Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-08 / 33. szám

1956. február 8, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vállvetve munkálkodnak a kuncsorbai Kossuth TSZ tagjai a közös gazdaság megerősítésén Gazdag programmal készülnek a magyar-szovjet diákhétre a tiatalok fiatal szövetkezet a kuncsorbai Kossuth TSZ. A múlt év őszén alakult két egyes típusú termalő­­szövetkezetből s ekkor lépett túl­súlyban a közös gazdálkodás útjára a község dolgozó parasztsága. De még ma is akadnak új belépők. Alig múlik el nap anélkül, hogy ne kérné valaki a felvételét. A mi­nap például Magyart Imre tíz holdas egyéni dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. Nem csoda, ha ilyen nagy a vonzerő s alig néhány hónap alatt ezer holdra növekedett a Kossuth TSZ birtoka. A tagsag példás szor­galma, nagyszerű összefogása meg­nyerte a község valamennyi dol­gozójának elismerését. Bár most tél van. mégsem szü­netel a munka. Az a vágya a_ tag­ságnak, hogy tavaszra megerősöd­jön a szövetkezet. Építik az ötven férőhelyes tehénistállót, a száz fé­rőhelyes hizlaldát. A régi istállók átalakításával a közös lóáliomany­­nak készítenek szállást, mivel a lo­vak még szerte vannak a házaknál, úgy, mint amikor még egyes típusú hette volna? A tagság nem akarta, hogy csorba essen mindjárt a kez­det kezdetén a szövetkezet hírne­vén, hiszen a szövetkezet nem más, mint 9k maguk, összeadták hát a szükséges tojást és baromfit és a begyűjtő helyre vitték a szö­vetkezet nevében. Ez azonban nem inehet így mindig. Ebben az esz­tendőben már meg kell valósítani a baromfitelepet Elhatározták, hogy ezer darab csibét nevelnek fel és puiykát Is fognak tenyész­teni, mivel ez jól jövedelmez Máris vásároltak tíz anyapulykát Ebből a szárnyas fajtáiból 300 da­rabot szeretnének ebben az eszten­dőben felnevelni és értékesíteni. A baromfitelep építését is megkezd­ték már. Merészek a tagok, mert bíznak erejükben és szorgalmukban. Ki­magasló eredményeket akarnak el­érni a növényterm -sztésöen is. Bú­zából például biztosak abban, hogy elérik a 14 mázsát. Minden tőlük telhetőt megtesznek a jó termés érdekében. Annakidején az elsők közt fejezték be az őszi vetést, 270 hold búzájuk és 30 hold árpájuk szépín bokrosodík, a fagy sokkal kevésbé árthat neki, mint az elké­sett vetéseknek, mégis bebiztosít­ják még egy oldalról: fejtrágyfzni fognak tavasszal. 150 mázsa mű­trágyát már megvásároltak, s meg­rendeltek újabb 150 mázsát. A ku­korica termésátlagának a megter­vezésénél is szerények voltak, mindössze 25 mázsát számolnak holdanként, de ahogy a tagok vélik, jóval több íesz az. A kuncsorbai Kossuth TSZ-ben élénk az élet, minden tag dolgozni akar, hogy bebizonyítsa a szövetkezet iránti hűségét, összefogásukkal, munka­szeretetükkel igen sok régibb ter­­m°lőszöv~tkezetnek is példát mu­tathatnak. Méltán reménykedhet­nek abban, hogy már az első esz­tendőben siker és szerencse kíséri munkájukat, mert reményük nem a semmire, hanem a szorgalomra, a munkára épül. Kedden Szolnokon tanácskozásra jöttek össze a város középiskolái­nak igazgatói és DISZ-titkárai, hogy az MSZT-vel közösen megbe­széljék az idei magyar—szovjet diákhét tervét. A február 15—22 között sorrakerülő diákhetet min den eddiginél gazdagabb program­mal akarják megrendezni. A megye 22 középiskolájában és valamennyi általános iskola felső tagozatában már megkezdődtek a közvetlen elő­­készületek. A szolnoki középiskolákban a szakkörök a magyar—szovjet diák­héten bemutatókat -tartanak majd Több középiskolában! klubdélutáno­kat rendeznek a lányok és a fiúk. Megismerkednek egy-egy orosz vagy szovjet költő életével és elsza­valják legszebb verseit, másutt szovjet zeneszerzők munkásságát méltatják és hanglemezekről be. mutatják legfontosabb műveiket. A szolnoki leánygimnáziumban orosz zenei estet rendeznek. Február 19-én, vasárnap a Szol noki Közgazdasági Technikumban nagyszabású sportbemutató lesz a magyar—szovjet diákhét tiszteleté­re. Február végén pedig a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem hall­gatói rendeznek egyetemi napot. Bekapcsolódik a barátsági hét ün­nepségeibe a Szolnoki Uttörőházis: mintegy száz fiatal részvételével dal- és szavalóversenyt rendeznek. Hasonló nemes versengést tervez­nek Jászberényben és Mezőtúr ter­melőszövetkezeti városban is a diá­kok. A legjobbak között értékes ju­talmakat oszt ki az MSZT. A magyar—szovjet diákhéttel nem zárul le a megye fiataljainak a béke és a barátság tiszteletére rendezett ünnepségsorozata. A ba­rátsági hónap alatt — amikoris hat új szovjet film't mutatnak be a megyében — számos DlSZ-szerve­­zet ifjúsági filmvetítést és ankétot rendez. Március 15-én a DISZ — az MSZT-vel és a Hazafias Népfront­tal közösen — több városban és községben ifjúsági emlékesteket tart. Ezeken megemlékeznek a két nép történelmében szereplő if jú hő­sökről és ismertetik a szovjet fia­talok dicső tetteit: így a szűzföldek meghódításának nagyszerű tervét. Ekkor nyitják meg a , Példaképünk a KomszomoT’ című kiállítást is. A magyar—szovjet barátsági hónap érdekessége lesz, hogy számos Szovjetunióban járt ösztöndíjas ma­gyar diák tart majd előadást. volt a szövetkezet. Igenám, de minek építik a hiz­laldát. ha még nincs közös sertés­állomány? Valóban nem volt, de lesz. A dolgozók önzetlenül felaján­lották, hogy a háztájiból adnak a közösbe hatvan darab süldőnek va­lót. Ennyi elég ahhoz, hogy virágzó sertéstenyésztés fejlődjék ki a Kossuth TSZ-ben még ebben az esztendőben. De más példák is vannak a sző vetkezet szeretetére. Teljesíteni kellett a baromfi- és tojásbeadást A szövetkezetnek azonban nem volt közös állománya, miből is teljesít-Bata István vezérezredes távirata , Csői Jen-gen ahnarsallhoz CSŐI JEN-GEN a’imarsaHnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszteré­nek. I'henjaa A Koreai Néphadsereg Napja alkalmából a Magyar Néphadse­reg és a magam nevében üdvözletemet küldöm Önnek cs a Koreai Néphadsereg egész személyi állományának. A testvéri Koreai Néphadseregnek újabb sikereket kívánok a harci és politikai kiképzésben, a koreai nép alkotó munkájának és hazája függetlenségének megvédésében. BATA ISTVÁN vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere TÓTH KORNÉL: TISZAZUGI KRÓNIKA Tiszazug. Földrajzi meghatáro­zás. Északról nyílt vidék, délen pe­dig a Tisza és a Körös szöge hatá­rolja. Ezelőtt 80—100 esztendővel még nehezen járható mocsaras lá­­pos terület, amelyet a Tiszán Nagy­révnél. Tiszaugnál, meg a Csongrád városával szemben fekvő partról a Körösön pedig a Bökényi révnél és Kunszentmártonnál lehetett arány­lag könnyebben megközelíteni. Ez a földrajzi elszigeteltség kiha­tott az itteni lakosság gazdasági, kulturális helyzetére is. Míg ezen a vidéken a Tisza és a Körös' volt az úr, az itteni lakosságnak nagy­része a vízből élt, amolyan félno­mád halász, madarász, pákász éle­tet. Ide nehezebben és lassabban jutott el a kultúra. Tiszazug a me­gye többi részéhez viszonyítva el­maradottabb volt. A Körös és a Tisza szabályozásá­val. a lecsapolásokkal sokat javult a helyzet. A Szolnok és a Kun­­szentmárton közötti országúton már a felszabadu’ás előtt közleke­dett autóbusz, így az országúihoz közelfekvő községek: Nagyrév, Ti­­szainoka, Tiszakürt előnyösebb A vasút, az 1900-es évek elejétől ez volt Szelevény, Csépa, Tiszasas helyzetbe kerültek, mint a Tisza­zug többi községei, és Tiszaug parasztjainak leghőbb kívánsága és később a villany az egész Tiszazugé. A vasutat a Habsburg, a vasutat és a villanyt is a Horthy-rendszer minden negyedik esztendőben sza­bályosan megígérte, sőt a vasútvo­nal pályáját nem egyszer ki is ka­rózta. Mnden negyedik esztendőre es­tek ugyanis a választások. AZ ÖRÖK JELKÉP , És most Kunszentmártonban ar­ra a motoros vonatra szállók fel amely összeköti a Tiszazug négy déli községét és a tiszaugi hídon át­megy a Tiszán. Nagy sikere van a bútorkiállitásnak A Szolnoki Bútorertékesítő Vál­lalat Beloiannisz-úti üzletében hét­tőn reggel kiállítás nyílt. A kiállí­táson csőbútor garnitúrákat mutat­nak be. Nagy sikere van a kiállításinak Minden garnitúrára, amely az üz­letben látható, fehér cédula van rátűzve, rajta a felírás: eladva. Czokolai Dezső elvtárs, üzletve­zető mutatja meg a kiállítást. Pi­ros és zöld huzatú garnitúrák áll­nak egvmás mellett, mindegyik egy asztalból, két rendes, két karos­székből és egy kétszemélyes reka­­miéből áll. Aruk: 6200 és 6300 fo­rint között. T'gnap nyílt a kiállítás — — mondja Szokolai elvtárs — és már 32 első napon 10 garnitúrát adtunk el. — És nem is lesz több? — Dehogy nem! Naponta kapjuk az újabb garnitúrákat, van tehát választék, ki tudjuk elégíteni a megnövek-dett igényeket. Kormá­nyunk lehetővé akarja tenni, hogy a dolgozók kedvezményesen jussa r.ak szép bútorhoz, éppen ezért eze­ket a garnitúrákat részletre lehet vásárolni. Hanqképek az országgyűlés üléséről Szerdán, február 8-án este hús-' órai kezdettel a rádió a Kossuth adón hanskéoeket közvetít az országgyűlés üléséről. (MTI.) — És mik a feltételeit? — kér­­d.zzüit. — A garnitúra árának 25 száza­ikat az átvételkor keil kifizetni, a hátralévő összeget pídig 12 havi egyenlő részletben lellet kiegyenlí­teni. Amint az első nap eladott 10 gar­nitúra bizonyítja, ezeket a szép bú­torokat nagy számmal vásároljak a dolgozók. Ezzei is emelkedik né­pünk lakáskultúrája. A vasútvonalat 1949-ben kezdték építeni és 1951-ben készült el. A szelevényi, a csépai, a tlsza­­sasi és a tiszazugi parasztok álma csaknem 50 esztendős várakozás reménykedés és csalódás után va ’óravált. Olyan ez a vasútvona1, mint egy állandó emlékeztető: emlékezzetek, kik voltak azok. akik csaknem fél­évszázadig Ígérgették. Olyan ez a vasútvona], mint egy állandó figyelmeztetés, féltsétek, védjétek azt az új hazát, amely nem ígérgette, hanem megépítette szá­motokra ezt a vasútvonalat. Olyan ez a vasútvona1, mint egy örök jelkép, mint a párt, a mun­kásosztály, a munkás-paraszt szö­vetség acélbaöntött, diadalmas esz­méje. 1949-ben kezdték építeni, mind­­!árt azután, hogy a munkásosztály kezébe vette a hatalmat. Tiszazug elszigeteltsége meg­szűnt. Ma már nem kell hosszú ki­lométereket gyalogolni, vagy szeke­­rezni, hogy az itteni parasztok be­jussanak a járási székhelyre, vagy átalmenjenek a Tiszán. Az új vasút von-1 mellett este vil­lanyfények jelzik a községeket, amelyekből száműzték a petró­leum vaksi iónját. A házaiéba a villannyal együtt beköltözött a könyv, a rádió, a kultúra. A villany is 1945. után, a három éves terv alatt gyulladt ki a tisza­zugi községekben. Erre gondo’tam a vonaton, amíg Kunszentmártonból Szelevénybe utaziam. (Folytatjuk.) A földművesszövetbezefek juh leütni ünnepségén H. MIKUS ISTVÄNNE, a martfűi fö’dművesszövetkezet vezetőségi tagja, a földművesszövetkezetek 10 éves fennállása alkalmából rende­zett, megyei ünnepségen a társadalmi tulajdon fokozott védelmére hívta fel a figyelmet. A legelők javításiról se fe’edkezzünk meg — Hozzászólás Kiss Emánuel jászkiséri mezőgazdász cikkéhez — I mező gazda sági | termelés hoza­mának 3 százalékos emelése érde­kében mi is készítettünk tervet. A nagyobb búzatermés egyik előfeltétele most az őszi vetés'k ápolása, fej trágyázása. Hiszen a gabona jelentős része elég későn került földbe. A fagyok beálltáig már nem igen tudott megbokro­sodni. Amint a hó elolvad a fej­­trágyázást el kell végeznünk, ha a tavalyinál nagyobb termést aka­runk elérni. Szabó János elvtárs, a Bánhalmi Állami Gazdaság főagronómusa a január 15-i Nép apban megjelent cikkében említi, hogy gazdasá­gukban különös gondot fordítanak az állattenyésztésre, az olcsó hús tej, tojás, stb. termelésére. Szeret­tem volna, ha Szabó elvtárs rész­letesen megírja, hogyan kíyánják ezt elérni. Számunkra is sok hasz­— Én, Kiss József, a Gépipari Technikum IV. éves hallgatója, hivatást irzefc arra, hogy a nép­hadsereg tisztje legyek... — hangzik a kissé kato­nás, fogadalomszerű fel­szólalás. Más szavakkal, de ha­sonlóan nyilatkoztak már ‘öbhen is ezen az estén. A szolnoki úttörőházban •’agyunk. A zsúfolásig megtelt emeleti teremben j fiúgimnázium, a gép­­pari technikum és a köz­­gazdasági technikum IV. osztályos tanulói szorong­nak De eljöttek a taná­rok közül is többen, jelen vannak a DISZ bizottság és a megyei tanács okta­tási osztályának képvise­­'ői is. ttt-ott egyenruhák, angjelzések aranya csil­­'og. Érdekes esemény tanúi •'agyunk. A pályaválasz­tás előtt álló fiatalok ta­lálkoznak most a fegy­„fl néphadsereg tisztje leszek“ ségük szerint választhat nah ’a fiatalok. A tiszti hivatás iránt; felelősségérzetet, a vele­járó fegyelmet és áldozat­készséget hangsúlyozó be­számoló úgy látszik csal erősíti a pályavá'asztái előtt álló fiatalok elhatá­rozását. Fodor László Ná nási Imre — és még töb ben a negyedikes tanulói közül — kijelentik: szü­leikkel való megbeszélés alapján a tiszti hivatási akarják életpályájuknak választani. Talán jövőre már ők is — mint Tóvizi Gyula — arról számolhatnak be volt osztálytársaiknak, ta­náraiknak: a gimnázium ban, a technikumba szerzett tudásnak nagy hasznát ve'ték a tiszti iskolán. És a fegye ’emben a szoros időbeosz 'ásban is túljutottak a kezdeti nehézségeken. . nos tapasztalatot adna a jóhírű ál­lami gazdaság állattenyésztési módszereinek ismertetése. Termelőszövetkezetünk közös ál­latállománya 450 sertés, 135 juh, 58 ló és 135 szarvasmarha. Ebből mindössze 47 tehén. Pedig a gaz­daság jövedelmét éppen a nagy­számú és jóitejelő tehenek fokoz­zák. A Központi Vezetőség 1955. júniusi határozata is ezért írja elő a szarvasmarhatenyésztés fejlesz­tését, ezen beiül a tehénlétszám emelését. | rét es legelő | területünk azon­ban elég kicsi. Nem ad kielégítő fűtermést. Nagy szükség lenne a felújítására. Ehhez azonban még nem mertünk hozzáfogni, mert ná­lunk az a vélemény alakult ki, hogy a legel öjavítás többletmun­kát és kiadást jelent. Pedig éppen a jól gondozott le­ge ő és rét adja a jószágok legol­csóbb és legtermészetesebb takar­mányát. A legjobb minőségű lu­cerna tápértélkével felér a jó réti szénáé. A sokféle fű ugyanis fe­hérjében és ásványi anyagokban gazdag szénát ad. A legeltetés meg egyenesen né'külözhetetlem a jó­szágok égé zséges fej édeséhez. — Sajnos a mi teheneink eg’sz éven át az istállóban vannak. A lucer­nát és a zöld takarmányt már nyá­ron megetetjük. Télen pedig tö­rökkel. kukoricaszárrad silózott ré­paszelettel tartjuk a teheneket, amitől bizony nem igen teje.nek. | ezert kell I nálunk is fe’készü - ni a legelők ápo'ására. A legelő és rét fejtrágyázása olyan fontos feladat, amit ebben az évben nem szabad e hanyagolnunk Az állai­­tenvésztés költségeinek 70 százaié kát a takarmány teszi ki. Meglévő rét-e nk, egelő’nk rendszeres ápo­lásával növekedne azok fűtermés hozama több lenne a szála takar­mány. így csökkentem tudnánk az állattenyésztési kötségeket jőve delmszőbbé tehetnénk közös gaz­daságunkat. Gojsza János Jászapáti Alkotmány TSZ. 1. évfolyamot végző nö­vendékének szavait is. Tóvízi Gyula szajoli pa­rasztszülök gyermeke s Szolnokon végezte iskolá­ját, majl tiszti kiképzésre jelentkezett. Amint el­mondja az érdeklődő fia­taloknak: a tiszti iskolán kemény é.s szorgalmas munka folyik. Akiben azonban él az elhatározás és az akarat a tiszti pálya Iránt, bátran vágjon neki, mert ezek a nehézségek sorra. rendre leküzdhe­tők. Megtudhatják az ér­deklődök azt is, hogy a tiszti iskola általában 3 éves és lövész, tüzér, lég­védelmi tüzér, tüzértech­nikus, híradó, műszaki, páncélos, repülőtechnikus és még ezen belül is több más szakága van. melyek közül hajlamaik, képzett­vernemi tiszt’ iskolák ki­küldötteivel és növendé­keivel. Csirmaz József őrnagy elvtárs, a honvédelmi mi­niszter megbízásából ar­ról számol be a fiatalok­nak, hogy milyen lehető­ségek és követelmények állnak a tiszti hivatást választó érettségizett ifjak előtt. Beszél a néphadse­reg katonáinak, tisztjei­nek életéről, s hangsú­lyozza: . egyre öntudato­­sabb, képzettebb elvtár­sakra van szükség a nép­hadseregben, akik mint tisztek a fokozott követel­ményeknek, a nép által 'ájuk bízott feladatnak minden téren meg tud­nak felelni. Nagy érdeklődéssel hallgatják a jelenlévők Tóvizi Gyulának, a Gá­bor Áron Tüzértechnikum

Next

/
Oldalképek
Tartalom