Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

V1LÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Vili. évfolyam 17. »zám. — 1956. január 20.

IIOINÍIK MEW

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

3

MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL

Sok segítséget ad a propagandista tanfolyam (2. o.)

Tavasz előtt. (3. o.)

Közel 4000 éves a Szuezi Csatorna (3. o.)

Mit kell tudni az 1956. évi beadási kötelezettség tervfelbontásáról (4. o.)

Hírek (4. o.)

J

Az emberért

Jt zoic a hangok, amelyek Nyugaton a polgári lapok hasábjain ■r-*a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tervezetét a hatodik ötéves terv irányelveiről fogadták, nem tudják eltakarni a megdöbbenésük mellett a csodálkozást és az elismerést.

A megdöbbenés abból származik, hogy a tervezet olyan célokat tűz a szovjet nép olé, amelyeket egyetlen imperialista ország sem követhet és amelyek — 1960-ra valóra váltva — a Szovjetuniót a világ legelső és leghatalmasabb ipari országává teszik. Nem véletlenül írja a Daily Express című angol lap, hogy: „Az új ötéves terv a második ipari forradalom kezdete: széleskörű támadás, amelynek az a célja, hogy az ipar, az atomerő és mezőgazdaság fejlesztése terén túlhaladják a Nyugatot.’*

1917, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta ezek a lapok számtalanszor jósolták a Szovjetunió politikai és gazdasági bukását. Minden jóslattal csúfosan felsültek. A bukás helyett a Szovjetunió az elmúlt 39 cv alatt iparilag és mezőgazdaságilag elmaradt országból a világ leghaladóbb mezőgazdasági országává és világviszonylatban ipari nagyhatalommá nőtt. Ma már a nyugati burzsoá sajtó — a Le Monde c. francia lapot idézzük — ilyen beismerésekre kényszerül az eddigi eredmények láttán: „El kell ismerni, hogy a szovjet ipar fejlődésének üteme impozáns és gyorsabb, mint a nyugati tőkés országoké.’* íme a New York Times kényszeredett önvallomása. „E szakértők egyáltalában nem hajlamosak- arra, hogy „propagandának’* tekintsék az acélcQvaisztás, szénkitermelés, stb. ellenőrzés számait.’*

rf ellát már az imperialisták sem mernek abban kételkedni, hogy a tervek valóraválnak és 1960-ra a Szovjetunió túlhaladja a legfejlettebb kapitalista országokat, -azaz a világon a legriia- gasabb értékű a szovjotországban lesz az egy főre eső termelés.

Megdöbbenés, csodálkozás, önkénytelen elismerés. Ezek az első reflexek Nyugaton a tervezetre. Viszont akárhogyan is keressük a nyugati polgári sajtó kommentárjai között, sehol sem találunk olyan megjegyzést, vagy észrevételt, amely a szovjet nép életszínvonalénak emelkedéséről beszélne. És ez nem véletlen. Könnyebb ugyanis az acél, a vas, az olaj termelés millió tonnáiról, a tervezet realitásáról — ha kényszeredetten is •— elismerő sorokat írni az imperialista sajtónak, mint arról, hogy a tervezet ugyanakkor 1960-ra a bérből és fizetésből élők reálbérének 30, a kolhozparasztok pénzben! és természetbeni jövedelmének 40 százalékos növelését irányozza elő. Az imperialisták ezzel a hallgatással önmagukat leplezik le. Mert például mit szóiba ahhoz áz amerikai munkás, ha valamelyik amerikai polgári lap elismerően írna arról, hogy a tervezet végső célja: szebbé, köny- nyebbé, gazdagabbá tenni a szovjet emberek életét? Bizony akkor az amerikai munkásnak azonnal eszébe jutna, hogy az Eisenhower elnök által most beterjesztett ezévi költségvetésben — a fegyverkezési hajsza további növelése érdekében —• a kormány kasszájába befolyó minden egyes dollárból 50 cent a lakosságot terhelő adókból szármázik, hogy az új költségvetési tervezet szerint másfél millió dollárral emelkedik az amerikai dolgozók adóterhe ugyanakkor, amikor a kapitalista részvénytársaságok adóját nem emelik.

fis itt van ez az alapvető különbség, amely az imperialista és a kommunizmust építő államot megkülönbözteti egymástól. Ott: a monopóliumok, a töke hasznának növelése érdekében a dolgozók állandó életszínvonal csökkenése: Itt: a dolgozó nép életszínvonalának emelése érdekében az egész népgazdaság állandó, tervszerű fejlesztése. Az Amerikai Egyesült Államokban 1939-től 1950-ig 32,2 százalékkal csökkent a munkások reálbére. 1947-től 1952-ig Amerikában 28 százalékkal, Angliában 90 százalékkal, Franciaországban 1C8 százalékkal emelkedett a kenyér ára. Ugyanezen idő alatt a Szovjetunióban 61 százalékkal lett olcsóbb. A húsárak ugyanezen idő alatt Amerikában 26 százalékkal emelkedtek, a Szovjetunióban 58 százalékkal csökkentek.

Ahol az adók növekednek, emelkednek az árak is. Tehát az amerikai dolgozóknak az a kilátásuk, hogy az elkövetkezendő időben tovább romlik keresetük vásárlóereje, csökken az életszínvonaluk. Ugyanakkor a szovjet emberek biztosan néznek a jövőbe, mert tudják, hogy a tervezet alapján az elkövetkezendő öt esztendőben életszínvonaluk a párt által kitűzött mértékben fog növekedni. Hát lehet-e csodálkozni azon, hogy a nyugati lapok mélységesen hallgatnák a tervezet központi alakjáról: az emberről?

Mert végső soron minden irányszám mögött ott áll a legnagyszerűbb cél, az emberekről történő llegmesszebbmemő gondoskodás. Automatizálás? Felszabadítani a szovjet dolgozókat a legnehezebb fizikai munkák alól. Az atomenergia ipari felhasználása? Több üzem, | mely újabb javakat termel, több fény a falvakba. Könnyűipar? Gaz- | dag választékú, olcsó ruházathoz és közszükségleti cikkhez juttatni $ a szovjet embereket. Építkezés? Uj, modem lakások milliói. Rádió és t televíziós készülékek, háztartási cikkek, motorkerékpárok, bútor? Mind a szovjet ember magasszínvonalú kulturális életét szolgálja. Mezőgazdaság? Sokkal több, sokkal olcsóbb élelmiszer. A tervezetnek akármelyik adatát, előirányzatát nézzük, a végső cél az, hogy a Szovjetunió a világ iparilag első országa legyen, ugyanakkor magába foglalja azt a törekvést is, hogy népeinek életszínvonala hatalmas méi' lékben emelkedj en.

fis hogy ez valóban így lesz, abban ma mái- a nyugati polgári ^ lapok sem mernek kételkedni. Ha nem is vallják be, de ma már ők is ismerik azokat a mozgató erőket, amelyele a terv valóravál- tásának biztosítékai. Ezek: az egész szovjet nép odaadó lelkesedése, bizalma pártja iránt, az elmúlt 39 évben elért nagyszerű győzelmek a szovjet haza felemelkedéséért vívott küzdelemben és a bizonyosság, hogy a kommunizmus megvalósításáért folyó erőfeszítés is győzelemmel végződik.

A magyar dolgozó nép megismerve a Szovjetunió hatodik ötéves tervének nagyszerűségét, azt az erőt, amelyet valóraváltása jelent a békéért, a szocializmusért folyó harcban, szívvel-iólekkel teljes sikert kíván végrehajtásához; Ugyanakkor új lelkesedést merít belőle, mert hiszen ebben a tervezetben egyúttal a maga nagyszerű jövőjét is látja.

Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja Politikai akadémiájának

előadássorozata

A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiája keretében “az MDP Központi Vezetősége és a Budapesti Pártbizottság előadásokat szervez politikai, gazdasági és kulturális életünk legfontosabb kérdéseiről. Az előadássorozat megnyitására csütörtökön este került sor az Építők Rózra Ferenc Ku.furházá- ban. Az előadás elnökségében helyet foglalt Ács Lajos és Kovács István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Egri Gyula és Vég Béla. az MDP Központi Vezetőségének titkárai, valamint Erdey- Gruz Tibor oktatásügyi miniszter, Fogarasi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Horváth Márton, a Szabad Nép Szerkesztő- bizottságának vezetője, Kassai Géza, a Lenin Intézet igazgatója, Lukács György Kossuth-díjas akadémikus.

Az előadássorozatot, amelynek első előadásán a politikai, gazdasági

és kulturális élet nagyszámú vezetője jelent meg, Horváth Márton nyitotta meg. Szólt a párt Politikai Akadémiájának nagyjelentőségű munkájáról az 1945-tőC 1949-ig terjedő években, amikor az Akadémia előadásainak is számottevő része volt a marxizmus-leninipnus ideológiájának győzelmében, a legkülönbözőbb polgári, kispolgári áram. latokkal szemben, majd így folytatta:

— Bármily nagyjelentőségű is volt ez a győzelem, mégsem lehet végső győzelemnek tekinteni. Amíg megtalálhatók hazánkban a polgári ideológia feléledésének osztályfeltételei, addig az ideológiai front különböző szakaszain újra és újra harcba kell szánnunk a marxizmus- leninizmus győzelméért. Ideológiai fronton is az osztályharc élesedésére kell számítanunk. A Politikai Akadémia új előadássorozatának a feladatai tehát nem kisebbek, mist annakidején, a felszabadulást követő években. Kötelességünk tehát, hogy mindazokat a jó tapasztalatokat felhasználjuk, amelyeket akkor szereztünk. A Politikai Akadémia előadásainak az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és a nemzetközi helyzet alakulásának döntő kérdéséivé, kell foglalkozniok. Elemezni fogják e kérdéseket, vitába szállnak a kimondott, vagy ki sem mondott helytelen nézetekkel. Fel akarjuk fegyverezni az elvtársakat olyan ismeretekkel. amelyek segítségével konkrétabban és meggyőzőbben tudnak küzdeni a párttól idegen ideológiai áramlatokkal szemben.

Ezután Friss István, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetése - gének tagja tartotta meg az akadémia első előadását „A személye- érdekeltség elvének alkalmazása a szocializmus építésében’* címmel. (MTI.)

Mit teszünk a mezőgazdaság bezárnának 3 százalékos

növelése érdekében?

— Hozzászólás Kiss Emánuel írásához —

A Szolnok megyei Néplap január 13-i számában nagy érdeklődéssel olvastam Kiss Emánuelnek, a jász- kiséri Táncsics TSZ mezőgazdászának vitaindító cikkét. Nemcsak én, hanem szövetkezetünk valameny- nyi tagja helyesli a jó módszerek, a hasznos tapasztalatok nyilvánosságra hozását, hogy azokat a 3 százalékos hozamemelós érdekében hasznosíthassuk;

Kiss elvtárs megírta, miből, mennyit akarnak termelni, kifejtette, hogy célkitűzéseik megvalósítását főleg

a gépesítés fokozásával,

az agrotechnikai eljárások alkalmazásával biztosítják. Én is a gépek tervszerűbb és sokrétűbb kihasználásának vagyok® hív®. Éppen ezért helyesnek tartanám, ha ezen a helyen gépállomási vezetők is véleményt nyilvánítanának.

Nemcsak én, hanem termelőszövetkezetünk valamennyi tagja egyetért gazdaságunk erőteljesebb gépesítésével. Annyira, hogy az idén a tagcsított területen minden szem kukoricát négyzetesen vetünk, géppel kapálunk A kalászosokat géppel aratjuk és alkalmazzuk a vegyszeres gyomirtást Ezekkel a dolgokkal egyébként Kiss elvtárs részletesen foglalkozott. Szabó János elvtárs, a bánhalmi Állami Gazdaság fő mezőgazdásza — aki a lap január 15-i számában már hozzászólt a vitához — szintén az előbb említett kérdéseket helyezte előtérbe.

Kevés szó esett azonban arról, hogy a jászkiséri Táncsics TSZ-ben mit tesznek a belső fegyelem megszilárdítása érdekében. Már pedig ez nagyon fontos, mert szoros ösz- .szefüggésben van a termelési tervek teljesítésével. Ha rend van és szervezettség, akkor a különböző elgondolások megvalósítása nem ütközik akadályokba. En tehát most főleg azzal akarok foglalkozni, mit tettünk idáig és mit teszünk ezután a belső fegyelem megjavítása érdekében.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a termelőszövetkezeti tagok ne csak ismerjék a termelési tervet, hanem annak összeállításában is tevékenyen résztvegyenek. Ebben az esetben ugyanis minden tag becsületbeli kötelességének tartja, hogy a lehető legnagyobb odaadással, a legtöbbet adja annak a tervnek a megvalósításáért, amelyben az ő véleménye és javaslata is szerepel. Mi. az idei termelési tériünkét már ennek az elvnek a figyelembevételével állítottuk össze.

tagok szabták holdanként 50

Nálunk tehát a meg, hogy ezévben kilóval töhb búzát,

4 mázsával több kukoricát,

két mázsával több napraforgót, 3 mázsával több dohányt és 20 mázsával több cukorrépát termelünk, mint 1955-ben. Persze csak a legfontosabb növény féleségeket említettem. Az tehát megvan, hogy mit akarunk, most már csak az a kérdés, hogyan akarjuk s a kivitelezés nem könnyű feladat;

A tervet emberekkel valósítjuk meg. Ezért a munkaszervezetek kialakítása során sok mindent figyelembe vettünk, hogy valamennyi tag és családtag jókedvvel dolgozzon. Az elmúlt évben tapasztaltam, hogy néhány tag kedvetlenül dolgozott, Megvizsgáltam, . mi ennek az oka. Kiderült, hogy az illető a munkaszervezet- kialakítása során nem oda került, ahová szeretett volna. így volt ez F. Kovács József esetében, aki tavaly a dohányos munkacsapatban dolgozott, de mivel ezt a munkát nem szerette, nem is - lelkesedett a tervek teljesítéséért.

Ezévben — éppen a megnövekedett feladatok érdekében — gondosan ügyeltünk arra, hogy minden tag — a lehetőséghez képest — olyan feladatokat kapjon, amelyekkel Szívesen foglalkozik. Ez látszólag jelentéktelen dolognak

tűnik, de — véleményem szerint — nagyon is összefüggésben vgn a hozamok 3 százalékos növelésével.

Ősz óta negyvenöt új taggal erősödtünk, de új brigádokat nem állítottunk fel, hanem a meglévőket erősítéttük meg. Viszont egy-egy munkacsapat élére új vezető került, vagy kerül. Ezzel is a belsi fegyelem megszilárdulását biztosítjuk. A tagok azokat a munkacsapatvezetőket váltják le, akik az elmúlt évben a munkaegységeket késve, vagy pontatlanul írták be, s mulasztásukkal számos felesleges, meddő vitára adtak okot. Ezek a viták a munkafegyelem megromlásához, lazulásához vezettek.

Már említettem, hogy nagy szerepet szánunk ezévben a tudományos gazdálkodásnak. De nem feledkezünk meg arról, hogy a gépeket, a különböző agrotechnikai eljárásokat csak akkor valósíthatjuk meg tökéletesen, ha szövetkezetünkben

rend és fegyelem

van. Ezt a fegyelmet elsosorBan az elmondottakkal akarjuk biztosítani.

Szívesen olvasnánk árról, hogy más termelőszövetkezetek vezetői, tagjai hogyan vélekednek a mi elgondolásainkról.

TALPAS ISTVÁN elnök Örményes, Uj Élet TSZ

Több mint 120 hold szőlőt telepítenek tavasszal a megye termelőszövetkezetei

Megyénknek viszonylag jelentéktelen a szőlőtermelése, noha erre kedvező lehetőségek kínálkoznak a homokos vidékeken. Egyre több termelőszövetkezet ismeri fel azonban a szőlőtermelés hasznosságát s ahol csak mód van rá, hozzálátnak a telepítéshez.

Tavasszal 48 termelőszövetkezetben, több mint 120 holdon ültetik el az oltványokat.

A szolnoki Szabadság TSZ földterületén van 12 holdnyi dombos, homokos rész.

homokos taiajcn észak-dél irányban mintegy 45 ezer oltványt ültetnek. Ugyancsak Szolnokon a Tisza Antal Termelőszövetkezet 10 holdon telepít szőlőt, riziingel és kövi- dinkát.

Megyénk úgyszólván minden részében akad olyan tsz, amely tavasszal hozzálát a szőlőtermeléshez. így a többi között.

az abádszaióki Lenin TSZ 1«. a kunhegyesi Vörös Csillag TSZ ugyancsak 16, a tomajmo- nostori Petőfi TSZ pedig 8 hold szőlőt telepít.

A termelőszövetkezetek kezdeményezése, amely évről-évre nagyobb teret hódít, nagyban hozzá fog járulni a megye arculatának kedvező megváltozásához és egy lehetőséggel több nyílik a tsz-ek tag- c?ga jövedelmének növekedéséhez.

L