Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-31 / 78. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1936. március 51» A TESTVÉRPÁRTOK TAPASZTALATAIBÓL népi tanácsok pártvezetése a sikeres munka biztosítéka A romániai Bacau rajon párt- bizottsága az utóbbi években fo­kozatosan javította a népi taná­csokkal végzett munkáját és emel­te a pártvezetés színvonalát az ál­lamapparátus helyi szerveiben. Ez a pártirányítás nem mindenre ki­terjedő gyámkodásban nyilvánult meg, hanem elsősorban a tanácsok apparátusában dolgozó párttagok és ifjúmunkás-szövetségi tagok fele­lősségérzetének fejlesztésében, ezek kezdeményezőkészségének fokozá­sában. A pártbizottság több ülésén foglalkozott a népi tanácsok párt- irányításának fontos kérdésével és jelentős határozatokat hozott; Besxéljenek a példák A rajon népi tanácsának végre­hajtóbizottsága még 1955 felén több kollektívát alakított agronómusok- ból és zootechnikusokból, valamint a gépállomások technikusaiból az­zal a céllal, hogy ezek a kollektí­vák nyújtsanak segítséget a kollek­tív gazdaságoknak az 1956. évi ter­melési terv összeállításában. A ra­jon pártbizottsága ellenőrizte ezek­nek a kollektíváknak a munkáját és megállapította, hogy több kol­lektív gazdaságban elhanyagolták a meglévő lehetőségek kiaknázá­sát. így például a rostori kollek­tív gazdaságban túl sok munka­egységet terveztek be az állatte­nyésztésnél. s ugyanakkor az állat- állomány gyarapításánál nem vet­ték tekintetbe a gazdaság lehető­ségeit. A beresti-bistritad kollek­tív gazdaság termelési terve búzá­ból 1500 kg-os hektárhozamot irányzott elő, jóllehet 1955-ben 1800 kg-oe átlagot takarítottak be. A rajon pártbizottsága felfigyelt a hibákra és konkrét segítséget nyújtott a mezőgazdaság! szakem­berekből alakított kollektíváknak, hogy jobb munkával segítsék a kollektív gazdaságokat. Bacau rajon pártbizottsága egyik központi feladatának tekinti a me­zőgazdaság szocialista átalakítását és az ennek érdekében végzett po- litikai munkát. A pártbizottság a rajon valamennyi falusi tanácstag­ját bevonta az agítációs munkába és ennék eredményeként az utóbbi hónapokban több mint 30 új mező- gazdasági társulás alakult. Parin- cea községben például már régen megértek a feltételek a mezőgaz­dasági társulás megalakításához, hi­szen elvégezték a tagosítást, és maguk a dolgozó parasztok több­ízben kifejezésre juttatták óhaju­kat, hogy szeretnének a társas gazdálkodás útjára lépni. A mező- gazdasági társulás megalakítása mégis sokáig húzódott, elsősorban Ladaru Stefan kommunista tanács­tag hibájából és Cucu Gheorghe kulák aknamunkája miatt. A köz­ség pártszervezete kemény bírá­latot gyakorolt a kommunsta ta­nácstag fölött, az agitátorok lelep­lezték a kulákot és hamarosan megalakulhatott a mezőgazdasági társulás. Több mint 60 család lé­pett a szocialista mezőgazdaság út­jára, s ezek 100 hektárral túl is teljesítették őszi vetési tervüket. A rajon pártbizottságának figyel­me kiterjedt a népi tanácsok köz­séggazdálkodási munkájára is. Vladnic faluban például a párt- szervezet javaslatára a tanácstagok ssemélyes példamutatásukkal csaknem 100 dolgozó parasztot moz­gósítottak a falu három megrongá­lódott hídjának kijavítására. A kö­rültekintő, gondos pártirányítás megmutatkozik a népi tanácsok kádereinek kiválasztásánál is. Ba­cau rajon pártbizottsága például nemrég Cato Stefant, a rajoni párt- bizottság egyik instruktorát java­solta Valea Seaca község végrehaj­tóbizottsági elnökének, Shiper Iont pedig, a rajoni pártbizottság egyik tagját Nicolae Balcescu község ta­nácselnökének. A két község dol­gozói mindkettőt jelölték a már­cius 11-én megtartott tanácsválasz­tásokra és meg is választották őket. A rajon pártbizottsága a köz­ségi tanácselnökök és az alapszer­vezeti titkárok részére állandó sze­mináriumot rendez, hogy szaka­datlanul emelje ideológiai-politikai színvonalukat és hasznos ismere­tekkel vértezze fel őket fontos fel­adataik ellátására. A jövőben Ba­cau rajon pártbizottsága tovább javítja a népi tanácsok pártirányí­tását, hogy még tevékenyebben dolgozzanak az állandó bizottsá­gok, a nőbizottságok, az utca- és a lakóbizottságok, egyszóval, hogy a falusi népi tanácsok tevékenysé­gét az előttük álló nagy feladatok színvonalára emelje. i SZÍVESEN tanulnak tőlük TAVASZI MUNKÁK A KOLHOZBAN Az Ukrán SzSzK kolhozföldjein megkezdődtek a tavaszi munkák. A Mnkacsevo-kerületi Lenin kolhozban már bevetették as első 199 hektár árpaföldet. „A munkásosztály egységéért“! Jaeqaes Biiclos cikke a Pravdában Buzi Zsigmond elvtárs, a mező­túri Szabad Nép Tsz párttitkára a tsz-ben az SZKP I. éves tanfolyam propagandistája. A tanfolyam min­den hallgatója rendszeresen részt- vesz az oktatásban. Mint propa­gandista jó! felkészülten jelenik meg a szemináriumon, ez serkenti a hallgatókat is a tanulásra, az anyag elsajátítására. Várnai József elvtárs, a mező­túri tanácsházán a politikai gazda­ságtan I. éves tanfolyamának pro­pagandistája, Hallgatóinak létszá­ma nem, hogy csökkent, hanem nö­vekedett az oktatás megkezdése óta. Elvállalta a Központi Rende­lőben is a pol. gazd. konferencia vezetést s ezt a feladatát is be­csülettel ellátja. Moszkva (TASZSZ.) „A mun­kásosztály egységéért” címmel a Pravda cikket közöl Jacques Duc lcsnak, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárá­nak tollából. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa — hang­zik a cikk — amidőn mélyrehatóan elemezte az olyan problémákat, mint a két rendszer békés egy­más mellett élése, a háborúk meg­akadályozásának lehetősége a mai időszakban, a szocializmusba való áttérés formái különböző országok­ban, — nagymértékben hozzájá­rult a nemzetközi munkásmoz­galom ügyéhez. Teljesen nyilvánvaló, hogy a fasizmus fölött aratott győzelemmel véget ért második világháború után a munkásosztály politikai szerepe különböző országokban lényegesen megnövekedett. Megváltoztak az erőviszonyok,. megnövekedtek a de­mokrácia és a szocializmus erői, erősödött és kiterjedt befolyásuk, miközben a kapitalizmus gyengült. Ezen újabb feltételek közepette a munkásmozgalom előtt megnyílt annak lehetősége, hogy felhasznál­ja a szocializmusba való áttérés parlamenti útját. Az új feltételek mellett — mutat rá a cikkíró — ismételten felme­rül a kommunisták és a szocialis­ták akcióegységének problémája. V1T FELEJTETT EMBEREK — Fegyvernek! jegyzetek — (3 ík folytatás) Lássuk hát ezt a „házvezetőnőt.” Neve: Test Emília. Mestersége nincs, foglalkozás# titokzatos a kezdettől idáig. Magas, barna asz- szony, dudorodó szeme előbbre van a homlokánál. Ezer vihar nyomna látszik rajta. Bár ezek a viharok kellemesek voltaik számára, mégis megviselték ídgyógyíthatatlanul. Most itt áll az előszobában, kissé kócosán, nadrágban, minden ok nélkül gurgulázva kacarászik és anélkül, hogy valaki kédezmé, di­csekedve, émelygős hízelgéssel mondja: — Valamikor szép voltam; Na­gyon szép voltam. Jah, ah, az idő..: Igen, az idő. Mi tagadás, ez Tost Emíliának se kedvez. Mert bizony megesett, hogy elment dolgozni a rizsföldre. És hősiességét a gyom- lálásban olyan nagy jelentőséggel újságolta, mintha ő sóhajtotta volna a passát-szelet. Bizony, bi­zony — hajtogatja. De nem keB sajnálni. Tost Emilia nem dolgo­zott annyit, hogy belészakadt vol­na. Lém, elment a tél s ezidő alatt égy szalmaszálat se tett ke­resztbe. A grófot mulattatta, hogy jóttevőjét meg ne ölje a falusi ma­gány unalma; A nyári néhány napi munka szá­mító porhintés. Lássa a falu: ők sem élnek dologtalanul! Bezzeg a fő jövedelmi forrásukról vajmi kevés fegyverneki dolgozó paraszt­nak van tudomása. Hogy honnan jön — régi ismerősöktől, ismeret­len támogatóktól — azt most nem érdemes firtatni, de hogy a falato­kért, amelyeket a dupla terítékről fogyasztanak, nem dolgoznak meg. az e nélkül Is nyilvánvaló. De az a fontos, amit az emberek látnak. Sót. ki kell nyitni a sze­müket. Maga a gróf is szerszámhoz nyúl néhanapján. Soha nem árt, ha sajnálkoznak a jólelkű falusiak a grófon, aki fát vágni kényszerül. Bizony, látták már. amikor elment a pars; >khoz fát vágni, hogy megkeresse magának a tűzrevalót. Igazán ártatlan dolog, nahát, még ilyen emberre mondják, hogy osz­tályellenség! De hogy miről beszél, miután behúzta maga mögött a pa­rasztházak kapuját, azt már nem 1-het tudni. Annyi azonban bizo­nyos, hogy nem mondja elragadta­tással: — Jőnapot kívánok! Micsoda boldogság. Hallották? Ma megint beléptek hárman a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe! Egészen másról beszélhet gróf Nemes János. Lázáréknál meghall­gatják Amerika hangját, felolvas­sák esetleg a Lázár-fiú legújabb le­velét és másnap kóvályog a falu­ban: Ne lépjetek a szövetkezetbe, stb. Nem fogjuk ezt a híresztelést Ne­mes Jánosra, nem értük tetten; Nyilván ügyesen csinálja, ha csi­nálja. De rajta kívül még sok osz­tályellenség van Fegyvemeken. ezekkel barátságban áll és minden­ki tudja, hogy az annaházi részről fúj a szél. Pihentagyú emberek ta­lálják ki a rémhíreket, akiknek bő­ven van idejük a lábukat lógázni. vagy a hintaszékben ringatózni — mint ahogy azt Nemes János is teszi: A Vegyesipari ktsz valóságos gyűjtőhelye a kétes, vagy nagyonis egyértelmű múlttal rendelkező egyéneknek. Itt ha körülnéz valaki, megfájdul a feje, annyira zavaros a kép az emberek múltját illetően. A legszembetűnőbb, hogy a pénz­tárosi funkcióba egy volt horthysta tengerészőmagyot alkalmaznak. De van itt levitézlett csendőr, volks- bundista — és amit akarnak. Fé- derer József, a ktsz elnöke a legjobb véleménnyel van ezekről az eme rekről, azt mondja, hogy kiváló munkaerő valamennyi. Érthetetlen: miért feledkezhet meg fontos be­osztásban levő vezető arról a trükk- ről. hogy az ellenség pontosan a precizitásával, kifogástalan mun­kájával akar bevágódni”. Létfon­tosságú kérdés számukra, hogy fe­ledtessék a múltat. A jó munkához jön még egy kis hízelgés és éppen helyben vagyunk. Sajnálatos dolog, hogy Féderer József párttag létére ilyen vak az osztályharc iránt. Úgy látszik helyénvalónak tartja, hogy a pártszervezet titkára, Kubitsek István elvtárs feleannyit keres, mint Mozogh Adám, a horthysta tengerészőmagyból lett pénztáros. Az is természetes előtte, hogy a párttitkárt mindig időszaki mun­kán alkalmazzák és így elejtik at­tól a lehetőségtől, hogy figyelem­mel kísérhesse a ktsz belső ügyeit. Bezzeg Mozogh Adám mindent tud. Hogy vélekedik a ktsz helyzeté­ről Féderer József, a ktsz elnöke? Ebbéli felfogása és a káder-kérdés­ről alkotott véleménye koránt se mondható szimpatikusnak. Hogy a ktsz ká ’erlistája olyan „változatos”, abban bizony nagyré­sze van a2 elnöknek. A kivetkő­zött csendőrök, múltbeli katonatisz­tek, volksbundisták az ő tudtával szállták meg a szövetkezetét. Fé­derer József védekezik, hogy ő nem vette fel őket, a felsőbb szerv kö­vette el a hibát, ő csak a felterjesz­tést tette meg. Szó se róla, hibás a felsőbb szerv is, de Féderer József se ártatlan. Nyilván azért terjesz­tette fel a kakukk-fiókákat, mert ezeket alkalmazni akarta. Ha nem ismerte volna a szóbanforgó egyé­neket, legfeljebb az térség elmu­lasztása miatt érhetné vád. De az elnök jól ismeri kifogásolható em­bereinek a múltját, ennek ellenére kitartott amellett, hogy felvegyék őket. A párt figyelmeztette Féderer Józsefet. Ahelyett, hogy a figyel­meztetésre felülvizsgálta volna ál­láspontját, „kádereinek” a védel­mére kelt és az emberiességre hi­vatkozott De lássuk csak, mennyire érdem­lik meg védencei, hogy a szárnyai alá fogadja őket? A ktsz egyik díszpéldánya volt Ecker János, aki a második világháborúban SS ka­tonaként teljesített szolgálatot. Apja Amerikában él, szoros kap­csolatot tartanak egymással. Ez az Ecker egy alkalommal leitta ma­gát, bement az irodára, az elnökre támadt, majd elment annak a laká­sára, halálra rémítette a családot, így hőbörgött a feleségre: —■ Az ura öt percen belül hulla. Akkor bizony Féderer József is komolyra vette a dolgot, nagyon felizgatta az eset. Mégsem okult az SS-legény esetéből, ezután is mun­kára fogadott olyan alakokat, akik­ről az egész falu tudja, hogy csend­őrök voltak. Ez a felvétel pedig dolgozó paraszt fiának a rovásba történt. K. Molnár József legényfiát elbo­csátották azzal az indokkal, hogy nincs munka. Megígérték neki, visszahívják, ha szükség lesz rá. Amikor ismét alkalom nyílt a do­logra, senki se szólt neki, helyette a levitézlett csendőröket fogadták fel. Féderer azzal védekezik, hogy ő nem futkoshat emberek után, azokat veszi fel, akik előbb jelent­keznek. Csodálatos, hogy éppen K. Mol­nár József legényfiánál szűnt meg érzelgős lenni. Bezzeg a Mozogh Ádámokért kiál! védőbeszédet mondani. Ember legyen, aki eliga­zodik ezen a fonák felfogáson. Fé­derer Józsefet deportálták a fasisz­ták uralma idején, a bőrén tapasz­talhatta, hogy milyenek voltak a régi rend fegyveres kiszolgálói. A csendőrök, az SS-ek porig alázták emberi méltóságát, mégis a vé­delmükre kel. Nagyon szerencsétlen ez a prókátorság és a ktsz becsüle­tes tagsága vallja kárát. * Itt, az írásban lezárul a sor, de az életben még hosszan folytató­dik. A bundás nagyságosasszonyok, a lábszárvédős csodabogarak to­vábbra is járják a fegyverneki ut­cákat, a posta ezen a napon is ho­zott, vagy vitt levelet valakinek, vagy valakitől, s ezekben a leve­lekben cserélődnek az értesülések. Ne tévesszen meg senkit az egykori grófok, miniszterek, nagygazdák szánalomkeltő magatartása, képmu­tató hízelgésük, vagy szomorúságuk mögött mindenre kész rosszindulat lappang. GERENCSÉR MIKLÓS A Szovjetunió Kommunista Párt* jának XX. kongresszusa olyanJel­méleti tételeket állított fel, ame­lyek lehetővé teszik, hogy új meg­világításban vizsgáljuk a szocializ­mus útjainak kérdését. Magától értetődik, hogy a munkásosztály egysége nélkül nem lehet szó a szocializmus győzelméről; A Francia Kommunista Párt­nak, szem előtt tartva a népfront idején létrejött, munkásegység ta­pasztalatait, mélységes meggyőző­dése, hogy a kommunisták és «* szocialisták közötti egység elen­gedhetetlen; Amilyen ütemben felismerik « szocialista dolgozók az eseménye­ket és a jövő kilátásokat, olya« ütemben közeledik majd az az óra, amelytől kezdve mind szélesebb méreteket ölt közös harcunk; Mindenki tudja — mutat rá Duclos—, hogy az eseményeknek a népfront győzelmét követő fordu* lata és az eseményeknek nyomban Franciaország felszabadulása után elért sikereket követő fordulata főként a munkásosztály széthúzá­sának következménye: Mint a tények a továbbiakban megmutatták} ez a széthúzás, ame­lyet a reakció képviselői igyekez­tek elősegíteni, végzetes volt mind a szocialista dolgozók, mind pedig a testvéreik, a kommunista dol­gozók számára. Mind a szociális* ták, mind a kommunisták egyre többet gondolnak mpst egy újabb népfrontra. Szocialista elvtársaink most még inkább megértik, mint a múltban a pártjaink közötti szövetség szük­ségességét; Annak érdekében — írja befe­jezésül Duclos —, hogy Franciaor­szágban parlamenti úton haladjunk a szocializmus felé, a kommunista pártnak és a szocialista pártnak meg kell egyeznie és egyesíteni kell erőfeszítéseit egy olyan szilárd parlamenti többség kivívása érde­kében, amely többség a munkás- osztályra, a dolgozó tömegekre tá­maszkodna: Egy ilyen többség kivívása ér­dekében azonban meg kell akadá­lyozni az olyan választójogi tör­vény életbeléptetését, amely lábbal tiporja az általános szavazással ki­fejezett népakaratot és amely a munkásosztály érdekeinek rová­sára a reakció érdekeit szolgálja. Ma a mélyreható változások va- lóravátt hatók akkor, ha mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a munkásosztály akcióegysége meg­dönthetetlen hatalommá váljék. Ez a záloga annak, hogy a nép­tömegek erőfeszítéseivel fenntart­suk a békét, ez a záloga a szo­cializmus újabb hatalmas győzel­meinek. (MTI). Közkegyelmet adtak a politi­kai elítélteknek Bolíviában Bolívia (TASZSZ). Az Asso­ciated Press jelenti La-Pazból, Bolívia fővárosából, hogy Paz Es- tenssoro elnök kormánya március 28-án általános közkegyelmet hir­detett a politikai foglyoknak és a politikai emigránsoknak. Az amnesztiarendelet kiterjed minden olj*an politikai fogolyra, akit 1943 decembere után tartóz­tattak le. beleértve az 1948. évi júliusi fegyveres felkelés résztve­vőit is. Az említett felkelés alkal­mával mozdították el tisztségéből és ölték meg Viilaroei elnököt. — (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom