Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-29 / 51. szám

2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP .956. február 29. PARTÉIÉT * Munkában az űj pártvezetőségek Az újjáválasztott tiszaföldvári községi párt-végrehajtó bizottság az alapszervezetek segítésében ah­hoz a régi közmondáshoz tartja magát, hogy minden ékesszólásnál szebben beszél a tett. Nem elégszik meg csupán a feladatok megjelö­lésével, hanem a helyszínen, a gya­korlati munkában is támogatást ad. A végrehajtó bizottság -tagjai résztvesznek az alapszervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein, segítenek a beszámolók összeállítá­sában. Az elvtársak éppen ezért bizalommal fordulnak hozzájuk, tanácsot kémek tőlük, különböző kérdésekben. Serfőző elv-társat pél­dául az egyik taggyűlés után arra kérték a Petőfi TSZ-ben, hogy tartson nekik tájékoztatót a kül­politikai helyzetről, mert oda, a ta­nyavilágba ritkán jut el az újság. E helyes munkamódszer kezdeti eredményei máris mutatkoznak, mégpedig • legszembetűnőbben a tagjelöltfelvételben. A Béke TSZ- ben például, ahol. két éven keresz­tül egyetlen elvtárssal sem erősítet­ték a párt sorait, az új vezetőség már az első hónapban javasolt tagjelöltet. Törőcsik Mihály, az alapszervezet új titkára szívügyé­nek tartja a pártmunkát, s bebi­zonyítja a régi titkár nézetének helytelenségét. Az ugyanis azt tar­totta, hogy .,az elvtársak, nem eléggé fejlettek.” Arról azonban már megfeledkezett, hogy éppen azért kell fokozott mértékben fog­lalkozni a pártonkívüliekkel, hogy azok jobban megismerjék és még­­inkább megszeressék a pártot és magukévá téve annak célkitűzé­seit, kérjék tagjelölt-felvételüket. A tsz-tagokkal való törődés meg­­javulása egyéb téren is érezteti hatását. Élénkebbé vált például a fejlesztési agitáció. A pártvezető­­ség ujjáválasztása óta tfz egyéni­leg dolgozó parasztot vettek fel a Béke TSZ-be. Úgyszólván minden alapszerve­zetben előrehaladás van a vezető­ség ujjáválasztása óta. Az I. alap­szervezetben például az egyénileg dolgozó parasztok között végzett nevelőmunkát tűzték ki célul, s az eredmény a pártszer­vezet sorainak erősítésében is ki­fejezésre jut. Fehér Mihály 5 hol­das és még másik két egyénileg dolgozó paraszt kérte tagjelöltfel­vételét. Általános tapasztalat, hogy a ve­zetőségválasztás óta aktívabbak a párttagok, s a pártonkívüliek is jobban érdeklődnek a politikai kérdések iránt. A II. alapszerve­zetben például a legutóbbi párt­napon mintegy 100 do'gozó paraszt jelent meg. Nem utolsó sorban Hornyik Katalin, Berta József és a többi népnevelő érdeme ez. A Lenin TSZ pártszervezetének példája is azt bizonyítja, hogy na­gyon, sok múlik a párt vezetőségen, sok olyan problémát meg tud ol­dani, amit a felsőbb pártszervek csak huzamos idővel oldhatnak meg. A Lenin TSZ-ben például egymásután négy alkalommal ma­radt el a szeminárium, mert; a hallgatók — köztük a vezetők is — nem jelentek meg. A végrehajtó­bizottság nem tudott változtatni a helyzeten. A vezetőségválasztás óta a hallgatók többsége résztvesz a foglalkozásokon. Javult ezáltal a bíráló szellem, a szövetkezet ügyé­ért érzett felelősség is. Bohus elv­társ, az új vezetőség egyik tagja például a tervismertető közgyűlé­sen azt kérte, hogy olyan célokat tűzzenek ki, amelyek valóban ser­kentik a tsz-tagokat. Zabból pél­dául ne hagyják jóvá a tervben a 7 mázsás átlagtermést, hiszen ed­dig mindig többet terme’tek. . Természetesen alig néhány hét nem elég arra, hogy döntő fordu­lat álljon be minden téren a párt­életben, a kezdeti lépések azonban — mint az előbb felso­rolt példákból is kitűnik — helye­sek. Ezen az úton kell tovább ha­ladni minden új vezetőségnek és a párt ügye iránti felelősségérze­tük fokozásával, rendszeres mun­kával. a végrehajtó bizottságnak pe­dig állandó segítségadással kell ellátni feladatát. t A szovjet nép a kommunista építés üj sikereiért Moszkva (TASZSZ.) A szov­jet nép lelkesen és egységesen he­lyesli az SZKP XX. kongresszusá­nak határozatait. Az ország ipari központjaiban ás falvaiban a dolgozók gyűlésen be­szélik meg az SZKP XX. kong­resszusának eredményeit. A gyűlé­sek résztvevői helyeslik a XX. kongresszus határozatait. A donyeci szénmedence maka­­jevkai 1—1-bisz bányája dolgozói­nak gyűlésén Kászjanyenko bri­­gádvezető" kijelentette: — Nagy öröm az a tudat, hogy hős szovjet népünk, a dicső kom­munista párt vezetésével óriási si­kereket ért el. A párt XX, kong­resszusa kijelölte országunk to­vábbi előrehaladásának nagysza­bású programját. Tudjuk, hogy minél több szene lesz az ország­nak, annál gyorsabban fejlődik az egész népgazdaság. Agyil Guszjenov, a bakui hato­dik olaj mező mérnöke a követke­zőket mondotta: — Valamennyien lelkesen helye­seljük a kongresszuson kitűzött nagyszabású programot, mert ez az egyetlen helyes és a dolgozók lét­érdekeinek megfelelő program. 1960-ra 16,7 millió tonnára kell emelni Baku olajtermelését. Meg­ígérjük, hogy becsülettel teljesít­jük ezt a feladatot. (MTI.) Bulganyin távirata bz algán miniszterelnöknek Moszkva (TASZSZ.) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke a következő táviratot intézte Muhammed Da­­vudhoz, Afganisztán miniszter­­elnökéhez: „A szovjet—afgán ' barátsági szerződés aláírásának 35. évfor­dulója alkalmából a Szovjetunió kormánya s a magam nevében szívélyes jókívánságaimat küldöm főméltóságodnak és Afganisztán kormányának. Öröm megállapítani, hogy a? 1921 február 28-án aláírt szovjet— afgán szerződés kedvező hatással volt a Szovjetunió és Afganisztán baráti és jószomszédi kapcsolatai­nak fejlődésére és megszilárdulá­sára és biztos alapul szolgál az or­szágaink közötti béke és bizalom további megerősödéséhez. A szovjet kormány őszintén kí­vánja, hogy a Szovjetunió népei­nek és Afganisztán népeinek ba­rátsága és jószomszédi kapcsolatai a két ország érdekében és az ál­talános béke megszilárdulása cél­jából erősödjenek. Szívélyesen boldogságot és egész­séget kívánok önnek és felvirág­zást Afganisztánnak, baráti szom­szédunknak.” (MTI.) A Jászszentandrási Gépállomás dolgozói teljesítették a vezetőségválasztás tiszteletére tett vállalásukat örömmel közöljük, hogy ígére­tünkhöz híven téli gépjavítási ter­vünket határidő előtt 14 nappal, jó minőségben befejeztük. A Jász­szentandrási Gépállomás dolgozói <— elsősorban a párttagok — a párt­nak adott szavukat becsületszónak tartják, mert a pártszervezet veze­tőségének választása tiszteletére tett vállalása kát február 15. he­lyett — saját vál'alá aikat meg­előzve — II. hő 13-ig teljesítették. A gépjavító brigád tagjai közül leg­jobban kitűnt jó munkájával Tűzkő Jerő erőgép javító és Dósa Imre csépi őgép j avító. Az eredmények eléréséhez hoz­zájárult az üzemi bizottság jó ver­senyszervező munkája és a verseny rendszeres értékelése is. A javító­­brigádok tagjai mindennap tudták, hol tartanak tervük teljesítésével. Ez még nagyobb ösztönzést adott a munkához. Nagyban hozzájárult jó eredményeikhez, hogy az anyag és alkatrész időben és megfelelő mennyiségben állt rendelkezésre. Ezért elismerés illeti a gépállomás főgépészét, Gulyás Gyula elvtársat, aki fáradságot nem ismerve azon volt, hogy a munka előfeltételeit minden körülményeik között bizto­sítsa. A Jászszentandrási Gépállomás traktorosai bizakodással várják a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdését, mert a gépek jó kija­vítása biztosíték arra, hogy a kör­zetükhöz tartozó termelőszövetke­zetekben jó minőségben végezzük el a munkát. Ezzel is hozzá aka­runk járulni a mezőgazdaság ter­méshozamának 3 százalékos növe­léséhez. A gépjavító brigád tagjai már a termelő szövetkezetek részére végez­nek murikát. így például a jász­szentandrási Haladás Termelőszö­vetkezet részére 4 darab kocsit, a jászdózsai Dózsa népe TSZ részére vetőgépet, a jászapáti Velemi End­re TSZ részére 3 vetőgépet és több munkagépet javítanak. Amint pe­dig az idő megengedi, azonnal hoz­záfognak a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz; Füleki Sándor párttitkár Termelőszövetkezeti épftőbrigádok versenye Kunhegyesen A kunhegyes i Lenin Termelőiszö­vetkezet építési brigádja versenyre hívta ki a kunhegyesi Vörös Októ­­‘bar TSZ építő brigádját. Vállalták, hogy az építkezési terveket a gaz­dasági év végére hiány nélkül tel­jesítik. Saját beruházásiból elkészítenek egy 400 férőhelyes juihhodályt, egy 200 férőhelyes süldőnevelőt és a 40 férőhelyes szarvasmarha istállóépü­letet átalakítják. Ezenkívül felépí­tenek 8 gondozói lakást, vasbeton­szerkezetből 10 vagonos kukorica­­górét építenek és még számos javí­tási munkát végeznek. A fenti épít­kezések teljes egészéiben saját erő­ből, beruházási hitel nélkül történ­nek. Ezenkívül beruházási hitelből két darab száz köbméteres siló és szarvasmarha elletőistálló épül. fyaJlina 'httihdaiewL' Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról 47 meg a főagronómusról Hiszen Nasztya semmi rosszat nem tett neki. Igaz, ahogy ezt mondani szokták .keresztül né­zett” Arkagyijon. Az is igaz, hogy voltak közöttük mindenféle mun­kával kapcsolatos veszekedések. De hiszen velünk is voltak ezelőtt ugyanilyen vitái! Ezelőtt Fegya meg én se szerettük, ellenségesek is voltunk vele, bennünket is ke­serített! De ilyen mély, dühödt el­lenségeskedést mi soha nem érez­tünk vele szemben. Most meg an­nál inkább nem;: s Most már vi­lágosan látszik, mennyi hasznot hozott Nasztya a gépállomásnak, Arkagyijnak meg aztán igazán mindenkinél többet! Nasztya közömbösen nézte, hogy Arkagyj eltulajdonítsa az ő érde­meit. Egyetlen egyszer sem emlí­tette régi tévedéseit. Egyetlen egy­szer sem használta ki vele szem­ben azt, hogy neki volt igaza. Csak Nasztyának köszönheti Ar­­kagyij, hogy osztályrésze lett a di­csőség. És ugyanakkor soha és sen­kiről nem beszélt ilyen gyűlölet­tel, mint Nasztyáról azon az éjsza­kán;:: Ennek a gyűlöletnek az ereje séhogysem állt arányban azokkal az apró kellemetlenségek­kel, amiket a munkában Nasztya szerzett neki valamikor;:: S hozzá még Nasztya egyáltalán nem haragudott Arkagyijra.;; Észre se vette Arkagyij, nem ér­dekelte. elhárította magától, mint valami akadályt* de semmiféle gyűlöletet nem mutatott iránta. Honnan támadt hát Arkagyijban ez a titkolt, vad gyűlölet Nasztya iránt? Miben gyökeredzik? Meg­oldhatatlan rejtély maradt előttem is, Fegya előtt is::: Ha ezt nem is, azt mindenesetre megértettük, hogy semmiféle „ösz­­szerázódásról” szó sincs e között a két jellem között. Arkagyijnak Nasztya iránt érzett ellenszenve legfeljebb csak visszahúzódott a felszínről a mélybe, s ha ettől tom­pább is lett, de mélyebb is. A mi barátságunk meg Arka­­gyijjal éppen ellenkezőleg, egyre sekélyebb lett. Változatlanul együtt vadásztunk, összeültünk Ignat Ig­­natovicsnál, de nem estek már kö­zöttünk szívből jövő beszélgeté­sek :;: Hivatalos ügyeinkről is egyre ritkábban beszélgettem vele: : : Az, hogy barátságunk meggyen­gült, nem keserített el. Közben új barátaim támadtak, a mi kerüle­tünkből is, meg a szomszédosok­ból is. Űj örömök, új érdeklődési területek tűnnek fel ezzel együtt..; És növekedett az én új bánatom is.:: ő;:: Nasztya;;5 Igaz, egy­szerűbben, barátian beszélgetett már velem. Az is előfordult, hogy eltréfált, elnevetgélt velem;:: De mégsem tudok felfedezni nála ma­gam iránt se érdeklődést, se külö­nösebb szívélyességet; Néha elgon­dolom: igazság szerint honnan fs lenne még ez az érdeklődés. Más­kor meg arra gondolok: hogy le­het, hogy nem látja, mennyire megváltozott bennem minden, hogy én egyszer még olyat csinálok, amiről mások álmodni sem mer­nek, meg az, hogy ... azt, hogy ő az én számomra;:; egyszóval.:. Lehetséges, hogy nem látja, nem érzi, nem veszi észre? Ha látná, nem lehet, hogy ne válaszolna rá... Talán látja, érzi, csak éppen nem mutatja, ahogy ezt a lányok szok­ták? Csak figyelem, de nem tudom megérteni. Amint az ember egy kicsit célozgatni kezd, úgy néz rám, mint valami idegenre, már et­től a tekintettől odafagy a nyelvem a szájpadlásomhoz. Egyszer azonban a következő eset történt: a kanyarban lebuk­tam a motorkerékpárról, és nem tértem magamhoz azonnal. Lassan nyitom a szemeim, s látom: Nasz­tya föiémhajol és olyan nyugtalan­sággal néz rám, ahogy csak egy közelálló emberre néznek..; aki kedves a számukra ,.. Amint meg­látta, hogy kinyitottam a szemem, rögtön fölegyenesedett. (Folytatjuk) Ollenhaucr Bonn (TASZSZ.) Mint a DPA jelenti, Ollenhauer február 26-án Heidelbergben beszédet mondott és ebben kijelentette, hogy az utóbbi idők eseményei az 1949 óta tartó időszak végét jelzik a német poli­tikában. Ezt az időszakot teljes joggal „Adenauer-kanszaknak” le­het nevezni. — Az Adenauer kormány a ha­lálos Válság állapotába került — mondotta Ollenhauer. — Annak következtében, hogy a kancellár túlzott követeléseket támasztott a koalícióval és az ellenzékkel szem­ben belpolitikai téren, olyan moz­galom indult meg, amelyet 1953- ban még senki sem láthatott előre A szövetségi kormány Ollen­hauer véleménye szerint mindin­kább „a pártonkívülivé vált mi­niszterek menedékhelyévé” válik. — Hogy előrehaladhassunk a német egység helyreállításának kérdésében — folytatta Ollenhauer nyilatkozata — Németorságmak készen kell áll­nia arra, hogy vita tárgyává tegye egyfelől a NATO-ban, másfelől a varsói szerződésben való löszvéte­lének kérdését. Ha a szövetségi kormány úgy vélekedik, hogy poli­tikáját nem építheti ilyen új a’ap­­ra, akkor más erőknek kell áten­gednie a lehetőséget ehhez az új külpolitikai starthoz... Ha 1957; után a Keresztény-Demokrata Unió nélkül jön majd létre kor­mánykoalíció, Németországban nem tör majd ki zűrzavar, hanem teljes mértékben megnyílik a ’lehetőség a demokratikus alternatívához, amelyben a vezető szerep a Né­met Szociáldemokrata Párté lesz; Meg kell békülni azzal a gondo­lattal, hogy a Szövetségi Köztár­saságban a demokrácia formálnak nem mindig kell megegyezniük az északamerikai politika elképzelé­seivel és óhajaival (MTI.) * Vizet prédikál... A Medve, a „MÉZÉRT"-tröszt igazgatója megtudta, hogy a Nyúl az ebédnél jó kávéskanál­nyi mézet felhajtott. Ó — méz volt, részegítő, — nos a Nyúl alaposan felöntött a garatra. Hivatali beosztása az volt, hogy a „MÉZÉRT”-zenekarbam, dobol­jon, ő azonban leheveredett egy méhkas árnyékába, s az igazak álmát aludta. Nemhogy dobbal, de még agyúszóval sem lehetett volna felriasztani. A Medve dühbegwruU: — Mif bánom én, ha részegen, vagy józanul, élve, vagy halva, de elém hozzátok! Vagy tíz kupa vizet zúdítottak a Nyálra, fülénél fogva felcibál­­ták, életet vertek bele és a Medve elé penderítették. — Már megint te! Megint ré­szeg vagy! Disznóság! — ordí­totta a medve egyszuszra, aztán csaknem súgva, kedveskedően hozzátette: — Értsd meg, Nyu­szikám, a méz „öl, butít és nyomorba dönt!" Értsd meg szé­pen ... Látod, bevedeltél egy kanálál, még eggyel. Kóvályog a fejed..; Hazamész, az asszony veszekszik. Te persze eldönge­ted ... Ugye, megvered Nyúlné asszonyt? Elő fordul? No látod. A kötelességedet is elmulasztottad. De még csak egy hiányzott vol­na, hogy dobolj, ott aztán min­dent elrontottál volna. Igaz? — I-igenis, főnök elvtárs! — No látod. Menj és szállj magadba. — Visszaminősíteni pincérré! — vetette oda a Medve már a titkárjának. A nyulat elvezették. Délben beállított a Medve a méhesbe ebédelni, ötven róka­­pincér swrgött-forgolt körülötte, négy hordócska mézet csapra­­vertek. Az elázott Nyúl is ott ült egy kövön; ettágywUam motyogta: — Ne így ék, főnök elvtárs, „a méz öl, butit és nyomorba dönt!" Az Erdei Manóra kérem, ne igyék! Kóvályogni fog tőle a feje .. -. Hazamegy, az asszony veszekszik. Maga pedig eldön­geti . ; ; — Kotródj, arcátlan! — bó­dult el a Medve. — Már a régiek is megmondták: „Amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek.” De te még ökör sem vagy! Csak Nyúl Hogy jössz te a Medvéhez! — s azzal felhaj­tott egy kupa mézet... B. Agurenko. Nagy sikere van a részletvásárlási akciónak A Szolnok megyei dolgozók örömmel vették tudomásul kor­mányzatunk azon elhatározását, hogy részletre lehet vásárolni kul­turális cikkeket. A szolnoki Állami Áruházban igen nagy a ke­reslet 1800—3210 forintos rá­diókban, 1410 forintos porszívó­gépekben és az 1500 forintos padló­­kcfélőgépekben./A dolgozók ebből a kormányintézkedésből is látják, hogy államunk kulturális életük fokozottabb kielégítésére, az ott­honi munka megkönnyítésére tö­rekszik. A szolnoki Állami Áruház dol­gozói örömmel vállalták, hogy gyorsan és jóminöségű árucikkek­kel szolgálják ki a részletre vá­sárló dolgozókat. Csapó Jánosné, levelező; *

Next

/
Oldalképek
Tartalom