Szolnok Megyei Néplap, 1956. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Vfll> évfolyam 12. szám. — 1956. jauuár 11.

r'

LOLNOK VIEGYH

■KiifnrarjMSflBBai

MAI SZAMUNK 1A RT ALMÁBÓL

Tagjelölt felvétellel a vezetőség- választás idején is törődni kell

(2. o.)

Hogyan vált t>e a premiumus rendszer a kereskedelemben? (3. o.)

Kik nyerték az 1955. évi megyei I. ifjúsági és II. osztályozó labdarúgó bajnokság Sportszerűség! versenyét (4. o.) Rádióműsor (1. o

A KEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Örményes fordulóponton

F« Kovács Péter megtörte a Jeget-Is indulüti nehéz volt. Van a községben egy termelőcsoport, a Dózsa TSZCS. Ez valójában már évek óta csak papíron létezett, mert a tagok ugyanúgy művelték a jóidét, mint egyéni gazda korukban. Tavaly december elején változás történt. Egy alkalommal özv. Kovács hajosné, özv. Pádár Antalné, Borsós Pálné bejelentette, felhágy ezzel a szövetkezést megcsúfoló álgazdálkodással.

— Jól van, menjetek — mondta a termelőcsoport elnöke. Igenám, csakhogy özv. Kovács Lajosáé és három társa nem akart menni. Ők olyanformán képzelték a dolgot, hogy a Dózsa TSZCS házatáján kellene rendet tenni, s átalakulni mezőgazdasági termelőszövetkezetté. Fel is szólították a tszcs többi tagját példájuk Izövetésére, mivelhogy ők aláírták a belépési nyilatkozatot.

Példájukat azonban nem követte senki. Sokan F. Kovács Pétertől, a tszcs párttitkárától vártak véleményt. De F. Kovács Páter — aki maga 21 holdon gazdálkodó középparaszt — még annyit sem szól, hogy: mukk. .A. máskor hegyesre pödört bajusza lekonyult, az arca egy kicsit megsápadt, sőt özv. Kovács hajosné és társai emlékezetes felhívása óta egy kicsit még az embereket is kerülte. Otthon meg állandóan harapós Izedvében volt. Véleményt azonban nem mondott. Már-már úgy látszott, hogy minden marad a régiben, s özv. Kovács hajosné három társával tényleg átléphet az Uj Élet TSZ-be, ha anyagira kedveli a szövetkezeti gaz. dálkodást.

Január 2-án Tóth János, a községi tanács elnökhelyettese felkereste F. Kovács Pétert, aki nem volt valami jókedvében, mert ép pen a fiával osztozott. A fiú nem hagyott neki békét, állandóan szemére vetette, hogy ismét miatta rekedt meg a Dózsa TSZCS előrehaladása. Az elnökhelyettes tehát éppen a legrosszabbkor ment, mert Péter bátyánk alig akart szóbaállni bele.

— Talán maga is a Dózsa ügyében jött? — kérdezte mogorván a vendégtől.

— Igen — mondta Tóth elvtárs.

A Dózsa TSZCS-ről most már

beszélni kell. Méghozzá nem akárhogyan, hanem■ őszintén.

— Jó, hát akkor beszéljünk — válaszolta kényszeredetten Péter bácsi.

Az elnökhelyettes nekiszegezte a kérdést:

— Mondja, Kovács elvtárs, maga tisztességes dolognak tartja, hogy évek óta álgazdálkodást folytatnak? Megengedi a becsülete, hogy annakidején a Dózsa TSZCS nevében igénybevettek 90 hold állami tartalékföldet s ahelyett, hogy azon lerakták volna a közös gazdálkodás alapját, egymás között széjjel- osztolták?

F. Kovács Péter eleinte csak hümmögött, nem nagyon tudott szóhozjutni. Mindenre csak azt válaszolta, őt hagyják békén, ő nem megy sehová, s különben is kezdjék a vezetők.

— A vezetők? Hát maga micsoda? — vágott vissza az elnökhelyettes. *■

Hosszú lenne leírni a két ember hadakozását, mert hiszen este 7 órától éjfélig vitatkoztak. Egyikőjük jobban beleizzadt a beszédbe, mint a másik. Kiderült, hogy F. Kovács Péter nagyon szereti a jószágot. Szép állatállománya van. Két olyan lova, melynek nincs párja örményesen,

— A szívein megszalcad, ha a lovaktól meg kell válnom — mondta, amikor a jószágra fordult a szó.

Erre az elnökhelyettes a következőket válaszolta:

— És arra nem gondol, hogy a termelőszövetkezetben nem csak egy, hanem akár öt pár ilyen gyönyörű lova lehetne?

Péter bácsi igazat adott az elnök- helyettesnek, de a belépésről hallani sem akart. Az elnökhelyettes egy kicsit már elunta a meddőnek látszó vitát ás hazafelé indult. Még megjegyezte:

— Ne felejtse el, Kovács elvtárs, hogy most éppen magán, kommunistán múlott egy termelőszövetkezet megalakulása, egy olyan kibontalcozás, amely talán néhány nap alatt átalakíthatta volna az egész községet.

Ennyit mondott az elnökhelyettes és elindult. Kovács elvtárs csende sen utánaszólt:

— Egy szóra álljon még meg. Határoztam.

F, hová a. Péter megtörte a jeget. Néhány nappal ezelőtt jártam a községben. Az emberek arrafelé beszédesek, barátságosak és jókedvüek. Most már egy kicsit természetesnek tartják, hogy az elmúlt napokban közel ötven egyénileg dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot, közöttük számos tekintélyes középparaszt, min: Iványi Mihály és még nagyon sokan. Természetesnek tartják, és ígymondják, hogy a szövetkezés nagyszerű „találmány'’. A tsz-tagol, jobban élnek, mint alcár melyik kö- zépparaszt. Márpedig ez nagy szó. mert Örményesen igazán jómódúak a középparasztok. De hiába, jómód dolgában nehezen lehet az olyan tsz-el versenyezni, mint amilyen a: ottani Uj Élet. Ennek a szövetke- etnek a ,,legszegényebb” tagja ezen a héten öli a harmadik hízót, s ei nem tréfa, hanem valóság.

S mióta F. Kovács Péter határozott, tényleg olyan események vannak kilátásban, melyek megváltoztatják az egész községet. A Dózsa TSZCS-ből kivált egy tekintélyes csoport és január 6-án Béke néven új mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítottak ezek az emberek. F. Kovács Pétert választották a Bélce TSZ elnökének. Másnap, január 7-én a Dózsa TSZCS-benvisz- szamaradt tagok pedig közgyűlés! hívtak össze s ezen elhatározták, hogy szigorúan betartják a terme lőcsoportok minta-alapszabályát.

F. Kovács Pétert pedig mintha kicserélték volna. Újból a régi, jókedvű, szívesszavú ember. Akár félnapokat is szívesen beszélne a Béke TSZ terveiről. „A mi szövetkezetünkre hamarosan büszke les: az egész megye” — mondogatja s ilyenkor elégedetten megpödri a már ismét hegyesen kunkorodő szép bajuszát.

SZEKUL1TY PÉTÉT

Mi

Gojsza János e’viárs Jászapátiból kar-j niazsin Mária SzajoJbóJ s a megye egyéb helyeiről arra kérnek felvilágosítást az olvasók, magyarázzuk meg mi okozza al

okozta a földrengést?

földrengést? Válaszul közöljük számukra Bcsc Vilmosnak az Országos Földtani F'ő- igazgatóság vezetőjének nyilatkozatát ezzel kapcsolatban.

SSese l Uniósnak, as Országos Földtani Igasgatóság vezetőjének nyilatkozata

Budapesten és környékén január 12-én, csütörtökön reggel lezajlott földrengéssel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Bese Vilmost, az Országos Földtani Főigazgatóság vezetőjét, aki e természeti jelenségről az alábbi előzetes tájékoztatót adta:

— Budapesten 1956. január 12-én, hat óra 46 perc, 12 másodperckor földrengés volt észlelhető. Ezt nyolc óra 41 perckor egy lényegesen gyengébb, csak műszerekkel észlelhető utórengés követte.

— Eddig beérkezett adataink szerint a magyarországi földrengés a Budapesttől délre eső területen volt a legerősebb. Az ország északi és keleti részein nem volt érezhető.

—1 A földrengéseket általában a földkéreg mélyebb részeinek elmozdulása idézi elő. A földkéreg-tömegek egymásnak ütődése gyorsan

haladó rengés-hullámokat vált ki a szilárd földkéregben.

— A leggyakrabban és a legerősebben a földrengések a Csendesóceán partjain, a földréteg peremén húzódó fiatal lánchegységek terü'etein észlelhetők. Ilyen terület például Japán. Magyarország a különösen földrengési zónáktól távol esik, ezért nálunk viszonylag ritkán észlelhető erősebb földrengés. A legutóbbi, jelentősebb kárt okozó

földrengés Egerben zajlott le 11)25. január 31-én. Magyarország messze íekszik az erős földrengési zónáktól, így hazánkban csak olykor észlelhető ilyen földrengés.

— Az Országos Földtani Főigazgatóság munkatársai a budapesti, a kecskeméti, a szegedi és a kalocsai megfigyelőállomásoik észlelései, valamint a lakosság tapasztalatai alapján teljes képet adnak majd arról, hogy Magyarországon milyen mértékű és arányú földrengés volt. Adatainkat egyeztetjük a külföldi megfigyelöállomások észrevételeivel és ezek alapján állapítjuk meg, a földrengés eredetét is.

*

Tegnapelőtt a fővárosban és környékén — érthetően — az emberek sokat beszélgettek a földrengésről. Ezért az alábbiakban röviden foglalkozunk a földrengések különböző fajtáival és okaikkal.

A tudomány négyféle fajtáját különbözteti meg a földrengésnek Az egyik hatalmas földalatti üregek beoimlása által keletkezett rengés, ami nagyon ritka. A másik a vulkánikus eredetű mozgás, amelyet a felfelé törekvő láva idéz elő és szintén e-lég ritika. Leggyakoribb a tektonikus, vagy szerkezeti mozgás következtében keletkező föld rengés. Ilyen esetben hatalmas földrétegek csúsznak el egymásom, vagy gyűrődnek össze. Negyedik fajtája a földrengéseknek az úgynevezett mélyfészkű földrengés, amelynek centruma több száz kilométerre van a Föld felszíne alatt. Ez is igen ritka.

A tegnapclőtti földlökések is valószínűleg tektonikus eredetűek voltak. Tehát nem vulkán akart feltörni és nem földalati üregek omlottak be Budapest alatt. Hazánkban egyáltalán nem fordult elő tűzhányóvá' kapcsolatos földrengés leg. alábbis írásos emlékeink óta. S a talaj szerkezetéből következik, hogy nálunk nem is keletkezhet ilyen természetű rengés. Nagyobb arányú becmlásból keletkező földrengés is emberemlékezet óta csak kettő volt Magyarországon. Gölte községben és 1927-ben Várpalotáin, de ez sem okozott komoly károkat. Az ilyen földrengések csak kis körzetben észlelhetők s nem nagyon veszélyesek.

Hazánkban csak tektonikus eredetű földrengés keletkezik. S az Is ritkán, ereje sem romboló, vagy megsemmisítő hatású.

Az adatok teljessége érdekében a Geofizikai Intézet földrengésjelző osztálya kéri olvasóinkat, hogy a földrengéssel kapcsolatos értesítéseiket levélben juttassák el címükre: Budapest. VII. Damjanich utca 28-b. szám.

k

h

o

h

k

t

Egyenletesen teljesítsék terveiket üzemeink

Az új tervév alkotó munkája Az anyagveszteség csökkentése ér- negyeszerte megkezdődött s belőle dekében két anyagfogó tölcsért már majd félhónapos tapasztalat építenék;

áll rendelkezésre, örömanel keit Hasonló a helyzet a Tisza Cipö- megállapítani, hegy a felkészülés gyárban, ahol nem kevesebb, mint j 1956-ra már sokkal szervezetteb- 100 javaslat vár megvalósításra a i ben, rendszeresebben haladt, mint legközelebbi jövőben. Az üzem ve- az elmúlt esztondőbsn s az év élsó zetősége itt még az elmúlt év vé- L napjától kezdve fennakadás nélkül g^n összegezte a javaslatokat, kimegindulhatott a termelés üze- viteiezésükre konkrét határidőt sza- meinkben. Elősegítette ezt, hogy a bo,tt; a munkáért felelős mérnökök, 9 terveket idejében megkapták s ha iiiebve műszaki dolgozók kijelölé- szűken is, de volt idő felbontó- sévelsukra - az üzemrészek mételyek ; sorolhatnánk továbbá azt c programmjanak eflikeszitesere. A szómta!an jó javas]atot> öüete.t, nyersanyagellátás is javult s altala. m<?1 t ^ ^ műszaki dolgoban biztosította a zavartalan at- zó^ adtak> m 1956. ^ terVfei.

mene.ot. ^ .......... _ adatok .Oüviteiezé'éhez’, a munka

Az objektív körülmények tehat tenmelékanységének emeléséhez, kétségtelenül kedvezőbbek, mint Ezek most a müszinttervekibe be- ^ egy év előtt — nagyobb tapasztala- építve intézményesén, biztosítják a

tokkal rendelkeznek a vezetők is. ^meles eredményességét, emelte- , ,., , , _ deset. Azcnten egy percre sem leMindez nagyban hozzájárult ahhoz, hct lemondanunk a munkások dehogy legnagyobb üzemeink már az rékhadának, az újítóknak, kiváló első tíznapban ütemesen teljesítet- dolgozóknak további segítségéről, a ték tervüket. A Tiszamenti Vegyi- 'tetme^és tartalékainak feltárásáról, jnüvek 100 százalékban eleget tett ^ termelés élenjárói sohasem

kötelességének. A Tisza Cipőgyár “ ötletekből, javaslatok'bol, ha elősegítik tevékenységüké t, bizonyos előnyre is tett szert mond- ízesítik, buzdítják őket alkotásra járt az első napokban s tíznapos Oravecz László vésős, az Aprítóeredményei alapján 3.4 százalékkal gépgyár dolgozója a napokban a adott több árut kiszabásánál törőgyűrűk megmunkálásánál ve . zetett be egy újítást, mellyel az

Hiba, hogy nem minden vállalat eddigi egy helyett egyszerre hárem dolgozott teljes irammal az első darab gyűrűt tud megmunkálni. A napoktól kezdve. Súlyos lemaradása kisebb-nagyóbb újítások egész so- van a Tisza Bútorgyárnak, a ba- rónak kell kiegészíteni ehhez baromfifeldolgozónak. Néhány tized scmlóan a műszaki intézkedéseket százalékkal lemaradt a Cukorgyár — s fel kell karolni a munkások bá is, a szolnoki Papírgyár az első hat tor, öntevékeny kezdeményezéseit nap alatt mindjárt 33 tonna papír ahhoz, hegy üzemelnie elérhessék, adósságot ..szerzett-*’ Több kisebb- sőt túlszárnyalhassák a kitűzött nagyobb vállalat az adósok közé célokat.

tartozók még. Emellett nem lehet a feladatok tehát --- általaiban napirendre tenni. Az idei tervek fe- — nagyok, nagyobbak, mint az el- szitettebbek a tavalyinál: a Papír- múlt évben. Feszített munkát, élen- gyáimak pl. 800 tonna papírral és járó szervezést követelnek, azonban aOO tonna cellulózével kell többet mindenképpen reálisaié és megvan termelnie, mint az elmúlt évben. a lehetőség teljesítésükre. A szol- Ennek teljesítése magában is^ ke- neki Járműjavítónak az első ne- mény, megfeszített munkát kíván, gyedévb'n az elmúlt év hasonló s a lemaradás pótlása pedig egye- időszakához képest 10,5 százalékkal nesen^ nehézséget jelent. Nőtt a tér- nagyobb feladatot keli megoldani, melési feladat a Bútorgyárban és 13 darab gőzmezdonyfővizsgával, 2 a többi üzemben is. így az adó«- gőzmozdony főjavítással, közel 000 -ág minden százaléknyi törlesztése különféle személy- és teherkocsival kétszer olyan erőfeszítést kíván kell többet kiadnia, mint az elsőst, mint egy óv előtt; múlt évben. A bizakodásra azonA legfontosabb tehát, hogy min- ban mégis megvan minden ok. Az dennap teljesítsék a kiszabott terv- első negyedév tervelőírásai 10.5 szá- feladatckat üzemeink, ez vezérelje Zalákkal magasabbak, — azonban és ösztönözze vállalatainkat az új az üzem vasasai a múlt év 11 hó- iervév első heteiben. Nem kevésbé napjában átlagosan 14,8 százalék- .ényegos felétele az eredményes kai túlteljesítették kiszabásukat, munkának a múlt óv második fél- Így, ha nem csökken a lendület, evében beadott s a műszinttervbe változatlan likeredéssel dolgoznak beépített javaslatok végrehajtása, tovább, mindem remény megvan üteeriszerimti bevezetése. A ttjrvffel- arra. hogy teljesíthessék, sőt túladatok megállapításánál ugyanis szárnyalhassák az idei feszített olő- figyelembovették a műszaki fejlesz- irányzatukat.

•őst a fejlettebb technikái s ez Szólni kell még öt az építőipai nőst már elválaszthatatlan, szerves ...

.•ősze lett a termelésnek, melyet »unkájáról, az epí temünk, a Sókról, nem tudnak pótolni semmiféle intéz- 1958. Szolnokon és a megyében a kedéssel, versenyvállaléssal vagy nagy építkezések éve lesz. Űj gyá- gérettéi. rak épülnek Szolnokon és Martfűn.

Könnyű elképzelni, ha például a Pa- új állomást, lakóházakat kapunk oírgy . rban bevezetik az I. negyed- így az épftőmunkások és az allkal- évre tervezett 18 javaslatot - ez mazottak száma rövidesen 4000- nagyban elősegíti a zavartalan ,, , , , . á, , .

munkát. Az első napok lemaradá- ro1 hatezer, hatezerotszazra emelsát itt főleg a gőzhiány okozta, kedik. Ez azt a követelményt ál- Részben növelte az állásidőt, rész- líf-ja építőiparunk elé, hogy szerben pedig a gépsk sebességének kéltségét megjavítsa, erőit össze-sökkeméséhez vezetett. A gőzella- _. . ...... .

tá

st nagyban megiavitja majd az VönJa s felkészüljem az uj mun- újonnan üzembehelyezett V-ös ka- hások fogadására, szociális, kultu- zánbam a szónportüzelés bevezetése, rális igényeinek kielégítésére, az új, modern Vorthington szivaty- a tervek teljesítése az emberek- tyú beszerelése. Műszaki intézkedé- ... ,, , . ....

4 szerint a III-as papírgépnéí a tol fu^' MoKt munkásainkon a sor meghajtó berendezés áttéte’ének hogy az indulás ütemét tovább- megváltozt a fásával percenként 20 fokozva, a tavalyi tapasztalatokat méterrel növelték a gép sebességét, felhasználva egységes harc indul- A Cellulózegyárban a gömhfőzők j0:n ^ e|Sg negyedév fi; rvfeladatai szigetelőével és magasabb teljesít- „ „

ményü besűrítő építésével fokozzák nak valoravaltasaert. Adjanak meg

a termelékenységet s így lehetővé minden segítséget ehhez a gyárak válik a megemelt terv teljesítése, műszaki vezetői.

h

h

s

t

r

r

1

1

í

e

1

1

l

l

]

1

l

X

1

c

1

1

1

I

1