Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-28 / 24. szám
IS56. január 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 Szolnoki FitMáz doigozái a sikeres őszi forgalom után most a személyforgalom megjavításáért harcolnak ♦ r Áz oszd forgalom a vasút és különösen a vontatási szolgálat legnehezebb időszaka- Bár jól felkészültünk ná mi fütőháziak, mégis voltak nagyon nehéz napjaink. Ügy látszott, kevés a mozdonyunk, kocsink. Fedíg nem így volt. A bő termés, a gyárak növekvő terme' lése miatt annyira megszaporodott a vasút szállítási munkája, hogy szinte lehetetlennek látszott megoldani. Mozdonyvezetőink, fűtőink nagy része azonban szembenézett a nehézségekkel. Néha akadozva ugyan, de egészében véve — elmondhatjuk, eredményesen *-> jól megoldották feladataikat Az utolsó negyedévben majdnem annyi túlsúlyt vittek, mint az előző félévben összesen. Patai Ferenc, Rontó István és Csizmadia Vilmos mozdonyvezetők bri- ‘ gádjaikkal az őszi csúcsforgalom ideje alatt annyi túlsúlyt vittek, hogy így fűtőházunk megtakaríthatta 30 db, ezertormás vonat mozdonyát — melyeket aztán máshova lehetett felhasználni. Az őszi csúcsforgalom hatalmas iramával, feszített terveinket is 36 nappal batáridő előtt teljesítettük, s nem is akárhogyan* Egy év alatt annyi szenet takarítottunk meg, mely 4500 család évi tüzelőjét bőven fedezné. Mozdonyaink kilométerteljesitményével százszor lehetne körülutazni a Földet az Egyenlítő mentén. Szép munka ez a vontatás kollektívájától. A nehéz napokban a Fűtőház vezetői is éjjel-nappal kint voltak a szolgálati helyen, felváltva irányították a munkát, sek nehéz problémát oldottak meg. Különösen nehéz helyzetben voltak vezénylő mozdonyfelvigyázóink. Pallai Kálmán és Csabai Imre ennek ellenére jó munkát-végeztekés ők is részesek a sikerekben, Nem szabad megfeledkeznünk a pártszervezet irányitó és segítő munkájáról, a párttagok példamutatásáról. Kövesd! János elvtárs és fűtői egy hónap alatt 3500 tonna túlsúlyt vittek s ezzel 3 mozdony munkáját takarították meg. Fancsali Ferenc és fűtője a répaszerelvényeket továbbította percnyi pontossággal a Cukorgyárba, nem egy esetiben másfélszeres terheléssel. Kozák Tibor mozdonylakatas gyors, pontos, megbízható munkájával tűnt ki. A szénsz'Srelőn Földi Mihály és brigádja, a kocsik javításában Horváth Sándor kocsülaka- -fos járt élen. De lehetne még oldalakon keresztül felsorolni az őszi forgalom hőseit és hőstettek-. Persze voltak fekete napjaink is. Fájó szívvel olvastuk a Néplapból is a késések miatti panaszokat. A bírálat kemény volt, de jogos és igaz. Sok esetben régi, korszerűt!en mozdonyt kellett adni a személyvonatokhoz, mert nagyteljesítményű gépeink még fontosabb területre kellettek. Az őszi forgalom tapasztalatait leszűrve, a hibákat kiküszöbölve kezdünk az új évhez. A jó időt kihasználva megjavítjuk mozdonyainkat. Sőt erősítést is kapott a Szolnoki Fütőház. Mindannyian büszkék vagyunk a két új 424-es mozdonyra, a magyar ipar kiváló gépére, — ami ezután jelentős segítséget jelent a mi munkánkban, a forgalom lebonyolításában. Nem felejtettük el azt sem. hogy a télnek még nincs vége. Minden eszközzel igyekszünk biztosítani a személyforgalom terén a kulturált utazást, a jó meleg, tiszta kocsikból álló, menetrendszerinti pontossággal közlekedő vonatokat. Különösen a gyakran utazó, vidékről bejáró dolgozóknak sok bosszúságot okozó korszerűtlen mozdonyokat fokozatosan kiverniük a forgalomból. A sok panaszra okot adó Szentes—Szolnok között reggel közlekedő személyvonatot is a legközelebbi jövőben már megfelelő mozdonnyal továbbítjuk s így megszűnik a Tisza Cipőgyár dolgozóinak és a környékbeli utasoknak a nagy munkakiesést előidéző várakozás. Az elmúlt év tapasztalatai alapján már januárban minden munka- területre felbontottuk éves tervünket és ismertettük a dolgozókkal. Jó politikai és szakmai felkészültséggel, bizalommal indulunk második ötéves tervünk első évének és reméljük, hogy ezt is időelőtt befejezzük. Szombati József, műszaki intéző. AKIK AZ ELSŐ SOROKBAN KÜZDENEK KÉSZÜLŐI I LEVELEZŐK MEGYE! ÉRTEKEZLETÉRE Nap mint nap sok levelet kapunk hűséges segítőinktől, a lap levelezőitől. Igen sokan visszaemlékeznek arra, hogy mióta leveleznek a szerkesztőséggel, mióta olvasói a lapnak. A levelezők megyei tanácskozására való felkészülést javaslatokkal, a lapról alkotott véleményük tolmácsolásával segítik* Kiss András elvtárs 1947. óta szerszámlakatos a Szolnoki Járműjavítóban. A XVIII-as pártalapszer- vezet tagjai most a vezetőségbe választották. Ö lett az alapszervezet titkára. Buzi Zsigmond elvtársat a Mezőtúri Szabad Nép TSZ-ben harmad- szor választották a pártvezetőségbe az alapszervezet tagjai* özv. Vízi Imrémé élvtársmő, Kar- Dr. Szsbeni József elvtáns szak- cag termeJőszövetezeti város dol;go- cikkeit és Szolnok városban észlelt zóinak eredményeiről, a felmerült hiányosságokról szóló leveleit soproblémákról ír szerkesztőségünknek. * » A megyei levelezői értekezletre készülődve, én is közlöm kíván* Ságomat, amely a következő: szeretném, ha a lap a szolnoki Járműjavító 100 éves évfordulójával, illetve jubileumával bővebben foglalkozna. Véleményem az, hogy a lap igyekszik a Szolnok megyei dolgozók igényeit kielégíteni. CSEH ZOLTÁN Szolnok, Járműjavító özv. Nagy Ferencné, a jász- árokszállási III. alapszervezet párttitkára a következőket ífta: Nagyon szeretem a Néplapot. Már több mint 6 éve járatom. Ezidő alatt több előfizetőt szereztem, akik szintén úgy vélekednek a lapról, mint én. Ha egy nap nem tudom elolvasni, már érzem ennek hiányát. Kérésem az, hogy a szovjet komszomolis- ták életéről, munkájáról több cikket közöljön a lap, mert ezzel segítséget nyújt a fiatalok neveléséhez, a DISZ szervezetek munkájához. kan olvassák lapunkból. Az orvosi tudomány szerteágazó, a dolgozókat legjobban érdeklő problémákkal foglalkozik írásaiban, * Jól esett, hogy a szerkesztőség meghívott a megyei levelezői értekezletre. Ügy érzem, ez munkám elismerését jelenti. Továbbra is méltó akarok lenni a szerkesztőség bizalmára. Jóllehet leveleim ezután sem lesznek mindig tetsze- tősek, egyben azonban mindig bizonyosak lehetnek az elvtársak, abban, hogy leveleim a valóságot adják. Ha rajtam állna, szigorúan büntetném azokat, akikről beigazolódik. hogy az újságnak, vagy a rádiónak valótlan adatokat szolgáltattak. TOROS ISTVÁN, Kisújszállás. • Nagyon örülök, hogy meghívtak a levelezők megyei tanácskozására. Az értekezlet napjáig a nemrég alakult Béke TSZ tagjaival elbeszélgetek s véleményüket, kívánságukat a lap munkájára vonatkozóan hozzászólásomban tolmácsolni fogom. KOVÁCS PÉTERIVÉ' Örményes, Béke TSZ ^ádtuJiáiU fihadóa* Ünnepélyesen fogadták Szolnokon a» Operettssinhás kasa térő művészeit Pénteken délután 13 óra után futott be a gyorsvonat Szolnokra, amelyen a Fővárosi Operettszínház Szovjetunióból hazatérő művészei utaztak. A művészek köszöntésére megjelentek az állomáson a szolnoki Szigligeti Színház művészei, élükön Keres Emillel, a színház igazgatójával. A szolnoki színészek virágokkal köszöntötték művésztársaikat és amíg a vonat az állomáson állt, az Operett színház tagjai Szovjetunióbeli élményeiről meséltek. Gáspár Margit Kcssuth-díjas, az Operettszínház igazgatója meghatódva beszélte a szolnoki színészeknek, hogy ez az útjuk örökre felejthetetlen marad. Elmondotta, hogy a moszkvai és leningrádi közönség soha nem tapasztalt, a leg- bemsőbb testvéri szeretettel ünnepelte őket. Honthy Hanna és Rá- tonyi Róbert szintén arról beszélt, hogy művészek sehol nem kaphatnak nagyobb szeretet«* és több elismerést, mint a szovjet emberek körében. A fővárosi Operettszínház művészeit az állomáson tartózkodó utazóközönség is ünneplésben részesítette, s csak álékor bontakoztak ki a Fővárosi Operettszínház tagjai az ölelkezésből és akkor szűntek meg a meleg kézszorítások, amikor a gyorsvonat továbbindult Budapest félé, Beiratkozott a megyei könyvtár ezredik olvasója Január elején megindult a könyvtárakban az új olvasók beiratkozása. 27-én délután a megyei könyvtárban beiratkozott az 1000. olvasó. Gyarmati Jánost, a szolnoki rédióüzem műszaki tisztjét, aki régein szorgalmas olvasója a könyvtárnak és akinek olvasójegye ebben az évben az 1000-es számot kapta, a könyvtár- ajándékkönyvvel lepte meg. Veszi Endre „Titkárnőu című színmüvét mutatja be a Szigligeti Színház 5#// Látta jártak Hogy gondolkozott-e a Kossuth TSZ vezetősége azelőtt a méhészeten? — Nem lehet tudni. Elég az hozzá, hogy egyik nap, amikor Donkó Gábor ismét felkereste az elnököt, az egy kis papírt tett eléje. r— Nézze csak. fis Donlcó Gábor nagy erős kezébe vette a papírt és elkezdte sillabizálrU. Kétszer is elolvasta. Nem akart hinni a szemének. Aztán letette, s felnézett Kuczera elvtársra. Szólni akart, de hiába illesztett téveteg nyelve alá szavakat. Nem sikerült a beszéd. Mármost mit tegyen? Olyan ember volt, aki az adott szavát sohasem másítja meg. De eszébe jutott a hosszú, küzdelmes élet. Mennyi munka, mennyi verejtékét itta be a földje, az ő földje... De itt van a méhészkedés. Most végre élhetne szenvedélyének, amit eddig csak jóformán a pihenéséből ellopott időben tudott csinálni. Elbúcsúzott az elnöktől és hazament. A cédulán ugyanis az állott, hogy a Kossuth TSZ 60 család mehet rendelt meg. Ha aludt is ezen az éjszakán, nem sokat aludhatott. Másnap december 11-e volt. Emlékezetes nap lesz Donkó Gábornak, amíg él. Szeles, hideg téli reggel. Dér csípte fehérre az elsárgult fűszálakat, s a kapu kilincse sütött a hidegtől, amikor Donkó Gábor elindult a Kossuth TSZ irodája felé. De még haza se ért onnan, amikor egyik szomszédasszony lélekszakad- va bukott be Dcmkóék konyhájába. — Ja) istenem, szűzanyám! Mit hallok?! Hát igaz? Hát már Gábor is aláírta?! — csapta össze a kezét. Az asszony, a kerekarcú, melegkékszemű asz- s*ony csak annyit mondott: — Így látta jónak Gábor és akkor így is jó. HERCZEGH LÁSZLÓ A szolnoki Szigligeti Színház nézőterét minden este megtölti a közönség, hogy a „Montmartrei ibolya” című operett szereplőinek tapsoljon. Napközben a színházban lázas munka folyik, hogy a p’akátokon hírüladott időpontban minden zökkenő nélkül megtartható legyen az új bemutató. A jó erőkből álló és egyre inkább összeforró együttes Vészi Endre „Titkárnő" című há- ro mfelvon ásos színművével ítészül. Az előadást Kisfalvi György rendezi, a főbb szerepekben pedig Lengyel János, Olsavszki Éva, Harsány! Margit, Velenczey István, Móricz Lili, György László. Paál László, Vereczkey Zoltán, Fillér István lépnek színpadra. A színház művészei, műszaki dolgozói arra törekednek, hogy sikerre vigyék ezt, a mai életünkről szóló színdarabot. A lelkes munka a biztosíték arra, hogy a siker nem marad el február 3-án, pénteken a bemutatóelőadáson s azt követően sem* Mezőgazdasági kiállításra késsül a túr hevei museum A turkevei múzeum által rendezett helytörténeti kiáüításscrozat befejező szakaszában egy mező- gazdaság fejlődéséről szóló kiállítás szerepel. A turkevei tanács vezető szerved, a termelőszövetkezetele és a gépállomás vezetőségének indítványára ezt a kiállítást kibővítik, amely szerint bizonyos hely- történeti jellegén..kívül még szemléltetően ábrázolja majd a modern agrotechnika vívmányait, a szövetkezeti mozgalom fejlődését, nemcsak megyei, de országos viszonylatokban is. Megjelent a Pártélet első száma Megjelent a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége új folyóirata. a Pértépités és a Propagandista egyesüléséből született Pórtélét első januári száma. A folyóirat szerkesztőségi cikket közöl ,A politikai szervező- és nevelő rminílk egy seggért“ és „Az 1956. évi terv és a pártszervezetek feladatai” címmel. Nemes Dezső az internacionalizmusról, Kovács Sándor a munkásosztály szakmai képzettségének növeléséről írt cikket. A Pártélet napi kérdései rovatban közli a folyóirat Szűcs Lajos: ,.A vezetőségválasztás a pártdemokrácia fejlesztésének fontos állomása“. Vértes Imre—Garai Vera: Használjuk fel a téli hónapokat a falusi pár tok tatás megjavítására1’ és Fekete János: „A gépállomások gépjavítási terveinek teljesítéséért’1 című írását A népnevelők és propagandisták munkájához Görög László: ,.Az ipar területi elhelyezkedésének megváltozása hazánkban.1’ Szatmári István: „A szocializmus építésének dicsőséges útján.1* ,,A Remén Munkáspárt II. kongresszusa’' és Kenyeres Julia: „A jobboldali szociáldemokraták ideológiája és politikája1’ című cikke nyújt segítséget. A pártmunka tapasztalataiból című rovatban többi között megjelent Simó Géza: .jV Klement Gott- wald-gyár pártszervezete a Központi Vezetőség novemberi határozatának végrehajtásáért.’1 Kovács Sándor: „Színvonalas tájékoztatás a népnevelőknek — eredményes agitáció.’1 Virágos Mihály: ,.A termelőszövetkezeti mozgalom néhány kérdése a békési járásban.“ Horváth Jámosné: „Vándormadaraik” és Radnaá György: „A Magyar Dolgozók Pártja Története’1 budapesti tanfolyamainak tapasztalataiból című írása. A Pártáiét végül pályázati felhívást közöl a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége mellett működő Pártfőískolóra való felvétetne, elv társ — mondta egyszer — nem lépek be. Nem vagyok már olyan fiatal, meg azután a reuma is ■nagyon leínoz, nem tudnék én a szövetkezetben úgy dolgozni, ahogyan kell. Az elnök tudta, hogy ez csak kibúvó, amellyel Donlcó Gábor a saját lel- kiismerete elöl is el akar szökni. Nem tudta, mitévő legyen, Donlcó Gábor folytatta: — Ha lenne a Kossuthban méhészet. akkor igen. Ott megáünám , a helyemet,i És ahogy ezt kimondta, megfeledkezett belépésről, mindenről, a méhészetről kezdett beszélni. — Mert ugye, ott lehetne, nem úgy, mint egy kis egyéni gazdaságban. Itt van például az akác, Kecskemét környékén, ha elvirágzott, akkor kezd virágzani nálunk. majd aztán a Mátra vidékén. A tsz-nek van saját teherautója. Könnyen szállíthatná a méheketi Donkó Gábor olyan gazda, amüyen kevés van Fegy verneken. Hanem van egy szenvedélye. Igaz, nem káros szenvedély: szeret méhészkedni. 1936-ban szerezte az első család mehet. Azóta jóné- hány esztendő eltelt, de csak 10 családra szapo- rodtdli a méhek. Hogy miért csak tízre? Arról azok a szomszédok beszélhetnének legtöbbet, akik hajnalonként, mikor a földekre indultak, így tréfálkoztok vele: «— Mire kiérsz, Gábor, fordulhatsz is vissza! Mert 10 kilométert kellett menni Donkó Gábornak, mire kiért a földjére. Nem beszélve arról, hogy nem is egy helyen volt. Sejtette ö. hogyan segíthetne ezen, de valahányszor eszébe jutott a leözös gazdálkodás, mindig csak a háta borsózott, nem született elhatározás. Pedig Kuczera elvtárs, a Kossuth elnöke sokszor elbeszélgetett vele. Sőt utóbb niár Dcmkó Gábor maga kereste ezeket a beszélgetéseket. Hiába is beszél az
