Szolnok Megyei Néplap, 1956. február (8. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1956. február 25. PARTÉIÉT * Aktív munkát várnak a párttagok az új vezetőségtől Egy hónappal ezelőtt választottak új vezetőséget a Mezőtúri Gépállo­más pártszervezetének tagjai. Azon a taggyűlésen egyik traktoros ezt mondta: A mi vezetőink keveset vannak közöttünk, keveset törőd­nek velünk. Ezt igazolta az is, hogy a taggyű’ésen mindössze két traktoros mondotta el véleményét a pártszervezet munkájával kap­csolatban.' Az akkori pártvezetőség beszá­molójában viszont ezt jelölte meg az új vezetőség egyik legfontosabb feladatául: „Ki kell alakítani és meg kell szilárdítani az állandó vnunkásikollektívát, mert csak így érhetünk el eredményeket, csak így segíthetjük megfelelően a reánk­bízott termelőszövetkezeteket.” E két dologból világos, hogy az eddigi egészségtelenül nagy mun­kásvándorlásnak egyik döntő oka volt: s vezetők távol álltak a dolgozóktól, nem ismerték problémáikat, nem tudtak arra megfelelő választ adni. Közel két év alatt kétszáz ember hagyta el a gépállomást, hosszabb, vagy rövidebb idő után. Ezt a hibát viszont csak úgy le­het helyrehozni, ha nem egy, nem is négy-öt ember, lianem az egész pártvezetőség s az egész párttagság ügyévé tesszük. Vajon a Mezőtúri Gépál' omás pártvezetősége ezek szerint járt el? Az ujjáválasztás óta egyszer volt pártvezetőségi ü’és, de azon a tö­megkapcsolat erősítéséről nem esett érdemben szó. A vezetőség tagjai sem erre, sem egyéb fontos felada­tok megoldására nem kaptak meg­bízatást. Gut István elvtárs, aki a régi vezetőségnek is tagja volt, az új vezetőségben a termelési felada­tokkal kapcsolatos megbízatást kapta. Segítségére most a téli gép­javítás idején nagy szükség lenne a traktorosok körében. Gut elvtárs azonban e téren még semmiféle munkát nem végzett, mert felada­tát sem a városi pártbizottság, sem Kardos élvtárs, a pártszervezet tit­kára nem ismertette vele részle­tesen. A gépállomás pártéletében nem mutatkozik felfeléívelés, ha­nem inkább pangás állott be a vezetőség ujjáválasztása óta. Ezt bizonyítja az is például, hogy a brigádok összeá1lításával Kardos elvtárs behatóan foglalkozott, a párttagok arányos elosztására is gondot fordítottak, a pártcsoport­­bizalmiak kijelölésére viszont már nem. Ahhoz, hogy a pártszervezeti ve­zetőket közelebb érezzék magukhoz a dolgozók, elengedhetetlenül szük­séges, hogy élénk pérfetopori életet teremtsenek t S olyan elvtársakat válasszanak bizalmiaknak, akik képesek az em­berek nevelésére, akik elöl járnak a feladatok megvalósításában. Van­nak ilyen emberek sokan a Mező­túri Gépállomáson is. Kozák Lajos élvtárs, a pártvezetőség egyik leg­fiatalabb tagja is bebizonyította ezt azzal, hogy mióta ezt a nagy tisztséget viseli, sokkal meggondol­­tabb, sokkal nagyobb felelősség­­érzettel dolgozik. Ha a pártvezetőség megkeresi azokat az elvtársakat, akikére tá­maszkodni lehet a brigádokon be­lül, s nap mint nap újból és újból megbízza őket feladatokkal, nem fordul elő az, ami az elmúlt évben, hogy egy-egy brigádból egész éven át nem vesznek fel tagjelöltet, sem pedig az, hogy a dolgozók egyes kérdésekre nem kapnak választ, hanem maguk találgatják, mi miért történik. Bármennyire is dühöng jelenleg a tél, néhány hét múlva itt lehet a tavasz és a traktorosok ismét gépre ülnek, mennek a határba, hogy gépük után éledjen a táj. S ezek az emberek akár traktorosok, akár szerelők, idősek vagy fiatalok, akkor fognak szívesen és igazán jól dolgozni, ha azt érzik: van, aki törődjék velük, aki meghallgatja véleményüket, javaslatukat vagy panaszukat, aki választ adjon ne­kik, bármivel is forduljanak hozzá. Akik az első sorokban küzdenek HAMAR ISTVÁN 64 éves kora ellenére fiatalos len­dülettel vesz részt a népnevelő munkában. Ezért választották a ve­zetőségbe ismét a szajoli elvtársak. TÓVIZI VINCE a tiszapüspöki Előre TSZ elnöke, 1952. óta fejt ki propaganda-mun­kát. Hallgatód közül többen lettek ez idő alatt tagjelöltek, illetve párt­tagok. DCmncoál herceg, készülődik . . . Karnevál hercege már javában készülődik, hogy jókedvet, nótaszót, vidám táncmuzsikát hozva magával ma este betoppanjon a Nem­zetibe, a DISZ nagy sikerrel ke­csegtető farsangi báljára. A rendezők is próbálgatják már a huszárruhát, gyakorolják mester­ségüket, hogy ünnepi külsőben, illő tisztelettel fogadják a vendégeket Felkészültek arra is, hogy a leg­szebb, legötletesebb jelmezeket megjutalmazzák. Nem kell búsulni azoknak sem, akiknek nincs meg a kézügyességük a szép jelmezkészí­tésre, s jó ötlet sem jut eszükbe. Ugyanis nemcsak a legszebb és a legtökéletesebb jelmezeket jutal-Karn Van-e Szabtak megyében fiatal, kinek szive nem dobog hangosab­ban e szóra? Jászkiséren jártunkkor Farkas JuHka szeme is felcsillant, amiken a megyei nagy farsangról beszél­tünk. Farkas Jitlika az országos­­hírű „Kossuth” TSZ DISZ szerve­zetének szervező-titkára. A fiatal technikus lánynak is nagyrésze van a DISZ jó munlcájában. Ezért küldi őt a jászapáti járás a szolnoki ifjúság nagyszabású mulatságára. mázzák, hanem a legcsúnyábbakat is, Be lehet nevezni a keringő és csárdásversenyre is. Három zene­kar húzza majd a talpalávalót. A Nemzetiben Farkas Jancsi népi­zenekara, a Népbüfében Lukács Jó­zsef népi zenekara, a mozihelyiség­ben pedig a Nemzeti tánczenekara. A díjak már kiosztásra várnak. Van köztük villanyvasaló, herendi váza, férfi irattárca, női táska, azsúr terítő, feketekávés és likőrös készlet, meg... meg .. el is felej­tettem a többit. Aki kíváncsi rá, megnézheti a KERAVILL kirakatában, vagy ma este a karneválon. —sibé— evál! Gyömbér András elvtárs, hűsé­ges szolnoki levelezőnk is a karne­váli készülődésről ír levelében. Gyömbér elvtárs azt írja, náluk már hetekkel ezelőtt ez foglalkoz­tatott minden fiatalt. Minden fia­talt? Mint leveléből kitűnik, még az idősebbek fő beszédtémája is a fiatalok vidám bálja. Csupán pár óra... S aztán... Aztán önfeledt kacagás csilingelése árad egy éjszakán át a Vörös Csillagból Szolnok utcáira. —fc s &dina 'hyiktdájewi j Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról 44 meg a főagronómusról Mindehhez még meg kell mon­danom, az esővel is szerencsénk volt. Alighogy befejeztük a vetést, egy álló hétig esett az eső! Aranyat ért ez nekünk a vetésre! A szom­szédok meg éppen csak hogy el­kezdték a vetést. Nekik nem jókor jött az eső, félbeszakadtak a vetési munkák, állnak a traktorok, az idő meg múlik! Az esőzés után szárazság köszön­tött ránk! Megint csak mi jártunk jól a szomszédainkkal szemben, ök még csak most vetnek, de a ml hajtásaink már erőre kaptak az esőben, gyökeret eresztettek. , Nő­nek. mintha húznák őket, Meg kell mondanom, nagyon nagy szerepe volt a dologban a ve­tőmagnak. A szomszédok erősebb vidékről való magokat vetettek. Mi pedig a saját, szárazságnak ellen­ál1 ó vetőmagunkat használtuk. Ta­vasszal jól teleszívták magukat vízzel, s most aztán nem olyan fé­lelmetes számukra a szárazság! Lám. hogy alakultak a dolgok! Régi igazság az, hogy aki jól dolgozik, annak az eső is ideiében érkezik, meg a derült idő is jókor jön. Egyszóval, minden igyekezetünk­nek megvolt a látszatja a földön. Minden erőfeszítésünk napról-nap­­ra ragyogóbban Jelentkezik a me­zőn, úgyhogy magunk is csak el­csodálkozunk rajta! A mindennapos kapkodásban észre se vettük, ml történik a gép­állomásunkon. Ügy tűnt, hogy csak vitatkozunk, veszekszünk, meg ro­hangálunk a sztyeppén! ■:. így megy az ember is felfelé a hegyre, köveken át, bokrokba kapaszkodva, lába elé néz, nyög, meg-megbotlik, nem veszi észre az emelkedést, csak a köveket a lápa alatt és éréi: milyen nehéz is föl­felé menni! S egyszer csak felér egy nyüt, szabad tisztásra és körül­tekint: de magasra is jutott! Mi magunk is csak lassan értettük meg ezt, a szomszédok meg még ennél is lassabban.:: Emlékszem, a Go6áról megjelent cikk után, Linocska lebiggyesztette ajkát és azt mondta: — Tiszta véletlenség! Egyszerűen csak szerencséjük Volt, hogy Csu­­makot bízták meg ezzel a négyze­tes vetéssel, meg, hogy éppen hoz­­zátévedt ez az újságíró! Amikor kizöldült a mező, Lukacs azt hangoztatta: <— Kutya szerencséje volt a zsu­­ravinói gépállomásnak ezzel az esővel! Ilyen szerencsét! Akkor kezdődött az esőzés, amikor éppen befejezték a vetést! Amikor aztán már látszott, milyen lesz a termés: Lukács kijelentette: — Nagyon jól bevágott nektek, hogy nem cseréltétek ki a vető­magot más vidékről hozottal, ha­nem idevalósit vetettetek! Fegya válaszul nagyot nevetett­— Kicsit túlsók lenne a véletlen­ből egyet'enegy gépállomásnak! Egyes filozófusok azt állítják, hogy a véletlen annyi, mint: nem tuda­tosított törvényszerűség. Neked sincs elég öntudatod, hogy mélyére hatolj a mi „véletleneinknek.” Akiknek több eszük van és kevésbé irigyek, már régen megértették, milyen okból kifolyólag történnek nálunk mostanság ezek a legkülön­bözőbb szerencsés véletlenek! Igaza is volt! Okos emberek ná­lunk is hamarabb megértették, mi is történt nálunk. Mindenféle érdekes ember kez­dett feltűnni nálunk: pártmunká­sok, kolhoztagok, tudósok!..; El­jönnek megnézni bennünket, ér­deklődnek, kérdezősködnek. Mi is egészen másképpen kezdtük érezni magunkat. Ezelőtt, ha bementünk a kerülethez, vagy a területre egy­­egy értekezletre, ügyet sem vetel­­tek ránk, legfeljebb a vadászpajtá­sok jöttek oda bennünket üdvö­zölni, most meg alighogy megjele­nünk, csak úgy özönlenek felénk!... (Folytatjuk.) II Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata az SZKP. Közion i Bizottsáqáiak beszámolója alapján (Folytatás az 1. oldalról). gének kisebb vagy nagyobb fofta, az erőszak alkalmazása vagy nem alkalmazása ennél az áttérésnél nemcsak a proletariátustól függ, hanem attól is, hogy milyen fokú ellenállást tanúsítanak a kizsák­mányolok a dolgozók túlnyomó többségének akaratával szemben, alkalmaz-e erőszakot maga a ki­zsákmányolok osztálya. Nem kétséges, hogy számos kapi­talista országban, ahol a kapitaliz­mus még erős. ahol óriási katonai és rendőri apparátus összpontosul a kezében, elkerülhetetlen az osztály­­harc komoly kiéleződése. Ugyanakkor a nemzetközi küzdő­téren a szocializmus javára végbe­ment gyökeres változások eredmé­nyeképpen, továbbá annak eredmé­nyeképpen, hogy a szocializmus vonzóereje rendkívül megnőtt a munkások, a parasztok, a do’gozó értelmiség körében, kedvezőbb fel­tételek jönnek létre a szocializmus győzelméhez. Számos kapitalista or­szágban a munkásosztálynak, ame­lyet élenjáró része vezet, reális lehetősége vari az adott körülmé­nyek között arra, hogy saját veze­tése alatt egyesítse a nép túlnyomó többségét és biztosítsa az a'apvető termelési eszközök átkerülését a nép kezébe. A jobboldali burzsoá pártok és kormányaik mind gyak­rabban buknak meg. Ilyen körül-1 mények között a munkásosztálynak, ha maga körül egyesíti a dolgozó parasztságot, az értelmiség széles köreit, minden hazafias erőt és ha­tározottan visszavág az opportunista elemeknek, amelyek nem képesek lemondani a kapitalista és a földesurakkal való egyezkedés poli­tikájáról, — van lehetősége arra, hogy vereséget mérjen a reakciós, nfepellenes erőkre, szilárd többséget vívjon ki a parlamentben és a par­lamentet a burzsoá demokrácia szervéből az igazi népakarat eszkö­zévé tegye. A kongresszus hangsúlyozza, hogy más országokban csak azért váltak lehetségessé kedvezőbb feltételek a szocializmus győzelméhez, mert a szocializmus győzött a Szovjetunió­ban és győzedelmeskedik a népi demokratikus országokban. A forra­dalmi marxizmus—leninlzmus dia­dala, továbbá a reformizmus és az opportunista ideológiája ellen foly­tatott következetes és erélyes harc a győzelem elengedhetetlen felté­tele volt. , A kongresszus külpolitikai téren a következő feladatokat tűzi az SZKP Központi Bizottsága elé: Szakadatlanul folytassa az álla­mok — függetlenül társadalmi rendszerüktől — békés egymás mel­lett élésének lenini politikáját. Harcoljon aktívan a népek békéjé­ért és biztonságáért, az á'lamok közötti bizalom megteremtéséért, törekedjék arra, hogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülése tartós békévé terebélyesedjék. Minden eszközzel erősítse a test­véri kapcsolatokat a Kínai Népköz­társasággal és minden népi demok­ratikus országgal, tudva, hogy mi­nél ö-szeforrottabbak és hatalma­sabbak lesznek a szocialista álla­mok, annál biztosabb a béke ügye. Meg kell szilárdítani a barátsá­got és az együttműködést a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság testvéri népéivel. Erősíteni kell a baráti kapcsola­tokat és az együttműködést az In­diai Köztársasággal, a Burmái Unióval, Afganisztánnal, Egyiptom­mal, Szíriával, Indonéziával és más államokkal, amelyek a béke állás­pontját vallják; támogatni kell azo­kat az országokat, áme’yek nem hagyják magukat bevonni agresz­­szív tömbökbe, közeledni kell a béke megőrzésében érdekelt vala­mennyi erőhöz. Fejleszteni kell és meg kell szi­lárdítani a baráti kapcsolatokat Finnországgal, Ausztriával, Svéd­országgal és a többi semleges or­szággal. A kapcsolatok további javításá­nak aktív politikáját kell fo’ytatni az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Japán, vala­mint a szomszédos államok: Irán, Törökország és Pakisztán Irányá­ban, törekedve a kö’csönös bizalom megszilárdítására, a gazdasági kap­csolatok szé’eskörű kifejlesztésére, a kulturális és a tudományos kap­csolatok, valamint az együttműkö­dés kibővítésére. Fej'eszteni és erősíteni kell a szovjet nép testvéri kapcsolatait minden ország dolgozóival. Éberen ügyelni kell azoknak a köröknek a mesterkedéseire, ame­lyek nem érdekeltek a nemzetközi feszültség enyhítésében, idejekorán le kell leplezni a béke el'enségeinek aknamunkáját. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket szocialita államunk védelmi képességének to­vábbi erősítésére, védelmünket a korszerű haditechnika és a tudo­mány színvonalán kell tartani,­­biztosítani kell hazánk biztonsá­gát. (A határozat II. részét a holnapi számban közöljük.) A Majryar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üdvözlő távirata William Z. Foster elvtárshoz 73. születésnapja alkalmából WILLIAM Z. FOSTER elvtárnak, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja elnökének N e w-Y ork. Kedves Foster elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és az egész ma­gyar dolgozó nép nevében meleg elvtársi szeretettel köszöntjük önt 75. születésnapja alkalmából. Kívánunk önnek kedves Foster elvtárs, sok erőt, jó egészségét; hogy még hosszú ideig sikerrel munkálkodhasson az Amerikai Kommunista Párt vezetésében, — az amerikai dolgozó nép boldog jövőjéért, a népek közötti barát­ságért és a tartós békéért. Forró elvtársi üdvözlettel: a MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Minden kommunista vesető kötelessége a tanulás Minden kommunista vezető köte­lessége, hogy tanuljon, gyarapítsa elméleti tudását, mert csak így tud helytállni munkahelyén, a párt­­határozatok végrehajtásában. Köz­ségünkben a legtöbb elvtáre tudja is ezt, s eljár a szemináriumra. Tar elvtárs hallgatói legszorgalmasab­bak. De akik a Németh edvtárs ál­tal vezetett foglalkozásokra van­nak beosztva, csak ritkán jönnek össze. Többségükkel pedig már sze­mé'y esen is beszélgettek a községi pártbizottság tagjai. Meg is ígérték akkor az elvtársak, hogy legköze­lebb eljönnek, de aztán munká­jukra hivatkozva mégis csak el­maradtak. így tett például Papp Ferenc, a Középtiszai Öntöző /állalat kiren­deltségének vezetője, Benkő Zsig­mondi, a vállalat vízmestere, vagy a JÁSZÖV főkönyvelője és beosztott­jai, Somodi Béla, Virosztok Sándor és Fürj JuUa. Dr. Kun Lajos télek­­könywezető és Finta Gyula, a já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője sem jár el a fog­lalkozásokra. Tószegi Bélával, az ÁFORT kirendeltség vezetőjével is személyesen beszélgettünk már er­ről, mindeddig azonban néni volt lényeges javulás. Ezek az elvtársak gondolkodjanak azon, hogy eleget tettek-e párttagi kötelezettségük­nek. Kerekes János, Kunhegyes. A Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elismerése A szolnoki Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi gyűlésén megállapította, hogy a tanács osz­tályai közül a tervezett feladatok végrehajtásán túl az oktatási és a VKG osztály ért el 1955-ben leg­nagyobb sikereket a társadalmi munka megszervezésében. A Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága köszönetét mond az iskolá­kat patronáló üzemek és vállalaté!? különösképpen az Alcsiszigeti Álla­mi Gazdaság, a Cukorgyár és a Vendéglátóipari Vállalat, valamint a MAVAUT valamennyi dolgozójá­nak és vezetőjének. A Tanács egy­úttal köszönetét mondott a szülői munkaközösség valamennyi tagjá­nak, akiknek lelkes munkája nagy­ban hozzájárult az eredmények el­éréséhez. A végrehajtó bizottság dicséret­ben részesítette az oktatási és a VKG osztály vezetőit és dolgozóit, az iskolák igazgatóit, akik fáradha­tatlan munkával elősegítették az eredmények elérését;

Next

/
Oldalképek
Tartalom