Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-17 / 41. szám
195«. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PARTÉIÉT + \ A község párttitkára Témái látván tiszaszöllősi dolgozó paraszt még ma is restelli a dolgot, ha szóbakerül. Mert az történt — tán még fél esztendeje sincs —, hogy a házhoz bekopogtató népművelőt, meg sem kérdezve, mi járatban van, fcitessékelte a portájáról. — Adófizetés, begyűjtés, mindég csak ilyesmivel jönnek — dörmögte mérgesen és ezzel napirendre is tért az eset felett. Annál jobban meglepődött, amikor másnap egy zömök, csizmás, bamabajuszú kis errub"r lépte át küszöbét és egyenesen ót kereste. — Az új pírttitkár — mutatkozott be illendőképpen, majd kertelés nélkül, őszintén megmondta, hogy az a tegnapi dolog nem valami helyes eljárás volt Témái bátyánk részéről, mert a népnevelő azért jött, hogy az ország-világ eseményeiről beszélgessen a ház lakóival és milyen fogadtatásra talált. Hát így fogadják Szöllősöm a barátot, a vendéget? G acsal Imre elvtárs, a község pártbizottságának titkára egyenesen bfszélt, Témái István sem hallgatta el, amit gondolt. Vendégszerető népek laknak itt, de a népnevelő ne csak olyankor zörgessen amikor felszólítani, noszogatni kell a lakosságot, hanem mint a jébarát, nézzen be máskor is egy-két szóra. Ebből viszont Gacsai elvtárs értett sokat és attól k'zdve Ternai Istvánhoz sohasem mentek hiába a néonevelők. mindég szívesen fogadták őket. De azt már Gacsai Imre sem remélte, hogy egy szép napom Témái István szólítja meg ezekkel a szavakkal: — Mi van Gacsai elvtárs? Már két hete nem voltak nálunk a népnevelők! Ez azonban csak egyetlen történet a sók közül. Kuczik Lajos dolgozó paraszt is tudna mesélni hasonlót. ő meg a szerződéses borjú ügyében — miután majd egy év óta hiába kilincselt a különböző hivatalos szervüknél — nyitott be az új pár-titkárhoz: segítsen már, ha tud, hogy megkapja azt a pénzt, ami a szerződésből kifolyólag jár. — Nem pártügy — vélekedett a párttitkár — de egy embernek az ügye, tehát segíteni kell. Utánanézett a dolognak. A panasz el is intéződött. Hamm Kuczik attól kezdve — pártomkívüli létére is — be-bejár a pártszervezetbe. Megkérdezd: „Mi újság a politikában?'’ Vagy: „Ugyan mondja már, titkár elvtárs, merre dől el a francia helyzet?" De nemcsak ő van ezzel így. Akad olyan nap, hogy 20—25 dolgozó paraszt is megfordul a községi pártbizottságon. És hogy ez miért ennyire említésre méltó? Tudják azt a tiszaszöllősiek. Azért, mert pár év óta alig volt valamelyes kapcsolat a pártszervezet vezetősége és a falu dolgozói között. Nem is igen lehetett, mert a párttitkárok folyton váltogatták egymást. Mióta a községi pártbizottság az elmúlt év derekán létrejött és a párt VB, s annak élén Gacsai elvtárs fogja össze a község pártéletét, más a helyzet: a község dolgozói közelebb érzik magukat a pártihoz. Megnövekedett előttük a párt tekintélye. S ez elsősorban a pártvezetőség, a párttagok és a község többi dolgozd jobb kapcsolatának köszönhető. A pártszervezetek belső életében is igen sok volt a javítanivaló. Se vezetőségi ülés, se taggyűlés nem volt rendszeresen. A taggyűléseken a párttagoknak csak 30—40 százaléka jelent meg. A passzivitást a pártvezetőség félremagyarázta. Előfordult, hogy sablonos elbírálás alapján egyszerre hét párttagot akartak kizárni a községi pártszervezetből. Igen jellemző Bodonovics Gábor és felesége esete, akik valóban hibát követtek, el, mtrt nem fizették rendesen a párttagsági díjat és a taggyűlésekre sem jártak el, az állam iránti kötelezettségüknek ugyancsak nem tettek becsületesen eleget, őket Is ki akarták zárni a pártból. Gacsai elvtárs azonban nem engedte elhamarkodni a dolgot, meglátogatta Bodonovics Gáborékat. Legnagyobb csodálkozására. az első beszélgetés után rendezték az adót. a beadást és az elmaradt tagsági díjat is kifizették. Bekapcsolódtak a pártszervezet életbe is, a későbbi beszélgetések hatác ára pedig mindketten be-léptek a term ti őszovetkezetbe. Kiderült tehát, hogy nemcsak bennük volt a hiba, hanem abban hogy nem foglalkoztak velük eléggé. Vajon merre vitt volna az útjuk, ha azon az emlékezetes taggyűlésen, a „tények alapján1’ kizárják őket a pártiból? Ilyen példák sorakoznak Gacsai Imre tarsolyában, amióta a járási pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályáról, az 5 hónapos pártiskola elvégzése után, Tiszhszöllősre — vagy ahogy akkor mondták: a „náhéz területre" — került a párt megbízásából. Hogy a párttagokkal, vagy a pártonk ívül Mokel való foglalkozás volt-e nehezebb, erre most hamarjában nem igen tudna felelni. Másként, más követelményeket támasztva kellett beszélni a p-rtankívüliekkel és megint másként a párttá,gokkal. Az előbbieknél csupán az egyszerű emfo'ri becsületre, az utóbbiaknál már a kommunista öntudatra is lehetett apellálni. Az egyiknél a négyszemközti beszélgetés, a más:knál a nyilvános bírálat segített inkább. Néha pedig sorra kellett venni ezt is, azt is. Időbe tellett, mire a községi pártbizottság ezzel a módszerrel^ elérte, hogy a taggyűlések aktívabbak lettek és a kommunista példamutatás kezdett újra megmutatkozni. így volt ez pl. a tsz-ekbe való belépéseknél is. Gacsai elvtárs taggyűlésen tette szóvá a párttagot: felelősségét a tsz fejlesztésben, hozzátéve, hogy az egyes kommunisták hiába agitálnak addig a tsz mellett, amíg ők maguk be nem bizonyították: nem az egyéni gazdálkodás, hanem a szocialista nagyüzem útján keresik a boldogulást. Másnap m*r kora reggel beállított hozzá Rakcsuk László elvtárs, 14 holdas egyénileg dolgosé paraszt és így szólt: — Most aztán mondja él, hogy áll a helyzet azzal a termelőszövetkezettel? Leültek és együtt nézegették át alaposan a mintaalapszabályt, megvitatták minden részletét a dolognak és az eredmény az lett hogy Rakcsuk elvtárs, leányával gyütt még aznap belépett a tszbe. Tóth József és Szép Gyula elvtársak is így jutottak el a tsz-be való belépésig. Ha mégennyi példát sorolnánk is fel, mindegyik amellett tanúskodna, hogy semmilyen más módszer, sem körlevél, s'm dobszó, sem plakát nem tudja pótolni, legfeljebb kiegészíteni az emberekkel való személyes beszélgetést. Természetesen sok más tanulsága Is van egy községi pártbizottsági titkár munkájának, még ilyen aránylag rövid idő alatt is. Nemcsak az eredmények követik egymást, de adódnak hiányosságok is Gacsai elvtársnak pl. sokkal könynyébb lenne a munkája, ha a pártbizottság tagjai nemcsak a legfontosabb kérdések megvitatásában és a határozatok hozatalában vennének részt teljes aktivitással de a határozatok végrehajtását is kollektív feladatnak tekintenék. Ez viszont azt mutatja, hogy a titkárnak nemcsak a vezetéshez kell értenie, hahem ahhoz is, hogy a vezetés jó módszereire is megtanítsa közvetlen munkatársait, a vezetőségeb Gacsai elvtárs ezidálg — amint a pártértekezlet beszámolójában is mondotta — a VB tagok nevelésére nem fordított kellő figyelmet és ez fogyatékossága munkájának. De egyúttal feladatot is jelent számára az elkövetkezendő időben. Akad tennivaló bőségesen a pártoktatásban és a tömegszervezetek munkájának megjavításában is. Mindez csak a kollektíva erejével, közös összefogásával oldható meg eredményesei. Hasznos volna, ha a járási pártbizottság munkatársai a még előforduló futó ellenőrzések helyett a községi párt VB munkájának összefogására, megszervezésére és a határozatok végrehaj,fásának ellenőrzésére vonatkozóan alaposabb, módszerbeli segítséget nyújtanának Gacsai elvtársnak. Ugyanakkor eredményes lenne az is, ha az ő jó módszereiről és a többi községi titkár munkastílusáról is tapasztalatcsereszerűen gyakrabban beszélgetnének a titkári értekezleteken. F. Tóth Pál. vu A megyei tejtermelési verseny I. hónapjának értékelése Az 1955. december 29-én tartott megyed szarvasmarha tenyésztési tanácskozáson a kunhegyes! Vörös Október TSZ versenyre hívta a megye ellenőrzött tehénállamár.ynya! rendelkező termelőszövetkezeti tehenészeit Az MTVB Mezőgazdasági Igazgatósága értékelte a versenyben lévő 75 termelőszövetkezet január havi eredményét. Az értékelés minden tsz-nél a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló egéíz állomány teljesítményét vette figyelembe. A verseny igazságosabb elbírálása céljából a tenyészetek nagysága szerint az értékelés három csoportban történt. Nagy tenyészetek: t V8r5s Okt. TSZ, Khegyes 6! 370 3.8 2 Béke TSZ. Mezőtúr 47 303 3.7 3. üttörő TSZ Jászladány S3 262 8.7 4. Lenin TSZ, Kunhegyes 34 253 3.7 5. Petőfi TSZ, Mezőtúr 50 203 3,6 Közepes nagyságú tenyészetek: I. Béke TSZ, Jászjákóhalma 27 448 3,8 2 Április 4. TSZ, Karcag 23 327 3.8 3. Petőfi TSZ, Kisújszállás 27 269 3.9 4 Alkotmány TSZ Jászapáti 25 268 3.9 5 Ctfőrő TSZ, Mesterszállás 15 285 3.9 Kistenyészetek: 1. Petőfi TSZ. Tőrőksztmlktós 9 832 8.9 2. Micsurin TSZ. Tsztmlfclds 4 279 4,0 ?. CJ É et TSZ örményes 10 274 3.9 4 Szabadság TSZ, UJszász 5 216 3,9 5 Béke TSZ, Mesterszállás 10 200 3,8 A legjobb termelőszövetkezeti fejők: 1. Demény Ferenc Jászjákőhalma. Béke | zötur, Béke TSZ: 4 CJJ Sándor Kunhe- TSZ- 2. KaJcz Zslgmond Kunhegyes. Vő- I gyes. Vörös Oktőbrr TSZ: 5 Győr Sándor rös Oktőber TSZ: 3 Szabó Andrásné Me-1 Kunhegyes, Vörös Október TSZ. A megye legjobb termelőszövetkezeti tehenei: 1 tehénre A tej I Kunhegyesi Vörös Október Julé 4ti. kg zsír % TSZ 82. SE. Baba nevű tehene S64 3.7 2 Karcagi Április 4 TSZ 35. sz. Citrom nevű tehene 812 3.8 3 Jászjákóha'ml Béke TSZ 4. sz. Szekta nevű tehene 766 3.6 4. Jászberényi Kossuth TSZ 33. sz. Galamb nevű tehene 5S6 4,0 5 Kunhegyesi Lenin TSZ ü. sz Borcsa nevű tehene 577 4,0 ? Értékes kutatásokat végez a tbc leküzdésére dr• Mészáros Etek kunhegyesi főorvos Az elmúlt év tavaszán történt, hogy a kunhegyesi bölcsőde ellátására jó minőségű tejet kerestek a községben. Az állatorvos több tehenet megvizsgált és közülük néhányat gümőkórosnak talált. — Ugyanakkor a járási főorvos, dr. Mészáros Elek. aki egyúttal a tüdőgondozó vezetője is. a jószágtartó gazdákat röntgenezte meg. Feltűnt, hogy éppen azoknak a gazdáknak tehenei tbc-sek, akik maguk is régóta tüdőbajban szenvednek. A járási főorvos kutatni kezdett, hogy a korábbi vizsgálat eredménye általános jelenség-e? 18 olyan tehéntartó gazda van a járásban, akik régóta tüdőbetegek Ezeknek az állatait vizsgálta meg dr. Fodor Jenő állatorvos. Kiderült, hogy a 18 tbc-s tehéntartó közül tizennégynek az állatai is giimőkórosak. A két vidéki orvos dolgozatot írt vizsgálatának eredményéről. Erre a dolgozatra felfigyelt a Magyar Tudományos Akadémia is. Később Szolnokon tudományos ankétet hívtak össze, amelyen több neves szakember is résztvett. Az ankénton elhatározták, hogy ország« szerte több helyen hasonló szűrővizsgálatokat végeznek. Szolnok me« gyében Tiszagyenda község lakóit és teheneit vizsgálták meg. Meg« állapították, hogy a tüdőbeteg gaz» dák mintegy kétharmadánál a te« henek is gűmőkórosak. tehát az eredmény ismét a két orvos fel« tevését igazolta. Azóta az egyetemeken is foglal« koznak már dr. Mészáros Elek és társainak kutatásaival. Ugyanakkor a megyében az egészségügyi állandó bizottság határozata nyomán az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek tehenészeinél munkabaállás előtt tüdőszűrővizsgálatot végeznek. A kunhegyes! járási főorvos pedig már új munkára készüL A Tiszagyendán megvizsgált tbc-s betegek tüdejében ugyanis meszes gombákat talált amelyeknek mibenlétét és kórokozóját még nem ismeri a tudomány. Most dr. Szathmári Sebestyén szakorvossal közösen ezeknek a gombás elváltozásoknak okát próbálják felderíteni. Megkezdődött a jászsági mezőgazdasági hónap A jászberényi járási népfront bizottság kezdeményezésére az illetékes szervek nagyszabású ismeretterjesztési programot dolgoztak ki. amely szerint a járás minden községében előadások hangzanak el a búza és kukorica agrotechnikájáról, a szarvasmarhatenyésztésről, a helyes takarmányozásról, az állategészségügyről, va'amint az öntözéses és kertgazdálkodásról. Az előadásokat értekezletek előzik meg. Ezekre a járás legjobb búza- és kukoricatermelőit, valamint az egyéb szakágakban kiváló eredményeket elért dolgozókat hívják meg. Az előadások anyagát az értekezletek alapján a járás gazdasági tanácsai és legjobb agronómusai állítják össze. Eddig már sor került a kiváló búzatermelők értekezletére. Február 18-án, szombaton pedig a kiváló kukoricatermelők értekezletét tartják meg. ívd otthonodat és gyermekedet a tűzi! A jászladányi fiatalok ünnepe Átadták a DISZ KV ajándékait a község DISZ szervezetének Kettős öröm érte a jászladány! fiatalokat. Ugyanazon az estén kapták meg új DISZ-tagkönyvüket, s ünnepélyesen átvették a DISZ KV kitüntető ajándékait A területi DISZ-szervezet szépen feldíszített helyiségében már 6 órakor nehéz lett volna egy gombostűt leejteni, pedig C6ak 7 órára hirdették a kezdési időpontot. A hátralévő egy órát találgatással töltötték a fiatalok, vajon melyik alapszervezet, mit kap? A megnyitó után Takács Vendel elvtárs mondott ünnepi beszédet. Takács elvtárs a tagkönyv megbecsülését kötötte a fiatalok lelkére, míg Gémesi elvtárs. a községi párttitkár arra hívta fel Jászladány fiataljait, mindenkor harcoljanak a párt határozatainak végrehajtásáért. Ezután következett a gyűlés legnagyobb izgalommal várt eseménye. Kiosztották a DISZ tagsági könyveket, Takács Vendel elvtárs pedig átadta a DISZ Központi Vezetőségének ajándékait. Minden alapszervezet jutalomban részesült, főképpen a Táncsics Termelőszövetkezet fiataljait ajándékozta meg gazdagon a Központi Vezetőség. Sportigényeik kielégítésére labdarúgó- és röp’abdafelszerelést kaptak kultúrszomjukat könyvekkel olthatják, társasjátékokkal, tangóharmorikával szórakozhatnak. Dobogott is Lengyel Rozália szíve, amikor a tsz DISZ-fiataljai nevében átvette a jutalmakat. Az egész DISZ-szervezet ígéretét tolmácsolta, amikor megfogadta: méltók lesznek a megbecsülésre. Ezután az Úttörő TSZ és a Rákóczi TSZ kapott asztalitenisz felszerelést, társasjátékot. A területi DISZ-szervezet tagjait rádióval, 10 páddal jutalmazták. A jászladányi fiatalság örömének Muhi László, az Úttörő TSZ DISZ- titkára adott hangot. Megfogadta: „Szocialista megőrzésre vesszük át a jutalmakat”. Minden bizonnyal megtartják szavukat a jászladányi fiatalok. A gyermek kezébe nem való tüzszerszám! Sajnos, egyes szülők erről a tanításról megfeledkeznek s ennek nem egy esetben sajnálatos következményei vannak. íme néhány eset. Fö’di Istvánéknál (Kisújszállás Thököly u. 6.) egyedül maradt a la-, káéban a gyerek. Gondatlanul előtte hagyták a gyufát s mire édesanyja másfélórai távoliét után viszszatért, gyermekét összeégve, holtan találta. Tragikus körülmények között s könnyelmű fele'őtlenség miatt vesztette életét Varga István kengyel—újtelepi főagronómus 4 és féléves István és két és féléves Erzsébet nevű gyermeke. A két gyerek gyufával felgyújtotta az ágyat Kórházba szállítás közben füstmérgezés miatt haltak meg. Pucsuly Gyula (Tiszafüred, Szabadság u. 9.) fia. anyja távo’létében petróleummal akarta feléleszteni a tűzhely kialvófélben lévő cüzét. A petróleumos üveg kézéoen felrobbant. A gyerek összeégett s kórházba szállítás közben meghalt. Moldován Jánosoknál (Karcag, Tanya 721. sz.) a/ anya kötényének zsebében a gyér mekek előtt hagyta a gyufát. A há rom gyermek felnyújtotta az ágyat Szorult helyzetükből az arra járó postai kézbesítő mentette ki őket, Mindegyik gyerek súlyos füstmérgezést szenvedett, egyikük pedig, a 4 hónapos kis Rozália meg is halt: Úgy gondolom, ez a pár példa elegendő a szülők figyelmének felhívására okuljanak belőlük, ne hagyjanak gyermekeik előtt gyűjtőeszközöket, a tüzeléshez ne használjanak könnyen gyúló, vagy robbanó folyadékot, a tűzhely egyméteres, a füstelvezető cső 30 centiméteres körzetében ne ‘űrjének meg könnyen gyúló, éghető anyagokat, a tűzhely alá helyezzenek hőszigetelő lapot, a használaton kívüli füstcsőnyílásokat ne tömjék be papírral, ne torlaszolják el bútorral, a kéményeket állandóan tisztíttassák, lakásból, vagy munkahelyükről távoztakor a tüzet oltsák el. az elektromos melegítő-eszközöket kapcsolják ki A kemény, hideg tél beállta miatt erőteljesebb fűtés szükséges. Éppen ezért a fenti rendszabályok megtartása fokozott gonddal történjen. Csak így teremthetjük meg otthonunk, családunk, munkahelyünk biztonságát, csak így előzhetjük meg az emberi életet, az anyagi javakat pusztító tűzesete? Két. TÍMÁR FERENC tü. alhdgys Szolnok TÉLEN SEM SZÜNETEL A MUNKA A cibakházi Vörös Csillag TSZ-ben télen sem szünetel a munka. A dohánykertészet jól jövedelmez a kö/ös gazdaság tagjainak. Három kát. holdon 32 mázsa dohány termett. Folyik a dohány csomózása. Ferenczi Andrásné, Kohon Józsefné, Szőke Kálmánná és Kohon József muiikacsapatv ezető végzik ezt a fontos munkát.