Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-09 / 34. szám
1956. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A felszabadulási verseny eddigi tapasztalatai az Aprítógépgyárban A Jászberényi Aprítógépgyárban is kibontakozóban van a felszabadulási verseny. A szakszervezet ió szervező munkáiénak máris mutatkozik eredménye. A dolgozók 95 százaléka tett eddig vállalást április 4. tiszteletére. A kezdeményezéseket megfelelően segítik is. Intézkedést tettek a verseny értékelésére. a műszaki dolgozók biztosítják a felajánlások teljesítéséhez szükséges feltételeket, a műszaki rajzcfcat a vállalt határidőre elkészítették. Az óv;s tervet időben felbontották negyedévekre hónapokra s ezen belül üzemegységekre. így jő alapot adtak a dolgozók vállalásainak, s már januárban sok kimagasló eredményt értek el így például Vass Béla esztergályos 175. Oláh István karusszel esztergályos 262. Márton B. István 241. Oravecz László vésős 170 százalékot teljesített. Varga János fúrós éppen gépénél magyarázott egyik munkatársának. amikor odamentem hozzá Már előzőleg mondták, hogy Varga olyan ember, aki 160 százalékot teljesít és munkája minősége ellen soha sincs kifogás. Tehát gyorsan is meg iól is dolgozik. Vajon hogyan csinálja ezt? — Minden nap már a műszak kezdése előtt fél órával bent vagyok a műhelyben. elttkészi'em az anyagokat és szerszámokat — mondja. A technológiai előírásokat pontosan betartom magam is azon vagyok, hogy minél könnyebbé. gyorsabbá tegyem a munkámat. Műszaki könyvekből, folyóiratokból állandóan gyarapítóm tudásomat. Azt hiszem mindennek része van abban, hogy seleitmentesen. magas teljesítményt érek el A munkám elvégzése mellett szívesen segítem gyengébb munkatársaimat — ér a magyarázat végére. A Tassi lemezlakatos brigád arról nevezetes, hogy a versenyek elindításában mindenkor az élen iár. Persze a munkában is példát mutatnak. Múlt havi tervüket vállalásuk szerint már 28-ra teljesítették. Jelenleg is fontos munkán dolgoznak A Kínai Népköztársaság részére vákuum dobszűrő teknők lemezmunkáit készítik. A szerelde egyik legjobb csoportja. Palásti János szerelőbrigád ja. Most fejezték be a Lengyel Népköztársaság számára készülő, négy éreörlő malom szerelését. *— A verseny értékelésénél nemcsak a teljesítményt, a minőséget, de az anyagfaHarékosságot is figyelembe veszik. A MEO dolgozói jól megszervezték az ellenőrzéseket. Ennek eredménye, hogy az üzemben a megengedett alatt jár a selejtszázalék. Ellenőrzik például a más vállalatoktól beérkezett félkészárukat. Minőségi kifogás esetén nem adják munkába, hanem visszaküldik a gyártó üzemnek. A ..futóellenőrök” figyelemmel kisérik a műveletek folyamán is az alkatrészek megmunkálását. Hiba esetén időben felhívják a dolgozók figyelmét kijavításukra. Az alkatrészek elkészülése után méeegy végellenőrzést tartanak A felületes embereket. anyaspazarlókat. seleitf»vártókat karikatúrákban kirajzolják a faliújságra. Ezekben a hideg napokban a lő munka, s így a verseny feltételei közé tartozik a műhely®'* megfelelő tiömérséaieie is. Ezért a fűtők is bekapcsolódtak a versenybe. Ésszerű tüzeléssel elérték. hogy a műhely levegőiének hőmérséklete a legnagyobb hidegben is eléri a kötelező 16 fok meleget. V. J. Kitüntetett földművesszövelkezeti dolgozok MÓCZÁR LAJOS a jászárokszállási földművesszövetkezet boltvezetője. Munkájával jelentősen hozzájárult a község lakosságának áruellátásához. Bolti tervét állandóan túlteljesíti. Munkája elismeréséül 1955-ben „Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgozó“ kitüntetésben részesült. MOHÁCSI ISTVÁN, a MÉSZÖV tervosztályvezetője. 10 éve dolgozik a íöldművesszövetkezeti mozgalom különböző területein. Fáradhatatlan munkájával nagyban hozzájárult a földművesszövetkezetek fejlesztéséhez. „Kiváló FöldművesszövetkBzeti Dolgozó ’ kitüntetést kapott. SEBESTYÉN MIHÁLY a MÉSZÖV jogügyi tanácsadója. Munkájával jelentősen elősegítette a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítását. A földművesszövetkezeti mozgalom 10 éves évfordulója alkalmából „Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgozó“ kitüntetésben részesítették. Í.O.JH KORKÉP X[SZAZUGI KRÓNIKA A ezelevényl vasútállomástól vadonatúj betonjárda vezet a községbe, ez is a vasút tiszteletére épült. Megyek az új betonjárdán, közben azon gondolkozom, hogyan igazodom majd el ennek a községnek a dolgaiban. Végül elhatározom: rábízom magam az élet sodrára, aztán majd meglátjuk, merre visz. Egy öreg házaspárnál szálltam meg, a tiszta szobában két ágy volt. az egyik az enyém, a másik a Kunszentmártoni Gépállomás ide kihe iyezett agrunómusáé, aki állandóan itt lakik. Na. gondoltam, ez az első ember aki elémkerült. és aki tud egy s mást mondani e község életéből tehát vártam rá este 10 óráig. Hiába vártam, nem jött haza, fiatalember. oda volt udvarolni. Reggel ahogy kinyitottam a szemen, az első pillantásom az agronómus borzas fejére esett. Kicsit viaskodtam magammal, aztán fel ébresztettem. A SZÁNTÁS ÜGY így ismerkedtem meg Putnok’ Lászlóval. Hogy ml újság a községben? Van két termelőszövetkezet, a József Attila és a Szikra, meg egy tszcs, a Kossuth. A Szikrába mostanában harminchalan léptek be, a közös gazdaságoknak minden őszi mély szántást elvégeztek, viszont a községben csak harminchét egyénihez jutott el a traktor. Van is panasz emiatt elég. Hogy miért? Kevés volt az erőgép, de a tavaszra már nem lesz hiba, most kapott a körzet két új G. 35-t, jelenleg bejáratás alatt vannak. Uj ismerősöm lelkönyökölt. rá gyújtott, kissé mérgesen fújta a füstöt: — Aztán a Néplap' közölte a rétiek panaszát, hogy nem tudtunk nekik szántani. Hát mit csináljunk, ha, nem jutott traktor? — A rétiek? — Igen. Lekrinszki Ferenc és ársai. Tudja, milyen emberek azok a rétiek? Olyan lovaik vannak mint a görögdinnye, de szántásra nem használják, csak parádéznak velük. A múltkor volt itt egy es küvő, tizenhárom féderes kocsi vonult be a községbe, mind a rétieké volt. Aztán még ők mentek panaszra a gépállomás ellen, amikor az egyéniek számára végzett szántás 66—70 százalékát náluk végeztük, — A fogatos gazdáknál? — Igen. — És a fogatnélküli kisparasz'oknak mennyit szántottak? — Keveset. Nem tudtak időben behordani, az erőgépeket meg fog lalkoztatni kellett. — A gépá'lomásnak — vitatkoztam vele — van vontatója, miér’ nem segített a behordásban? — Próbálkoztam vele — hangzott a válasz —, de nem álltak össze a közös hordásba, így abba maradt. «Ingerült volt ennek a fiatalembernek a hangja talán nem is csodálatos, hiszen a rétiek miatt bírálatot kapott hz újságban, de azt is éreztem, hogy valami itt nincsen rendjén, és hogy az egyik dolgom az lesz a községben: megnézni ez' a szántás ügyet. VÉTEri A GÉPÁLLOMÁS Mentem fel a tanácsházára. A tanácse’nök: Kovács István -u éves fiatalember. 1954. decembere óta áll a végrehajtó bizottság élén. Jól ismeri a községet, itt született. És szeretik is. Ahogy az irodájába bejönnek a nálánál idősebb parasztemberek, asszonyok, legtöbbjp így kezdi: — Te Pista fiamsj, Kovács elvtáns alacsony, mozgékony ember, talán túl mozgékony is, szeme alatt szarkalábak ,és ahogy egyik cigarettáról a másikra gyújt — nem szívja le a füstöt, csak megöblíti vele a száját — azt mutatja, hogy sokfelé ágazik a gondja. Beszélgetünk vele erről is, arról is, aztán szóbakerül a gépállomás. Kérdezem az elnöktől, hogy mi a véleménye arról a levélről, amely a Néplapban jelent meg és Lekrinszki Ferenc írt. — Igaza volt Lekrinszkinek — válaszolja a tanácselnök. — Van íogata és azoknak, akiknek a nevében írt? — Nincsen. — Ezek szerint a gépállomás súlyosan megsértette a párt politikáját, mert elsősorban nem a fogatnélküli szegényparasztoknál szántott. — így van — bólint Kovács elvtárs. — A gépállomás legtöbbet a fogatos gazdáknál szántott, a fogatnélküliek pedig arra kényszerültek, hogy 200 forintot fizessenek a lovasgazdáknak egy hold föld felszántásáért. Megbeszéltük Kovács elvtárssa' hogy kimegyünk a tétbe. De addig is mit csináljak? Kilé - pék a taná-sházáról, az udvaron három négy parasztember az ege’ kémleli. Felnézek: egy nagy fehér léggöm bot fúj a szél, alatta jól kiveheti a röpcédulás doboz .: j (Folytatjuk.) Maigáiitoázépífés — vasbeton letősierkezcflel Megyéinkben egyre szaporodik a sajátház építőik száma. A közelgő tavaszra is sokan tervezik, hogy otthont építenek maguknak. Államunk támogatja a csa'ádi házépítőket s az Építésügyi Minisztérium már az elmúlt évben elkészítette számos kü.önböző lakóház típusterveit és azokat a tanácsok útján csekély összegért — csak a nyomdaköltségeket számolva — az építők rendelkezésére boc.-ájtotta. A sajátház építők egyik legnagyob nehézsége a födémek és a tetőszerkezet faanyagának pótlása. Ezért az Építésügyi Minisztérium könnyen szállítható, az eddigieknél könnyebb súlyú vasbetongerendákat gyárttat -—egyszerű elemekből összeállítható vasbeton tetőszerkezeteket. Ezek a szerkezetek már az elmúlt évben is a Tiizép telepeken az építőik rendelkezésére álltak s jól beváltak cserép vagy palafedésű tetők részére. Ebben az évben további segítsé[et kapnak az építők. A megyei álami építőipari vállalat a vasbeton ödémgeremdákat és tetőszerkezetelet saját telepén az építők rendelkezésére bocsátja és vállalja ezeknek — a lakosság körében nem eléggé ismert — szerkezeteknek a helyszínre szállítását és szakszerű elhelyezését is. A minisztérium a megyei építő-Ulalatokat ellátta könnyű emelőépekkel, hogy a vasbetonéi emuikét, jdémeket. a tetőszerkezeteket elelyezzék és felállítsák. E gazdaágos és időtálló szerkezetek felasználásához fontos: a sajátház ní+Alr 11 mi ÁTkftcÁb- havaikat. hf>£V a falak egymástól való távolsága alkalmas legyen a gerendák és tetőszerkezetek elhelyezésére. Az itt közölt vázlatok mutatják, hogyha a sajátház építők a falak távolságát 3.60 vagy 4.10 m-re tervezik, akkor módjuk van gazdaságos és jó szerkezetekkel építeni. az 51. és 56. s\ i«!őlíöz!e!ie1és! Válla’al az országban a Bontóbbak Miié tartozik a balese mentes közlekedésben A napokban volt Debrecenben a „Vezess ba.eset nélkül” mozgalom Drszágos értékelésének eredményhirdetése. A Debreceni Autóközlekedési Igazgatóság területéhez tartozó autóközlekedési vállalatok jó eredményeként a Debreceni Autóköz. ekedési Igazgatóság nyerte el a vándorzászlót, amelyet Szegedrö hoztak el. Az ünnepségen részt vett az autó felügyelet, a közlekedési bíróság és a közlekedés rendészet képviselője Az AKIG vezetője kiemelte beszámolójában, hogy a szó noki 51. és 56. sz. autóköz ekedési vállalatok eredményes működése is hozzájárult a sikerekhez. Különösen az 56. sz. Autóközlekedési Vállalat do.-gozói érdemelnek dicséretet, ahol 1955. évben saát hi bábó. eredő baleset nem volt. Ez országos szinten is a leg'óbbnak számít. Többen kap’ak jo rnunkáiukért kitüntetést a gépkocsivezetők közül t
