Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-21 / 44. szám

% SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1356. február 2L A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa (Folytatás az 1-ső oldalról.) tét és fel kell ismerni a történelmi fejlődés távlatait. Az elviség és a rugalmasság lenini összekapcsolása a külpolitikai vonalvezetésben — ez az, ami biztosítja pártunk sike­rét a nemzetközi feladatok megöl dásában. Az a törekvésünk, hogy megvéd­­jük a békét és megakadályozzuk az újabb világháborút, a szocializmus országainak legyőzhetetlen barátsá­gára és — függetlenül társadalmi és államrendszerüktől — az olyan nem szocialista országok mind hat­hatósabb támogatására támaszko­dik, amelyek kiállnak a béke érde­keinek ellentmondó katonai töm­bök ellen és állást foglalnak az ál­lamok békés egymás mellett élésé­nek elve mellett. Köztudott, milyen nagyjelentőségű a béke megszilárdí­tása szempontjából az olyan orszá­gok álláspontja, mint India, Burma, Indonézia, Egyiptom és más orszá­gok. A békéért és az új háború ve­szélye ellen vívott harcunk érdekei megkövetelik, hogy mind a kom­munista, mind a szocialista pártok figyelmének középpontjába a mun­kásosztály egységének megterem­tése kerüljön — hangoztatta a to­vábbiak során. -— A munkásosz­tálynak feltétlenül le kell vonnia a tanulságot abból, hogy az agresz­­szív erők már kétízben használták fel sorainak megosztottságát világ­háború előkészítésére és kirobban­tására. Nem lesz háború, ha a mun­kásosztály tettekkel egyesíti erőit és mindvégig kitart a béke védel­mére irányuló eltökélt szándéka mellett; A Szovjetunió harca a békéért és a nemzetközi biztonságért Molotov foglalkozott a szovjet bé­kepolitika múlt esztendei eredmé­nyeivel, majd az Egyesült Államok bizonyos köreinek ösztönzésére lét­rehozott támadó katonai tömbök­ről, az Egyesült Államok és Anglia vezette északatlanti tömb szerepé­ről beszélt. Így folytatta: A hitlerizmus össze­omlása és a békeszerető Német De­mokratikus Köztársaság létrejötte után az európai földrészen most már nincs olyan agresszív állam, amely az adott körülmények között új világháború kirobbantására szánná el magát, támadást indíta­na, a Szovjetunió, vagy a népi de­mokratikus országok ellen. De nem lelhet szó nélkül elmen­ni Nyugat-Németország újrafél­­fegyverzésének tervei mellett. Nyu­­gat-Németországot már bevonták olyan támadó katonai csoportosu­lásokba, mint az északatlanti tömb és a nyugateurópai katonai szövet­ség Nyugat-Németország újrafel­­fegyverzése minden kétségen kívül fokozza az ellentéteket és növeli az összeütközések lehetőségét, beleért­ve az imperialista országok ellenté­teit és konfliktusainak lehetőségét is. Ázsiában ma — mutatott rá Mo­lotov —■, ha Dél-Koreát figyelmen kívül hagyjuk, aa agresszió veszé­lyének az a fő forrása, hogy Taj­van szigetét amerikai katonai tá­maszponttá változtatták. Ez a tá­maszpont teljesen szükségtelen len­ne, ha nem lennének agresszív ter­vek a nagy Kína ellen. A mi álláspontunk az “ emelte ki Molotov, — hogy minden álla­mot s elsősorban a nagyhatalmakat —i a köztük lévő nézeteltérések ed' lenére — egyesíteni kell annak a körülménynek, hogy valamennyien érdekéitek a béke megőrzésében. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az egyetemes béke biztosításának ügye mily nagymértékben függ a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok viszonyának gyöke­res megjavításától. Ennek figye­lembevételével a szovjet kormány N. A. Bulganyinnak Eisenhower­­hoz, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez intézett ismert üzeneté­ben javasolta a szovjet—amerikai barátsági és együttműködési szer­ződés megkötését. E javaslat ame­rikai fogadtatása arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államokban most erősek azon körök híveinek pozí­ciói, amelyek a rendezetlen kérdé­seket nem tárgyalások, hanem há­ború útján kívánják megoldani, s hogy ezek a körök bizonyos befo­lyással vannak az elnökre és a kor­mányra. De hiszen az amerikai nép érdekei, éppúgy mint a többi nép érdekei is, a békéről való foko­zódott gondoskodást követelik meg. Ilyen körülmények között fel­tételezhetjük, hogy erőfeszítéseink a szovjet—amerikai viszony meg­javítására kellő megértésre talál­nak majd az Amerikai Egyesült Ál­lamokban. Változatlan igyekezetünk — foly­tatta Molotpv —, hogy megjavítsuk viszonyunkat Nagy-Britanniával és Franciaországgal is. Minthogy a francia kormány különösen érdek­lődik a leszerelés iránt, arra törek­szünk, hogy együttesen bizonyos haladást érjünk el e probléma meg­oldásában. A Szovjetunió mindig is híve volt és ma is híve annak, hogy fej­lessze baráti kapcsolatait minden országgal, legyen szó nagyról vagy kicsinyről. A többi között remél­jük, hogy mód van ilyen viszony kialakítása Törökországgal, Irán­nal, Pakisztánnal és Japánnal is. Pártunk és szovjet kormányunk arra törekedett, hogy a békeharc frontját a lehető legnagyobb mér­tékben kiszélesítse, s evégett e harcot a nemzetközi ’feszültség enyhítésének zászlaja alatt in­dította el. A nemzetközi feszültség enyhítésének politikája, a béke­­harc legközérthetőbb és legrugal­masabb formája, s az adott körül menyek között a legnagyobb lehe tőséget nyújtja arra, hogy ebbe az I izmustól idegen személyi kuitusz­­ügybe, függetlenül a politikai né- szál, amely egy bizonyos szakasz­zetek eltérésétől, bevonják a kü­lönböző társadalmi rétegeket. A nemzetközi feszültség enyhítéséhez nemcsak a diplomaták és a poli­tikusok járulhatnak hozzá, hanem a gazdasági szakemberek és a kul­túra művelői is, akár mint álla­muk hivatalos képviselői, akár pedig mint olyan magánemberek, akik elősegítik az országok baráti kapcsolatainak és együttműködé­sének kifejlesztését az állami, a társadalmi és a magánélet valami­lyen területén. Az agresszív körök nem ok nélkül tesznek annyi lé­pést a kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének megakadályozására. Beszédének befejező részében Molotov kijelentette: Mind az or­szág életében kivívott komoly si­kereink, mind a fontos külpolitikai eredmények azzal függenek össze, hogy a Központi Bizottság a XIX. pártkongresszus után megvalósí­totta a kollektív vezetés lenini elvét. (Taps.) A Központi Bizott­ság az egész párt támogatásával szembeszállt a marxizmus—len In­ban oly kedvezőtlenül hatott. Mély meggyőződésünk, hogy a jelen kongresszus teljes egészében jó­váhagyja ezt az elvi álláspontot. (Taps.) Végül ezt mondotta: Eddigi és jövőbeni győzelmeink zászlaja a marxizmus—leninizmus lobogója. E zászló alatt haladunk előre, újabb sikereinknek és a kommu­nizmus győzelmének biztos tuda­tában. Nagyszabású építőmunkánk és következetes békeharcunk össz­hangban van minden nép, az egész emberiség érdekeivel. (Viharos, hosszantartó taps.) A következő felszólaló Sz. D. Ignatyev volt (baskiriai pártszer­vezet). A szónok az ország gazda­sági és kulturális építésének sike­redről szólva, adatokat idézett a Baskír Köztársaság életéiből. Ezután G. K. Zsukov (moszkvai pártszervezet) lépett a szónoki emelvényre. A fegyveres erők személyi állo­mánya — mondotta —, akárcsak az egész szovjet nép, szeretett kommunista pártja köré tömörülve fogadta a XX. kongresszust. A szovjet harcosok határtalanul oda­adok népük iránt és mindig ké­szek arra, hogy becsülettel méltó módon teljesítsék a szeretett hazájuk védelmével kapcsolatos katonai feladatokat; Pártunk és kormányunk mondotta — mindent megtesz, hogy fenntartsa a békét, s erősítse a bi­zalmat és a barátságot a népek között. A honvédelmi minisztérium teljes egészében és pontosan ha­táridőre hajtotta végre a szovjet kormány arra vonatkozóan hozott határozatát, hogy a Szovjetunió 640 ezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. A kormány egy­úttal 1956-ra vonatkozóan közel tízmilliárd rubellel csökkentette a katonai kiadásokat. Port Arthur-i és Porkkala Udd-i katonai támasz­pontjainkról kivontuk csapatain­kat. Ezeket az alakulatokat felosz­lattuk. A Szovjetunió példáját kö vették a népi demokratikus orszá­gok, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia összesen 180 000 fővel csökkentették fegyveres erőik lét­számát. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok nem szavakban, hanem tettekkel hajtottak végre intézkedéseket a nemzetközi fe­szültség enyhítésére; A szovjet népnek — állapította meg a felszólaló — tekintettel kell egy­úttal lennie arra, hogy a nemzet­­kört együttműködés politikáját az agresszív körök ellenállással fo­gadják. A nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése ellenére a ve­zető kapitalista országok nem csökkentették fegyveres erőik lét­számát; További erőfeszítéseket tesznek a tömbök kiszélesítésére, a katonai költségvetések növelésére, a fegyverkezési hajsza folytató­­sóra; Az amerikai és angol vezetőkö­rök nem sajnálják az eszközöket, csakhogy mielőbb félfegyverezzék a nyugatnémet hadsereget, amelyet többek között atomfegyverrel is el akarnak látni. Nyugat-Német­­onszágban felélednek az agresszív erők. A Távol-Keleten erőfeszíté­sek történnek a japán militarizmus feltámasztására. A nemzetközi fe­szültség másik fontos oka az, hogy az Egyesült Államok katonai tá­maszpontokat tart fenn idegen te­rületeken. Amerikai katonapoliti­kusok mind gyakrabban fejtik ki azt az elgondolást,, hogy az ame­rikai stratégiának az atomfegyver felhasználásán kell alapulnia. A Szovjetunió — folytatta a fel­szólaló — senkit sem fenyeget és senkit sem szándékozók megtá­madni. Tekintettel azonban arra, hogy még nem jött létre megegye­zés a fegyveres erők létszámának csökkentésére és az atomfegyver eltiltására vonatkozóan, s egyelőre a tartós békére nincs biztos garan­cia, kénytelen vagyunk olyan fegy­veres erőket fenntartani, amelyek biztosan meg tudják védeni ha­zánk érdekeit, nehogy ellenségeink bármiféle provokációja is várat­lanul érjen bennünket; Zsukov elvtáns kijelentette, hogy a szovjet fegyveres erőket — hála a pártnak és a kormánynak, ame­lyek állandóan gondoskodnak az ország védelmi képességéről — gyökeresen átalakították; a szovjet fegyveres erők minőségi tekintet­ben magasan felette vannak annak a színvonalnak, atmelyen a Nagy Honvédő Háború végén álltak. Je­lenleg különféle atom- és termo­nukleáris fegyverekkel, különféle típusú, hatalmas rakéta és sugár­hajtású fegyverekkel, többek kö­zött nagy hatótávolságú rakétákkal rendelkeznek. Elsőrendű lökhajtá­­sos légierővel rendelkeznek, amely meg tudja oldani mindazokat a fel­adatokat, amelyek az agresszor tá­madása esetén hárulnak rá. Fegyveres erőink és szövetsége­seink hadseregei — mondotta be­fejezésül Zsukov — valóban test­véri és összeforrott csatád, mély a népeink ragyogó jövőjéért küzdő és népeink érdekeit önfedáldozóan védelmező harcosokból áll. Ez adja erőnket és fölényünket a kapita­lista tábor fegyveres erőivel szem­ben. Ezután N. N. Kuzmin (moszkvai pártszervezet) arról beszélt, hogy valamennyien nagy figyelemmel hallgatták N. Sz. Hruscsov beszá­molóját, amely rendkívül világosan tükrözi az ország eredményeit, a szovjet ember álmait és törekvé­seit. Az ismert gyorsesztergályos ismertette munkáját és üzemének termelését. Hangoztatta, hogy a gyártási eljárások tökéletesítésével és a munkapad teljes kapacitásá­nak kihasználásával sikerült az ötödik ötéves terv ideje alatt 25 évi normáját teljesítenie. Z. T. Szergyuk (moLdvai párt­­szervezet) elmondotta, hogy a be­számolóban tárgyalt időszákban megerősödött a kommunista párt egysége. A Központi Bizottság fo­lyamatosan irányította a helyi pártszervezetek tevékenységét és nagy segítséget nyújtott nekik a legfontosabb kérdések megoldásá­ban. A Moldvai SZSZK pártszer­vezete számos intézkedést tett a vetésterület növelésére és a kuko­rica művelésének megjavítására. * Sz. A. Tovmaszjan (örmény pártszervezet) felszólalásában meg­állapította, hogy a szövetséges köztársaságok gazdasági és kultu­rális fejlődésének gyors ütemét biztosította á párt lenini nemzeti­ségi politikájának következetes megvalósítása. A köztársaság ipara 1940-hez viszonyítva majdnem megötszöröződött Az ötéves idő­szak alatt és különösen az utolsó két évben jelentősen fokozódott a mezőgazdasági termékek — a hús, a tej, a gyapjú, a zöldségfélék, a szőlő és a dohány — termelése; Felvirágzott az örmény kultúra. Az örmény nép joggal büszke sikereire — folytatta beszédét Tov­­majszan élvtárs — s szentül őrzi a szovjethatalom nagyszerű vív­mányait, hér az örmény nép ellen­ségeinek, az imperialistáknak és ügynökeiknek nincs ínyére Ör­ményország szabadsága. Amerikai kémek nyüzsögnek a szovjet ha­tár mentén másznak fel az Ara­­rátra, mintha Noé bárkájának ma­radványait keresnék, léggömbök segítségével felvételeket készítenek hazánk területéről. Mindezek a próbálkozások hiá­ba valóak: az örmény nép túlságo­san jól emlékszik az amerikai gyarmatosítókra, a török szultánok hóhéraira és a dasnak kalando­rokra. Az örmény nép biztos kéz­zel építi boldog életét a szovjet népek testvén családjában. A szombat esti ülés Az SZKP XX; kongresszusának február 18-i esti ülése F. R. Koz­lov elnökletével nyűt meg. Elsőnek O. V. Kuusmen (karél­­finn pártszervezet) kapott szót. A nemzetközi küzdőtéren — mondotta — jelenleg óriási törté­nelmi folyamat zajlik le: a nép­tömegek és egész népeik az impe­rializmus befolyási köréből áttér­nek az antiimperialista békeharc álláspontjára, majd a szocializmus álláspontjára helyezkednek. A nagy szocialista tábor, amelyet a Szovjetunió és a Kínai Népköz­­társaság vezet, napról-napra több barátot szerez más országokban, olyan barátokat, akik létérdekeik­ből kifolyólag rokonszenveznek pártunk nemzetközi politikájával. Ez a politika bölcs lenini politika, amely mentes a dogmatizmustól és a doktrinerségtől. Nagy megelégedéssel fogadtuk pártunknak Hruscsov elvtárs be­számolójában arra a kérdésre vo­natkozóan kifejtett új álláspont­ját, hogy korunkban lehetséges a háború elhárítása. Ez az álláspont, amely a jelenlegi helyzettel töké­letesen összhangban van, segíteni fogja a békeharcot — jelentette ki befejezésül; Truong Chinh üdvözítő beszéde A Vietnami Dolgozók Pártja ne­­nevében üdvözlő beszédet mondott Truong Chinh, akit a jelenlevők melegen üdvözöltek.­­A Nagy Októberi Forradalom Lenin pártjának vezetésével ki­vívott győzelme — mondotta Troung Chinh élvtárs — felébresz tette a vietnami népet mint a gyarmati és félgyarmati országok többi népét is. Megmutatta mun­kásosztályunknak és az egész viet­nami népnek a felszabadulásért és az új élet építéséért folytatott harc útját. A vietnami nép felsza­badító háborúját mély együttérzés­sel fogadta a Szovjetunió és Kína, s hasonlóan mély együttérzéssel fogadták a népi demokratikus or­szágok, úgyszintén a világ összes békeszerető népei. A szovjet kor­mány és az egész szovjet nép je­lenleg őszintén segít a vietnami népnek gazdasága helyreállításában és kultúrája fejlesztésében, s aktí­van támogatja az indokínai béke megszilárdításáért és a Vietnam egyesítését célzó genfi egyezmé­nyek pontos végrehajtásáért foly­tatott harcát; Truong Chinh felolvasta a Viet­nami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának az SZKP XX. kong­resszusához intézett üdvözletét, amelyet Ho Si Minh, a párt elnöke írt alá; „A vietnami munkásosztály és az egész vietnami nép nevében — hangzik az üdvözlet — forró test­véri üdvözletünket küldjük a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának; A Szovjetuniónak a békés építő­munkában és a népek közti barát­ság fejlesztésében elért sikerei a marxizmus—leninizmus mindent legyőző erejéről tanúskodnak. Ezek a sikerek a világ minden dolgozó­ját lelkesítik, s erősítik minden ki­zsákmányolás alóli félszabadulá­sukba vetett hitüket, egyszersmind megsokszorozzák az idegen impe­rialista elnyomás alóli felszabadu­lásukért harcoló gyarmati és függő országok népeinek erejét. A Vietnami Dolgozók Pártja és az egész vietnami nép óriási lelke­sedéssel fordítja tekintetét a Szov­jetunió Kommuista Pártjának XX; kongresszusa felé, azzal a meggyő­ződéssel, hogy a kongresszus új erőt fog önteni a vietnami népbe a békés, egységes, független, de­mokratikus és virágzó Vietnam megteremtéséért folytatott harcá­ban” Ezután L; W Kjayanovics szó­lalt fel. Harry Polliit üdvözlő beszéde Nagy-Britannia Kommunista Pártja nevében Harry Pollitt mon­dott beszédet. A jelenlevők hosz­­szas tapssal fogadták. Harry Pollitt kijelentette: örömmel üdvözli a kongresszust abból az alkalomból, hogy kiemeli a szocializmus nagy vívmányait, s azokat a még na­gyobb célokat, amelyeket a kom­munizmus felé haladó szovjet nép tűz maga elé; Az Angol Kommunista Párt — mondotta Harry Pollitt — állan­dóan harcol a munkásosztály ösz­­szefogásáért, állandóan harcol azért, hogy a munkásosztály fel­használja óriási erejét a béke és a társadalmi haladás politikájáért folytatott küzdelmében. Meggyőző­désünk — jelentette ki —, hogy pártunk márciusban összeülő kong­resszusa fordulópont lesz a párt­munka megjavítása terén, s hogy még több ember fogja majd támo­gatni mind legközelebbi követelé­seinket, mind „Nagy-Britannia útja a szocailizmus félé” című pro­gramunkat; A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX; kongresszusán —< mondotta Harry Pollitt — megis­métlem kijelentésemet, amelyet 1947-ben, a „hidegháború” elején tettem Sheffieldben, a nagy acél­ipari központban: „Az amgal mun­kások sohasem fognak részt venni Szovjetunió elleni háborúbem.” Meggyőződésünk — jelentette ki befejezésül —, hogy a Szovjetunió a népi Kínával, a népi demokra­tikus országokkal, s a Német De­mokratikus Köztársasággal együtt, India nagy népével, s a kapitalista és gyarmati országok összes népei­vel együt meghiúsíthatja a hábo­rús gyújtogatók terveit és az egész emberiség legszentebb óhaját váló­ra váltva megteremtheti a tartós békét. Ezután felolvasták a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Ju­goszlávia Dolgozó Népeinek Szo­cialista Szövetsége nevében Jos zip Broz Titótól az SZKP XX. kong­resszusa címére érkezett üdvözlő levelet. A kongresszus február 20-án folytatta munkáját; J A „Szovjet Film Ünnepe’ * • o N ? kiemelkedő műsora! Az élet tanulsága Magyarul beszélő, művészi, színes szovjet film. G. K. Zsukov felszólalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom