Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-21 / 44. szám
% SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1356. február 2L A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa (Folytatás az 1-ső oldalról.) tét és fel kell ismerni a történelmi fejlődés távlatait. Az elviség és a rugalmasság lenini összekapcsolása a külpolitikai vonalvezetésben — ez az, ami biztosítja pártunk sikerét a nemzetközi feladatok megöl dásában. Az a törekvésünk, hogy megvédjük a békét és megakadályozzuk az újabb világháborút, a szocializmus országainak legyőzhetetlen barátságára és — függetlenül társadalmi és államrendszerüktől — az olyan nem szocialista országok mind hathatósabb támogatására támaszkodik, amelyek kiállnak a béke érdekeinek ellentmondó katonai tömbök ellen és állást foglalnak az államok békés egymás mellett élésének elve mellett. Köztudott, milyen nagyjelentőségű a béke megszilárdítása szempontjából az olyan országok álláspontja, mint India, Burma, Indonézia, Egyiptom és más országok. A békéért és az új háború veszélye ellen vívott harcunk érdekei megkövetelik, hogy mind a kommunista, mind a szocialista pártok figyelmének középpontjába a munkásosztály egységének megteremtése kerüljön — hangoztatta a továbbiak során. -— A munkásosztálynak feltétlenül le kell vonnia a tanulságot abból, hogy az agreszszív erők már kétízben használták fel sorainak megosztottságát világháború előkészítésére és kirobbantására. Nem lesz háború, ha a munkásosztály tettekkel egyesíti erőit és mindvégig kitart a béke védelmére irányuló eltökélt szándéka mellett; A Szovjetunió harca a békéért és a nemzetközi biztonságért Molotov foglalkozott a szovjet békepolitika múlt esztendei eredményeivel, majd az Egyesült Államok bizonyos köreinek ösztönzésére létrehozott támadó katonai tömbökről, az Egyesült Államok és Anglia vezette északatlanti tömb szerepéről beszélt. Így folytatta: A hitlerizmus összeomlása és a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság létrejötte után az európai földrészen most már nincs olyan agresszív állam, amely az adott körülmények között új világháború kirobbantására szánná el magát, támadást indítana, a Szovjetunió, vagy a népi demokratikus országok ellen. De nem lelhet szó nélkül elmenni Nyugat-Németország újrafélfegyverzésének tervei mellett. Nyugat-Németországot már bevonták olyan támadó katonai csoportosulásokba, mint az északatlanti tömb és a nyugateurópai katonai szövetség Nyugat-Németország újrafelfegyverzése minden kétségen kívül fokozza az ellentéteket és növeli az összeütközések lehetőségét, beleértve az imperialista országok ellentéteit és konfliktusainak lehetőségét is. Ázsiában ma — mutatott rá Molotov —■, ha Dél-Koreát figyelmen kívül hagyjuk, aa agresszió veszélyének az a fő forrása, hogy Tajvan szigetét amerikai katonai támaszponttá változtatták. Ez a támaszpont teljesen szükségtelen lenne, ha nem lennének agresszív tervek a nagy Kína ellen. A mi álláspontunk az “ emelte ki Molotov, — hogy minden államot s elsősorban a nagyhatalmakat —i a köztük lévő nézeteltérések ed' lenére — egyesíteni kell annak a körülménynek, hogy valamennyien érdekéitek a béke megőrzésében. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az egyetemes béke biztosításának ügye mily nagymértékben függ a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának gyökeres megjavításától. Ennek figyelembevételével a szovjet kormány N. A. Bulganyinnak Eisenhowerhoz, az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez intézett ismert üzenetében javasolta a szovjet—amerikai barátsági és együttműködési szerződés megkötését. E javaslat amerikai fogadtatása arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államokban most erősek azon körök híveinek pozíciói, amelyek a rendezetlen kérdéseket nem tárgyalások, hanem háború útján kívánják megoldani, s hogy ezek a körök bizonyos befolyással vannak az elnökre és a kormányra. De hiszen az amerikai nép érdekei, éppúgy mint a többi nép érdekei is, a békéről való fokozódott gondoskodást követelik meg. Ilyen körülmények között feltételezhetjük, hogy erőfeszítéseink a szovjet—amerikai viszony megjavítására kellő megértésre találnak majd az Amerikai Egyesült Államokban. Változatlan igyekezetünk — folytatta Molotpv —, hogy megjavítsuk viszonyunkat Nagy-Britanniával és Franciaországgal is. Minthogy a francia kormány különösen érdeklődik a leszerelés iránt, arra törekszünk, hogy együttesen bizonyos haladást érjünk el e probléma megoldásában. A Szovjetunió mindig is híve volt és ma is híve annak, hogy fejlessze baráti kapcsolatait minden országgal, legyen szó nagyról vagy kicsinyről. A többi között reméljük, hogy mód van ilyen viszony kialakítása Törökországgal, Iránnal, Pakisztánnal és Japánnal is. Pártunk és szovjet kormányunk arra törekedett, hogy a békeharc frontját a lehető legnagyobb mértékben kiszélesítse, s evégett e harcot a nemzetközi ’feszültség enyhítésének zászlaja alatt indította el. A nemzetközi feszültség enyhítésének politikája, a békeharc legközérthetőbb és legrugalmasabb formája, s az adott körül menyek között a legnagyobb lehe tőséget nyújtja arra, hogy ebbe az I izmustól idegen személyi kuituszügybe, függetlenül a politikai né- szál, amely egy bizonyos szakaszzetek eltérésétől, bevonják a különböző társadalmi rétegeket. A nemzetközi feszültség enyhítéséhez nemcsak a diplomaták és a politikusok járulhatnak hozzá, hanem a gazdasági szakemberek és a kultúra művelői is, akár mint államuk hivatalos képviselői, akár pedig mint olyan magánemberek, akik elősegítik az országok baráti kapcsolatainak és együttműködésének kifejlesztését az állami, a társadalmi és a magánélet valamilyen területén. Az agresszív körök nem ok nélkül tesznek annyi lépést a kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének megakadályozására. Beszédének befejező részében Molotov kijelentette: Mind az ország életében kivívott komoly sikereink, mind a fontos külpolitikai eredmények azzal függenek össze, hogy a Központi Bizottság a XIX. pártkongresszus után megvalósította a kollektív vezetés lenini elvét. (Taps.) A Központi Bizottság az egész párt támogatásával szembeszállt a marxizmus—len Inban oly kedvezőtlenül hatott. Mély meggyőződésünk, hogy a jelen kongresszus teljes egészében jóváhagyja ezt az elvi álláspontot. (Taps.) Végül ezt mondotta: Eddigi és jövőbeni győzelmeink zászlaja a marxizmus—leninizmus lobogója. E zászló alatt haladunk előre, újabb sikereinknek és a kommunizmus győzelmének biztos tudatában. Nagyszabású építőmunkánk és következetes békeharcunk összhangban van minden nép, az egész emberiség érdekeivel. (Viharos, hosszantartó taps.) A következő felszólaló Sz. D. Ignatyev volt (baskiriai pártszervezet). A szónok az ország gazdasági és kulturális építésének sikeredről szólva, adatokat idézett a Baskír Köztársaság életéiből. Ezután G. K. Zsukov (moszkvai pártszervezet) lépett a szónoki emelvényre. A fegyveres erők személyi állománya — mondotta —, akárcsak az egész szovjet nép, szeretett kommunista pártja köré tömörülve fogadta a XX. kongresszust. A szovjet harcosok határtalanul odaadok népük iránt és mindig készek arra, hogy becsülettel méltó módon teljesítsék a szeretett hazájuk védelmével kapcsolatos katonai feladatokat; Pártunk és kormányunk mondotta — mindent megtesz, hogy fenntartsa a békét, s erősítse a bizalmat és a barátságot a népek között. A honvédelmi minisztérium teljes egészében és pontosan határidőre hajtotta végre a szovjet kormány arra vonatkozóan hozott határozatát, hogy a Szovjetunió 640 ezer fővel csökkenti fegyveres erőinek létszámát. A kormány egyúttal 1956-ra vonatkozóan közel tízmilliárd rubellel csökkentette a katonai kiadásokat. Port Arthur-i és Porkkala Udd-i katonai támaszpontjainkról kivontuk csapatainkat. Ezeket az alakulatokat feloszlattuk. A Szovjetunió példáját kö vették a népi demokratikus országok, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia összesen 180 000 fővel csökkentették fegyveres erőik létszámát. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok nem szavakban, hanem tettekkel hajtottak végre intézkedéseket a nemzetközi feszültség enyhítésére; A szovjet népnek — állapította meg a felszólaló — tekintettel kell egyúttal lennie arra, hogy a nemzetkört együttműködés politikáját az agresszív körök ellenállással fogadják. A nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése ellenére a vezető kapitalista országok nem csökkentették fegyveres erőik létszámát; További erőfeszítéseket tesznek a tömbök kiszélesítésére, a katonai költségvetések növelésére, a fegyverkezési hajsza folytatósóra; Az amerikai és angol vezetőkörök nem sajnálják az eszközöket, csakhogy mielőbb félfegyverezzék a nyugatnémet hadsereget, amelyet többek között atomfegyverrel is el akarnak látni. Nyugat-Németonszágban felélednek az agresszív erők. A Távol-Keleten erőfeszítések történnek a japán militarizmus feltámasztására. A nemzetközi feszültség másik fontos oka az, hogy az Egyesült Államok katonai támaszpontokat tart fenn idegen területeken. Amerikai katonapolitikusok mind gyakrabban fejtik ki azt az elgondolást,, hogy az amerikai stratégiának az atomfegyver felhasználásán kell alapulnia. A Szovjetunió — folytatta a felszólaló — senkit sem fenyeget és senkit sem szándékozók megtámadni. Tekintettel azonban arra, hogy még nem jött létre megegyezés a fegyveres erők létszámának csökkentésére és az atomfegyver eltiltására vonatkozóan, s egyelőre a tartós békére nincs biztos garancia, kénytelen vagyunk olyan fegyveres erőket fenntartani, amelyek biztosan meg tudják védeni hazánk érdekeit, nehogy ellenségeink bármiféle provokációja is váratlanul érjen bennünket; Zsukov elvtáns kijelentette, hogy a szovjet fegyveres erőket — hála a pártnak és a kormánynak, amelyek állandóan gondoskodnak az ország védelmi képességéről — gyökeresen átalakították; a szovjet fegyveres erők minőségi tekintetben magasan felette vannak annak a színvonalnak, atmelyen a Nagy Honvédő Háború végén álltak. Jelenleg különféle atom- és termonukleáris fegyverekkel, különféle típusú, hatalmas rakéta és sugárhajtású fegyverekkel, többek között nagy hatótávolságú rakétákkal rendelkeznek. Elsőrendű lökhajtásos légierővel rendelkeznek, amely meg tudja oldani mindazokat a feladatokat, amelyek az agresszor támadása esetén hárulnak rá. Fegyveres erőink és szövetségeseink hadseregei — mondotta befejezésül Zsukov — valóban testvéri és összeforrott csatád, mély a népeink ragyogó jövőjéért küzdő és népeink érdekeit önfedáldozóan védelmező harcosokból áll. Ez adja erőnket és fölényünket a kapitalista tábor fegyveres erőivel szemben. Ezután N. N. Kuzmin (moszkvai pártszervezet) arról beszélt, hogy valamennyien nagy figyelemmel hallgatták N. Sz. Hruscsov beszámolóját, amely rendkívül világosan tükrözi az ország eredményeit, a szovjet ember álmait és törekvéseit. Az ismert gyorsesztergályos ismertette munkáját és üzemének termelését. Hangoztatta, hogy a gyártási eljárások tökéletesítésével és a munkapad teljes kapacitásának kihasználásával sikerült az ötödik ötéves terv ideje alatt 25 évi normáját teljesítenie. Z. T. Szergyuk (moLdvai pártszervezet) elmondotta, hogy a beszámolóban tárgyalt időszákban megerősödött a kommunista párt egysége. A Központi Bizottság folyamatosan irányította a helyi pártszervezetek tevékenységét és nagy segítséget nyújtott nekik a legfontosabb kérdések megoldásában. A Moldvai SZSZK pártszervezete számos intézkedést tett a vetésterület növelésére és a kukorica művelésének megjavítására. * Sz. A. Tovmaszjan (örmény pártszervezet) felszólalásában megállapította, hogy a szövetséges köztársaságok gazdasági és kulturális fejlődésének gyors ütemét biztosította á párt lenini nemzetiségi politikájának következetes megvalósítása. A köztársaság ipara 1940-hez viszonyítva majdnem megötszöröződött Az ötéves időszak alatt és különösen az utolsó két évben jelentősen fokozódott a mezőgazdasági termékek — a hús, a tej, a gyapjú, a zöldségfélék, a szőlő és a dohány — termelése; Felvirágzott az örmény kultúra. Az örmény nép joggal büszke sikereire — folytatta beszédét Tovmajszan élvtárs — s szentül őrzi a szovjethatalom nagyszerű vívmányait, hér az örmény nép ellenségeinek, az imperialistáknak és ügynökeiknek nincs ínyére Örményország szabadsága. Amerikai kémek nyüzsögnek a szovjet határ mentén másznak fel az Ararátra, mintha Noé bárkájának maradványait keresnék, léggömbök segítségével felvételeket készítenek hazánk területéről. Mindezek a próbálkozások hiába valóak: az örmény nép túlságosan jól emlékszik az amerikai gyarmatosítókra, a török szultánok hóhéraira és a dasnak kalandorokra. Az örmény nép biztos kézzel építi boldog életét a szovjet népek testvén családjában. A szombat esti ülés Az SZKP XX; kongresszusának február 18-i esti ülése F. R. Kozlov elnökletével nyűt meg. Elsőnek O. V. Kuusmen (karélfinn pártszervezet) kapott szót. A nemzetközi küzdőtéren — mondotta — jelenleg óriási történelmi folyamat zajlik le: a néptömegek és egész népeik az imperializmus befolyási köréből áttérnek az antiimperialista békeharc álláspontjára, majd a szocializmus álláspontjára helyezkednek. A nagy szocialista tábor, amelyet a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vezet, napról-napra több barátot szerez más országokban, olyan barátokat, akik létérdekeikből kifolyólag rokonszenveznek pártunk nemzetközi politikájával. Ez a politika bölcs lenini politika, amely mentes a dogmatizmustól és a doktrinerségtől. Nagy megelégedéssel fogadtuk pártunknak Hruscsov elvtárs beszámolójában arra a kérdésre vonatkozóan kifejtett új álláspontját, hogy korunkban lehetséges a háború elhárítása. Ez az álláspont, amely a jelenlegi helyzettel tökéletesen összhangban van, segíteni fogja a békeharcot — jelentette ki befejezésül; Truong Chinh üdvözítő beszéde A Vietnami Dolgozók Pártja nenevében üdvözlő beszédet mondott Truong Chinh, akit a jelenlevők melegen üdvözöltek.A Nagy Októberi Forradalom Lenin pártjának vezetésével kivívott győzelme — mondotta Troung Chinh élvtárs — felébresz tette a vietnami népet mint a gyarmati és félgyarmati országok többi népét is. Megmutatta munkásosztályunknak és az egész vietnami népnek a felszabadulásért és az új élet építéséért folytatott harc útját. A vietnami nép felszabadító háborúját mély együttérzéssel fogadta a Szovjetunió és Kína, s hasonlóan mély együttérzéssel fogadták a népi demokratikus országok, úgyszintén a világ összes békeszerető népei. A szovjet kormány és az egész szovjet nép jelenleg őszintén segít a vietnami népnek gazdasága helyreállításában és kultúrája fejlesztésében, s aktívan támogatja az indokínai béke megszilárdításáért és a Vietnam egyesítését célzó genfi egyezmények pontos végrehajtásáért folytatott harcát; Truong Chinh felolvasta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának az SZKP XX. kongresszusához intézett üdvözletét, amelyet Ho Si Minh, a párt elnöke írt alá; „A vietnami munkásosztály és az egész vietnami nép nevében — hangzik az üdvözlet — forró testvéri üdvözletünket küldjük a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának; A Szovjetuniónak a békés építőmunkában és a népek közti barátság fejlesztésében elért sikerei a marxizmus—leninizmus mindent legyőző erejéről tanúskodnak. Ezek a sikerek a világ minden dolgozóját lelkesítik, s erősítik minden kizsákmányolás alóli félszabadulásukba vetett hitüket, egyszersmind megsokszorozzák az idegen imperialista elnyomás alóli felszabadulásukért harcoló gyarmati és függő országok népeinek erejét. A Vietnami Dolgozók Pártja és az egész vietnami nép óriási lelkesedéssel fordítja tekintetét a Szovjetunió Kommuista Pártjának XX; kongresszusa felé, azzal a meggyőződéssel, hogy a kongresszus új erőt fog önteni a vietnami népbe a békés, egységes, független, demokratikus és virágzó Vietnam megteremtéséért folytatott harcában” Ezután L; W Kjayanovics szólalt fel. Harry Polliit üdvözlő beszéde Nagy-Britannia Kommunista Pártja nevében Harry Pollitt mondott beszédet. A jelenlevők hoszszas tapssal fogadták. Harry Pollitt kijelentette: örömmel üdvözli a kongresszust abból az alkalomból, hogy kiemeli a szocializmus nagy vívmányait, s azokat a még nagyobb célokat, amelyeket a kommunizmus felé haladó szovjet nép tűz maga elé; Az Angol Kommunista Párt — mondotta Harry Pollitt — állandóan harcol a munkásosztály öszszefogásáért, állandóan harcol azért, hogy a munkásosztály felhasználja óriási erejét a béke és a társadalmi haladás politikájáért folytatott küzdelmében. Meggyőződésünk — jelentette ki —, hogy pártunk márciusban összeülő kongresszusa fordulópont lesz a pártmunka megjavítása terén, s hogy még több ember fogja majd támogatni mind legközelebbi követeléseinket, mind „Nagy-Britannia útja a szocailizmus félé” című programunkat; A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX; kongresszusán —< mondotta Harry Pollitt — megismétlem kijelentésemet, amelyet 1947-ben, a „hidegháború” elején tettem Sheffieldben, a nagy acélipari központban: „Az amgal munkások sohasem fognak részt venni Szovjetunió elleni háborúbem.” Meggyőződésünk — jelentette ki befejezésül —, hogy a Szovjetunió a népi Kínával, a népi demokratikus országokkal, s a Német Demokratikus Köztársasággal együtt, India nagy népével, s a kapitalista és gyarmati országok összes népeivel együt meghiúsíthatja a háborús gyújtogatók terveit és az egész emberiség legszentebb óhaját válóra váltva megteremtheti a tartós békét. Ezután felolvasták a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszlávia Dolgozó Népeinek Szocialista Szövetsége nevében Jos zip Broz Titótól az SZKP XX. kongresszusa címére érkezett üdvözlő levelet. A kongresszus február 20-án folytatta munkáját; J A „Szovjet Film Ünnepe’ * • o N ? kiemelkedő műsora! Az élet tanulsága Magyarul beszélő, művészi, színes szovjet film. G. K. Zsukov felszólalása
