Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-28 / 50. szám
1953. február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a PARTÉIÉTi Az első lépések előtt Még csak két nap telt el az üzemi pártvezetőség ujjáválasztása óta, amikor a Jászberényi Aprítógépgyárban jártunk. Az új titkár, Velkei elvtáns éppen az átvétellel bajlódott, selejtezte a régi iratokat, láthatóan rendet akart teremteni, mielőtt munkához lát. Nem zavartuk, hanem széjjelnéztünk az üzemben. A fiatalok munkája és a DISZ felől érdeklődtünk. Makai István DISZ titkár készségesen tájékoztatott bennünket. Sajnos, nem sok jót tudott mondani. Sem a szervezeti élet, sem a fiatalok termelő munkája nem kielégítő. Hogy miért? Rengeteg okot lehet felsorolni, ö maga sem menti a saját hibáját. Technikumra jár, alig ér rá foglalkozni Díszmunkájával, de segítséget sem kaptak ezidáig elegendőt Talán majd az új pártvezetőség..: Ami a terme’ő munkát illeti, rossz a munkafegyelem a fiatalok közt, de néha a gépekkel és az anyagellátással is baj van. Amíg az elmúlt év végén alig volt száz százalékon alul teljesítő, most a csúcsesztergán do’gozó fiatalok között igen sok van ilyen. Az egyéb okok mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy a gyár januári tervét "csak alig harmadrészben tudta teljesíteni. De talán hallgassuk meg, mit mondanak maguk a fiatalok. Potemkin Ede elvtárs, akit a vezetőség a DISZ segítésével bízott meg. szintén még csak most ismerkedik a problémákkal, Ezért szívesen vállalja a kalauz szerepet Először is a jobbak véleményére vagyunk kíváncsiak. Besateri Ilona gépe mellett állunk meg először, 6 a szerszámműhely esztergályosa DISZ vezetőségi tag és olyan fiatal, aki állandóan száz szí?a1 ék felett teljesít. Kis törékeny leány, de ügyességgel, szorgalommal a fiúkat is túlszárnyalja a munkában. A DISZ-ről viszont nem sokat tudott mondani. Hiszen ő is éppen azt szeretné tudni, mi lehet az oka a fiatalok közömbösségének? Parádi Eszter a szereidé fiatal, de ugyancsak jól dolgozó esztergályosa már határozottabb véleménvl formál. * — Nálunk olyan a szervezeti élet akár csak a felnőtteknél. Más is kelt a fiataloknak. Kirándulás például Szeretnénk más üzemeket is megismerni. Itt csupa falusi fiatalból lett szakmunkás dolgozik, akiknek nagy része mást se látott, csak ezt a gyárat. Hát mi keltse fel a fantáziájukat, ha sehova se viszik őket. Mennének a saját pénzükön is. A gyűlés se legyen olyan száraz. És a munka! Hát van itt verseny? Csak elindítják, de sohase értékelik. Könyvjutalom, — ez iß kellene. Parádi Eszter DISZ vezetőségi tag. Vajon mi lehet az oka, hogy ezeket a javaslatait a DISZ életben nem tudja érvényre juttatni? 1 el“k Karöty is éves esztergályos havi át’aga 138—140 százalék, de volt már 180 is. Váltótársai. Pató László és Vas Béla szintén elérik ezt az eredményt, ők is fiatalok. Sz. A.-t is megszólítjuk. B. F.-néved együtt a selejt-táblán láttuk a nevét. 96 selejt munkadarabot csiná'tak a múlt hónapban ketten, ezért kerültek a szégyentáblára. Sz. A. a brigádszállás lakója. Jó szállás, rend van, tisztaság, de amikor a váltóműszakban dolgoznak, csak maguk főzőcsfcéznek. Szüleiktől távol élő 19—20 éves fiatalok. Van-e itt, aki az apát, az anyai gondoskodást igyekezne pótolni számukra? A közösségnek kellene mindezt betöltenie. Igen, elsősorban a kommunistákra, a pártvezetőségre, a DISZ-re vár ez a feladat is. És végül találkoztunk lent az üzemben Gróf elvtárssal, a gyár igazgatójával. A fiatalokról beszélgettünk. Gróf elvtárs saját gyermekkorát idézgette, amikor három szakmát is meg kellett tanulnia, mert nőire az egyikben felszabadult, akkor mindig beütött a „konlodve célul tűzték ki a megye MNDSZ szervezeteinek asszonyai, hogy tovább erősítik soraikat. Megyeszerte lelkes felvilágosító munkát végeznek s ennek eredményeként új szervezetek alakulnak, a régiek pedig tovább erősödnek. Az utóbbi hetekben tizenegy termelőszövetkezet asszonyai hozták létre MNDSZ szervezetet. A tömegszervezet számszerű növekedése főleg a Jászságban szemjunktuna”, nem kellett a szakmunkás. Ismerik a mai fiatalok, milyen időik voltak azok? Nem. Nem volt részük benne. Ezért becsüljék, szeressék jobban a szakmájukat és hálálják meg lagalább töredékét annak a sok gondoskodásnak, amit az állami, a közösség áldoz rájuk — így vélekedik erről Gróf elvtárs. Tegyük hozzá: milyen sokat is tudnának mindezekről beszélni az öregek és ke'lene is beszélni még többet a múltról, a jelenről, a jövőről a fiataloknak. De ki fogja mindezt szervezetten kézbevenni, ha nem a pártszervezet, a párttagok s az újjáválasztott vezetőség? Sajnos, találkoztunk olyan véleménnyel is, hogy csibészek ezek a fiatalok, csikefogók, mégis mindenki csak őket segíti, dajka'ják őket, őrizgetik, mint valami kincset, pedig nem érdemlik meg ... Vajon akad-e a fiatalok közt, akinek az önérzetét ne sértenék ezek a hangok? És ha sérti, tegyenek ellene, de ne csak szavakkal, hanem tettekkel elsősorban. Fogjanak össze és mutassák meg, lesznek olyan szakmunkások, mint a tapasztalt öregek a műhely másik részében a karusszel gépeknél De ehhez valahogy közelebb kellene kerülniük azoknak az „öregeknek’’ is a csúcsesztergákon dolgozó fiatalokhoz. Mennyi problémába ütköztünk, milyen sok megoldandó feladatot találtunk rövid üzemi sétánk alatt. Megoldásukhoz hozzákezdeni az újjáválasztott pártvezetőség első lépése lesz. Néhány hét múlva megnézzük, hogyan haladtaik előre. F. Tóth Pál. betűnő: a jászberényi járásban egyetlen hónap alatt — január végén és a február elején — a felvilágosító munka nyomán 1200 aszszony határozta ed, hogy be’ép a szövetségbe. Egyedül Jászjákóhalmán 110 új tagkönyvet osztottak ki az utóbbi időben, míg Jánoshidán nyolcvanheten kérték felvételüket az MNDSZ szervezetekbe. Az egész megyében egyetlen hónap folyamán 1850 taggal erősödött az MNDSZ, Közel kétezer új tsz fog egy hónap alatt a megye MNDSZ szervezeteiben A Nemzetközi Nőnapra készü-A Cíbakhází Gépállomás példája A jó termés, a mezőgazdaság hozamának legalább 3 százalékos emelése — ez a gépállomási dolgozók legfontosabb feladata ebben az évben, ügy kell dolgozniok, olyan munkát kell végezniök, hogy az általuk művelt föld gazdagabban teremjen, mint az elmúlt esztendőben; S különösen fontos feladatuk, hogy a gépállomás területén működő termelőszövetkezetek termelési eredményeinek növeléséhez állandó és hathatós segítséget nyújtsanak annak érdekében, hogy a nagyobb termés láttán az egyénileg dolgozó parasztok nagyszámban lépjenek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A Cibakház! Gépállomásnak van tennivalója ezen a területen. S nem is kevés. Növelni a terme'öszövei kezetek vonzóerejét A gépállomás területén 11 termelőszövetkezet működik, illetve most már 12, mivel Tíszakürtön szőlőtermelő szövetkezet alakult nemrégen. A törekvés — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — az. hogy a népállomás vezetői és dolgozói azt vallják hogy a szerződésben vállalt munka elvégzése egyedül nem elégséges. Ennél több kell. Elhatározták, hogy a termelőszövetkezetek termelési terveinek megfelelően a szövetkezetek különböző gazdálkodási ágairól — így a növénytermelésről, az állattenyésztésről — táblázatot készítenek a kihelyezett agronőmusok bevonásával. Ez a táblázat tartalmazza a tervezett hozamot, az ehhez szükséges munkákat s az eredményeket. A kihelyezett agronőmusok állandóan tájékoztatják a gépállomás vezetőit az elvégzett munkákról. így pontosan számontartják majd, hogy pl. egy-egy termelőszövetkezet tehenészetében hogyan alakul a tejhozam, elvégezték-e a kézi erőre tartozó munkákat a növénytermelésben stb. Ha a gépállomás azt tapasztalja, hogy valahol mulasztás történt, pL egy kapálás időpontja eltolódik, vagy csökken a tejhozam, azonnal előveszi a termelőszövetkezet kihelyezett agronómusát, megvizsgálja a hiba okát s javaslatot tesz a termelőszövetkezet vezetőségének, hogyan változtasson rajta. S ehhez természetesen segítséget is nyújt, Uj dolog ez a Cibakházi Gépállomás munkájában. De nagyon jó dolog, hiszen így és csak így tud a gépállomás valóban eredményes segítője lenni a terméshozam növelésének, következésképpen pedig a termelőszövetkezetek megszilárdításának és számszerű fejlesztésének. Mi van a kihelyezett mezőgazdászokkal ? A fent ismertetett módszer bevezetésének eddig még csak az első lépései történtek meg. A gépállomás vezetőinek most is az a véleménye, hogy keveset foglalkoznak a termelőszövetkezetek problémáival s többet is tudnának tenni a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében. Ebben azonban nehézséget jelent a kihelyezett mezőgazdászok problémája. Ezek a mezőgazdászok fiatalok, gyakorlati munkában való jártasságuk s nem egy esetben szakmai képzettségük, nem megfelelő, ugyanakkor a munkához való hozzáállásuk is svense. Magyar János, a martfűi Tisza Termelőszövetkezet kihelyezett' mezőgazdásza nem nyújtott elég segítséget a tervkészítéshez. Megtörtént, hogy napokat nem ment a tsz felé s munkája is legtöbb esetben is csak abban merült ki, hogy megkérdezte a tszben, hogy s mint vannak, aztán továbbáll!. íme egy probléma. Nem vitás, hogy a kihelyezett mezőgazdászok kevés tapasztalattal rendelkeznek, emiatt nincs is tekintélyük, a kezdeményező erő is kevés bennük. Ez azonban nem lehet örökké tartó állapot. A pártszervezet nevelje őket harcos helytállásra a kiváló traktorosok példájával, a szakvezetők pedig tanítsák őket gondosan, alaposan s szeretettel, hogy munkájuk mestereivé növekedjenek. A „földéhség“ orvossága Amikor a gépállomáson jártam, ogy pártvezetőségi ülés végére toppantam be. A jelenlévők közül Gálfi brigádvezető s mások is rögtön kérést szegeztek a mellemnek„írja meg, elvtárs, ezt a lapban!” íme, megírom. A Cibakházi Gépállomás traktorosainak földéhsége van. Úgy gondolom, hogy ez egészen különleges tünet s — nagyon egészséges tünet. Mert mi is a helyzet? Az, hogy a Kunszentmártoni Gépállomás körzetében Kungyalu határában van 2000 hold terület, amelynek nagyrésze cibakházi dolgozó parasztok birtokában van. A Kunszentmártoni Gépállomás őszszel általában nem tud ide erőt biztosítani s csak „tavaszi tartaléknak tartja. Most is található 300 kát. hold szántatlan rész itt. A Cibakházi Gépállomásnak az a kérése, hogy csatolják hozzá ezt a területet, márcsak azért is, mert Cibakházához lényegesen közelebb esik. Ezzel egyetért a kungyalui tanács, amint mondták a járási tanács VB mezőgazdasági osztálya is, a Kunszentmártoni Gépállomás és a megyei tanács VB gépállomási igazgatósága azonban nem. Pedig nagyon ésszerű lenne a terület átcsatolása. Gálfi elvtárs szerint, ha övék a terület, nem lenne rajta szántatlan föld. Orvosolják hát ezt a földéhséget, hiszen — amint tudom — a kérdés több éve vajúdik már — s kárára a népgazdaságnak. * A Cibakházi Gépállomás dolgozói a tavasz beköszöntével a kommunistákkal az élükön harcba indulnak, bírókra kelnek a földdel, a természettel. Okos, előrelátó, fegyelmezett munkával bő termésre késztetik a földet, virágzáshoz segítik a termelőszövetkezeteket s így .gyengetik a jövő egyre feljebb ívelő útját. Péteri István A Paoirgyór dolgozói megbeszélik a Kongresszus útmutatásait A Szórnom Papírgyár dolgozói napról-napra nagy figyelemmel fordultak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa felé, érleklődéssel olvasták £fz újságokban az elhangzott beszédeket, a hozott határozatokat. Az érdeklődés — bár a kongresszus már véget ért — ma sem kisebb. A Papírgyár dolgozói látják, hogy a kongresszus az ő munkájukhoz is rengeteg segítséget nyújt. A cél az, hogy a kongresszus útmutatásait jól hasznosítsuk a helyi adottságok figyelembevételével. Erről beszélgettünk Zsamal György elvtárssal, a Papírgyár párttitkárával. — A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán elhangzott beszámolók és hozzászólások, a hozott határozatok mély hatással voltak rám s üzemünk dolgozóira is — mondotta Zsarnai György elvtárs. — Úgy gondolom, hogy szükséges a kongresszus anyagának rendszeres és alapos tanulmányozása. Ezért elhatároztuk, hogy öszszejöveteleket szervezünk. Ezek corán a párttagok és a pártonkívüliek közösen megvitatják a kongresszus anyagát s megbeszélik azt is, hogy az üzem munkájában hogyan hasznosítják útmutatásait. Fontosnak tartom, hogy ebbe a fiatalokat is bevonjuk. A pártszervezet segítséget nyújt majd a DISZ szervezetnek ahhoz, hogy a fiatalok részére összejöveteleket szervezzen a kongresszus anyagának tanulmányozására. Biztos vagyok benne, hogy a kongresszuson elhangzottak megvitatása hasznos segítség lesz munkánkban — fejezte be Zsarnai György elvtárs. Élüzem-avafó ünnepségek A Szolnoki Nyomdaipari Vállalat az e_múlt év negyedik negyedévében elért eredményei alapján elnyerte — immár negyedszer — az „élüzem” kitüntetést. Az üzem dolgozói szombaton délelőtt 11 órakor tátották élüzemavató ünnepségüket. Ezen a Megyei Tanács VB képviselője átadta a kitüntetést az üzemnek. Az avatáson több dolgozót megjutalmaztak jó munkájukért. Az ünnepség után díszebéden vettek részt a vendégek és az üzem dolgozói. A Szolnoki Cukorgyár e’ső ízben nyerte el az „élüzem” címet. Itt szombaton délután 5 órakor rendezték meg az avató-ünnepséget. A különböző szervek küldötteinek üdvözlő szavai és a vállalat vezetőségének beszámolója után átadták az Élelmiszeripari Minisztérium cukoripari igazgatósága vándorzász’aját az üzem dolgozóinál?; Ez után díszvacsora, majd reggelig tartó táncmulatság következett. Varga. Áhot felkészületlenül várták a telet, objektiv akadály a hideg A Tiszamenti Vegyiművekben heteik óta keményen küzdenek a téllel. A gyár udvarát átszelő hoszszú iparvágány két oldalán betonkeményre fagyott a pörkölő kemence tápláléka: a kovand. A kupacok, mint valami gát kísérik a síneket, ameddig a szem ellát. Távolabb, ahol a vasút az épületek mögé kanyarodik, népes csoport küszködik az összefagyoit anyaggal Minden lapát kovandért külön-külön meg kell küzdeni, míg kiszakad az egybeálló tömegből s* a vagonra kerül. Ez a munka tulajdonképpen az öt tagú Susa brigád feladata volna. Erejük azonban nem elég rfiost, pedig nem akármilyen emberek. Susa Béla háromszor kapott már kitüntetést munkájáért, Lucza István kétszer. — Még csákánnyal is hiába próbálkozunk most — mondja Susa Béla. — Modernebb eszközökhöz folyamodtunk tehát. Kompresszort kaptunk s légszenszámmal vésünk — így se könnyű — állapítja meg a fiatalabb Lucza, aki az imént tette le a rázós szerszámot, — Sokan dolgozunk most, még se sok a látszatja — veszi át újra a szót a brigádvezető —, pedig itt van minden megmozgatható ember a savüzemből és a műhelyekből. Györki bácsi ide kalauzolta reggel a kengyeli Sallai TSZ tagjait is, aikik meghallották, milyen bajban vagyunk és eljöttek segíteni. Itt vannak még ezenkívül a nép hadsereg katonád is, akik robbantják a fagyott halmokat, de katonásan dolgoznak a lapáttal is. Lassan telik a két vagon — végül mégis tele lesz, majd a gyári mozdony mögéjük áll és óvatosan tolatja őket a buktatóhoz. Itt bedöntik a bunkerba az anyagot s körülbelül fél naoig biztosítva van a kemence ellátása. A hallatlan erőfeszítéssel felszedett két vagon anyag félnapos szükségletet fedez csak. Illetve még ennyit sem, mert csupán a savüzem egyik oldala dolgozik. A másikkal a napokban kényfe'enek voltak leá'lni, mert a legjobb igyekezettel sem tudták biztosítani az üzemeltetéshez szükséges alapanyag behordását. A februári terv teljesítésében már senki néni bízik az üzemben Ügy mondják, pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy az egyik oldallal legalább dolgozni tudjanak. Meg kel hagyni, áldozatkész, nagyszerű munka folyik ennek érdekében, senki nem ismer fáradságot hideget, munkaidőt és vasárnapot. Mindenki túlórázik ezekben a napokban. Horváth Ödön üzem vezető már alá se írja a vaskos köfeget kitevő túlóraengedélyeket annyi van belőle. Minden ilyen napú-szelet olyan munkabér kifizetését jelenti, amely mögött nine"' árufedezet. Az üzem ugyanis jó, ha háromnegyed részét teljesíti tervének, ezzel szemben így becsülik: lesz vagy 80 000 forint béralaptúllépés. Felmerül a kérdés, szükséges e minden télen ezt a kálváriát járni, túlzott erőfeszítéseket követelni a dolgozóktól, szembenézni a leállás veszélyével? Tavaly ugyanis hasonló volt a helyzet; Sokan így vélik: váratlanul jött a hideg s ki tudta azt előre. Januárban, februárban sosem váratlan a hideg. Az ősz folyamán nagymennyiségű nyersanyag érkezett a gyárba. Volt olyan nap, hogy 70—80 vagon befutott. Az anyagmozgató brigád nem tudott ekkor mást csinálni, mint ledúrta a kovandot a vágányok mellé. Az anyag aztán ott is maradt, ott érte az eső, a hó. majd a kemény fagy; Ugyanakkor a nyersanyag raktár úgyszólván üresen áll, jó, ha egy napra való anyagot tá* rolnak benne. Ha a többezer tonna anyagot nem is raktározták be, legalább egy olyan biztonsági készletet hordhattak volna tető a’á, ami élég lett volna a legkritikusabb napokban. Ezzel elejét vették volna a kényszerű leállásnak; Lehet, erre is túlórát, rendkívüli munkát kellett volna igényelni, azonban lényegesen kevesebbet, mint most, amikor már csontkeményre fagyott az anyag. Igaz, a raktárba is behatol a hideg, a szikkadt és az ázástól megóvott kovand azonban fagyottan is könynyen kezelhető. Ezek szerint az anyagbehord ás, ill. a raktározás problémáját kellett vo’na megoldani. Erre is találtak volna lehetőséget. Nem kellene kétszer mozgatni az anyagot, ha az iparvágányokat a raktáron vezetnék keresztül. Pólyák Kálmán javasolta, hogy néhány vagon hoszszúságban futószalagot fektessenek a vágánypárok közé, s ez automatikusan a bunkerba hordja az anyagot és innen a szállító rendszer viszi tovább. Ezt az utóbbit elvetették, pedig 80 százalékban saját erejével megvalósíthatta volna az üzem s ez bizonyos mértékű megoldást jelentett volna. A hidegre fordult időjárás tehát mégsem olyan objektív akadály, amit át ne lehetett volna hidalni megfelelő gondoskodással. Az őszszel Hidas István elvtárs a Szabad Népben megjelent cikkében figyelmeztette üzemeink vezetőit a téli előkészületekre s különösen hangsúlyozta az anyagkészletezés fontosságát. Ogy látszik, szava mégsem jutott el mindenhova. A Vegyipari Minisztérium illetékes igazgatóságának meg kell adni a segítséget ahhoz, hogy a Tiszamenti Vegyiművek a következő ‘élre már jobban felkészüljön. Pala.
