Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1956; február 18,

HARCBAN A HÓVAL ÉS

HIDEGGEL

Szíq Ügeti Színház: Á TITKÁRNŐ

A hidegben sem állt meg a munka a martfűi építkezésen

Az utóbbi időben a nagy hidegek miatt be kellett szüntetni a szabadban folyó építkezéseket.

A Martfűn működő 5-ös számú Mélyépítő Vállalat is hazaküldte embereinek nagy részét fagyszabadságra. Február 9-éig tudták folytatni a munkálatokat. A munkák teljes egészében azonban most sem szünetelnek. Az előgyártó telepen még most is gőz'elhőt láthat a szemlélő. A betonelemeket ponyvával letakarva, gőzzel érlelik.

Jelenleg anyagszállítási munkákat végeznek. Az építkezés szünetét felhasználják, hogy megfelelő mennyiségű építési anyagot szállítsanak és raktározzanak a helyszínen.

1956-ban 15,4 millió fodnt értékű munkát kell végezniük. Az idén folytatják a kultúrterem építését. Megkezdik a Tisza Cipőgyár központi irodaházának építését, amit még az év folyamán befejeznek. Uj

afiddob ityák

A mostani levelemet nagy izgalommal írom. Ma volt — február

12-én, vasárnap 10 órakor — a szám tan verseny. Nagy izgalommal készültünk rá. Akiknek az eredménye legjobb lesz, bekerül a megyei versenyre. Ha a megyei versenyén is eredményt ér él, akkor könyvjutalmat kap. Nagy izgalommal várjuk a számtanpéldák kiértékelését. Most ír a kis levelező is, akit levelező ankéton megemlítettem. Ű is ír egy pár sort a megismerkedés alkalmábóL

Karmazsin Márta VIIIj o.

Szájéi

*

örömmel írom első levelemet a

éplap”-nak. Nagyon boldog voltam, mikor a vezetőpajtásom megkérdezte tőlem, hogy elvállalónké a Néplappal a levelezést, örömmel vállaltam el. Ha vezetőpajtás már nem levelezik a szerkesztőséggel, más iskolába megy tanulni, én értesítem a szerkesztőséget az úttörőéletről.

Úttörő üdvözlettel: ZAJACZ BORBÁLA IV. á), — Szajol *

örömmel számolok be arról, hogy a kengyeli iskola úttörőcsapata febr. 11-én nagysikerű karnevált rendezett a kulturotthonban. Kétszáz pajtás öltözött fel különböző jelmezekbe, rajtuk kívül még kb. háromszáz pajtás vett részt és mintegy háromszáz szülő. A zenét az úttörőcsapat saját zenekara szolgáltatta. Karnevál herceg és hercegnő megnyitója után vidám tánc, majd a jelmezek helyezése és a díjkiosztás következett. 10 szép jelmezt és 10 ötletes jelmezt jutalmaztunk értékes könyvekkel. A szülői munkaközösség segítségévéi (büfé, beállítás, öltöztetés, jelmezkészítés) elértük, hogy a tiszta bevétel mintegy 3000 forint. Ez a pénz már a pajtások nyári táborozását szolgálja;

Palotai Mihály csapatvezető Kengyel *

Vasárnap, február 12-én nagy pelyhekben hullt a hó Karcag utcáin tirke-tarka ruhákban siettek a pajtások az Ifjúsági Házba. Már sok pajtás ott volt. A bál megkezdődött. Sok szép ruha lebegett a levegőben. A pajtások jól mulattaki Hét órakor a jelmezesek körbe vonultak a teremben. A bíráló bizottságnak nehéz dolga volt, hogy a sok szép ruhák között melyiket válaszszák.

Indiánok, cigánylányok, virág, áruslányok, bohócok és különböző népviseletekbe öltözött pajtásokban gyönyörködhettek a nézők. A boldog szülők is elnézték kislányukat és fiaikat, milyen szépen táncolnak. A bíráló bizottság a legszebbeket, legtökéletesebbeket és a legcsúnyábbakat jutalmazta meg. Igen jól éreztük magunkat ezen a farsangi bálon.

REKENYI TERÉZIA VII b)

Karcag, Kálvin úti isk.

®

Több kispajtásnak üzenjük: a beérkezett levelek egy részének közlésére most r.es kiülhet sor, de ez na vegye e! kedveteket a további írástól. Mindé? levélre válaszolunk és lehetőtag minden levél (már amelyik szépen és gondosan íródott) — vagy annak részlete — közlésre is kerül. Legyetek türelemmel.

NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE. Pajtás rovat.

konyhát, két éttermet, bölcsődét, óvodát és modern orvosi rendelőt építenek az üzemnek.

Ebben az évben a súlypont a gyári építkezésekről a lakások építésére terelődik át. Négy kétemeletes és egy szép egyemeletes lakóházat fognak építeni közei 7 millió forint értékben. Tervbe vették különféle sportlétesítmények — uszoda, sportpálya — építését is.

Az idő enyhültével megkezdik a kettes számú gyárépület alapozási munkáit, befejezik a transzformátor-épület külső és belső munkáit, villamosszerelését, ezenkívül bővítik az üzem vasút-, csatorna- és úthálózatát is. Nagy létesítmény lesz a kétemeletes nyensanyagraktár is.

A dolgozókat ellátták meleg vatta-ruhákkal és biztosítják részükre a melegítő italt;

A munkák teljesütemű megindulása után kb. 500 fő dolgozik majd az építkezésen;

A honvédek is segítettek

A vastag hótakaró megnehezítette egyes üzemek nyersanyagszállítását. A szolnoki Papírgyárban is nehézzé vált az anyagmozgatás. Nem tudtak kellőszámú dolgozót beállítani az utak és vasúti sínek hótalanítására, s ez veszélyeztette az üzem folyamatos működését;

A hóval belepett síneken és utakon csak nagynehezen tudták szállítani a szenet és nyersanyagot. A gyár vezetősége a honvédséghez fordult segítségért. A szolnoki helyőrség parancsnoksága segítségükre sietett. Harminc honvédőt küldött a Papírgyárba;

Egésznapos lelkes munkával megtisztították az utakat és síneket a hőtől, s ezzel megszűntek az anyagszállításban beállott zavarok, az üzem működésében nem keletkezett kiesés;

A Papírgyár vezetői és munkásai hálásak a honvéd elvtársak lelkes segítőmunkáj áért;

A mi életünk tele van izgal" más problémákkal, hiszen olyan korszakban élünk, amikor még elevenen hatnak a régi szokások, nézetek, erkölcsök, amelyek csak nehéz harcok árán, lépésről lépésre hátrálva adják át helyüket az új, a magasabbrendű szemléletnek és gyakorlatnak. Ezeknek a változásoknak a mindennapi hősei azok az emberek, akik az üzemekben, a földeken, a hivatalokban — s a magánéletükben, sokszor az ellenséges kísértéseket és hatásokat, valamint saját téves nézeteiket legyőzve, egyre inkább szocialista emberré formálódnak;

Vészi Endre, ,A titkárnő’* frója a gazdag választékból az egyik legizgalmasabb problémául az új, a kommunista erkölcs kérdéséhez nyúlt hozzá. A színmű magva mindig témája volt az irodalomnak amióta létezik: a házastársi hűség. Újjá vált azáltal, hogy a régi szereplőket a mi társadalmi rendszerünk kialakuló erkölcsi keretei közé helyezi;

Mi történik akkor, ha egy családos, kommunista igazgató beleszeret a titkárnőjébe, aki férjes aszszony? A néző azt várja, hogy az író bátran nekivágjon a kérdésnek és teljes egészében mutassa be, hogy a polgári társadalom szemforgató és romlott erkölcseivel ellentétben itt végsősoron más történik, hogy a mi társadalmunkban ezen a téren sem lehetnek megalkuvások és félmegoldások és — éppen azért, mert kommunistáról van szó — ebből a konfliktusból a szocialista erkölcsnek kell győzelmesen kikerülnie. Ehhez azonban az írónak él kellett volna mélyítenie az egész cselekményt, nagyobb próbára kellett volna tennie a szereplőit;

A színdarabban nem ez történi Az igazgató ugyan beleszeret titkárnőjébe, aki — egy-két bizonytalankodástól eltekintve — erre egyáltalában nem ad tápot, a férjét szereti, a férj pedig — annak ellenére, hogy csak a harmadik felvonásban szerez arról bizonyosságot, hogy az igazgató szereti a feleségét — végigféitékenykedi a három felvonást;

A bátran elmélyített konfliktus tehát hiányzik a darabból, ezt az író megkerüli, de ennek ellenére a néző nem unatkozik az előadás alatt, mert amit a színpadon lát, az nem száraz, nem élettelen, hanem valóságosnak és hitelesnek hat, tele van emberi, kedves és humoros jelenetekkel. Különösen vonatkozik ez az első felvonás két képére, a második felvonás zárójelenetére és a harmadik felvonás második képére;

A színdarabra tehát az előtérbe nyomuló apró epizódok láncolata jellemző. Nagyszerűen megformált típusok mozognak a színpadon, alak a főcselekménytől majdnem teljesen függetlenül sok érdekes mozzanatot teremtenék. És éppen ezek a nagyszerű típusok és a velük kapcsolatos epizódok bizonyítják Vészi Endre drámaírói erényeit és egyúttal azt is, hogy többre lett volna képes, mint amit valójában nyújt. Éppen ebből adódik a néző érzése, mikor elhagyja a színházat: jól szórakozott, de a darab mondanivalójával kapcsolatban hiányérzet maradt benne.

És az előbbi megállapítás dicséret az előadásra nézve;

Először is a darab három főszereplőjéről kell szólni. Övék a legnehezebb és legháládatlanabb feladat. A színház három művészének: Olsavszky Évának, Lengyel Jánosnak és Velenczey Istvánnak az érdeme, hogy csaknem az író ellenére, időnként hihető drámai légkört tudnak teremteni. Különösen vonatkozik ez Lengyel Jánosra, aki a férj szerepében nyújt egészen kimagasló alakítást. Olyan mélyrőljövő drámai átéléssel teszi hitelessé a férj féltékenységét, hogy a néző végig vele tud érezni. És ez a legnagyobb dicséret a játékára, mert hitelessé tudta tenni az íróilag rosszul megrajzolt szerepet. Ez a fiatal színész nagy nyeresége a színháznak;

Olsavszky Éva titkárnője a másik kiváló alakítás a három főszereplő közük Olsavszky egész széles skálát játszik, az iskolából most kikerült diákos „jópofaságtól”, a szerelmes és a szenvedő asszonyig, Szerepének legnagyobb buktatóját: hogy kissé bizonytalankodó magatartásával (második felvonás második kép) reményeket ébresszen az igazgatóban, színtér, sikeresen oldja meg, ezzel segít az írónak hihetővé tenni a színmű további cselekményét. Alakításából ki kell emelni még az első felvonás második képét, ahol sok bájjal, melegséggel és meghittséggel érzékelteti az iga- 1 zán boldog családi életet, a harmadik felvonás záró jelenetében pedig a férjével való találkozást, ahol egyszerű gesztusokkal igen erős drámai légkört tud teremteni;

A harmadik főszereplő: Velenczey István, Érzelmileg vele bánt legmostohábban az író, hiszen el kell hitetnie, hogy mélységesen szereti Erzsit, ugyanakkor nem engedheti meg magának a szenvedélyes drámai kitörést, mert ezzel szétfeszítené a darab keretét. Velenczey, akii már számtalan szerep ben bizonyította be kiváló színészi képességeit, a lehetőségekhez képest most is jő alakítást nyújt és nem a? ő hibája, hogy a nézőkben éppen az ő szerepével kapcsolatban marad a legtöbb probléma.

Amint mondottuk: az epizódszereplők a darab legjobban megrajzolt alakjai És itt az első helyen Kuzmaneket, a káderest kell megemlíteni. A szerep igen hálás és sok veszélyt is rejt magában, hiszen végsősoron a „rosszmodorú” káderes a színmű legpozitívabb kommunista szereplője. György László, aki Kuzmaneket alakítja az első felvonás első képétől eltekintve, jól fogta fel a szerepéi A második felvonástól kezdődően sokkal mértéktartóbb és itten- sokkal jobban kidomborodik egészséges humora, szívbőljövő embersége, okossága. Az első felvonásban György László túloz, nem egyszer a hatásvadászat elítélendő hibájába esik. Gesztusai, grimaszai bohózati figurává alacsonyítják a káderes alakját. Véleményünk szerint György László, aki a darab többi részében bebizonyítja, hogy nagyon is átérzi az alakítását, ha az első felvonásban is mértéktartóbban játszik, akkor nagymértékben emeli játékának művészi értékét;

l^óricz Lili Gerebenné alakítása

1 ■ következik a sorrendben. A kenyerét, a „pozícióját” féltő, alapvetően régiszemléletű, de becsületesen dolgozó kispolgárt alakít és a néző ráismer: sok ilyen- Gerebenné van. Vívódását, féltékenykedését az új titkárnőre, uralkodnivágyását mindenkivel, még az igazgatóval szemben is nagyon meggyőzően eleveníti meg Móricz Lili

Paál László játssza a férjét, az ügyefogyott földrajztanárt. Ebinek a fiatal színésznek a maszkja is kitűnő. És szerepének kettősségét: a figura szánalmasságát és ugyanakkor nevetséges voltát, remekül oldja meg;

A többi epizódszereplők közül elsősorban Fülár Istvánt kell kiemelni. Ennek a fiatal, tehetséges színésznek még a legkisebb szerep is alkalom arra, hogy emlékezetes alakítást nyújtson. Számára nincsen kis szerep, csak művészi feladat, ezt bizonyítja remekbeformált Burg bácsija. Nagy Magda a korlátolt démon szerepében nagyszerű szatirizáló éllel mutatja be ennek a női típusnak az ürességét. Kaszab Anna és Rákos Katalin a házmesternél, ületve a küldönclány szerepében nem mentesek a túlzásoktól, különösen vonatkozik ez Rákos Katalinra. Sugár Károly igen jellegzetes pincérfigurát formál szerepéből;

Rémi Artúr alakját Keres Emil kelti életre. Keres egyik napról a másikra vette át ezt a szerepet. így nem volt ideje az alakítás elmélyítésére, különben is ez a szerep nem tartozik művészi arculatához. Viszont nem értünk egyet Mentes József Sisak Benedek alakításával, mert szerintünk szerepét elkarakíroz-za, egy vígkedélyű, kissé faragatlan munkásigazgatóból lumpenproletárt csinált, rikító vörös orral és nagyfokú ízléstelenséggel.

Amit idáig a2 előadásról el" mondtunk, az egyúttal a rendezőnek: Kisfalvi Györgynek az érdeme, azonban az egyes szereplők rossz szerepfelfogása őt is terheli. Ettől a hibától eltekintve, csak dicséretet érdemel. Jó, mozgalmas, művészi színvonalú előadást rendezett, megtett mindent, hogy a darabnak kihangsúlyozza a pozitív részeit és letompítsa azokat a hibákat, amelyek a színmű lényegéből fakadnak;

A díszletek — különösen a második felvonás második képe — Bakó Józsefet dicsérik;

TÓTH KORNÉL

Magánlakások

állandó, yggy esetenkénti teparitását, továbbá gaikááyv és rovarirtást igen olcsó áron vállalunk vidéken i$. Várjuk a lakosság mielőbbi megrendeléseit Szolnok, Köttisstar sági Vállalat. József Attila át 89. Telefon: 10—11.

ÚTTÖRŐ É

SsAnhós

TÁVIRAT

CSAPATTANÄCSNAK

Sípos-téri iskola. Az ismeretlen Tlszagát feldefítésére kutatók indultak. Stop. — A nagy hidegben eltűntek. — Stop. — Vasárnap délután két órakor az Üttörő-háztól szánkós expedíció indul a keresésükre. Stop.

Szervezzétek meg a szánkós segítő osztagaitokat!! — Stop.

Az Űttörő-háznál találkozunk. Stop.

HAZTANÄCS.

Hurrá! — tört H a hangos örömkiáltás a Koltói úti iskola IV. osztályában, amikor szombaton megérkezett a távirat.

— Mi vadászkutyákat is viszünk, hogy a hó alól elő tudjuk kaparni az eltűnt kutatókat — fogadkoztak a Sípos téri iskolában. <,

És vasárnap délután szánkókkal, kutyák által vontatott ródlilckal, vagy a szánkókhoz csatlakozva mintegy 70—SO csiüogőtekintető pajtás érkezett meg az Uttörőházhoz, ahol kialakult a két csoport: a fősereg, mely majd elől megy és nyomokat kutat Munich pajtás fővezérlete alatt. A főcsapat után az egészségügyi különítmény tagjai

expedíció

Nagy Mária és Karmazim NeM vezetésével indulták el, hogy a „gémberedett tagú kutatókat’ elsősegélyben részesítsék.

Lázas izgalom közben olvasta fel a „fővezér” a kutató expedíció áltál hátrahagyott írásbeli utasítást, mely szerint: „Déli irányban hagytuk el a várost. Átkeltünk egy folyón, melynek a túlsó partján, a híd lábától 10 m-re helyeztük el wtunk további szakaszának térképvázlatát”i

Megindult a szánkós „mentő expedíció”. Útközben csatlakozták az Achim úti iskolából érkező segédcsapatok is.

A figyelme» előőrsök egymás után kaparták elő a hó alól a rejtett utasításokat tartalmazó leveliket és megközelítették az eltűnt kutatókat. Hangos diadalkiáltások adták tudtál a hátvéd tagjainak, hogy megtalálták a kutatókát, még mielőtt valóban megfagytak volna.

Az elsősegélynyújtók ideje ekkor érkezett el, amikor is a csapat tagjainak az egyik „mentő állomáson” párolgó teával telt csészéket adták át, hogy a kutatás és vidám szánkózás közben átfázott „harcosoknak” az ereibe visszatérjen a virgoncságot, elevenséget biztosító vérkeringés.

Vidám hangulatban telt el a délután, s a hideg február első napsütéses vasárnapján a búcsúzó nap hazafelé siető, pirosarcú pajtásoktól köszönhetett el.

Mivel foglalkozunk az őrsi összejövetelen ?

Én a karcagi Kálvin-úti leányiskola Szorgalom őrsének vezetője vagyok Orsiinkben nyolcán vagyunk. Már év elején elhatároztuk, hogy olyan összejöveteleket tartunk, ahol mindenki jól érzi magát. Ezért előre megbeszéljük mindig, mit fogunk csinálni. Most egy néhány összejövetelt írok le.

Nagyon tetszett a pajtásoknak, amikor harisnyát stoppolni tanult meg az őrs. Édesanyáinknak is nagyon tetszett ez, mert ettől kezdve magunk javítjuk meg a lyukas harisnyánkat Munka közben énekeltünk és mesét olvastunk. Egy másik alkalommal a Micsurin Állomásra mentünk át Itt az üvegháziban a kertészbácsi virágpalám ták tűzdelé-A levelezők megyei tanácskozásán

BÁLI IMRE pajtás úttörő rovatot kért a szerkesztőségtől. Bátran bírált, amiért a lapban a lényegtelen kérdéseket előbbre helyeztük, s elhanyagoltuk a fiatalok leveleit. Az úttörő rovat megindult s a fiatalok leveleivel is igyekszünk gondosabban foglalkozni. Érdemes volt szót emelni Eaü pajtás’

sét tanította meg. A kiserdőből ibolya-palántákat hoztunk, cserepekbe ültettük, hogy a melegházban hamar kivirágozzanak. Szeretünk játszani is. A tánc-szakkörbe járó pajtások már több népitámera megtanítottak bennünket, örsi gyűléseken készülünk fal a rajöisszejöveteiekre is, sőt most, hogy hull a hó, hógolyózunk is. Tervbe vettük, hogy meglátogatjuk a múzeumot és otthon is tartunk összejöveteleket írjátok meg pajtások, ti mivel foglalkoztok örsi összejöveteleken. A Néplapon keresztül kicserélhetjük tapasztalatainkat.

Pajtást üdvözlettsl, előre!

Bemáth Mária, Karcag,

V, b. oszt, Szorgalom őrs vez.