Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-04 / 55. szám
1058. március 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A XX. KONGRESSZUS ÚTMUTATÁSÁVAL fli új szolnoki vasútállomás építési idejének rövidítéséről, az önköltség csökkentéséről Marosi Lásxló építésvezető nyilatkoxata A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszusa már egy hete véget ért. az ott elhangzottak azonban élénken foglalkoztatják üzemeink, intézményeink dolgozóit, vezetőit, hiszen hasznos útmutatást kapnak munkájukhoz. Megkerestük Marosi László elv- tásat. az ÉM. 22. sz. Építőipai Vál. lalat építésvezetőiét, mondja el. milyen segítséget nyújt számukra a XX. kongresszus az új szolnoki vasútállomás építése során? s— A Szovjetunió hatodik ötéves tervének beruházási feladatairól szólva — kezdte Marosi elvtárs — N. A. Bulganyin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke többek között a következőket mondotta: „A nagyszabású építkezések területén a legfontosabb feladat az építkezések időtartamának erős csökkentése ... Az építkezést fokozottabban kell nagyipari jellegűvé tenni a gyárilag és a helyszínen előregyártóit vasbeton-elemek széleskörű alkalmazásával, a komplex-gépesítés általános meghonosításával.,« Az építőipari dolgozók feladata az, hogy megjavítsák a munkák minőségét, különösen a lakásépítésben, a kulturális és közérdekű építkezésekben, csökkentsék az építési költségeket • i. *=» Bulganyin elvtárs szavai számunkra is hasznos útmutatást adnak s ennek nyomán kívánunk dolgozni az új szolnoki vasútállomás építése során. Különösen fontosnak tartam a nagyipari jelleget, hiszen azzal tudjuk csak az időrövidítést megvalósítani, ami a mi viszonylatunkban különösen sürgős, hiszen az időjárás miatt már egy hónapnál nagyobb késésünk van« — Egy építkezést elsősorban az elöregyártás tehet nagyipari jellegűvé. Ezért a vasbeton keretgerendákat a helyszínen készítjük, a keretpilléreket pedig új módszerrel úgy állítjuk elő a helyszínen, hogy a zsaluzást a téglafal adja. Mivel gépesítésünk nem áll oly fokon, hogy 40, vagy esetleg 80 mázsás keretgerendákat. vagy a csarnokrész előregyártott íves paneljeit könnyedén be tudjuk emelni, ezeket az al- jazat-betonon készítjük el. s onnan illesztjük be a helyükre. A helyszínen készítjük majd a téglabetétes födémlapokat is. S-- Nálunk még nem lehet komplex gépesítésről beszélni, arról azonban igen. hogy a meglévő gépek kapacitását maximálisan kihasználjuk. Ez eléggé bonyolult dolog, hiszen nagymértékben függ a munka ütemtervétől, az anyagellátástól és a munkaerőtől. Arra törekszünk majd. hogy a gépeket a lehető legjobban kihasználjuk. Ezt különösen szükségesnek tartjuk« — Az előbbiek, az elöregyártás. a gépesítés fokozása jelentősen csökkentik az önköltséget. Ez azonban nem elég: szükséges az anyaggal való jó gazdálkodás a takarékosság. Ezen a téren is vannak jó kezdeményezéseink. Hudacsek János. az asztalosüzem vezetője nagy- mennyiségű és nagyértékű fűrészelt fenyőárut takarít meg az úgyneve zett Hudacsek-féle zsaluzó-táblák- kal. Ezek ácsozathoz már meg nem felelő hosszúságú fenyőgömbrudak felhasználásával készülnek, s kiválóan lehet velük dolgozni. Eddig a szükségesnél rövidebb gömbruda- kat eldobták, eltüzelték— A minőség terén sok javítani valónk van. Előbbi építkezéseinken nem egyszer megtörtént már. hogy ha valaki rossz minőségű munkát végzett, ismét meg kellett csinálnia, természetesen a javításért, vagy a megismételt munkáért csak egyszeri bért kapott az illető. Ezt a módszert követjük a vasútállomás építésénél is. Egyébként kiváló szakmunkás-gárdánk a biztosítéka annak, hogy nem lesz különösebb baj a minőséggel. — Igen sok hasznos tanulsággal szolgál számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa. ügy éTzem, dolgozó népünk iránti kötelességünk ezeket megszívlelni, s megvalósítani a szolnoki vasútállomás építkezése során is — mondotta befejezésül Marosi László elvtárs« Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége A helyi bizottságok elnökei március 12-én értekezletre jönnek össze A Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége március hó 3-án, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott, hogy megbeszélje a helyi bizottságok elnökeinek és a megyei bizottság tagjainak összevont értekezletével kapcsolatos tennivalókat« Az ülést dr. Bene Zoltán, a megyei bizottság elnöke nyitotta meg, majd Kun Elek, a megyei bizottság titkára a legutóbbi elnökségi ülés óta eltelt időszak legjelentősebb mozgalmi eseményeivel foglalkozott. Rámutatott, hogy hasznos volt a téli kulturális munka iránti érdeklődés felkeltése, mert számos népfronttá zottság hasznos munkát végzett e téren. Csépán pl. a DISZ szervezettél együttműködve, szabadtéri színpadot építenek, Turke- vén ismeretterjesztő előadásokat rendeztek a termelőszövetkezetekben a TTIT-ve! karöltve, a jászsági mezőgazdasági hónap pedig — a gyengébb kulturális munka mellett — olyan eredményekről adhat számot, mint az új jánoöhídai termelőszövetkezet, amely Haladás néven nemrég alakult meg. Ezt követően rámutatott, milyen nagy szerepük van a népfrantbizottsá- goknafc a békekölcsön jegyzések befizetésére való mozgósításban, majd a tömegszervezettel való kapcsolat javulásáról számol be, végül pedig ismertette a január 12-én megrendezésre kerülő értekezlet napirendj ét« Bárány Dezső, Vezekényi Ernő, Debreczeni András, Kisfaludi Sándor elnökségi tagok hozzászólása után, az elnökség megállapodott abban, hogy március 12-ére összehívja a helyi bizottságok elnökeit, a megyei bizottság tagjait annak megtárgyalása érdekében, milyen teendők várnak a népfrontmozgalomra a községfejlesztési tervek elkészítésével és végrehajtásával, valamint a tavaszi mezőgazdasági munkákkal — a mezőgazdaság hozamának 3 százalékos emelésével — kapcsolatban. Lévai István elvtámj, az MDP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának munkatársa elmondotta, hogy az utóbbi időben élénkült a népfrontbizottságok munkája, bár tevékenységük nem egy esetben szűk területre korlátozódik. A megyei irodának ezért határozottabban kell rámutatni a helyi bizottságok tennivalóira, s a helyi párt- és tanács szerveknek is bátrabban kell támaszkodni a népíroetbdzott- Ságokra. Az elnökségi ülés határozatot hozott arra is, hogy a helyi bizottságok elnökeinek és a megyei bizottság tagjainak értekezletére -— melyet a megyei tanács nagyter- mében rendez meg — meghívja a tömegszervezetek képviselőit is. Az elnökség tagjai által felvetett kérdésekre Kun Elek titkár válaszolt, majd az ülés dr. Bene Zoltán elnök zárszavaival ért véget« H mesterszállás! tanácstagok ismertetik választóikkal a községfejlesztési tervet Rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terményeinek és termékeinek szabadpiaci értékesítéséről A termelőszövetkezetek értékesítési tevékenységének előmozdítása érdekében a földművelésügyi miniszter rendelettel szabályozta a szabadpiaci értékesítést. A rendelet értelmében azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek a beadási kötlezett- ségüknek. valamint a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek, fennmaradó terményeiket és termékeiket, a forgalombahozatálra irányadó jogszabályok keretei között — marha, — borjú és juhhús kivételével =» szabadpiacon értékesíthetik) A termelőszövetkezetek =» a hasított sertés, nyers sertéshús és zsírszalonna kivételével — elvállalhatják a tagok háztáji gazdaságából származó termények és termékek szabadpiaci értékesítését — más termelőszövetkezettől, egyénileg tér melőktől és kereskedőktől a termelőszövetkezetek értékesítés céljából árut nem vásárolhatnak fel. A termelőszövetkezetek áruikat közvetlenül a fogyasztóknak, üzemeknek, vállalatoknak, vagv egyéb állam- és közületi szerveknek, valamint a földművesszövetkezeteknek adhatják el« Elárusítóhely létesítésére irányuló szándékát a termelőszövetkezet köteles a járási, a városi (városkerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának előzetesen bejelenteni- Az elárusítóhelyeken a termelőszövetkezetek külön-külön. de két vagy több termelőszövetkezet együttesen is. árusíthat. Együttes árusítás esetén az érdekelt termelőszövetkezetek megállapodást kötnek, amelyet az érdekelt termelő- szövetkezetek közgyűlésének kell jóváhagynia. A termelőszövetkezetek áruikat bizományi értékesítés céljából földművesszövetkezeteknek is átadhatják. A rendelet továbbá kimondja, hogy a termelőszövetkezeti elárusítóhelyek vezetői és beosztott árusítói csak a közgyűlés által kijelölt termelőszövetkezeti tagok lehetnek. akik végzett munkájukért munkaegység jóváírásban és a forgalomhoz igazodó pénzjavadalmazásban részesülnek) Az el árusítóhelyek ellenőrzését Budapesten a Földművesszövetkezetek Pestmegyei Szövetkezeti Központjának ellenőrei, vidéken pedig a járási tanácsok végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának termelőszövetkezeti főkönyvelői végzik: Gyarapodnak a karcagi termelőszövetkezetek Ebben az évben komoly előrehaladást érnek el a karcagi hármas típusú termelőszövetkezetek. A Táncsics Termelőszövetkezet után most négy nagyobb, az „Április 4.*’, a „Dózsa*’. a „Szabadság” és a „Szabad Ifjúság” termelőszövetkezeteik tanyaközpontjaiba vezetik el a villanyáramot. Az időjárás javulásával megkezdik a karcad határban a távvezetékek megépítését, mely* re 430 ezer forintot fordítanak A villamosítás mellett új szarvasmarha istállókat is építenek a szövetkezetekben. A Szabadság TSZ tagjai már előkészületeket tettek egy száz férőhelyes és két 50 férőhelyes szarvasmarha istálló megépítésére. A Lenin Termelőszövetkezetben egy 50 férőhelyes, az Április 4- Termelőszövetkezetben szintén egy 50 férőhelyes istállót építenek rövidesen, Kivonultak a brigádszállásokra a Szolnoki Gépállomás traktorosai Befejeződött az erőgépek felvonulása a Szolnoki Gépállomás körzetében. A traktorosbrigádok is elfoglalták helyüket a brigádszállásokon és készen állnak a munka megkezdésére. Az üzemanyagot is a helyszínre szállították. A vezetőség minden feltételt biztosított a tavaszi kampány zavartalan megkezdésére. A gépállomás 14 brigádja mintegy nyolcvanezer holdat fog művelni az idén. Ebből a hatalmas területből 14 és félezer hold a termelőszövetkezetek. illetve a termelő, szövetkezeti csoportok birtoka. Minden traktoros és brigádvezető tisztában van feladatával, a tavaszi kampány tervét felbontották az egyes erőgépekre. A termelőszövetkezetekben már el is kezdték a munkát. Vontatókkal hordják az istállótrágyát a földeikre, hogy a hóolvadás után haladéktalanul megkezdhesse a fejtrágyázást a termelő- szövetkezetek tagsága« Tekintettel a tél elhúzódására, a gépállomás igazgatósága tüzelőt biztosított a brigádszállások számára és meleg takaróval látta el a traktorosokat. A központi brigádszálláson könyvtárszoba, rádió, külön férfi és női fürdő áll a dolgozók rendelkezésére« A három legnagyobb külső brigádszálláson. Szászberken. Csataszögben és Besenyszögon ugyancsak könyvtárakat rendeznek be a közeljövőben és rádiót is kapnak a traktorosok. A gépállomás szakszervezeti bizottsága megbeszélte a termelőszövetkezetek vezetőivel, hogy a szabadidőben a tsz-ek kultúrcso- portjai szórakoztassák a traktorosokat. Mesterszálláson *— akárcsak a megye többi községében — folyik a községfejlesztési tervek elkészítése. A gondos és alapos munka érdekében a tanács előkészítő bizottságot hozott létre. Ebbe bevonta a termelőszövetkezetek elnökeit, a tömegszervezetek vezetőit, a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnökét, a község orvosát és a szakembereket) A bizottság meghatározta, melyek azok a legfontosabb létesítmények, amelyeket ebben az évben a község saját erejéből létre tud hozni. Az előzetes terv szerint ménistálló épül 16 000 forintból, a tanácsházával szemben autóbuszvárótermet lé- tsítenek. Erre 8000 forintot fordítanak. A tanácsháza környékét parkosítják 12 000 forint költséggel, kibővítik az orvosi rendelő váróhelyiségét, a Nagy és a Honvéd utcákban 20 000 forintból járdát létesítenek, a kultúríházat kapuval látják el, az iskolát pedig bekerítik. A terv szerint mintegy 100 000 forintot fordítanak a község fejlesztésére ebben az évben. Ezt az összeget a községfejlesztési hozzájárulásból, a békekölcsön befizetéséből visszamaradó összegből és az adóprémiumból teremtik elő. Arra törekednek, hogy minél nagyobb mértékben feltárják a helyi anyagforrásokat. Egy dűlőiéiben lévő régi istállóból például sok faanyagot, téglát és tetőfedő anyagot nyernek« A fejlesztésre fordítandó összeg mintegy 30 százaléka társadalmi munkából kerül ki. A termelőszövetkezetek és a gépállomás az anyagszállítást vállalták. Eddig is igen szép példái vannak a községben a társadalmi munkának. Az elmúlt esztendőben az iskola építéséhez az anyagot teljesen társadalmi munkáiban szállították. A Losoncai utcában készített 400 méter járda anyagát is társadalmi munkában szálították a helyszínre, A községfejlesztési terv végleges kidolgozása érdekében munkához láttak a tanácstagok is. Választó- kerületeikben ismertetik a bizottság által elkészített tervet, mivel ez csak keret, s a lakosság javaslatainak megfelelően módosítják. A tanácstagok felvilágosító munkát végeznek annak érdekében, hogy a község lakossága befizesse a községfejlesztési hozzájárulást. Ezen a téren az elmúlt évről sok elmaradó akad:. Ugyanakkor tanácstagok asm mulasztják el azt sem, hogy a tavaszi munkákra történő előkészületekre mozgósítsák a dolgozó parasztokat. Minden egyénileg dolgozó parasztnál megnézik, hogy rendben van-e a vetőmag, a gazdasági felszerelés. A tanácstagok munkája a biztosítéka annak, hogy a községfejlesztési terv a dolgozók kívánságainak megfelelően alakul s ennek következtében az egész község egy- akarattal lát majd megvalósításához« A csépai tanácstagok rendszeresen kiveszik részüket az állampolgári fegyelem megszilárdításáért folytatott munkából. A beadási kötelezettség teljesítése terén élen járnak, példát mutatnak a község dolgozó parasztjainak. A begyűjtési tervfelbontás során nagy segítséget nyújtanak. A tervfelbontásra érkező dolgozó parasztokkal elbeszélgetnek, s elmondják, hogy miért fontos a beadási kötelezettség időben való teljesítése. — öegytijBeBs Emellett ismertet® m rendeleteket is. A tervfelbontás megkezdése előtt a tanácstagok választókerületeikben kisgyűléseken is megtárgyalták az idevonatkozó rendeleteket. A kisgyűléseken igen szép számban vettek részt a dolgozó parasztok. A tanácstagok külön is felhívták a figyelmet a tervfelbontáson való pontos megjelenésre. Megnyílt a Tisza Cipőgyár mintaüzlete Szombaton délután ünnepélyes külsőségek között, — B meghívott vendégek jelenlétében — átadták rendeltetésének a Tisza Cipőgyár mtntaüzletét. Az ünnepségen megjelent Fodor elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, Kalocsai elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője s többen mások a város és a gyár gazdasági szakemberei közül. Ács Antal elvtárs, a Tisza Cipőgyár igazgatója átadóbesaéóében többek között vázolta az üzlet rendeltetését« — A bolt rendeltetése, ho^y megteremtse a kapcsolatot a vásárlóközönség és a gyár között. Nem törekszünk minél nagyobb tömegű áru eladására, s elárusítóink céja sem az, hogy a vevő minél előbb kívül legyen az üzleten. Minőségi kiszolgálást akarunk adni. megismerni a vevők kívánságát, igényeit. Ezért az üzlet vezetésével Kovács Károly elvtársat, gyárunk egyik műszaki vezetőjét bíztuk meg. —• Az iparban új módszert vezetünk be. A külföldi minták étlapján készült, vagy gyárunk új modelljei »lapján előállított cipőket o-lcsó áron adjuk el 100 vagy 200 vevőnek. Nevüket beírjuk *— törzskönyvet fektetünk fel az így kiadott cipőkről —« s időnként megkérdezzük a vásárlót, hogyan válik be a cipő, milyen módosítást, alakítást javasol rajta, mi a kívánsága. így a vevők véleménye alapján kezdjük meg majd a tömegméretű gyártást ezekből a cipőfajtákból. Ezen túlmenően — a ruhafoemutatók mellett — cipőbemutatókat is akarunk rendezni a megyei kereskedelmi szervek segítségével) Az átadó beszéd után a vendégek megtekintették a neon vH égi - tásű, ízléses berendezésű mintaboltot, mely a megye egyik legszebb álruhára. Az első vevő, — a Beruházási Bank egyik női dolgozója •—> ajándékul kapta a kiválasztott vászon felsőrészű szlyp cipőt. Szombaton délután a Tisza Cipőgyár dolgozód tekintették meg az üzletet, hétfőn reggel hatalmas raktérkészlettel megkezdődik az árusítás. ÜNNEPI ESTEN Mezőtúron soha nem jártam még s nem ismerve a rá» ros életét — megérkezésünk után aggódva fordultam Kovács Ger- gelyné elvtársnőhöz, a helyi MNDSZ egyik vezetőségi tagjához: —t Mindjárt kezdődnék az ünnepély és még senki sincs a kultúrházbaní Kovács Gergelyné magabiztosan mosolyogi —> Nyugodjék csak meg az elvtárs, akkora az érdeklődés a városban, hogy kicsi lesz a helyiségünk. Hittem is, nem is. Bár kitünően éreztem magam a megnyitóra érkezett szovjet vendégek tiszteletére rendezett szívélyes légkörű uzsonnán, mindig félve gondoltam a kultúrterem csendjére. Hat óra előtt pár perccel mertem csak benézni, de akkor ki is tágult a pupillám. Négyszáznyolcvan személy szorongott, zsibongott a fűtetlen teremben. Tsz-asszonyok, új életre lépett paraszt- emberek szívében, okos kunsági arcokon ott ült az érzés, a hála érzését amely idehozta őket, A mezőtúriak emlékeztek e pillanatokban. Emlékeztek Alexanderra, a szovjet parancsnokra, akinek csak a keresztnevét tudják és azt, hogy elsőként sietett a felszabadult, de még éhező, fázó város segítségére. Az ő útmutatásai alapján alakították meg Kötél Imre, Magda Árpád a Kommunista Pártot, Emlékeztek a szovjet mezőgazdasági küldöttekre, akik három ízben látogatták meg a várost. 1952-ben jártak először szovjet elvtársak náluk. Akkor még a szövetkezetek munkaszervezésében adtak tanácsokat 1953-ban már az agrotechnika kihasználásának szovjet módszerei segítették a Béke TSZ-t ahhoz, hogy 120 százalékkal növelje terméseredményeit 1955-ben ismét vendégek jártak a városban. Volt közöttük egy faluszovjet elnök. Papp József városi tanácselnök azóta is tartja a levélbeli kapcsolatot a szovjet elvtárssat Mezőtúr szinte együtt fejlődik a szovjet barátság fejlődésével, Ezért csattantak lelkes tapsra a tenyerek most is, amikor a szovjet haderők két tisztje megjelent az elnökségben, Ezért zengett a kultúrház, amikor az előadó arról beszélt, hogy a mi népünk nem szegény, magányos ország többé, hazánkat gazdaggá teszi a szovjet nép segítő baráti keze. Ezért nem akart szűnni a viharos taps, amikor a szovjet előadó kijelentette: — Bárki is próbálja megingatni népeink kapcsolatait, a szovjet nép egésze, a magyar nép nagy többsége meghiúsít minden ilyenirányú törekvést, Mezőtúr, a lelkes termelőszövetkezeti város ezen az estén is szorosabbra fűzte népünk nagy kincsét: a magyar-szovjet barátság szálait, B-h, ,
