Szolnok Megyei Néplap, 1956. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-27 / 74. szám
1556. március 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ahol jól sservezik a munkát, jól is keresnek a dolgosók A megye egyik legnagyobb — s egyik legszervezettebb építkezése is — a martfűi. A toronydaru a kétemeletes eiipőgyári raktárépület utolsó elemeit rakja fel, a kultur- ház falai egyre magasodnak, az étkezde és az irodaház alapgödre mind nagyobb területet harap el a parlagon álló földből. Raffai elvtárs, a munkahely vezetője örömmel újságolja: — A februári kemény hidegek miatt egyhónapos kiesésünk volt. Ebből 25 napot már behoztunk, úgy hogy 30 nap helyett 5 napos késéssel tudjuk átadni a kétemeletes raktáiőpület nyersmunkálatait. Hétfőre végzünk vele, elküldjük a darut is — míg nem lesz szükség rá a 2- számú gyárépülethez. Ez valóban komoly előrehaladás s meggyőzően bizonyítja, hogy ezen a numkahelyen derekasan dolgoz- nalr a brigádok, a munkaidőből kiveszik, amit lehet. Munkaterületre való rárafiosás, ácsorgás alig fordul elő. Dicséri ez a jó munkaszervezés Raffai főépítésvezető, Farkas Ödön mérnök, Vasa József építésvezető hozzárétő munkáját. Es van még valami, ami szintén nélkülözhetetlenül hozzátartozik az eredményes munkához: a dolgozók anyagi érdekeltsége, munkakedve. S ez talán a legfontosabb. Az építőmunkások körében az a hír járja, hogy Martfűn, aki dolgozik, jól keres, s hogy ez így van, annak nem nehéz utánajárni. Molnár Mátyás 14 társával egy új épület alapkiemelésének földmunkáin dolgozik. 34 napra egyösszegben előreutalványozták nekik az alapkiemelést A brigádvezető —• Molnár Mátyás — így vélekedik: — Igaz, hogy 34 napra irányozták elő de, mi 18—20 nap alatt meg tudjuk csinálni, mert naponta kiveszünk átlag 75—80 köbméter földet. Ahogy számolom, 70—75 forint körül keresünk naponta. Na aztán az is igaz, hogy jól megdolgozunk mindannyian, de ha tud keresni az ember, akkor megéri. Nemcsak a földmunkánál, az épületen is jó eredménnyel jár az előreutalványozás. A 10 tagú Maj- zik—Demjén brigád a kétemeletes raktáron legutóbb 9007 forint áru munkát kapott — ennyit utalványoztak ki részükre egy összegben egy 21 nap alatt elvégzendő munkára. Majzikék, hogy maguk gazdálkodtak a pénzzel — bár voltak kisebb nehézségek — 15 nap alatt végeztek vele. Végeredményben fejenként 17 forinttal emelkedett a napi keresetük Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy az a brigád, melynek tagjai 1600—1900 forint körül keresnek havonta — jó kedvvel dolgozik s valóban szívügyének tartja a munkák előrehaladását, az építési határidők megrövidítését. Martfűn most arra törekszenek, hogy megszilárdítsák az előreutalványozás rendszerét, növeljék a jókeresetű brigádok számát. Ennek azonban feltétele az, hogy ne „dobálják’’ 6zét a brigád tagjait, hanem huzamosabb ideig hagyják együtt a kialakult csoportokat. Ha a jó munkaszervezés feltétele a tervek teljesítésének, a dolgozók jó keresetének, úgy feltétlenül itt kell keresni az okát a lemaradásnak. a munkaerővándorlásnak. A Szolnok megyei Építővállalat munkahelyein tavaly több mint 80 ember fordult meg. Ennek negyedrésze önkényesen, háromnegyedrésze beleegyezéssel távozott. Hogy miért?;:: akármelyik munkahelyen kiderül. A turkevei 200 vagonos magtár- építkezésen Tamasi élvtára brigád- vezető így beszél erről: — Nehezen haladunk egyről a kettőre — nem sokat törődnek itt velünk. Most a földkiemelésnél például nagy szükségünk volna a szállítószalagokra. Van is itt — nézze — mutat körül — két szállítószalag is áll az alapgödör partján. Az egyik csekély motorhiba miatt három hónapja használhatatlan. A másikat nemrégen hoztuk Kisújszállásról, de az se megy, mert nincs benne motor. A betonkeverő gép is olyan állapotban van, hogy inkább lapáttal keverik a betont, mintsem kínlódjanak vele. A vizet is messziről hordják, pedig fúrtak kútat a közelben, csak vizet nem ad, mert az előre el tervezett mélységnél nem fúrtak lejebb. Ehhez hasondó kisebb-nagyobb hibák miatt esnek el a dolgozók a magasabb százaléktól, jobb fizetéstől. A Bihari vasszerelő brigád tagjai Képes János, Nagypál Imre megfelelő méretű vasanyagra várnak; Kunezentmártonban v téglagyári építkezésen is sok a panasz. Maj- zik elvtáns és a Szöllősi kőműves brigád többi tagja kifogásolja, hogy a vállalat főmérnöke, ha kintjár is, meg se hallgatja őket, pedig volna sok probléma, amin segíthetnének. A dolgozókkal való rendszeres foglalkozás, a gépesítés előnyeinek kihasználása, az előreutalványozás minden munkahelyen megfelelő szervezéssel megvalósítható. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a munkások munkaikedve, verseny- lendülete fokozódjék s ebben az évben minden vállalat megvalósítsa építési feladatait. Az épitő- munkások minden vezetőtől elvárják: olyan feltételeket biztosfison számukra, ahol nem ácsorgással, várakozással kell tölteni az időt, hanem magas teljesítményük arányában megfelelően kereshetnek is. Palatínus István. Mi lenne, ha a Körös... T ásson rügyet bontanak a Körösit parti fáit, s a napfénytől csillogó sima folyón kéken tükröződik a felhőtlen koratavaszi ég. A határban dolgoznak az emberek. Traktordübörgés hallatszik. Megkezdődött a vetés. Nem. mindenütt ilyen nyugodt az élet. A Dunamentén kilépett medréből a folyó, jeges huUámai romokat, pusztulást hagytak maguk után. Ott még nem zöldéi a rét és a friss tavaszi Mátok helyett a lassan visszahúzódó viz mocsaras gőze tölti meg a levegőt. Az egész ország késlekedés nélkül sietett az árvizsújtottak segítségére. így tettek a kunszentmártoni Zalka Máté termelőszövetkezet tagjai is. De a részieteket inkább hadd mondja el Marton Ferenc rántás. a szövetkezet elnöke: KJa.pon.ta értesüUünlk az újsá- fi ” gokból, hogy mélyen nagy a pusztulás, a kár az árvízsújtotta vidéken. Az jutott eszünkbe, mi lenne, ha. a. mi Körösünk is.a de nem mertük végiggondolni. Gyorsan határoztunk. Kedden rendkívüli taggyűlést hívtunk össze. BTható- róztuk, hogy segítünk a termelőszövetkezeten. Az elhatározást tett követte. Délben már él is küldtük a táviratot a bajai járási tanácsnak, amelyben az árvízkárosult termelőszövetkezet elmét kértük. Nemcsak egyszerű segitségadásra gondoltunk. Ügy döntöttünk, patronáljuk a szövetkezetét, míg gazdaságilag kiheveri a mérhetetlen kárt, amíg a tagok visszanyerik régi mvvkakcdvüket, rém bizalmúlcat. Este fél nyolcra megérkezett, a választávirat. A határmentén tevő hercegszántói Dózsa Termelőszövetkezet lesz a pártfogoltunk; Aznap este és másnap reggel teherautóra raktunk 11 mázsa tavaszi árpa-vetőmagot, 10 mázsa lisztet, ugyanennyi búzát, 1 mázsa cukrot és 6 mázsa kukor icát. Ennyit tudtunk nélkülözni. Szerdán délelőtt elindult a teherautó Hercegszántóra. Útközben, betértünk a bajai jár fist tanácshoz és ott érdeklődtünk, hogy merre is menjünk tovább, mert sokfelé lezárták az utat. A térést tsz-szervező ajánlkozott, hogy elvezet bennünket, Tőle tudtuk még, hogy negyvenhárom szorgalmas, dolgos család a tagja a 626 holdas Dózsa Termelőszövetkezetnek. Az elmúlt esztendőben is jól gazdálkodtak, jó eredményeket értek el. Délután öéhor értünk a községbe. Mint a végtelen tenger közepén egy kis sziget. — Tálán így lehetne most Hercegszántót legjobban jellemezni. — A község határának 95 százalékát elöntötte a víz. Nem volt könnyű dolog megtalálni a Dózsa Tsz tagjait, hisz télé van a község árvíz élői menekült emberekkel. Azt se tudjuk, merre keressük őket Rövid kérdezósködés után a kuUwotthonba irányítottak bennünket. Itt inkább csak az asz- szonyokat találtuk, mert a férfiak egy része a kimentett állatokai gondozta. Sikerült mindet megmenteni, egy se pusztult a vízbe. Többen a tagok közül élelem és takarmány után jártak. Először minket is menekülteknek néztek, akikéi szintén a Jcultírrotthonba szállásoltak. Mikor aztán az időközben előkerült elnöknek elmondtuk jövetelünk célját, örömükben sírva fakadtak a Dózsa Tsz-beüek. Még az elnök szemében is megjelent egy fáradt könnycsepp; Kimondhatatlanul jót esett nekik, hogy egy távoli szövetkezet tagjai éljöttek, hogy segítsenek rajtuk. Mint üyemkor lenni szokott **=> az örömkönny ictán a keserűség köny- nyei következtek. A veszteségre, a küzdelmes napokra gondolták. Nem könnyű dolog elkeseredett embereket vigasztalni. Ügy érzem, mégsem volt hiábavaló a próbálkozásunk. Biztattuk őket, hogy ők sokkal fiatalabb emberek, mint a mi tsz- tagjamk. •— Nagy a kár az igaz, de ne csüggedjenek, mi segítünk nekik. Közös erővél, rövid idő alatt túljutnak a nehezén. — De még száraz földünk sincs, ahol dolgozhatnánk! — mondta, valaki csüggedten. — Lesz az is — válaszcMunlt. — Levonul a viz és három hét múlva lehet szántani-vetni. Különben van nekünk a Tiszazugban olyan száraz területünk, hogy még zápor után is porzik, szívesen adunk abból is — próbáltuk tréfásra fordítani a szót. Lassan a bizalom, a remény kezdett csillanni a szemekben, s mi kikérdeztük őket toinről-hegyire, hogy mire volna a legsürgősebbem szükségük, mit hozzunk a legközelebbi alkalommal. Kinek milyen ügyes-bajos dolgát intézzük el. Az asszonyok igen erősen a lelkünkre kötötték, hogy a gyerekek után érdeklődjünk. Hol vannak, kihez kerültek? Mindent pontosan feljegyeztünk, s megígértük, úgy próbáljuk végrehajtani, hogy ne csalódjanak bennünk. Búcsúztunk, hisz majd hétórás autóút áUt előttünk. így is már este volt, mikor hazatndultumk egy szomorú látvány emlékével és egy szívet melegítő jótett érzésével • ddig tartott Marton Ferencnek, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz elnökének az elbeszélése. A többit a véle együtt ottjárt tagak mondták él. Legszükségesebb természetesen az élelem, de nincs edényük sem. Fillérenként adták össze egy ivóvizes vödörnek meg egy pohárnak az árát. A kunszentmártoniak hazamentek, s délfelé már jócskán gyűlték a raktárban az újabb adományok, a listán pedig szaporodtak a nevek. Kovács József, az építőbrigád tagja 55 kg. kenyériisztet, Zöld István főagronó- mus 8 kg. cukrot, Dóba János raktáros 50 kg. búzát adott a sajátjából és így tovább. Hamarosan másodszor fa útnak indul s Zalka, Máté Tsz teherautója Magyar kukoricavetőgépek a lengyel földeken A lengyel gépállomások és állami gazdaságok a tavaszi vetés megindulásáig még többezer új gépet kapnak. A gépállomásoknak jelenleg 76 000, az állami gazdaságoknak pedig — amelyek az egész szántóterület 13 százalékát művelik meg — 14 000 vetőgépük van. A lengyel mezőgazdaság a tavaszi vetésig a többi között még ezer magyar gyártmányú kukoricavetőgépet ésrl5 ezer lengyel gyártmányú kézi vetőgépet kap. A traktervontatású magyar vetőgépeket, amelyekkel naponta 7— 8 hektár kukoricát lehet négyzetesen elvetni, főleg a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagy tábláin fogják alkalmazni. níf jáépiii a fűizhezénifi Jßehef szálló Jászberényben sokáig nem volt szállód». A régi épületben mást rendeztek be. Most visszaadják eredeti rendeltet ésének a Lehel szálló épületét* 22 szobáját mosdóval, vízvezetékkel látják el. A munkát kivitelező Tatarozó Vállalat dolgozói ügyelnek arra, hogy ered éti stílusában állítsák vissza az épületet* Hármas ikerborju Hármas ikerborja lett Németh János szolnoki dolgozó paraszt tehenének. A magyar-tarka tehén 8 év alatt 18 borjút ellett, a mostani ikerellés nem egyedülálló eset. A tehén és a kisborjak egészségesek. A NÉPLAP elintézte Értesítem a szerkeszt tőséget, hogy a már oly hosszú idő óta húzódó ügyemet elintézték. A születési anyakönyvi kivonatot közbenjárásukra megkaptam. Köszönöm segítségüket; Ifj. Csenki István, Jánaáhida. • Köszönöm közben járásúikat, melynek eredményeként a berettyóúj- falusi postahivataltól megkaptam pénzeimet, Orbán István, Szolnok. Panaszom elintézéséhez nyújtott hathatós támogatásukért ezúton mondok köszönetét. Gulyás Kárólyné, Kunszentmárton; A postával kapcsolatos ügyem elintézéséhez adott seítségü'kért kö- szönetemet fejezem ki. P>zv. Bölönyi Lajosné, Szolnok* A Kunszentmártoni Járásbíróságtól megkaptam a végzést Ügyemet tehát elintézték. Köszönöm segítségüket Faragó Sándor, Cibakháza. • Közbenjárásukra megtörtént az intézkedés, már 8-án kiadta a malom a kenyérgabona után járó lisztet. Köszönöm fáradozásukat. Vattyon Pál, Tiszabura. A Néplap segítségével az öthavi családi pótlékot és az útiköltséget megkaptam. Köszönöm segítségüket, s további munkájukhoz kívánok sok sikert. özv. Dobos Lászlón«. Ki mszentmárton, • Csípő Istvánná Turkevéről (Setét Mihály-utoa 4. sz.) szülési segély ügyben írt hozzánk. Válaszunk a következő: Szülési segélyre az a biztosított nő jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül 270, illetve 180 napi biztosítási időt tud igazolni. A 270 nap 100, a 180 nap 50 százalékos szülési segélyre jogosít. Levélírónk 1956 február 12-én szült, de mivél 1954 február 12-től mindössze öt havi biztosítási időt tud igazolni, így a Kisipari Szövetkezet Kölcsönös Biztosító Intézete Megyei Alközpontja részére segélyt nem folyósíthatott.. • K. Tóth Sára (Öcsöd, Petőfién 52.) levélírónk ügyében megkaptuk a választ* A Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodája a kunszentmártoni járási tanács pénzügyi osztályánál megvizsgálta a panaszt, s a tévesen kimutatott adótartozást törölték. így levélírónk jogos panaszát orvosolták. Alkoholellenes mozgalmat kezdeményezett a Szolnok megyei egészségügyi állandó bizottság A Szolnok megyei egészségügyi állandó bizottság a közelmúltban nagyjelentőségű kezdeményezést indított el. Elhatározták: mozgalmat indítanak az alkoholizmus leküzdésére, hogy felszámolják a mult- rendszernek ezt a szomorú örökségét. Már meg is indult a gyakorlati munka: az állandó bizottságok tagjai és az egészségügyi dolgozók me- gyeszerte felmérik, hogy hol, hány idült alkoholista él és elősegítik, hogy ezeket az embereket elvonókúrára utalják be. Szolnokon előadást rendeztek, amelyen az alkohol káros hatását ismertették. Az állandó bizottság alkoholellenes programjában szerepel még az is, hogy már az általános iskola nyolcadik osztályában és a középiskolákban is foglalkozzanak a pedagógusok az alkohol elleni neveléssel. A szakszervezetekkel közösen olyanirányú munkát folytatnak, hogy az iszákos dolgozók, önként felhaltalmazzák az üzem, illetve a gazdaság vezetőségét, hogy fizetésüket a feleségüknek, vagy más családtagnak fizessék ki. Több helyütt megvalósítják, hogy az italboltok a szokásos heti szünnapot a fizetés napjára tegyék, s ezáltal is elejét vegyék a túlzott szeszesital- fogyasztásnak.
