Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-29 / 76. szám
1956. március 29, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy látogatás ^ egy tanulság Nyíkóláj Grtgorjevics Turcsinyák, mint hősmatróz résztvett a polgárháborúban, a honvédő háborúban pedig az ő pilótái bombázták először a fasiszták Berlinjét. Édesapja I.eningrád ostrománál halt hősi halált, de az a tűz, ahogyan fia ma is beszél Leningrád hős védelméről, azokról, akik kézigránátokkal a derekukon és kezükben a fasiszta tankok alá feküdtek, hogy megvédjék hazájukat — nemcsak a harcok hevét jeleníti meg előttünk, hanem azt az elszántságot is, hogy a szovjet emberek a jövőben is minden vész ellen megvédik a szovjet hazát. Turcsinyák elvtárs egész élete kemény harc a népért, a szovjet rendszerért. Mint a cseppben a tenger, úgy tükröződnek életében, munkájában és jellemvonásaiban a szovjet hatalom magasztos célkitűzései. Húsz éve kulturmun- kás, négy éve vezeti a Szovjetunió egyik legnagyobb kulturotthonát, a le- ningrádi Kirov kultúrpalotát. Egész ittélte alatt látN. G- Turcsinyák elvtárs a karcagi Rizshántoló Malom munkásai között. tűk, ilyen a szovjet ember, ilyen a kommunista ember — s ilyennek kell lennie a kommunista' kultur- munkásnak. Legjobban érezte magát a kétkezi munkások között. Először a Járműjavítóban. a Járműjavító munkásai között láttuk, hogy igazán otthon érzi magát. Ott derült ki, hogy 6 maga ts munkás, vasutas családból származik, s ott derült ki az addiginál még jobban, hogy mint kulturmunkás, mennyire osztályának, népének szenteli egész tevékenységét. Kapcsolatai a munkásosztállyal semmit sem lazultak, hanem még szorosabbá váltak, örült az üzemi kulturmunka eredményeinek ét birSlta hiányosságait. Ismeri nemcsak az üzemi kulturmunka minden mozzanatát, hanem magát a termelőmunkát is, és kulturmunkás létére adott pl. szakmai tanácsokat a Karcagi Gépállomás dolgozóinaid Miért kívánkozik ez így papírra? Azért, mert a mi kulturmunkásaink bizony egy kicsit íróasztal-emberekké váltak, nem élnek kellően a munkások, termelőszövetkezeti parasztok között, így nem ismerik azok problémáit, a termelés menetét és feladatait. Munkájuk sokszor légüres térben, mozog, nem lebeg előttük célként az igények magasfokú és tömegméretű kielégítése, nem érzik kellően szocialista embert nevelő, szocializmus építését szolgáló hivatásukat. N. G. Turcsinyák elvtárs itteni látogatása, az ő megismerése ezért ebből a szempontból elsőrendű jelentőségű. Legyen ő számunkra a kommunista kulturmunkás példaképe. DENCSÖ ISTVÁN Járási népi együttest szerveznek Kunszentmártonban KARCAG ÉLETÉBŐL Május elsején nyílik met* a bereki fürdő NEMCSAK a karcagi, hanem még a loömyező városok, községek dolgozói is figyelemmel kisérik a Berek-fürdő megnyitását. A nyári forró napokon sokan hűsölnek itt. ezrek töMk szabadságukat a Berekben és százak keresikt gyógyulásukat a gyógyhatású vízben. Igaz, odébb van még a fürdőszezon, de olvasóink kérésére ellátogattunk a fürdőbe és érdeklődtünk a megnyitása irámit. Milyen meglepetést tartogat erre a nyárra a fürdő vendégeinek? Budai Antal, a Községgazdálkodási Vállalat igazgatója adott tájékoztatást. — A Berek hivatalos megnyitóját május 1-én, a munka ünnepén tartják s erre a Néplap valámeny- nyi olvasóját meghívjuk, — teszi hozzá mosolyogva. Addig azonban még sok a tennivaló. ELSŐ és legfontosabb dolog a forró víz csatornába való elvezetése. Ezt megköveteli a fürdőzők és környékbeli lalcosok egészsége. Ha a megnyitásra nem is, de a nyár elején elvégezzük ezt az évek óta húzódó, igen fontos feladatot. A másik, a fürdőtelep parkosítása. Ezt úgy terveztük, egy-két nap múlva végezzük el, amikor a vállalat dolgozói együttesen kimennek és szépen elplanírozzák, parkosítják a fürdőt. Ami viszont a meglepetést illeti, már készen van egy 20 méter széles és 50 méter hosszú, 2,5 méter mély úszómedence a fiataloknak. Ebben kedvük szerint úszkálhatnak, labdázhatnak, ugrálhatnak. Teljesült a régi vágyuk és gondolom, többen és szívesebben járnak fürdeni vasárnaponként. Az elmúlt években a fürdő-szezon alkalmával örökös megoldatlan kérdés volt a közlekedési eszköz, a kabinok túlzsúfoltsága. Lesz-e javulás ezen a téren? — kérdezzük. — A KÖZLEKEDÉS megoldása sajnos, nem rajtunk múlik. A MÁVAUT nem veszi figyelembe a dolgozók igényeit s nem ad normális autóbusz-járatat. A MÁV ígéretet tett, de félő, hogy az is marad a régiben. Egyedit}, a kabinkérdésen tudunk segíteni. Ebbén az esztendőben a kádas-fürdő elé közös férfíöltöeőt építünk s valószínű, egy másik helyen így oldjvik meg a nőit is, ahol számmal ellátott fogast kap minden vendég. — Még két örvendetes hírt említek meg a vidékieknek. Az ikermedence mögött levő szálló minden szobáját rendes szállodai díjon igénybe vehetik. A másik: a Vendéglátóipari Vállalat már gondoskodott a konyha üzembeállításáról. — Azzal búcsúzom a lap olvasóitól, hogy a viszontlátásra májú» 1-én, a fürdő megnyitóján. j t Késő délutáni órákban érkeztünk meg a kunszentmártoni járási kulturotthonba. Éppen próbára gyülekeztek a színjátszó csoport és a zenekar tagjai. A beszélgetés során megtudtuk, hogy a Ság- vári Endre kulturverseny próbái folynak esténként. Felhasználnak minden szabad időt, hogy minél alaposabban felkészüljenek a nagy seregszemlére. F. Tóth elvtárs, a zenekar egyik tagja elmondta, hogy a szalonzenekar Bihari: „Díszpalo- tás”-át tanulja erre az alkalomra. A színjátszók egyik csoportja Soós György „Pettyes” c. színdarabjának második felvonását mutatja majd be, más csoportok pedi„ egyfelvoná- sos darabokat adnak elő. Ökrös József igazgató elvtárs a kultúrotthon munkájáról tájékoztatott bennünket. A csoportok közül legaktívabb a színjátszó és a zenei. A színjátszók például a „Pettyes” c. színdarabot mutatták be legutóbb igen nagiy sikerrel. Nemcsak Kunszentmártonban szerepeltek, de a járás másik két köeégében is. ösz- szesen mintegy kétezer dolgozó nézte meg előadásaikat. A nagy sikerre való tekintettel elhatározták, hogy legközelebb Szelevényen mutatják be a darabot és a bevételt az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Büszkén újságolta Ökrös elvtárs, hogy ezzel a színdarabbal még Budapestre is meghívták őket. Május végén kerül sor az előadásra a VIII. kerület egyik szabadtéri színpadán. Nagy izgalommal várják, hogy elérkezzék a bemutató napja. — Más is van itt, ami izgalomban tart bennünket — mondta jelentőségteljes mosollyal Ökrös elvtárs. — Járási népi együttest szeretnénk Ätrehozni. Egyelőre azonban még nalát. Vigyázz, hogy egy szempont se maradjon ki. — Értem — körmölt Sztrahov. A téglagyár eredményeiről — fújt nagyot az igazgató — egy oldalacs- ka is elég. Eredményeinket mindenki ismeri, a szerénység különben is dicséretes dolog. írd föl az újítók nevét: Szaharoy, Filimonov, Rudenko és Antohin. Vigyázz, el ne téveszd. — No és ha újak jelentkeznek? Majd kihagyok egy kis helyet, jó? — javasolta Fjodor Fjodorovics. — Nem kell, nem kell. Ennyi éppen elég. Ezek megbízható régi újítók és lakásuk is van. Az újak mindjárt lármázni kezdenének és mindenféle igényekkel jönnének: tetőt cserepeztetni, lakást szerezni, miegymás. No most írd fel az új fejezet címét: „Amihez még nem jutottunk hozzá”. Ez lesz az önkritika. Személyre való tekintet nélkül kipellengérezzük a bűnösöket. írjad: negyedik éve nem épül fel a Szakemberek Háza. Ki a hibás? Megmondom nyíltan: a kerületi építővállalat. Nem bővítették ki az üzemi bölcsödét. Ki a hibás? A kerületi végrehajtó bizottság, mert nem ad helyiséget. Fennakadások vannak a téglaszállításban. Ki a hibás? A szállító szervezetek. — No és a te hibáiddal nem foglalkozunk? — kérdezte határozatlanul Sztrahov; — Hát már hogyne! Djacskov felállt, a szoba közepére ment és emelt hangon folytatta: — Az én hibám, mint a téglagyár vezetőjéé, elsősorban az, hogy még csak a terveknél tártunk, de minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy az elgondolást valóra is váltsuk. A közeljövőben összehívjuk a járási és községi kulturszervek, kul- torcsoportok vezetőit és megbeszéljük velük a részleteket. Javaslatunk szerint 18 tagú vegyes tánc-csoporttal, 18 tagú zenekarral, 35—40 tagú kórussal és egy prózai színjátszócsoporttal kezdenénk meg működésünket. Mór most számolunk azzal, hogy nagyon sok függ az együttes összetételétől. Ezért úgy tervezzük, hogy egyénenkénti elbírálással válogatjuk ki a tagokat a járási kultúrotthon és más szervek kulturcso- portjainak legjobbjaiból. *— A járási népi együttessel párhuzamosan helyi népitáncok, népdalok összegyűjtését is tervezzük. Már az első lépéseket ezzel kapcsolatban meg is tettük. Reméljük, hogy ez szintén sikerrel jár. A népi együttes bemutatóján már a járás területén gyűjtött népi táncokat is be szeretnénk mutatni. — Az együttes részére felszerelést és ruhákat is kell biztosítani. Ennek nagyrészét különböző rendezvények bevételeiből teremtjük elő, de bízunk abban, hogy a járási tanács és a többi állami és társadalmi szerv is megadja a szükséges támogatást — fejezte be Ökrös elvtárs. Mindezek kétségtelenül szép tervek, és ha valóban megtesznek mindent a siker érdekében, meg is valósíthatók. Nem lehet azonban ennél az eredménynél sem megállni. A beszélgetés során kitűnt ugyanis, hogy a kultúrotthon többi szakcsoportjai — egy-kettőt kivéve — már nem olyan aktívak, mint a színjátszók és zenészek. Az agronómiái, a nem jutott mindenre időm. Nem tanúsítottam elegendő kérlelhetetlen, harcos szilárdságot a bürokratákkal, porhintőkkel és a kritika elfőj tóival szemben. Egy percre elhallgatott, azután mélyet sóhajtott és még lendületesebben folytatta. (Beszédének ez a része elég jól megmaradt emlékezetében.) — De mi, a március 8-ról elnevezett téglagyár vezetősége, nem elégszünk meg az elért sikerekkel. Biztosítom az aktivaértekezletet (konferenciát, plénumot, vezetőségi ülést, taggyűlést), hogy a hiányosságokat felszámoljuk, a hibákat a legrövidebb idő alatt kijavítjuk. jp'jodor Fjodorovics levette a ’ szemüvegét, megtörölgette és sandán pillantott barátjára: — Ami azt illeti, te már hetedik éve biztosítasz mindenkit mindezekről. Véletlenül olvastam a régebbi beszédedet. . — A beszédemet? Hol a beszéd? Megtaláltad? — vágott közbe izgatottan Djacskov. — Otthagytad az üzletben. El is hoztam, de gondoltam, azért mégsem ártana már tényleg megírni egy új beszédet. Ez szegény már úgy megsárgult hat év alatt, mint egy egyiptomi papirusz! Innokentij Petrovics repeső szívvel ragadta ki barátja kezéből rég nem látott, kedves beszédét. — Teljesen igazad van! — kiáltott. — Csakugyan legfőbb ideje újat írni, hiszen már darabokra szakadozik. Holnap odaadom a gépíróképzőművészeti kör például még nem is működik, de a foto-szakosz- tály is gyermekcipőben jár. A kultúrotthon munkájához viszont ezek munkája hozzátartozik. Több támogatást várnak az otthontól a járás területén és főleg a termelőszövetkezetekben lévő kul- turcsoportok is. Az első lépéseket már megtették: a járási függetlenített tánctanár patronálja a községekben levő népi tánc-csoportokat. Hasonló segítséget kémek a DISZ- szervezetek, színjátszó-csoportok és kórusok létrehozásához, munkájuk színvonalának emeléséhez. A járás községeiben amint erről már korábban is meggyőződtünk, szívesen fogadják a járási kultúrotthon együttesét. Éppen ezért véleményünk szerint egy-egy jelentősebb színdarabbal, mint a „Pety- tyes” is, több községbe is el kell jutni. Reméljük, ha a járási együttest létrehozzák, az eddigieknél sokkal jobban segítik majd a falusi dolgozók növekvő kulturális igényeinek a kielégítését. iiiniiiniiiifHniiniiiniiiiiniiiniRiiiiiuiiniiiiniiiniiiiiRnniiiiiiiiminn Ujtipusú araté-cséplőgépet szerkesztettek Csehszlovákiában A prostejovói „Agrostroj” üzem dolgozói már az elmúlt évben is kísérletet folytattak a ZM—330 típusú, egészen új szerkezetű csehszlovák arató-cséplőgéppel. A gépet a többi között a Szovjetunióban is kipróbálták, ahol igen pozitívan értékelték. A tapasztalatok szerint az új gép világviszonylatban is egyike a legjobb ilyen típusú gépeknek. nőnek a kerületi pártbizottságnál, hogy másolja le, de valami jó tartós pam'rra. If ét nap múlva Innokentij Pet- rovicsot értekezletre hívták a kerületi pártbizottsághoz. Útközben beszaladt a gépírónőhöz. — Készen van, Verocska? Fel kell szólalnom! — Jaj, nincs nálam a beszéd — sajnálkozott a lány. — Nem másolta le? — Nagyobb baj van! — Elvesztette? — Még nagyobb baj! A párttitkár elvtárs elvette ..: — Elvette?! — szömyedt el az igazgató. — El bizony. Azt mondta, Djacskov puska nélkül is fel tud szólalni, hiszen ő a legjobb szónok az egész kerületben.:; Djacskov a szívéhez kaoott. Maga sem tudta, hogyan szédült be végűiig a tanácsterembe. Fegyvertelennek, védtelennek, kiszolgáltatottnak érezte magát. Riadtan pislogott az elnökség felé. De hiába igyekezett pirinyóra összehúzódzkodni — mégis bekövetkezett amitől rettegett. A párttitkár kedves mosoly- lyal az emelvényre invitálta. — Djacskov elvtárs felszólalásra jelentkezett. Djacskov íeltántorgott az emelvényre. Ne részletezzük, hogy mi történ! ezután. Legyen elég annyi, hogy ettől a naptól kezdve Innokentij Petrovics mindörökre elveszett a közösség számára, már nem volt a kerület lesékesszőlóbb szónoka. Az árvízkárosultak megsegítéséért Amikor a rádióban elhangzott a csepeli úttörők felhívása az ország úttörőihez: „Egy- millióan vagyunk, egymillió forintot adjunk”, Rónyai Zsuzsika, a kisújszállási úti Újházi- féle iskola tanulója gondolkodóba esett. — Vajon elég-e, ha csak annyit ad? — többet akart adni. Eszébe jutott, van neki takarékbetét- | könyve, ami a legkedvesebb. Először azért, mert hónapok óta gyűjti forintonként a pénzt, másodszor azért, mert neki ezért „meg kellett dolgozni” — ugyanis apukától minden ötös feleletért egy forintot kapott. Ezt akarta felajánlani árvízsújtotta pajtásainak. Tervét elmondta apukának, aki meghatódva kislánya jószívűségétől, beleegyezett tervébe. Másnap boldog örömmel vitte Zsuzsika a betétkönyvet a tanító néninek. A nagy lelkesedést a tanító néni egy-kettő letörte. Azt válaszolta, hogy előbb meg kell beszélni, hogy ezt miként kell elintézni, ki intézi. hova küldje. Azóta nap mint nap mondja a rádió, az úttörő-híradóban közük az újságok az úttörők segítségeit az árvízkárosultaknak, de Zsuzsika forintjai még mindig nem jutottak el oda, ahcva szánta őket. Bizony, rosszul esett neki, hogy jóindulatát figyelmen kívül hagyják. Kérjük a városi tanács oktatási osztályát, gyorsan intézkedjék, hogy a kedves kislány — aki örömmel igyekezett segíteni pajtásain — forintjai eljussanak végre valamelyik árvízsújtotta iskola úttörőcsapatához. A SZABADSÁG Termelőszövetkezet brigádjai közös összejövetelen beszélték meg, mit ajánlanak fel az árvízkárosultaknak. Úgy határoztak, hogy az összegyűlt dolgokat egy árvízsújtotta termelőszövetkezetnek juttatják el. Eddig egy^ tehenet, 5 tenyész anyakoca süldőt és 25 te- nyész jerketoklyót gyűjtöttek össze. A KARCAGI RIZSHÁNTOLÓMALOM fiataljai felajánlották egy egésznapi fizetésüket az árvízsújtotta lakosság megsegítésére. * A PETŐFI OLVASÓKÖR fiataljai az elmúlt vasárnap bált rendeztek, s a tiszta bevételt elküdték az árvízkárosultaknak. jVe von juh el a gyermeket az t&hofáiól A megyei oktatási állandó bizottság februári ülésén az iskolákban mutatkozó indokolatlan hiányzásokkal kapcsolatban megállapította, hogy igen magas az egy főre eső mulasztási napok száma. Még szomorúbb képet kapunk akkor, ha mindezt az országos átlaghoz viszonyítva mérjük. Kiderül ugyanis, hogy Szolnok megye iskoláinak hiányzás! átlaga 2—3 nappal haladja túl az országosat. Ez a jelenség gondolkodásra késztet bennünket, hiszen gyermekeink jövőjéről van szó. A kemény tél nehézségei pár hétre erősen csökkentették az iskolai tevékenységet. Moot elmélyültebb pedagóiai felkészültséggel és a gyermekek odaadó szorgalmával kell pótolnunk a kiesést. A diákok fokozottabb megterhelése nagyobb segítséget kíván a nevelőtől és a szülőtől egyaránt. A té- Ues idő elhúzódása a szülőket ál- Utja nagy feladatok elé. Különösen a falvakban; ahol az idő nyílásával a mezőgazdasági munkák szinte egyszerre indulnak meg, ebben az időszakban szökik fel a hiányzasi grafikon. A nagyszámú mulasztások arra késztetik az állandó bizottságot, hogy felhívással forduljanak a szülőkhöz az iskola támogatására. A csak 1—2 napira is távolmaradó gyermek már kizökken a tanulásból, a tanítás rendjéből s mikor újra bekapcsolódik, ismét I—2 nap szükséges, míg megtalálja a helyét és lépést tud tartani társaival. Tehát az iskolától való elvonás megbénítja a folyamatos haladást, később mindez a bizonyítvány, a szülők, sőt a társadalom rovására jelent kárt A megyei oktatási állandó bizottság felhívja a szülőket, 6zülői munkaközösségeket, hogy tegyenek meg mindent gyermekeink zavartalan tanulása érdekében. Erőfeszítéseikkel érjék, el, hogy sikeresen befejezhessék az 1955—56-os oktatási évet. Ezt kívánja meg a társadalom, ezen belül a tanulók és a szülő érdeke. Tekintsük közügynek az iskola látogatását, melynek támogatása mindenkinek hazafias kötelessége. ARI SÁNDOR, a megyei okt. állandó biz. ein. TERMELÜSZÖVETKEZETEK! E^énileg dolgozó parasztoki Magas átvételi árat, prémiumot, 800— lso«.— Ft-ig terjedő előleget folyósít • leszerződött állatok után a Szolnok megyei AUatforgalmi Vállalat. Szerződés köthető bármilyen fajtájú 50—280 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú hizlalásra alkalmas üszőborjúra. 70—300 kg súlyú bika-(tlnó) borjúra. Átadás határideje a beállítási súlytól függően legkésőbb 18 hónap, legkorábban 4 bőnap. Előleg 300.— Ft. Felnőtt szarvasmarhára, minden ivaiúra tou kg-on felüli beállítási súlyban legalább 100 kg ráhízlalás esetén. A ri- hlzlalt súlyért 14.— Ft-ot fizet a vállalat kg-onként, a beállítási súlyért szabad vágóárat. Előlegül db-onként 1500.— Ft-ot folyósít. A szerződés az AUatforgalmi Vállalat felvásárlóinál köthető meg.
