TOK MECTi'. rsiipiA c A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f_ l MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL Erősítsük pártunk sorait (2. old.) Szemle a Turkevei Gépállomáson (3. old.) Hősök emléke (3. oldd As atom-jégtörő hajóról (4 oldd Hírek — Sport (4. old.) «S V ______________________ Áp rilis 4-re ne legyen adóssága ütemeinknek R övid, de annál keményebb tél áll mögöttünk. Munkásainké, műszaki vezetőinké a dicséret, hogy vállalataink jelentős ré­sze minden nagyobb zökkenő nélkül átvészelte az évek óta nem ta­pasztalt kemény hideget. Legjobb üzemeink a nehéz körülmények között is nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták tervüket. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban több, mint 8 százalékkal teljesítették túl a februári kiszabást, gépeket, alkatrészeket készítettek terven félül. A gyár vezetőcége itt még a kemény hidegek beállta előtt si­kerrel oldotta meg a fűtés problémáját a nagy szerelőcsarnokban s a munkások aránylag tűrhető hőmérsékletben dolgozhattak. Di­cséretet érdemeinek a Járműjavító vasasai is, akik nagyrészt a sza- badvágányokon és sokszor a fagypont alatti hőmérsékletű műhelyek­ben dolgoztak s ennek ellenére sincs súlyos lemaradásuk. A Bútor­gyárban, a Tisza Cipőgyárban és még több üzemünkben többé ke­vésbé eredményesen birkóztak meg a téllel. A Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat a téli gépjavítási tervét az országban elsőnek fejezte be. komolyan számít az élüzem címre első negyedévi eredményei alapján. P ersze a kemény tél mégsem múlt el nyomtalanul. Sok he­lyen éppen csak „átvészelték” a kritikus napokat, s a fő tö­rekvés az volt, hogy elkerüljék a kényeszerű leállást, az újrakezdés­sel járó hatalmas költségeket. Legjobban az építőipart és a szabad­ban dolgozó vállalatokat hátráltatta a tél. A Megyei Építőipari Vál­lalatnál csaknem egyhónapig teljesen állt a munka, a dolgozókat fagyszabad'ágra küldték. A martfűi, a fermentáló, a szolnoki vasút­állomás építkezés most éledt újjá s fokozatosan hívják munkába a fagyszabadságra küldött dolgozókat. A folyamatosan dolgozó üzemek közül a Szolnoki Papírgyár szén-hiány miatt, a Tiszamenti Vegyiművek részben a kovand össze- íagyása, részben a készáru szállítási nehézségei miatt szerzett súlyos adósságot. A télen is működő két megyei téglagyárban teljesen le­állt a munka.. 3 Van tehát mit tenni vállalatainknál, most, hogy az idő felen­gedett, s remélhető, nem is térnek már vissza a téli napok. Legfonto­sabb feladat az. hogy mielőbb pótolják, helyreállítsák a fagy által megrongált berendezéseket, fokozatosan pótolják az „objektív“ okok­ból és szervezési hibákból keletkezett lemaradást. Népgazdaságunk ném nélkülözheti azokat a termékeket, azokat a készü!ő beruházáso­kat. melyeket vállalataink programjául tűzött ki. Az egész dolgozó nép látná kárát annak, ha bárhol is megnyugodnának a változtathatat- lanban és csak megmagyaráznák a lemaradást a nem várt, kiszámít­hatatlan időjárással. RAumkásosztályunk, műszak! értelmiségünk képes arra, hogy 1VI rövidesen eltüntesse az adósságot S ennek a nagy mun­kának egyik fontos állomása lesz április 4-e, hazánk felszabadulásá­nak tizenegyedik évfordulója. Máris széles körben bontakozik ki tiszteletére a versenymoz­galom. A Járműjavító mozdony osztályának dolgozói elhatározták, hogy erre az időpontra — amellett, hogy 100 százalékban teljesítik márciusi kiszabásukat is — pótolják a februári, lemaradást. Hasonló kezdeményezések születtek az építőiparban. A verseny megindulá­sának azonban fontos feltétele, hogy az üzemek műszaki vezetői min­denekelőtt megszüntessék a tél még visszamaradó következményeit — üzemrészenként megszabják azokat a feladatokat, melyeket a legsür­gősebben el kell végezni. A Tiszamenti Vegyiművekben a vállaltat vezetősége Intézkedést tett a készáru elszállításának meggyorsítására. Űjra üzemibe helyez­ték a savüzem február 16 óta álló oldalát. A pártalapszervezetek en­nek alapján megtárgyalták hogyan pótolhatnák leghamarabb a le­maradást s megbízták a műszaki vezetőket, dolgozzák ki a legjobb módszereket, hogy a harmadik negyedév végére teljesen egyenesbe jöhessen a gyár a tervfceljesítéssel. A verseny céljául tűzték a gazda­ságos termelést, az előírt fajlagos anyaghányad betartását, a pörkben visszamaradó hasznos kéntartalom csökkentését. így hamarosan min­den dolgozó konkrétan megkapja a feladatot, amelynek teljesítésével legjobban segítheti a termelést A Papírgyárban a dolgozók 85 százaléka tett munkavállalást. A verseny azonban mindeddig nem bontakozhatott ki, mert pi. a kiszerelő teremben gonoot adott, hogyan biztosítsák a napi munkát a műszaknak. Ezért itt az a cél, hogy a nehézségek elle­nére is, a lehető legtöbbet hozzák kd a gépekből. Márciusban előre­láthatólag javulnak a körülmények s azt a feladatot tűzik a dolgozók elé, hogy két hónap alatt törlesszék az adósságot. A vállalat igazga­tója magas célprémiumot helyezett kilátáislba az egyik papírgép dol­gozóinak, ha máricusban 30 tonna papírral csökkentik az adósságot. Remélhető, hogy az üzem szénellátása is javul s a Papírgyár nem marad sokáig az adósok között. Fontos érdekek fűződnek a ceMulőzegyári dolgozók versenyé­hez is. Az üzem rendszeres munkával egy évben 16 millió devizafo­rintot takaríthat meg a népgazdaságnak. N em kevésbé fontos feltétele a tervek teljesítésének, a lema­radás pótlásának az 1956. évi műszaki intézkeoésd tervek­ben felvetett javaslatok folyamatos megvalósítása. Az éves termelési programok már számolnak ezzel, s elhanyagolásuk feltétlenül zökke­nőkhöz, végül is lemaradáshoz vezetne. A Kőolajkutató Vállalat szol­noki kerületében dolgozó olajbányászok szintén lemaradtak február­ban Ennek ellenére nem tettek le céljukról, hogy minden beruházás nélkül rervkiszabásuknál 1000 méterrel többet fúrnak, ami 1 600 000 ter’m termelés» értéket jelent. Ennek érdekében egy sor fontos ja- vasar megvalósításán dolgoznak. Négy túráson — egy újítás nyomán — úgy o’dják a íúrórudak csatlakozását, hogy jobban megterhel­hetik a fúrót. Ezzé! az egy intézkedéssel mintegy S20QÖO forinttal növelik a termelési értéket. Az első negyedév még hátralévő heteiben legfontosabb tehát, hogy megteremtsék a verseny feltételeit. Ennek alapján a felszabadu­lás! ünnepi műszak napjain lelkes, nagyiramú munkába kezdhetnek dolgozóink a téli adósság törlesztéséért — április 4-ét üzemeink túl­nyomó része terve hiánytalan teljesítésével ürmepelhetÁ Á Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetőségének levele a magyar nőkhöz A világ asszonyainak és leányainak március 8-i ünnepén a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tősége meleg üdvözletét küldi a városok és falvak, az üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, hivatalok asszonyainak és leányainak, a magyar édesanyáknak. Napjainkban derültebb a nemzetközi élet látó­határa, mint a háború óta bármikor. A 900 milliós szocialista tábor rendíthetetlen békepolitikája, ame­lyet a béke híveinek az egész világot áfogó mozgalma támogat, a semleges országokkal együtt kialakított hatalma« békeövezet erőfeszítései meghozzák gyü­mölcsüket: ma már lehetőség van arra, hogy elke­rüljük a háborút. Minél cdaadóbban, egységesebben és éberebben védelmezik a népek a békét, annál na­gyobb a biztosíték arra, hogy ne legyen világháború. A nemzetközi nőnapot, a magyar asszonyok és leányok azzal a felemelő tudattal ünnepelhetik, hogy munkájukkal már eddig is értékesen hozzájárultak békénk és függetlenségünk megóvásához, s munká­juk eredményei ezután is tükröződni fognak a béke­tábor új nagy sikereiben. A Magyar Dolgozók Pártja azon munkálkodik, hogy derűsebbek legyenek az otthonok, még több öröme legyen az anyáknak, leányoknak- E magasz­tos cél eléréséhez az is szükséges, hogy a magyar nők is tevékenyen, napról-napra nagyobb lendület­tel küzdjenek az építőmunka minden területén. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége bizalommal számit a munkásnőkre. A munkásosztály asszonyainak és leányainak legyen szívügye, hogy ez évi tervünk, a második ötéves terv első csatája, a dolgozók jólétének emelése érdekében győzelemmel érjen véget. Fejlesszék a „nők a tervért” mozga’mat! Törekedjenek magasabb szakmai ismeretek fisaiét) tására! A Központi Vezetőség bízik a szocialista mező­gazdaság úttörőiben, a termelőszövetkezetek asszo­nyaiban és leányaiban. Törekedjenek a jövőben még- inkább a termelés szüntelen növelésére! A közös va­gyon és saját jövedelmük gyarapítása, a mezőgaz­dasági termelés legjobb módszereinek elsajátítása, — ez teremti meg boldogabb életük alapjait. A Központi Vezetőség bizalommal fordul az egyénileg dolgozó parasztasszonyokhoz. A nemzet­közi nőnap váljék körükben is új sikerekre lelkesítő ünneppé! Állampolgári kötelezettségeik becsületes teljesítésével, a tavaszi munkák jó elvégzésével erő­sítsék szabad hazánkat! Az Iskolákban, bölcsődékben, kórházakban, a tu­dományos és kuturális intézményekben dolgozó nő­ket, a hivatalokban munkálkodó asszonyokat és leá­nyokat szintén lelkesítse a nemzetközi nőnap, a nép még odaadóbb szolgálatára. A Központi Vezetőség különös megbecsüléssel adózik az édesanyáknak. A családban betöltött ne­mes hivatásuk jelentősége messze túlterjed otthonuk falain. Neveljenek egészséges, tnunka,szerető, a nép­hez cs hazához hű gyermekeket, neveljék erőssé a jövő Magyarországot. A Központi Vezetőség melegen üdvözli a nem­zetközi nőnap alkalmából az MNDSZ társadalmi munkásait, akik áldozatos, faradságot nem ismerő tevékenységükkel segítik elő a magyar nők felemel­kedését, hazánk felvirágzását. Legyenek büszkék ne­mes szerepükre, buzdítsák az asszonyokat fokozott aktivitásra az élet minden területén. A Központi Vezetőség további sikereket kíván a magyar nőknek a szocializmus győzelméért, a család- jók, gyermekük boldogabb életéért, a béke megőrzé­séért vívott küzdelmükben. A MAGVAK DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE gr? e-rr—wu „ ................. ..................... 8 barátsági hónap alatt tovább erősítjük eltéphetetlen, baráti kapcsolatainkat a Szovjetunióval Megnyitó disxünnepség Sxolnokon Mint minden évben, az idén is meleg váraJ-cozússál számlálta1 c a napokat, mikor kezdődik a ma­gyar-szovjet barátsági hónap. En­nek a négy hétnek jorró tartalma teszi, hogy a megnyitó napja ugyanolyan ünnepiünkké vált már, mint az új életünkkel kapcsolatos évfordulók. Ezt. éreztük a magyar-szovjet barátsági hónap szolnoki meg­nyitó ünnepségén is. A diszelnök- ség tagjai, a szovjet vendégek, a megye politikai és társadalmi életé­nek vezetői, az élenjáró dolgozók ültek az ünnepi emelvényen, ame­lyet nemes szépségű dekorációk, Picasso fehér galambja, az MSZT hivatását jelképező fáklya, a ma-= gyár és szovjet zászló selyme, mély belső örömet, ünnepi érzéseket, gon­dolatokat ébresztett bennünk. Fodor Mihály elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitó szavai után Tóth Imre elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság ágit. prop, osztályámatk vezetője mondott ünnepi beszédet. i’óth Imre elvtárs beszéde Megdobogtatták minden jelen­lévő szívét a számok, adatolt, té­nyek, melyek arról beszélnek, mennyi szépet, nagyszerűt alkot­tunk, mióta a nagy szovjet nép fiai felszabadítottak, bennünket. Az országos létesítmények sorában megyénk terv-büszkeségei: a jász­berényi Aprító, valamint Lemez- árugyár, a Tiszamenti Vegyimű­vek, a szolnoki Cellulózegyár, a megyei mezőgazdasági gépjavító. — Ipari fejlődésünkkel ’ együtt nőtt, izmosodott megyénk mun­kásosztálya, felszabadulásunk óta több mint háromszorosára növe­kedett — mondotta többek között Tóth Imre elvtárs. Hős munkás- osztályunk nem kíméli erejét, ha a párt és kormány határozatainak végrehajtásáról van szó. Dacolva a rendkívüli hideg következtében beállt különböző nehézségekkel, le­küzdve minden akadályt, január havi tervünket megyénk ipari üze­mei 104,6 százalékra teljesítették. — Munkásaink új iránti érzé­két mutatja, hogy az elmúlt év augusztusa óta munkásaink, mű­szaki dolgozóink mintegy 1000 ja- vas’atot nyújtottak be a technika fejlesztésére, a termelés olcsóbbá tételére. — Szépet, nagyot alkottunk ed­dig, a jövőben még szebbet, még nagyobbat alkotunk Szolnok új, modern állomásá­nak megépítéséhez ez évben 11 millió 700 000 forintot ruhá­zunk be. A Tiszamenti Vegyi­művek bővítésére 4 és té! mil­lió forintot, a Tisza Cipőgyár bővítésére 20 millió forintot fogunk A megye össz-íparának fejleszté­sére második ötéves tervünk első esztendejében — azaz 1956-ban — közéi 80 millió forintot fordít népi állmunk; Majd mezőgazdaságunk fejlődé­séről szólva hangsúlyozta Tóth elvtárs: — T ermelőszö vetkezeti mozgal­munk hatalmas fája, — mely a párt útmutatása, a Szovjetunió kolhozai példája nyomán sarjadt ki a magyar földből, egyre terebé­lyesedik. A megyében 1955-ben közel 10 000 család, mintegy 12 000 taggal, közel 50 000 hold fő ddel fordított há­tat a parcellagazdálkodásnak. Ez év első két hónapjában több mint 2000 család győződött meg saját tapasztalatai alapján a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyéről és választotta az új utat. —- Fejlett nehéziparral rendel­kező szocialista iparunk gépi erő­vel, műtrágyával és egyebekkel segíti a falu felemelkedését. Me­gyénk 20 gépállomásán 1398 traktor, 180 kombájn és sok más erőgép könnyíti dol­gozó parasztságunk munkáját. Ez évben 261 erőgéppel, 53 kombájnná’- bővül gépállomás mink gépparkja, — Sikeresen fejlődik megyénk tudományos, tömegkulíurális és művészeti élete — mondotta a to­vábbiakban Tórh Imre elvtárs. — Az „Örs a hegyekben”, a „Bátor emberek” című szovjet filmeket 111000-en, illetve 150 000-ren te­kintették meg. Nagy az érdeklő­dés hősi múltunkat, a párt harcát megörökítő magyar filmjeink iránt is. így például a „Királylány a feleségem” c. francia fűmet két év alatt tekintették meg annyian, mint a „Harag napjá”-t négy hó­nap állott. Beszédes számok ezek, melyek a szovjet kultúra hatásá­ról, dolgozó népünk fejlett ízlésé­ről, érettségéről tanúskodnak. Eddigi eredményeink alapja, to­vábbi sikereink záloga do’gos né­pünk, harcos nagy párunk erőfeszí­tése, a Szovjetunió önzetlen támo­gatása. Nemrég fejeződött be a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak történelmi jelentőségű XX: kongresszusa; — Aki tanulmányozza a kong­resszus anyagát, könnyen megérti 3 olyan országinak, olyan népnek, amely ilyen merész terveket tűz lói célul, nem lehet érdeke semmi­féle konfliktus, — hangsúlyozta Tóth elvtárs. Majd néhány példát hozott fej a hatodik ötéves terv tervszámaibó!, —< A következő ötéves terv so­rán 140 000 gabonakombájnt, 200 000 íémíorgacsoló szerszám gépet, 322 000 traktort, 10,8 millió rádió és televízió vevő- készü'éket, 68,3 mi11*« tonna acélt gyártanak. E számok le­nyűgözőé!-. Ez már a kommu­nizmus küszöbe.,, a hatodik ötéves terv végére elérhető lesz, hogy a Szovjetunió ipará­ban 7 nap alatt ’ termeljenek annyit, mint 1913-ban egész év­ben és 13 nap alatt annyit, mint 1929-ben egy esztendő alatt. (^altatása a második oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom