Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

1936. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉS*LAP 9 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, vala­mint a dolgozók, anyagi és kulturá­lis helyzetének alakulását 1955-ben a következő adatok jellemzik: Ipar — építőipar 1955-ben a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége márciusi határozatának, a munkásosztály és az értelmiség odaadó munkájának, a szocialista munkaversenynek a hatására megszilárdult az ipar ve­zetése. javult a munkafegyelem, a termelés és a termelékenység szá­mottevően emelkedett, a termékek önköltsége csökkent. 1955-ben a szocialista ipar terme- jnelési tervét 103.2 százalékra telje­sítette. Ezen belül az egyes mi­nisztériuma!;, a helyi-ipar vállalatai és a kisipari szövetkezetek teljes termelési tervüket a következőkép­pen teljesítették: százalék Kohó- és Gépipari Minisztérium 104,9 Szénbányászati Minisztérium 103 Vegyipari és Energiaügyi Min. 103 3 Könnyűipari Minisztérium 101,4 Élelmiszeripari Minisztérium 102,7 Építésügyi Minisztérium ip. váll. 109 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai 106,8 Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai 108,6 Helyi ipari vállalatok 104 5 Kisipari szövetkezetek 101,1 A minisztériumi iparban 7.6 szá­zalékkal. a helyi iparban 11.9 szá­zalékkal, a szövetkezeti iparban 10.8 százalékkal, az egész szocialis­ta iparban 8,2 százalékkal volt több a termelés, mint 1954-ben. A szo­cialista ipar termelésének növeke­dése több mint háromnegyed rész­ben a termelékenység növekedésé­ből származott. A szocialista ipar 1955-ben az egy munkásra jutó teljes termelés (a termelékenység) tervét 3.8 százalék­kal túlteljesítette: a termelékeny­ség 6,1 százalékkal haladta meg az 1954 évit, ezen belül a minisztéri­umi iparban 6,8 százalékkal, a he­lyi iparban 5,4 százalékkal, a szö­vetkezeti iparban 3.6 százalékkal emelkedett a termelékenység. Elsősorban a termelékenység nö­vekedésének eredményeképpen az ipari termelés önköltsége 1954-hez képest' nagyobb mértékben csök­kent. mint amit a terv előírt; Az elért jelentős sikerek mellett a szocialista ipar munkája nem mindenben volt kielégítő. A ter­melés műszaki színvonala, az egyes területeken mutatkozó eredmények mellett (számos új gyártmány be­vezetése, új termelési eljárások meghonosítása, stb.) nem emelke­dett kielégítően. A műszaki színvo­nal emelését célzó intézkedések egy részét nem hajtották végre. Az ipar •— különösen a gépipar — általá­ban csak lassan tért át új gyárt­mányok bevezetésére és azokat több esetben nem eléggé korszerű kivi­telben készítette el. Bár a minőség- javítás terén voltak eredmények, több termék minősége még nem volt kifogástalan; a selejt nem csök­kent az előírt mértékben, sőt egyes iparvállalatoknál növekedett. Nem volt kielégítő az anyagtakarékos­ság. ezenbelül az importanyagok megtakarításának mértéke sem. A termelés egyenletesebb volt ugyan, mint a korábbi években, de szá­mos iparvállalatnál még gyakori volt a tervidőszakvégi rohammun­ka; A termelés nem volt eléggé tervszerű: egyes fontos termékek­ből (szénből, nitrogénműtrágyából, motorkerékpárból, stb.) az ipar nem teljesítette a termelési tervét. — más cikkekből, illetve egyes válasz­tékokból. méretekből, minőségek­ből. amelyek iránt megfelelő ke­reslet nem mutatkozott, a tervet jelentősen túlteljesítették; Ennek eredményeképpen egyes cikkekből terven felül megnövekedtek a ke­reskedelmi készletek; Az iparon belül az egyes ipar­ágak fejlődését a következő adatok jellemzik; A szénbányászat 1955-ben 22,3 millió tonna szenet, 3,6 százalékkal többet termelt, mint 1954-ben, az éves termelési tervet kalóriaérték­ben azonban csak 99,1 százalékra teljesítette. A különböző szénfajtá­kon belül a feketeszén és a minő­ségi barnaszén termelési tervét a szénbányászat túlteljesítette. Az év folyamán üzembehelyez­ték Szűcsiben a X. számú aknát, a komlói szénosztályozó III. számú egységét és a berentei szénosztá­lyozó egy részét. A szénbányászat gépesítése nem haladt előre a ter­vezett mértékben; nem teljesítet­ték a szénbányák a millszekundos robbantás tervét sem. Az első ötéves tervidőszak alatt nagymértékben fellendült kőolaj- bányászat 1955-ben továbbfejlődött. A kőolaj termelés 1,6 millió tonna volt, 31,8 százalékkal több, mint az 1954. évi és 1,7* százalékkal volt •több, mint amennyit a terv előírt. A villamosenergiatermelés 1955- ben 5,4 milliárd kilowattóra volt, 12,8 százalékkal több, mint 1954- ben. A villamoeenergiatermelés nö­vekedése meghaladta az ipari ter­melés növekedésének mértékét. A viilamosenergia-erőművek tel­jes ítőkpessége az előző évhez ké­pest mintegy 13 százalékkal (kb. 120 MW-tal) bővült. 1955-ban üzemibe- hélyezték a borsodi hőerőmű há­rom gépegységét, valamint' a sztá- linvárosi erőmű utolsó gépegységeit is. A teljesítőképesség növelésével mód nyílott arra, hogy a kevéssé gazdaságos erőművek termelését csökkentsék. Ennek következtében és a vállalati takarékossági intéz­kedések eredményeként csökkent a fajlagos kalória felhasználás és a villamasenergia önköltsége. A vaskohászat 1,6 millió tonna acélt és 883 000 tonna hengerelt acélt termelt, 9,3, illetőég 7,8 szá­zalékkal többet, mint 1954-ben. A vaskohászat az év folyamán terven felül 32 000 tonna melegen henge­relt acélt adott a népgazdaságnak. Az üzembehelyezett beruházások közül a vaskohászat teljesítőképes­ségét, elsősorban a Lenin Kohászati Művek új középhengersora nö­velte, A vaskohászat a tervezettnél több kehókokszot használt fel. Nem tel­jesítette maradéktalanul a vasko­hászat a frissítőére darabosításá- ra és a periodikus betonacél hen­gerelésére vonatkozó tervelőírást. A bauxittermelés 1955-ben — a gyengébb minőségű bauxit terme­lésének csökkentése következtében — némileg kevesebb volt a terve­zetnél. Uj üzemrészekkel bővítet­ték az Ajkai Timföldgyárat és Alu­míniumkohót. A bővítés következ­tében a timföldgyártás teljesítőké­pessége mintegy 20 százalékkal nö­vekedett; A timföldtermelés 17,3 százalékkal haladta meg az 1954. évi termelést, de a tervet csak 96,3 százalékra teljesítették és csak­nem 6000 tonnával termeltek ke­vesebbet az előírtnál. Az alumí­niumtermelés 12,8 százalékkal volt több az előző évinél. A gépipar termelése —■ az 1954. évi visszaesés után — jelentősen emelkedett. Az év folyamán 1348 autóbuszt, 296 vasúti személyko­csit, 775 marógépet, 2523 fúrógépet 45 o9 kerekes traktort, 217 200 kerék­párt, 373 200 rádióműsorvevőt «UJ háztartási varrógépet gyár­, 9 gépipar megkezdte a 120 kilo wattos rövidhullám-adó, a javított típusú „Ikarus 55“ autó­busz üzemszerű termelését, elké­szülj többek között az M 25-ös uni- verzal traktor, a süózókambájn a kufcoricakcmtoájn, a százhetven jnim-cs fúratú Ganz-Oieisel imotoir- család, a CAV nagyvasúti villa­moskocsi, a televíziós készülék pro­totípusa. Egyes fontos gépek pro­totípusainak 1955. évre tervezett elkészítése 1956-ra húzódott át. A gépipar fejlesztését szolgálja a Soroksári Vasöntöde üzembe­helyezése, a Wilhelm Fieck Vagon- G®Pgyár új nemesacéiműve. A műszaki színvonalat emelte néhány új eljárás bevezetése, illetve elter­jesztése is, többek között a henger­perselyek felületi keménységét nö­velő nagyfrekvenciás edzés, a pre­cíziós öntés szélesebb kőiben való eltrejesztése, újtípusú gördülő- csapágyak gyártása, A vegyipar 1955. évi termelési tervét túlteljesítette és többet ter­melt, mint 1954-ben. A gyógyszer- ipar 29,1 százalékkal, a szerves vegyipar 19,1 százalékkal, a szer­vetlen vegyipar 7 százalékkal, a kőolajfeldolgozó ipar 6,6 százalék­kal termelt többet, mint az előző évben. Elmaradt a vegyipar a műtrá- gyatermelési tervtől. A Borsodi vegyikomibinát és a Péti Nitrogén- művek új műtrágyagyára ugyanis is az előírt határidőnél későbben kezdte meg az üzemszerű terme­lést. Az építőanyagipar éves termelési tervét túlteljesítette és 16,5 száza­lékkal többet termelt, mint 1954- ben. 1955-ben 1,2 millió tonna ce­mentet termeltek. 241 százalékkal többet, mint 1954-ben és 5,4 szá­zalékkal többet, mint amennyit az éves terv előírt. A téglatenmelós 1,2 milliárd darab volt, 5,3 száza­lékkal több, mint az 1954. évi. Je­lentősen emelkedett az üvegter­melés is; 1955-ben üzembehelyez­ték a Tokodi Üveggyár új csőhúzó- berondezését és a Salgótarjáni Üveggyár IV. számú hutacsamc- kát. A könnyűipar éves termelési ter­vét túlteljesítette és a cikkek leg­nagyobb részénél a termelés ‘meg­haladta az 1954. évit. 1955-ben a könnyűipar többek között 237 mil­lió négyzetméter pamutszövetet, 26 millió négyzetméter gyapjúszövetet, 20 millió négyzetméter selyemszö­vetet, 12,3 millió pár bőrcipőt gyár­tott. A paimiutszövettemmeiés 4,4 százalékkal, a gyapjúszövetterme­lés 20,2 százalékkal, a selyem­szövettermelés 22,7 százalékkal, a bőrcipőtermelés 15,7 százalékkal volt több, mint 1954-ben. Jelentő­sen bővült az év folyamán a cikkek választéka. ' 1955-ben megkezdte a könnyű­ipar a fehérített szuilfit-cellulóze üzemszerű gyártását, íckozték a krepptalpú eiipők termelését és a talpbőröfc tartósságát növelő kom­binált cserzésű talpbórck gyártá­sát. Az élelmiszeripar termelése 1935- ben 1954-hez képest 6,7 százalék­kal növekedett. Számos élelmiszer- ipari termékből — többek között kenyérből, péksüteményből, kol­bász- és szalonnafélékből, szalámi­ból, különféle gyümölcskcnzervek- bői, sörből — lényegesen többet termeltek, mint 1954-ben. Az év folyamán több élelmiszeripari üze­met helyezték üzembe, illetőleg bővítettek. Az építőipar 1955. évi termelési tervét — a tervezettnél kevesebb munkással — teljesítette. Az elő­zetes számítások szerint az állami építőipar tervteljesítése 104 száza­lék, a szövetkezeti építőipar terv­teljesítése 105 százalék. Az egyes minisztériumokhoz tar­tozó építőipari vállalatok tervtalje- sífése — az előzetes adatok sze­rint — a következő volt: Építés­ügyi Minisztérium 106,8 százalék, Közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium 107,8 százalék, Város- és Községgazdálkodási Minisztérium 101,1 százalék. Az építőipar 1955-ben nagyszámú ipari-, köz- és egyéb épületet fe­jezett be és adott át rendeltetésé­nek, de kevesebbet, mint arneny- nyit a szerződés sk szerint be kel­lett volna fejeznie. Az építőipari szövetkeztek 1955- ben sem elégítették ki kellő mér­tékben a lakosság szükségleteit. Mezőgazdaság A mezőgazdaság az elmúlt évben a párt és a kormány határozatai­nak megfelelően jelentős támoga­tást kapott. 195ő-iben — az előze­tes számítások szerint — a mező­gazdasági Iberuh ázások összege — állami erőből — mintegy 2,4 mil­liárd forintot tett ki. A termelő­szövetkezetek 15 százalékkal több hosszú- és középlejáratú hitelt és csaknem háromszor annyi vissza nem térítendő állami támogatást kaptak, mint az előzetes éviben. 1955-b'en az előző éveknél na­gyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesítése. Az év folyamán a me­zőgazdaság közel 6500 traktort, eb­ből 2500 und'verzál'tnakí őrt, közel 400 aratócséplőgépet, 1190 cséplő­gépet, 600 k évelte tő - ara lóg épet és számos más mezőgazdasági gépet kapott. Az öntözött terület 20 000 kaitasztráiis holddal növekedett. Jelentősen segítettéit, a mezőgaz­daság fejlődését a mezőgazdaság­ba irányított szakemberek. A Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955 júniusi hatá­rozata után közel 1200 pártmunkás és szakember ment a városból fa­lura, a falusi politikai és gazda­sági munka megjavítására; közü­lük több mint 400 a termelőszövet­kezetekben dolgozik. A mezőgazdaság szocialista szek­tora 1955-ben gazdaságilag és szer­vezetileg tovább erősödött. 1955. év folyamán csaknem 60 000 családdal, mintegy 350 000 katasztrális hold területtel gyarapodtak a termelő­szövetkezetek. Az év végén a me­zőgazdaság szocialista szektorának szántóterülete az ország szántó- területének több mint egyharma- dát tette ki. A mezőgazdaság 1955. évi terme­lési eredményei általában kedve­zőek voltak. A legtöbb szántóföldi növény 1955. évi terméseredménye felülmúlta az előző öt év átlagát. 1955-ben 26,8 millió mázsa ke­nyérgabonát, 7,9 millió mázsa ár­pát, az előzetes számítások szerint 29,2 millió mázsa kukoricát, 20,8 millió mázsa burgonyát, 22,2 mil­lió mázsa cukorrépát takarítottak be, A rizsre rendkívül kedvezőt­len időjárás és egyéb okok folytán lényegesen kevesebb volt a rizs­termés, mint a korábbi években. A csapadékos időjárás következté­ben a gabonafélék és a kukorica nedvességtartalma a szokásosnál nagyobb volt. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek 1955. évi termés­átlaga — a gépi talajművelés és a jobb növényápolás eredménye­ként — a legtöbb növénynél jelen­tősen meghaladta az egyéni gazda­ságok termésátlagát: többék között kenyérgabonából az állatni gazda­ságok közel 40 százalékkal, a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek 20—25 százalékkal, — árpából az állami gazdaságok 20 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek 10 százalékkal értek el ma­gasabb termésátlagot, mint az egyéni gazdaságok. A kapásnövé­nyek közül különösen a burgonya és a cukorrépa termésátlagai voltak kedvezőek; Az 1955. évi szőlő és bortermés lényeigesen több volt, mint a ko­rábbi években, a csapadékos idő­járás következtéiben azonban a mi­nőség gyengébb volt. 1955-bem szinte valamennyi gyümölcsfajta termése meghaladta az előző évok színvonalát. A kapásokat későn takarították be s ez késleltette _ az 1956. évi őszi munkálatokat. Az állattenyésztés színvonala 1955. évben emelkedett. A sertés- állomány gyors ütemben nőtt és 1955. cktöberétoen meghaladta a 8 millió darabot. A jó kukoricater­més lehetővé tette a sertéshíziaiás fokozását. A termelőszövetkezetek 1955-ben 30 százalékkal több ser­tést állítottak hízóba, mint 1354- bsn, de a jó tafcarmánytermés le­hetőségeit még nem használták ki •megfelelően; Fejlődött a szarvasmarhatenyész- tés is. A szarvasmarhaállomány és ezen belül a tehénállomány növe­kedett. Az egy tehénre jutó tejho­zom különösen a mezőgazdaság szocialista szektorában emelkedett Az állami gazdaságok közel 13 mil­lió literrel több tejet termeltek és adtak közfogyasztásra, mint az előző évben. A juhállomány az előzetes számí­tások szerint 1955-ben több. mint 200.000 darabbal nőtt; Az. 1955. évi baromfiállomány nagyobb volt. mint az előző évek­ben és nagyobb a felsziabadulás előtti évek átlagánál. Baromfiból — a mezőgazdasági lakosság nagyobb fogyasztása mellett — 441 vagon­nal több volt a begyűjtés, mint 1954-ben. A gépállomások 1955-ben 8 mil­lió normálhold traktormunkát vé­geztek. 1,3 millióval többet, mint az előző évben. A szántás-vetési munkák mellett nagyobb segítséget adtak a növényápolási és betakarí­tási .munkákban: közel 50 százalék­kal több gépi kapálást, négyszer annyi gépi kaszálást végeztek és 22 százalékkal nagyobb területen takarították be a gabonaféléket, mint 1954-ben. A tervezett trak­tormunka mennyiségét azonban a gépállomások csalt 98,6 százalékra teljesítették, a traktorokat kevésbbé használták ki. mint 1954-ben. Az őszi idényben a gépállomások több mélyszántást végeztek, mint az elmúlt év azonos időszakában, de a munka nagyrészét késve vé­gezték el. Az állami erdőgazdaságok töb­bet erdősítettek és fásítottak, mint az előző években. Az év folyamán erdősített terület több mint három­szorosa az évi vágásterületnek. A mezőgazdasági termények 1955. évi begyűjtése általában eredmé­nyesebb volt az előző évinél. A legtöbb cikkből a begyűjtési tervet túlteljesítették és a begyűjtött mennyiség, — a zab. a napraforgó- mag. és a nyersrizs kivételével — meghaladta az 1954 évit. Az 1955. évi begyűjtési tervet kenyérgabonából 6,3 százalékkal, árpából 8,7 százalékkal, zabból 9,6 százalékkal túlteljesítették. A be­gyűjtött kukorica mennyisége az 1954. évinél lényegesen több, a ter­vezettnél valamivel kevesebb volt. A borbegyűjtés tervét 33 százalék­kal teljesítették tűi. 1955. évben valamennyi fonto­sabb vágóállatból és állati termék­ből többet gyűjtöttek be. mint 1954- ben. Az éves begyűjtési tervet vá­gósertésből 9,5 százalékkal, tejből 8,9 százalékkal túlteljesítették, vá-' góborjúból. baromfiból és tojásból kevesebb volt a begyűjtés, mint amennyit a terv előírt. Közlekedés—hírközlés A közlekedés 1955. évi áru- és sze­mélyszállítási tervét túlteljesítette. Vasúton 7 százalékkal, tehergépko­csin 6 százalékkal több árut szál­lítottak. mint 1954-ben. 1955-ben a vasút és a villamosok utasforgal­ma az előző évhez viszonyítva lé­nyegesen nem változott, városi au­tóbuszon 11 százalékkal, távolsági autóbuszon 20 százalékkal, hajón 19 százálékkal utaztak többen, mint 1954-ben. 1955-ben tovább fejlődött a köz­lekedés. Többek között 35 uj moz­donyt. 285 uj vasúti teherkocsit, 1600 uj tehergépkocsit. 262 uj távol­sági autóbuszt, egy Duna-tengerjá­ró hajót állítottak forgalomba. Az év folyamán a Budapest—Szolnoki vasútvonalon újabb 40 kilométeres, a Budapest—Hatvani vonalon 14 kilométeres önműködő térközbizto­sító berendezést létesítettek. Négy vasútállomást korszerű, vágányfog­laltságot is jelző biztosító berende­zéssel láttak el. Megnyitották a forgalom számára az újpesti össze­kötő vasúti hidat és több uj köz­úti hidat is. A távolsági autóbusz­hálózat közel 1200 kilométerrel nőtt, 225 községet és települést kapcsoltak be a rendszeres autó- buszforgalomba. A vasúti pályafenntartás és a gördülőállomány felújítása és kar­bantartása jelentősen —. de nem az előírt mértékben — javult. A posta forgalma az elmúlt év­hez képest általában emelkedett; A távbeszélőszolgálat korszerűsíté­sére két új automata, több új fél­automata. központot helyeztek üzem­be, Budapesten több központ ál­lomás befogadóképességét növel­ték. í Áruforgalom A kiskereskedelem 1955'. évi for­galma mintegy 5 százalékkal volt •nagyobb, mamit az 1954. évi; 1955-ben a lakosság élelmiszerek-1 bői mintegy 5 százalékkal többet vásárolt, mint az előző évben. Ke­nyériből 11 százalékkal, lisztből 16 százalékkal, tőkehúsból 7 százalék­kal, hentesárukból 13 százalékkal, tej- és tejtermékekből 4 százalék­kal, cukorból hét százalékkal, cso­koládé-félékből és nougatárukból 6 százalékkal., sörből 18 százalék­kal, égetett szeszesitalokból 9 szá­zalékkal, cigarettából 7 százalékkal adtak el többet, mint 1954-ben. A megmövekedett forgalom elle­nére a húsellátás az év első három­negyed évében nem mindig volt ki­elégítő. Az év utolsó hónapjaiban a húsellátás megjavult. Az élelmiszerek piaci felhozatala (a megfigyelt városok piacain) né­mileg meghaladta az előző évit és ?. cikkek ára együttesen mintegy 4 százalékkal csökkent. Ezen belül a gyümölcsfélék ára 31 százalékkal, a szárazh üvelyeseké 10 százalék­kal csökkent, a zöldségfélék ára át­lagosam 4 százalékkal és a burgo­nyáé mintegy 22 százaléiklkat maga­sabb volt, mint 1954-ben. 1055-ben iparcikkekből szintén mintegy 5 százalékkal nőtt a kis­kereskedelmi eladás. Tűzhelyből 102 ezer darabbal, kerékpárból 25 ezer darabbal vásároltak többet, edétnyáruból 91 mtiiLlió forinttal, bú­torból 215 millió forinttal,, építő­anyagból 300 millió forinttal volt több az eladási forgalom, mint 1954-ben; A ruházati cikkek eladá­sa valamivel kevesebb volt az elő­ző évinél. Az év folyamán jelentő­sen bővült az iparcikkek — többek között a 'háztartási gépek és eszkö­zök, edémyáruk— választéka. Egyes click ékből a keresletet nem teljes mértékben tudták kielégíteni (ke­rékpár, egyes építőanyagok, bútor, egyes jobbminőségű szövetek, stb). 1955-ben mintegy 500 bolttal és vendéglátóipari üzemmel növelték az állami .és szövetkezeti kiskeres­kedelem hálózatát. Faluin sok szö­vetkezeti boltot szakosítottak. Nö­vekedett az idegenforgalom és va­lamelyest megnövekedett a szállo­dák befogadóképessége is. A külkereskedelmi forgalom 1955- bem 10 százalékkal meghaladta az 1954. évit és számos olyan országra terjedt ki, amelyekkel az előző években Magyarországnak nem volt kereskedelmi kapcsolata. Az ipar exportkötelezötitségeit egészében teljesítette ugyan, de több export­termék szállításával elmaradt.: Ä külkereskedelmi forgalom aktív egyenleggel zárult, ennek mértéke azonban kisebb volt a tervben elő- íitnálj (Folytatás az 5. oldalon) v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom