Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
1656. január 22, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Minden előfeltétele megvan megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezésének A Termelőszövetkezeti Tanács táj értekezlete A Termelőszövetkezeti Tanács a Szolnok megyei Párt-Végrehajtó Bizottság és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szolnok, Bács- Kiskun, Hajdú, Békés, Csongrád és Szabolcs megye Termelőszövetkezeti Tanács tagjainak és megyei megbízottéinak részvételével tegnap, január 21-én Szolnokon a Megyei Tanács nagytermében tájértekezletet tartott. A tanácskozáson megjelent Csáki István elvtárs. a Megyei Pártbizottság titkára, Tisza József elvtárs, a Termelőszövetkezeti Tanács titk' rságának vezetője, Horváth Imre elvtárs, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának igazgatója. Tóth Imre elvtárs, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese nyitotta meg az értekezletet. Elmondta, hogy a tanácskozás célja a termelőszövetkezeti fejlesztés és megszilárdítás terén szerzett tapasztalatok, jó módszerek összegezése és az előttünk álló nagy feladatok meghatározása. A beszámolót Babinszki Ferenc, a Termelőszövetkezeti Tanács Szolnok megyei megbízottja tartotta. Elöljáróban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségéről beszélt. Elmondta, hogy ma már megyénk területén 210 mező- gazdasági tsz, 24 096 család, 30 375 tag, 261619 hold földön folytat nagyüzemi gazdálkodást. Ezek mellett 135 termelőszövetkezeti csoport, 7948 család, 8590 tag. 53 092 hold földön járja a szövetkezés iskoláját. A megye mezőgazdasági művelési területének tehát mintegy 38 százalékán, szántóterületének mintegy 37 százalékán folyik szövetkezeti gazdálkodás. A gépállomások az egyre növekvő géoi igényeket mindjobban kielégítik. A jelenlegi gépi erővel az őszi talajmunkák 86 százalékát, a szántás 100 százalékát, az aratás 86 százalékát, a kapálás mintegy 50 százalékát képesek a termelőszövetkezetekben gépesíteni: Babinszki elvtárs ezután arról szólt, hogy a jobboldali nézetek gátolták a szövetkezeti mozgalom előrehaladását. Most tehát a márciusi és a júniusi párthatározatból kiindulva az első és legfontosabb tennivaló a tsz-ek politikai és gazdasági megerősítése, megszilárdítása. E téren már számottevő intézkedések történtek a falusi pártmunkára jelentkezett elvtársak segítségével. Ma már minden előfeltétele megvan a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Szolnok megye termelőszövetkezetei az elmúlt évben a növénytermelés minden ágában túlszárnyalták az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagait. Ezt legfőképpen a fejlett agrotechnikai eljárások alka’mazásának, az új módszerek térhódításának köszönhetik. Az elmúlt évben 12 ezer holdon alkalmazták a vegyszeres gyomirtást, 6500 holdon vetették négyzetesen a kukoricát. Az állattenyésztés terén is jelentős a javulás. Három Szolnok megyei termelőszövetkezet komoly helyezést ért el az országos tejtermelési verseny első szakaszában. Több tsz-ben az idén már szarvasit arhahizlalással is foglalkoznak. A tsz-ek gyors és biztos ütemű fejlődésére jellemző, hogy az elmúlt évben a saját erőből történt beruházások összege 49,866.000 forintot tett ki. A tsz-ekben legtöbb helyen szilárd az á'lampolgári fegyelem. A megye területén mindössze csak hét olyan tsz van, amely államunknak tavalyról még mindig adósa. A márciusi párthatározat nyomán nőtt a tagok önbizalma, javult a tsz-eken belül a munkafegyelem. Minden túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy a tsz-ek még soha nem voltak olyan szilárdak, mint most. A megyében 1954-ben 310 és félmillió forint volt a közös gazdaságok vagyona. Ez egy esztendő alatt 93 és félmillió forinttal nőtt. Az elmúlt gazdasági évben a megye tsz-ei több mint 111 millió forint adósságot, illetve kötelezettséget rendeztek. A munkaegységek átlagos értéke az 1954-es esztendőhöz képest öt forinttal nőtt. A zárszámadások politikai előkészítése és levezetése is lényegesen jobb volt, mint az elmúlt években. Az elmúlt év legszebb győzelmi sorozata volt, hogy szinte egymásután 15 új szövetkezeti község gyarapította a megye szövetkezeti városainak és községeinek a számát: Az újonnan alakult termelőszövetkezetek nagy többségében az első lépéseket sikeresen tették meg. A tsz-ek fejlesztésében megszűnőiéiben van az eddigi káros kampányszerűség. Jelenleg a párttagok és a tanácstagok pé’damutatása nyomán Törökszentmiklóson a legerőteljesebb a fejlődés. Azon kell lenni, hogy a fejlesztés kampányjellegét mindenütt végkép felszámolják; Éppen a további sikerek elérése érdekében nemcsak az eredményeket. hanem a hibákat is látni kell. Melyek ezek? Számos tsz-ben az állattenyésztésből eredő jövedelem nagyon kevés. Veszélyes jelenség a munkaegység hígítás is. A megye tsz-ei az elmúlt évben 1800 000 munkaegységgel többet használtak, mint amennyire szükség lett volna. Ez a hígítás mintegy 7 forinttal csökkentette a munkaegységek átlagos értékét; Hiányos a termelőszövetkezeti csoportokkal való foglalkozás. E téren a jászberényi, a törökszentmiklósi és a jászapáti járás területén van a legtöbb mulasztás. Nagyobb gonddal kell foglalkozni és nagyobb segítséget kell adni az új termelőszövetkezeteknek, hogy már az első közös esztendőben ki- aknázódjon a társas gazdálkodás adta lehetőségek zöme. Babinszki elvtárs nyomatékosan aláhúzta az alapszabály széleskörű ismertetésének szükségességét és maradéktalan betartását. A párt- szervezetek irányításával, vezetésével éppen az idei megnagyobbodott feladatok elérése. a mezőgazdaság hozamának 3 százalékos emelése érdekében tovább kell szilárdítani a munkafegyelmet, szorgalmazni kell a családtagok közös munkába- való bevonását. A beszámoló külön hangsúlyozta, hogy a kulákok ellen határozottabban és erélyesebben kell mindenütt fellépni. Arra van szükség, hogy a pártszervezetek, a tanácsok, a tsz- ek fogják össze erőiket — és figyelmüket a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy ügye felé összpontosítsák. Ma ez a legfőbb feladat. Babinszki elvtárs beszámolója után hozzászólások következtek. Ezekre lapunk következő számában visszatérünk. ARGENTÍNÁTÓL MEXIKÓIG Január 23-tól 25-ig mutatja be a szolnoki Tisza filmszínház Zik- mund és Hanzelka, a két híres csehszlovák mérnök új útirajzfilmjét, az Argentínától Mexikóig c. filmet. fyaßjum fyyikóía{ev-(L) Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról M meg a főagronómusról •— Aztán odafordult az elnökhöz és azt mondja neki: — Maga meg ne hallgasson az any óra. Hiszen - a munkában is ilyen! Mindenkinél többet veszekszik és mindenkinél jobban végzi a munkát! Hát olyan ő. aki rossz tudna lenni az árvákhoz? Megnyugtatta az öregasszonyt és elszaladt Varvarához. Amikor visz. szafelé mentein, láttam őket folyóparton, ott ment Nasztaszja, Varvarához simulva. Megnéztem Var- varát hát egyáltalán „nem vén, item vaksi, nem görbéiéből’1, nem is „egy halom dögvész“, hanem kedves, rendes asszony, ott megy és sír... így aztán az elnök házassága miatt nem lett semmi a hivatalos beszélgetésből. Hazafelé mentemben eszembe jutott, hogy a mi számunkra a lóhere, meg a vetésforgó csak százalék, csak terv. Deaző számára, Nasztya számára a lóhere a Varvar dk, a Katyusák. Tanyusak, m g az öreg- anyók sorsa! Semmiféle újalbb konkrét körülményt nem derítettem ki és nem is inogtam meg igazságunkba vetett hitemben, de mégis egész úton nyugtalan voltam. A lóherére gondolok és látom magam előtt, hogy Varvara megy a patak parton és kartonkendőjével töröl,geti köny- nyeit. És egyre inkább nem lelem a hely;m! De amint megérkeztem a gépállomásra és beszélgettem Arka- gyijjal, meg Ignat Ignatoviccsal, megint visszatértem normális állapotomba. :.. Igaz, hogy ettől az időtől fogva kezdtek olyan gondolataim támadni, amelyeket nem osztottam meg Arkagyijjal. Nem titkoltam őket előle, csak egyszerűen megtartottam magamnak. Nem volt kedvem megosztani vele ezeket a gondolataimat. Közvetlenül a vetési munkálatok megkezdése előtt a következő történt: eljött hozzánk a kerületbe a területi első titkár. A voiocsihinói gépállomáson töltötte az éjszakát és másnap reggel már az egész kerület tudta, hogy Linocska meghívta egy csésze teára és kiszedett belőle egy dömpert a gépállomás számára. Reggel találkoztam vele a kerületi bizottságnál és irigykedve kér. deztem: — Hogy tudta ezt megcsinálni, ezzel a dömperrel? Linocska szemében ördögfiókák flckándoztak, orcáin ugrándoztak a godröcskék, fürtjei hullámzottak, de csak úgy elnézett mellettem és kitérően válaszolta: — Először is megvolt a megfelelő komoly alapom ehhez a kérdéshez. Másodszor pedig... — nem bírta tovább, megvillantak a fogai, felnevetett. — Másodszor is a területi titkár is csak ember. Neki is lehet megfelelő hangulatot teremteni! Biccentett és elszaladt. Utánanéztem és azt gondoltam magamban: ilyen egy lény, annak teremt hangulatot, akinek akar és olyat, amilyen c-ak neki tetszik. Szerencsés fickó ez a Lukács! Ilyen csupa gyönyörűséget küldtek nek' nekem meg ilyen búbánatot, mint ez a Nasztaszja (Folytatjuk) A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása. — Szociális és kulturális eredmények (Folytatás a 1955-ben a népmozgalom továbbra is kedvezően alakult. Az élve- születések száma az elmúlt 5 év átlagát 5 százalékkal meghaladta. A halálozások száma 8 százalékkal volt kevesebb, mint 1954-ben; ezer lakosra 10 haláleset jutott, kevesebb, mint eddig bármikor Magyar- országon. A lakosság száma 1955- ben 112 ezerrel gyarapodott és az év végén meghaladta a 9,860 000 főt. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a munkás és az alkalmazott népesség (keresők és eltartottak) egy főre jutó reáljövedelme meghaladta az 1954. évi színvonalat. Az 1954. decemberi nyugdíjrendezés hatására az é-őző évhez képest lényegesen megnőtt a nyugdíjasok jövedelme. A parasztság jövedelmei a kedvező termés és az á'lami szabadfelvásárlás arányárak növekedése következtében jelentősen emelkedtek. * A lakásépítkezésekre, az egészségügyi, kulturális, jóléti és kommunális létesítményekre fordított ö'szeg 1955-ben mintegy 2,2 milliárd forintot tett ki. 1955-ben összesen közel 30 ezer lakás építését fejezték be. Állami erőből többek között Budapesten 4052, szocialista városaink közül Kazincbarcikán 386, Satálinvái-os- ban 349, Komlón 276 lakás épült. Jelentősen emelkedett a magánlakásépítkezések száma. Az 1955. évben nagymértékben emelkedett a kommunális szolgáltatások színvonala is. Jelentősen fejlesztették Budapest, Kecskemét és Miskolc vízellátását. Javult a falusi vízellátás is. 1955-ben tov.'.bfo javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kórházi áigyak száma az év folyamán 2900-zal emelkedett. Jelentősen növekedett a csecsemő-gyermekgyógyászati osztályok ágysz/ma. Negyvenöt ágyas kórház nyílt meg Téten. száz új körzeti orvosi állást töltöttek be, de 1955. év végén 124 körzeti orvosi állás még betöltetlen volt. A szakorvosi rendelőintézeti órák száma az év folyamán kilenc százalékkal emelkedett. Ez az emelkedés nem volt elegendő a szak- rendelések zsúfoltságának lényeges csökkentéséhez. A bölcsődei férőhelyek száma 1955. év végén 2700-al. tizenkettő százalékkal volt magasabb, mint 1954-ben. 1955-ben tovább bővült az oktatási és a népművelési intézmények hálózata; huszonhét ovődát és napköziotthont. ezerhatszáz férőhely- lyel. száznegyvennégy általános iskolát háromszázharmincnyolc tanteremmel. kilenc középiskolát negyvenöt tanteremmel, több kulturott- hont, kúlturházat adtak át rendeltetésének. Az 1955—56 tanévre 1,226.000-en iratkoztak be általános iskolába. 19 ezerrel többen mint az előző tanév elején. A középiskolákban 151.700- an tanulnak, az egyetemi oktatásban 43.800-an vesznek részt. Az elmúlt tanévben az általános iskolát végzettek fele. a középiskolát végzettek mintegy egyötöde tanul tovább. 3. oldalról) 1955-ben 17.500 művet adtak ki negyvenötmillió példányban; a könyvek példányszáma az 1954. évhez képest tizenöt százalékkal emelkedett. Az év végén 3.650 filmszínház működött. 1955-ben a mozilátogatók száma 116 millió volt. 18 millióval több, mint. mint 1954-ben. Az elmúlt évben közel 6.6 millió látogató előtti 11.700 színházi és operaelőadást tartottak. 18 százalékkal többet, mint 1954-ben. A rádióelőfizetők száma az év végén 1,430.000 volt. 13 százalékkal több, mint 1954-ben. Beruházások Az 1955. évben mintegy nyolc százalékkal több volt a beruházásokra fordított összeg, mint ameny- nyit a terv előírt. 1955-ben fokozottabb gondot fordítottak a népgazdaság állóalapjainak megóvására. Az elmúlt évben a vállalatok mintegy 17 százalékkal több felújítást hajtottak végre, mint 1954- ben. A lakóházak tatarozására és karbantartására mintegy ötszáz millió forintot fordítottak. A beruházások szerkezete az előző évhez képest nem változott lényegesen. A könnyű- és élelmiszeripari, a mezőgazdasági és a közlekedési beruházások arányának kisebb mértékű növekedése mellett némileg csökkent a nehézipari és az építőipari beruházások részesedése az összes beruházásból. 1955. évben lényegesen több beruházást helyeztek üzembe, mint az előző évben. Ennek eredményeként a befejezetlen beruházások állománya jelentőser) csökkent, noha a beruházások üzembehelyezésére vonatkozó tervet nem teljesítették az előírt mértékben. 1955-ben tölbb fontosabb, előző években leállított beruházás munkálatait tovább folytatták. Többek között újra megindult Sztálinváros. ban a kokszoló, az ércelőkészítő és a tömörítő, a rudabányai vasércdúsító, valamint a Klement Gott- wald Villamossági Gyár nagycsarnokának építése. 1935-ben sem érvényesültek kellőképpen a beruházásoknál a gazdaságosság szempontjai. A beruházások előkészítésére, a műszaki tervek és költségvetések összeállítására nem fordítottak elég gondot. Számos beruházás többe került és a kivitelezés tovább tartott az előirányzottnál, A második ötéves terv sikeres előkészítése érdekében 1955. év folyamán megkezdték, illetőleg meggyorsították számos létesítmény — elsősorban a hazai műanyaggyártást megalapozó Tisza- vidéki Vegyikombinát, a Tiszapal- komyai Erőmű; a SztaÜnvárosd Szalimacelluióze-gyár tervezési es kivitelezési munkálatait. Budapest, 1956 január 22. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Jó munkát végeznek a Megyeszerte egyre több termelő- szövetkezetben hozzák létre az asz- szonyok az MNDSz szervezeteket. Eddig mintegy 60 helyen alakul! már meg. A fegyvernek! Vörös Csillagban még december közepén határoztak a szervezet megalakításáról. Azóta is lelkesen dolgoznak. A szervezet taglétszáma mindössze huszonhét, de az érdeklődés azt mutatja, hogy még több asszony fog hozzájuk csatlakozni. A legutóbbi nőnapon például harminchat asz- szony vett már részt. Lelkesítő, szép feladatot tűztek masuk elé. Elmennek például családlátogatásra. s közben a gyermeknevelésről beszélgetnek a szülőkkel. A téli napokat kihasználva, művelődni is akarnak, ezért határoztak úgy. hogy 2 olvasókört indítanak a közeliövőben Ezenkívül a termelőszövetkezeti mozgalom feileszté- séből is kiveszik részüket Ennek érdekében elsősorban az egyénileg dolgozó paraszt asszonyokkal akarják barátságukat elmélyíteni Találkozót szerveznek közreműködésükkel. ahol elbeszélgetnek velük ismertetik termelőszövetkezetük sikereit további terveit ^ termelő fegy verneki asszonyok szövetkezeteken belül azt tűzték ki célul, hogy az asszonyok munkába való bevonásáért indítanak harcot. Ezzel az egész év folyamán foglalkoznak maid. A Kossuth TSZ asszonyai sem akarnak elmaradni a Vörös Csillag TSZ-beliek mögött, ezért ők is úgy határoztak, hogy létrehozzák az MNDSz szervezetet szövetkezetükben. A szót. tett követte. Ma már megkezdődött a munka náluk is. A községi MNDSz tagiait is fel» villanyozta_ a tsz. asszonyok lázas munkája. Ök is élénkebb szervezeti életet akarnak élni. Ennek azonban akadálya van (éppúgy, mint a 1árás többi községeiben), ugyanis nincs állandó helyiségük, ahol ösz- szejönnének és munkálkodnának: Helyes lenne, ha az illetékes tanácsszervek fokozottabban figyelembe vennék az asszonyok ió munkáját és — a helvi lehetőségeknek megfelelően — állandó helyiséget biztosítanának számukra. Többek között ez is hozzá tartozik a nők munkájának elismeréséhez és megbecsüléséhez. 4