Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-23 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl Köszöntjük a Szovjet Hadsereget fennállásának 38. évfordulóján] J A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kong resszusa Vorosilov elvtárs felszólalása szerű tudományon és technikán alapuló munka iránt. Az alábbiakban ismertetjük Vorosilov elvtárs felszólalását, amely a hétfői ülésen hangzott el. Vorosilov rámutatott azokra az intézkedéseikre, amelyeket a párt tett a beszámolási időszakiban a gazdaság fellendítésére, majd így folytatta: A központi bizottság a beszámolóban fe.öleit időszakban szilárdan és következetesen megvalósította a kollektív vezetés lenini elvét. Ezután is szilárdítanunk kell a kollektív munkának ezt a lenini elvét, mert csak így óvhatjuk meg magunkat az esetleges hibáktól és tomöríthetjük még szorosabban a párt körül a dolgozók széles tömegeit. Olyan korszakban élünk — hangoztatta Vorosilov —, amikor a világon a történelemben eddig még soha nem látott új, élenjáró társadaimi-pohtikai rendet teremtő folyamatok mennek végbe. Ezután rámutatott arra, hogy a Szovjetunióval együtt sok nép, együttvéve az emberiség egyharmada máris szilárdan a szocializmus építésének útjára .épett és évről évre új sikereket ér el ezen az úton. Szólott az ázsiai és afrikai országok százmillióinak ébredéséről, méltatta a nagy Kínai Népköztársaság, az Indiai Köztársaság je entós gét, kiemelte Ázsia és Afrika felébredt népeinek tevékeny bekapcsolódását a békeharcba, majd ezeket mondotta: Nem azért harcolunk a békéért, mintha országunk gyenge lenne. A Szovjetunió hatalmas ál am. amely minden szükségessel rendelkezik, hogy megsemmisitóen visszaverjen bármilyen agres zort. Azért védelmezzük a békét, mert tudjuk, milyen hatalmas áldozatokat követel és milyen hatalmas pusztításokat okoz a korszerű háború. Tudják ezt azok a katonai vezetők is, akik a második világháborúban szövetségeseink voltak. Jó lenne, ha e felismerésből megfelelő következtetéseket vonnának le politikájukban. (Taps.) Országunk hatalmas feladatai — folytatta Vorosilov — a szovjet állam további megszilárdítását és a szocialista törvényesség fokozását követelik meg az államapparátus valamennyi láncszemének tevékenységében. Hru csov elvtárs a központi bizottság beszámolójában vázolta a kommunista építés programját. E program megvalósítása szorosan összekapcsolódik azzal, hogy a dolgozók alkotó kezdeményezése minden módon kibontakozzék, még nagyobb mértékben bevonjuk a dolgozókat az államigazgatásba és tovább fejlődjék a szovjet szocialista demokratizmus. A tanácsok a szovjet állam fennállásának 38. esztendejében az igazi néphatalom szerveiként kifejlődtek, megedződtek és megszilárdultak. s a szovjet államrend megingathatatlan politikai alapját alkotják — hangsúlyozta Vorosilov, maid igy fo.ytatta: Jellemző, hogy éppen ott, ahol a tanácsok rend zertelelenül hívják össze ülésszakaikat, ott ver gyökeret a betűrágó hivatalnoki munkastílus ott veszítik el a kapcsolatokat a tömegekké. ott fejlődik ki a bürokrácia, lesz rossz a munka. Na unk nem mindig tesznek eleget annak az alkotmányos követelmény neK ame.y szenm vi-sza kell hivn- az >kat a kü dötteket akik nem 'gazo -ák a választók bizalmát. Ez bizi nyes mérték g azzal magyarázható, hogy a küldöttek visszahívásának rendje nincs kidolgozva Ami a Szovjetunió Legfelső , Tanácsa tagjai visszahívásának rendjét Illeti, a megfelelő törvény terv’ezet elkészült és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztik; hogy minden küldött jól az eszébe vésse. (Derültség, taps.) A szónok a továbbiak során a törvényhozás és a szocialista törvényesscg néhány kérdésével foglalkozott. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának több fontos törvényhozási intézkedést keli tennie — jelentette ki s kiemelte az egész Szovjetunióra vonatkozó egységes nyugdíjtörvény tervezetét, a munkások és alkalmazottak reálbérének emelését, a hétórás munkanapot, a dolgozók egyes kategóriái részére pedig a hatórás munkanap bevezetését, bércsökkentés nélkül. E nagy feladatok megoldásánál — folytatta beszédét Vorosilov —, fel kellene vetni a munkajog felülvizsgálásának és rendezésének kérdését. Mostanában elkészítették az új büntetőjogi és a büntelőeljárá jogi törvénykönyv tervezetét. Ezek hatálybaléptetésének fontos szerepe lesz a szocialista jogrend megszilárdításában és az állampolgári jogok megvédésének biztosításában. A párt központi bizottsága nagy figyelmet fordít a szocialista törvényesség megszilárdítására. Eddigi intézkedéseink eredményeképpen teljes egészében visszahelyezték jogaiba és megerősítették az ügyészi felügyeletet. Nagy, fáradságos munkára van szükség kádereink nevelésében annak érdekében, hogy az eg:sz lakosság között széles körben ismertessük a szovjet törvényeket és megértessük, hogy azokat minden állampolgárnak pontosan teljesíteni kell. Azon kell fáradoznunk, hogy párt-, állami, gazdasági, szakszervezeti kádereink elejétől vég!g helyesen értelmezzék és feltétel nélkül alkalmazzák a törvényeket. A szocialista törvényességért folyó harcban nagy szerep jut sajtónknak. Sajtóinknak e téren sok a tennivalója és sokat is tehet. Határozottan véget kell vetni annak, hogy a dolgozók bejelentéseit bürokratikusán kezeljék, jobb munkát kell végezni a bejelentők jogos igényeinek megvizsgálásában és kielégítésében. A dolgozók számos bejelentését és jogos panaszát szülő okok felszámolása végett fő figyelmünket arra kell összpontosítanunk, hogy megjavítsuk a szovjet intézmények, a vállalatok, a kolhozok és a társadalmi szervezetek munkáját, hogy a szovjet államapparátus hibátlanul működjék, a törvényre alapozza döntéseit és hogy a szovjet funkcionáriusok figyelmesen és lelkiismeretesen teljesítsék kötelességüket, tekintetbe vegyék munkájukban a dolgozók érdekeit és igényeit. Pártunk és az állam — folytatta a szónok — ragy és sokrétű munkát végez, hegy a kommunizmus öntudatos építőivé nevelje a szovjet embereket. Sokat teszünk a felnövekvő nemzedék neveléséért is. A kommunista párt és a szovjet hatalom már sokat tett, hogy ifjúságunk és az egész szovjet nép csupa tanult, művelt emberből álljon. A hatodik ötéves tervben az oktatásügy nálunk olyan színvonalat és lendületet ér el, amely ismeretlen rrr'g a legfejlettebb tőkés origókban is. Hazánkban alapjában véve megvalósult az általános középfokú oktatás. De középiskolai oktatásunknak van egy nagy fogyatékossága. A középiskolából olyan fiatalok kerülnek ki akik nincsenek kellőképpen felkészülve a gyakorlati munkára. Nekünk pedig egész ifjúságunkba bele kell oltanunk a készséget a gyakorlati munka, méghozzá nem az egyszerű munka, hanem a korMost, amikor népgazdaságunkat új, bonyolult technikával szereljük fel, nemcsak a művezetőnek, hanem minden egyes munkásnak is egyre nagyobb szüksége lesz a középfokú képzettségre. A párt, mint ismeretes — folytatta Vorosilov — a XIX. kongreszszuson megmutatta a feladat megoldásának útját: a politechnikai oktatás bevezetését. De gyakorlatilag még igen keveset tettünk e téren. A Komszomol- és a szakszervezetek mostanában gyakran nem tudják és nem is igyekeznek megtanulni, hogyan kell jól megszervezni az ifjúság szabad idejét, helyes mederbe terelni forrongó erejét. Ezt az energiát, a természet adományát nem használják fel kellőképpen arra, hogy az ifjúság tanulmányozza az új technikát és agrotechnikát, részt vegyen a tömegsportban, nem használják fel arra, hogy színielőadásokat, nagy tömegeket megmozgató sportversenyeket és énekkari előadásokat szervezzen, feldíszítse a kultúrpalotát vagy klubot, tisztaságot és rendet tartson benne. Sok esetben arra is szük-ég volna, hogy a fiatalok gyümölcsös- és virágoskertet létesítsenek. Az ifjúság helyes nevelése — hangsúlyozta a szónok •*- a kommunizmus építésében kivívandó további sikereink záloga. (Hosszantartó taps.) Jól tudjuk — fejezte be beszédét Kliment Jefremovics Vorosilov —, hogy dicső pártunk és a körülötte szorosan tömörült szovjet nép, ez a hősi nép, a kommunista párt XX. kongresszusa határozatain fellelkesülve még erőteljesebben fejti ki alkotó tevékenységét, és új, kiváló »kereket arat a kommunizmus ép, tésében, az egész világ hosszú és tartós békéjének biztosításában; valamennyi nép barátságának szilárdításában és fejlesztésében, (Taps.) L. M. Kaganovics elvtárs beszéde Kaganovics, az SZKP XX. kongresszusán mondott beszédében először a nemzetközi helyzettel és a Szovjetunió külpolitikájával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy most döntő jelentősége van a háború és a béke kérdésének, mert ez égető és létfont ős-ágú a világ sok tíz- és százmillió embere számára, aki a XX. században két világháborút élt át. A népek az új háborúk kirobbantásának útiában álló döntő erőt jelentenek. És ennek az erőnek a részaránya, a népek békeakaxata, az az elhatározása, hogy megakadályozzák az új pusztüó világháborút, a legutóbbi időszakban mérhetetlenül megnőtt. Ezért — mondja Kaganovics — feltétlenül helyes a jelenlegi erőviszonyok felméréséből azt a következtetett levonni, hogy a háború nem valami végzetszerű elkerülhetetlen dolog. De a világ népeinek és elsősorban a szovjet népnek — hangsúlyozta a szónok — ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az imperializmus reakciós erőinek kalandor jellegéről és ezért a legnagyobb éberséget kell tanúsítani. Kagarovics beszédében nagy figyelmet fordított a legfonto abb népgazdasági feladatokra, köztük a közlekedés fejlesztésére. Közölte, hogy a Szovjetunió vasútvonalainak villamosításáról e.fogadott tizenötéves terv előírja, hogy a legfontosabb vonalakat amelyeken az áruforga om a legnagyobb — Moszkvától aélre és keletre i—, valamint a hegyi vonalakat, a nagy áru- és utasforga mú főútvona akat és a nagyvárosok körül levő elővárosi szakaszokat villamos vontatásra kell átalakítani. A vasutak villamosítása és a motoros mozdonyok elterjesztése le-. hetévé teszi a vasútvonalak szállítási képességének növelését. Az új, 5700 lóerő kapacitású, nyolctengelyes villamosmozdony a 3,5—4 ezer tonna súlyú vonatot óránként 90 kilométeres maximális sebességgel fogja vontatni. 1900-ban villamos és motoros vontatással fog lebonyolódni a jelenlegi 14 százalékkal szemben a vasutak egé.z áruforgalmának 40— 45 százaléka. Kaganovics megállapította, hogy a vasúti közlekedésben szélesebben el kell terjeszteni a iegújaibb technikát, az automatizálást, a villamos biztosítóberendezéseket, a rádió és a televízió alkalmazását. Tovább fejlődik a vasúthálózat. 1960-ra például meg kell epiteni; az új Magnyitogorizk—Sztyerlitamak—Abdulino vonalat, amely a Dél-Urai és Karaganda áruinak Nyugat felé közvetlen kivezető utat ad; a Kurgan—Szinarszkaja—Krasznoufimszk kerületi vonalat, amely megkönnyíti a szverdlovszkj vasútvonal munkáját, az Alma-Ata kerület—államhatár vona’at, amely új összeköttetés lesz a Kínai Népköztársasággal és másokat. A szónok foglalkozott a gépkocsi és a folyami köz ekeoésnek a hatodik ötéves tervben való fejlesztésével is. Kaganovics beszédében külön fogla'kozott a tömeges szocialista munkaverseny szervezésével, a termelési újítók élenjáró tapasztalatainak tévesztésével, a bérezési ’■endszer rendezésévei A szocialista munkaverseny fejlődésének jelenlegi szakaszát — mondotta — a népgazdaság műszaki felszerelésének jelentős növekedése, a munkásság kulturális és technikai színvonalának emelkedése ás a munkatermelékenység növekvő színvonala jellemzi. Ezen új körülmények közepette nőttek fel és fejlődték a termelés újítói. A szocialista mnnkaverseny új, jóval magasabb fokra emelkedett. Ez megköveteli a55 irányítás és szervezés megváltozott, magasabb színvonalát. Ennek ellenére súlyos hibák vannak a tömeges szocialista verseny szervezésében. Ezek a hibák különösen most tűrhetetlenek. Pártunk fontos határozatot hozott a hétórás munkanap bevezetéséről. Bízunk abban, hogy a szovjet munkás pártjának e történelmi jelentőségű határozatára a haza javára és a kommunizmus sikere érdekében végzett hősi munka még nagyobb lendületével válaszol. De e lendület realizálása céljából meg kell szűntetni a ma még meglévő óriási munkaidő-veszteséget. E komoly fogyatékosságok megszüntetése megköveteli, hogy a gazdasági vezetők, a pártszervezetek és a szakszervezetek jelentősen megjavítsák irányító tevékenységüket. A jól megszervezett és rendszeresen megtartott termelési értekezleten ott vannak és ott is kell, hogy legyenek a gazdasági vezetők, a szakszervezeti és pártfunkcionáriusok a munkásújítók és az egyszerű munkások. A termelési értekezleteknek fontos központnak kell lenniök. ahol kidolgozzák azokat a szervezési-műszaki intézkedéseket. amelyek biztosítják a munkatermelékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, a gazdasági tartalékok felkutatását és a munkások anyagi jóléte további javítására szolgáló alapok, a többi között az üzemi munkásjóléti alap növekedését. Minden gazdasági vezető, pártós kü önösen szakszervezeti funkcionárius közvetlen kötelessége, hogy tevékenyen részt vegyen a termelési értekezletek munkájában, hogy felfigyeljen a munkások, a műszaki dolgozók és alkalmazottak javaslataira, s hogy valóra váltsa az elfogadott javaslatokat. Hazánkban jelenleg kedvező objektív lehetőségek jöttek létre a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet ütemének meggyorsításéra. E lehetőségek megvalósítása döntő mértékben függ a szubjektív tényezőktől, a vezetés színvonalának és kultúrájának növelésétől a gazdasági és politikai élet minden területén, Különösen fontos a pártunkat a tömegekkel összekapcsoló szakszervezetnek, mint a munkásosztály legnagyobb tömegszervezeténefc szerepe. A szakszervezetek jelenleg több mint 42 millió munkást ás alkalmazottat egyesítenek soraikban. Vitathatatlan, hogy szakszervezeteink munkájukban hatalmas eredményeket értek el és nagy érdemeket szereztek a munkásosztá y, a párt és az állam szolgálatában. Szakszervezeteink sok mindenben példaképei a népi demokratikus országom testvéri szakszervezeteinek és megérdemelten töltenek be vezető szerepet a nemzetközi munkásmozgalomban. Helytelen lenne azonban, ha a szakszervezetek munkájában nem látnánk meg a komoly fogyatékosságokat, amelyek kiküszöbölésével jelentősen növelnünk kell a szakszervezetek szerepét a kommunista építésben. A párt központi bizottságának júliusi te'jes ülése rámutatott, hogy meg kell javítani a szakszervezeti munkát a szocialista verseny vezetésében, hogy ezen a téren fel kell számolni a formalizmust, szélesebb körben kell terjeszteni az élenjáró munkások és termelési újítók tapasztaltait, meg kell javítani a szakszervezeti munkát a munkafegyelem megszilárdítása terén, s ugyanekkor él kell érni a termelékenység, valamint a munkások és alkalmazottak anyagi jólétének növekedéséi:. A szakszervezeteknek a jelenleginél sokkal nagyobb állhatatosságot, harcosságot kell tanúsítaniuk mind az üzemekben, mind pedig a központban a munkanormák és a munkabér teru’etén meglévő nagy hibák feltárásában és megszüntetésében, a munkások és az alkalmazottak munkája és mindenapi £lete iránt tanúsított bürokratikus magatartás elleni harcban, a munkavédelemben. A szakszervezeteknek nagy figyelmet kell fordítaniuk a mur.ka problémáira és a velük közvetlenül összefüggő termelési kérdésekre. E tekintetben a szakszervezetekre nagy szerep vár a termelési értekezleteken, amelyeknek munkája aktivizálásra és jelentős javításra szorul. A szakszervezetek égés* munkáját, a legfelső szervektől egészen a legalsóig, hassa át a bolsevik meg nem alkuvás a bürokrat’kus ettéve’yedcsekkel, a munkásújítókka] való közömbös bánásmóddal ízemben és harco'janak a munkások és az összes dolgozók növekvő igényének és szükségleteinek kielégítéséért, A szakszervezeteknek tevékeny részvételükkel a kommunizmus (Folytatás a 2. oldalon.)
