Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

1956. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A felszabadulási verseny eddigi tapasztalatai az Aprítógépgyárban A Jászberényi Aprítógépgyárban is kibontakozóban van a felszaba­dulási verseny. A szakszervezet ió szervező munkáiénak máris mutat­kozik eredménye. A dolgozók 95 százaléka tett eddig vállalást ápri­lis 4. tiszteletére. A kezdeményezé­seket megfelelően segítik is. Intéz­kedést tettek a verseny értéke­lésére. a műszaki dolgozók bizto­sítják a felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételeket, a műszaki rajzcfcat a vállalt határidőre el­készítették. Az óv;s tervet időben felbontották negyedévekre hóna­pokra s ezen belül üzemegységek­re. így jő alapot adtak a dolgozók vállalásainak, s már januárban sok kimagasló eredményt értek el így például Vass Béla esztergályos 175. Oláh István karusszel eszter­gályos 262. Márton B. István 241. Oravecz László vésős 170 százalé­kot teljesített. Varga János fúrós éppen gépé­nél magyarázott egyik munkatár­sának. amikor odamentem hozzá Már előzőleg mondták, hogy Varga olyan ember, aki 160 százalékot tel­jesít és munkája minősége ellen soha sincs kifogás. Tehát gyorsan is meg iól is dolgozik. Vajon ho­gyan csinálja ezt? — Minden nap már a műszak kezdése előtt fél órával bent va­gyok a műhelyben. elttkészi'em az anyagokat és szerszámokat — mondja. A technológiai előíráso­kat pontosan betartom magam is azon vagyok, hogy minél könnyeb­bé. gyorsabbá tegyem a munká­mat. Műszaki könyvekből, folyó­iratokból állandóan gyarapítóm tu­dásomat. Azt hiszem mindennek ré­sze van abban, hogy seleitmente­­sen. magas teljesítményt érek el A munkám elvégzése mellett szíve­sen segítem gyengébb munkatársa­imat — ér a magyarázat végére. A Tassi lemezlakatos brigád ar­ról nevezetes, hogy a versenyek el­indításában mindenkor az élen iár. Persze a munkában is példát mu­tatnak. Múlt havi tervüket válla­lásuk szerint már 28-ra teljesítet­ték. Jelenleg is fontos munkán dol­goznak A Kínai Népköztársaság ré­szére vákuum dobszűrő teknők le­mezmunkáit készítik. A szerelde egyik legjobb cso­portja. Palásti János szerelőbrigád ja. Most fejezték be a Lengyel Nép­­köztársaság számára készülő, négy éreörlő malom szerelését. *— A verseny értékelésénél nem­csak a teljesítményt, a minőséget, de az anyagfaHarékosságot is figyelembe veszik. A MEO dolgo­zói jól megszervezték az ellenőrzé­seket. Ennek eredménye, hogy az üzemben a megengedett alatt jár a selejtszázalék. Ellenőrzik például a más válla­latoktól beérkezett félkészárukat. Minőségi kifogás esetén nem adják munkába, hanem visszaküldik a gyártó üzemnek. A ..futóellen­őrök” figyelemmel kisérik a mű­veletek folyamán is az alkatrészek megmunkálását. Hiba esetén idő­ben felhívják a dolgozók figyelmét kijavításukra. Az alkatrészek el­készülése után méeegy végellen­őrzést tartanak A felületes embe­reket. anyaspazarlókat. seleitf»vár­­tókat karikatúrákban kirajzolják a faliújságra. Ezekben a hideg napokban a lő munka, s így a verseny feltételei közé tartozik a műhely®'* megfelelő tiömérséaieie is. Ezért a fűtők is bekapcsolódtak a versenybe. Ésszerű tüzeléssel el­érték. hogy a műhely levegőiének hőmérséklete a legnagyobb hideg­ben is eléri a kötelező 16 fok me­leget. V. J. Kitüntetett földművesszövelkezeti dolgozok MÓCZÁR LAJOS a jászárokszál­lási földművesszövetkezet boltveze­tője. Munkájával jelentősen hozzá­járult a község lakosságának áru­ellátásához. Bolti tervét állandóan túlteljesíti. Munkája elismeréséül 1955-ben „Kiváló Földművesszövet­­kezeti Dolgozó“ kitüntetésben ré­szesült. MOHÁCSI ISTVÁN, a MÉSZÖV tervosztályvezetője. 10 éve dolgozik a íöldművesszövetkezeti mozgalom különböző területein. Fáradhatatlan munkájával nagyban hozzájárult a földművesszövetkezetek fejlesztésé­hez. „Kiváló FöldművesszövetkBzeti Dolgozó ’ kitüntetést kapott. SEBESTYÉN MIHÁLY a MÉSZÖV jogügyi tanácsadója. Munkájával jelentősen elősegítette a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítá­sát. A földművesszövetkezeti moz­galom 10 éves évfordulója alkalmá­ból „Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgozó“ kitüntetésben részesítet­ték. Í.O.JH KORKÉP X[SZAZUGI KRÓNIKA A ezelevényl vasútállomástól va­donatúj betonjárda vezet a köz­ségbe, ez is a vasút tiszteletére épült. Megyek az új betonjárdán, köz­ben azon gondolkozom, hogyan iga­zodom majd el ennek a községnek a dolgaiban. Végül elhatározom: rábízom magam az élet sodrára, az­tán majd meglátjuk, merre visz. Egy öreg házaspárnál szálltam meg, a tiszta szobában két ágy volt. az egyik az enyém, a másik a Kun­szentmártoni Gépállomás ide kihe iyezett agrunómusáé, aki állandóan itt lakik. Na. gondoltam, ez az első ember aki elémkerült. és aki tud egy s mást mondani e község életéből tehát vártam rá este 10 óráig. Hiá­ba vártam, nem jött haza, fiatal­ember. oda volt udvarolni. Reggel ahogy kinyitottam a sze­­men, az első pillantásom az agro­­nómus borzas fejére esett. Kicsit viaskodtam magammal, aztán fel ébresztettem. A SZÁNTÁS ÜGY így ismerkedtem meg Putnok’ Lászlóval. Hogy ml újság a községben? Van két termelőszövetkezet, a József Attila és a Szikra, meg egy tszcs, a Kossuth. A Szikrába mostanában harminchalan léptek be, a közös gazdaságoknak minden őszi mély szántást elvégeztek, viszont a köz­ségben csak harminchét egyénihez jutott el a traktor. Van is panasz emiatt elég. Hogy miért? Kevés volt az erőgép, de a tavaszra már nem lesz hiba, most kapott a körzet két új G. 35-t, jelenleg bejáratás alatt vannak. Uj ismerősöm lelkönyökölt. rá gyújtott, kissé mérgesen fújta a füstöt: — Aztán a Néplap' közölte a ré­tiek panaszát, hogy nem tudtunk nekik szántani. Hát mit csinál­junk, ha, nem jutott traktor? — A rétiek? — Igen. Lekrinszki Ferenc és ársai. Tudja, milyen emberek azok a rétiek? Olyan lovaik vannak mint a görögdinnye, de szántásra nem használják, csak parádéznak velük. A múltkor volt itt egy es küvő, tizenhárom féderes kocsi vo­nult be a községbe, mind a rétieké volt. Aztán még ők mentek pa­naszra a gépállomás ellen, amikor az egyéniek számára végzett szán­tás 66—70 százalékát náluk végez­tük, — A fogatos gazdáknál? — Igen. — És a fogatnélküli kisparasz­­'oknak mennyit szántottak? — Keveset. Nem tudtak időben behordani, az erőgépeket meg fog lalkoztatni kellett. — A gépá'lomásnak — vitatkoz­tam vele — van vontatója, miér’ nem segített a behordásban? — Próbálkoztam vele — hang­zott a válasz —, de nem álltak össze a közös hordásba, így abba maradt. «Ingerült volt ennek a fiatalem­bernek a hangja talán nem is cso­dálatos, hiszen a rétiek miatt bírá­latot kapott hz újságban, de azt is éreztem, hogy valami itt nincsen rendjén, és hogy az egyik dolgom az lesz a községben: megnézni ez' a szántás ügyet. VÉTEri A GÉPÁLLOMÁS Mentem fel a tanácsházára. A tanácse’nök: Kovács István -u éves fiatalember. 1954. decembere óta áll a végrehajtó bizottság élén. Jól ismeri a községet, itt született. És szeretik is. Ahogy az irodájába bejönnek a nálánál idősebb pa­rasztemberek, asszonyok, legtöbbjp így kezdi: — Te Pista fiamsj, Kovács elvtáns alacsony, mozgé­kony ember, talán túl mozgékony is, szeme alatt szarkalábak ,és ahogy egyik cigarettáról a másikra gyújt — nem szívja le a füstöt, csak megöblíti vele a száját — azt mutatja, hogy sokfelé ágazik a gondja. Beszélgetünk vele erről is, arról is, aztán szóbakerül a gépállomás. Kérdezem az elnöktől, hogy mi a véleménye arról a levélről, amely a Néplapban jelent meg és Lek­rinszki Ferenc írt. — Igaza volt Lekrinszkinek — válaszolja a tanácselnök. — Van íogata és azoknak, akik­nek a nevében írt? — Nincsen. — Ezek szerint a gépállomás sú­lyosan megsértette a párt politiká­ját, mert elsősorban nem a fogat­­nélküli szegényparasztoknál szán­tott. — így van — bólint Kovács elv­társ. — A gépállomás legtöbbet a fogatos gazdáknál szántott, a fogat­nélküliek pedig arra kényszerültek, hogy 200 forintot fizessenek a lo­vasgazdáknak egy hold föld fel­szántásáért. Megbeszéltük Kovács elvtárssa' hogy kimegyünk a tétbe. De addig is mit csináljak? Kilé - pék a taná-sházáról, az udvaron három négy parasztember az ege’ kémleli. Felnézek: egy nagy fehér léggöm bot fúj a szél, alatta jól kiveheti a röpcédulás doboz .: j (Folytatjuk.) Maigáiitoázépífés — vasbeton letősierkezcflel Megyéinkben egyre szaporodik a sajátház építőik száma. A közelgő tavaszra is sokan tervezik, hogy otthont építenek maguknak. Álla­munk támogatja a csa'ádi házépí­tőket s az Építésügyi Minisztérium már az elmúlt évben elkészítette számos kü.önböző lakóház típus­terveit és azokat a tanácsok útján csekély összegért — csak a nyom­daköltségeket számolva — az épí­tők rendelkezésére boc.-ájtotta. A sajátház építők egyik legna­­gyob nehézsége a födémek és a te­tőszerkezet faanyagának pótlása. Ezért az Építésügyi Minisztérium könnyen szállítható, az eddigieknél könnyebb súlyú vasbetongerendá­kat gyárttat -—egyszerű elemekből összeállítható vasbeton tetőszerke­zeteket. Ezek a szerkezetek már az elmúlt évben is a Tiizép telepe­ken az építőik rendelkezésére álltak s jól beváltak cserép vagy palafe­désű tetők részére. Ebben az évben további segítsé­­[et kapnak az építők. A megyei ál­­ami építőipari vállalat a vasbeton ödémgeremdákat és tetőszerkezete­let saját telepén az építők rendel­kezésére bocsátja és vállalja ezek­nek — a lakosság körében nem eléggé ismert — szerkezeteknek a helyszínre szállítását és szakszerű elhelyezését is. A minisztérium a megyei építő-Ulalatokat ellátta könnyű emelő­épekkel, hogy a vasbetonéi emuikét, jdémeket. a tetőszerkezeteket el­­elyezzék és felállítsák. E gazda­­ágos és időtálló szerkezetek fel­­asználásához fontos: a sajátház ní+Alr 11 mi ÁTkftcÁb- havaikat. hf>£V a falak egymástól való távolsága alkalmas legyen a gerendák és te­tőszerkezetek elhelyezésére. Az itt közölt vázlatok mutatják, hogyha a sajátház építők a falak távolsá­gát 3.60 vagy 4.10 m-re tervezik, akkor módjuk van gazdaságos és jó szerkezetekkel építeni. az 51. és 56. s\ i«!őlíöz!e!ie1és! Válla’al az országban a Bontóbbak Miié tartozik a balese mentes közlekedésben A napokban volt Debrecenben a „Vezess ba.eset nélkül” mozgalom Drszágos értékelésének eredmény­­hirdetése. A Debreceni Autóközle­kedési Igazgatóság területéhez tar­tozó autóközlekedési vállalatok jó eredményeként a Debreceni Autó­köz. ekedési Igazgatóság nyerte el a vándorzászlót, amelyet Szegedrö hoztak el. Az ünnepségen részt vett az autó felügyelet, a közlekedési bíróság és a közlekedés rendészet képviselője Az AKIG vezetője kiemelte beszá­molójában, hogy a szó noki 51. és 56. sz. autóköz ekedési vállalatok eredményes működése is hozzájá­rult a sikerekhez. Különösen az 56. sz. Autóközle­kedési Vállalat do.-gozói érdemel­nek dicséretet, ahol 1955. évben sa­­át hi bábó. eredő baleset nem volt. Ez országos szinten is a leg'óbbnak számít. Többen kap’ak jo rnunká­­iukért kitüntetést a gépkocsiveze­tők közül t

Next

/
Oldalképek
Tartalom