Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

1656. január 22, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Minden előfeltétele megvan megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezésének A Termelőszövetkezeti Tanács táj értekezlete A Termelőszövetkezeti Tanács a Szolnok megyei Párt-Végrehajtó Bizottság és a Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága Szolnok, Bács- Kiskun, Hajdú, Békés, Csongrád és Szabolcs megye Termelőszövet­kezeti Tanács tagjainak és megyei megbízottéinak részvételével teg­nap, január 21-én Szolnokon a Me­gyei Tanács nagytermében tájérte­kezletet tartott. A tanácskozáson megjelent Csáki István elvtárs. a Megyei Pártbizottság titkára, Tisza József elvtárs, a Termelőszövetke­zeti Tanács titk' rságának vezető­je, Horváth Imre elvtárs, a Me­gyei Tanács Mezőgazdasági Igaz­gatóságának igazgatója. Tóth Imre elvtárs, a Megyei Ta­nács VB elnökhelyettese nyitotta meg az értekezletet. Elmondta, hogy a tanácskozás célja a terme­lőszövetkezeti fejlesztés és megszi­lárdítás terén szerzett tapasztalatok, jó módszerek összegezése és az előttünk álló nagy feladatok meghatározása. A beszámolót Babinszki Ferenc, a Termelőszövetkezeti Tanács Szol­nok megyei megbízottja tartotta. Elöljáróban a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének szükségé­ről beszélt. Elmondta, hogy ma már megyénk területén 210 mező- gazdasági tsz, 24 096 család, 30 375 tag, 261619 hold földön folytat nagyüzemi gazdálkodást. Ezek mellett 135 termelőszövetkezeti csoport, 7948 család, 8590 tag. 53 092 hold földön járja a szövet­kezés iskoláját. A megye mezőgaz­dasági művelési területének tehát mintegy 38 százalékán, szántóterü­letének mintegy 37 százalékán fo­lyik szövetkezeti gazdálkodás. A gépállomások az egyre növek­vő géoi igényeket mindjobban ki­elégítik. A jelenlegi gépi erővel az őszi talajmunkák 86 százalékát, a szántás 100 százalékát, az aratás 86 százalékát, a kapálás mintegy 50 százalékát képesek a termelőszö­vetkezetekben gépesíteni: Babinszki elvtárs ezután arról szólt, hogy a jobboldali nézetek gátolták a szövetkezeti mozgalom előrehaladását. Most tehát a már­ciusi és a júniusi párthatározatból kiindulva az első és legfontosabb tennivaló a tsz-ek politikai és gaz­dasági megerősítése, megszilárdí­tása. E téren már számottevő in­tézkedések történtek a falusi párt­munkára jelentkezett elvtársak se­gítségével. Ma már minden előfeltétele megvan a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Szolnok megye termelőszövetkezetei az elmúlt év­ben a növénytermelés minden ágá­ban túlszárnyalták az egyénileg dol­gozó parasztok termésátlagait. Ezt legfőképpen a fejlett agrotechnikai eljárások alka’mazásának, az új módszerek térhódításának köszön­hetik. Az elmúlt évben 12 ezer holdon alkalmazták a vegyszeres gyomirtást, 6500 holdon vetették négyzetesen a kukoricát. Az állattenyésztés terén is jelen­tős a javulás. Három Szolnok me­gyei termelőszövetkezet komoly helyezést ért el az országos tejter­melési verseny első szakaszában. Több tsz-ben az idén már szarvas­it arhahizlalással is foglalkoznak. A tsz-ek gyors és biztos ütemű fejlődésére jellemző, hogy az elmúlt évben a saját erőből történt beruházások összege 49,866.000 forintot tett ki. A tsz-ekben legtöbb helyen szilárd az á'lampolgári fegyelem. A me­gye területén mindössze csak hét olyan tsz van, amely államunknak tavalyról még mindig adósa. A márciusi párthatározat nyo­mán nőtt a tagok önbizalma, ja­vult a tsz-eken belül a munkafe­gyelem. Minden túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy a tsz-ek még soha nem voltak olyan szilárdak, mint most. A megyében 1954-ben 310 és félmillió forint volt a közös gazdaságok vagyona. Ez egy esz­tendő alatt 93 és félmillió forinttal nőtt. Az elmúlt gazdasági évben a megye tsz-ei több mint 111 millió forint adósságot, illetve kötelezett­séget rendeztek. A munkaegységek átlagos értéke az 1954-es esztendőhöz ké­pest öt forinttal nőtt. A zárszám­adások politikai előkészítése és le­vezetése is lényegesen jobb volt, mint az elmúlt években. Az elmúlt év legszebb győzelmi sorozata volt, hogy szinte egymás­után 15 új szövetkezeti község gyarapította a megye szövetkezeti városainak és községeinek a szá­mát: Az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek nagy többségében az első lépéseket sikeresen tették meg. A tsz-ek fejlesztésében megszűnő­iéiben van az eddigi káros kam­pányszerűség. Jelenleg a párttagok és a tanácstagok pé’damutatása nyomán Törökszentmiklóson a leg­erőteljesebb a fejlődés. Azon kell lenni, hogy a fejlesztés kampány­jellegét mindenütt végkép felszá­molják; Éppen a további sikerek elérése érdekében nemcsak az eredménye­ket. hanem a hibákat is látni kell. Melyek ezek? Számos tsz-ben az állattenyésztésből eredő jövedelem nagyon kevés. Veszélyes jelenség a munkaegység hígítás is. A megye tsz-ei az elmúlt évben 1800 000 munkaegységgel többet használtak, mint amennyire szükség lett volna. Ez a hígítás mintegy 7 forinttal csökkentette a munkaegységek át­lagos értékét; Hiányos a termelőszövetkezeti csoportokkal való foglalkozás. E té­ren a jászberényi, a törökszent­miklósi és a jászapáti járás terüle­tén van a legtöbb mulasztás. Na­gyobb gonddal kell foglalkozni és nagyobb segítséget kell adni az új termelőszövetkezeteknek, hogy már az első közös esztendőben ki- aknázódjon a társas gazdálkodás adta lehetőségek zöme. Babinszki elvtárs nyomatékosan aláhúzta az alapszabály széleskörű ismertetésének szükségességét és maradéktalan betartását. A párt- szervezetek irányításával, vezeté­sével éppen az idei megnagyobbo­dott feladatok elérése. a mezőgazdaság hozamá­nak 3 százalékos emelése érdekében tovább kell szilárdítani a munkafegyelmet, szorgalmazni kell a családtagok közös munkába- való bevonását. A beszámoló külön hangsúlyozta, hogy a kulákok ellen határozottab­ban és erélyesebben kell mindenütt fellépni. Arra van szükség, hogy a pártszervezetek, a tanácsok, a tsz- ek fogják össze erőiket — és fi­gyelmüket a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének nagy ügye felé összpontosítsák. Ma ez a leg­főbb feladat. Babinszki elvtárs beszámolója után hozzászólások következtek. Ezekre lapunk következő számá­ban visszatérünk. ARGENTÍNÁTÓL MEXIKÓIG Január 23-tól 25-ig mutatja be a szolnoki Tisza filmszínház Zik- mund és Hanzelka, a két híres csehszlovák mérnök új útirajzfilmjét, az Argentínától Mexikóig c. filmet. fyaßjum fyyikóía{ev-(L) Elbeszélés a gépállomás igazgatójáról M meg a főagronómusról •— Aztán odafordult az elnök­höz és azt mondja neki: — Maga meg ne hallgasson az any óra. Hi­szen - a munkában is ilyen! Min­denkinél többet veszekszik és min­denkinél jobban végzi a munkát! Hát olyan ő. aki rossz tudna lenni az árvákhoz? Megnyugtatta az öregasszonyt és elszaladt Varvarához. Amikor visz. szafelé mentein, láttam őket folyó­parton, ott ment Nasztaszja, Var­varához simulva. Megnéztem Var- varát hát egyáltalán „nem vén, item vaksi, nem görbéiéből’1, nem is „egy halom dögvész“, hanem kedves, rendes asszony, ott megy és sír... így aztán az elnök házassága miatt nem lett semmi a hivatalos beszélgetésből. Hazafelé mentemben eszembe ju­tott, hogy a mi számunkra a lóhere, meg a vetésforgó csak százalék, csak terv. Deaző számára, Nasztya számára a lóhere a Varvar dk, a Katyusák. Tanyusak, m g az öreg- anyók sorsa! Semmiféle újalbb konkrét körül­ményt nem derítettem ki és nem is inogtam meg igazságunkba ve­tett hitemben, de mégis egész úton nyugtalan voltam. A lóherére gon­dolok és látom magam előtt, hogy Varvara megy a patak parton és kartonkendőjével töröl,geti köny- nyeit. És egyre inkább nem lelem a hely;m! De amint megérkeztem a gép­állomásra és beszélgettem Arka- gyijjal, meg Ignat Ignatoviccsal, megint visszatértem normális álla­potomba. :.. Igaz, hogy ettől az időtől fogva kezdtek olyan gondolataim támadni, amelyeket nem osztottam meg Arkagyijjal. Nem titkoltam őket előle, csak egyszerűen meg­tartottam magamnak. Nem volt kedvem megosztani vele ezeket a gondolataimat. Közvetlenül a vetési munkálatok megkezdése előtt a következő tör­tént: eljött hozzánk a kerületbe a területi első titkár. A voiocsihinói gépállomáson töltötte az éjszakát és másnap reggel már az egész ke­rület tudta, hogy Linocska meg­hívta egy csésze teára és kiszedett belőle egy dömpert a gépállomás számára. Reggel találkoztam vele a kerü­leti bizottságnál és irigykedve kér. deztem: — Hogy tudta ezt megcsinálni, ezzel a dömperrel? Linocska szemében ördögfiókák flckándoztak, orcáin ugrándoztak a godröcskék, fürtjei hullámzottak, de csak úgy elnézett mellettem és ki­térően válaszolta: — Először is megvolt a megfe­lelő komoly alapom ehhez a kér­déshez. Másodszor pedig... — nem bírta tovább, megvillantak a fogai, felnevetett. — Másodszor is a te­rületi titkár is csak ember. Neki is lehet megfelelő hangulatot te­remteni! Biccentett és elszaladt. Utánanéztem és azt gondoltam magamban: ilyen egy lény, annak teremt hangulatot, akinek akar és olyat, amilyen c-ak neki tetszik. Szerencsés fickó ez a Lukács! Ilyen csupa gyönyörűséget küldtek nek' nekem meg ilyen búbánatot, mint ez a Nasztaszja (Folytatjuk) A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása. — Szociális és kulturális eredmények (Folytatás a 1955-ben a népmozgalom tovább­ra is kedvezően alakult. Az élve- születések száma az elmúlt 5 év át­lagát 5 százalékkal meghaladta. A halálozások száma 8 százalékkal volt kevesebb, mint 1954-ben; ezer lakosra 10 haláleset jutott, keve­sebb, mint eddig bármikor Magyar- országon. A lakosság száma 1955- ben 112 ezerrel gyarapodott és az év végén meghaladta a 9,860 000 főt. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, vala­mint a munkás és az alkalmazott népesség (keresők és eltartottak) egy főre jutó reáljövedelme meg­haladta az 1954. évi színvonalat. Az 1954. decemberi nyugdíjrende­zés hatására az é-őző évhez képest lényegesen megnőtt a nyugdíjasok jövedelme. A parasztság jövedel­mei a kedvező termés és az á'lami szabadfelvásárlás arányárak növe­kedése következtében jelentősen emelkedtek. * A lakásépítkezésekre, az egész­ségügyi, kulturális, jóléti és kom­munális létesítményekre fordított ö'szeg 1955-ben mintegy 2,2 milliárd forintot tett ki. 1955-ben összesen közel 30 ezer lakás építését fejezték be. Állami erőből többek között Budapesten 4052, szocialista városaink közül Kazincbarcikán 386, Satálinvái-os- ban 349, Komlón 276 lakás épült. Jelentősen emelkedett a magánla­kásépítkezések száma. Az 1955. évben nagymértékben emelkedett a kommunális szolgál­tatások színvonala is. Jelentősen fejlesztették Budapest, Kecskemét és Miskolc vízellátását. Javult a falusi vízellátás is. 1955-ben tov.'.bfo javult a lakos­ság egészségügyi ellátása. A kór­házi áigyak száma az év folyamán 2900-zal emelkedett. Jelentősen nö­vekedett a csecsemő-gyermekgyó­gyászati osztályok ágysz/ma. Negy­venöt ágyas kórház nyílt meg Té­ten. száz új körzeti orvosi állást töltöttek be, de 1955. év végén 124 körzeti orvosi állás még betöltet­len volt. A szakorvosi rendelőintézeti órák száma az év folyamán kilenc szá­zalékkal emelkedett. Ez az emel­kedés nem volt elegendő a szak- rendelések zsúfoltságának lénye­ges csökkentéséhez. A bölcsődei férőhelyek száma 1955. év végén 2700-al. tizenkettő százalékkal volt magasabb, mint 1954-ben. 1955-ben tovább bővült az okta­tási és a népművelési intézmények hálózata; huszonhét ovődát és nap­köziotthont. ezerhatszáz férőhely- lyel. száznegyvennégy általános is­kolát háromszázharmincnyolc tan­teremmel. kilenc középiskolát negy­venöt tanteremmel, több kulturott- hont, kúlturházat adtak át rendel­tetésének. Az 1955—56 tanévre 1,226.000-en iratkoztak be általános iskolába. 19 ezerrel többen mint az előző tanév elején. A középiskolákban 151.700- an tanulnak, az egyetemi oktatás­ban 43.800-an vesznek részt. Az elmúlt tanévben az általános isko­lát végzettek fele. a középiskolát végzettek mintegy egyötöde tanul tovább. 3. oldalról) 1955-ben 17.500 művet adtak ki negyvenötmillió példányban; a könyvek példányszáma az 1954. év­hez képest tizenöt százalékkal emel­kedett. Az év végén 3.650 filmszínház működött. 1955-ben a mozilátoga­tók száma 116 millió volt. 18 mil­lióval több, mint. mint 1954-ben. Az elmúlt évben közel 6.6 millió látogató előtti 11.700 színházi és operaelőadást tartottak. 18 száza­lékkal többet, mint 1954-ben. A rádióelőfizetők száma az év végén 1,430.000 volt. 13 százalék­kal több, mint 1954-ben. Beruházások Az 1955. évben mintegy nyolc százalékkal több volt a beruházá­sokra fordított összeg, mint ameny- nyit a terv előírt. 1955-ben foko­zottabb gondot fordítottak a nép­gazdaság állóalapjainak megóvásá­ra. Az elmúlt évben a vállalatok mintegy 17 százalékkal több fel­újítást hajtottak végre, mint 1954- ben. A lakóházak tatarozására és karbantartására mintegy ötszáz millió forintot fordítottak. A beruházások szerkezete az előző évhez képest nem változott lényegesen. A könnyű- és élelmi­szeripari, a mezőgazdasági és a közlekedési beruházások arányának kisebb mértékű növekedése mellett némileg csökkent a nehézipari és az építőipari beruházások részese­dése az összes beruházásból. 1955. évben lényegesen több be­ruházást helyeztek üzembe, mint az előző évben. Ennek eredménye­ként a befejezetlen beruházások állománya jelentőser) csökkent, no­ha a beruházások üzembehelyezé­sére vonatkozó tervet nem teljesí­tették az előírt mértékben. 1955-ben tölbb fontosabb, előző években leállított beruházás mun­kálatait tovább folytatták. Többek között újra megindult Sztálinváros. ban a kokszoló, az ércelőkészítő és a tömörítő, a rudabányai vasérc­dúsító, valamint a Klement Gott- wald Villamossági Gyár nagy­csarnokának építése. 1935-ben sem érvényesültek kel­lőképpen a beruházásoknál a gaz­daságosság szempontjai. A beru­házások előkészítésére, a műszaki tervek és költségvetések összeállí­tására nem fordítottak elég gon­dot. Számos beruházás többe ke­rült és a kivitelezés tovább tartott az előirányzottnál, A második ötéves terv sikeres előkészítése érdekében 1955. év folyamán megkezdték, illetőleg meggyorsították számos létesít­mény — elsősorban a hazai mű­anyaggyártást megalapozó Tisza- vidéki Vegyikombinát, a Tiszapal- komyai Erőmű; a SztaÜnvárosd Szalimacelluióze-gyár tervezési es kivitelezési munkálatait. Budapest, 1956 január 22. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Jó munkát végeznek a Megyeszerte egyre több termelő- szövetkezetben hozzák létre az asz- szonyok az MNDSz szervezeteket. Eddig mintegy 60 helyen alakul! már meg. A fegyvernek! Vörös Csillagban még december közepén határoztak a szervezet megalakítá­sáról. Azóta is lelkesen dolgoznak. A szervezet taglétszáma mindössze huszonhét, de az érdeklődés azt mutatja, hogy még több asszony fog hozzájuk csatlakozni. A legutóbbi nőnapon például harminchat asz- szony vett már részt. Lelkesítő, szép feladatot tűztek masuk elé. Elmennek például csa­ládlátogatásra. s közben a gyermek­nevelésről beszélgetnek a szülőkkel. A téli napokat kihasználva, műve­lődni is akarnak, ezért határoztak úgy. hogy 2 olvasókört indítanak a közeliövőben Ezenkívül a terme­lőszövetkezeti mozgalom feileszté- séből is kiveszik részüket Ennek érdekében elsősorban az egyénileg dolgozó paraszt asszonyokkal akar­ják barátságukat elmélyíteni Ta­lálkozót szerveznek közreműködé­sükkel. ahol elbeszélgetnek velük ismertetik termelőszövetkezetük si­kereit további terveit ^ termelő fegy verneki asszonyok szövetkezeteken belül azt tűzték ki célul, hogy az asszonyok munká­ba való bevonásáért indítanak har­cot. Ezzel az egész év folyamán fog­lalkoznak maid. A Kossuth TSZ asszonyai sem akarnak elmaradni a Vörös Csil­lag TSZ-beliek mögött, ezért ők is úgy határoztak, hogy létrehozzák az MNDSz szervezetet szövetkeze­tükben. A szót. tett követte. Ma már megkezdődött a munka náluk is. A községi MNDSz tagiait is fel» villanyozta_ a tsz. asszonyok lázas munkája. Ök is élénkebb szerveze­ti életet akarnak élni. Ennek azon­ban akadálya van (éppúgy, mint a 1árás többi községeiben), ugyanis nincs állandó helyiségük, ahol ösz- szejönnének és munkálkodnának: Helyes lenne, ha az illetékes ta­nácsszervek fokozottabban figye­lembe vennék az asszonyok ió mun­káját és — a helvi lehetőségeknek megfelelően — állandó helyiséget biztosítanának számukra. Többek között ez is hozzá tartozik a nők munkájának elismeréséhez és meg­becsüléséhez. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom