Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-03 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vili, éyfbJyajn 2. szám. ~ 1956. január 8. r -------MA I SZAMUNK TARTALMÁBÓL Bulganyin eivtárs válasza egy jugoszláv lap igazgatójánál-: kérdéseire. (2. old.) — Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnökének újévi nyilatkozata (2. ol$.). — Köszöntjüik a 80 éves Wilhelm Pieck élvtársat (3. old.). — Az idei év még szebb lesz (3. old.). — Melléklet:, a Szolnok megyei Néplap falinaptára. ^ Magyar állam férfialt üdvözlőié viraía Wilhelm Pieck elviárshoz WILHELM PIECK ELVTÁRSNAK. a Német Demokratikus Köztársaság elnökének, Berlin. Engedje meg, Elnök elvtárs, hogy a magyar nép, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a magunk nevében forró szerencsekí- \ állatainkat fejezzük ki 80. születésnapja alkalmából. A magyar dolgozók a német dolgozókkal és az egész nemzetközi munkásosztállyal együtt ünnepük ma Önt, mint a német munkásosztály fáradhatatlan és önfeláldozó harcosát, mint a német militariz- mus feltámasztása ellen harcoló erők egyik legkiválóbb vezetőjét. A magyar nép jól tudja, hogy Önnek 1956. január 2. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöko a Német Demokratikus Köztársaság felvirágoztatása érdekében kifejtett fáradozásai döntő mértékben hozzájárulnak az egységes és demokratikus, békeszeretö Németország megteremtéséhez. Az egész magyar nép érzéseit tolmácsoljuk, amikor teljes szívből kívánunk Elnök elvtársnak erőt és egészséget, hogy még hosszúhosszú éveken át munkálkodjék a német nép haladásáért és felemelkedéséért, ezzel is hozzájárulva a Szovjetunió vezette béketábor megerősítéséhez. » nemzetközi feszültség enyhítéséhez. HEGEDŐS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára 15 íij termelőszövetkezeti község lett megyénkben 1955-ben Az 1955-ös esztendőnek alig volt olyan napja, hogy ne akadtak volna új belépők a Szolnok megyei termelőszövetkezetekbe, vagy ne alakultak volna új termelőszövetkezetek. Az év folyamán — január 1-töl december 20-ig összesen 11533 tag 44 840 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. 15 új termelőszövetkezeti község alakult. A növekedés főleg á kunhegyesi járásban volt szembetűnő, a járás földterületének több mint fele vált szövetkezetivé. Az 1955. évi termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének eredményeként ezidőszerint Szolnok megye földterületének több mint 45 százalékán folyik szövetkezeti gazdálkodás. Újból megválasztották DOBAI FERENC HUBAI JÓZSEF a Kisújszállási Gépállomáson dolgozik. Szakszervezeti bizalmi, aiká egy óv óla látja el e megtisztelő feladatot. Csoportjában mindenki szakszervezeti tag. A MEDOSZ üzenni bizottság választás alkalmával újból megválasztották. két éve üzemi' bizottsági tag a Kunmadaras! Gépállomáson. Igen tevékeny társadalmi munkát végez, is a gépállomás valamennyi dolgozója szakszervezeti tag. Hubai elv társ at ismét megválasztották. Hatvanhét új tagot vettünk fel a sárssúmadő közgyűlésen A decemberi közgyűlésen termelőszövetkezetünk tagsága mellett jelen volt az a hatvanhét új tag is, aki az eredményeink láttán kérte felvételét szövetkezetünkbe. Az államiránti kötelezettséget mindenből teljesítettük, s hogy aktívan zártunk, az a tagok jó munkájának is köszönhető. A munkaegység értéke 30,90 forint. Török Mihály családjával együtt 1272 munkaegységet teljesített. Többek között 41,02 mázsa búzát, 19,20 mázsa almát, 3,81 mázsa cukrot, 18,09 liter olajat, 49,05 liter pálinkát, 13 kg diót és 4554 forintot kapott. A háztáji területen kívül a tsz-ben elért jövedelmük pénzbe átszámítva összesen 38 539 forint. özv. Dancza Istvánná 245 mun- Itaegysége után 7786 forint, Takács Kálmán fogatos 590 munkaegysége után 18 495 forint értékű terményt és készpénzjárandóságot kapott. Három hónap alatt hetvenöt új tagot vettünk fel, köztük Donkó Gábor 23 holdas középparasztot. Jelenleg 5 hold gyümölcsöst telepítünk. Épitőbrigádunk a kovácsműhelyt készíti, s folyamatban van két üvegháznak az elkészítése is. KUCZERA ISTVÁN, a fegyverneki Kossuth TSZ elnöke Áz év első munkanapja a megye három üzemében Tegnap volt üzemeinkben az idei év első munkanapja, egyúttal a második ötéves terv első munkanapja is. Az üzemekben már a múlt év végén felkészültek a nagy feladatokra. A Tiszamenti Vegyiművekben a műszaki és fizikai dolgozók az elmúlt év utolsó napjaiban termelési értekezleteket és röpgyűléseket tartottak. Az összejöveteleken megbeszélték a feladatokat, amelyek szükségesek az új gazdasági év munkájának zavartalan megkezdéséhez. Gondoskodtak az üzemeltetéshez szükséges nyersanyag biztosításáról. Az üzem dolgozói megértették, hogy mit jelent a terv pontos teljesítésében már az első nap munkája is. A műszak kezdetére minden dolgozó pontosan megjelent munkahelyén, későnjövő nem volt. így az üzem teljes kapacitással indulhatott az új esztendő első munkanapján. Hasonló volt a helyzet a a Szolnoki Papírgyárban is. Az új gazdasági évet itt is termelési értekezletek előzték meg. Felkészültek a munka zavartalan megkezdésére, későnjövő a Papírgyárban sem volt. A martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói is már az új év első munkanapját győzelemmel kezdték. A műszak kezdete előtt az üzemrészekben röpgyűléseket tartottak, ahol megbeszélték a felszabadulási verseny megindítását és megfogadták, hogy napról napra teljesítik tervüket. Az üzem dolgozói január 2-án, az új év első munkanapján, száz százalékra teljesítették napi előirányzatukat; Az asszonyok nagyszerűen megállják helyűket a tehenészetben — Szabó Andrásáé mezőtúri tehenész felszólalása a szarvasmarhatenyésztők megyei tanácskozásán — Nem könnyű, de szép feladat a miénk — állatgondozóké. Különösen asért nehéz, mert számos termelőszövetkezetben idegenkednek a női munkaerőtől. Ügy vélik, hogy a nők nem állják meg a helyüket, s lebecsülik munkájukat. Különösen nehéz az állatgondozók munkája akkor, ha a termelőszövetkezeti vezetők elfelejtették Rákosi elvtáns szavait: fejlett állattenyésztés nélkül nincs fejlett mezőgazdaság, Termelőszövetkezeteinkben sokan nagyon háttérbe szorítják a tehenészetet a lovak javára. Szívesebben etetik a lovakkal a fehérje- dús lucernát. (Ez .alól a mezőtúri Béke Termelőszövetkezet sem kivétel. A szerit.) Ha a régi emberek szemével nézzük, bizonyos vonatkozásban érthető is. hiszen régen az ember legfőbb segítőtársa volt a ló. De ma, amikor napról napra jobb és korszerűbb gépek ezrei, a traktorok, a kombájnok, a szénagyűjtők, a répaszedő- gépek stb. végzik el a munka zömét, már helytelen ez a gondolkozás. ■ Mi. nők, sokat köszönhetünk a népi demokráciának. Ma egyenjogú társai vagyunk férjünknek és harcos építői a szocializmusnak Méltóan kell megállni a helyünket a mezőgazdaság minden munkaterületén. Fontos, hogy minél több nő kapcsolódjék b.e az állattenyésztés munkájába. Már vannak fejő- nők a tehenészetben, olyanok, akik maguk gondozzák teheneiket, s meg ke-11 mondani, ez a módszer a legjobb. Sokan arra 'hivatkoznak, hogy a tehenészet leköti a nőket. En szeretném saját példámmal is bebizonyítani, hogy nem egészen így van. Nekem öt gyermekem van. 1952 óta vagyok tehenész, Kezdetben csak fejönő voltam, de ma már cl sem tudom képzelni, hogy más etesse azokat a teheneket, amelyeket én fejek. A tehenésznek legfontosabb feladata. hogy ‘ ismerje teheneit. De hogyan ismerje meg, ha csak fejes közben találkozik velük. Ha nem ő eteti, hogyan tudja, hogy mennyit tud termelni, nem volna-e többre képes, mint amennyit kifej tőle. A fej őnőnek ismernie és szeretnie kell a rábízott jószágokat. Ezt csak úgy tudja megtenni, ha nemcsak fejőnő. hanem tehenész is. "Van erre mód s arra is, hogy ellássa a családját, gyerekeit; Ezt a célt szolgálja a két időszakaszos ctetcses, fejéses szovjet munkamódszer. — Amikor először olvastam erről az egyik szakkönyvben, ez a mondat ragadta meg a figyelmemet: célja a többtermelés és a gondozóknak több pihenőidő biztosítása. — 1954 szeptember 22-e óta alkalmazzuk ezt a munkamódszert a Béke TSZ-bea. Négyen vagyunk együtt, két asszony és két férfi Mindkét asszonynak családja van. De mióta a Zsolnyirenkó-féle módszerrel dolgozunk, sokkar Könnyebb a munkánk; Emelkedett a tejtermelés és több a pihenőidőnk. Munkarendünk a következő: reggel 4 órakor etetés. 4.10-kua az első fejős, utána istállórend és a tehenek tisztogatása. 7 órakor ismét enni adunk teheneinknek. 7.10-kor kezdődik a második fejes. Azután itatunk, rendbetesszük az istállót. Legkésőbb reggel 9 órára minden munkával elvégzőnk és délután 4 óráig szabadok vagyunk Délután ugyanúgy csináljuk. mint délelőtt; Mióta ezt a, módszert alkalmazzuk, hetenként cl tudunk menni szórakozni is. A szovjet filmek, a szovjet szép- irodalom. a szakkönyveK nagy segítséget nyújtanak munkánkhoz. Anyagi jólétünk szorosan összefügg a termeléssel. 1952-ben teheneink kondíciója rossz volt. A tehenek 80 százaléka meddő és a fe- jési átlag 3—4 liter volt. Munkaegységem mindössze 360 lett. 1953- ban kezdtem megismerni teheneimet. kiküszöböltem a meddőséget, javult a tehenek kondíciója, s emelkedett a termelés. Alkalmaztuk a fejlett módszereket, az egyedi takarmányozást, a tőgyniasszázst, a háromszori fejest, s 1953-ban 635 munkaegységet teljesítettem. 1954-ben a törzstenyésztő állomás ellenőrzés alá vette a jobban tejelő egyedeket; A szakemberek tanácsait. javaslatait igyekeztünk alkalmazni. A tehenek évi termelése átlagosan elérte a 2860 litert Munkaegységem abban az évben 705 lett. — 1954 szeptemberében bevezettük az új szovjet, a Zsolnyirenkó- módszert. Azóta napról napra emelkedett a tejtermelés. Azok a tehenek, amelyek 1952- ben napi 3—4 liter tejet adtak, ma már 20—22 liternél tartanak. Az évi tejtermelés tehenenként 4287 liter lett s ez évben 850 munkaegységet kerestem. — Tehenészetünk az országos versenyben harmadik lett és 3000 forintot kaptunk. 1953 tavaszán „kiváló állattenyésztő” jelyénnyel tüntettek ki. Ősszel 500 forint pénzjutalmat kaptam. 1954-ben két hetet üdültem a Balaton mellett. 1955 augusztus 19-cn pedig Munka Érdeméremmel tüntettek ki. Hogy ez mit jelent nekem, a régi rendszer minden megpróbáltatásán keresztülment, lenézett cselédasz- szonynak, azt nehéz volna szavakkal kifejezni. Köszönöm pártunknak. kormányunknak ezt a megbecsülést és továbbra is mindent elkövetek állattenyésztésünk fellendítéséért. (A tanácskozáson elhangzott felszólalásokat a következő lapszámainkban közöljük.! Több közszükségleti cikket és mezőgazdasági gépet gyárt a Szolnoki Vas pari Vállalat A helyi ipari válMatoknak kettős feladatuk van: a lakosság áruellátásának biztosítása olyan cikkekből, melyeket az orsz. árualapból nemi tudnak biztcuítani, másrészt, pedig a lakosság részére végeznek javítási munkákat. A Szolnoki Vas ipari Váll akut igyekszik és cgy- ífe jobbam ellátja feladatát. Jövő évi tervünk szerdait a lakosság részére elkészítünk 7000 darab füstcsövet, 3000 méter drót-fonatot, 120 üstházat, 1000 lemez- tepsit, 100 darab kéménytoldót és ezenkívül 15 tonna tűzhelyalkat- részt. Nein feledkezünk meg a mezőgazdaságról sem. Gyártunk az igényeiknek megfelelően 15 darab gépi meghajtású szénaprést és öntödénk 40 tonna öntvépy ad mezőgazdasági kisgép alkatrészek gyártására. Ebben as évben új részleget helyezünk üzembe. Idáig az orvosi műszereket és más nikkelezendő tárgyakat Budapestre kellett küldeni nikkeleztetni. javíttatni. Ez rendkívül hosszadalmas eljárás volt. Ez évben vállalatunknál 50 000 forintos beruházással g'aivawzáló- nikkelező és orvosi műszereket javító részleg létesül. Beszélni kell vállalatunk elmúlt évi fejlődéséről, eredményes munkájáról is. Bársony Ferenc a fémtömegcikkgyártó részleg lakatos csoportvezetője, csoportjával együtt megszervezte a szénaprések sorozatgyártását s több jelentős újítást hajtott végire. Igen jelentős beruházásokat Is kaptunk 1955-ben több, műit 1 000 000 forintos -költséggel elkészült az autójavító műhely, mely tei- jesme korszerűen, központi fűtéssel van ellátva. 30 000 forintos beruházással újjáépítettük a motoros részleget, a műhelyben neon fénycsövek világítanak. A gumijavító-részleg 25 000 forintból épült újjá. Most, az újév kezdetén a vállalat minden dolgozójának boldog új esztendőt kívánunk, hogy az 1956. évi tervet ígéretünkhöz híven, sikeresen, határidő előtt teljesíthessük. Bánvölgyi Tibor. Vasipari Vállalat,